Petőfi Népe, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-31 / 76. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1977. március 31. A párt politikája, a munkásosztály vezető szerepe érvényesülésének mindig is egyik kulcskérdése — ha úgy tetszik: a munkáshatalom gyakorlatának eszköze — volt s marad a káderpolitika. A jelenlegi tervidőszakra előirányozott feladataink teljesítése, gazdasági építőmunkánk sikere ugyanis nem kis mértékben függ attól, hogy a gazdasági vezetők képesek-e az önálló, felelős döntésre, a termelő munka eredményes megszervezésére. Másszóval: megfelelnek-e a velük szemben támasztott mind nagyobb követelménynek. Hiszen a meggyőződésen alapuló politikai elkötelezettség, a szakmai jó felkészültség és a vezetési készség nemcsak feltétele, hanem egyik biztosítéka is a helyes politika kialakításának és eredményes végrehajtásának. Nem kevesebb tehát, mint a szocialista építés sikerének érdeke fűződik a káderpolitika gyakorlati érvényesítéséhez. Ez a felelősségteljes feladat pedig szüntelen figyelmet, célzatos, tervszerű munkát kíván meg a pártszervektől, s a pártalapszervezetek- től egyaránt. Hadd émlítsük itt meg: a kalocsai járási párt-végrehajtóbizottság 1973 óta valamely részterületét vizsgálva 10 alkalommal tárgyalta meg, kétévenként pedig átfogóan, tüzetesen értékeli a káder- és személyzeti munkát. Lényegében ez a szüntelen figyelem nyilvánult meg a megyei párt-végrehajtóbizottság egyik, nemrégiben megtartott ülésén is. A testület — a Központi Bizottságnak az erről szóló 1963. november 28-i határozata tükrében — a kalocsai járás mezőgazda- sági üzemeiben végzett káder- és személyzeti munka elmúlt kétévi tapasztalatairól, s a további feladatokról tárgyalt. Nyomban felvetődhet: mi indokolta miért éppen a járás mezőgazdasági üzemeinek kádermunkája szolgált az elemzés alapjául. Magyarázata egyszerű és meggyőző: a járási pártbizottság intézkedési terve — a területi sajátosságból adódóan — kiemelt figyelmet irányoz elő a 33 nagyüzem káderpolitikai munkájának. Ezekben a gazdságokban állítják elő ugyanis a járásban összesen megtermelt érték háromnegyedét. Milyen tapasztalatokat rögzített a tárgyalás alapjául jelentésében a járási párt-végrehajtóbizottság? Mindenekelőtt azt, hogy a szóban forgó gazdaságokban a ve- zétők túlnyomó többsége megfelel a tisztségük ellátásához szükséges követelményeknek. Érzékletesen tanúsítják ezt a járás mezőgazdasági üzemeiben elért elmúlt kétévi gazdasági eredmények. Az például, hogy 14 százalékkal növekedett a termelés: az egy hektár közös termőterületre jutó több mint 7960 forint teljes jövedelem lényegesen meghaladja a megyei, s az országos átlagot. Tanúsítja továbbá az új, a korszerű iránti fogékonyság; az, hogy a termelési rendszerek elterjedése mellett létrejött a Kalocsai Agráripari Egyesülés, gyakorlattá lett a tsz-társulások szervezése, s mi több, eredményes a működés. Vagy még egy bizonyíték: a járásban 13 mezőgazdasági üzem szolgált rá a kiváló cím elnyerésére. A káderpolitika hármas követelménye tükrében boncolva az imént említétt gazdasági eredményt, hadd említsük meg legelőbb: az összességében is kedvező járási átlagon belül, a termelés eredményességében azok a tsz-ek járnak élen, amelyek az átlagost meghaladó számú szakembert foglalkoztatják. Ilyen például a hartai Erdei és Lenin, vagy a miskei Március 15. Tsz. S máris ide kívánkozik, hogy az elmúlt két-három évben számottevő az előrehaladás a mezőgazdasági üzemek vezetőinek politikai és szakmai felkészültségében. Míg 1973-ban a felső- és középvezetők 20 százaléka rendelkezett politikai iskolai végzettséggel ma csaknem 26 százalékos ez az arány. Figyelembe véve a mintegy 350 — marxizmus—le- ninizmus tantárgyaiból vizsgát tett — egyetemi, főiskolai végzettségű szakembert, még kedvezőbb, 60 százalékos a politikai iskolázottsággal bírók aránya. S ami a káderpolitikai munka következetességét mutatja: a beiskolázási tervnek megfelelően jelenleg több mint százan vesznek részt szervezett politikai képzésben. Hasonlóképpen kamatozóak a szakmai képzés érdekében tett erőfeszítések: napjainkban a járás mezőgazdasági üzemei elsőszámú vezetőinek több mint 59 százaléka felsőfokú-, csaknem 26 százaléka pedig középfokú szakmai tudás birtokában látja el mindennapi feladatát. A megyei párt-végrehajtóbizottság — általában kedvezően ítéli meg a mezőgazdasági üzemekben a vezetési készséget; jól érvényesül a gyakorlatban a kollektív vezetés és az egyszemélyi felelősség együttes elve. E korántsem teljes körű számbavételhez ismételten hozzá kell tenni: az említett fejlődés tudatos, tervszerű munka eredménye A szóbanforgó gazdaságok mindegyikében önálló pártszervezet működik; valamennyi rendelkezik véleményezési jogkörrel, s ami a lényeg: e jogkörüket jól gyakorolják. Nemcsak a vezetők megbízásakor, vagy éppen leváltásakor — mert ez utóbbira is akadt néhány példa —, hanem a beiskolázásoknál, fegyelmi eljárásoknál csakúgy, mint a kitüntetések, vagy éppen előléptetések alkalmával. Mint ahogyan kellően megalapozottak, s így jól szolgálják a vezetői utánpótlásként számításba vett személyek képzését és nevelését a pártszervezetek erre vonatkozó tervei, amelyek végrehajtását évenkénti rendszerességgel testületi ülésen értékelik. Itt érdemel említést, hogy a járás gazdaságai az utóbbi három évben negyvenhat felsőfokú végzettségű gyakornokot alkalmaztak, s közülük harminchatan megmaradtak a járásban. Mellesleg: jelenleg százharminc ösztöndíjassal rendelkeznek a mezőgazdasági üzemek. A káderpolitikai munka valamennyi — itt nem is említett — mozzanatát értékelve, a megyei párt-végrehajtóbizottság összege- zetten megállapította: a kalocsai járás mezőgazdasági üzemeiben javult, színvonalasabbá lett a kádermunka, érvényesülnek a párt káderpolitikai elvei. A legjelentősebb eredmény, hogy a pártalapszervezetek egységesen és helyesen értelmezik a KB 'határozatát; a káder- és személyzeti munka valóban folyamatos és szerves része lett a párt- és gazdasági irányító munkának. Mindeméllett — a határozat még eredményesebb végrehajtása érdekében és egyezően a járási testület értékelésével — a megyei párt-végrehajtóbizottság több feladatra külön is ráirányította a figyelmet. Az egyik ilyen — a gazdálkodás továbbjavítása érdekében — sürgető teendő a közgazdász-ellátottság javítása, s a számviteli szakemberek képzése, illetve továbbképzése. A politikái és szakmai felkészültséget illetően, elsősorban a középvezetők és a termelést közvetlenül irányítók nagyobb számú bekapcsolása, képzése indokolt. Vagy például a vezető tisztségek betöltésénél az eddiginél is céltudatosabban szükséges számításba venni az arra alkalmas nőket és fiatalokat, illetve a termelőmunkában kiemelkedő fizikai dolgozókat. Végül, de nem utolsósorban a megyei párt-végrehajtóbizottság csak megerősítette a pártszerveket és alapszervezeteket abban a törekvésükben, hogy az őszinteség, nyíltság és a bizalom jegyében segítsék és ellenőrizzék a kádermunkát, a párt káderpolitikai elveinek maradéktalan érvényesülését. P. J. MÉG EGYSZER KECSKEMÉT VILLAMOSÍTÁSÁRÓL A villanygyáriak hősies munkája A kecskeméti villanyvilágítás múltjáról érdekes, sok adatot tartalmazó cikk jelent meg lapunk egyik nem régi számában. Véleményem szerint a „vlllamvilágítás” korai bevezetése a város történetének igen nagy jelentőségű eseménye volt és mindennél szemléletesebben mutatja Lestár Péter polgármester előrelátását. Az akkori Magyarország városai közül csak háromban működött villanygyár. Büszkén mondható: már, hiszen Európában először Temesváron helyezték üzembe a „tündéri fényt” termelő üzemet. 150 hónap múltán foroglak a kecskeméti telep nagy kerekei. A közvélemény átformálásával kezdték A kommunális viszonyokban elmaradt hírős város kettőt, hármat lépett: megelőzött egy sor haladottabb települést. Az új találmány megismertetésével, népszerűsítésével kezdték a közvélemény átformálását, mert az új sohase volt túlságosan divatos portéka errefelé. Wissinger Károly tanár, majd Koczó Sándor városi mérnök 1882, májusában előadásokon méltatta Edison találmányát. A régi színházban és kál- váriapacion „vakító fény" vonzotta az embereket. „Ezrével tolongott a nép”, írta a Kecskeméti Lapok tudósítója. Legyen világosság! követelték az újságok. A közgyűlés 1896. szeptember 11-én hagyta jóvá az utcák, terek és a színház világítására vonatkozó szerződést. Október 10-én kezdték meg a kábelek elhelyezését. Az ,,ördöngös ember” Kellermann Bernát már 1887-ben megalapította vállalatát, egyre többen vették igénybe munkáját. 1894-ben aláírásokat gyűjtött az elektromos világítás bevezetése érdekében. Hamarosan közölte a Kecskeméti Lapok riportere, hogy „van 92 jelentkező 647 izzóra és 39 ívlámpára”. A Magyar Alföld — másfél évtized múltán — nagy elismeréssel ír az „ördöngös emberről”, a villanygyár kezdeményezőjéről. A városházán 1896 novemberétől lehetett az előfizetési szándékot bejelenteni. A 250 lóerős géppel egyelőre csak esti, éjjeli áramszolgáltatásra vállaltak kötelezettséget. A következő év végén már százharmincegy lakásban, illetve üzletben gyulladtak föl sötétedéskor a lámpák. Oly gyors volt a fejlődés, hogy a húszas évek végén új erőművet építettek. Az országos hálózatból is kaptak természetesen elektromos energiát. Érthető, hogy a felszabadulás után a villanyvilágítás feltételeinek a megteremtése a legfontosabb tennivalók közé tartozott. November 7-én már volt áram A villanygyári munkások áldozatos munkájának köszönhető, hogy már november 7-re, „a nagy orosz nemzeti ünnepre" (mint az akkori jelentésben olvasható), a belváros részére adtak áramot. December 9-ig 164 800 kW-ot termeltek. Az első villanylámpától a mai fényözönig című cikk szerzője felületesen tájékozódás alapján írta, hogy „1945. áprilisában egyszercsak felpislogtak az utcai és házi villanyégők”. Az elektromos energiát termelő üzemet állították először talpra: adjuk meg számukra 33 év múltán is a munkasikerért kijáró elismerést. Igaz, hogy akadozva, ki-kimaradozva, de a legnehezebb háborús hónapokban is működött a villanygyár. Enélkül nem dolgozhattak volna az üzemek, a nyomdák, nem játszhattak volna a mozik. Kecskemét közvilágításának történetében mérföldkövet jelentett a neonvilágítás bevezetése. 1959 végén állították fel az első ostornyeles közvilágítási oszlopokat. HelUi Nándor A TERMELÉS HATÉKONYSÁGÁT SEGÍTIK IJjabb termelőszövetkezetek csatlakoztak a munkaversenyhez A Bácskai és a Dunamelléki Termelőszövetkezetek Területi Szövetségéhez tartozó 64 közös gazdaság és vállalkozás közül már mintegy ötven jelezte, hogy részt akar venni a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára indított munkaversenyben. A hartai Erdei Ferenc Termelőszövetkezet baromfitenyésztő brigádjai, mint ismeretes, a csepeli felhívást követően országos versenyt kezdeményeztek, mely szerint vetélkedésre hívták ki valamennyi közös gazdaságot. Az említett szövetkezet minden brigádja csatlakozott a baromfitenyésztők kezdeményezéséhez. Arra vállalkoztak, hogy 1976-hoz viszonyítva 11 és fél millió forinttal nagyobb termelési értéket állítanak elő az idén. A szomszédos Lenin Termelőszövetkezet brigádjai 1 millió 400 ezer forinttal többet ígérnek, mint amennyi a tervekben szerepel. Figyelemreméltó a hajósi József Attila Termelőszövetkezet kezdeményezése. Itt kilenc szocialista brigád 200 taggal jelentette be versenyzési szándékát. Többek között a gépesítésben dolgozók 5—8 százalékos üzemanyag-felhasználásra, illetve alkatrészköltség-csökkentésre vállalkoztak. A forgácsoló üzemben dolgozók a tervezett 600 ezer forint értékű szolgáltatási munkák helyett 950 ezer forint termelési értékre tettek felajánlást. A traktorosok ésszerűbb energiafelhasználással 160 ezer forint ösz- szegű megtakarítást szeretnének elérni. A zöldségtermesztők — növényféleségektől függően — az értékesítési terv 5—10 százalékos túlteljesítését tervezik. A foktői Béke Termelőszövetkezet építőbrigádja első alkalommal vett részt versenyben. Vállalkoztak arra, hogy — változatlan létszám mellett — az építési munkák teljesítményértékét egymillió forinttal növelik. Emellett a brigádtagok részt- vesznek két kommunista műszakban, és személyenként 16 óra társadalmi munkát végeznek. A homokmégyi Aranykalász brigádjainak vállalása 900 ezer forint. A szalkszentmártoni Petőfi Termelőszövetkezetben vállalták, hogy az előirányzatokhoz viszonyítva 1 millió 830 ezer forint megtakarítást érnek el a termelés különböző ágazataiban. Solton mind a három termelőszövetkezet versenyvállalást tett. A Kossuth Termelőszövetkezet traktorosbrigádja elhatározta, hogy az egy normál hektárra jutó költségeket 5 százalékkal, az üzemanyag-felhasználást 2,5 százalékkal csökkentik. A Rákóczi Termelőszövetkezetben jobb tenyésztői és tartási munkával azt kívánják elérni, hogy az előző évhez viszonyítva 14 százalékkal több sertést adjanak át a felvásárló, illetve a feldolgozó vállalatnak. A Szikra Termelőszövetkezetben a sertéstenyésztők csaknem félmillió forint értékű eredményjavulást terveznek. A szarvasmarha-ágazatban 400 ezer forint eredménytöbbletre számítanak. A kollektívák összes termelési vállalásának értéke megközelíti a hárommillió forintot. Említést érdemel a -három zöldségtermesztő brigád vállalkozása. Az átlagtermések emelésével — amelynek számos agrotechnikai, technológiai feltétele van — 350 ezer forint árbevételi többlethez juttatják a gazdaságot. _A miskei Március 15. Termelőszövetkezetben 22 brigád csaknem 400 taggal csatlakozott a hartai felhíváshoz. Arra vállalkoztak, hogy az üzem árbevételi tervét 11 millió forinttal túlteljesítik. Ez az elképzelések szerint abból származik, hogy a zöldségtermesztők csaknem 600 tonnával több árut adnak, a tehenészek megközelítőleg 100 ezer literrel több tejet értékesítenek a tervezettnél. A háztáji gazdaságokból az elmúlt évhez viszonyítva 850 ezer forinttal több terméket adnak a brigádtagok a szövetkezet közvetítésével. A területi szövetség körzetében jellemző, hogy a kollektívák főként a zöldségtermesztés és a szarvasmarhatartás fejlesztésére tettek vállalásokat. A felajánlásokban erőteljesen jelentkezik a költségek csökkentésének, s ezáltal az eredményesség javításának törekvése is. H. GY. Az ember védelmében Kordában tartjuk a vegyszereket A mezőgazdasági Gépkisérleti Intézet a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium megbízásából tanulmányt készített a hazánkban létesítendő agrokémiai központokról. Az intézet munkaközössége kétszázhatvan helyszíni tanulmány alapján mintegy 170—200 ilyen központ létrehozását javasolja. Az összefoglaló anyagban megyénként részletezik javaslataikat. Bács-Kiskunban tizenhét agrokémiai központ létrehozását jelölik meg. A terv megvalósítása csak folyamatosan, a mezőgazdasági üzemek társulásával képzelhető el. A tanulmány szerint a beruházásokhoz öt—hét milliárd forintra lesz szükség. Raktárakat, iparvágányokat kell építeni. Szállító- eszközökről szükséges gondoskodni, nem utolsósorban arról is, hogy legyen elegendő szakember a nagyszabású elképzelés megvalósításához, a hálózat létrehozásához. A megye első agrokémiai központja ez év február 22-én alakult. A társulásba nyolc termelőszövetkezet lépett be. Tagja az együttműködésnek a Kecskemét- Szikrai Állami Gazdaság, az Országos Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, amelynek központja Kecskeméten van, és a megyei AGROKER. A megalakulás során egyhangúlag úgy döntöttek, hogy a társulás közös képviselője a Kecskemét- Szikrai Állami Gazdaság lesz. A beruházások befejezéséig az igazgatótanács elnökévé, a gazdaság igazgatóját. Magyar Ferencet választották meg. Tőle érdeklődtünk, hogy mi is a társulás feladata. — Az együttműködés mintegy 30 ezer hektárnyi területet érint — kezdi a beszélgetést az igazgatóság elnöke. — Szolgáltató jellegű feladataink lesznek. Elsősorban a műtrágya és növényvédő szer beszerzése, megfelelő tárolása és felhasználása. Korszerű növényvédelmi technológia kidolgozása és alkalmazása. Kisebb laboratórium létrehozása talajmunka vizsgálatára. Kísérletek végzése különböző vegyszerekkel, azok hatásának ellenőrzése. Ezenkívül egyéb, termelésfejlesztést segítő tevékenység. Az agrokémiai központók létesítése hazánkban nem régen kezdődött. Az előkészítés során tanulmányozták a külföldi tapasztalatokat is. A Szovjetunióban, a Német Demokratikus Köztársaságban például több, mint háromszáz ilyen központ található. Ez is szóbakerül beszélgetésünk során. — Természetesen hasznosítjuk a külföldi tapasztalatokat — folytatja Magyar Ferenc. — Figyelembe vesszük azonban az itteni sajátosságokat. Körzetünk az V. ötéves terv utolsó esztendeiben megalakul az agráripari egyesülés. Ennek céljait is elősegíti ez az agrokémiai társulás. Megjegyzem, már sokféle együttműködés alakult ki eddig is, gazdaságunk és a környező termelő- szövetkezetek között. Kezdem talán azzal, hogy létrehoztuk a Szikrai Szőlőtermesztési Rendszert. Társulásos alapon helikoptert alkalmazunk és éppen nem• Magyar Ferenc: — Az agrokémiai központoknak környezetvédelmi szerepük is van. rég határoztuk el, hogy újabbat vásárolunk. Szőlőtermesztési rendszerünk működését is elősegíti majd ez az új társulás. A közelmúltban tovább léptünk az együttműködésben. Többek között telepítést határoztunk el a tisza- alpári Búzakalász Termelőszövetkezettel közösen. A következő években 265 hektár új ültetvényt létesítünk így. Több környező gazdasággal tárgyalunk hasonló céllal. 1982-ig ezer hektár új szőlőskertet telepítünk ily módon. Mi történt a megalakulás óta? — Az alapítótagok befizették az induláshoz szükséges csaknem 2 millió forintot. A terveket megrendeltünk. Az építkezésekhez jövőre mintegy 25 millió forintra lesz szükség. Többek között raktárak, iparvágányok létesülnek. A központ lakiteleki székhellyel mintegy két-három év alatt készül el. Amíg megépül a saját laboratórium és székház, addig a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet ad szállást az irányítóknak és laboratóriumával segít a talajvizsgálatokban. Magyar Ferenc végezetül még hozzáteszi: — Szükséges hangsúlyozni az agrokémiai központok környezet- védelmi szerepét. A mezőgazdaság egyre több vegyszert használ fel. Ennek ellenőrzése, a szennyező hatások elkerülése, a hulladékok megsemmisítése bizonyos szervezettséget kíván. A szakszerű tárolással, a gépesített anyagmozgatással lényegesen csökkenteni lehet a veszélyeket. Ugyanakkor gazdaságosabb és hatékonyabb lesz a vegyszerek felhasználása. Talán úgy is mondhatjuk, kordában tartjuk őket az ember védelmében. K. 8. • Most még így tárolják a műtrágyát a Kecskémét-Szikrai Állami Gazdaságban. Az agrokémiai központ létrehozása lehetővé teszi a vegyszerek korszerűbb raktározását.
