Petőfi Népe, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-05 / 54. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I-V*' PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 54. szám Ára: 90 fillér 1977. március 5. szombat KÖZLEMÉNY A szocialista országok kommunista és munkáspártjai KB-titkárainak tanácskozásáról Nőkonferencia Ma kezdi el munkáját a parlament kongresszusi ter­mében a Magyar Nők Orszá­gos Tanácsának második kon­ferenciája, amelynek az a fel­adata, hogy értékelje az 1971-ben megtartott első ta­nácskozás óta eltelt időszak nőmozgalmi munkáját és megválassza az új tisztségvi­selőket, az országos tanács tagjait. Hosszú idő telt el az előző konferencia óta, s az elmúlt több mint félévtized korsza­kos jelentőségű volt a magyar nőmozgalom életében. Olyan jelentős dokumentumok .szab­ták meg a fejlődés irányát, mint az MSZMP Központi Bi­zottságának 1970. februári ülésén a nők politikai, gaz­dasági és szociális helyzetéről hozott határozat, s ugyanab­ban az esztendőben a nők gazdasági és szociális helyze­tének megjavításáról szóló kormányhatározat. Állást fog­lalt ezekben a megyei párt- bizottság is, hangsúlyozva: a nők alkotó termelő tevékeny­ségét változatlanul fontos tár­sadalmi politikai kérdésnek tekintjük. Számos intézkedés született a nők helyzetének javítására, a megyei határozat is kitért a lányoknak a szak­munkásképzésben való rész­vételére, a bérezés kérdései­re, a kulturális és egészség- ügyi feladatokra, tovább a szolgáltatások megjavítására a második műszak könnyítése érdekében. Részletesen ele­mezte a határozat a pártszer­vezetek, tömegszervezetek és szövetkezetek feladatait is. Elhatározták, hogy a hatéko­nyabb politikai, ellenőrző, koordináló és kádermunka érdekében a pártban megszer­vezik a nőfelelősök rendsze­rét, a tömegszervezetekben és szövetkezetekben nőbizottsá­gokat alakítanak. Kimondta a határozat, hogy a nők ér­dekében végzett munkát a mindennapi pártmunka részé­nek kell tekinteni, a nőkérdés valamennyi oldala összefügg ugyanis a társadalommal, te­hát össztársadalmi ügy. Csupán azért idéztük fel a korábbi határozatokat, hogy mintegy szembesítsük velük az eltelt időszak eredményeit, tényeit, az elért fejlődést és az egyes területeken tagad­hatatlanul még mindig meg­levő fogyatékosságokat. Hang­súlyozva: soha ennyi intézke­dés még nem született Ma­gyarországon a nők érdeké­ben, mint az elmúlt évtized, s különösen az utóbbi négy-öt esztendő alatt. S ebben nagy része van annak a céltudatos és következetes nőpolitikának amely áthatja a szocialista országépítő társadalmunk egé­szét. Ezt bizonyították az el­múlt esztendőben a különböző társadalmi rétegek képvisele­tében megtartott kongresszu­sok, amelyek a Hazafias Nép­front, a KISZ és a szövetke­zetek tagsága soraiban dol­gozó nők helyzetét is elemez­ték, más-más oldalról közelít­ve meg ugyanazt a témát. Ezt a felmérést folytalja most a „nők oldaláról" szemlélve, vizsgálva önértékelően az a konferencia, amelynek sorai­ban ott ülnek Bács-Kiskun megye képviselői is, azok a leányok és asszonyok, akik el­viszik a hírt az itteni életről, munkáról, eredményekről és gondokról. Aki szót kap majd közülük, mert lesz ilyen biz­tosan, nem kell szégyenkez­nie. Büszke örömmel mond­hatja el, hogy bár ez a me­gye nem tartozik az ország jobban iparosodott területei közé, a foglalkoztatottak számarányát tekintve és a munka minőségében is a nők méltó helyet vívtak ki ma­guknak. Ott vannak a dolgo­zó nők az élelmiszeriparban, s meghódították a technika szá­mos ágát, becsülettel helytáll­nak a szövetkezet gazdaságok­ban, az egészségügy, a szol­gáltatás, a gyermekintézmé­nyek munkájában. Mint édes­anyák és háziasszonyok nél­külözhetetlen feladatot válta­nak a család nevelésében, gondozásában, összetartásá­ban. Éppen ezért még több se­gítséget kérnek és várhatnak el joggal, amikor bölcsődébe, óvodába, iskolába kell elin­dítaniuk gyermekeiket, vagy amikor a szabad idejüket kell feláldozniuk a házimunkára. Ilyen és ehhez hasonló örö­mökről es gondokról esik majd szó bizonyára bőségesen a kétnapos országos tanácskozá­son, melynek tanulságai újabb lendületet adnak majd, s kell, hogy adjanak, a nőpolitikái határozatok végrehajtásának. Megyénk lakossága nevében eredményes munkát kívánunk a második országos nőkonfe­rencia résztvevőinek. T. P. SZÓFIA 1977. március 2—3-án Szófiá­ban tanácskozást tartottak a szo­cialista országok kommunista és munkáspártjai központi bizottsá­gainak a nemzetközi és ideoló­giai kérdésekkel foglalkozó tit­kárai. A tanácskozáson résztvet- tek: ; A Bolgár Kommunista Párt ré­széről: Grisa Filipov, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára és Alekszandr Lilov, a Politikai Bi­zottság tagja, a KB titkára; Cseh­Tegnap tanácskozásra jöttek össze a megyei burgonyatermesz- tési társulásban részt vevő gazdaságok, vállalatok vezetői. Értékelték az elmúlt években végzett munkát, és megvitatták a további tennivalókat. A meg­beszélésen jelen volt dr. Glied Károly, a megyei tanács elnök- helyettese. Közismert, hogy az elmúlt esz­tendőkben sok gondot okozott a lakosság burgonyaellátása. Nagy mennyiségű importra volt szük­ségünk ahhoz, hogy a kereske­delem ez irányú gondjait és az igényeket ki tudjuk elégíteni. A megye ellátásának érdekében alakították meg a MEZÖTER- MÉK Vállalat kezdeményezésé­re a társulást, amelynek célja, hogy ezt a fontos élelmezési cik­ket a legkorszerűbb módszerek­kel termelje. Az együttműködés­hez hét termelőszövetkezet, va­lamint a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat Duna—Tisza közi Központja csatlakozott. A társulás elhatározása alapján az ügyintéző MEZÖTERMÉK Vállár lat a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemet kérte fel a folyamatos szaktanácsadásra. A szerződés alapján az egyetem kidolgozta a termesztési és tárolási technoló­giát és állandó helyszíni segítsé­get nyújt a gazdaságok részére. A megbeszélésen dr. Laczkó Tibor, a MEZÖTERMÉK igazga­szlovákia Kommunista Pártja ré­széről: Vasil Bilak, az elnökség tagja, a KB titkára és Josef Hav­iin, a KB titkára; a Kubai Kom­munista Párt részéről: Antonio Perez Herrero, a KB titkárságá­nak tagja; a Lengyel Egyesült Munkáspárt részéről: Jerzy Lu- kaszewicz, a Politikai Bizottság póttagja, a KB titkára és Ryszard Frelek, a KB titkára; a Magyar Szocialista Munkáspárt részéről; Óvári Miklós, a Politikai Bizott- (Folytatás a 2. oldalon) tója elmondotta, hogy az utóbbi három esztendő alatt sokat fej­lődött a burgonyatermesztés. A megye nemcsak saját ellátásáról tudott gondoskodni, hanem a fő­város részére is szállított tavaly 35 vagon burgonyát. Az idén a társulás további két termelőszö­vetkezettel erősödött. Csatlako­zott az együttműködéshez a kis­kunfélegyházi Lenin és a kecs­keméti Magyar—Szovjet Barát­ság Termelőszövetkezet is. Je­lentősen emelkedik a burgonya vetésterülete, és természetesen a megtermelt mennyiség is. Az idén a főváros ellátására már 700 vagonnyit tudnak juttatni. Ezenkívül még mintegy 300 va­gon burgonyát más megyékbe. Deák István, a vállalat terme­lési osztályvezetője áttekintést adott a társulás hároméves te­vékenységéről, valamint a főbb elképzelésekről. 1974-ben 650 hektáron, tavaly csaknem ezer hektáron vetettek burgonyát. Az idén már 1440 hektáron kerül a földbe vetőgumó. Az apostagi Dunamenti Ter­melőszövetkezet az idén 700 hek­táron termeszti a fontos növényt. Ez a gazdaság adja az összmeny- nyiség mintegy felét. Nagy tel­jesítményű gépekkel rendelkezik. Az említett területen tíz nap alatt el tudja vetni a gumót és a rendelkezésre álló 16 betakarí­tó kombájnnal mintegy három Március 5—6-án a parlament kongresszusi termében tartja II. konferenciáját a Magyar Nők Országos Tanácsa. A 600 meghí­vott részvételével zajló kétnapos tanácskozás eseményeit figye­lemmel kísérik az európai szo­cialista országok testvérmozgal­mainak küldöttsége és a nem­zetközi demokratikus nőszövet­ség képviselői. Bács-Kiskun megyét a követ­kező meghívottak képviselik az országos eseményen: Dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke, dr. Szalóki László- né, a megyei pártbizottság nőre­ferense, Bíró Imréné, a keceli Szőlőfürt szakszövetkezet nőbi­zottságának elnöke, Baradlai Sándorné, a Kalocsai Népművé­szeti Háziipari Szövetkezet tő­könyvelője, Fodor Mária, a KISZÖV elnökhelyettese, Jerkó Istvánná bajai háziasszony, a KIOSZ nőbizottságának elnöke, Juhász Andrásné, a Kecskeméti Baromfiipari Vállalat munkása, Katona Józsefné, a kunfehértói Előre Tsz baromfifeldolgozója, a nőbizottság elnöke, Király Lászlóné, a lakiteleki Szikra Tsz főkönyvelője, Szegedi Pálné, az Izsáki Állami Gazdaság pártalap- szervezetének nőfelelőse, Komár- niczky Gyuláné, a Bajai Finom­hét elegendő a termés betakarítá­sára. A termelőszövetkezet hozzá­kezdett egy hatszáz vagonos tá­roló építéséhez. Elkészült egy négyszáz vagonos burgonyarak­tár építésének pályázati terve, amelyet a kiskunfélegyházi Le­nin Termelőszövetkezet szakem­berei készítettek és a gazdaság vállalta a kivitelezést is. A 17 millió forintos beruházás költsé­geit az ügyintéző MEZŐTER­MÉK, valamint a Lenin Terme­lőszövetkezet közösen fedezi. A társulás az elmúlt eszten­dőben az aszály ellenére 200 mázsát meghaladó hektáronkénti termésátlagot ért el. Ez jobb, mfnt az országos átlag. Hazánkban még 18 hasonló termesztési együttmű­ködés létesült. Ezek összesített termésátlaga hektáronként 180 mázsa volt az elmúlt évben. A tanácskozáson hangsúlyoz­ták, hogy a burgonya a kenyér- gabona után szinte a legfonto­sabb növényünk, hiszen a köz­élelmezésben rendkívül nagy je­lentősége van. Ezért fontos ter­mesztésének korszerűsítése. Nem­csak a mezőgazdasági nagyüze­mek, hanem a háztáji gazdasá­gok is egyre jobban érdeklőd­nek termesztése iránt. Az utóbbi évek fejlődése megalapozta, hogy Bács-Kiskun megye az ország egyik fontos termelési körzetévé váljék. K. S. posztó Vállalat szakmunkása, Kovács Istvánná, a Kiskunhala­si Papíripari Vállalat munkása, Makovinszky Endréné dr. Mécsé­rt/ Ilona,' a megyei kórház ad­junktusa, Mityok Györgyné, a dávodi Augusztus 20. Tsz dolgo­zója, Nagy Árpádné, a Kiskőrö­si Irodagép Vállalat műszeré­sze, Ochm Jánosné, a Kiskun- majsai Cipész Ktsz személyzeti vezetője, Törteli Kálmánná, a MÁV Kiskunfélegyházi Üzem- mérnökség főkönyvelője, Varga Mihályné, a kecskeméti Hosszú utcai óvoda vezetője, Vass Mi- hályné, a Kiskunfélegyházi Vil­lamosszigetelő Művek villanysze­relője, Vén Ferencné, a szakmá- ri Petőfi Tsz üzemgazdásza, Vö­rös Józsefné, a felsőszentiváni Üj Élet Tsz brigádvezetője és Vörös Mihályné, a hartai Lenin Tsz brigád vezető je. Az országos nőkonferencia Bács-Kiskun megyei résztvevőit elutazásuk előtt, tegnap délután a megyei pártbizottság székházá­ban Terbe Dezső, a megyei párt- bizottság titkára köszöntötte és jó munkát, hasznos tanácskozást kívánt nekik. A csoport tagjai tegnap délután külön busszal utaztak Kecskemétről Budapest­re. Felvételünk az indulás előtt készült. (Méhes! Éva felvétele.) Hazánkba látogat a csehszlovák külügyminiszter Púja Frigyesnek, a Magyar Népköztársaság külügyminiszteré­nek a meghívására Bohuslav Chnoupek, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság külügyminiszte­re március 7-én hivatalos baráti látogatásra a Magyar Népköztár­saságba érkezik. (MTI) Immár vissza-visszatérő ifjú­ságpolitikai eseménnyé vált ha­zánkban a „Ki tud többet a Szov­jetunióból a Szovjetunióról” el­nevezésű vetélkedősorozat. Az idén a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének 60. év­fordulója tiszteletére szervezte meg a találkozókat a KISZ Köz­ponti Bizottsága, a Magyar—Szov­jet Baráti Társaság és a Lapkiadó Vállalat. A legjobbnak bizonyuló csapat háromszobás faházat nyer, amelyet az iskola tanulói tíz évig használhatnak. A további nyolc helyezett pedig jutalomútra in­dulhat a testvéri szocialista or­szágba, a felkészítő tanárokkal együtt. A felhívásra 720 középfokú ok­tatási intézmény jelentkezett az országban, s az összesítések sze­rint 35 ezer tanuló gyarapította ismereteit a Szovjetunió című fo­lyóirat tavalyi évfolyamában meg­jelent cikkekből. Bács-Kiskunban 35 intézmény nevezett be a ve­télkedőbe. Az iskolák 1700 folyó­iratpéldányra fizettek elő, hogy eredményesebb legyen a felké­szülés. Januárban tartották meg mindenütt a házi versenyeket, amelyeken ezer diák vett részt. Ezt követően Kecskeméten, Ba­ján. és Kalocsán mérték össze tu­dásukat a győztes csapatok. Kö­zülük tíz jutott tovább a megyei szintű elődöntőre. Az országos vetélkedősorozat megyei elődöntői tegnap kezdőd­tek meg Kecskeméten és Miskol­con. A hírős város művelődési központjának felnőttklubjában délelőtt tíz órára elfoglalták he­lyüket a gimnáziumok, szakkö­zépiskolák és szakmunkásképző intézetek négytagú csapatai. Túri András játékvezető irányításával folyt a verseny. Az izgalmas és fordulatos ve­télkedő végén a teljesítményeket zsűri értékelte, amelyben a „Szovjetunió” szerkesztősége, a megyei tanács művelődésügyi osz­tálya és a KISZ megyei Bizott­sága képviseltette magát. Eszerint Bács-Kiskunból a Kiskunfélegy­házi Közgazdasági Szakközépisko­la, valamint a kiskőrösi Petőfi Gimnázium és Szakközépiskola csapata vesa részt a soron követ­kező területi erőpróbán, Szolno­kon, március második felében. Velük együtt könyvjutalomban részesültek a kalocsai I. István Gimnázium és Szakközépiskola, a kecskeméti Piarista Gimnázium, s a kiskunhalasi Szilády Áron Gimnázium és Szakközépiskola^ tanulói. H. F. Előrelépés a burgonyatermesztésben Újabb gazdaságok csatlakoztak a termelési társuláshoz Szekrények, házgyári lakásokba # Tompán — a Vegyes- és Építő­ipari Szövetkezet asztalos részlegében évek óta készítenek az ÉPFA részére beépített szekrénye­ket a ház­gyári laká­sokba. Ebben az évben 29 ezer darabot vállaltak — 36 millió forint értékben. (Pásztor Zoltán felvétele.) Elkészült a százezredik Ikarus-autóbusz Pénteken az Ikarus-gyárban • Az autó­elkészült a százezredik autóbusz. buszok A szovjet exportra készült jár- vagonírozása. művet Toldi József, a gyár igaz­gatója ünnepélyes keretek között adta át Vlagyimir J. Pavlovnak, a Szovjetunió magyarországi nagy­követének. Az Ikarus Karosszéria és Járműgyár 1948. óta ál­lami vállalat, elődje a már a múlt század végétől fejlett kocsigyártó és karosszériaépítő üzem volt. 1952-ben megkezdődött a nagy autóbuszok sorozat- gyártása. Az autóbuszgyártás jelentősen fellendült, amikor mintegy tíz évvel ezelőtt felépült a Győri Motorgyár, ahol a MAN-licenc alapján kezdték meg a motorok előállítását. Az elmúlt ötéves tervidőszakban 40 000 autóbusz készült el, a jelenlegi ötéves terv célkitűzése 60 000 Ikarus autóbusz gyártása. Míg az ötvenes évek ele­jén naponta egy autóbusz hagyhatta el a gyárat, napjainkban 42—45 jármű készül el ugyanennyi idő alatt. A gyár a továbbiakban is támaszkodik a KGST- országok hatékony együttműködésére. Autóbuszaink legnagyobb piacai is a KGST-országok, elsősorban a Szovjetunió, de egyre több buszt adunk el a Kö­zel-Keleten, Afrikában, Latin-Amerikában és né­hány fejlett tőkés országban. (MTI) Elutaztak megyénk képviselői Ki tud többet a Szovjetunióról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom