Petőfi Népe, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-09 / 57. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1977. március 9. A munkásosztály helyzete Bács-Kiskun megyében Építettük ’76-ban V. Egyre növekvő súllyal, új szerepben A Központi Bizottság 1958-ban határozatot hozott a munkásosztály helyzetének javítására, majd több alkalommal foglalkozott a határozat végrehajtásával. —Ennek megfelelően a megyei partbizottság is napirendre tűzte időnként a határozat végrehajtását, a leszűrhető megyei tapasztalatok feltárása végett és az elérendő célkitűzések meghatározása érdekében. A kérdés nagy horderejű. Nem közömbös, hogy a társadalmunk alapját, lüktető erejét, előbbre vivő motorját képező munkásosztály milyen ■ körülmények kö zött él és dolgozik, és milyenek lehetőségei helyzetének további javítására. A munkásosztály helyzetének bemutatására, elemzésére azok az adatok bizonyultak a legjellemzőbbeknek. amelyek rámutatnak a párthatározat végrehajtása során eddig elért eredményekre, a célkitűzések megvalósításának szintjére, s amelyek jelzik a további leladalok.il. Összefüggés és kölcsönhatás A napokban megjeleni négy Írásunkban bemutattuk a megye munkásosztályának helyzetére rávilágító egyes tényezők alakulását. Ezúttal az alakító tényezők összefüggéseinek és kölcsönhatásainak vizsgálata eredményeként — mintegy összefoglalóul — a főbb politikai, társadalompolitikai és gazdaságpolitikai megállapításokat. illetve a további feladatokat ismertetem. Mindenekelőtt megállapítható, hogy megyénkben — mint ahogy az egész országban — az MSZMP XI. kongresszusa határozatát idézve: „a szocialista társadalom építésében elért haladás kifejeződik a társadalom szerkezetének változásaiban is, tovább csökkennek a még meglevő osztályjelle- gű, illetve osztúlye-redetű különbségek". A szocialista iparosítás és általában a szocializmus tervszerű építése biztosította a munkásosztály erőteljes fejlődését. Bács- Kiskun megye népességének fele ma már a munkásosztályhoz tartozik, annak ellenére, hogy még jelenleg is az ország legjelentősebb mezőgazdasági bázisa. A munkásosztály fejlődése, számszerű súlyának növekedése melleit összetételének változásában is kifejezésre jutott. Maga a munkásosztály is átrétegzö- dött. A megye mezőgazdaságából tömegesen mentek át más ágazatokba dolgozni. így például 1949—1980 között az ipáiban es építőiparban dolgozók száma és aránya több mint háromszorosára emelkedett. A munkásosztályon belül új nemzedékek nőttek fel, új körülmények között. Ennek következtében nagyobbak az igényeik is: kulturáltabban kivannak élni, lakni, dolgozni és szórakozni. A munkásosztály összetétele már csak azért is változott és változik a továbbiakban is, mert a termelési folyamatban állandósult a műszaki-technológiai fejlődés, mind több szakképzett munkásra van szükség. Á munkásosztály összetételében tehát lényegesen megváltozott és a megye társadalmában minőségileg is új szerepet tölt be. súlya is egyre nő. Ereje természetesen továbbra is — vagy még jobban — a nagyüzemi munkásság maradt. A munkásosztály erősödésével a megyében egykor legnépesebb paraszti 1 társadalom száma és aránya egyre csökkent, a más megyékbe és a népgazdaság más ágazataiba történt elvándorlás és a kiöregedés következtében. Ma a megye lakosságának már csak alig 30 százaléka sorolható a szövetkezeti parasztsághoz. A megye lakosságának mintegy ötödé tartozik a szellemi foglalkozásúak és kistermelők rétegeihez. A munkásosztályba tartozók népességen belüli aránya valamivel magasabb, mjnt a kereső munkások aranya Fz nagyreszt demográfiai tényezőkre vezethető vissza, mivel a munkások általában nagyobb gyermekszámú családdal rendelkeznek és feleségük viszonylag nagyobb része nem kereső, ezért több személyt kell eltartaniuk, mint a paraszti, vagy egyéb családoknak. A családok, illetve háztartások osztályba sorolásakor kiderült, hogy igen sok a vegyes jellegű. Országosan és — ahh^oz hasonlóan megyénkben is — a munkásosztályba tartozóknak mintegy harmada olyan háztartásban él, ahol a családtagok között termelőszövetkezeti paraszt kereső is van, míg a szövetkezeti parasztsághoz tartozók háztartásainak közel felében él munkásosztályhoz tartozó kereső. Ezeknek a vegyes háztartásoknak az aránya egyre nő, biztos jeléül annak, hogy a különböző osztályok és rétegek közelednek egymásPillantás egy kőbányába Az egyik legősibb építőanyag a kő, amelynek jelentősége azonban napjainkban sem csökkent. Az építőipar, az útburkolat céljaira alkalmas kőzetek részben tengeri üledékből, részben vulkáni tevékenységből származnak. Általában külszíni bányászattal jutnak hozzá, csak kivételes esetben mélyműveléssel. Az építészetben főleg alapozásnál, vízépítésnél, útépítésnél használják. A faragásra alkalmas köveket pedig ma is előszeretettel alkalmazzák falazásra, falburkolásra és szobrászmunkákra. Az egyik legelterjedtebb építőkő a homokkő, amely homokszemekből és kötőanyagból álló, kvarcban gazdag kőzet. Különféle szilárdságú homokkövek találhatók; szilárdságuk, keménységük, ellenállóképességük egyébként kötőanyagától függ. Miután a középkorban nagyon elterjedtek i'Oltak a: építészetben, ma nagy keletük van a műemléképületek restaurálásában. A szobrászatban és az építészetben ugyancsak nagy jelentőségű anyag ma is a márvány, amely mészkőből vagy dolomitból keletkező kőzet. Színe változatos, szövete szemcsés. Legértékesebb fajtája a fehér márvány. Épületek díszítése, síremlékek, oszlopok, szobrok, lépcsőfokok készítésére reprezentatív helyeken ma is használják, hulladékát pedig a papírgyártásban és ércolvasztókban adalékanyagként alkalmazzák. Az építészeti — szobrászati alkalmazásra kerülő értékesebb kőzetet hatalmas tömbökben bányásszák ki és a célra megfelelő méretre fűrészelik, majd úgy faragják. A durvább kőzetfajtákat robbantással fejtik, majd kisebb darabokra zúzzák. hoz. Gyorsítja a közeledést a mezőgazdaság iparosodása, a szakképzettség és az általános műveltség növekedése. Folyamatosan kiegyenlítődnek a munka jellege és körülményei közötti, a jövedelmek közötli. illetve a város és falu közöli i különbségek. Magasabb képzettség és jövedelmi szint A/ .illa!:.nos mmillM- viszonylag gyors emelkedései igazolja. hogy a megyében a nyolc általános, vagy annál magasabb iskolai végzettségűek aránya a legutóbbi két népszámlálás közötti tíz évben megkétszereződött. Eredményeként jelenleg a munkások több mint fele általános iskolát, es 5 százaléka középiskolát is végzett. Mind képzettebb, műveltebb szakmunkás fiatalokból kerül ki a munkásosztály utánpótlása. A képzettség egyben magasabb jövedelmi szintet alakítod ki. A megyében 1975-ben például a szakmunkások égy főre jutó jövedelme az iparban 22. az. építőiparban 45 százalékkal volt magasabb, mint a segédmunkásoké. A vizsgálódások azonban felhívják a figyelmet több olyan általános vagy éppen sajátos je lenségre is, amelyek intézkedési kívánnak. Kiemelkedő az a követelmény, hogy tovább kell erősíteni munkásaink osztályöntudatát, politikai felkészültségét és műveltségét. Különösen a munkahelyükre távoli helyekről bejáróknak, az úgynevezett ingázóknak marad kevés idejük az. önképzésre, politikai műveltségük növelésére. Megyénkben a munkásosztályba tartozók mintegy , kétötöde még ma sem végezte el az általános iskolát. Nagy és indokolatlan béraránytalanságok tapasztalhatók a megye egyes üzemei, főleg a különböző ágazatok üzemei közölt. Meg kell említeni még azt is, hogy a munkásnők azonos munkavégzésért kisebb bért kapnak, mint a férfiak. Végeredményben azonban — összegezve vizsgálódásainkat — örömmel állapíthatjuk meg, hogy megyénk munkásosztálya megerősödve veszi ki részét népgazdaságunk fejlesztéséből és általános helyzete, élet- és munkakörülményei megfelelő mértékben javultak és javulnak továbbra is. Dr. Vastagh Gyula, a KSH megyei igazgatósága tájékoztatási osztályvezetője Mi okozza a májgyulladást? Üj, eddig még teljesen meg nem határozott, de semmi másra nem hasonlítható részecskét fedeztek fel szovjet, tudósok a fertőző májgyulladásban, a hepatitiszben szenvedő betegek' vérében. A moszkvai víruskutató intézetben feltételezik, hogy a hepatitisz vírusáról van szó, s erre egyre több a bizonyíték. Lehetséges. hogy a részecske nem egymagában felelős a betegségért; ahhoz, hogy a kórokozó általános támadásba lendüljön, más, kiegészítő feltételek is szükségesek. (BUDAPRESS—APN) Sokan nézik meg Budapesten. az Építésügyi és Tájékoztatási Központ bemutató- termének legújabb anyagát. A kiállítás rendezője, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, a Budapest Fővárosi Tanácsosai karöltve, arról ad számot a közönségnek. hogy mit építettünk az elmúlt évben. Illetve, mi az. ami ezek közül érdemes a kiállításra. A seregszemle ízelítőt ad a magyar építésügy helyzetéről, az építészek alkotó munkájáról. egv év átadott létesítményeinek a tükrében. A kiállításon közel fél.száz tervező-, kivitelező és beruházó vállalat. munkájának 100 „gyümölcsét" ismerhetjük meg. A látvány azt is lelkesíti, aki az épületeket most látja először és azokat is. akik benne élnek, dolgoznak, vagy mindennap elmennek mellettük. Számunkra külön öröm és büszkeség, hogy ai rangos mezőnyben helyet kapott, a Kecskemét Széchenyivárosbnn telepített ifjúság} garzonház is. Különösen a fiatalok nézetegetik nem titkolt vágyódással. Csak azt sajnálják, hogy ott. rögtön nem tudnak beleköltözni. V. Ezer hektárt telepítenek a hosszúhegyi termelési rendszer gazdaságai Évszázados hagyományai vannak a szőlőtermesztésnek, Cszászártöltés, Hajós, Nemesnádudvar és Sükösd környékén. A gyalogművelésű, elöregedett tőkék az utóbbi években már keveset, 30 mázsa körül termettek hektáronként. Hajóson az ültetvények nagyobb része kipusztult, pedig nem is olyan régen híres volt e község szőlőjéről és főként vörös boráról. Sokat szállítottak innét külföldre is. E körzetben a szőlőtermesztés, valamint a borászat fellendítése érdekében jött létre az 1975 júniusától MÉM-engedéllyel működő Hosszú- hegyi Állami Gazdaság szőlőtermelési rendszere, öt téesz tartozik a rendszerhez az állami gazdasággal együtt 1783 hektáron termesztik a kidolgozott technológia szerint a szőlőt. A rendszergazda a telepítéstől a szőlő- feldolgozásáig együttműködik a partnerekkel. A gazdaság és a társtéeszek terve, hogy 1980- ig ezer hektáron telepítenek ér* tékes, jó minőségű szőlőfajtát. Az alföldi szaporítóüzem bázisgazdasága a Hosszúhegy Állami Gazdaság. ahol a legújabb fajtákat és hibrideket is szaporítják. Egyebek között Kunbarát, Kunleány, Királyleány, valamint importból beszerzett Saszla Kék Zweigelt található az ígéretes szőlőfajták között. A megyei telepítési elképzelések 10 százaléka valósul meg a rendszer keretében. Arra törekednek, hogy az alföldi termőtájnak a biztonságos termesztésnek legjobban megfelelő, magas cukorfokú, kevésbé rothadékony, bőtermő fajták kerüljenek az új ültetvényekbe. Ezenkívül enyhíteni szeretnének azon a gondon is, ami abból adódik, hogy a jelenlegi telepítések 30 százalékán későn érő fajták találhatók, és így a betakarításukhoz egy időben nagyon sok munkáskézre van szükség. Az új telepítéseken több korai és középkései érésű szőlő kap helyet. Hajóson, ahol kipusztult a szőlő, másfélszáz hektáron telepítenek az ötéves terv időszakában. A bajai Augusztus 20 Tsz- ben az idén kezdődik 53 hektáros ültetvény létesítése Kunleány fajtával. A korszerűsítéseket is — amely annyit jelent, hogy nagyüzemi művelésre teszi alkalmassá a régi telepítéseket, — támogatja a rendszergazda. A császártöltési és sükösdi tsz-ekben már elkezdődött ez a munka, de valamennyi partnergazdaság tervezi, hogy 1980-ig befejezi az ilyen jellegű rekonstrukciót. Az állami gazdaságban pedig már a jövő év végén nem lesz kisüzemi művelésű szőlőtábla, ezenkívül a tervidőszak végére 200 hektárral növelik az ültetvényt. A szőlőművelés — főként a metszés és kötözés — valamint a betakarítás az új telepítéseken is igen sok kézi munkaerőt igényel. A talaj-, illetve sorközmű- velés és a növényvédelem gépesítése tekinthető teljesen megoldottnak, mivel a két kombájnjukról az a véleményük: „üzemeltetési gondok’ miatt alig használható. A számok is ezt bizonyítják, az állami gazdaság több, mint ezer hektáros ültetvényéből tavaly nem egészen 160 hektárról tudták betakarítani géppel a termést. Az előző évben sem volt kedvezőbb a helyzet. Természetesen nem a kombájn „bűne” ez, hanem nyilvánvalóan az ültetvényé. Ennek a támrend- szerében jelentős kárt tesz. A két soron kihúzott dróthuzal — amelyhez a szölővesszőket kötözik — ugyancsak nehezíti a kom-' bájn munkáját, s a gép sérülésének lehetősége is jelentős. Az ültetvény támrendszerének helyre- ’ állítási, valamint a gépjavítási költségek miau mondható: a leves többe kerül mint a hús. A termésbizonytalanságot periig a jelenlegi technológia fokozza — nemcsak itt. hanem mindenütt az országban — azáltal, hogy a szőlőt a tavaszi fagy előtt metszik. Mini&z éppen a JJoss^yheRtü, Állami' Ci ízei as á á p.»> To f 0 \ m esz t e s 1, rendszeréi öl ncÄ^Maf#?^ M* szén területükön van a dr. Habó' Tivadar találmányaként megvalósított függősátor-müvelésű tíz hektáros ültetvény. amelyben minden munkát gép végezhet, s a tavaszi fagyok után történik' a gépi metszés, illetve a vegyszeres termésszabályozás. A rendszerben e művelési mód eddig nem kapott helyet, holott' éppen a termelési rendszereknek elsődleges feladata a teljesen gépesíthető termesztés módszerének felkarolása és elterjesztése, a ho- ■ zamok fokozása, amely a Babó- találmány alkalmazásával megduplázható. Bizonyára nem kell sokáig várni, amíg a függősátorművelési mód e szőlőtermelési rendszer központi technológiája lesz, s a Babó-móils/.ert a „senki sem lehet próféta . . " kezdetű mondás szerint nem ..hántolja' el a rendszer. Mindezt annak lig.ve- lembevételével szükséges meg legyezni. hogy a 1 loss/.iíhogyi Állami Gazdaság régebben és jelenleg is nagyon jelentős támogatásban részesíti a kutatót. A szőlőtermesztési rendszerhez szorosan kapcsolódik a mezőgazdasági üzemek borászati együttműködése. A cél az. hogy a s/.ő- lőfc-ldoigozást is közösen! mégpedig a gesztorgazdaság pincészetében végezzék, illőivé a termést ide szállítsák. A borászati üzem fejlesztésébe!) is részt vesznek a partnergazdaságok. Cs. I. Vasárnaptól egy héten át: tavaszi vásár Lipcsében Az NDK második legnagyobb városa, Lipcse, hosszú idő óta jelentős központja a kelet—nyugati kereskedelemnek. Itt íendezik meg évente kétszer — tavasszal és ősszel — a hagyományos Lipcsei Vásárt. Az 1977. évi tavaszi vásár március 13-án nyitja meg kapuit és március 20-ig várja a látogatókat a világ 60 országának kilencezer kiállítója. A 340 ezer négyzet méteres kiállítási területen világhírű külkereskedelmi vállalatok, exportáló nagyüzemek mutatják be országuk. üzemük legújabb, legkorszerűbb termékeit. A kiállítókon, az érdeklődő nagyközönségen kívül száz ország kereskedői, mérnökei. tudósai is vendégei lesznek az idei tavaszi vásárnak. A kiállítók több mint fele külföldi: szocialista, fejlődő és kapitalista ország küldötte. ENSZ- s/ervezetek is képviseltetik magukat a vásáron, amely joggal hirdeti mottójául: „A nyílt világkereskedelemért és a technikai haladásért!” A legnagyobb kiállító 12 ezer négyzetméteres csarnokával a Szovjetunió, amely kereken nyolcezer terméket mutat be, zömmel a szovjet energiagazdaság, gépgyártás, elektrotechnika- elektronika. automatizálási technika, adatfeldolgozás területéről. A vendéglátó ország, az NDK 4200 nagyüzem és vállalat minőségi termékeivel jelentkezik. Az ország gépgyártását bemutató pavilonban hatvan új, köztük több numerikus vezérlésű gép szerepel. Számos újonságot mutatnak be az elektronika elektrotechnika, az automatizálás, a mérés- technika, a precíziós műszergyártás termékeiből. Első ízben szerepel a Lipcsei Vásáron Irán, az Arab Emirátusok Szövetsége, Mozafnbik, és a Fülöp-szigetek. India, Pakisztán, Irak, Libanon, Algéria, Marokkó, Szudán, Jemen, Nigéria, Ghana, Brazília, Mexikó, Kolumbia, Ecuador és Peru kiállításai ugyancsak gazdagítják a sokszínű bemutatót, amelyen 27 vezető kapitalista ipari ország több mint kétezer kiállítója vonultatja fel korszerű termékeinek egész sorát. A bemutatókat gazdag tudományostechnikai tapasztalatcsere-program is kíséri. (BUDAPRESS— PANORAMA) A delfinek értelméről sok különleges történet forog közszájon, de az az eset, ami az elmúlt nyáron Hoszta fekete-tengeri üdülőváros környékén történt, ezek közül is kiemelkedő. A horgászszerencse f ingandó. A Fekete-tenger partján is előfordul. hogy a halak meg sem rezzentik az úszót. Egy ilyen halszegény napon két delfin tűnt fel a part közelében. A kergetözö párhoz hamarosan egész raj csatlakozott, sekkor történt az emlékezetes halászkaland: a delfincsapat szabályos félkört formáll, s a part felé úszva, hatalmas rajt terelt maga előtt. Még arra is ügyeltek, hogy a halak ki ne törhessenek a „gyűrűből". A halászok, akik már feladták a fogás reményéi, alig győzték kiemelni a halakat. (BUDAPRESS—APN) Halter elő delfinek
