Petőfi Népe, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-24 / 95. szám

K i és Természettudományi k Szövetsége fközgyűlése A kertészeti termesztés legjobbjai AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxn. évi. 95. szám Ára:90 fillér 1977. április 24. vasárnap NAGYGYŰLÉSEK, FELVONULÁSOK MÁJUS ELSEJÉN — ŰJ LÉTESÍTMÉNYEKET AVATNAK Ünnepi előkészületek megyeszerte Bács-Kiskun megye lakossága, az eddigi harminckét, szabadon ünnepelt május 1-hez hasonlóan, ebben az évben is a nap jelen­tőségéhez méltó lelkesedéssel ké­szül a munkásszolidaritás nagy seregszemléjére. Megyeszerte ki­bontakoznak már az események körvonalai, összeáll a kép arról: hol, miképp emlékeznek majd meg a nemzetközi munkásosz­tály ünnepi napjáról. Kecskeméten május elsejének reggelén a munkásőr-zenekar ébresztője lesz az ünnepségsoro­zat nyitánya. Délelőtt 9-től a vá­ros több pontján ezrek gyülekez­nek majd, hogy a Vasútkertbe vonuljanak, ahol harsonák sza­vára 10 órakor kezdődik az ün­nepség. Ezt követően az üzemek, vállalatok, intézmények, tsz-ek dolgozóit munkahelyük sátrak­ban vendégeli meg, több helyütt pedig a központi telepen rendez­nek hasonló, majálissal egybekö­tött vendéglátást. Egyidejűleg kezdetét veszi a Vasútkertben felállított díszemelvényen a késő délutáni órákban nyúló kulturá­lis és sportműsor-sorozat. Este a Megyei Művelődési Központban a fiatalok zenés-táncos esten bú­csúznak az ünnepnaptól. Baján a város lakossága fel­vonulással köszönti a 33. szabad május elsejét. A 10 órakor in­duló ünnepi menetet az iskolák, főiskolák növendékei és a spor­tolók nyitják meg. őket a gyá­rak, üzemek munkásai, az intéz­mények és a szövetkezetek dol­gozói követik majd. Felelevení­tik a májusfa állítás hagyomá­nyos szép népszokását is, a Pe- tőfi-szigeten pedig majális emeli az ünnep hangulatát. A kalocsai járás több telepü­lésén rendezik meg a hagyomá­nyos majálist. Dunapatajon és Dunavecsén ünnepi felvonulás és nagygyűlés lesz, Tasson pedig felavatják a községi művelődési házat. Sportműsorokkal és munkahe­lyi ünnepekkel teszik emlékeze­tessé a pirosbetűs napot a kiskő­rösi járásban is. Kiskunfélegyházán a parker­dőben rendeznek egésznapos mű­soros majálist, amelynek kereté­ben délelőtt 10 órakor hangzik el az ünnepi köszöntő. A gazdag műsorban az Egyesült Lenin Tsz asszonykórusa, több citerazene- kar, népi tánccsoportok, táncze­nekarok lépnek fel; s helyet kap ezen kívül a programban kocogó­verseny, sportbemutatók, s az út­törők részvételével megrendezen­dő „Ügyesség-bátorság akció”. Este Kiskunfélegyházán is máju­si bállal zárul az ünnepi prog­ram. Ezen a napon egyébként Kiskunfélegyházán tejüzemet, va­lamint az Asztalos Ktsz kétmilió Szombaton tartotta 12. küldött- közgyűlését a Műszaki és Termé­szettudományi Egyesületek Szö­vetsége a Kertészeti Egyetem dísz­termében. A MTESZ-hez tartozó 29 egyesületbe tömörült 140 ez­res tagság képviselői áttekintet­ték az elmúlt négy év közös mun­kájának eredményeit. A közgyű­lés elnökségében helyet foglalt Huszár István az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, dr, Trautmann Rezső, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke, dr. Po- linszky Károly, oktatási minisz­ter és dr. Gergely István állam­titkár, az Országos Vízügyi Hi­vatal elnöke. Dr. Ajtai Miklósnak, a MTESZ elnökének megnyitója után dr. forint költséggel létesített felü­letkezelő üzemét adják át ren­deltetésének. Petőfiszálláson har­minc személyes óvoda és a KISZ- pinceklubja nyílik meg. Kiskunhalason a városi KISZ- bizottság szervezésében létreho­zott sóstói ifjúsági parkot avat­ják fel, egésznapos műsoros ma­jálissal. J. T. Kovács Sándor, a szövetség fő­titkára tartott beszámolót. A főtitkár beszéde után a kül­döttközgyűlés hozzászólásokkal folytatta munkáját. A felszólalá­sok keretében Huszár István a párt központi bizottsága és a kormány nevében köszöntötte a küldöttközgyűlés résztvevőit. Megállapította: a MTESZ tagsága az elmúlt években értékes mun­kát végzett hazánk gazdasági, szellemi életének fejlesztésében. Az újabb feladatok megoldásá­hoz, a műszaki, gazdasági, kuta­tó, szervező és irányítómunka mércéjét meg kell emelni, s en­nek eredményességében a szö­vetség szervezett alkotó szellemi munkájának is jelentős a szerepe — hangsúlyozta. Propagandisták kitüntetése Lenin születésének 107. évfordulója alkalmából tegnap a jnegyei pártbizottságokon folytatódtak a Központi Bizottság székházában, valamint a városi és járási pártbizottságokon pénteken megtartott ünnepségek. Kitüntetésben részesültek a lenini eszmék terjesztésében hosszú ideje folyamatosan és eredményesen dolgozó pártpropagandis­ták. • A Bereczki Mátéról elnevezett kertészeti szocialista brigád tagjai a fóliasátor alatti nyári melegben készítik a paprikapalánta ágyát, a bajai Augusztus 20 Tsz-ben. A mezőgazdasági nagyüzemeken kívül az ÁFÉSZ-szakcsoport is több zöldségfélét termeszt, mint korábban. A lakiteleki, nyárlőrin­ci, lászlófalvi közös szakcsoport már 55 fóliasátor alaitt kertész­kedik. A fogyasztási szövetkezet­tel kötött szerződés szerint 159 mázsa korai paradicsomot, ' 10 mázsa uborkát, 64 ezer cső pap­rikát ad át közfogyasztásra. 1976- ban még csak 24 fóliasátra volt a szakcsoportnak, amelyet az ÁFÉSZ és a lakiteleki tanács is támogat dicséretes igyekezetében. K. A. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisz­térium az 1976. esztendei gazdálkodása alap­ján Bács-Kiskun megye 26 szövetkezetének adományozott kiváló címet, elismerő ok­levelet. Kecskeméten, az MSZMP me­gyei bizottságának épületében a rendezvény nyitányaként Gyurkó László: Lenin, október című mű­véből adott elő részleteket Sára Bernadett, a Katona József Szín­ház társulatának tagja. Majd Ka- tanics Sándor, a megyei pártbi­zottság titkára emlékezett meg Lenin világtörténelmi jelentőségű munkásságáról, méltatta a for­radalmi eszmék erejét, hang­súlyosan szólt az ideológiai tevé­kenység szerepéről. Mint mon­dotta, a mai és holnapi felada­tok megoldásához alapos felké­szültségre, politikai műveltségre van szükség. A propagandisták azért dolgoznak, hogy a marxiz­mus—leninizmus tanításai és pár­tunk politikája mind átfogóbban érvényesüljön, az eszmék alkotó alkalmazásával fejlődjön szocia­lista társadalmunk. Bács-Kiskun- ban a propagandisták közül minden negyedik immár tíz éve, vagy régebb óta teljesíti fontos megbízatását. Az ünnepi beszéd elhangzása után kitüntetéseket kaptak a hosszú ideje, rendszeresen és eredményesen dolgozó propagan­disták. Katanics Sándor nyújtot­ta át az elismerést Horváth Ist­vánnak, a megyei pártbizottság első titkárának, aki több mint húsz esztendeje végzi ezt a tevé­kenységet, majd ő adta át a megyei pártbizottság el­ismerését és köszönetét kifejező oklevelet a 20, 15 és 10 éves propagandamunkáért. összesen negyvenötén részesültek ilyen ki­tüntetésben. Hemmer Mihály, a lajosmizsei marxizmus—leniniz­mus esti középfokú iskola osztály- vezetője Szocalista Kultúráért ki­tüntetést kapott, Rapcsák Tibor, a kiskunhalasi marxizmus—leniniz­mus esti középfokú iskola osz­tályvezetője az Oktatásügy Ki­váló Dolgozója lett. A hagyományoknak megfelelő­en, jutalomként ismét a krími testvérmegyében üdülhet a pro­pagandisták hatvantagú csoportja július elején. A kitüntetettek nevében Rap­csák Tibor köszönte meg a ma­gas fokú elismeréseket. Az ün­nepség befejezéseként- Trokán Pé­ter színművész Ladányi Mihály: Lenin című versét mondta el, majd az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága fogadást adott a meghívottak tiszteletére. H. F. Az átlagon felüli eredményt elért téeszek, szakszövetkezetek többsége a kertészeti termelés­ben jeleskedik. Az izsáki Sárfe­hér, a szabadszállási Lenin, a kiskunmajsai Jonathán, a keceli Szőlőfürt, a jakabszállási Nép­front, a lajosmizsei Kossuth, a tiszakécskei Tiszagyöngye, mint kiváló címet elnyert szövetkezet, a kiskunsági körzeti verseny leg­jobb zöldség-, gyümölcs-, szőlő- termesztő gazdaságai közé tarto­zik. Kiskunfélegyházán a Lenin és a Vörös Csillag, Kiskunhalason a Vörös Október és a Vörös Szik­ra, Baján az Augusztus 20, Sol­ton a Szikra, Tompán a Kossuth, Jánoshalmán a Haladás, Kecske­méten a Magyar-Szovjet Barát­ság, valamint a városföldi Petőfi érdemelte meg elsősorban a ker­tészeti termelés fejlesztésével a legjobbaknak járó elismerést. A felsoroltakon kívül számos gaz­daság korszerűsíti kertészeti ter­melését, növeli a zöldségfélék-, gyümölcsösök- és a szőlő terüle­tét. A Duna menti szövetkezetek kitüntetettjeinek sorában a MÉM elismerő oklevéllel jutalmazta azt a céltudatos munkát, amelyet a bátyai Piros Paprika Tsz-ben végeznek a fűszerpaprika- és más zöldségnövények vetésterü­letének és hozamának növelésére. A téesz^ kertészeti szocialista bri­gádjai néhány újítást vezettek be a kereskedelemben beszerez- hetetlen eszközök pótlására és a munkafolyamatok gépesí­tésére. A soltvadkerti József At­• Borsodi Györgyné, az Oktatási Igazgató­ság tanszék- vezetője átveszi a megyei párt-, bizottság elismerő oklevelét Horváth Istvántól. , (Pásztor Zoltán felvétele) • A soltvad­kerti József Attila Tsz-ben korai káposztát és karfiolt palántáznak. tila Tsz-ben is elterjesztik az új módszereket a kertészeti terme­lésben. Ennek eredménye, hogy ez évben több zöldségfélét adhat a szövetkezet közfogyasztásra. A mélykúti Lenin Tsz-nek ez- idén 300 hektár a szántóföldi kerté­szete. Paprikát, paradicsomot, uborkát termesztenek a szövetke­zetben a konzervipar és a Zöldért Vállalat számára a tavalyinál 10 százalékkal nagyobb területen. A tiszakécskei Űj Élet a melegvíz- fűtésű hajtatásos termesztésen kívül a gyökérzöldség vetésterü­letét növeli és a sárgarépa ter­mesztését korszerűsíti. A bajai Augusztus 20 Tsz a város ellá­tására termesztett zöldségféléken kívül exportra is szállít. Másfél hónap óta szedik a kertészet szo­cialista brigádjai a primőrárut a fűtött üvegházakban, fóliasátrak­ban a külkereskedelmi vállalat számára. A tiszakécskei Tiszagyöngye Tsz tagságát az árvízkár ellensú­lyozása is serkenti a kertészeti te­rület. és zöldségfélék hozamának emelésére. Terven felül ültet­tek burgonyát, az előirányzottnál több paradicsom- és paprika pa­lántát nevelnek, hogy legyen ele­gendő a gépi ültetésre, amikor a talajhőmérséklet növekedése a munka folytatását lehetővé teszi. Ingázók A félegyházi vegyigépgyár­ban dolgozó egyik ismerősöm huszonöt éve ingázik naponta. Az otthona, s a munkahelye közötti mintegy 60 kilométeres távolságot annak idején két és fél, három óra alatt tette meg a minden kis állomáson meg­álló gőzös. Naponta 5—6 órát töltött a fapados kocsikban. Ehhez képest jelenlegi helyze­te ideális: expresszvonat viszi- hozza. Naponta mindössze más­fél órát utazik. Való igaz, a közlekedés nagy­arányú fejlődése sokat segített azoknak a helyzetén, akik ki- sebb-nagyobb távolságra lak­nak munkahelyüktől. Az autó­buszok, vonatok általában iga­zódnak a munkaidő kezdetéhez és a műszakok befejezéséhez. Ezenkívül egyre több vállalat, gyár, üzem a saját autóbuszai­val szállítja ingázó dolgozóit. Kétségtelen az is, hogy külö­nösen a sok bejárót foglalkoz­tató munkahelyeken megfelelő körülményeket teremtettek a rövidebb-hosszabb várakozási idő hasznos eltöltésére. A klu­bok, üzemi könyvtárak e cél­ból is jó szolgálatot tesznek. Mindezek ellenére a munka­idő előtti, s a nyolc órai mun­kát követő utazás nemcsak fi­zikai megterhelést jelent, ha­nem idegi fáradtsággal is jár, amit elősorban a menetidőhöz való állandó alkalmazkodás idéz elő. Pontos adat ugyan nincs, de a városi tanácsok munkaügyi osztályaitól kapott tájékoztatá­sokat összegezve kiderült, hogy Bács-Kiskun megyében mint­egy 15 ezer dolgozó ingázik na­ponta. Érdekes adat az is, mi­szerint a bajai gyárakban, üze­mekben dolgozik a legtöbb be­járó. A Duna-parti várost kör­nyező községekből csaknem öt­ezren ingáznak. Nagybaracská- ról például több mint kétezer­ötszáz betanított, illetve szak­munkás jár dolgozni a város üzemeibe. A Bajai Finomposz­tó Vállalat, a ,Kismotor- és Gépgyár bajai gyára, a Hűtő­ipari Vállalat bajai gyára, az Építő- és Epitőanyagipari Vál­lalat saját autóbuszaival szál­lítja dolgozóit. A kalocsai gyárak, üzemek munkáslétszámának jelentős részét a környékbeli községek lakosai alkotják. Tizenkét köz­ségből háromezernégyszázan dolgoznak a kalocsai vállala­toknál elsősorban a Kalocsai Fűszerpaprika- és Konzervipari Vállalatnál, a Tejipari Válla­latnál, a Műanyag- és Gumi­feldolgozó Vállalatnál, a sütő­iparnál, az EK A gyáregységé­ben. Egyre nagyobb a vonzereje a kiskunhalasi üzemeknek, amelyek jelenleg ' több mint kétezer bejárót foglalkoztatnak. A kötöttárugyár fejlődésével pedig hamarosan szinte meg­kétszereződik az ingázók' szá­ma. E szempontból nagyon érde­kes Kiskunfélegyháza helyzete. A környező községekből mint­egy ezerkétszázan járnak Fél­egyházára, s a helybeli lakosok közül többszázan a megyeszék­helyen dolgoznak. Közöttük igen sok az adminisztratív, ér­telmiségi dolgozó. Naponkénti utazásukat a menetrend gya­kori, egyre kedvezőtlenebb vál­tozásai nehezítik. A városi ta­nács véleménye szerint a be­járó dolgozók érdekében mó­dosítani kellene a Félegyháza— Orosháza, s a Kiskunhalas— Kiskunfélegyháza közötti köz­lekedő vonatok indulási, illet­ve érkezési idejét is. Természetesen nemcsak Kis­kunfélegyházán, a többi város­ban is fontos feladat, hogy a közlekedési eszközök menet­rendjének kialakításakor fi­gyelembe vegyék a munkaidő kezdetét, végét. Erre azért van szükség, mert még sokáig szá­molnunk kell azzal, hogy nem csökken a falvakból a városi üzemekbe bejáró dolgozók szá­ma. Az ingázók jelentős része alig több mint egy évtizeddel ezelőtt még a mezőgazdaságban dolgozott. Most ipari munká­sok. A város üzemeiben nagy szükség van rájuk. Munkahe­lyet változtattak, de lakóhelyük a falu maradt. Tegyünk meg mindent helyzetük javításáért. T. L. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE / • A küldöttközgyűlés elnöksége és m küldöttek egy csoportja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom