Petőfi Népe, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-06 / 55. szám

[ Összehívták az országgyűlést PETŐFI NEPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 55. szál Árat 90 fillér 1977. Március 6. vasárnap Tanácskozik az országos nőkonferencia Szombaton a Parlament kongresszusi ter­mében megkezdte munkáját a Magyar Nők Országos Tanácsának II. konferenciája. A kétnapos tanácskozáson a Nőtanács tagjain, a különböző szakterületek képviselőin kívül részt vesznek a párt-, állami és tömegszerve­zetek, a szövetkezetek képviselői. A 600 meg­hívott nagy tapsa mellett foglalták el helyü­ket az elnökség tagjai, társadalmi és politikai életünk neves személyiségei, köztük Apró Antal, az országgyűlés elnöke és Benke Va­léria, a Társadalmi Szemle főszerkesztője, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Bor­bély Sándor, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának titkára, dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter. Az elnökségben foglalt helyet Fanny Edelmann, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség fő­titkára. Figyelemmel kísérik a tanácskozás eseményeit az európai szocialista országok testvérmozgalmainak küldöttei is. • Keserű Jánosné könnyűipari miniszter ismerteti (MTI-fotó, Tóth István (elvétele — Telefotó — KS.) Meghitt pillanatok: vörös nyakkendős úttörők virágcsokor­ral és a Zánkai Üttörőváros gyermekgalériájának egyik leg­becsesebb darabjával, egy, az anyát idéző kézimunka-képpel köszöntötték a konferencia rész­vevőit. Az úttörők Békés megyé­ből jöttek és a zánkai őrsvezető­képző tábor egy hónapjából vil­lantottak fel képet. Megható, a szokásostól eltérő volt köszönté­sük: a hazulról Zánkára küldött, féltő anyai gonddal, sok szere­tettel fogalmazott levelekből ol­vastak fel részleteket. A tanácskozás Keserű Jánosné könnyűipari miniszter elnökleté­vel kezdte meg munkáját. Az 1971. évi I. országos konferencia óta eltelt időszak tevékenységé­ről Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnö­ke számolt be. (Erdei Lászlóné beszédét lapunk 3. oldalán is­mertetjük.) A beszámolót követően az el­nöklő Keserű Jánosné ismertette a konferencia munkarendjét, be­mutatta a Magyar Nők Országos Tanácsának újjáalakításában közreműködő jelölőbizottságot, majd megkezdődött a vita. Elsőnek Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára emelkedett szólásra. Fel­Vállalás több lakás építésére Csatlakozott a BÁCSÉP a csepeli felhíváshoz A megye legnagyobb gazdasá­gi szervezete — a több, mint 5500 dolgozót foglalkoztató Bács megyei Állami Építőipari Válla­lat — csatlakozott a csepeli fel­híváshoz, bekapcsolódott a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére indí­tott szocialista munkaversenybe. A Minisztertanács és a SZOT El­nöksége Vörös Zászlajával kitün­tetett BÁCSÉP 353 szocialista brigádja jelentős munkasikereket ért el a IV. ötéves terv időszaká­ban, s a vállalat 1976-ban, az V. ötéves terv első esztendejében is túlteljesítette tervét. Amikor a csepeli felhívás elhangzott, a brigádok azonnal hozzákezdtek versenyvállalásaik kidolgozásához. A munkahelyi kollektívák fel­ajánlásait összegezve dolgozták ki azokat a vállalati célkitűzéseket, amelyeket a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat a csepeli fel­híváshoz csatlakozva akar elérni. A BÁCSÉP Vállalati Szakszer­vezeti Tanácsa február 24-én tar­tott ülésén hagyta jóvá a vállalati kollektíva versenyfelajánlását. Megállapította, hogy a BÁCSÉP idei terve minden eddiginél na­gyobb feladatokat tartalmaz. Tel­jesítésük megköveteli a hatéko­nyabb gazdálkodást, az üzem- és munkaszervezés további javítását, az anyaggal, energiával való ta­karékosság fokozását, a munka­idő-alap jobb kihasználását. A vállalat élenjáró szocialista brigádjai tavaly már tettek fel­ajánlásokat az V. ötéves tervi célkitűzések megvalósítására. Ezek közül is kiemelkednek a Magyar Népköztársaság Kiváló Brigádja címet viselő Kossuth műköves, a tizenötször szocialis­ta címet nyert Kun Béla panel­szerelő, a Gagarin blokkszerelő, a Hanoi, a József Attila, a Maxi­menko szocialista brigádok válla­lása. A vállalat 353 szocialista bri­gádjának a csepeli felhívásra szü­letett vállalásai közül csupán né­hányat van módunkban megem­líteni, A panelüzem nyolc szocia­lista brigádja többek között azt ajánlotta fel, hogy 5 százalékkal növeli a termelékenységet azáltal, hogy a panelgyártóknál 56 ezer, a betonüzem dolgozóinál 50 ezer forinttal emelik éves szinten az egy főre eső termelési értéket. „Legyen 1977 a minőség éve” hangzik a csepeliek jelszava. Eh­hez kapcsolódva vállalják, hogy a selejtszázalékot 1,2 százalék alá szorítják, s ezzel egy év alatt 27-tel több lakás építését teszik lehetővé. Tejtermelés és feldolgozás L oldal Erzsi, Imre, Franciska, Bernát <. oldal Művelődés, irodalom, művészet I. oldal Huszonötmillió palack üdítő ital 8. oldal A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány 22. paragrafusa (2) bekezdése alapján az országgyűlést 1977. március 17-én csütörtökön délelőtt 11 órára összehívta. Az ülésszak napirendjén szerepel előreláthatólag a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló törvény- tervezet, valamint az Elnöki Tanács beszámolója. (MTI) Kedvezőbbek a feltételek a mezőgazdaságban Több műtrágya- és szervesanyag-felhasználás a talajerő pótlására Az őszi jó megalapozás után most kedvezőbb feltételek között teszik a tavaszi előkészületet Bács-Kiskun mezőgazdaságában. Szakszerűbb volt a talajművelés, s ősszel 35 ezer hektárral többet szántottak fel, mint 1975-ben. A talaj termőképességének javítására, a hozamok nö­velésére 10—15 százalékkal nagyobb mennyiségű műtrágyát szereztek be a gazdaságok, és az állattartó telepeken felgyülemlett szerves anyagot kevés kivétellel felhasználták a kertészeti növények talajerő­pótlására. á konferencia munkarendjét. szólalását lapunk 3. oldalán kö­zöljük. A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség üdvözletét Fanny Eddelmann, az NDN főtitkára tolmácsolta, s kiemelte: a mosta­ni konferencia is hozzájárul a közös célok sikeréhez, a békéért, a nemzeti függetlenségért, a há­ború, a fasizmus, a faji megkü­lönböztetés ellen harcolók egységé­nek erősítéséhez. (MTI) Általában jól teleltek az őszi vetések, és a belvíz sem okozott bennük számottevő kárt. Átme­netileg nem egészen kétezer hektár kalászost borított el a felgyülemlett csapadék, amely­nek eltávolítására a vízügyi szervek szivattyú állásokat he­lyeztek üzembe. Kár, hogy egyik, másik közös gazdaság megfeled­kezett a csatornák, levezető ár­kok karbantartásáról, mert gyak­ran emiatt lassú a belvíz levo­nulása. Sajnos, a Tisza mentén néhány mezőgazdasági nagyüzemnek a folyó fővédvonalán belüli szán­tóterületét a megerősített nyári gátak sem tudják megóvni az ártól. A mellékfolyók magas víz­állása miatt lassan levonuló ti­szai árhullám számottevő kárt okoz a bőventermő öntéstalajt gazdaságosan művelő szövetkeze­teknek. A szőlő- és gyümölcstermesztő szakemberek ezekben a napok­ban gyakran nézegetik, hogy az üzemi ültetvények miként vé­szelték át a fagyos napokat. Volt olyan település a megyében, ahol éle; télen mínusz 22—24 fokot mér­tek. Egy, két gazdaságban már bánják, hogy az ültetvények metszése előtt nem várták meg a rügyvizsgálat eredményét. Má­sutt viszont nem észleltek szá­mottevő fagykárt. A kecskeméti Alföld Szakszö­vetkezetben a közös ültetvény jelentősebb veszteség nélkül ér­te meg a február végét. A szö­vetkezet üzemi gyümölcsösében új művelésmóddal kísérleteztek az előző években. Sikerrel, mert az számottevően megnövelte a terméshozamot és a gyümölcs 78 százaléka exportminőségű lett. Ezzel a módszerrel teszik jöve­delmezőbbé a kertészeti ágaza­tot. A kunszentmiklósi Egyetértés Tsz-ben a közös tulajdon védel­mére az előző években jelentős összegeket költöttek. Most annak látják hasznát. A mezőgazdasági gépeik fedett helyen tárolva, ke­vésbé károsodnak, mint más gazdaságban az időjárás viszon­tagságainak kitett munkaeszkö­zök. A kunadacsi Barátság Tsz- ben a kedvezőtlen talajadottsá­got a gyepgazdálkodás, valamint a juhászat fejlesztésével igye­keznek ellensúlyozni, hogy tel­jesítsék idei termelési előirány­zatukat. K. A. • Barna István, Pammer János és Zellei István a palántaágyat egyen­getik vetés után a kunszentmiklósi szövetkezet fóliasátrában. (Mébcsi Éva felvételei.) BUKARESTTEL, SZÓFIÁVAL MEGSZAKADT AZ ÖSSZEKÖTTETÉS Súlyos károk Romániában és Bulgáriában Hazánkban is megmozdult a föld • Negyvenmillió forintos beruházással épül a BÁCSÉP kecskeméti házgyáránál a komplettációs üzem, amely a szak-szerelőipari részlege­ket látja el előkészített anyaggal. Ez műszakilag teszi lehetővé az építkezések befejező munkáinak lényeges lerövidítését. (Tóth Sándor felvétele.) . A megyei kórház építésénél dolgozó Május 1. szerkezetszerelő brigád az építkezés fontosságát átérezve vállalta a határidők rá­juk vonatkozó részének betartá­sát. Felajánlották, hogy több mű­szakban dolgozva növelik az esz­közök, gépek kihasználtságát, s ezzel gyorsítják az építkezést. A Hanoi panelszerelő brigád egyik legfőbb munkaverseny-fel- ajánlása, hogy az őket követő szakipari részlegek számára hi­bátlan munkát adnak át. Állan­dóan a követelményekhez igazod­va tesznek újabb felajánlásokat, s vállalásaik teljesítését havonta értékelik. A szocialista brigádok felaján­lásaira alapozva a BÁCSÉP kol­lektívája az, évforduló tiszteletére vállalta: Építési-szerelési termelését az elmúlt évihez mérten 12 százalék­kal növeli, s idei tervét decem­ber 15-re teljesíti. Az egy főre eső építési-szerelési értéket 7 százalékkal növeli. Az ipari teljes termelés volume­nét a bázishoz viszonyítva 35 szá­zalékkal emeli, s ennek megfe­lelően az idén már 2330 darab 53 négyzetméteres lakásegységet gyárt. Ezen a területen az egy főre eső termelési értéket 15 százalékkal növelik. Az 1977. évii lakásátadási ter­vet 60 lakással teljesítik túl. Az egy fizikai dolgozóra eső éves munkaidő-kihasználást egy száza­lékkal növelik. Gondosabb anyaggazdálkodás­sal 9,9 millió forint értékű anya­got takarítanak meg. Az energia­takarékossági intézkedésektől 1,5 millió forint eredményt várnak. A gazdálkodás hatékonyságá­nak növelésével megteremtik an­nak feltételeit, hogy a vállalati bérszínvonalat 1975-höz mérten az V. ötéves terv első két évében összesen 11 százalékkal növeljék. A BÁCSÉP kollektívájának munkaverseny-felajánlását a vál­lalat párt-, gazdasági, és tömeg­szervezeti vezetői aláírásukkal erősítették meg. A dokumentum befejező része hangsúlyozza: a vállalat dolgozói átérzik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója méltó megünnep­lésének jelentőségét, ami egyben biztosíték arra, hogy a szocialista munkaversenyt és brigádmozgal­makat magasabb szintre emelve érjenek el munkasikereket, telje­sítsék vállalásaikat. N. O. Az AGERPRESS román hírügy­nökség szombaton hajnalban 3 óra 45 perckor elnöki rendeletet közölt: 1977. március 4-én este Romá­niában földrengés volt, amely emberáldozatokat követelt és súlyos anyagi károkat okozott. Nicolae Ceausescu, Románia el­nöke, a fegyveres erők főparancs­noka szükségállapotot rendelt el az ország egész területére. Illetékes helyről közölték, hogy a Bukarestberj tartózkodó hivata­los magyar kiküldöttek és család­tagjaik közül senki sem sérült meg és jól vannak. Pénteken este 2Q óra 30 tájban több európai országból is érkez­tek jelentések földrengésről. El­sősorban a Földközi-tenger men­tén fekvő országokban — Olasz­országban, Görögországban, Tö­rökországban, Bulgáriában és Ju­goszláviában — rengett a föld, de észlelték a földmozgást Bécsben és Ausztria több más városában is. A Magyar Tudományos Akadé­mia geodéziai és geofizikai kuta­tóintézete szeizmológiai obszerva­tóriumának jelentése szerint pén­teken este 20 óra 13 perc 17 má­sodperckor az intézet budapesti készülékei földrengést jeleztek, amely a Richter-skála szerint 6-os erősségű lehetett. A péntek esti földrengést nem­csak a szeizmológiai műszerek észlelték, jelzések érkeztek bé­késcsabai, budapesti lakosoktól is. A főváros VIII. és XIV. kerületé­ben jónéhány lakásban észrevet­ték, hogy kilengett a csillár, ösz- szekoccantak a poharak, porcelán­edények. Ennél is nagyobb riadal­mat keltett a földrengés a XIV. kerületben a Kassai tér tizenki­lenc. emeletes toronyházában, amelynek 50—55 méter magas legelső emeletein érezhetően len­gett az épület! A lakók jelzésére a tűzoltóság, a rendőrség és' a fővárosi tanács szakemberei azon­nal a helyszínre siettek. A vizsgá­latokból kitűnt, hogy az épület kilengése a tartószerkezetekben semmiféle változást, kárt nem okozott különben is a vasbeton­vázas szerkezet még nagyobb mozgást is károsodás nélkül elvi­selt volna. így a lakók ismét visz- szalérhettek otthonukba. A Magyar Tudományos Akadé­mia geodéziai és geofizikai ku­tatóintézete sashegyi szeizmológiai obszervatóriumának szakemberei a piszkés-tetői és a szolnoki ob­szervatóriumtól is jelzéseket kap­tak a földrengésről, s ennek alap­ján nagyi valószínűséggel megbe­csülhető, hogy Budapesttől 600— 700 kilométernyire, a Kárpátok déli lejtőinél, a Vrancea-hegység térségében volt a földrengés epi­centruma. A hazai obszervatóriu­mok szeizmikus műszereinek ki­lengéseiről készült grafikonok részletesebb elemzéséből kitűnt, hogy a Richter-skála szerint az epicentrumban 6,5—7 fokos erős­ségű lehetett a földrengés, tehát nagyobb, mint Skopjénál vagy mint a magyar területen Dunaha- rasztinál volt. SZÓFIA Szombaton délben Szófiában hivatalos közleményt adtak ki a péntek esti földrengés által Bul­gáriában okozott károkról. A közleményből kitűnik, hogy a péntek esti földmozgások Bul­gáriában is komoly anyagi káro­kat okoztak és az ország északi városaiban számos emberáldoza­tot követeltek. A rengések követ­keztében lakóházak, gazdasági és tanépületek dőltek össze. Sok he­lyütt megrongálódott az elektro­mos hálózat, megszakadt a telex- és telefonösszeköttetés. A mentő­osztagok szombaton délig a ro­mok alól 19 holttestet és 164 sé­rültet ástak ki. A rendkívül ko­moly anyagi károk következtében több iparvállalat ideiglenesem be­szüntette a termelést. Országosan eddig hatvan teljesen összeomlott épületet vettek nyilvántartásba. Részvéttávirat Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke táviratban fejezte ki együttérzését és részvé­tét Nicolae Ceausescunak, a Ro­mán Kommunista Párt főtitká­rának, a Román Szocialista Köz­társaság elnökének, valamint Manea Manescunak, a román kormány első miniszterének a ro­mániai földrengéssel kapcsolat­ban. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom