Petőfi Népe, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-22 / 93. szám
IDŐJÁRÁS Várható Időjárás ma estig: általában kevés felhő, száraz Idő, £Jszaka gyenge, napközben megélénkülő változó Irányú szél. Erős éjszakai lehűlés. A nappali felmelegedés erősödik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 2—plusz 2. legmagasabb nappalt hőmérséklet 14—18 fok között. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 93. szám Ára: 90 fillér 1977. április 22. péntek Aktívaülés Huszár István Bács-Kiskup, megyében t FOGADÁS A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGON a Tudomány és Technika Hazában Tegnap délután Bács-Kiskun megye székhelyére, Kecskemétre érkezett Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnök- helyettese, az Országos Tervhivatal elnöke. A magas rangú vendéget a megyei pártbizottság székházában Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke, Erdélyi Ignác, Katanics Sándor és Terhe Dezső, a megyei pártbizottság titkára fogadták. Jelen volt dr. Kőrös Gáspár, az MSZMP kecskeméti Városi Bizottságának első titkára és dr. Mező Mihály, a megyei tanács vb tervosztályának vezetője is. Az elvtársi, baráti légkörben lezajlott fogadás után gazdasági aktívaülésre került sor Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házának kongresszusi termében, ahol a résztvevőket Horváth István köszöntötte, majd felkérte Huszár Istvánt, hogy ' tartsa meg előadását. Az előadó nagy érdeklődéssel hallgatott beszédében gazdaságpolitikánkat elemezte, s választ adott az ezzel ösz- szefüggő időszerű kérdésekre. Az aktívaülést követően rövid városnézésre került sor, majd Huszár István a megyei vezetők társaságában Kunfehértóra indult. Megyénk vendégének mai programjában több kiskunhalasi és kiskunmajsai ipari, mezőgazda- sági üzem megtekintése szerepel. G. S. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának, tagja, az országgyűlés elnöke, Inokai János, az országgyűlés alelnöke, Roska István külügyminiszterhelyettes, valamint az országgyűlés több tisztségviselője. Jelen volt Gerhard Reinert, az NDK budapesti nagykövete. Az NDK népi kamarájának küldöttsége csütörtökön délben koszorút helyezett el a Hősök terén, a Magyar Hősök Emlékművénél. A koszorúzáson részt vett Inokai János, az országgyűlés alelnöke, Roska István külügyminiszter-helyettes, Kelemen Lajos, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese és Farkas Mihály ezredes, a budapesti helyőrség parancsnoka. Jelen volt Gerhard Reinert, az NDK budapesti nagykövete. Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Dr. Szekér Gyula, a Miniszter- tanács elnökhelyettese jelentést tett a KGST Végrehajtó Bizottságának üléséről. A kormány a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette. Megbízta: a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bizottságát, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket az ülésen elfogadott ajánlásokból ere-"' dő feladatok végrehajtására. A mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter beszámolt a háztáji és kisegítő gazdaságok tér- _ melésének fejlesztésére hozott határozatok végrehajtásáról. Megállapította, hogy a kormány- határozatokat követő intézkedések már éreztetik hatásukat. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette, s felhívta az érdekelt szervek vezetőit. hogy további következetes munkával biztosítsák a határozatokban foglaltak maradéktalan megvalósítását. A munkaügyi miniszter és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke jelentést tett a teljesítménykövetelményekkel kapcsolatos vizsgálatról, a munkaidő és a nagy teljesítményű termelő berendezések kihasználásáról, valamint a műszakszám alakulásáról. A Minisztertanács tudomásul vette a jelentést és utasította az illetékes minisztereket a kapacitáskihasználásban, a munka- és üzemszervezésben meglevő tartalékok feltárásához szükséges további intézkedések megtételére. A kormány megtárgyalta és elfogadta a munkaügyi miniszternek az üzemi demokrácia helyzetéről szóló jelentését és határozatot hozott az üzemi demokrácia továbbfejlesztését szolgáló intézkedésekről. Az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség elnöke jelentést tett a bányászat biztonsági helyzetéről és a bányahatóság elmúlt évi tevékenységéről. A kormány a jelentést elfogadta, egyben utasította a főfelügyelőséget, hogy tegyen további hatékony intézkedéseket a balesetek megelőzésére és következetesen ellenőrizze a biztonsági előírások betartását. A kormány megtárgyalta az Országos Vízügyi Hivatal elnökének jelentését az 1977. évi kora tavaszi árvíz- és belvízvédekezésről. A Minisztertanács az előterjesztést jóváhagyólag tudomásul vette. Kötelezte az érdekelt szerveket. hogy az idei tapasztalatokat felhasználva tegyék tervszerűbbé és folyamatosan biztosítsák a vízkárok megelőzéséhez szükséges intézkedések végrehajtását. ~ A Pest megyei Tanács elnöke beszámolt a végrehajtó bizottság tevékenységéről, a mezőgazdaság és a lakossági szolgáltatások megyei helyzetéről. A kormány a beszámolót, valamint a megyei tanács további fejlesztési elképzeléseit jóváhagyólag tudomásul vette. Az • Országos Tervhivatal és Sporthivatal elnöke, valamint az oktatási miniszter jelentést tett a kormánynak az ifjúsági testnevelés éa tömegsport- fejlesztésére hozott határosatok végrehajtásáról, továbbá az olimpiára való felkészülésről. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) 9 Az aktivaülés résztvevői. (Tóth Sándor felvételei) Harminchatezer hektár tavaszi növényt vetettek A mélykúti Lenin Tsz-ben hétfőn megkezdték a kukorica vetését. A szövetkezet közösen művelt területén és a háztájiban 3100 hektáron termesztik 1977- ben a legfontosabb takarmánynö• Nagy teljesítményű géppel készítik a magágyat a fajszi határban. 9 A jánoshalmi Petőfi Termelőszövetkezetben 2 ezer hektáron vetnek az idén kukoricát. Három vetőgcppel két műszakban dolgoznak, s eddig 500 hektáron került földbe a mag. Május 1-re szeretnék befejezni a tengeri vetését. vényt. A hosszan tartó hűvös idő, az alacsony talajhőmérséklet miatt elhúzódott vetés ellensúlyozására a Lenin Tsz gazdái kora reggeltől késő estig húsz géppel dolgoznak és május 2-ára földbe teszik a kukoricát. A mélykútihoz hasonló igyekezettel dolgoznak ezekben a napokban Fajszon, Jánoshalmán, Baján, Szabadszálláson, Tisza- kéeskén, Solton, hogy kettős, vagy nyújtott műszakban pótolják az időjárás okozta késedelmet. Bács-Kiskun megye szövetkezetei, valamint a háztáji és kisgazdaságok ez évben 187 ezer hektáron vetnek tavaszi növényt. Április második feléig 36 ezer hektáron végezték el a munkát, de másfélszer ekkora területet készítettek elő a vetésre, hogy alkalmas időben ott is gyors ütemben haladjanak. A mezőgazdasági szakigazgatási szervek értékelése szerint április 18-ig 4500 hektár cukorrépa került a földbe a megyében. Hamarosan befejeződik a burgonya ültetése, . amelyet az idén 8 ezer hektáron termesztenek. A mezőgazdasági szövetkezetek tavaszi árpát, zabot, szóját, napraforgót 5200, lucernát 4900, zöldségfélét 7700 hektáron vetettek, de a munka nagyobbik fele még hátra van, hiszen 129 ezer hektár magnak és silótakarmánynak tervezett kukorica vetéséből április másodikj feléig mindössze 4500 hektár van készen. Nagy jelentősége van a mező- gazdasági üzemek kölcsönös segítő mozgalmának, amely a kalocsai járásban példásan kibontakozott. Bátya, Fájsz, Miske, Dusnok, Dunavecse, Solt, Apos- tag mezőgazdasági szövetkezetei ezekben a napokban egymást segítve dolgoznak. A szalkszent- mártoni Petőfi, a hartai Erdei Ferenc Tsz, a solti Szikra Termelőszövetkezet országos versenyben elért kiváló helyezése a Duna menti mezőgazdasági nagyüzemek között kialakult sokoldalú együttműködésnek is eredménye. K. A. Huszár István előadást tart. Az országgyűlés meghívására csütörtökön hivatalos baráti látogatásra hazánkba érkezett az NDK népi kamarájának küldöttsége, Horst Sindermann-nak, a Német Szocialista Egységpárt KB Politikai Bizottsága "tagjának, a népi kamara elnökének a vezetésével. A küldöttség tagjai: dr. Karl- Heinz Schulmeister, Paul Saul, Ulrich Pfahl, Günther Heinze és Edda Kramer képviselők. A továbbtanulás egyenlő feltételei Az idén júniusban hatezerkétszáz fiatal fejezi he tanulmányait , Bács-Kiskun megye általános iskoláiban. A végzős diákok túlnyomó többsége, egészen pontosan a nyolcadikosok 94,3 százaléka nem elégedett meg az alapfokú végzettség megszerzésével, hanem tovább kíván tanulni középfokú intézményekben. A diákságnak több mint a fele egyben már életpályát is választott, jelentkezési lapjaikat szakmunkásképző intézetekbe továbbította a posta. Élénknek mutatkozott a szakközép- iskolák iránti érdeklődés is, amelyek ugyancsak hasznosítható ismeretekkel egészítik ki az általános képzést. Két szakmában — és ez örvendetes módon épp az óvónői és egészségügyi végzettséget adó iskolákban volt tapasztalható, — a jelentkezők száma jóval meghaladta a felvehetőkét, és így a tanároknak módjukban állt a legjobb, legtehetségesebb fiatalok kiválogatása. A megyében az általános iskolás ifjúság pályaválasztása az idén kedvezőbb képet mutat, mint egy évvel korábban. A fejlődést egyetlen számadat is bizonyítja: míg tavaly öt és félszáz gyerek mondott végleg, vagy ideiglenesen búcsút a tanulásnak, addig az idén mindössze háromszázötvenen döntöttek így. Ez az eredmény az iskolák, a pedagógusok, és a közreműködő szakemberek jó munkájának, illetve a pályaválasztás rendkívül fontos társadalmi kérdéseivel való törődésünknek a bizonyítéka. A továbbtanulni nem kívánó gyerekek csökkenése azért is jelentős dolog, mert az általános iskolák felső tagozataiban még érezhető az a demográfiai mélyhullám, amelynek következtében a tanév végén a tavalyinál háromszázötven tanulóval kevesebb diák kap bizonyítványt. Az pedig köztudott tény, hogy ipari és mezőgazdasági üzemeink mennyire keresik a jól képzett fiatal szakembereket. A megyében az oktatási „hatékonyság" tehát számottevően emelkedett. Ám teljes megelégedettségre még sincs okunk, ha a községi és városi tanintézetekből továbbtanulók arányát hasonlítjuk össze. A megyei statisztikai adatok szerint a városi iskolák végzőseinek 98 százaléka folytatja tanulmányait, a községi tanintézetekben viszont a gyerekeknek csupán 92 százaléka töltött ki továbbtanulási lapokat. Ügy tűnik tehát, hogy akadnak még tennivalók az oktatás egyenlő feltételeinek megteremtésében, a hátrányos körülmények között élő diákok megsegítésében — elsősorban a kedvezőtlenebb tárgyi és személyi adottságok között dolgozó intézményekben. Az MSZMP XI. kongresszusának határozata kimondja, hogy „elsőrendű feladat az általános iskola és a szakmunkásképzés fejlesztése, az oktatás-nevelés tartalmának, módszereinek korszerűsítése, g.z iskolák közötti színvonalbeli különbségek csökkentése. Alapvető követelmény a fizikai dolgozók gyermekeinek tanulmányi segítése, valamennyi iskolai fokozatban...” Nyilvánvaló tény, hogy a községi iskolák általában nehezebb helyzetben vannak a városi tanintézményeknél, már ami a pályaválasztási munkát illeti. Ott hat erőteljesebben \ a szülők elmaradott szemlélete, vagy az a szűk látókörű gazdasági elgondolás, amely a fiatalok azonnali munkába állását szorgalmazza. Nagyobb számban is dolgoznak pedagógiai képesítés nélkül nevelők falun ■— s ezek a kedve- j zőtlen adottságok mutatkoz- ! nak meg az említett arány- [ talanságokban. A jövőben ezért elsősorban ( a kisebb településeken kell az oktatás hatékonyságának fo- [ kozása mellett az iskolák és a j szülők kapcsolatának javítá- j sával is többet törődni. Rend- : kívül fontos, hogy ne csak a diákok, hanem az őket tanú- < lásra ösztönző felnőttek is j megértsék: milyen nagy jelentősége van társadalmi célkitűzéseink valóra váltásában az ifjúság eredményes to-1 vábbtanulásának. HOBST SINDERMANN VEZETÉSÉVEL HäZailkbä élkCZCÍt az NDK népi kamarájának küldöttsége Lenin és október i. oldal Kecskemét környezetvédelme <. oldal Űttördélet 5. oldal
