Petőfi Népe, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-05 / 54. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1917. március 5. A munkásosztály helyzete Bács-Kiskun megyében III. Munkahelyi és életkörülmények A munkásság munka- és élet- körülményeinek javításában az egyik legnagyobb előrelépés a munkaidő csökkentése volt. A hatvanas évek második felében néhány kijelölt állami iparvállalatnál vezették be kísérletképpen a rövidített munkaidőt, majd fokozatosan kiszélesítették az ipar egészére, és az utóbbi években a többi népgazdasági ágra is. öl évvel ezelőtt már a megyei székhelyű iparban a. munkások 90, az építőiparban 86 százaléka, az állami mező- és vízgazdálkodásban egytizede, a szolgáltatások területén pedig háromnegyede dolgozott heti 48 óránál rö- videbb munkaidőben. A belkereskedelemben foglalkoztatottak 1974. júliusa óta részesülnek a kedvezményben, ami újabb több mint tízezer embert érintett. Munkaidő-csökkentés, és túlórázás A munkaidő-csökkentés mellett — nem kívánatos módon — 1971 óta mérsékelten emelkedett a túlórázás a megyei iparban. 1971-ben egy munkás átlagosan 48 túlórát teljesített, 1975-ben már több mint ötvenet. Növekedett a pihenőnapon, illetve a szabad szombaton teljesített túlórák aránya is. A legutóbbi esztendőben az ipari munkások túlóráinak már egynegyede ezekre a napokra esett. Az építőiparban ugyanakkor fokozatosan csökkenő a túlórázás: az öt évvel korábbi 52 órával szemben 1975-ben 38 túlóra jutott egy-egy munkásra. A munkaidő-csökkentést a vállalatok többnyire a kéthetenkénti szabad szombat bevezetésével oldották meg. Az ipari munkások háromnegyede ilyen munkarend szerint dolgzott 1975-ben. Helyenként (főleg az élelmiszeriparban) a termelés szezonális jellege miatt ettől eltérő munkarendet alkalmaznak. Az üzemek állóeszköz-állománya részben új beruházások, részben bővítések és felújítások hatására évről évre növekszik, 1974- ben az ipar állóeszközeinek bruttó értéke megközelítette a 9 milliárd forintot. A nagy értékű állomány hatékony kihasználása indokolja a több műszakos munkarendet. Ennek megvalósítása azonban — legtöbb helyen létszámhiányra hivatkozva — a kívánatostól messze elmarad. A megyei székhelyű ipar 26 ezer főt meghaladó munkáslétszámából csak körülbelül 3300-an dolgoztak rendszeresen három, esetleg négy műszakban, megközelítően 8600-an egyéb műszakváltási rendben. A közvetlen termelésirányítók közül még sokkal kisebb arányú a több műszakos foglalkoztatás. Osztott munkaidő — néhány munkás részére — főleg a sütőipari üzemekben szükséges. A munkások munkakörülményeit jellemzi az elvégzendő feladatok gépesítettsége, az üzemek technikai szintje is. 1970 óta sokat javult az eszközellátottság: az egy munkásra jutó gépek és berendezések értéke összességében egynegyedével nőtt és 1974- ben megközelítette a 66 ezer forintot. A minisztériumi iparban 83 ezer forint volt ez a mutató, a szövetkezetek viszont nem érték el a 18 ezer forintot. A sok tényező közül néhány A műszaki fejlesztés egyik fontos tényezője a termelési folyamatok automatizálása. 1972-ben az állami ipar gépi berendezéseinek mindössze egynegyede, két évvel később egyharmada volt valamilyen mértékben automatizált. Ez a színvonal önmagában is elég alacsony, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy az állomány döntő része csak mechanikus vezérlésű, félautomata. Ezenkívül a meglevő berendezések kihasználása sem megfelelő, ami elsősorban az alacsony (1,4 körüli) műszakszám következménye. A munkások átlagos műszakszámának emelését sok tényező befolyásolja: a gazdálkodási és piaci viszonyok, és — főleg az élelmiszer-feldolgozó iparban — a nyersanyagellátás, valamint a szükséges létszám a második, illetve harmadik műszakhoz. Ez utóbbi különösen azoknál a vállalatoknál okoz nehézséget, ahol sok a környező településekről bejáró munkás. Az alacsony fokú gépesítettséggel függ össze, hogy a munkások nagy hányada nem alaptevékenységet, hanem különféle kisegítő jellegű feladatokat végzett. A felmérés időszakában 4800 munkást alkalmaztak, kisegítő területeken, és közülük csaknem 1900-an anyagmozgatást, illetve szállítást végeztek. A munkahelyi körülmények az elmúlt években sokat javultak. Egyes területeken azonban — részben a termelés jellegéből adódóan — nem történt lényeges előrelépés. Egy felmérés alapján a tanácsi iparban a fizikai állományúak 58 százaléka normál erőkifejtéssel, kedvező munka- körülmények között, míg 42 százalékuk kedvezőtlen körülmények mellett, vagy nagy erőkifejtéssel végezte munkáját. A nehéz feltételek az átlagosnál jóval több munkást érintettek a Cementipari és a Műanyagfeldolgozó Vállalatnál, valamint a sütőipari üzemekben. Ez utóbbiaknál vállalatonként igen nagyok az eltérések, ami arra utal, hogy — azonos profilú termelés esetén is — sokat javíthatnak az üzemek a munkahelyi körülményeken. Lakásviszonyok A kedvezményes üdültetés különböző formáit évről évre többen vehetik igénybe. Szakszervezeti támogatással megközelítőleg harmincötezer Rács megyei lakos üdült az elmúlt öt évben, közülük csaknem 16 ezer munkás. A vállalatok és intézmények lehetőségei azonban még ennél is jóval nagyobbak voltak: munkahelyi üdülőkben csaknem 53 ezren pihenhettek, közülük mintegy 22 ezer munkás. Az életkörülmények fokozatos javítása az egész társadalom érdeke. Az egyik legfontosabb célkitűzés jelenleg a lakáskérdés általános megoldása. Az elmúlt évtizedben felgyorsult építkezések sokat javítottak a munkásosztály lakásviszonyain. 1970-ben a megye lakásállományának 44 százalékában éltek olyan családok, ahol a háztartásfő fizikai dolgozó volt. (A mezőgazdaságban foglalkoztatottak nélkül.) Többségük egy lakószobás, komfort nélküli, saját tulajdonú lakással rendelkezett. Az elmúlt öt évben több központi határozat és helyi intézkedés született a fizikai dolgozók hátrányos helyzetének megváltoztatására, az új lakásokból való részesedésük növelésére. 1973. év végén a megye 6 városában kilencezer lakásigénylőt tartottak számon, s ennek kétharmada fizikai dolgozó volt. Az azóta eltelt években tovább emelkedett a lakást igénylők száma: 1976. év közepén már meghaladta a tizenegyezret, s ebből mintegy hétezer a munkás. A lakásjuttatás lehetőségei azonban korlátozottak. A városi tanácsok 1973 óta mindössze 4183 lakást utaltak ki névjegyzék alapján minőségi csere és egyéb jogcímen. A kiutalt lakások 41 százalékát kapták fizikai dolgozók. Mivel a tanácsok az igényeknek évente igen kis hányadát tudják kielégíteni, a lakásépítés fő formája továbbra is a magánépítkezés. A magánerőből épült lakások többsége is OTP- kölcsönnel valósult meg, amelyhez az állam évről évre kedvezőbb feltételeket biztosított. Az állami támogatás mellett az utóbbi időben a munkáltatók Is segítették dolgozóik lakáshoz jutását. Vállalati kölcsönt 1971 óta mintegy 7300 dolgozó kapott a megyében, 153 millió forint értékben. A támogatásban részesül- tekből közel 3500 fizikai munkás. 1973- tól került bevezetésre az állami vállalati munkások több szintes lakásépítésének támogatási formája, a „munkáslakásépítési akció”. Ennek érdekében a Minisztertanács' az előnyös ■pénzügyi''féltételek' és" a"szöciái- politikai kedvezmény mellett külön állami támogatást biztosított. Három év alatt a munkás- lakásakció keretében 619 lakás készült, amelyhez a vállalatok mintegy 27 millió forint támogatást nyújtottak lakásépítési alapjukból. 1974- től módosították a kölcsönnyújtás lehetőségeinek feltételeit úgy, hogy a korábbi több szintes, telepszerű építkezések mellett kiterjesztették a családi ház építésére is. 1974—1975-ben az állami vállalatok munkásai 832 családi ház kivitelezéséhez több mint 76 millió forint támogatást kaptak. A múlt évtől kedvezmények segítik a munkáslakás-építést, mint például a differenciált havi visszafizetés, az előterjesztés mérséklése vagy elengedése. Az állami és munkáltatói támogatások várhatóan jelentős mértékben hozzájárulnak a lakásprogram megvalósításához, a munkások jobb lakásellátásához. Ágó Erzsébet, a KSH megyei igazgatósága közgazdász-csoportvezetője Az elmúlt esztendőben a du- napatajiak négyszázezer forintot kaptak a megyei tanácstól arra a célra, hogy felújítsák a falumúzeumukat. A gazdag néprajzi anyaggal rendelkező intézmény épülete ezáltal új nádtetőt kaphatott; s immár megszépülve várja látogatóit. A támogatás révén lehetővé vált az is, hogy az eredeti célra ma már nem használatos unitárius templomból átalakítással kulturális intézményt hozzanak létre. Pastyik István, a múzeum vezetője elmondta, hogy a külsőbelső átalakítás, illetve megszépítés után majd itt helyezik el a több ezer darabból álló helytörténeti gyűjteményt. Az értékes könyvek, térképek, okiratok és más tárgyak jelenleg nehezen hozzáférhető helyen zsúfolódnak a művelődési házban. Az átalakítási munkálatok befejezése után a gyűjtemény közkinccsé tétele mellett arra is lehetőség lesz, hogy hangversenyeket és kiállításokat rendezzenek a helybeli kulturális életet minden bizonnyal nagyban fellendítő intézményben. A kivitelező — a dunapataji költségvetési üzem — a tervek szerint 1978-ban véglegesen befejezi a munkálatokat. A képünkön látható, feleslegessé vált rozoga épületeket hamarosan lebontják a leendő múzeum mellől, s így megszépül majd a külső környezet is. (Pásztor Zoltán felvétele) VEZETÖSÉGVÁLASZTÁS KÜSZÖBÉN Fiatalok a kiskunfélegyházi gépgyárban Jól emlékszem arra, amit két- három évvel ezelőtt Füredi Imre, az Április 4. Gépipari Művek kiskunfélegyházi vegyipari gépgyárának párttitkára a fiatalokról mondott. Dicsérte szorgalmukat, aktivitásukat, pontos munkájukat, elismerően szólt a KISZ-alapszervezetek tevékenységéről, de megjegyezte, hogy az ifjúkommunistáknak többet és jobban kellene foglalkozni a fiatalok pártba való felkészítésével. Mindezt azután mondta a gyári pártbizottság titkára, miután a KISZ-esek harmadszor, s így véglegesen elnyerték a KISZ Központi Bizottságának vörös vándorzászlaját. Ám senki semérék- te ünneprontásnak a párttitkár bíráló szavait, sőt a fiatalok örültek annak, hogy Füredi Imre felajánlotta nekik a kommunisták segítését. Azóta néhápy év eltelt, s most ismét felkerestem a pántitkárt. Irodájából éppen az alapszervezeti titkárokhoz indult, elkísértem a csarnokokba, műhelyekbe. Ütközben elmondta, hogy a gyárban hat pártalapszervezet, s ugyanennyi KTSZ-szervezet működik. Az iíjúkommunistók szervezeti életének irányításához á pártszervezetek sok segítséget adnak. Minden alapszervezetben van egy ifjúsági felelős akinek az a pártmegbízatása, hogy szoros kapcsolatot tartson a KISZ- szervezettel. Ez persze nem azt jelenti, hogy a fiatalokkal csak ő, mármint az ifjúsági felelős foglalkozik, hiszen az valameny- nyi kommunista feladata. —A hármas számú pártalap- szervezetben Lajos János az ifjúsági felelős. Sokáig részt vett a KISZ-esek mozgalmi munkájában, tehát jól ismeri őket — magyarázta Füredi Imre. — Kilenc év óta párttag, 1975-től a pártvezetőségnek is tagja. Sokáig az 1-es csarnokban — ahol a hármas pártszervezet működik — Négy fiatalemberről van szó, valamennyien a huszadik életévük körül. Hatvani Ferenc, Soltvadkert, Költői Anna utca 3. szám alatti lakos — az elsőrendű vádlott — például éppen március 17-én tölti be a huszadik életévét. Vindeczker József, Soltvadkert, Petőfi utca 8. szám alatti lakos viszont most huszonöt éves. Kakukk János, Soltvadkert, Dózsa György utca 40. szám alatti lakos huszonegy, Gilich Ádám, Soltvadkert, Büdöstó dűlő 35. szám alatti lakos a huszon- harmadik évében jár. Közülük csak Kakukknak van szakmája: kőműves. A többiek alkalmi, illetve segédmunkások. Vindeczker eddig kétszer volt büntetve garázdaság és egyéb bűncselekmények miatt, valamint könnyű testi sértés vétségéért. Mint falubeliek ismerték egymást, s bizonyára közös volt az érdeklődési körük is, amely főleg az esti „szórakozásokban” nyilvánult meg. Az eset idején — 1976. június 20-án — este is a soltvadkerti Hangulat presszóban tartózkodtak, illetve csak ketten voltak ott: Hatvani és Vindeczker. Többek között a presszóban volt F. Mihály is, aki körülbelül 11 óra tájban elindult hazafelé. Együtt távoztak — egy időben — a két vádlottal, akik utána eredtek a kerékpárra éppen felülő F. Mihálynak. Hatvani Ferenc utói is érte, s le akarta rántani a bicikliről, de az illető megelőzte és leugrott, s az úttestről a járdára futott. Hatvani itt is utolérte, kétszer ököllel az arcába vágott, majd elgáncsolta a megtámadott embert, aki a földre zuhant. Ekkor ért oda Vindeczker, s a földön fekvő embert először homlokon, majd egyéb helyeken megrúgta. F. Mihálynak az eséstől eltört a bokája, a rúgásoktól pedig a homlokán, a száján keletkeztek sérülések. F.zek után feltűnő, hogy Vindeczker augusztus 3-án háborítatlanul üldögélhetett ismét a Hangulat presszóban Kakukk Jánossal és Gilich Ádámmal. Fejenként három üveg sört ittak meg, s amikor eljött a záróra, eltávoztak onnan. Gilich motorkerékpárral érkezett, s azzal is távoztak el úgy. hogy mindhárman felültek a járműre, amelyet Gilich vezetett, noha nem volt jogosítványa. az ittasságról nem is beszélve. Ügy döntöttek, hogy dolgozott, most a szervezési osztályon csoportvezető. Az 1-es csarnok irodájában Barna Lászlóval, a pártalapszervezet és Lajos Jánossal, az ifjúsági felelőssel először a csarnokban dolgozó kommunisták munkájáról beszélgettünk. A 3- as alapszervezetnek harminchét tagja van. Mindannyian fizikai dolgozók, lakatosok, hegesztők, csiszolók. Sok a huszonéves fiatal. Az elmúlt két évben például hatan kapták meg a kommunisták piros tagsági könyvét, s valamennyien harminc éven aluliak. Közülük három fiatalt a KISZ-szervezet ajánlotta a pártba — Ezek szerint tehát alapvetően megváltozott a két-három évvel ezelőtti helyzet, a fiatalok bepótolták hiányosságaikat... — Igen, ez a legutóbbi tapasztalatunk — mondta az alapszervezeti titkár. — Januárban a beszámoló taggyűlésen többen elmondták véleményüket a fiatalok munkájáról, szervezeti életükről. Nézetünk megegyezett abban, hogy a jelenleg 25 tagú KISZ- alapszervezet munkája 1976 óta fokozatosan javul. A termelésben a korábbi években is becsületesen helytálltak, de elhanyagolták a mozgalmi munkájukat. Elsősorban Lajos János, s a többi kommunista is rendszeresem foglalkozott a KISZ-esekkel, javaslatokat, tanácsokat adtak a szervezeti életük fellendítéséhez. Munkánk egyik jelentős eredménye: a KISZ-szervezetben három újabb párttagjelölt van, Bense Antal, Kocsis Erzsébet és Varga János, három fiatal szakmunkás jelentkezésének ügyében hamarosan döntünk a párttaggyűlésen. Beszélgetésünkbe bekapcsolódott Belecz László, a gyár KISZ- bizottságának megbízott titkára. Szabó János KISZ-titkár az év elejétől katonai szolgálatot teljesít, így a választásig Belecz László látja el a titkári teendőket. megnézik a vásártéren levő cirkuszt. Itt nem sok látnivaló lehetett, mert hamarosan visszafordultak. Ekkor Kakukk ült a motorra, a másik kettő gyalogolt. Ez úgy zajlott le, hogy Kakukk a motorral előreugratott, majd visszakanyarodott társaihoz. Egyszer észre vette, hogy a járdán velük szemben három személy közeledik. Célba vette őket, s a motorral 30—40 kilométeres sebességgel haladt feléjük. Mindhárman elugrottak. De a részeg motoros megfordult, s most már hátulról vette őket célba. A két nő és a férfi most is kénytelen volt félrehúzódni, ha nem akarták elüttetni magukat. De ezt már soknak tartotta a társaság férfi tagja és megjegyezte: „Ez már egy kicsit túlzás ..Kakukk úgy látszik, csak erre várt. Oda kanyarodott társaihoz és felháborodva adta tud- tukra, hogy „a hapsi szövegel”. Javasolta, hogy menjenek utánuk és verjék meg az illetőt. Így is történt. Körülvették a férfit, aki riadtan megkérdezte, hogy mit akarnak tőle, mi a probléma? Vindeczker József azt válaszolta: fusson haza, mert megigazítják a pofáját. E kijelentés után a fiatalember már ütött is. A békés járókelő nekiesett egy fának, s Vindeczker megfogta a pulóverjét és magához húzta. Ekkor Gilich Ádám ütött, majd Kakukk folytatta, vagyis mindhárman verték a férfit, aki közben már a földre esett. Egy alkalmas pillanatban a megtámadott férfi felugrott és elszaladt. Az éjszakai fenegyerekek azonban motorra pattantak és utolérték. Kakukk János elgáncsolta és többször belerúgott áldozatába. A bántalmazás akkor maradt abba, amikor a sértett férfinak sikerült elbújni a cirkusz sátrai között. A tetteseket — beleértve az előző verekedésnél részt vett Hatvani Ferencet is — szeptember 10-én tartóztatták le. A bíróság Hatvani Ferencet súlyos testi sértés miatt öthónapi börtönre Ítélte. Vindeczker Józsefet visszaesőként elkövetett könnyű testi sértés és többek által elkövetett garázdaság miatt két év és két hónap fegyházra ítélte és további két évre eltiltotta a közügyektől. Kakukk János egy év két hónapi, Gilich Adám pedig nyolc hónapi börtönbüntetést kapott... Az Ítélet még nem jogerős. G. S. — Sokáig az 1-es számú csarnokban dolgoztam, jól ismerem az itteni fiatalokat, képességüket, munkájukat — jegyezte meg a KISZ-titkár. — Jo szakmunkások. Felelősségteljes a feladatuk. Jelenleg konzervgyári sterilizáló berendezéseket, villamos távvezetékekhez oszlopokat, tárolótartályokat, sörgyári erjesztőket készítenek, s hamarosan megkezdik az atömerőművi berendezések gyártását, ami az idei termelési tervük egyötödét teszi ki. Tavaly terven felül két sterilizáló berendezést, s a‘ Szovjetuniónak egy, úgynevezett keverő kondenzátort készítettek. A gyár dolgozói évente több kommunista műszakot tartanak. Legutóbb nyolcszázan álltak a gépek mellé szabad szombaton. A társadalmi munkában az 1-es csarnok dolgozói is kiveszik részüket. Március 12-én ismét kommunista műszakot szerveznek a Vasas Szakszervezet százéves fennállása tiszteletére. — A februári taggyűlésünkön egyebek között megbeszéltük, hogyan segítsünk a KISZ-eseknek az alapszervezeti vezetőségválasz- lasztás lebonyolításában —, folytatta a beszélgetést Lajos János. — Mint ismeretes a KISZ- szervezetek vezetőségének mandátuma egy év. Ez nagyon rövid idő, a vezetőségválasztáskor, az eredmények értékelésekor az ifjúkommunistáknak ezt figyelembe kell venni. Véleményem szerint jól dolgozott a hármas számú KISZ-alapszervezet vezetősége, s tagsága. Az ifjúsági felelős szavait az 1-es csarnokban dolgozó fiatalok tettekkel bizonyították: becsületesen helytállnak a termelésben, kommunista műszakokat tartanak, rendszeresen fejlesztik politikai ismereteiket, s eleget tesznek felelősségteljes feladatuknak, miszerint tagjaikat felkészítik a párttagságra. A kommunisták segítségével fellendült a fiatalok szervezeti élete. Tárnái László Hegesztés - robbantással A hegesztés olyan technológiai eljárás, amely különféle fémdarabokat egyesít oly módon, hogy a fémek kristályos szerkezete a hegesztett kapcsolaton keresztül folytonos. Ezt a kapcsolatot a hagyományos eljárásokkal szilárd állapotban vagy megolvasztással hozzák létre; előbbi a sajtoló, utóbbi az ömlesztő hegesztés. Szovjet tudósok új hegesztési eljárást dolgoztak ki. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája szibériai tagozata hidrodinamikai intézetének kutatói a novoszi- birszki öntőgép és automatagépsor gyárban kidolgozták és a gyakorlatban megvalósították a fémek robbantással történő hegesztését. Egy másfél méter átmérőjű, gömbalakú kamrában robbanótöltetet helyeznek el, amelynek _ a robbantása másodpercenként ezerméteres sebességgel egyesíti a kívánt fémeket, például a platinát és az acélt. Robbantáskor a keletkező nyomás többszázezer atmoszféra, amelynél a fém úgy viselkedik, mint a folyékony halmazállapotú anyag. A hegesztés minősége igen jó, a kísérleti próbák során az összehegesztelt fémdarabokat nem tudták szétválasztani. A módszernek különösen akkor van nagy előnye, amikor olyan fémeket kell egyesíteni, amelyeket a hagyományos eljárással nem lehet, például az acélt és a rezet. | Az ember a megszelídített robbantási energiát egyre többféle békés célra használja fel. A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Motoros garázdák Különös ügyben hozott ítéletet a közelmúltban a Kiskőrösi Járásbíróság. Nem azért mondjuk ezt, mintha a garázdaság a ritka deliktumok közé tartozna, hanem mert a Soltvadkerten történt eset főszereplői — a tettesek — olyan feltűnően durva, gátlástalan magatartást tanúsítottak, ami mindenképpen egyedülálló az utóbbi esztendőkben. Készül a pataji múzeum
