Petőfi Népe, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-20 / 67. szám

1977. március 20. • PETŐFI NÉPE • 3 Üjabb városkörnyéki községek, közös tanácsok Beszélgetés dr. Árvay Árpáddal, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkárával kulturális nevelő funkciójáról mondtunk. — A két szervezeti forma: a városkörnyéki község és a közös községi tanács erősen eltér egy­mástól. A városkörnyéki község jogállása nem változik, meg­tartja teljes önállóságát, csak az irányítást, a felügyeletet, a má­sodfokú teendőket és a többi já­rási hivatali feladatokat a város látja el. A közös községi tanács­nál a tervei^ közösen készülnek, az erőforrások egyesülnek, egy közös tanács működik a lakosság számarányának megfelelően. A tanácsi ügyintézés a nem szék­hely községben leszűkül, szak- igazgatási kirendeltség intézi a lakosság leggyakrabban előfor­duló ügyeit — kezdte a tájékoz­tatást a megyei tanács vb-titká- ra. — Bács-Kiskun megyében mely városokat, illetve közsé­geket érintenek a területszer­vezési intézkedések? — Elöljáróban szükségesnek tartom megjegyezni, hogy a te­rületszervezési feladatok helyi előkészítése és végrehajtása so­rán teljes egyetértés, szoros együttműködés alakult ki a vá­rosi, a járási, valamint a helyi pártszervek, a Hazafias Népfront helyi szervei és a tanácsappará­tus között. — Bács-Kiskunban összesen négy városkörnyéki község szer­vezésére került sor. Április 1-től Kecskemét városhoz tartozik majd Ballószög, Helvécia és Vá­rosföld, Kalocsához pedig Foktő. Községi közös tanácsok szerve­zése a következők szerint tör­tént: Gara községi közös tanács Bácsszentgyörgy társközséggel, Miske községi közös tanács Drágr szél társközséggel, Kunszentmik- lós nagyközségi közös tanács Kunpeszér társközséggel és Já­noshalma nagyközségi közös ta­nács Kéleshalom társközséggel. — Milyen tényezők és kö­rülmények tették szükségessé a fentebb említett területszerve­zési feladatok végrehajtását? — A területszervezési intézke­dések a szocialista társadalom fejlődésének törvényszerű vele­járói. A termelőerők, á szocia­lista tulajdonviszonyok fejlődé­se, a lakosság strukturális átré- tegződése, a társadalmi igények robbanásszerű változása napról- napra új követelményeket állít a gazdasági szervező és kulturális nevelő funkciót ellátó államap­parátussal szemben. A jelenlegi helyzetből való mozdulást objek­tív társadalmi okok teszik szük­ségszerűvé, s egyben időszerűvé is. Hangsúlyozni kívánom — mondta dr. Árvay Árpád —hogy nem egyszeri intézkedésről van szó. A megyei pártbizottság és a megyei tanács a területszervező tevékenységet 1963-ban kezdte el, amikor a megye húszéves távlati fejlesztési tervében kidolgozta a települések jövőbeni szerepkörét és nagy vonalakban meghatároz­ta fejlesztésük irányát. A tudatos ipartelepítő politika és a mező- gazdaság átszervezése, a lakos­ság életszínvonalában bekövetke­zett változások, a városiasodás egyre erőteljesebben kibontakozó folyamata megkövetelte a tele­püléshálózat, s ehhez kapcsoló­dóan a közigazgatási határok fe­lülvizsgálatát. Az urbanizáció ál­landó gyorsulása mindenek előtt mezőgazdasági jellegű települése­ink struktúra változásában, fő­ként volt parasztvárosaink ipa­rosodásában mutatkozik meg. Ez a megállapítás különösen vonat-? kozik Kecskemétre, amelynek gyors iparosodása a környezet, a vonzáskörzet fejlődését is magá­val hozta. Ilyen tényezők folytán Kecskemét város és a korábban levált kisebb települések együtt­élése nemcsak tovább folytató­dott, hanem állandóan erősödik és előbb-utóbÖ7 a szocialista tár­sadalom fejlődésének egy szaka­szán szerves egységet alkot. — Hasonló értelemben lehet beszélni Kalocsáról és a város környékén levő kisebb települé­sekről is. Foktő például már ré­gebben Kalocsa erős urbanizá­ciós hatása alatt áll, központja mindössze négy kilométerre van a város központjától. Városi be­ruházásban valósult meg a köz­ségi út- és villanyhálózat, a híd­építés. Az üdülők és az üdülő­telkek zöme a város intézmé­nyeinek, lakóinak tulajdonában van, így a Meszes üdülő- és ki­kötőterület teljes egészében vá­rosi érdeket képvisel. — Mit tudna mondani a községi, illetve nagyközségi kö­zös tanácsok szervezésének szükségességéről, túl azon, amit a városkörnyéki községek vo­natkozásában az államigazga­tási munkáról, a tanácsi appa­rátus gazdasági szervező és — Az a tény, hogy néhány he­lyen közös tanácsok, jöttek lét­re, nem más, mint az illető köz­ség gazdasági, kulturális fejlő­désének következménye, szüksé­ges velejárója. Példaként emlí­tem Bácsszentgyörgyöt, ahol a lakosság állandóan csökken, s jelenleg már 400 lélekszám alatt van. Az iskolaigazgatós Garán van, a községben kihelye­zett tagozat működik, a felső­tagozat már régebben megszűnt. A gazdasági egységek az előző évben egyesültek, az egészség- ügyi, kereskedelmi, vendéglátó­ipari ellátást és a szolgáltatást már most is Gara biztosítja, az adóügyi munkát ugyancsak Ga­rán végzik. Említhetek azonban más példát is: Jánoshalma és Kéleshalom sajátos helyzetben volt, hiszen már 1975-ben fel­merült a közös tanács szerve­zése. Kéleshalmán is erősen csökken a lakosság és az elván­dorlás csaknem kizárólag János­halmára történik. A községben nincs állami, vagy szövetkezeti ipar, a mezőgazdasági területen nagyobbrészt jánoshalmi szövet­kezetek gazdálkodnak. A keres­kedelmi, vendéglátóipari ellátást á jánoshalmi ÁFÉSZ oldja meg. Kéleshalom költségvetésében csak a kultúrház és a könyvtár van. Egyéb intézmények költségveté­se Jánoshalmához tartozik. A tanácstagok többsége jánoshalmi lakos. Az sem utolsó szempont, hogy a község korábban János­halmához tartozott, annak része yolt — tájékoztatott a megyei tanács vb-titkára. — Végül engedjen meg még egy kérdést: A városkörnyéki köz­ségek, de elsősorban a közös községi tanácsok, illetve a társközségek lakói április 1. után gyakrabban utaznak majd, hogy ügyeiket intézzék, Vizsgálta-e a megyei tanács az utazási lehetőségeket, a köz­ségek és városok kapcsolatának ezt a. nem elhanyagolható té­nyezőjét? — Természetesen ezt sem hagytuk figyelmen kívül. Emlí­tettem azonban, hogy elsősorban az úgynevezett társközségek la­kói eddig is „bejártak” a na­gyobb községbe. A távolság úgy­szólván elenyésző, rendszeres és sűrű autóbuszjárat teszi lehetővé az utazást. És ami a legfonto­sabb, hogy a társközségekben nem szűnik meg a tanácsi ügy­intéző munka, csupán leszűkül. Szakigazgatási kirendeltség intézi majd a helyi lakosság leggyak­rabban előforduló ügyeit. Vagy­is ezután sem kell többet utaz­niuk, mint korábban, sőt lehet, hogy kevesebbet — fejezte be a beszélgetést dr. Árvay Árpád, a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának titkára. G. S. Nem divat a szuperférfi Czéles váll, hatalmas felső- test, kamaszfiúsan vékony csípő, amely majdhogynem erőt­len alsó végtagokban folytatódik. Az ilyen robosztus, háromszög- szérűén keskenyedő felsőtestü férfi volt az ideál hajdanán. Már az asszír rajzok is erről tanús­kodnak. Napjainkra erősen módosuló­ban van ez az ideál. Korunk női egyre inkább más férfiképet hordoznak a szívük közepében. Bel- és külhoni értesüléseim egyaránt alátámasztják ezt. Lás­suk először a hazai környülállást. Aszongyák a férfidivat ideoló­gusai, hogy már most tavasszal is a karcsúsított zakó lesz a di­vatos, de nem derékban, hanem főleg mellben pászentos. Mire az ember megrökönyödve prézsmi- tálna, miszerint ez azért kicsi­nyég elfuserálja a felöltöztetett férfi termetét, hiszen majd úgy tündököl benne a szerencsétlen, mintha uraságoktól levetett, ki­nőtt hacukát viselne, már is meg­nyugtatják. No, nem lesz azért présbe szorítva a fiúi kebel, mert a zakó ujját felül bővebbre szabják, mitől fogvást könnyeb­ben, szabadabban izeghet-mozog- hat a fásli-fekvésű kiskabátban is. És hát elvileg is megindokol­ják a férfidivat-tervezők az új, mellbe szűk zakószabás létjogo­sultságát. A mai férfi egyszerű­en nem akar hazudni. Nem kí­vánja öltönyében egy deltás at­léta benyomását kelteni. Kivált­képpen, mikor nem is az. Így az­tán ' ruházata, zakója is a valósá­got takarja: a keskeny vállat és a göthös ... akarom mondani — szűk keblet. Mondhatná valaki,'hogy ideve­zetett testnevelésünk huzamos időn át elhanyagolt helyzete. Nem volt elegendő tornatanár, tornaterem, s csak éppen azért nem veszett ki iskoláinkból a testnevelés, hogy legalább a pád­ból felkelni, járni ne felejtsenek el gyerekeink. Felnövekedett te­hát egy-két olyan évfolyam, amelynek tagjai keskeny, csa­pott vállal, beesett mellel lép­tek ki a legény-, majd férfi­életbe. Talán éppen ennek az egy-két test-neveletlen generáció­nak az alkati viszonyaihoz al­kalmazkodik az imént taglalt za­kószabás. Ha a kérdés ilyen szimplán el­intézhető volna! Akkor akadt torkomon az ép­pen soronlevő lélegzet, amidőn egy angliai felmérésről olvas­tam ugyancsak a férfidivat tava­szi évadján. A Psychology című magazin kérdezőbiztosai a férfi- ideálról érdeklődtek. A 35 éven aluli válaszadók feleleteiből ki­tűnt, hogy ma már nem eszmény számukra a szuperférfi, az izom­ember. Ttt esik a fene hasra. Mert *■ azt aligha állíthatjuk, hogy Angliában is bizonyos átmeneti testnevelési nyomor következté­ben cseperedett fel olyan nyesz- lett férfinemzedék, amely jobb híján ideál a lédik szemében. Amire áll a nálunk honos szálló­ige: eszik — nem eszik, — nem kapnak mást. Film- és irodalmi élményeinkből tudjuk, hogy nem­csak a köd edzi Albion fiait, ha­nem az iskolai testnevelés is a kemény, férfias sportok erőpró­báihoz szoktatja a gyerekeket. S csak a futballra gondoljunk — szinte közhely már, ahogy az an­gol labdarúgást is minősítjük: „Ö'.c aztán nem azt a kisasszo- nyos futballt játsszák, mint a mieink!" És nolám, kiderül, hogy az ot­tani nők sem harapnak ezekre a dinamit-energiájú férfiakra. Most aztán töprenghetünk a titokzatos összefüggéseken. Talán nem is a férfitermet deformáló- dásáról, hanem inkább átalaku­lásáról van szó, amikor a szűkebb mellbőségű, keskenyebb vállú za­kók divatúajöttének mélyebb okait keressük. Olyan férfialak-módosulási fo­lyamatnak lennénk hát alávetve, amit éppenséggel a nők várnak el az „erősebb nem"-től? Hogy ne legyünk mi férfiak olyan „erősek”, szuperek, izomemberek? ajd eldől. Valamit az is megsejtet, amit azok a 35 év alatti hölgyek a nekik kedves férfitípusról mondtak. Nem az izomkolosszust keresik a férfiak közt, hanem — mint mondták — a szolid, meleg szívű partnert, a megértő társat kedvelik. No persze, némi formaigényük mégiscsak lehet, amellett egyéb feltételekhez is ragaszkodhatnak. Mert azért ne feledjük: 35 éven aluliakról van szó. s Nehogy most már olyan — keskeny vállú, görbe hátú, hasba- vállas, szűkkeblű férfiak is elbíz­zák magukat, akikre fáinul pá­szol ugyan a mostani divatos sza­bású zakó —, de akik homlok­ráncolva tépelődnek jó pár ta­vasz óta: „Az istennek se jut eszembe, miért is jártam valami­kor a lyányok után?!’’ Tóth István A 60. ÉVFORDULÓRA \ Uszty-Ilimszk válaszol A SZOCIALISTA testvérálla­mok munkáskollektíváinak a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 60. évfordulójának tiszte­letére Vörös Csepelen indított munkaversenye a bolgár Devin- től az Angara partjáig vissz­hangra talált a KGST integrá­ciós létesítményein. ,.A magyar munkások, parasz­tok, értelmiségiek, kommunisták és pártonkívüliek — bekapcso­lódva e nagyszerű mozgalom­ba — olvashattuk L. I. Brezs- nyevnek, a Csepel Művek kollek­tívájához intézett üdvözlő levelé­ben — a szabad munka magasz­tosságát demonstrálták, a szocia­lista Magyarország erejét gyara­pították, hozzájárultak közös kommunista ügyünk sikereihez.” — Ezek a szavak azokhoz is szólnak, akik országunk hatá­rain túl dolgoznak — mondta Hanyec István, az Uszty-Ilimszk-i cellulózgyár építésén dolgozó Kun Béla brigád vezetője, az APN tudósítójával folytatott be­szélgetésében. A MAGYAR brigád alig hat hónappal ezelőtt érkezett Szibé­riába az integrációs építkezésre. De már tavaly is nagyszerű ered­ményeket ért el. A 4. számú épí­tőipari igazgatóság, amelynek ge­rincén a háromszáz magyar mun­kás alkotja, bekerült a munka­verseny győztesei közé. A Kun Béla brigád vállalta, hogy a Nagy Október 60. évfor­dulójának tiszteletére határidő előtt befejezi a „saját” létesít­mények építését: márciusban a közétkeztetési vállalat. épületét, júniusban a gépkocsitelepet. Nagyszerűen dolgoznak Uszty- IlLmszkben a bolgár komszomo- listák is. A G. Dimitrov nevét viselő gépkocsivezető-brigád nem­régiben vállalta, hogy 1977. no­vember 7-re teljesítik ötéves ter­vük felét. Uszty-Ilimszk internacionalista kollektívája az új jövevények, az NDK-beli építőmunkások fo­gadására készül. A bolgár, ma­gyar. szovjet fiatalokkal együtt ők is részt vesznek annak a gyár­nak az építésében, amelynek ter­mékeit a szocialista államok nép­gazdaságai várják. „A HAZA JAVÁRA, a világ- szocializmus javára!” —? ez a szolidaritási jelszó a hatvanas években hangzott eí első ízbén a nemzetközi Barátság-kőolaj-veze- ték építésén. A ..Barátság” ügyét az Uszty-Ilimszk-i építők, a Viny- nyica—albertirsai új távvezeték, az Orenburg—Szovjetunió nyuga­ti határa transzeurónai gázveze­ték építőinek nemzetközi brigád­jai folytatják. Nemrégiben Ukrajnában, ame­lyen keresztül halad az orenbur- gi vezeték, találkoztam a „Ba­rátság” egyik veteránjával. Wla- dislaw-Olszewskich csőfektető operátorral. Olszewskich és tár­sai. a gázvezeték hatszáz kilomé­teres lengyel szakaszának építői kiadták a jelszót: ..A határidőnél tíz. hónappal korábban!” Ez azt jelenti, hogy a lengyel szakem­berek az utolsó’ csőhegesztést no­vember 7-ére, a Nagy Október jubileumára végzik el. A lengyel építők felhívását az építkezés egész vonalán felkarolták. A TESTVÉRORSZÁGOK kom­munista- és munkáspártjai köz­ponti bizottságaihoz egymás után érkeznek az októberi vállalások­ról szóló jelentések. Fokozott, kö­telezettségvállalásokat tesznek a mongóliai Erdenet réz—molibdén kombinát bányászai, a bolgár Devin város vegyipari dolgozói, a magyar Ikarus-gyár és a cseh­szlovákiai iSkoda-gyár dolgozói, és más szocialista országokbeli ter­melőkollektívák. Jurij Szlnyakov APN — KS HETI KOMMENTÁR / A véleménynyilvánítás garanciája © Vitatkozó ország vagyunk. Gondolkodó társadalmunk termé­szetes jelensége, hogy amint két- három ember összehajol egy presszó, vagy egy baráti vendég­látó ház asztala fölött, hamaro­san szóba kerülnek a közügyek, és ki-ki természete szerint, ve­hemensebben, vagy higgadtab­ban, de kifejti véleményét, oly­kor-olykor alaposan megmondja a magáét. Ebben nincs semmi különös: a közügyek vitatása egy szocialista úton haladó tár­sadalom természetes, normális jelensége. Az emberi szólássza­badságot, a véleményalkotást és annak kinyilatkoztatását a tör­vények törvénye, szocialista al­kotmányunk biztosítja. Ennek a társadalmi szokásjog­nak legújabb alkotásaként szüle­tett meg az Országgyűlés márci­us 17-i ülésszakán a vélemény- nyilvánítás új garanciája, a köz­érdekű bejelentésekről, javasla­tokról; és panaszokról szóló tör­vény. Ez a törvény erősíti a kri­tikai szellemet, minden bizony­nyal növeli a közvélemény ész­revételező és ellenőrző kedvéi és felelősségét a közjó érdekében. ö Eddig a közérdekű bejelen­tések, javaslatok és panaszok in­tézésének módját az államigaz­gatási eljárásról szóló törvény szabályozta, amely feladatából eredően, mindenekelőtt és úgy­szólván kizárólagosan az állami hatóságokkal kapcsolatos észre­vételek kezelésére adott utasí­tást. Az új törvény általánosan szabályoz, tehát körébe vonja a vállalati, üzemi élet, a szolgálta­tás nagy tartományát is, kivéve a társadalmi szerveket amelyek saját életükre vonatkozóan ön­maguk hoznak belső szabályokat. Ily módon a törvény egységesen szabályozza az eljárási kérdése­ket is, erősítve ezzel például a fogyasztói érdekvédelmet, a vá­sárlók jogait. A törvény nagyobb fontossá­got ad a közérdekű bejelentések­nek és javaslatoknak. Egyrészt arra biztatja az állampolgárokat, hogy tegyék maguk is szóvá a törvénybe ütköző dolgokat, de a hibákra is hívják fel a figyel­met, mert ezek kijavítása, or­voslása közösségi érdek. Mind­ezeken túl javasoljanak is, ha az élet, az építés területén olyan hasznos cét megvalósítását lát­ják fontosnak, amely a közössé­get szolgálja. 5 A törvény tehát ösztönöz a megszólalásra, biztosítva a beje­lentés. a javaslattétel jogát, másrészt kötelezi az illetékeseket az észrevételek, a közérdekű öt­letek hasznosítására. Ez utóbbi tekintetben nagy szigorral pa­rancsol a törvény, mert szelle­misége arra int: a megvalósítás, a cselekvés a legfontosabb. Az állampolgári panaszok intézésé­nek szigorúbb rendszere is azt tartja szem előtt, hogy az egyé­ni sérelmek miatt elhangzó pa­naszok igen sok esetben tartal­maznak közérdekű, közhasznú fontos megállapításokat. A törvény intézményesen védi a bejelentők, panasztevők, észre­vételezők sérthetetlenségét, egye­dül a rágalmazás elé emel kor­látot. 5 Jó törvény, okos törvény született. Bár mérhető hatást, csak hosszabb idő múltán fejt. ki, már most állíthatjuk, tel­jesebbé teszi a szocialista de­mokráciát. S. I. KÖZÖS NÖVÉNYNEMESÍTÉS, HALTENYÉSZTES Magyar-NDK mezőgazdasági együttműködés A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium 1968-ban komplex hosszútávú együttműkö­dési megállapodást kötött NDK- beli minisztériumokkal a mező- gazdasági, erdőgazdasági és élel­miszeripari kapcsolatok bővíté­sére. Ezt a megállapodást az idén 1990-ig meghosszabbították, és tartalmában kibővítették. A keretszerződés, amelyet a MÉM az NDK mező-, erdő- és élelmi- szet gazdasági minisztériumával, valamint a kereskedelmi és ellá­tási minisztériummal kötött, meg­teremti a szakmai kapcsolat fej­lesztéséhez szükséges alapokat. Hasonló megállapodást irányoz­tak elő a helyi irányítású ipar és élelmiszeripar minisztériumával; az ezzel kapcsolatos előkészítő tárgyalások megkezdődtek. A két ország mezőgazdasági együttműködésében jelentős he­lyet foglal el a növénynemesítés. Az eredmények máris kézzelfog­hatóak: 5 új kukoricahibridet ál­lítottak elő közösen a magyar- és az NDK-beli kutatók. Miután a baráti országban az éghajlati vi­szonyok miatt a kukorica nem hoz vetőmagnak alkalmas szem­termést — csakis silóként hasz­nálható fel — így a vetőmagot Magyarországról szállítják, éven­te mintegy 5000 tonnás mennyi­ségben! az NDK-ba. Az egyik ku­koricahibrid a BEMA nevet kapta; ez utal a bernburgi és a martonvásári kutatók kapcsola­tára. A közös kukoricahibrideket Magyarországon is használják az állattenyésztők. Vertibenda elne­vezést kapott az új lucernahib­rid. Biztató eredmények várha­tók a cukorrépa- és a burgonya- nemesítőktől is. Több éves kí­sérlettel a gépi termesztésnek megfelelő egymagú cukorrépa- fajtákat és ..hibrideket állítanak elő, a közös burgonyafajtától pe­dig azt várják, hogy magas fe­hérjetartalma lesz, s ellenáll a különböző vírusoknak, és beteg­ségeknek. A fontosabb zöldség­félék nemesitől is együttműköd­nek. A gépesítésben is kialakult a közös program, a MEZŐGÉP Tröszt a lipcsei Vortschritt me­zőgazdasági gépgyártó kombinát­tal munkálkodik együtt. Lipcsé­ből származik a Magyarországon használt mezőgazdasági géppark jelentős része. Az édesvízi haltenyésztésben előirányzott magyar—NDK-beli program abból indul ki, hogy mindkét országban 1980-ig kere­ken 40 százalékkal kell növelni az édesvízi haltermelést. A fel­adatok nagyjából azonosak, így jó lehetőség kínálkozik a sza­kosításra, a munkamegosztásra. Az állattenyésztésben is vannak közös szakmai területek, így pél­dául a tejtermelés. A szarvas­marha-tenyésztés tehenészeti ágazata az NDK-ban magas szín­vonalat ért el: a magyar szak­emberek lehetőséget kapnak az ottani tejtermelési üzemszerve­zési módszerek tanulmányozására és az NDK-ból szakemberek ér­keznek hazánkba a tapasztalatok átadására. A műtrágya-felhasználásnál a Lipcsében működő műtrágyázási KGST-kooperációs központ irá­nyításával igyekeznek hatéko­nyabbá tenni a talajerőpótló anyagok alkalmazását a magyar és az NDK-beli mezőgazdászok, tudományos kutatók. (MTI) MEGJEGYZÉS Csak látszólag egyszerűbb Többen szóvátették a Bács-Kiskun megyei állat­tartó gazdák közül, hogy a január 1-vel — a mar­halevél egyszerűsítése céljából — bevezetett állat­kísérő lap a gyakorlatban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az új módszer nem egyszerűsí­tést, könnyítést, hanem bonyolultabb feladatot je­lent. Amíg az egyéni tulajdonosok esetében a régi formátumú marhalevélre nem volt megkötve, hogy arra mennyi állatot lehet feljegyezni, addig az ál­latkísérő lapra csak egyet szabad. így, ha vala­melyik gazda egyszerre 30—40 süldőt lead az állat­forgalmi és húsipari vállalatnak, igencsak körmöl- het, míg minden egyes jószágról kitölti a lapot. Első hallásra talán nem tűnik különösebb fela­datnak, de ha figyelembe vesszük, hogy az állat­tartók között sok idős ember akad, akkor bizony nem olyan egyszerű az egyszerű, ök már elszok­tak a toll forgatásától, a lapok kitöltése sok időt rabol el feleslegesen. Ezenkívül az egy marhalevé­len levő állatokat, ha első alkalommal nem keltek el, a tulajdonosuk háromszor elvihette a piacra. Az új rendelet is lehetővé teszi ezt. Ugyanis az állattegészségügyi forgalmazási engedély ugyanazon az állatkísérő lapon további három alkalommal megújítható, ha a jószág nem kelt el a vásáron. Ennek feltétele azonban az, hogy a tulajdonos sze­mélye és az állat tartási helye ne változzon. Az engedély megújításáért pedig öt forint illetéket kell fizetni az állattartónak. A rendelet állatfaj-csoportonként állapítja meg az összegeket, a jószág korától függetlenül. Ez vi­szont egyszerűsíti az eljárást. A juhokért és a kecskéért darabonként tíz, a sertésért huszonöt, a szarvasmarháért, bivalyért, szamárért és öszvérért 40. a ló után száz forint illetéket kell fizetni. A sertéseknél megszűnt a kategóriába sorolás. Amíg korábban a hathónaposnál fiatalabb sertés esetében tíz forint, az ennél idősebbnél 30 forint volt az il­leték, most egységesen 25 forint, a kortól függetle­nül. Megjegyzés: az új rendelet az állatforgalmazás egyszerűsítésére, annak gyorsítása érdekében szü­letett. A jó szándék tehát nyilvánvaló. Az viszont papírtakarékossági szempontból sem lenne közöm­bös, ha az azonos időben értékesítésre kerülő jó­szágokat egy állatkísérő lapon szerepeltethetnék a gazdák. B. Z. Néhány nap múlva, április 1-én lép élet­be az Elnöki Tanács 5/1977. számú határozata a községi kö­zös tanácsok szervezéséről és a Minisztertanács Tanácsi Hi­vatala elnökének 2/1977. (II. 8.) MT TH. sz. rendelkezése a városkörnyéki községek létrehozásáról. Bács-Kiskun megyé­ben ezek a jogszabályok több várost és községet is érintenek. Dr. Árvay Árpádot, a Bács-Kiskun megyei Tanács Végrehaj­tó Bizottságának titkárát azzal kerestük fel, hogy tájékoztas­sa olvasóinkat arról, mit jelent ez a két szervezeti forma, mely városokat, községeket érintenek az Elnöki Tanács hatá­rozatai, s mi tette szükségessé a területszervezési feladatok végrehajtását?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom