Petőfi Népe, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-20 / 67. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Megélénkült a tavaszi határ Vetik a napraforgót és a cukorrépát, metszenek, permeteznek a gyümölcsösökben PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évi. 67. szám Ára! 90 fillér 1977. március 20. vasárnap FELÚJÍTÁSOK ÉS ÁTALAKÍTÁSOK NÖVEKSZIK A BESZERZÉSI KERET Bővül a könyvtári hálózat Március második felétől kezdve megye- szerte vetik a tavaszi növényeket Bács-Kis- kun megyében. Egyelőre a borsó, a cukorrépa, valamint a napraforgó került nagyobb területen a földbe. A napfény, az emelkedő hőmérséklet, a kellő nedvesség, a helyenként túlságosan sok víz eltávolításában pedig a légmozgás segítette a mezőgazdasági dolgozók munkáját. A nagyüzemi és a háztáji gyümölcsösökben hamarosan befejeződik a metszés, s javában folytatják a korábban megkezdett télvégi lemosó permetezést a kert£r szetek. Sokezer dolgozó a szőlőültetvények kora tavaszi ápolását végzi. Megyeszerte kedvezően fejlődik az őszi vetés, hiszen a kalászosokat január óta fejtrágyázással is serkentik a gyorsabb növeke- ■ désre. Kiemelkedően dolgoznak Bács-Kiskun déli felében az állami és a szövetkezeti gazdaságok, amelyek a repülőgépeket is alkalmazzák a talajerőpótlásra, valamint a gyomok elleni védekezésre. A Katona József nevét viselő megyei könyvtár évek óta folyamatosan és tervszerűen igyekszik fejleszteni, gazdagítani Bács- Kiskun könyvtári hálózatát. A megyeszerte megnyilvánuló olvasási kedv növekedése, a munkásművelődés gazdagodása —elsősorban a szocialista brigádmozgalomban résztvevők örvendetes bekapcsolódása a kulturális élet vérkeringésébe — épp úgy hozzájárul az összkép javulásához, mint a termelőszövetkezeti parasztság erősödő tanulási igyekezete. Mindez együttesen többek között azt eredményezi, hogy az intézményhálózat szépül, bővül, és korszerűsödik. Az igények szembetűnd növekedése arra ösztönzi a könyvtári szakembereket és a művelődés ügyét szívükön viselő gazdasági, társadalmi vezetőket, hogy a lehetőségek kihasználása és szélesítése érdekében újra és újra tegyenek valamit. Az utóbbi hónapokban Kalocsán, Tiszaalpáron, Akasztón kezdte meg a működését gyermek-, fiók-, Illetve községi könyvtár. S e folyamat nem áll meg 1977-ben sem. Tass községben például a termelőszövetkezet támogatásával készül a száz négyzetméteres, több helyiségből álló, korszerű intézmény, a KISZ-klubbal egy épületben. S FELNŐTTÜK I A.TÁSI HÉT KECSKEMÉTEN A munkásmű velődést segítik, jutalmazzák a legjobbakat Amint arról már beszámoltunk olvasóinknak, Kecskeméten az oktatási intézmények a társadalmi és tömegszervezetekkel közösen megszervezték a felnőttoktatási hetet azzal a céllal, hogy még inkább felkeltsék a dolgozókban a tanulási kedvet. Ebből az alkalomból tették közzé az SZMT, a megyei tanács és a KISZ megyei bizottsága közös felhívását, amelynek lényege, hogy a párthatározatok szellemében minél tökéletesebben végrehajtsák az 1977-es közművelődési terveket, s a munkásművelődés ügyét előre lendítsék. Az említett szervek egy közös anyagi alapot hoztak létre a legjobb eredményt felmutató személyek és kollektívák jutalmazására. E felhívás alapján azt vár- ják,_ hogy a munkahelyi népművelők és társadalmi aktívák, a szocialista brigádok, valamint a megyénkben élő és munkálkodó pedagógusok, egyetemisták és főiskolások, a TIT és a MTESZ szervezetek tagjai erőfeszítéseket tesznek a munkahelyi művelődés javítására, a dolgozók kulturális igényeinek felkeltésére és kielégítésére. Azt várják a képzőművészeinktől . is, hogy a maguk sajátos eszközeivel segítsék e mozgalmat, s építsenek ki szorosabb kapcsolatokat a munkáskollektívákkal. A felhívást kibocsátó szervek az ilyen irányú tevékenységet menet közben folyamatosan értékelik. s az év végén kiosztják a jutalmat a legjobbaknak. Az e munkában kitűnő egyes személyek kettőezer, a csoportok és brigádok négyezer forintig terjedő pénzjutalmat kaphatnak az írásos elismerés mellett. lerakták már az alapját a helybeli pártházzal együtt épülő nagybaracskai könyvtárnak is. Hamarosan megkezdik az immár tanácsi tulajdonban levő ti- szakécskei zsinagóga felújítását; könyvtári célra való felhasználására jelenleg a kiviteli terveket készítik. A dávodi művelődési otthon felújításával, illetve átalakításával végre megoldódik az ottani könyvtár problémája. A tiszaalpári olvasók is az új épületbe költöző könyvtárban válogathatnak majd kedvükre, hamarosan. Végül megemlítjük még, hogy a megyei könyvtár súlyos elhelyezési gondján nem enyhít ugyan, de az új városnegyedekben élő olvasóknak örömet okoz, hogy a jelek szerint nem sokáig kell már várni a műkertvárosi és a széchenyivárosi fiók- könyvtár megszületésére. Igen fontos az is, hogy a lehetőségekhez képest növelik a beszerzésre fordítható keretet. Bács-Kiskunban az elmúlt esztendőben mintegy három és fél millió forintot tett ki az e célra szánt összeg. A megyei könyvtár kecskeméti részlegében az idei évben hétszázezer forint értékű új könyvvel gazdagodik az állomány. Ez csaknem a duplája a három-négy esztendővel ezelőtti beszerzési kereteknek. V. M. Az ősszel felszántott több mint százezer hektáron simitó- val és más gépi eszközzel porha- nyítják a talajt a legnagyobb területen termesztett takarmánynövény, a kukorica számára. A mezőgazdasági nagyüzemek tervei szerint az előző évekhez képest párezer hektárral kisebb lesz a kukorica vetésterülete, mert a napraforgó, a szója, és más, ipari növény termőterületét növelik. A kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz ezidén már 350 hektáron termeszt cukorrépát, 50 hektáron fajtakísérletet is végez, hogy 1979-re a legmagasabb cukortartalmú répafajtákat megkeresse. Két év múlva ugyanis a cukoripar megkezdi a minőség szerinti répaátvételt, és a magas cukortartalmú répáért fizet lényegesen többet a termelőknek. E tekintetben a Bács-Kiskun megyei cukorrépa-termesztők az ország élvonalában járnak. A Szolnoki Cukorgyár körzetéhez tartozó bácskai és homokhátsági gazdaságok 75 százaléka kapott minőségi felárat, 14,5 százaléknál magasabb cukortartalmú termeséért, míg a tiszántúli megyékben mindössze 30 százalék volt a minőségi felárban részesített cukorrépatermesztők aránya. Egymással összefogva dolgoznak a kiskunfélegyházi és környékbeli szövetkezetek, hogy a kedvező időjárást kihasználva gyorsabban haladjanak. A kunszállási Alkotmány Tsz korszerű, nagy teljesítményű gépével veti saját földjén, valamint a szomszédos bugaci Béke és a kiskunfélegyházi Petőfi Tsz-ben a • Palotás Károly traktoros hengerrel tömöríti az újtelepitésű gyepet a kiskunfélegyházi Lenin Tsz-ben. (Méhesi Éva és Pásztor Zoltán felvételei.) • Átlagon felüt* almatermést takarítanak be évente a Kalocsai Állami Gazdaság üzemi ültetvényén a rendszeres ápolás, talajerőpótlás következtében. Képünkön Péter Sándor, az egyik 28 hektáros gyümölcsösben lemosópermetezést végez. • Balra: sok fáradsággal, hajla- dozással járó munka a zöldség- termesztés a lakiteleki Szikra Tsz-ben. Kecskeméti nemesítésű paradicsomfajtákat palántáznak a fűtetlen fóliasátrak alatt a szövetkezet tagjai. cukorrépát, s a három szövetke- j zet az idén 220 hektáron termesz- ; ti az értékes növényt. A szolno- ) ki gyártól magas biológiai értékű j vetőmagot rendeltek, hogy nagyobb mennyiségű és magasabb : cukortartalmú répát termeszt- \ hessenek. A gépi szüret előkészítéseként ) a különböző szőlőtermelési rend- >. szerekhez társult gazdaságokban évek óta nagy arányú ültetvény- j korszerűsítés folyik. A Helvéciái í Állami Gazdaság ez év tavaszá- | ra több mint 800 hektár üzemi ; szőlőjét alakította át széles sorú- ■ vá és magasművelésre alkalmas- 1 sá. Kiskunmajsán és a szomszé- ; dós Jászszentlászlón kisebb ará- [ nyú, de hasonló jellegű munkát : végeznek a szövetkezetek. A Jászszentlászlói Termelőszövetkezetben az egyik 30 hektáros ül- j tetvényen a napokban fejezik be j a támberendezés átalakítását, az oszlopcserét, a gépi szüret érdé- j kében. Megyeszerte megalakultak a | bizottságok, amelyek a szőlő- és ; gyümölcstelepítés előkészítéseként megvizsgálják az erre kijelölt e területeket, s ezzel elindítják azt a hosszú folyamatot, amely 1982- íg tízezer hektár üzemi' szőlő és több mint 4 ezer hektár gyümöl- ! esős létesítésével fejeződik be. ! K. A. Építők kommunista szombatja Tegnap — szombaton reggel 7 órától délután háromnegyed 4- ig kommunista műszakot tartottak a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói. A műszakra jutó keresetüket — immár hagyományaikhoz méltóan — idén is gyermekintézmények építéséhez adják hozzájárulásként. Ez önmagában egyszerű hír, de rögtön élettel telik, ha kissé a részletekbe tekintünk. Egy — ma már több mint 5 ezer embert foglalkoztató nagy vállalat kollektívája mozdult meg ezen a napon. Ceglédtől le Bajáig, tehát a megye határain túl is közel 50 munkahelyen tartották a kommunista műszakot gyermekeink, a Jövő javára. A nemes akció 1973- ban kezdődött, s miután évről évre ismétlődik, ez az idei már az ötödik. Az első műszakon elért és — mint azóta is — a megyei; tanácsnak átutalt kerese-. lek összege 500 ezer forint volt. Ez évenként emelkedett és tavaly 800 ezer forintot tett ki. Egy kis „visszaszámolás” és játék a számokkal: ha évi 600—600 ezer forintokat veszünk átlagul, azóta mintegy 3 millió forintra rúg a felajánlott keresetek ősz- szege. Ha egy-egy óvodai hely költségeit 50—50 ezres átlaggal számítjuk, ebből a pénzből bizony már egy 60 személyes óvoda épülhetett volna, amennyiben „egy”-re gyűlik össze a pénz. Az. előző években esetenként határozták el a BÁCSÉP-nél a kommunista műszakot, illetve annak időpontját. A szocialista brigádvezetők múlt év májusi tanácskozásán döntöttek úgy, hogy ezután évenként mindig lesz kommunista műszak — erre a célra. Az építők egységes akaratát, áldozatkészségét mutatja, hogy a műszakakor^ az emberek 85—90 százaléka mindig részt vesz. Mint tegnap is —■ amikor soksok ezer dolgozó szabad szombatját élvezte, pihente, töltötte saját javára a megyében. • Majdnem teljes megjelenés — mondjuk Kun Lajos, az Ipari Főmérnökség üb-titkára. A fizikai dolgozók terv szerinti munkájukat végzik, a műszakiak és adminisztratívok a házgyár „házatáját” teszik rendbe; takarítanak, csinosítanak. — A 2-es hajóban a „Kőműves Kelemen” szocialista brigádot látjuk. A belső válaszfalak vasszerelését végzik. • Husztcn Ferenc darus egy loggia-elem beemelésén dolgozik. (Tóth István—Tóth Sándor.) • A városközponti építkezésen az összes szakma tevékenykedik. A G—7-es épület egyik földszinti helyiségében kőművest, vízvezeték- és fűtésszerelőt, lakatost egyaránt találunk. Huszten Ferenc darus egy loggia-elem beemelésén dolgozik. (Tóth István — Tóth Sándor) Március 21 ötvennyolc évvel ezelőtt, 1919. március 21-én az egész magyar dolgozó társadalom nagy lelkesedése közepette kiáltották ki a magyar proletariátus első diktatúráját, a Magyar Tanácsköztársaságot. S csupán néhány héttel később, az április elején lezajlott választásokon az országban több mint négymillió dolgozó tett hitet a munkáshatalom mellett. Az évforduló alkalmából minden esztendőben megelevenednek a nagy hősiességgel és lelkesedéssel kivívott dicsőséges múlt emlékei, azok a soha sem felejthető nagy tettek, amelyek először vívták ki népünk évezredes történelmében a munkásosztály hatalmát. A burzsoázia politikája, amely az első világháború vértengerét zúdította a magyar népre, csődöt mondott. A háború okozta sebeket begyógyítani, az emberkínzó válságból való kilábolás útját egyengetni nem volt képes más erő, mint a munkásosztály, amelynek akkor már több hónapja nagy népszerűségre szert tett pártja volt, a Kommunisták Magyarországi Pártja. Az azóta eltelt csaknem hat évtized alatt már sok minden elfelejtődött. Üj generációk nőttek fel, akik számára az újságok lapjaira örökített események, vagy a levéltárak iratai emléknek számítanak. S a nyomatott betű milyen gazdagon hirdette Bács-Kiskunban is az első diktatúra jelentőségét. Az újságok viszonylag nagy száma akkor felbecsülhetetlen értéket jelentett. A kecskeméti Magyar Alföld, a félegyházi Proletár, a Kiskunfélegyházán megjelent Tiszántúli Proletárok Lapja, a halasi Munkás, a halasi Vörös Újság, a kalocsai Néplap, az ugyancsak Kalocsán megjeleni Proletár,. a Kiskőrös és Járása mind megannyi hivatott propagálo- rai és agitátorai voltak az új rendnek. Nagy szükség volt akkor az írott, vagy mondott buzdító szóra. A mi megyénk is a tőkések, a nagyzsebü vállalkozók, bankárok, főpapok és nagybirtokosok kezén volt. Már a múlt század végén a munkások és a szegényparasztok számtalan megmozdulásával találkozott az úri rend. Hiába volt a csendőr-attak, hiába a főjegyző, a község-és városházán népelnyomók garnitúrája, a jobb, az emberibb élet utáni vágyat nem lehetett kiűzni a tömegek eszéből- lelkéböl. Egy-egy sztrájk, felvonulás, a különböző fórumokon jogokért vivőit harc izzította azt a belső tüzet, amely 58 évvel ezelőtt, hacsak 133 napra is, de felperzselte az uralkodó osztály örökkévalónak hitt hatalmát. A diktatúra megszületésének híre estefelé érkezett a városba. Hópelyhek hullottak a tavasz első napján, de mindenki tudta, hogy ez múlandóság. hiszen a rügyeket megindító tavaszi napsugár úgy eltüntette a tél utolsó jeleit, mintha azok soha sem lettek volna. A Kecskeméten megalakult tizenöt tagú direktórium első ténykedése az volt, hogy a városházára kitűzte a vörös lobogót és a sebtiben nyomtatott plakátokon közzétette: „Kecskemét Népe! A nép, amelyet vágóhídra vittek. meg fogja mutatni, hogy ő menti meg az országot. És a népek testvéri ölelkezése között meg fog születni az új világ!” Nagyot alkotott ekkor ez az alig több mint négy hónap. A szabadságot megszerző nép a megyében is bebizonyította a hatalomra való érettségét és történelmi elhivatottságát. A felszabadulás előtti történelmünkben nincs másik ilyen négy hónapja a magyar múltnak. Nem volt olyan négy hónapja, amelyik szociális, gazdasági, társadalmi, kulturális. ifjúságnevelési és az élet minden más gondjával-bajával kapcsolatosan annyit és oly nagyszerűt alkotott volna, mint ez a harmadesztendő. A külső és belső ellenforradalom azonban vérbe fojtotta ezeket a történelmi telteket. Kínpadon, árkok mélyén, bitón lelték halálukat azok a legjobbak, akik a nép felemelkedésének szolgálatába állították minden erejüket. Horthy negyedszázadának minden poklát kellett megjárni hazánk népének ahhoz, hogy diadalmaskodjék 1919 tavaszának „fakadása”, az az eszme, amelynek nyomán népünk, szabad életének három évtizede múltán a szocializmus teljes felépítésének programján dolgozik. W. D. I
