Petőfi Népe, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-20 / 91. szám

1977. április 20. • PETŐFI NÉPE • 3 Házitarhonya hajósi műhelyből A SZABÁLYSÉRTÉSI HATÓSÁGOK FONTOS FELADATA a társadalmi együttélésre nevelés Közismert jogi fogalom a bűntett, a vétség, s a szabály- sértés, mint a társadalomra fokozottan, mérsékelten, vagy kevésbé veszélyes jogsértő cselekmény. A társadalomra cse­kély fokban veszélyes jogellenes cselekményeket szabály- sértésnek minősíti a törvény, s büntetéssel sújtja azokat, akik akadályozzák az államigazgatási szerv munkáját, vagy akarva, akaratlanul, könnyelműségből, gondatlanságból meg­szegik a társadalmi együttélési szabályokat. A Bács-Kiskun megyében történt szabálysértési ügyekről, ezek eljárási rendjéről, a szabálysértési hatóságok munkájá­ról dr. Kolozsi R. Gyulával, nyugalmazott főügyészhelyettes­sel, a megyei tanács jogi és igazgatási bizottságának tag­jával beszélgettünk abból az alkalomból, hogy legutóbbi ülésén a bizottság éppen ezzel a témával foglalkozott rész­letesen. A hajdanvolt malom földszinti munkatermében hófehér köpe­nyes, fityulás, fehér vászoncipős nők az asztalokat állják körül. Közben mintha versenyeznének, kezük oly fürgén jár a jókora fémrostákban. Olykor fel-felkap- ják, szaporán rázogatják, s a ros­ták alatt gyűlik a gusztusos, ap­ró szemű házitarhonya. A Kalocsai Sütőipari Vállalat hajósi tésztaüzemében járunk. — Nyolc órán át ilyen iramot tartani, gondolom, ugyancsak el- fárasztja az asszonyokat — jegy­zem meg Nagy Károlynénak, aki a gyártásközi ellenőri teendőket látja el a százhét nőt foglalkoz­tató kis üzemben. — Eleinte, amikor megkezdő­dött itt a munka, bizony, megle­hetősen nehéz volt. Ma annyival könnyebb, hogy már hozzá ed­ződtek a kezek, a karok. Tarho­nyából 58 kiló a napi norma, de személyenkénti átlagban megcsi­nálják az 59 kilogrammot. Ehhez pedig kell a fizikai erő. A házi­' • ' /I •/ 1. M ! A Fáklya május elsején megje- leTOlfií,.',‘iaáittav Színes fotóval il5- lusztrált cikkben Szergej Narov- csatov író publicisztikájával kö­szönti a munka ünnepét. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére indí­tott sorozat a népi demokratikus államok létrejöttének történelmi ■körülményeivel, a gazdasági és politikai közösség kérdéseinek elemzésével foglalkozik. Színes fényképösszeállítás és elemző írás ismertet meg a Mol­dáviai SZSZK Állami Népitánc együttesével, a Zsokkal, amely­nek műsorán folklorisztikai hű­séggel előadott moldáviai, román, bolgár, magyar és cigány táncok szerepelnek. A Szovjet—Magyar Baráti Tár­— Sok a vetélkedő mostanában — panaszkodott nemrégiben egy ismerősöm. — És bonyolultak a szabályok, nehézkesek a játékok, az egyes fordulók — tette hozzá másvalaki. — Egyszóval a leg­több unalmas — így summázott a harmadik ember a társaságban. Ne firtassuk, hogy igazuk van- e; vagy mennyire van igazuk. Inkább próbáljuk megfogalmaz­ni: mi is kell tulajdonképpen a jó vetélkedő műsorokhoz? Akár a tévéről, akár a rádióról, vagy bármilyen más, közönség előtt lezajló, „élő” versengésről van is szó. Ügy gondolom, jól felkészült, rátermett versenyzők, hajlékony, ügyes, találékony játékvezető, lelkiismeretes és rugalmas, já­tékos kedvű zsűri, jó légkört te­remtő közönség; végül pedig egy olyan műsorkeret — szabályok, pontozási rendszer stb. —, mely minden nézőt vagy hallgatót közvetlenül képes bekapcsolni a verseny menetébe, mely nem en­gedi meg, hogy bárki is unatkoz­zon. Nos, hétfőn este mindez együtt volt, „Az emberiség élén” című, tíz fordulós, ez év novemberéig tartó vetélkedő sorozat indulása­kor. Az Októberi Forradalom hat­vanadik évfordulójáig sorra ke­rülő „összecsapásokon” — ezt az első adás alapján nyugodtan le­írhatjuk — szemléletesen és sok­oldalúan, nemzetközi összefüggé­sekben rajzolódik ki a rádió- hallgatók előtt a világ első szo­cialista társadalmának: a Szov­jetuniónak és népeinek változa­tarhonya és eperlevél a főtermé­künk ... Az első emeleti műhely a cso­magoló. Hat, ugyancsak serény asszony tölti, méri, illetve he­gesztéssel zárja a grammnyi pon­tosan fél kiló tartalmú műanyag- tasakokat. Tessék csak utána számolni, hogy hányat: tarhonyá­ból 32, eperlevélből 4 mázsát ta- sakolnak naponta. A harmadik szinten még egy műhely. A gépgyúrta tésztát gép­pel nyújtja Annus néni: Gál Já- nosné csoportvezető és Szauter Éva. A jókora, csupatojás tészta­levelek, mint a lepedők, úgy szik­kadnak a szárító állványokon. Ezek mögött meglettebb korú nők ülik körül az asztalt, és tép- desik a leveleket. Éppen rendha­gyó munkát végeznek: esztergo­mi megrendelésre 5 mázsa csi­petke készítése a feladat. Itt is mozognak ám az ujjak, hogy a napi 20 kilogrammos teljesítmény meglegyen! P. I. saság vezető jr^pkajáf^ait bemu­tató sorozat közli Á. Komeiisz- kijnek, az SZMBT elnökségi tag­jának írását, aki a Debrecen kö­rüli felszabadító harcok idején történt érdekes esetekre emléke­zik. Egy országossá vált mozgalom­ról, az Ültessen mindenki egy kis fát! akció nagyszerű eredmé­nyeiről és a gyerekeket nevelő hatásáról szóló fényképes riport mellett a Rembrandt születése 370. évfordulójára kibocsátott festményreprodukció bélyegsort mutatja be, ezenkívül orosz nyelvleckét, filmismertetőt, Fák­lya-fotót, a mini tv-fődíjat ígérő keresztrejtvény záró fordulóját és a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza műsorát közli a lap. tos és gazdag, egyben rendkívül tanulságos története. Méghozzá úgy — erről hétfőn este meg is győződhettünk —, amjnt a kitűnő Rapcsányi mond­ta : ^ „beszélgetéses játék kereté­ben”. Vagy a zsürielnök Vass Henrik szavaival: hogy „ne csu­pán ismeretterjesztés, de egyben jó szórakozás is legyen” a ve­télkedő. Az első forduló az volt. Seb­ben nem kis szerep jutott az említettek mellett a két játékos­nak. a hódmezővásárhelyi Jávor Zoltánnak és a pécsi Cserfai Ti­bornak. Rokonszenves, emberi megnyilatkozásaikkal is hozzájá­rultak ahhoz, hogy jól szórakoz­zunk. Néhány szót a kezdő műsor tartalmáról is. A politikai, mun­kásmozgalmi, irodalmi és művé­szeti kérdések és témakörök meg­beszélésén — olykor megvitatá­sán — keresztül világosan rajzo­lódott ki előttünk a nagy forra­dalom előkészítő időszaka. Marx­tól és Lenintől Plechanovig, Herzenig és Frankel Leóig, Szim- birszktől Leningrádig és Lon­donig sok-sok érdekes személy, földrajzi; hely — s ezeken keresz­tül számos izgalmas történelmi esemény — került szóba, és állt össze egységes és összefüggő egésszé. Érdekes volt hát az első fordu­ló. Várjuk az április 25-i foly­tatást. Szurkolunk nem csak a megkedvelt játékosoknak, de a remekül indult sorozatnak is. V. M. • Fussenecker Istvánnct szinte mindig igazolja a mérleg; keze megtanulta érzékelni a félkilót... Rekonstruálják a leningrádi Palota teret Újjászületik a leningrádi Palo­ta tér, a város kiemelkedő mű­emlékegyüttese. A munkát a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 60. évfordulójára feje­zik be. Restaurálják a térhez csatla­kozó többi épületet is, az Admi- ralitás-palotát, valamint a palota hidat is, amely összeköti az együttest a Vasziljev-szigettel. A hidat még a hajózási idény előtt új, szétnyitható szerkezettel lát­ják el, hogy át tudja bocsátani a Volga és a Balti-tenger között közlekedő hajókat. A pécsi Nagy Lajos Gimnázi­um által rendezett országos kö­zépiskolai fotókiállításon siker­rel szerepeltek a megyénkbeli ' diákok is, ami annál inkább em­lítésre méltó, mivel összesen 142 tanintézet 343 szerzőjének a ké­pét zsűrizték. A falakon végül 34 iskola 53 diákjának fotóját láthatta a közönség. A Bács­Helikopteres — A kisebb súlyú jogsérté­sek felelősségi rendszerét ho­gyan szabályozza a törvény? — A kisebb súlyú jogsértések felelősségi rendszerét a felszaba­dulás előtt a bűncselekmények hármas felosztásán belül — bűn­tett, vétség, kihágás — a kihágási büntető törvénykönyvben szabá­lyozták. Később megszüntették a kihágás intézményét és e cse­lekmények zömét szabálysértés­nek nyilvánították. Büntetésként csak a pénzbírságolást tették le­hetővé, s az ügyeket tanácsi, rendőri, tűzrendészeti és folyam­rendészeti hatóságok hatáskörébe utalták. A hatvanas évek elején ismét módosításra került sor. Le­hetővé vált a pénzbírság átvál­toztatása elzárásra, illetve egyes szabálysértéseknek elzárással való büntetésére. — A jogterület bonyolultsága egyre inkább sürgette az egysé­ges szabályozást. A különféle sza­bálysértéseket megállapító több­száz jogszabály szinte lehetetlen­né tette az eligazodást. Az 1968. évi I-es törvény kodifikálta a szabálysértésekkel kapcsolatos jogszabályokat. A törvény elsődle­ges célja, hogy a jelentős szám­ban előforduló — bár a társa­dalomra csekélyebb fokban veszé­lyes — jogellenes cselekmények korábbi áttekinthetetlenségét meg­szüntesse, az eljáró hatóságok­nak lényegében azonos elveken nyugvó, egységes szerkezetű el­járási és anyagi jogi rendelke­zéseket adjon, s ezáltal munká­jukban jobban érvényesülhessé­I nek a törvényességi, jogpolitikai követelmények. A társadalmi vi­szonyok fejlődése és a jogalkal­mazói munkát nehezítő hézagok, vagy a nem kielégítő rendelke­zések további módosításokat tet­tek szükségessé. — Bács-Kiskun megyében évente hány szabálysértést kö­vetnek el, s mely hatóságok járnak el a különböző típusú ügyekben? — Igen sokan megsértik a kü­lönböző rendelkezéseket, s így előtérbe kerül a társadalmi Kiskun megyei tanulók közül díjat nyert Drégely Imre (Mély­kút) Marika; Erdélyi András (Baja) Elhagyatva; és Somogyi Zoltán (Baja) Vásáron című ké­pe. Kiállításra érdemesre talál­ták Bozár Sándor és Dancsa Bá­lint (bajai), Szentgyörgyi Sándor (kalocsai) és Drégely Imre egy- egy fotóját is. műtrágyázás együttélésre való nevelés, vala­mint a megelőzés. Az utóbbi években Bács-Kiskun megyében a szabálysértési feljelentések száma 22—30 ezer volt, a hely­színi bírságolással kapcsolatos esetek pedig 40—45 ezer közötti számmal jelentkeztek. Leggyak­rabban a rendőri szabálysértési hatóságokhoz tartozó ügyek for­dultak elő. Ezek közül is kiemel­kedik a 10—12 ezer közlekedési szabálysértés, a 3 és fél, 4 ezer közrend, közbiztonság elleni jog­sértés. A feljelentések 30—35 szá­zalékában a tanácsi szabálysérté­si hatóságok járnak el. Ezek leg­elterjedtebb formái a tulajdon elleni, az adóval kapcsolatos, a mezőgazdasági, honvédelmi, köz- tisztasági, építésrendészeti, s a tankötelezettség megszegésével, valamint az iparral, kereskede­lemmel kapcsolatos szabálysérté­sek. A vám- és pénzügyőrségnél a szeszadóval kapcsolatos eljárá­sok a leggyakoribbak. — Milyen főbb okai vannak a szabálysértések elkövetésé­nek? — A szabálysértések elköveté­sének okai elsősorban a személy­ben rejlenek. Leggyakoribb a kö­telező jogszabályi előírások tu­datos semmibe Vétele, vagy fi­gyelmetlenségből, könnyelműség­ből, meggondolatlanságból figyel­men kívül hagyása. Sűrűn előfor­dul az anyagiasság és a jogtalan haszonszerzésre való törekvés, a társadalmi együttélés szabályai­nak semmibe vétele, az italos be­folyásoltság. Többen megszegik a tankötelezettségét, a köztisztasági szabályokat. — A fentiekből egyértelműen kiderül a szabálysértési hatósá­gok munkájának jelentősége. Ép­pen ezért a felügyeletet, irányí­tást, ellenőrzést ellátó, szervek mellett az ügyészi törvényességi felügyeletnek változatlanul fon­tos feladata, hogy a szabálysér­tési eljárások és határozatok tör­vényességét vizsgálja, s a fele- lősségrevonás terén egységes gya­korlatot alakítson ki. A múlt év szeptember köze­pén egy ajánlott levelet tett a postás a Kecskeméti Városi Ta­nács Építési Költségvetési Üze­mének igazgatója elé. A levél felmondást tartalmazott. Olyan dolgozó írta, aki 1962. január 1. óta az üzemnél dolgozik egy­folytában, mint betanított mun­kás. Mi tagadás, az igazgató gon- , dolkozni kezdett, majd munka­társaival tanácskozott arról, mit csináljon a vezetőség. Végülis úgy döntöttek, elfogadják a fel­mondást. A döntést talán túl el­hamarkodottnak vélheti az em­ber, ha nem ismeri az előzmé­nyeket, azt a körülményt, ami miatt ezt a felmondást megfo­galmazta az illető. Mi tehát az előzmény? S. P. betanított munkás valóban több, mint tizenöt éve egy helyen dolgozik, törzsgárdatag. Koráb­ban — egy-két évvel ezelőtt — egyszer szintén felmondott, de akkor azt nem fogadták el, segy forintos órabér emeléssel sike­rült rávenni, hogy továbbra is az üzemnél maradjon. Ezt a lé­pést S. P. bizonyára úgy fogta fel, hogy lám őrá nagy szükség van a munkahelyen, s bármit kér, a vezetőség megijed és tel­jesíti. Az, hogy szükség van rá: valóban igaz, bizonyosan újra ez foglalkoztatta, amikor az emlí­tett múlt év szeptemberében megfogalmazta a második fel­mondást. Talán azt gondolta, hogy újabb emelés lesz, s ő ma­radhat munkahelyén. Nem ez történt. Márcsak azért sem, mert S. P. a korábbi felmondása óta már nem dolgozott úgy, mint az­előtt, fegyelmezetlen volt, több­ször ittasan jelent meg a munka­helyén, vagy ott napközben fo­gyasztott szeszes italt. Emiatt nem kapta meg azt a néhány száz forintos jutalmat, ami meg­illette társait, azokat, akik he­lyette is végezték a munkát, amikor ő éppen „elszaladt” va­— Kérjük értékelje a sza­bálysértési ügyintézés tapaszta­latait, illetve az első- és má­sodfokon eljáró hatóságok ta­valyi munkáját. — A szabálysértési feljelenté­sek száma 25 ezerről 22 ezer 500- ra csökkent, a helyszíni bírságo­lások száma viszont kétezerrel emelkedett. A feljelentéseknél a legnagyobb arányú, mintegy 15 százalékos csökkenés a vám- és pénzügyőrség munkájában jelent­kezett. Ennek legfőbb oka, hogy az utóbbi években sok tilos pá­linkafőzőt lepleztek le, így a fel­jelentések száma 942-ről 688-ra csökkent. A rendőrhatóságoknál a közlekedési szabály sértésék miat­ti feljelentések számának csök­kenése okozta a javulást. Jelen­tősen csökkent az engedély nél­küli vezetés, a sebességkorláto­zás megsértése, az ittas vezetés. — A feljelentések elintézése zömmel megfelelt a jogpolitikai elveknek. A megszüntetéssel el­intézett ügyek száma általában csökkent. Okai között még több esetben találkozhattunk a felje­lentések megalapozatlanságával, további a bizonyítási eljárások hiányosságaival, ugyancsak csök­kent a pénzbüntetés kiszabásával lezárt ügyek száma is. A szabály­sértési hatóságok fokozott jelen­tőséget tulajdonítanak a tárgya­lások nevelő hatásának. A taná­csi szervek, a vám- és pénzügy- őrség, a pénzügyi szervek jelen­tősen emelték a tárgyalásos eljá­rások számát. Külön ki kell emel­ni, hogy egyre jobban működnek a községekben a szabálysértési bizottságok. — Milyen büntetéseket al­kalmaznak a szabálysértőkkel szemben? — A szabálysértésti törvény kiemeli, hogy a büntetést a jog­szabályok keretei között úgy kell kiszabni, hogy az igazodjék a cselekmény súlyához, az elköve­tő személyi körülményeihez, és ezen túl figyelembe kell venni az okozott kárt, a szerzett anyagi előnyt, a szabálysértés gyakori­ságát is. Általános tapasztalat, hogy a bírságolás-politika aa utóbbi években következetes fej­lődést mutat. A társadalomra ve­szélyesebb, továbbá a jogtalan anyagi haszonszerzési célzatú sza­bálysértések elkövetőivel egyre keményebb intézkedések szület­nek. — A határozatok megalapozott­ságára utal, hogy elenyészően ke­vesen fellebbeznek. Az eljárások és a határozatok megfelelnek a törvényességi követelményeknek, a jogpolitikai elveknek. A hatósá­gok egyre nagyobb gondot for­dítanak a jogi rendelkezések be­tartására. a jogpolitikai elvekre, a kiadott állásfoglalásokra — fejezte be a beszélgetést dr. Ko­lozsi R. Gyula. T. L. lamelyik zugbormérőhöz, majd azután lazított. Mégis alaposan meglepődött, amikor felmondását elfogadták. Ezt ugyanis ő sem gondolta, amit bizonyít, hogy néhány nap múl­va ugyanahhoz az üzemhez kér­te felvételét, s fel is vették. Csakhogy munkakönyvébe az ilyenkor jogszabály szerint köte­lező bejegyzést írták: munkavi­szonya megszűnt. Ez megfelel a korábban ismert önkényes kilé­pésnek. Erre bizonyára utólag éb­redt rá az illető, mert azonnal a munkaügyi döntőbizottsághoz for­dult, de ott már úgy adta elő pa­naszát, hogy őkérte: helyezzék könnyebb munkára, mert egészsé­gileg már nem bírja megfelelően ellátni jelenlegi beosztását. Erre a kérelemre munkahelyi vezetői azt válaszolták neki — hangzott az előterjesztés — hogy csak ak­kor tudják könnyebb munkára helyezni, ha előzőleg felmond. Természetesen a munkaügyi dön­tőbizottság előtt kiderült, hogy a munkahelyi vezetők egyáltalán nem tettek neki ilyen „javasla­tot*’, ez meg sem fordult a fe­jükben, sőt alaposan meglepőd­tek S. P. felmondásán. A döntő- bizottság elutasította a kérelmet. Az elutasítás ellen már nem nyújtott be fellebbezést, hiszen bizonyára megértette, hogy nincs igaza. Talán leszűrte magának a ta­nulságot is, hiszen meglehetősen érzékenyen érintette, amikor tá­jékoztatták, hogy ezzel a lépé­sével nem sikerült zsarolnia munkahelyét, sőt anyagi és er­kölcsi veszteség is érte. Az eset­tel azért foglalkoztunk, mert a tanulság mások számára sem lehet érdektelen. Olyanok számá­ra, akik úgy gondolják, hogy csak jogok vannak. Pedig joga csak annak van, akt teljesíti kö- telejjkégeit is. Aki maradéktala­nul teljesíti. .. G. S. • A csapadékos időjárás megnehezítette a kerecsendi Aranykalász Tsz ezer hektáros búzatábláinak műtrágyázását. A táblákra az erő- , gépek nem tudtak felvonulni, ezért a hevesi tsz-szövetség helikop­tere végezte él az igen fontos munkát. (MTI-fotő: Danis Barna felvétele— KS) • Tésztanyújtás és csipetkecsipegetés. (Méhesi éra (elvételei.) Fáklya-ismertető A RÁDIÓ MELLETT Remekül indult sorozat Bács-Kiskun megyeiek a díjazottak között az országos középiskolai fotókiállításon LEHET-E ZSAROLNI A MUNKAHELYET? Egy felmondás tanulságai

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom