Petőfi Népe, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-22 / 93. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1977. április 22. (II.) A környezetvédelem egyik fő területe a levegő tisztaságának megóvása. A külföldi szakvélemények szerint a nagyvárosok levegőszennyezettségének felét a lakásfűtés és az ipar, a másik felét a gépjármű-közlekedés okozza. A kipufogógázok ólomszármazékai az igen apró koromrészecskékhez kötődnek és M űszeres mérés helyett becslés Műszeres mérések hiányában csupán becslésre hagyatkozhatunk, mivel a szemcsés lég- szennyező anyagok mérése még 1975- ben sepi volt megszervezve Kecskeméten. A város levegőjében az ülepedő por és korom meny- nyisége ismeretlen, de gyakorta érzékelhető különösen a város központjában. A közlekedésből eredő légszennyeződésre csupán tapasztalati úton lehet következtetni az autóbuszok járatainak sűrítéséből, valamint a személygépkocsik számának emelkedéséből. Számszerű adatok vannak viszont az ipari tevékenységből eredő légszennyeződésre. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium kezdeményezésére, 1971-ben Kecskemétet is területi zónákra osztották fel, s a város 25 üzemét és telephelyét, amelyek legjobban szennyezik a levegőt, négy csoportba sorolták. A legerősebb légszennyezést okozó üzemek vizsgálatának adatait egybevetve a pécsi és a szolnoki mérésekkel, Kecskeméten és Szegeden kisebb a szennyezés mértéke. risKÖtólunk a legnagyobb■,Környezeti ártalmat a Lampart Zománc- -ipari Művek kecskeméti gyára okozza a fluor és a por kibocsátásával. A megyei KÖJÁL légtisztasági vizsgálatának adatai hat mérőállomás adatait tartalmazzák. A 24 órás átlag mintavételeknél köbméterenként 0.01 század milligramm a megtűrt határérték. A Zománcipari Művek kecskeméti gyára környékén a fluórszennyezettség mértéke ezt meg is haladja. A leninvárosi lakótelepen, valamint a gyár közelében a Szultán és a Nándorfehérvár utcákban élő 5 ezer ember fluórártalmának megszüntetése a városi vezetés egyik legsúlyosabb környezetvédelmi feladata. előmozdítják a légúti megbetegedéseket. Éppen ezért jelentős Kecskeméten az a törekvés, amely a járműforgalomtól mentes város- központ kialakítására irányul. Kecskemét levegőszennyezettsége általában kisebb, mint az összehasonlításul választott többi városé. Amikor éppen tiszta a levegő. • A városközpontban jó néhány füstokádó kémény akad. A vizek tisztasága A víz nélkülözhetetlen eleme környezetünknek. Városhigiéniai alapkövetelmény a lakosság jó • Ha feltámad a szél, a város- környéki kipusztult, elhagyott ültetvényekről homokfelhő áramlik Kecskemét fölé. • Csaknem másfél évtizede éri a fluór- és a porszennyezés a Lampart Zománcipari Művek kecskeméti gyára környékét. (Pásztor Zoltán felvételei) ivóvízellátása. Ezt Kecskeméten sikerült rpegoldani. 200—250 méter mélységű vízadó rétegből tisztítás, kezelés után kerül az ivóvíz a fogyasztókhoz. Az utóbbi években vízvezetékkel, és mosdóhelyiséggel épülnek az új lakások, ennek ellenére Pécs, Szeged, Szolnok után a negyedik helyen van a vezetékhálózat hossza és a vezetékes vízzel ellátott lakások aránya tekintetében Kecskemét. A városi életforma, az iparosodás, az újabb technikai eszközök és vegyianyagok elterjedése miatt növekszik a szennyvíz mennyisége. Sajnos, a megvizsgált négy város közül Kecskeméten a legkisebb a közcsatorna-hálózatba kapcsolt lakások aránya. Kecskeméten az ipari és háztartási szennyvíz tisztítás nélkül jut a befogadóba. 1962-ig a csapadékcsatorna szolgáit az elvezetésre. Azóta megközelítően 40 kilométer hosszan, négy fő gyűjtőcsatorna épült az Izsáki, a Halasi úton, a Széchenyiváros- ban, valamint a Kuruc körúton. Ezek az átemelőre, illetve 1975 májusa óta az épülő tisztítótelepre szállítják a vizet. A csatornahálózat fokozatos üzembe állítása ellenére a városi szennyvíz nagyobb hányada még mindig a csapadékcsatornán jut Csukás-érbe. Kecskeméten több mint 40 üzem bocsát szennyvizet a közcsatornába, ezek közül az elmúlt időszakban a városi tanács évenként 7—11 üzemet bírságolt meg, mert a szennyvizet előtisztítás nélkül engedte a csatornába. Bírságot fizettek Bírságot fizetett például a konzervgyár a Kecskeméti Baromfi- feldolgozó Vállalat, a Közép-magyarországi Tejipari Vállalat kecskeméti üzeme. Megjegyzendő, hogy az említett vállalatok elég sokat költenek a szennyvíztisztítással kapcsolatos műtárgyak építésére, karbantartására, hogy a bírság alól mentesüljenek. A városi szennyvíz gazdaságos hasznosítására az egész országban egyedülálló kezdeményezés történt Kecskeméten. A Városföldi Állami Gazdaság és a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet 1975 óta a szükséges tisztítási műveletek után városi szennyvízzel öntöz több száz hektár takarmánytermő területet. Az évek óta folytatott, eredményes szennyvízhasznosítási kísérlethez az érdekelt gazdaságok anyagi támogatást is kapnak. A környezetvédelem megfelelő jogi és adminisztratív intézkedés mellett társadalmi összefogást kíván. A megelőzés jobb és gazdaságosabb, mint az elromlott helyzet javítása. Á szemlélet- formálásban szerepet vállalhatnak felvilágosító munkájukkal a társadalmi szervek is. Mérsékelt anyagi lehetőségek ellenére megfelelő szemlélettel jó eredményt lehet elérni, a környezet védelmében. Dr. Nagy L&josné, a KSH közgazdásza Az 1970-es évektől kezdve a mezőgazdaságban is kiapadóban van a munkaerőforxás. Az üzemek körültekintőbben számolnak dolgozóik létszámának alakulásával. Terveikbe beépítik egy-egy termelési folyamatot mennyi idő alatt, hány dolgozóval tudnak elvégezni. így van ez a lajosmizsei Népfront Termelőszövetkezetben, ahol Soltész István elnökhelyettes tájékoztatott munkaerőhelyzetük alakulásáról. — Más gazdaságokhoz viszonyítva mi szerencsések vagyunk. Viszonylag kevesen lépnek ki a szövetkezetből. Igaz, telkeket osztottunk tagjainknak, segítettünk a házépítésben is. Ha valakinek tanuláshoz támad kedve, támogatjuk, sőt küldjük. Tavaly a fülöpszállási mezőgazdasági szakiskolával közösen szerveztünk egy tanfolyamot, amelyre a környező mezőgazdasági üzemekből is szép számmal akadt jelentkező. — Ma hányán dolgoznak a szövetkezetben? — Csaknem háromszáz tagunk van, több, mint száz alkalmazott és 150 a nyugdíjas, illetve járadékos. Az esetenkénti munkaerőhiányon enyhítünk azzal is, hogy az erdészetben dolgozó, mintegy 12 tagot számláló brigádunkat a mezőgazdasági termelésben foglalkoztatjuk, ha szorít a cipő. — Ezek szerint nincs különösebb gondjuk? — Sajnos, az állattenyésztésben van. Legalább tíz dolgozóra lenne szükség ahhoz, hogy rendszeresen válthassák egymást az emberek és minden tehenész megkapja a kijáró szabadnapot. Ösztöndíjat ajánlottunk tagjaink gyermekeinek ha a nyolc általános elvégzése után, az átlatte• nyészlő szakiskolában folytatják tanulmányaikat. Jelenleg hárman járnak a kiskunfélegyházi mező- gazdasági szakmunkásképzőbe, néhányon pedig gépészek lesznek. Ez utóbbiak Örkényben sajátítják el a szakmát. Tanulmányaik befejeztével a gyerekek visszajönnek a termelőszövetkezetbe, tovább gyarapítva a szakmunkás-állományt. Ök már száznál is többen vannak. B. Z. Saját otthonunk AZ ORSZÁG lakosságának egyharmada költözött korszerű, új otthonba az elmúlt másfél évtizedben — állapítja meg a Központi Bizottság múlt heti üléséről kiadott közlemény. Ugyanitt olvashatunk arról is, hogy a még ki nem elégített, indokolt igényeket, az önálló lakásra jogosultak növekvő számát is számba vették az ülésen és megállapították, hogy továbbra is fontos társadalompolitikai kérdés a lakáshelyzet folyamatos javítása, amit az állam és a lakosság együttes erőfeszítésével lehet és kell megoldani. Íme: előttünk a lakáskérdés, vagy ha úgy tetszik, a lakáskérdés két oldala. Mondhatnánk: két,- egymással összefüggő, s egymástól mégis merőben elütő oldala. Nyugodtan mondhatjuk, a közös, évtizedes munkának, nagy erőfeszítéseknek kevés olyan, nagyszerű eredménye van, mint a 15 év alatt felépült egymillió-ötvenezer lakás. Mondhatnánk: ezt tudni biztató, felemelő érzés mindenki számára, mégis óvakodunk e kijelentéstől. 6Mett igaz ugyan, hogy ezért a teljesítményért az egész nép megküzdött (kivéve talán azon keveseket, akik noha módjukban állt volna, semmit sem tettek saját lakáskörülményeik javításáért; bár más irányú munkájukkal bizonyos értelemben nekik is részük lehet a sikerben), és nyilvánvaló az is, hogy ilyen sok ember, család lakásproblémájának végleges, vagy átmeneti megoldása közelebb hozza a még meglevő és nyomasztó lakásgondok megszűnésének idejét. Mindez igaz. De méginkybb az, hogy ha valamiben, hát e téren az ember valóban „egyedüli példány”, nem képes feloldódni a közösség, akár a nagyobb rész örömében sem, ha ^magának, családjának még mindig rossz lakáskörülmények között, idegenekkel, vagy — ami korántsem jobb —, nem kívánt módon a nagyobb család tagjaival összezárva kell élnie. Egyedüli példány, mert a lakás az a hely, amélynek csöndjébe az ember visszavonulhat bújává!, bajá'Var,1'vagy örömével, ahoi magában lehet, ha annak érzi szükségességét, és ahol azzal időzhet, akinek társaságára vágyik. ILYEN SAJÁT lakásbirodalomra minden családnak, azon belül saját háborítatlan fészekre minden felnőtt embernek, sőt hovatovább minden gyereknek is szüksége van. S akinek ilyen még nincs, az türelmetlenül várja a megvalósulás közelebb hozott napját is. Furcsa dolog ez. Az anyagi jólét, a jobb élet, ha más-más mértékben is, de kijut úgyszólván mindenkinek; a lakás azonban egy és oszthatatlan: A 15 ÉVES LAKÁSÉPÍTÉSI TERV EREDMÉNYE.... AZ ÉPÍTETT LAKÁSOK SZAMA ÉS MEGOSZLÁSA AZ ÉPÍTTETŐK SZERINT Állami kölcsön tkiM, nélkül \ llfclttond irtbfi AZ ORSZÁG LAKÁSÁLLOMÁNYA 1976. ELEJÉN MagAneröból Állami kölcsönnel Épült: 1047924 db lakéi 3551572 db lakéi vagy van, vagy nincs. És több mint egymillió felépülte még növeli is a türelmetlenséget. Nem baj. Növelje is mindazokban, akik tehetnek egyet-mást ebben a roppant szerteágazó, a gazdaság, az ipar szinte minden ágára kiterjedő tevékenységben! És növelje azokban az igénytelenebb emberekben — ilyenek is vannak —, akiknek az italtól a kocsiig minden előbbrevaló, mint a tisztességes, emberhez, illő otthon megteremtése. NAGYOBBRÉSZT azonban nincs ilyen baj az igényekkel. Ellenkezőleg. Emberek, családok ezrei, akik, amelyek így vagy úgy a közelmúltban, netán régebben önálló lakáshoz jutottak és belekóstoltak a jóba — amit oly kijnnyű megszokni —, megszaporodván, gyermekeik és természetes vágyaik növekedvén, okkal, joggal érzik szűknek a valaha any- nyira áhított kis lakást. Éá ne mondja senki erre, hogy: micsoda feledékenység, bezzeg, ha neki lenne olyan lakása...! Ne mondja senki, mert juthat még hasonló helyzetbe. Valóban — társadalmi méretekben — joggal növekszik a remény, hogy lényegesen csökken a lakásgond. Azért csökken csupán, és nem szűnik meg, mert objektív és szubjektív értelemben egyaránt növekszik a szükséglet; az egyre korszerűbb építés, a szebb, a modernebb új lakások, új vágyakat teremtenek. Meg aztán a másfajta igényekről sem feledkezhetünk i meg, amelyekről szólván > ugyancsak ne legyintsen senki, mondván: álljanak a falak! Mindenki tudja, miről van szó. Arról, hogy korántsem mindegy sem a lakás, sem a település, á város vonatkozásában, milyen otthont, milyen házat kerítenek azok a falak. Hogy milyen szűkebb és tágabb környezetben lakunk, élünk, mozgunk. Ettől is függ az életünk. Azokat a „falakat” úgy kell emelni, hogy ezt mind belekalkuláljuk. Mégpedig hosszú évtizedekre előre gondolkodva. És azt se feledjük, hogy az évi csaknem százezer — nem csekélység! — több mint felét magánerőből, jelentős részét családi ház formájában építik föl a magánépítők, ahhoz képest még mindig aránytalanul kevés szervezett segítséggel, amekkora szervezett erő az állami, közösségi lakásépítkezés mögött áll. Ráadásul az egyik és a másik „féllel” szemben is vannak jogos követelményeink. Még mindig nem tetszenek maradéktalanul lakótelepeink és még kevésbé magánépítkezéseink. Tisztelet a kivételnek! És itt nem holmi, a divat értelmében vett tetszésről, „külsőségekről” van szó, hanem minőségről, életformáról. Erre se legyintsen senki,• mondván: a mennyiség a fontos, az évi százezer. AZ ÉVI SZÁZEZRET úgy kell megépíteni, hogy minden tényleges, jogos mai és holnapi követelménynek megfeleljen. Végtére a saját otthonunkról, a saját házunkról, utcánkról, városunkról, a saját országunkról van szó. Van ennél fontosabb? B. J. NAGYOBB TERMÉS, JOBB MINŐSÉG SERKENTETT MAGVAKKAL „A gammasugarak hatása a százszorszépekre” nemcsak izgalmas film- és színdarabcím, hanem arra is utal, hogy a sugárzások figyelmet érdemlő hatással lehetnek a növényeinkre. Azt már számtalan kísérletben kimutatták, hogy a vetésre szánt magvak kezelése infravörös és gammasugarakkal sok esetben előnyös, például növeli a csírázóképességet. Hasonló megállapítások születtek az ultrahanggal és az elektromos árammal, a nagyfrekvenciás magkezelésekkel kapcsolatban. A vetőmagvak elektromos serkentésének legismertebb módja az a sajátos elektrokémiai eljárás, amelynek során a magvakat úgynevezett vezetőoldatban, elektrolitban áztatják, amelybe áramot vezetnek. Ennél egyszerűbbnek látszó elektromos kezelés az, amikor a vetőmagvak elektródák között áthaladva 30—60 másodpercig kerülnek nagyfeszültségű váltóáram hatása alá. Ezután nyomban vetni kell, mert a kedvező hatás csak bizonyos ideig marad meg Egyre több kedvező kísérleti eredmény bizonyítja a gammasugarak előnyös, serkentő hatását. Akárcsak a röntgensugaras kezeléseknél, ebben az esetben is a kis adagú gammasugár-kezelések kedvezőek az olyan hatás eléréséhez, amelyek serkentőek a növények életképességére, anyagcseréjére és terméshozamára. Hazánkban az ilyen jellegű kísérletek egyikénél 100 r sugáradaggal kezelt paradicsombogyókból nyert magvak felhasználásával a termés meghatszorozódott. Az elmúlt évek kísérletei kimutatták az ultraibolya- és ultrahangkezelések előnyös hatásait is. A közölt adatok szerint 2—120 mp-es UV-besugárzás 25 százalék csírázási erélyfokozódással járt, például a kukoricánál. Mindezek a fizikai hatású vetőmagserkentő kezelések azonban csak további alapos kutatómunka és fejlesztés után válhatnak nagyüzemi módszerek között is sikeresen követhető eljárásokká. Várhatóan már a közeli jövőben szélesebb körben alkalmazzák a Kertészeti Egyetemen kidolgozott új magserkentési, más néven magstimulálási eljárást. Ennek alapja, hogy a nagyfeszültségű elektromos téren átbocsátóit élő magvak szabad és könnyen felszabaduló ionjai elmozdulnak. Ettől a magvak biológiai tulajdonságai megváltoznak, olyan előnyös módon, hogy a magvakból kikelő növények rendszerint fokozottabban képesek hasznosítani a- napfényt. Az eddigi vizsgálatok szerint ezzel az Jó minőségű vetőmag. (MTI-foto: KS) elektromos magstimulálással a kukoricánál és a gabonaféléknél 15—30 százalék szemtermés- és szárazanyagtartalom-növekedés^ a zöldségféléknél pedig 20—40 százalékos terméstöbblet érhető el. Ezenkívül az így kezelt magból kelt növények gyorsabban fejlődnek, rövidebb idő alatt beérlelik terméseik zömét és ezáltal alkalmasabbak gépi szedésre, ami különösen a zöldségnövényeknél fontos. Kedvező íz-, zamat-, és vitaminváltozás is tapasztalható a kezelés hatására. A dísznövényeknél a kezelés növeli a virágok számát és különleges virágformákat is előidéz. A külföldi szakemberek érdeklődését is felkeltette ez az eljárás. K. L. Kecskemét környezetvédelme Az emberek maradnak a szövetkezetben
