Petőfi Népe, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-21 / 92. szám

I 4 • PETŐFI NÉPE • 1977. április 21. Kecskemét környezetvédelme I. Az országgyűlés 1976. évben törvényt alkotott az emberi környezet védelméről. Célja az ember alkotókészségét kibontakoz­tató és pihenését lehetővé tevő környezet te­remtése, a most élő lakosság és az utánuk következő nemzedék számára. Idézet a tör­vényből: „A Magyar Népköztársaságban az emberi környezet védelme az egész társa­dalom érdeke és feladata. Minden állampol­gárnak joga van arra, hogy emberhez méltó környezetben éljen.” A világméretű környe­zetrontás megítélhető veszélyhelyzetével szemben az új törvény a védekezés reális lehetőségeit is tartalmazza. A teljesség igénye nélkül mutatjuk be Kecskemét város környezetét és környezet- védelmét. Kiterjedése 257 négyzetkilométer Kecskemét környezeti viszo­nyainak alakulásában meghatá­rozóak a sajátos földrajzi és köz- gazdasági adottságai. Területe 257 négyzetkilométer, ahol egy négy­zetkilométeren kevesebben élnek, mint Pécsett, Szegeden vagy Szol­nokon. Kecskemét lakosainak száma a felszabadulás óta nagy­mértékben emelkedett és 1975. év végén 92 ezer volt. Népességnö­vekményének kétharmada a be­vándorlási többletből adódott. Gazdasági szerkezete a felsza­badulás óta jelentősen átalakult. Mezőgazdasági hagyományait megőrizve a megye legjelentő­sebb ipari központjává fejlődött. Kecskemét kilencvenegy iparte­lepén 1975-ben a megyei iparban foglalkoztatottak több, mint egy- harmada (20 ezer személy) dolgo­zott. A felgyorsult szocialista ipa­rosodás és városiasodás kedvező hatása mellett azonban fokozot­tabb mértékben jelentkeztek Kecskeméten is a környezeti ár­talmak. Az ipari üzemek tejesítésének időszakában a város akkori ipar- fejlesztési lehetőségei ma gon­dokat okoznak. Ugyanis a lakó­övezetbe beékelődve ipari üze­mek működnek. Ilyen a Lampart Zománcipari Művek kecskeméti gyára, az Alföldi Cipőgyár és más üzemek. Kecskemét fokozódó iparoso- dottságát lassabban követte a vá­rosiasodás. A saját és a vonzás- körzeti igények növekedése gyors ütemű és egyben ellentmondásos városfejlesztést eredményezett. A korábbi kert- és peremvárosi te­rületeken két nagy lakótelep — a Lenin- és Széchenyiváros — épült. Ezt követően mennyiségi­leg és minőségileg egyaránt ja­vult a város lakásállománya, amely 1975 végén meghaladta a 30 ezret. Az új lakótelepeken á Parkok létesítésével fejlődést tükröző. kedvező környezeti adottságok is megfigyelhetők. Parkosítás A megfelelő nagyságú zöldöve­zet jelentősen befolyásolja a vá­ros levegőjét. Esztétikai és lé­• Tavasztól őszig kedvelt kiránduló-, pihenőhely a Csalánosi Parkerdő. lektani hatása egyértelműen elő­nyös. Sajnos, a levegő öntisztu­lását és a pihenést elősegítő nö­vényzet a város belterületén igen kevés. Az egy személyre számí­tott gondozott park alig több 2 négyzetméternél. Kecskemét parkterülete a fel- szabadulást követően csaknem félmillió négyzetméterrel emel­kedett, és zömében az új város­részekben található. A városi ta­nács minden évben jelentős ösz- szeget fordít a parkok gondozá­sára. A IV. ötéves tervidőszak második felétől évente 6—8 ezer fát és 10—12 ezer cserjét ültet­tek el a parkokban. A legújabb városrészben — a Széchenyivárosban — a népes­ség növekedése igen gyors üte­mű, a parkterület aránya viszont ezzel szemben csökkenő irány­zatú. Különösen kevés a játszó­tér, a labdázóhely. A meglevők felszereltsége kielégítő, azonban a beton- és aszfaltburkolat kör­nyezetvédelmi szempontból kifo­gásolható, sőt balesetveszélyes. A parkok tervezésénél a cél­szerűségi szempontok nem eléggé érvényesültek. Ezért gyakori je­lenség, hogy gondozott területen átlósan utat törnek a járókelők, és jóvátehetetlen kárt tesznek a pázsiton. Példa erre a lakóne­gyed városi autóbusz-megállóhe­lyeinek környéke. Környezetvédelmi célokat szol­gál az utcai sorfaállomány, amely fajtaösszetételét tekintve korsze­rűtlen, mert nagy lombfelületű, a japánakác, de a terméshulla­dék síkossá teszi a járdát, ami veszélyforrás a gyalogosoknak. A 60—70 éves fák kicserélése fo­lyamatos, helyettük zömében platánt és hársfát ültetnek. Településkörnyezetünk korsze­rűsítését szolgálja a városközpont átalakítása. A Szabadság tér zöld felülete 3—5 ezer négyzetméter­rel bővül. Fokozatos beruházással csobogókat és szökőkutat létesí­tenek, valamint növelik a lom­bosfa- és a cserjeállományt. A múlt szegényes örökségét igen jelentős költséggel, csak fokozatosan lehet pótolni. A bel­területi zöldövezet csekély voltát hangsúlyozza, hogy a város kör­nyékén is kevés az összefüggő erdő. Zöldövezeti funkciót tölte­nek be az erdőnél kisebb mér­tekben a városhoz csatlakozó szőlők és gyümölcsösök. Ezek te­rülete azonban • a parlagon ha­gyás, valamint az építkezés miatt egyre inkább csökken. Köztisztaság • Családi otthonok épülnek a kiskecskeméíi szőlőskertek, gyümölcsö­tök helyén. A köztisztaság a környezetvé­delem alapfontosságú része. Az utcák, közterek tisztasága, illet­ve tisztán tarthatósága — ami a levegő portartalmát is befolyá­solja — alapvetően az útburko­lattal függ össze. Kecskeméten a kiépített belterületi utak aránya meghaladja a 60 százalékot és az utak, terek csaknem háromne­gyedét rendszeresen tisztítják, zömében géppel. Az úttisztítás gé­pesítettsége megfelelőnek mond­ható. A burkolt utak kedvező ará­nyát mérsékli azoknak az utak­nak viszonylag nagy száma,. amelyek kiemelt szegély nélkül készültek. Emiatt a tisztítása ne­hézkes és az eredményességi fo­ka sem megfelelő.a padkáról fel­kerülő por és sár ( miatt. A közegészségügyi és a lakó­környezet-esztétikai szempont­ból, figyelemre méltó teendő a keletkezett szemét összegyűjtése és elszállítása. A IV. ötéves terv második felének éveiben előrelé­pés történt a megyeszékhelyen. Sűrítették a kihelyezett beton ta- lapzatú hulladékgyűjtőket, első­sorban a nagy forgalmú gyalo­gos útvonalak mellett, az autó­busz-megállókban és a belterje­sen gondozott parkokban. Ezeket általában kiürítik. Ennek ellené­re különösen szemetes a város a MÁV-pályaudvar környékén, az autóbusz-megállóknál, a ke­reskedelmi objektumok, a piac és a mozik környékén. , A háztartási szemét összegyűj­tése sincs teljesen megoldva. A lakásállomány fele kimarad a rendszeres szemétgyűjtésből. Az összegyűjtött szemét táro­lása Kecskeméten is az országos gyakorlatnak megfelelően göd­rökben, talaj mélyedésekben tör­ténik, mechanikus bedolgozás alapján részben tömörítéssel, ta- lo «akaróval ellátva. Ez a bedol­gozási mód a talajvizet erősen fertőzi. A szemét ilyen módsze­rű ártalmatlanítása részleges megoldás. Helyette a hegyképzé­ses tárolási mód a jobb, amely kizárja a talajvíz szennyeződését. Nagy gondot jelent elsősorban a kommunális hulladékokban a szervetlen anyagok és a műanyag csomagoló eszközök növekvő mennyisége. Az országban min­denütt megoldásra váró feladat az összegyűjtött szemét újrahasz­nosítása. Dr. Nagy Lajosné, a KSH közgazdásza Eredményesen tevékenykednek a szakcsoportok A mezőgazdasági szakcsoport, mint társulási forma már évtizedes múltra tekint vissza a megye AFÉSZ-eiben, s mind­inkább a háztáji és kisegítő gazdaság termelését segíti. Ki­emelkedő munkát végeztek az elmúlt években a kiskunhalasi ÁFÉSZ szakcsoportjai. Fejlődésüket segítette a XI. kongresz- szuson megfogalmazott határozat, majd az ezt követő ország- gyűlésen törvénybe foglaltak: „A háztáji és kisegítő gazda­ságokat, valamint a mezőgazdasági szakcsoportokat megfelelő érdekeltséggel, a termeléshez szükséges gépekkel, eszközök­kel és az értékesítési biztonság fenntartásával is hozzá kell segíteni ahhoz, hogy mind jobban kihasználják termelési lehetőségeiket.” Négy szakcsoport — zöldség- termelő, sertéstenyésztő, kisállat­tenyésztő, és méhész — tevé­kenységét irányítja, szervezi a Kiskunhalasi ÁFÉSZ. Tavaly már országszerte előtérbe került a zöldség- és gyümölcstermelés fo­kozása. Az ÁFÉSZ a zöldségter­melő szakcsoport tagsága terme­lési kedvének fokozása érdeké­ben 120 ezer palántát, három és fél ezer facsemetét nevelt és adott el. Az elmúlt évben az ÁFÉSZ a csaknem hét és fél ezer mázsa zöldségfelvásárlási tervét 28 százalékkal teljesítette túl, gyümölcsből pedig 32 százalék­kal vettek át többet az előirány­zott 29 ezer mázsánál. Legtöbbet a szakcsoport tagjai termelték. Egy részét feldolgozták, lakossá­gi ellátásra több mint 11 ezer. exportra 4,3 ezer mázsa került. A házikeretek és szorványgyü- mölcsösök kis tételű termelvé- nyeinek felvásárlására versenyt indítottak, hogy a családi fo­gyasztáson felüli, vagyis felesle­ges gyümölcs ne vesszen kárba. Ennek sikerét látva, tapasztala­tait felhasználva a versenyt az idén is megszervezik. Több évre szóló szerződést kö­töttek már tavaly a fólia alatti zöldségtermesztőkkel. Ebben az esztendőben a fólia és váz vásár­lásához adott 40 százalékos álla­mi vásárlási kedvezmény hatá­sára megnövekedett a termesztési kedv. A szakcsoporttagoknak — ugyanakkor a város minden kis­termelőjének is — jobb lehetősé­ge van a zöldségpalánta vásárlá­sára az idén februárban meg­nyitott, 1,3 millió forint költ­séggel készült gazdaboltban. Az egyéb elárusító hálózaton keresz­tül a termelők igényeit teljesí­teni tudják, elegendő a vetőmag, a növényvédő szer és a műtrágya. Javult a kisgép- és eszközellátás is. Most tavasszal négyezer fa­csemetét — 30 százalékos kedvez­ménnyel —, kínáltak a szakcso­port tagjainak. A zöldség- és gyümölcstermelés további foko­zása érdekében növelni szeret­nék nemcsak a taglétszámot, ha­nem az e célra használható föld­területet is. A sertéstartó szakcsoport tag­jai adták csaknem teljes egészé­ben az ÁFÉSZ-nek az elmúlt év­ben felvásárolt 19 ezer mázsa hízott sertést és a háromezer da­rab süldőt és malacot. Az álla­tok legnagyobb részét saját vá- góhídjukon dolgozták fel. Az idén Tavaszi gondok Lászlófalván A hideg, a kedvezőtlen idő­járás ellenére itt a tavasz, meg­pezsdült a határ, dolgoznak a növényvédő és vetőgépek. Ha fázósan is, de az emberek min­den nap újrakezdik a munkát. Így van ez a lászlófalvi Egyet­értés Termelőszövetkezetben is, ahol Kasza Lajos főmezőgaz­dász beosztottaival együtt szer­vezi, irányítja a napi feladatok végrehajtását. — Nem unatkozunk — jegyzi meg a főmezőgazdász. — A hi­deg minket is megcsipkedett egy kissé. A 180 hektáros szőlőültet­vényünkből még 20 hektárt nem metszettünk meg, a vegyszeres gyomirtását azonban e héten be­fejezzük. A több mint 70 hek­táros gyümölcsösünkben, a sző­lőben, valamint a zöldségkerté­szetünkben most a fagy elleni védekezés jelenti a legtöbb gon­dot. Mellette nem hanyagoljuk el a tavaszi vetéseket sem. — Hogyan haladnak ez utób­bival'’ — A kukorica vetését április 12-én kezdtük, és eddig száz hek­táron juttattuk földbe a magot az SPC—6-os gépekkel. A napra­forgó vetését rövidesen befejez­zük, utána a vegyszeres gyomir­tás következik majd. Ide irányít­juk ugyanis a gépeket a gabona­földekről, ahol a napokban vé­geztek a gyomirtással. Ebben a munkában részt vett a Szikrai Állami Gazdaság helikoptere, amelynek mi is résztulajdonosai vagyunk. Búzából mintegy 4—5 mázsával szeretnénk többet ter­melni az idén, mint tavaly. En­nek érdekében a virágzás előtt újból lombtrágyázzuk majd a kenyérgabonánkat. — Milyen munka adódik meg ... ? — Rövidesen befejezzük a bor­só vetését is 400 hektáron. Itt azonban a belvíz okoz gondot, ami miatt meg kellett változtat­ni a borsónak kijelölt táblákat. Nem tehettünk mást, hiszen tíz­éves szerződés köt a Kecske­méti Konzervgyárhoz bennünket. Segítettek a borsóarató és -fejtő­gépek, a speciális eszközök be­szerzésében is. — Megtalálják a számításu­kat? — Nem fizetünk rá. A borsó­ból kapunk leghamarabb pénzt. A szárát takarmányozásra hasz­náljuk. Mivel korán lekerül a területről, utána silókukoricát vethetünk, így kétszer haszno­sítjuk a termőföldet. — Mindenhez van elegendő gép? — Magágykészítésre ott a K— 700-as traktor, a növényvédel­met pedig a helikopteren kívül három IFA tehergépkocsira sze­relt permetezőgép segíti. Ezekből tehát nincs hiány, az Eradikán kukorica-gyomirtó szerből azon­ban igen. Ez nagyon súlyosan érint bennünket, mert a helyet­te ajánlott szereknek egy évnél tovább tart a hatásideje, így a kukorica után búzát vagy borsót vetni szinte lehetetlen. Hasonló gondot okoz a Dikotex 40RC gyomirtószer hiánya is. Igaz, ez a szer kapható por alakban, azt viszont a helikopteres permete­zésnél nem tudjuk használni. A kűkoricavetést a fajtaválasz­ték hiánya nehezíti. Az MV— 602-esből, amelyet a háztáji ré­szére szántunk, a kért 80 helyett csak 30 mázsát kaptunk. A nagy­üzem részére sem tudtuk besze­rezni a hosszú tenyészidejű ten­gerit. Az AGROKER pedig a ku­koricavető gépeket szállította hiá- nyosan. Szalmakazalozókból vi­szont egyet sem kaptunk —pa­naszkodik a főmezőgazdász. B. Z. méginkább segítik a sertéstartó­kat, egyebek között a szakcsoport k’özös telepéről százhúsz vemhes kocát adtak át a tagoknak. A ta­karmányellátást is megoldották. Vállalták 26,5 ezer mázsa táp és 22 ezer mázsa szemes termék ér­tékesítését. A szakcsoporttagok régóta kérik, hogy a takarmányt az ÁFÉSZ szállítsa a lakásukra. Ha nem is szólhatunk még e ké­rés teljesítéséről, de előrelépés­ről igen, ugyanis az ÁFÉSZ — az időjárás és útviszonyoktól füg­gően — a hét egy-két napján önköltséges fuvartérítés ellené­ben házhoz szállítja a takar­mányt. A legnagyobb termelésszerve­zést a kisállattenyésztő szakcso­port végzi, ugyanis a baromfi-, házinyúl-, galamb-, libatenyész­tés és -hizlalás a feladatuk. Na­poscsibéből az idén kétszer any- nyi értékesítését — mintegy 225 ezret — tervezik, mint az elmúlt évben. Ezzel a szakcsoport és a lakosság ellátását is megoldják. Ugyancsak több naposlibát, ka­csát és tojóhibridet értékesítenek ebben az esztendőben. A barom­fitenyésztőknek összesen 3300 mázsa különböző tápot is juttat­nak. A házinyúltenyésztési kedv visszaesett. A nyúltartóknak ked­vezményeket adnak, s az állato­kért felárat fizetnek, hogy ismét fellendüljön a tenyésztés. Hason­ló a helyzet a húsgalambtartás­sal is. Eredményes volt tavaly a mé­hész szakcsoport tevékenysége. Több mint 860 mázsa mézet ér­tékesítettek a tagok. A Kiskun- halasi ÁFÉSZ anyagilag is segí­ti a kezdő méhészeket, elsősor­ban azoknak adnak még további kedvezményeket, akik a több méztermés érdekében vállalják a méhek vándoroltatását. Cs. I. Hőerőmű-program Csehszlovákiában A csehszlovák energetika 1976—1980-as években új hőerő­művekkel gazdagodik. Az új erő­művek üzembe helyezésével több mint négymillió kilowattal nö­vekszik a villamosenergia-terme­lő kapacitás. Jelenleg nyolc nagy erőmű épül az ország különböző körze­teiben. Ezek közül a legnagyobb több mint egymillió kilowatt áramot ad majd évente. A hőerőmű-fejlesztési program jelentős részét Észak-Csehország- ban valósítják meg, ott ugyani* hatalmas barnaszénkészletek fel­tárása folyik. Hat erőmű már üzemelni kezdett, s ezek látják el energiával a körzet gyorsan fejlődő iparát. A következő évek­ben az észak-csehországi barna­szénbázison még öt újabb erő­művet létesítenek. Csehszlovákia elektromosener- gia-termelése így a jelenlegi öt­éves terv végén eléri a 79 mil­liárd kilowattórát. (BUDAPRESS —PRAGOPRESS) A vasfa és a többiek... Szovjet Azerbajdzsán völgyeit és fennsíkjait minden évszakban sokszínű „szőttes” borítja. A köz­társaság viszonylag kis területén több mint 4200 különböző növény honos. Közülük mintegy 370 csu­pán Azerbajdzsánban található meg. ősi növényfajták ezek. mini- például a vasfa, az elrari fenyő, a kaukázusi ébenfa és alenkorán- akác. „Azerbajdzsán növényvilága' címmel nemrég könyv jelen» meg Bakuban azerbajdzsáni, orosz és angol nyelven. Ez az el­ső, a köztársaság flóráját a tel­jesség igényével bemutató nö­vényatlasz. (BUDAPRESS—APN* Az ősi Khiva újraélesztése Megkezdték Üzbegisztán ősi városának, Khivának általános rekonstrukcióját. Az építészek az újjá­építés során arra törekszenek, hogy hűen adják vissza az évezredes város történelmileg kialakult képét; megőrizzék a régi templomokat, mecseteket, a kereskedelmi központokat, a védelmi berendezé­seket. A lakóházakat az üzbég nemzeti hagyományok­nak megfelelően rekonstruálják. Ezek az egy-két- emeletes házak verandával, balkonnal épültek, és a házhoz kis kert tartozott. A ház-„negyedekben’’ van egy nagyobb közös kert is, ahol — mint régen — a vendégeket fogadják, a családi ünnepeket rende­zik, s ahol a kenyérsütő is található. Az első régi városnegyedek már felépültek — tör­ténészek, művészettörténészek irányításával. Khivában — ebben a csodálatos idegenforgalmi központban — iparfejlesztés nem lesz. Csupán egy szőnyeggyár és néhány ötvösmühely épül. (BUDAPRESS—APN) Lakásépítés a szocialista országokban TÖBB SZÉN KÜLFEJTÉSBŐL A lakásépítés jelentőségét és gyorsuló ütőnkét mutatják a KGST-országok^Wiyszámai és öt­éves terveinek ;iaS<ai. A Szov­jetunióban például az elmúlt öt­éves tervidőszak alatt több mint 11 millió lakást és családi fiüzat építettek, a mostani ötéves terv pedig 12 millió lakást irányoz elő. Az NSZK-ban a tervezett 500 ezer helyett 609 ezer lakás épült 1971—75 között — most 750 ezer­rel számol a terv. Lengyelország­ban az előző terv 1,1 millió la­kásával szemben több mint más­fél milliót terveznek 1980-ig. Csehszlovákiában 614 ezer lakást adtak át 1971—75 között, 1980-ig pedig 640 ezret szándékoznak át­adni. Magyarországon 430» ezer lakás épült az elmúlt tervben, a következő öt év célkitűzése több mint 500 ezer lakás. Bulgáriában ma minden második ház új építésű, Romániában 1980-ig 815 ezer új lakást építenek, és meg­kétszerezik az átadásra kerülő új lakások számát Mongóliá­ban is. A Szovjetunió a KGST tagor­szágaiba 1980-ig 35 épületelem­gyárat szállít. A tagországok építőipari szakemberei közösen dolgozták ki a sorozatházépítés legkorszerűbb technológiáját, az úgynevezett WBS 70 lakástípust. • Visontán. a Thorez Külfejtése» Bányaüzemben — a tavalyinat 300 ezer tonnával többet — összesen 6,5 millió tonna szenet termelnek, melyet a Gagarin Hőerőműbe szállítanak. Jelentősen fokozzák a meddő­réteg el­takarítását is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom