Petőfi Népe, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-29 / 74. szám
1977. március 29. • PETŐFI NÉPE • 3 Hi vatás és anyaság Kollégáktól, főnökeitől csak jót hallottam felőle. „Igazi orvos”, így emlegették. Vártam, hogy majd lelkes vallomással szól választott hivatásáról. a megtalált pályáról, a teljesült ifjúkori álomról. — Mindenáron tanulni akartam. Orvos leszek, mondtam szüleimnek. Édesapám műszerészi keresetéből éltünk, anyám a háztartást vezette, be kellett osztani a pénzt. örültek, hogy diplomás lányuk lesz, de a választott hivatás nem nagyon nyerte meg tetszésüket. Felvettek, így kerültem a kecskeméti máriavárosi Tél utcából Szegedre. Dr. Rózsi Éva, a megyei kórház fiatal altató-orvosa most érzi, hogy szülei aggodalma nem volt alaptalan. Amíg lányként dolgozott, gond nélkül vállalt^ a sűrűn ismétlődő ügyeleteket, a túlórákat, a továbbképzés fáradalmait. örült, hogy a , gyakorlatban hasznosíthatja az egyetemen tanultakat. Jó diákként vizsgázott évről évre a munkásszármazású szorgalmas, tehetséges kislány. Esküvője óta kétségek kínozzák. Férje kitűnő sebészorvos, élhal hivatásáért. Bent laktak évekig a kórházban, mégis alig-alig latta olykor férjét. Rengeteget dolgoztak mindketten. Diákként sűrűn járt hangversenyre, színházba; most. hónapokig nem jutnak le a klubba, hiába vonzó a program. — Nagyon szeretem a munkámat. de egy anya nehezen vállalhatja ezt a kötöttséget. Kevés az altató-orvos, előfordult, hogy egy hónapban tizenötször is rám került az ügyelet. Nehéz. Ha visszamegyek a gyerekgondozásiról nem tudok úgy helytállni, ahogyan szeretnék, ahogyan elvárják tőlem. Két esztendő alatt óriásit fejlődik a tudomány. A két hivatás egyeztetésére nincs tökéletes recept. Az intenziv osztályon dolgoztam, alaposan igénybeveszi az embert a szüntelen készenlét, a szüntelen veszélyhelyzet. Féltem az elfásulástól, nem következett be. — Fizetés? Megélhetés? — Ha hiszi, ha nem, nem ez a legfontosabb, megvagyunk. Sok vagy kevés az a 2900 Ft, amit a pótlékokkal átlagosan megkerestem a gyerekgondozási előtt? Ha azt nézem, hogy a nyíregyházi kórházban hasonló beosztásúaknái 5000 Ft az alapfizetés, akkor joggal elégedetlenkedhetnék. Férjeméhez viszonyítva jó a keresetem. Szakorvos, 13 éve dolgozik .1100 Ft-ért. Hívták máshová, jövedelmezőbb helyekre, de jól érzi magát a kecskeméti kórházban, marad. I,akást kaptak a télen, valamivel könnyebben élnek. Felelőtlen lennék, ha biztató, gyors változást ígérő befejezéssel zárnám a cikket. Dr. Rózsi Éva lelkiismeretes ember. képtelen arra, hogy orvosi hivatása miatt elhanyagolja anyai kötelességeit, .vagy a családot a munkahelyi érdekek elé helyezze. Irtózik a .szakbarbárságtól. Nehéz a sorsa mint oly sok dolgozó asszonyé. Mindenki maga érzi keresztjét, de aligha vitatható, hogy a több műszak, a nagy, a szabad időből sem kiiktatható felelősség, a továbbképzés állandó szükségessége kétszeresen megpróbálja az orvosnőket. A társadalom önérdeke, hogy a különféle szolgáltatások célszerűbb és ésszerűbb megszervezésével könnyítsen a dolgozó nők sorsán. Dr. Rózsi Éva mindent megtesz, ami tőle telik. Kétszeres energiaráfordítással, de előbb- utóbb bepótolja, amit gyermeke nevelése miatt — érzése szerint — mulasztott és beváltja, amit tőle eddigi munkája alapján várnak. Biztos vagyok abban, hogy mindezt előre tudva és látva is ezt a pályát választja a kecskeméti kórház fiatal altató-orvosa. H. N. Küldöttség indult a testvéri Krímbe Harminctagú küldöttség indult úthak hétfőn Bács-Kiskunból megyénk szovjetunióbeli testvérterületére, a Krím-félszigetre. A tíznapos látogatás az együttműködési terv programjába illeszkedik. Az MSZBT-tagcsopprtok j aktivistáiból és a testvérüzemek képviselőiből álló delegáció vonattal érkezik Kijevbe, majd repülőgépen folytatja útját a terület székhelyéig, Szimíeropolig. A házigazdák a Fekete-tenger déli partján fekvő Jalta városában gondoskodtak az állandó szálláshelyről. Goldea Mihály, a csoport vezetője. az MSZMP Bács-Kiskun megyei bizottsága propaganda és művelődésügyi osztályának munkatársa az utazás céljáról elmondta : — Küldetésünk hozzájárul a a 15 évet kialakult és egyre szorosabbá váló barátság elmélyítéséhez. Az előzetes program szerint a delegáció tagja harminc ipari, .üzerpbp, közös-; ésállami gazdaságba, intézményekbe, iskolákba látogatnak el, hogy erősítsék, illetve bővítsék a testvérüzemi . kapcsolatokat. Tapasztalatcserénk része annak a felkészülésnek is, hogy méltón ünnepeljük meg a Nagy Októberi Szo- cif.lista Forradalom győzelmének közelgő hatvanadik évfordulóját. Hazánk felszabadulásának évfordulójáról Szimferopolban fogunk megemlékezni. A Bács-Kiskun megyei küldöttség érkezését ma várják Szimferopolban. H. F. Álba Iulia megyébe utaztak Tegnap reggel tizennyolc tagú Bács-Kiskun megyei delegáció utazott autóbusszal Álba luliába. hogy eleget tegyen a romániai testvérmegyéből érkezett meghívásnak. A küldöttség tagjai a testvérvállalatokban és gazdaságokban folyó munkát tanulmányozzák az Alfödli Porcelángyár kalocsai kézifestő részlege, a kecskeméti központú MEZŐGÉP Vállalat, a Kiskunhalasi Kötöttárugyár, *az Izsáki Állami Gazdaság, a vaskúti Bácska és a jánoshalmi Haladás Tsz képviseletében. MAI TÉMA Kedvszegettek A munkahelyi, közérzet a termelés egyik úgen fontos alkotóeleme. A jó közérzet — érdemes lenne ezt a „közhelyet” egyre többször leírni — a jó munka alapja, s arra legalább annyira kellene vigyáznunk, mint a társadalmi tulajdonra. F. Edit húszéves betanított munkás írta levelében: , 1975ben érettségiztem. Dolgozni akartam és munka mellett tanulni. Még a vizsgák előtt kaptam egy álomvilágot bemutató levelet; ez a vállalat volt a feladója. Fölvettek ide. Madarat lehetett vol- ,na velem fogatni, bár sejtettem, hogy a levélben írtak kissé túlzások, de ekkora csalódásra nem számítottam ... Én olyan helyen szeretnék dolgozni, ahol érzem, hogy szükség van rám, ahol fontos, hogy én végzem el ezt, vagy azt a feladatot, de itt ez mindegy, mert bdTrki elvégezheti, aki tud írni, olvasni, alapfokon számolni; mégis csak érettségizetteket vettek fel...” „... már két éve csak ígérgetik, hogy képeznek bennünket, de semmi, így elfásul az ember.” — írta egy másik levélben, s nem mondhatni, hogy jó közérzetről tudósítanak ezek a sorok. A minap egy harminchárom éves mérnök vesztette el a kedvét, aki csoportvezetőként dolgozik. Elmondta, hogy feletteseinek bejelentette, műhelyük jelenlegi tárgyi és személyi adottságai mellett a normát duplán tudnák teljesíteni. Mi történt? Utasították, hogy tartsa be a negyedéves tervelőirányzatot, csak 110 százalékot teljesíthetnek... Mint bárki más, én is sok-sok történetet tudnék még elmondani kedvszegett emberekről, de érdemesebb tán arról szót ejteni, hogy az ilyen állapot ne maradjon tartós, mert a passzivitás egyáltalán nem magánügy. Közös dolgainkhoz nem illik a kedveszegettség, még akkor spm, ha az egyént kudarcok érik olykor-olykor. Annál inkább illik viszont a valóságismereten alapuló következetesség, a felelőséggel párosuló közéletiség. Ez utóbbi nehezebb, és társadalmilag érvényesebb, vagy mondjuk azt, etikusabb magatartásforma, amelyből leginkább teremtődik jó közérzet. Cs. K. KÉPERNYŐ Szó, kép, látvány A színház csak a közönséggel együtt emelkedhet. A nézők jelenléttel vagy távolmaradással, tapssal vagy csendes hallgatással kifejezett szavazatai erősen befolyásolják, távlatilag meghatározzák a műsorpolitikát, a játékstílust. A hatás persze kölcsönös; 'az "előadások alakít ják a látogatókat. Fontos, hogy á korszerű színház és a bérlők, alkalmi nézők nagyjából ugyanazt akarják, megtaláljál^ a közös nevezőt. Ez ügyben sokat tehet a televízió. Hol vagyunk már azoktól az időktől, amikor az ősi játék, szertartás létét féltették a lakásokba telepedett képernyőktől. Bebizonyosodott, hogy az élő játék izgalmát, a szemünk láttára bontakozó cselekmény bennünk kiváltott áramait, ingereit semmilyen „gépi művészet” nem pótolhatja. (A moziból hiányzik a keletkezésnek ez a jelenidejűsé- ge, ezért birkózik nehezebben a vetélytárssal...) Sőt az úgynevezett „értő közönség” kialakításához elvárja a televízió segítségét. Igazuk van, akik képtelenségnek mondják a színházi közvetítést, mert a szemünket irányító kamera óhatatlanul megváltoztatja a bemutatott mű jellegét, hangulatát. Kiemel és elhagy, felgyorsíthatja és lassíthatja a ritmust, szükségszerűen megfoszt az egész látványtól. Van valami igazsága a közmondásnak: amit vesztünk a réven megtérül a vámon. Nyilvánvalóságát a vasárnap esti közvetítések is igazolják. Jó helyről láttam többször is a kecskeméti VII. Gergelyt, a közvetítés révén mégis olyan gesztusokat, rezzenéseket figyeltem meg, melyek korábban elkerülték a figyelmemet. A lefényképezett színház évtizedekig a tévé fontos műsorai közé tartozik. Még akkor is, ha kényszermegoldásnak fogadjuk el. A Színházi album stábja kétszer jelentkezett az elmúlt héten. Frissebbek mint néhány esztendeje. Érződik, hogy jó szövetségesként kedvet akarnak csinálni a műsorra kerülő előadásokhoz, gyorsan foglalkoznak az érdekesebb bemutatókkal. Kevés országos fórumon ügyéinek any- nyira a vidékre, mint ezen. Vitatható, hogy a hatalmas „nyersanyagból” a legfontosabbat választják-e és az is kétséges, hógy a magazin-forma a legcél- szerűbb-e az említett ügy szolgálatára. Hatékonyabb lenne — gondolom — munkájuk, ha több tematikus számot állítanának össze. Ha találnának egy magyar színházi „Bernsteint”, vagy a pá- vás Vass Lajoshoz mérhető népszerűsítőt tíz- és tízezer embert avathatnának be a „színházcsi- nálás” rejtelmeibe. A Színházi világnapon örömmel hallottuk Ruszt József kecskeméti főrendező okos, az alkalomhoz méltó nyilatkozatát. Heltai Nándor Körtől a társadalmi szövetségig • íme — néhány enyhe, fénylő nap kellett, és már is tavaszi pompába öltözött a határ, meg a kertekalja. Fehér s rózsaszín virágba borultak a barackfák, ragyogóan zöldellnek a friss palántasorok, és mint felébe vágott felhőhengerek, csillámlanak a fóliasátrak. S ezekből talán soha ennyit nem láttunk — most már a hobby kertekben, háztáji földeken is, — mint az idén. Míg Kecskeméttől Bajáig végigautózzuk a megyét, erős a benyomásunk, hogy a városok, nagyközségek szélén egyre terebélyesedő kiskert-dűlők sem látszottak ilyen dúsaknak, gazdag termést ígérőknek, mint e kora tavaszon. Vajon csak azért, mert a hétvégi kertek száma nőtt, és össz- mennyiségük látványa teszi ránk ezt a hatást? Korántsem. Igaz, hogy a kertbarátmozga- l'om a kiskertesek lélekszámúnak gyarapodásával fejlődött ki társadalmi tömegmozgalommá, s ennélfogva politikai jelentősége is számottevő. De e mennyiségi változás azzal is járt, hogy a gyakorló kertbarátok egyre jobban belejöttek a kertészkedésbe. Mint ahogy a mozgalom kezdeti éveiben elültetett facsemeték virágot, majd termést hozó gyümölcsfákká cseperedtek azóta, a fényes-sima vagy ráncos-érdes törzsű „virággömbök” alján ma már mind szakszerűbben előkészített, művelt talajon folyik a termelés. Napjainkban ezért igazolják már nagyon is kézzelfogható gazdasági eredmények a kertbarátmozgalom gazdasági súlyát. A háztáji és kisegítő gazdaságok, kisárutermelők révén létrejött értékek jelentősen hozzájárulnak az életszínvonal emeléséhez. Bács-Kiskun megyében 141 000 hektár területet művelnek a kisárutermelők és az ezen előállított termények értéke 8 milliárd forintot tesz ki egy esztendőben. • A kertbarátmozgalom jellege, hogy a társadalom minden rétegére kiterjed. Tagjainak döntő többsége aktív kereső, il-. letve nyugdíjas, — akiknek száma a velük élő családtagokat is beleértve — 382 000. A kiskertek, háztáji gazdaságok elsősorban önellátást szolgálnak —, s majd négyszázezer ember „táplálásának” ilyen módja önmagában is igen komoly könnyítés a közellátáson —, de a központi árualapba is .figyelemre méltó terménymennyiséget juttatnak. Ebből is következik, hogy a kisárutermelésre még hosszú ideig szükség van a népgazdaságnak. Nem úgy kell tehát a háztáji és kisegítő gazdaságokra, kiskertekre tekinteni, mint amelyek vetélytársai a mezőgazdasági nagyüzemeknek —, hanem mint azok egészséges kiegészítőire. Szerepük különösen azokban az ágazatokban —, zöldség, gyümölcs, kisállat stb. — jelentős, ahol a nagyüzemi termelés fejlesztése állóeszköz-igényes és a termelési technológia sok, kézimunkaerőt kíván. • A mozgalom — kertbarát körök formájában (s egyéb elnevezéssel is, de hisz’ nem is ebben van a lényeg) most már az egész megyét átfogja. Ismét utalva az idei, eddig kedvező klímá- jú tavasz ígéreteire, kilátásaira, amelyek minden eddiginél szembetűnőbben hangsúlyozzák a kiskertek létét, a mozgalom terje- Aaf —, moshatjuk —, hogy mér'fi szemürúBelőtt, mégis „ész- ^v#lenül” Äntakozott ilyen -«•életűvé a IPertbarátmozgalom. Vonzereje, térhódítása tette szükségessé, hogy — más megyékhez hasonlóan — most már Bács- Kiskunban is hívjanak életre olyan megyei keretei, amely lehetővé teszi a kertbarát körök munkájának összefogását, segítését. Ebből a célból gyűltek össze a tavasz első hónapjában a Megyei Művelődési Központban a megvében működő kertbarátkörök vezetői. Mint ahogy eddig sem kísérte zajos, látványos reklám, propaganda a mozgalom szélesedésének folyamatát, ezt a találkozót is szerényen, minden nagyobb beharangozás nélkül rendezték meg. Beszámoltak itt egymásnak — állami és társadalmi szervek képviselőinek jelenlétében ■— egy-egy kör eddigi munkájáról, fejlődéséről. Színes összkép jött ki már is. A népfront szárnyai alatt útjukra indult kertbarátkörök — a helységek nagyságától is függően — 50— 100—több száz taggal működnek. Előadássorozatokat hallgatnak, foglalkozásokat tartanak — gyakorlati bemutatókkal, tanácsadással, tapasztalatcserékre járnak messzibb vidékekre, kiállításokat hoznak össze, ÁFÉSZ-szel szerződve értékesítenek, fóliás termesztésbe vágnak —, s mindezt azért, hogy. minél többet, jobbat, szebbet hozzanak ki a te- területre talpalatnyi, de a hozzáértésnek megfelelően nagy lehetőségeket tartogató, kínáló földből. S hogy lelkes fáradozásaikat egyre inkább kísérjé'k sikerek, olyarf kvalifikált szakemberek segítik a kertbarát köröket, mint a kecskeméti Kertészeti Főiskola, a Zöldségkutató Intézet, a bajai Kertészeti Szakközépiskola tanárai, kutatói, az ÁFÉSZ-ek szakemberei. A megyehatáron túlról is számítható támogatás jegyében vett részt az említett tanácskozáson Uj Imre — Debrecenből, aki ottani tapasztalatok alapján is beszélt a kertbarátmozgalom szervezeti életéről, módszereiről. Számos új formát, munka- és ismeretterjesztő, kapcsolaterősítő, önképzési és gyakorlati módszert ismertetett, amikkel még gyümölcsözőbbé, érdekesebbé, kedveltebbé tehető a kertészkedés. • Az eddigi fejlődésre tett koronát, s a jövő irányába tovább bontakozó mozgalomnak teremtett keretet, amikor a népfront megyei elnöksége javaslatára — az alábbi vezetőséggel — megalakították a megyei Kertbarátok Társadalmi Szövetségét: elnök: dr. Hódossi Sándor, Kecskemét, a Zöldségkutató Intézet tudományos osztályvezetője; alelnökök: Győrök István, Baja, a Kertészeti Szakközépiskola igazgatója, a helyi kör titkára és Ferencz Ernő, Kecskemét, a MÉSZÖV titkárhelyettese; titkár: Vigh Lajos, Kecskemét, nyugdíjas, az itteni kertbarát kör tagja. Most már csak további jó munkát — jó termést kívánhatunk a szövetségnek. T. I. Megnyílt a VI. JJannónia vásár Szabadkán Szombaton már kora reggel zászlódíszbe öltözve fogadta a látogatókat a kiállítási csarnok Szabadkán. Az idén VI. esetben rendezték meg Magyarország és Jugoszlávia közös kiállítását, amely ízelítőt ad a két ország termékeiből. A hivatalos megnyitó március 26-án délelőtt 11 órakor volt. A vendégeket Diklity Mane a szabadkai vásár igazgatója köszöntötte majd Dékány József a Szabadkai Városi Tanács elnöke magyarul üdvözölte a kiállítókat és a megnyitó résztvevőit. A vásáron megjelent Halász József, hazánk belgrádi nagykövete is. Ez alkalommal 44 magyar és 58 jugoszláv kiállító termékeit láthatta a közönség. Megyénkről kiállította termékeit a Bajai Finomposztó Vállalat, a Hosszúhegyi Állami Gazdaság, a Kiskőrösi Vegyes- és Építőipari Szövetkezet, az Alföldi TÜZÉP, a Kalocsai Paprika és Konzervipari Vállalat és az UNI- VER ÁFÉSZ. A kiállításon mezőgazdasági gépek, csomagolt, illetve palackozott mezőgazdasági termékek, szövetek, szőrmeáruk, műanyagtermékek, elektromos készülékek, jugoszláv bútorok és kerékpárok szerepeltek. Hosszú sorok álltak a Kiváló Árük Fóruma pavilon előtt, ahol kizárólag magyar áruk kaptak helyet, köztük a Hosszúhegyi Állami Gazdaság, a Kiskőrösi Vegyes- és Építőipari Szövetkezet, a kecskeméti UNIVKR ÁFÉSZ és a ÉJíjlocsai Paprika és Konzerv- iparrwállalat termékei. A szabadkai vásáron nem díjazzák a termékeket, de valamennyi kiállító emlékplakettet és oklevelet kapott. A Pannónia '77 vásár április' 3-ig tart nyitva, üzletkötésekre pedig a közeli napokban kerül sor. Szabó Ferenc • A bajai Finomposztó Vállalat korszerű termékei a kiállításon. KISKÖRÖS! VEGYES ÉS ÉP IIHIMIUI • Pezsgőivel és kiváló boraival szerepelt a kiállításon a Hosszúhegyi Állami Gazdaság. • A Kiskőrösi Vegyes és Építőipari Szövetkezet saválló önfelszívó szivattyúi és bukósisakjai a kiállításon.
