Petőfi Népe, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-26 / 96. szám

1977. április 26. • PETŐFI NÉPE • 3 Megkezdődtek a Kecskeméti Zenei Hetek az Éneklő Ifjúság találkozójának eredményei • rA cí"képen: az ö A kecskeméti zenei hetek ha­gyományos rendezvénysorozata a múlt hét derekán kezdődött a Kodály-intézet nagytermében Lu­kács Pál és Esztó Zsuzsa szo- nátaesitjével. A kellemes, baráti hangulatú koncerten két kitűnő muzsikus nagyvonalú, a művek karakterére összpontosító kama­razenélésének lehettünk tanúi. Az igényes műsorból Schumann Mär­chenbilder című sorozatának és Dávid Gyula Szonatinájának gaz­dagon árnyalt előadása emelke­dett ki. Mindig nagy jelentőségű ese­ménye a zenei heteknek az Ének­lő Ifjúság kórustalálkozója. Most 28 énekkar mutatta be tudását. Több mint ezer fiatalt mozgósított a rendezvény, ami önmagában is sokat ígérő zenei érdeklődésre utal. A kisdiákok, tizenévesek és a főiskolások karvezetőik irányí­tásával hónapok óta kitartó szor­galommal és lelkesedéssel készül­tek a seregszemlére. Az első napon, szombaton az általános iskolák kórusai léptek színpadra. Ezt megelőzően Cyapai József, a városi tanács elnökhe­lyettese megnyitó beszédében méltatta a zenei hetek és az Éneklő Ifjúság rendezvényének jelentőségét, a kulturális életben betöltött szerepét. Külön köszön­tötte a jugoszláviai vendégeket, a ,l(;íí(ai. Petőfi Brigád Általános Is- Jkola énekkarának tagjait, akik két szerb partizándallal szerepel­tek, majd Kodály Zoltán és Sző- nyi Erzsébet biciniumjai közül adtak elő néhányat. Vasárnap délelőtt a Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Is­kola és Gimnázium kórusai kezd­ték a programot. Versenyen kí­vül, külön tömböt alkotva mutat­ták be produkcióikat a Megyei Művelődési Központ színházter­mében. A kórusok és a karveze­• Díjat kapott az óvónőképző intézet énekkara. (Pásztor Zoltán fel­vételei.) tők megérdemelt sikert arattak. Majd a kecskeméti középiskolák és a felsőfokú oktatási intézmé­nyek kórusainak versenye követ­kezett. A zsűri tagjai — dr. Kál­mán Lajos, Kollár Endre (elnök), Kardos Pál, Nemesszeghy Lajos és Sípos Károly szakmai tanács­kozáson értékelte a teljesítménye­ket. A találkozó így remek al­kalmat nyújtott a kölcsönös is- itierkédésré és' a tapasztalatcse­rére is. ''ditníji/i i. it*)>"/li / A zsűri döntése alapján az Éneklő Ifjúság nagydíját a Pe­tőfi Sándor Általános Iskola kó­rusa nyerte. (Karvezető: dr. Fe­kete Jánosné). Kiemelkedő sze­replésükből Kodály Zoltán Ger­gely járás című kórusműve külön is említésre méltó. Különdíjban részesült a Jókai Mór Általános Iskola népi hangszereket is meg­szólaltató énekkara. (Karvezető Szendrői Józsefné). A kisebb is­kolák részére kiadott díjat pedig a Halasi úti Általános Iskola kó­rusa topta. (Karvezető: dr. Szám­adó Béláné). A középiskolák dí­ját megosztva a Bányai Júlia Gimnázium és Katona József Gimnázium énekkarainak ítélték oda. (Karvezetők: Zsiga Lászlóné és Zsiga László). A felsőoktatási intézmények közül a kecskeméti óvónőképző intézet énekkara ér­demelt díjat. (Karvezető: Jávor Zoltán.) At Éneklő Ifjúsági vala­mennyi . résztvevő énekkarának Mészáros Sándor, a városi tanács művelődésügyi osztályvezetője nyújtotta át az emléklapokat és a jutalmat. A sok ötletet felvonultató, gaz­dag tapasztalatokkal szolgáló és igazán lelkiismeretes felkészülés­sel létrejött találkozó végén Ko­dály: Forr a világ című kánon­ját az összkar adta elő Kardos Pál Liszt-díjas karnagy vezény­letével. H. A. .SZÉP MAGYAR BESZÉD" Befejeződött az országos döntő A „Szép magyar beszéd” ver­seny országos döntője vasárnap befejeződött Győrött, és a vá­rosi tanács dísztermében rende­zett ünnepségen kiosztották a Kazinczy-érmeket. Az érmeket 15 gimnáziumi és szakközépisko­lai tanulónak, valamint ugyan­csak 15 szakmunkásképző inté­zeti növendéknek a díj alapítója, Pusztán a véletlent játéka, hogy a kecskeméti filmplakát erre a hétre két „visszatérést” is kínál a mozilátogatóknak. Ezek egyi­ke a „fehér agyar” érkezését jel­zi, a másik viszont egy régi, kedves ismerősünkét, a magas szőke férfiét, aki — mint köz­ismert — felemás cipőben vonult be a francia filmet kedvelőknek emlékezetébe. Mi tagadás, a fe­lemás cipős kezdet egy kissé mu­latságosabb és rokonszenvesebb volt, mint a visszatérés, bár ta­gadhatatlan, hogy a nézők ér­deklődése nem lankadt sem a főszereplő, a csetlő-botló hegedűművész alakítója, Pierre Richard sem tüneményes szőke partnernője, Mireille Darc iránt. Ráadásul a felemás cipős első rész olyannyira mérnöki pontossággal kiszámított ötletek­re épült, hogy szinte előre várni lehetett, hogy folytatni fogják. Mint ahogy folytatták a Charlot- ok első filmét és szép hosszú éle­tet élt meg a Papa, mama, ő meg én is a képernyőn. A most bemu­tatott mulatságos francia film még így, halványabb másolatként is szórakoztató. Az alapötlet to­vábbi variációs lehetőségeket kí­nál. Az egymással rivalizáló kém­Péchy Blanka érdemes művész adta át. A „Szép magyar beszéd” vetél­kedője során 117-en kerültek az országos döntőbe. Az idei ver­senyt a zsűri kiemelkedően mg- gas színvonalúnak értékelte. A 30 Kazinczy-díjas közül öt gimna­zista és szakközépiskolás, vala­mint öt szakmunkástanuló külföl­di jutalomutazásban is részesült. központok háborúja ismét mulat­ságos helyzetekbe sodorta a ma­gas szőke férfit, aki ezúttal ma­ga is kezdi megtanulni a szuper­kém nem éppen könnyű mester­ségét. így aztán a nézősereg re­ménykedhet benne, hogy talál­kozni fog még a magas szőke újabb kalandjaival is. Ismét viszontlátja a néző a rendkívül jól egyéni tett titkos­rendőrök egész seregét. Közülük különösen Jean Rocheford emel­kedik ki, aki a finomkodó, ango­losan. elegáns kémfőnök szerepé­ben újból remekelt. Azt azonban csak sajnálni tudjuk, hogy már az első epizódban áldozatául esett a harcnak a kitűnő francia jellem­színész, Bemard Blier. így aztán a szórakoztató filmek nagymes­terének, Yves Robertnek gondos­kodnia kellett ai pótlásáról is. A rendezőnek még arra is volt módja, hogy enyhe szatirikus él­lel kifigurázza a mostanában nagy port fölvert lehallgatási ügyek egyes módszereit. Egészé­ben véve jó szórakozást nyújt ez a film is, akárcsak az elődje. Minden bizonnyal sikere lesz a hazai mozikban. Cs. L. Bevált a nedveskukorica- tárolás Csávolyon Az idén már a teljes kukorica- termést „fóliába csomagolva” tá­rolják a csávolyi Egyesülés Ter­melőszövetkezetben. Az új mód­szert kísérletképpen 1974-ben al­kalmazták először, s azóta min­den évben több friss cséplésű sze­met raktároztak ily módon. Az eljárás hasznosságát kétfé­leképpen értékelték: eltartható-e így a tengeri, s az állatok ho­gyan fogadják az új ízt? Az el­múlt évekl tapasztalatai kedvező­ek. A 34 százalékos, kombájnnal betakarított, víztartalmú kukori­caszemek a fóliával bélelt föld­silókban tejsavas érésen estek át. s így kitűnően megőrizték bel- tartalmi értéküket. Az állatok nemcsak jóízűen fogyasztották a nedves terményt, hanem jól is hasznosították azt. A laboratóriu­mi vizsgálatok szerint így kisebb károsodás éri azokat a termény­ben levő anyagokat, — aminosav, lizin —, amelyek a fejlődést, a húsgyarapodást serkentik. A mesterséges szárítással a magot védő burok gyakran meg­reped, s így a tárolásnál pusztul az értékes béltartalom, ami a feldolgozás során tovább károso­dik. Ezt felismerve külföldön már ügyelnek a szárítás mértékére, ugyanakkor gépet konstruáltak a termények újranedvesítésére. A csávolyiak ezt egyszerűen megol­dották, s így nemcsak nagy mennyiségű energiát takarítanak meg, hanem több, olcsóbb árut nyernek a teljes értékű takar­mány etetésével. A találmányt, amelynek alkalmazására felhívták a környező mezőgazdasági üze­mek figyelmét is, tovább tökéle­tesítik. Az idén egyéb takar­mányfélékre, zabra árpára is ki­térje ztik. FILM JEGYZET Magas szőke férfi visszatér Mesterséges haltenyésztés a Tiszán KÉPERNYŐ Suszter szék „Irányítják” szerencséjüket a tiszai halászok. Közülük a legki­sebb területtel rendelkező tisza- alpári Virágzó Halászati Tsz csu­kát, pontyot keltet mesterségesen. A porontyokat az ár levonulása után nagyobbrészt a holtágak­ban engedik szét, a többit pedig a Bács megyei horgászvizek hal­állományának gyarapítására ad­ják át. Mivel ebből még nem lesz halhús az idén, a tiszaalpári halászok egy-kétnyaras halból is több vagonnyit engedtek szét az élővizeken. A vízszennyeződéssel pusztuló folyami halak egy részét azonban nem tudják mesterségesen pó­tolni. Már ritkaságnak számít a tiszai márna és a kecsege, s egyáltalán nem kerül a hálóba a viza. Hiányukat csak részben pó­tolja a holtágakban meghonosí­tott fehérpettyes busa és az amur, amelynek húsát viszont konyha­készen hozza forgalomba a ter­melőszövetkezet. Az élőhalakat pedig a környék városainak el­látására szállítják, valamint saját csarnokukban árusítják. Megmozdulnak a bécsi hidak A bécsieknek nincs szerencsé­jük a Duna-hidakkal. A múlt év végén összeomlott a Reichs- bürcke, a Floridsdorerbrückét pedig le kellett zárni a forgalom elől. Nemrégiben közölték a ha­tóságok, hogy_ műszaki okokból felére csökkentik a stablaui híd áteresztő képességét. „Hídjaink érdekes tulajdonsága — tréfál­nak a bécsiek —, hogy nem'osz- szekapcsolják a folyó két part­ját, hanem elválasztják őket”. ; ,*■ (APN) Gyergyádesz Lászlótól, a me­gyei tanács művészeti előadójá­tól kölcsönzött kifejezés a há­rom lábon álló, három művészeti ágat összefogó műsorok találó megjelölése' Arra is utal, hogy nincs különösebb hókusz-pókusz, nincs drága díszlet, költséges kö­rítés. Minden célszerű, a jó han­gulatot. az önművelést, a gazdScl godást szolgálja. Az ide-oda lyezhető ülőalkalmatosság a kö­tetlenséget, a könnyedséget, a keresetlenséget jelenti. Az irodalom, a zene, a tánc pilléreire építette Czigány György a „Csak a derű óráit számolom” című műsorát. Az il- lanékony játékosság kötőanyagá­val teremtett kitűnő összeállí­tást, maradandó élményt. Majdnem sikerült a lehetet­len. Tolakodó kamerák, nyüzsgő műszakiak között otthonosan be­szélgettek, csevegtek, produkál­ták magukat néhányan. A hi­vatásos tévé-nézőnek tekinthető, a kulisszatitkokat viszonylag jól ismerő újságíró is rögtönzésnek, a pillanat kivirágzásának érezte a nyilván jó előre megbeszélt, megvitatott, kipróbált „improvi­zációkat”. A költőként, muzsikusként is kiváló Czigány György maga is belefeledkezett a közösen alko­tott gyönyörűségekbe, élvezte Kútvölgyi Erzsébet kristálytisz­ta népdal-tolmácsolását, Vukán György pompás virtuozitását, Kistétényi Melinda kéthangsze- res remeklését. Kitűnően ért ah­hoz, hogy a mű keletkezésének titokzatos pillanatait felidéztes­se, felmutassa azt a pillanatot, amikor a kavargásból „feltárul az ég”. Mert tisztelettel közele­dik minden emberi alkotáshoz, mert misztifikálás nélkül szól a művészethez, mert bölcs derű­vel sugározza környzetét, mert felnőttként is tud, akar gyer­mekként játszani. Persze a suszterszék is föl­billenhet, ha egyik lába hosszabb a másiknál, ha kijárnak az ösz- szeillesztő csapok. A vasárnap látott-hallott összeállításnál a részek aránya is segítette a képernyők előtt ülőkben is a harmónia kialakulását. Egy pil­lanatig sem éreztük, hogy ez vagy az a „produkció” hosszabb­ra sikeredett volna a szükséges­nél. A Magyar Televízióban ritka a sikerült össznépi műsor. A vegyesfelvágott, a meglevő igényszintekhez mereven ragasz­kodó kosárműsorok, kívánság­hangversenyek helyett az ilyen összeállításé a jövő, ezek fino­mítják az ízlést. A slágerkedve­lőket bosszantja, ha két táncdal közé egy Beethoven-szonátát csempésznek és a krimi rajon­gók csak ülnek a képernyő előtt — de nem figyelnek, nem kap­csolnak be — egy-egy előzete­sen sugájzott vers közvetítése­kor. 7^ jí Az efféle általános címkézés helyett én azokkal tartok, akik az átélés, az azonosulás, a szán­dék, az ihletettség foka szerint csoportosítják a befogadókat. Ha valaki átadja magát egy — a maga műfajában — jól megcsi­nált mű hangulatának, ha valaki mást vár a művészetektől mint ezüstös álmok csillogó révületét, akkor megszereti, megkedveli mást is vár a művészetektől, mint hasonló színvonalú alkotásait, ha olyan szeretettel, leleményesen tálalják elébük mint ezt Czi­gány György, Gáli László (ren­dező), Dubavitz Péter (vezető operatőr) és Sztevanovity Dusán (szerkesztő) teszi. Heltair^ndor A költő vallomása A televízióban vasárnap dél­után a romániai magyar iroda­lom egyik ismert alakja, a sok­oldalú Szemlér Ferenc vallott önmagáról, életéről. Elsősorban költőként és műfordítóként tart­ják számon, de olykor regényei­vel, útirajzaival és* publicisztikai írásaival is felhívja magára a figyelmet. A néhány esztendővel ezelőtt napvilágot látptt regénye például, A mirigy- esztendeje széles körben nagy visszhangot váltott ki. A szerző ezt az ön­életrajza töltésű valiomásos könyvet legkedvesebb művének tartja. Szemlér Ferenc az erdélyi magyar nyelvű irodalom úgyne­vezett második nemzedékéhez tartozott indulásakor. Jan cső Elemér, Bözödi György, Méliusz József és Kovács György nevé­vel szokták többek között fém­jelezni ezt a csoportot, melynek tagjai a harmincas években tűntek fel, s gazdagították kez­dettől fogva munkásságukkal az egyetemes magyar szellemi éle­tet épp úgy, mint a baloldali ha­ladó mozgalmakat. Róluk is — az egykori ifjú hevületű társak­ról beszélt vasárnap délutáa Szemlér, elfogult szeretettel. 3 hangsúlyozta Balogh Edgár szervező képességét, Jordáky Lajos lelkesedését, Kós Károly kemény szigorát. Pomogáts Béla irodalomtörté­nész volt a kérdező a műsorban! Válaszaiban a költő különböző nyelven beszélő emberek kölcsö­nös megértéséről szólott; egymás igazi megtalálásának és a bará­ti együttélésnek a fontosságáról, ö, aki életének java részét Bras­sóban élte le eddig, ahol a ro­mánok, magyarok és szászok sokszor példát mutattak arra; hogy miként lehet és kell közös erővel munkálkodni nemes cé­lok érdekében. Aki a romániai irodalom külföldi megismerteté­se érdekében annyit tesz, mint Szemlér Ferenc, az nyugodtan ndhatja magáról, hogy ané- barátságának elmélyítésén fáradozik. Még ha a szerénysége tiltja is, hogy ezt kimondja. V. M. Hallókészülékek Esztergomból • A néhány évvel ezelőtt meg­vásárolt licenc alapján az idén már 18 ezer miniatűr hallókészü­lék hagyja el az esztergomi Gran- visus gyárat. A jó hatásfokú mikrokészülékeket három válto­zatban állítják elő. Egyik típus szemüvegkeretbe építhető be. Családos üdültetés: 1977 n — Az idén 375 ezer ember pi­hen majd a szakszervezeti üdü­lőkben, 423 millió forint állami hozzájárulással. Ha összehason­lítjuk ezt az 1949. évi 85 ezer fős üdülői létszámmal és az ak­kori 30 milliós állami támoga­tással, a számadatok érzéklete­sen illusztrálják a fejlődést. A népesedéspolitikai határozat tá­mogatására több örvendetes in­tézkedést kezdeményezett a SZOT elnöksége az elmúlt években. Ezek egy részét kísérleti formá­ban valósították meg eddig. — Milyen kedvezményeket véglegesítenek, előny­ben részesítik a kisgyermeke­seket és a nagycsaládosokat? — kérdezem Kovács Istvánt, a Szakszervezetek Országos Taná­csa Üdülési és Szanatóriumi Fő- igazgatóság vezetőjét. — A családos üdültetésben részt vevő gyermekek alsó kor­határát a három évről kétéves ' korra szállítottuk le. Más szóval, az érintett szülőknek és nagyobb testvéreknek elvileg csak két / évig kell nélkülözniük ezt a tár­sadalmi kedvezményt... A kis- mamás, kisbabás üdültetést 1975- től kísérleti jelleggel vezettük be, a soproni Textilmunkás, a ba- latonlellei Di Vittorio, a le­ányfalui Építőmunkás, s a mátraházi Vasutas Üdülőkben. Azokat az édesanyákat, illetve szülőket utaltuk ide, akiknek a csecsemőjük betöltötte a hat hó­napot. Az üdülőket alkalmassá tettük a bébik fogadására; für­dőzési, mosási, szárítási feltéte­leket teremtettünk, valamint megfelelő étkeztetést, s külön teakonyhákat hoztunk létre, ahol a mama maga is elkészítheti gyermekének az ételt, az üdülő­től kapott nyersanyagból. Ezt a fajta üdültetést most véglegesít­jük. Mint ismeretes. 1974. óta a harmadik gyerek után a szü­lőknek nem kell térítési díjat fizetniük. Ez a SZOT elnökségi határozat azt is előírja, hogy a szakszervezetek az úgynevezett üdülési alapból segítsék a nagy- családosokat a megérdemelt két­hetes pihenéshez. Ebből az alap­ból a gyermeküket' egyedül ne­velő szülők is részesülnek. Szá­mosán közülük teljesen ingyen jutnak a beutalókhoz. — Tudomásom szerint a gyógyüdülő-beutalók iránt nagy az igény a családosok köré­ben is. Milyenek a lehetősé­gek e téren? — Néhány kisebb gyógyüdülő­ben — Hévizén, Hajdúszoboszlón és Debrecenben —, ahol a szo­bák alapterülete ezt lehetővé tette, további ágyak elhelyezé­sével családos üdültetést szer­veztünk. Így reumatikus bán- talmakban szenvedő szülők hely­zetét segítjük. Minden igényt természetesen nem tudunk ki­elégíteni. Más családos üdülők­ben, ahol az építési adottságok ezt lehetővé teszik, szobák egy- benyitásával oldjuk meg a há­rom-négy gyermekes családok elhelyezését. Ezzel az intézke­déssel ugyan kevesebb családot, de több nagycsaládost tudunk üdültetni. A személyek száma tehát nem csökkent, csak azösz- szetétel változott, úgy gondol­juk, szerencsésen. De esetenként nyolc-tizenkét gyerekes családok pihenését, gyógyulását is lehető­vé tettük és tesszük az idén is! két vagy három családos beutaló összekapcsolásával. A szakszer­vezeti alapszervek és a vállalati gazdasági vezetők természetesen megfelelő összegekkel támogat­ják ezeket a családokat. — Milyen új létesítmények­kel gyarapodnak az idén? — Több családos-, felnőtt- és gyermeküdülőt atyujk át hama­rosan: elkészült a, bakonybéli kis faházas telep, Balatonbogláron a Liget Kemping Üdülő (korszerű hideg-meleg zuhannyal felszerelt faházakban), felújítottuk az al­sóörsi kemping telepünket, ha­sonló^ módon. A tavaly létesített szántódi Rév Kemping turnuson­ként 32 nagycsalád befogadására alkalmas. Hamarosan elkészül a 300 férőhelyes bükkfürdői gyógy­üdülő, amelynek 150 szobájában szintén egy- és kétgyermekes családokat tudunk elhelyezni,1 Hajdúszoboszlói üdülőnkben 150 szobát tudunk a nagycsaládo­sok rendelkezésére bocsátani. Megszüntettük a korszerűtlen zirci, bakonybéli és balatonalmá­di kempingeket, s az idén eze­ken a helyeken is kényelmes fa­házas telepeket létesítünk. Ha­marosan befejezzük a lillafüredi SZOT-üdülő felújítási munkála­tait is. O fi.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom