Petőfi Népe, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-11 / 59. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1977. március 11. Fejlődik Bácsalmás S« Az új bácsalmási óvoda. Az alsó képen: újabb 15 lakás épül. (Pásztor Zoltán (elvételei) A gyermek- intézmények fejlesztésére Bácsalmáson is nagy gondot fordítanak. Nemrég adták át az új 50 személyes óvodát, amelyet több mint 2 millió forintos költséggel a katy- mári Ipari Szövetkezet dolgozói építettek. Gyors munkájuk ■ eredményeként a bácsalmási gyerekek két hónappal a tervezett átadási határidő előtt beköltözhettek az új óvodába. A nagyközségi tanács terveiben szerepel a bölcsőde bővítése. Felújítják az iskolákat is. Elsőként az alsó tagozatos iskola termeibe központi fűtőtesteket szerelnek. A kommunális feladatok között harmincmillió forintos költséggel új csatornahálózat kialakítása szerepel. Tervük szerint 1979-ig 2 kilométer hosszú csatornát és szennyvíztisztító telepet építenek. Még az idén négy-öt kocsiállással bővül a mentőállomás. Ehhez a helyi tanács telket, az Országos Mentőszolgálat pedig pénzt ad. A nemrég átadott 15 lakásos ház mellett célcsoportos beruházásban hamarosan újabb 15 lakást építenek. A lakóház földszintjén 400 négyzetméteres szolgáltató részleg lesz. Jó szakkör, jó borok A saját termésű borok vetélkedője előtt jegyeztem fel a Kertbarát Kör működését szemléltető adatokat a Megyei Művelődési Központban. Minden elfogultság és befolyásolás nélkül tanúsíthatom tehát, hogy az új formában egy esztendeje alakult szakkör egyike a megye legjobb művelődési közösségeinek. Besenczi Mihályné könyvtárostól tudom, hogy egyre többen vannak. Papíron 106 a létszám, egy-egy foglalkozáson átlagosan 60—70-en jelennek meg. Kétszeresen is bízhatok az adatok valódiságában, mert Besencziné az alapítók közé tartozik és eddig csak egyetlen összejövetelről hiányzott. Autóbusz és olcsó palánta Mi köti össze ezeket az embereket? Kecskeméten hajdanán csak a gyömölcshöz-szőlőhöz értőt fogadták be. Aki nem konyí- íott valamit legalább a kertműveléshez, az hallgathatott a társaságban, mint a csuka a parton. Jó hagyomány folytatódik ezekkel az összejövetelekkel. Vonzó a program is. Ügyesen vegyítik az elméleti ismereteket és a gyakorlati tennivalók bemutatását. Megtalálták a benti foglalkozások, a tapasztalatcserék és a praktikus ismeretek megfelelő arányát. A Megyei Művelődési Központtól minden elképzelhető segítséget megkapnak. Az intézmény autóbuszával látogattak el a debreceni virágkarneválra, jártak egy fővárosi szakkörnél tapasztalatcserén, ismerkedtek dunántúli szőlőtelepekkel. A Zöldségtermesztési Kutató Intézet szinte sajátjaként támogatja a kertbarátokat. Olcsón, időben, kedvezményesen kapnak palántákat, díjtalanul szaktanács- adást. Szakértelem és ügyszeretet E)r. Hodossi Sándor tudományos osztályvezető, a szakkör irányítója nem csak a kertészethez; az emberekhez is ért. Tisztelik, szeretik, hallgatnak rá, bizalommal vannak iránta. Ismeretségének köszönhető, hogy kitűnő helyi és fővárosi szakemberek is tartanak egy-egy előadási, gyakorlati bemutatót. A jő közösségi szellem Vígh Lajos köri titkár és Csörszné Ze- lenák Katalin sok-sok hangulat- csínáló, kisebb ellentéteket elsimító 'fáradozásának is köszönhető. Munkájuk valóban érdemes tanulmányozásra. Kívánatos, hogy jó tapasztalataikat, módszereiket másutt is hasznosítsák. A Megyei Művelődési Központ ennek érdekében egyik foglalkozásukra meghívja a megye többi kertbarát körének vezetőjét. A legügyesebb, legképzettebb kecskeméti tagok rendszeresen felkeresik a másutt működő szakköröket tapasztalatátadás, illetve -szerzés céljából. Bizonyítvány, felmérés Szombaton este nehéz, változatos munkával döntötte el a négytagú bíráló bizottság, hogy ki mennyit hasznosított az év közben elhangzottakból. A saját termésű borok vetélkedője más szempontból felmérésnek tekinthető. Kiderült, hogy mihez értenek viszonylag jól és hol akad még javítanivaló. Sűrűn bólogatott elismerően Tóth Pál László, a Szőlészeti Kutató Intézet kecskeméti állomásának . borászati osztályvezetője. Kollégája, dr. Füri József tudományos osztályvezető elismerően mondogatta: „Nagyüzem is elfogadná ezeket.” Czibere Mária, az ifjú katonatelepi pincemester jegyezte föl a szigorú zsűri által megszavazott pontszámokat. Gyorsan nyilvánvalóvá vált, hogy jó néhány „versenyző” eléri az aranyérmes szintet. A bíráló bizottság negyedik tagja — most már bevallható —, csak szemmel méregette az aranyló nedűket, vörös borokat. A Maripen nem tűri a szeszt. Szerencsére a torokgyulladás meg ezzel a gyógyszerrel áll hadilábon és így dr. Hodossi Sándor, a Zöldségtermesztési Kutató Intézet osztály- vezetője egészségesen indulhat hosszú útjára. Mire e sorok megjelennek már Indiában tanulmányozza az ottani mezőgazdaságot. Kurucvér, külcsín Egyhangúan hozta meg a zsűri a döntést és adta ki a három első díjat. Ezekből kettő Ónozó Imrének jutott. Magam is tanúsíthatom, hogy az Irsay Olivér és Kocsis Irma fajtákból szüretelt nedű a kényes ízlésűeket is kielégíti. A vér nem válik vízzé. Az egyik győztes eredeti foglalkozása kádár volt, édesapja mesterségét követte. (Szépen néznénk ki ha egy kecskeméti kádártól idegen lenne a borkezelés tudománya.)' Mostanában a Magyar— Szovjet Barátság Tsz-ben lakatosként szolgálja a mezőgazdaságot. Változnak az idők! A nyugdíjas Rajnai Mihály versenybora érte el a legmagasabb pontszámot, neki jutott a harmadik első díj. Még hatan kaptak kisebb-nagyobb elismerést szakszerű munkájukért. Persze a jó pap is holtig tanul, ezért a már említett szakemberek nfem fukarkodtak a jó tanácsokkal. Néhányat följegyeztem, hadd tanuljanak mások is. Megfeledkeznek néhányan arról, hogy a szőlő és nedűje kényes jószág. Megharagszik, ha nem törődnek vele állandóan, különösen a szüret utáni időszakban. Bizony többen túlcukrozzák a mustot, mások a jövőben mindig tegyenek bele egy-két deka ként, ha megmozgatják a szőlő levét. Az a vörös bor meg legyen ru- bintos, tüzes, sötéten csillogó, s ne rózsaszínbe játszó, halovány, seszínű! Aki végigolvasta ezt az írást megérdemli a jó tanácsot: ültessen kertjébe egy-két tő Kurucvért és olyan lesz a bora, mint az égő arany paprika színe. Kertjeink, életünk minősége Bizonygassam ezek után a kertbarát-körök hasznát. Hallottam, a hazai bortermés fele még most is kiskertekből, háztáji gazdaságokból, kis parcellákról származik. Fenntartásukat a jobb minőség, a bővebb termés is indokolná. Többről van szó! A szakkörben kialakult kedvező légkörben barátságok, ismeretségek virágoznak, tartalmasabbá vált a tagok élete. Dr. Hodossi Sándor szerint négy-öt év kell alapos szakmaT ismeretek megszerzéséhez. Ajánlom, tartson tovább a kertészeti tudományok elsajátítása és jusson még több idő a népes szakkör másirányú szellemi gazdagítására. Mátyási József hajdani költő és bölcs ember valamikor emígyen dicsérte kovácsmester barátját: „Eke, pöröly, könyv közt osztá meg idejét.” Egy-egy közös kulturális élménnyel gazdagíthatnák a szakkör változatos, kitűnő programját. Kertjeink és életünk minősége egyaránt fontos! Még annyit: sokat ' beszélünk mostanában a szabad idő célszerű, egészséges, hasznos eltöltéséről. A Megyei Művelődési Központ kertbarátai jó helyen kereskednek. A borversenyről tudósító információ ezért nőtt riporttá, nemcsak a jó bornak, a művelődés bevált formáinak, módszereinek is kell cégér! Heltai Nándor Tavasz előtt a bátyai Piros Paprika Termelőszövetkezetben Bármelyik irányból érkezik az I idegen Bátyára, két dolog ragadja meg figyelmét: au út két oldalán sorjázó gép családi házak, s a falakat bíbor drapériaként díszítő paprikafűzérek. A két dolognak évtizedek óta sok köze van egymáshoz: a paprika itt több egyszerű növényeknél ;for- rása a jólétnek, célja a reményeknek, s nemhiába nevezik piros aranynak. Bátya szorgalmas közössége a termelőszövetkezetet is e táj legfontosabb növényéről nevezte el. Épülnek a fóliasátrak Molnár László, a Piros Paprika Tsz elnöke szabadkozik: — Éppen ebédelni indulok, de addig nézzétek meg a fóliasátrakat! Érdemes... Kísérőt ad mellénk és néhány perc múlva már ott állunk a hatalmas tábla szélén. A fóliasátrak bordái még „ruha” nélkül állnak, hatalmas alumíniumcsontvázak. Tamaskó János br;.- gádvezető irányítja az építkezést. — Száz sátrat építünk itt tízezer négyzetméter összes alapterülettel — mondja. — A telepítés költsége meghaladja az egymillió forintot. Nevelünk itt mindenféle palántát: paradicsomot, legalább háromfélét, paprikát, káposztát, amelyekből nemcsak saját részünkre, de a környékbeli gazdaságokba is jut. Néhány hét, és állni fog a sátor, március végére tervezzük ugyanis a telepítés befejezését. Az elnöki irodában Molnár László nem minden büszkeség nélkül teszi elénk az elmúlt év legfontosabb adatait tartalmazó tájékoztatót. Megtudtuk, hogy a 2300 hektáron gazdálkodó szövetkezet tiszta vagyona 1976-ban 10 millió forinttal gyarapodott, s meghaladta a 60 milliót, a nyereség pedig elérte a 10,5 milliót. — Szövetkezetünk alapvetően a fűszerpaprika- és a zöldségtermesztésre szakosodott — mondja az elnök — termőterületünk 12 százalékán termesztünk paprikát, negyedrészén pedig zöldséget. Bevételeink is ezen alapszanak. A 68 millió forint árbevétel 18 százalékát a paprika, 30 százalékát pedig a zöldségfélék adják. Egészséges elégedetlenség Az eredményekkel nem vagyunk elégedettek. — folytatja Molnár László. A kutatóintézettel, valamint a felvásárló vállalattal együtt azon munkálkodunk, hogy korszerű termelési módszerekkel növeljük a hozamokat. Sok energiát fordítanak a szakosított szarvasmarhatelep fejlesztésére. Jelenleg több mint 400 tehenük van. Évről évre javulnak a tejhozamok. A meglevő 50 hektár mellé újabb 50 hektár öntözött legelőt telepítenek. Megifjodott a géppark is. 1976- ban 6 milliót költöttek gépekre, az idei tervekben már 8 milliót szánnak erre a célra. A szövetkezet illóolajos növényeket is termeszt. Saját lepárló üzemében kész olajat állít elő. Római kamillát például csak Bátyán dolgoznak fel, amely számos kedvelt női illatszer alapanyaga. Még leírni is kellemes a többi növény nevét: borsosmentából és muskotályos zsályából párolják a finom olajat, amely mellesleg az árbevétel 6 százalékát jelenti. Tegyünk említést a közös gazdaság másik melléküzeméről is. Csaknem 200 hektáron zúgatja a szél az ártéri nyárfaerdőt. A kitermelt fából saját fűrészüzemük ládaalapanyagot, lemezeket, göngyölegeket készít a MEZÓTER- MÉK részére tavaly nem kevesebb, mint négymillió 400 ezer forint értékben. ' Nem elszigetelten Bakos Béla párttitkáré a szó: — Szövetkezetünk vezetősége mindig figyelemmel kísérte a termelés magasabb szintre emelésének lehetőségeit, s ezért is veszünk részt különböző termesztési, tenyésztési rendszerekben, egyesülésekben, társulásokban. Tagjai vagyunk a bajai kukorica- termesztési, a fajszi fűszerpaprika-termesztési rendszernek, a Kalocsakörnyéki Agráripari Egyesülésnek, a Bátya—Fájsz— Miske termelőszövetkezeti közös vállalkozásnak, amely sertéshizlalásra létesült. Egyszerű társulásként hoztuk létre Miske és Fájsz termelőszövetkezeteivel közös fűszerpaprika-szárító üzemünket, amely napi tíz vagon termés szárítását teszi lehetővé. Terveink között szerepel, hogy ennek kapacitását duplájára emeljük. Beszéljünk az emberekről! — Szövetkezetünkben 519 dolgozó tag van, járadékos-nyugdíjas tagjaink száma 472. Sajnos, nem vagyunk fiatal téesz... — sóhajt mélyet az elnök. — Mégis fiatalos erővel dolgoznak tagjaink. A hartaiak példája nyomán csatlakoztunk a csepeliek felhívásához. Tizenegy szocialista brigád dolgozik szövetkezetünkben a jelszó megvalósításán: „Jobban, olcsóbban, lelkiismeretesebben !” A szövetkezet kommunistáinak cselekvési programja is erre irányul, s a 28 tagú alapszervezet munkája nagyban segít sikerre vinni a gazdasági elképzeléseket. — Fontos feladatunk, hogy rendszeresen támogassuk nyugdíjas-járadékos tagjainkat — veszi át a szót Erdős Lászlóné főkönyvelő. — Fogatokkal, háztáji földjük megművelésével segítjük megélhetésüket; 100—150 forinttal egészítjük ki'járadékukat, és az eszmei ^háztáji keretében 25 mázsa kukoricát, vagy ennek értékét adjuk. Különösen jelentős segítség tagjaink számára — s egyben magasabb érdek is —, hogy felvásároljuk a háztájiban termett zöldség nagy részét. Tavaly például 10 millió forint értékű paprikát, uborkát, káposztát adtak át. Az idén már 15 millióra tervezik a háztáji forgalmat. Többek között 200 vagon uborka termesztésére kötöttek megállapodást a háztáji gazdaságokkal. Nemcsak pénzzel — Manapság nemcsak pénzzel lehet meggyökereztetni az embereket a mezőgazdaságban — fűzi t hozzá Molnár László. — A munkahelyi körülmények javítására, fürdők, étkezők kialakítására közel egymillió forintot költöttünk, rendet csinálunk a központi major területén. Gondot fordítunk a szakemberek továbbképzésére, tizenöten járnak a dolgozók esti iskolájába, rendszeresen üdülnek dolgozóink a TOT, és a SZOT szervezésében. A bátyai Piros Paprika Termelőszövetkezet gazdái nyugodtan néznek az idei gazdasági év elé. Zöld bársonyként sarjadnak a vetések, munkára készek a nagy teljesítményű gépek, a szívekben karokban ott a sikerek hajtóereje: a bátyai nép szorgalma, amely régen is, ma is, mindig a fundamentuma az eredményeknek. Csapai Lajos • Épülnek a fóliasátrak. A tavaszi napsütésben fényesen csillognak a szerelők által összeállított alumínium bordák. • Kurucz Ferenc, Guzsván Ferenc és Harangozó Ferenc a K—706-as erőgéphez csatlakozó 16 méter munkaszélességű kultivátort szerelik össze.
