Petőfi Népe, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-27 / 73. szám

* • PETŐFI NÉPE • 1977. március 27. HETI VILÁGHÍRADÚ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: HÉTFŐ: Leonyid Brezsnyev beszédet mondott a szovjet szakszerve­zetek kongresszusán. — A francia baloldal további sikereket ért el a községtanácsi választások második fordulójában. KEDD: Kádár János vezetésével magyar párt- és kormányküldöttség utazott az NDK-ba. — Az indiai parlamenti választások a Kong­resszus Párt és Indira Gandhi vereségét hozták. — Koszigin szov­jet kormányfő Helsinkiben tárgyal. SZERDA: Hollandiában lemondott a kormány. — Az angol alsóház­ban a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány nem jutott többségre. CSÜTÖRTÖK: Tanzániában tárgyal Podgornij szovjet államfő. — Delhiben letette az esküt az új indiai miniszterelnök, Morardzsi Deszai. PÉNTEK: Hazaérkezett Berlinből a magyar párt- és kormányküldött­ség. — összeültek Brüsszelben a NATO-országok hadügyminisz­terei. — Párizsban beiktatták polgármesteri tisztébe Jaques Chi- rac-ot. SZOMBAT: A közös piaci országok állam- és kormányfőinek csúcs- találkozója Rómában. — Vance amerikai külügyminiszter elin­dult Moszkvába. — Kubai—amerikai tárgyalások kezdődtek ten­gerjogi kérdésekről. A hét három kérdése Két választási eredmény keltett meglepetést és érdeklődést a ki­váltó okok iránt: Indiában a Kongresszus Párt és annak ve­zetője, Indira Gandhi asszony, a kormányfő váratlan vereséget szenvedett, Franciaországban pe­dig a községtanácsi választások második fordulójában a baloldal még nagyobb arányban növelte szavazóinak táborát, s így még több várost hódított el a jobbol­daltól, mint ahogyan az első me­net után várni lehetett volna. In­diában már miniszterelnököt is állított a győztes választási koa­líció, a Dzsanata. Morardzsi De­szai lett a kormányfő, személye és_ várható politikája az első kér­dőjel. A francia választási ered­mények láttán pedig sokan azt kérdezik: a baloldal esélyes len­ne-e törvényhozási választásokon is? A hét végén Rómában csúcsta­lálkozóra ültek össze a Közös Piac országainak állam- és kor­mányfői, hogy maguk is választ keressenek a kérdésre:, hol tart húsz év elteltével a nyugat-euró­pai integráció? Ki is hát Morardzsi Deszai, milyen politikát várhat tőié India ? akkor adta fel, amikor Indira Gandhi 1969-ben államosította a bankokat. A Kongresszus pártot igyekezett ekkor a kormányig és a pártvezető ellen fordítani, de a Kongresszus Párt általa veze­tett szárnya kisebbségben ma­radt. Deszai visszavonult Ah- medabadba, Gudzserat állambeli „fellegvárába" és innen támadta a miniszterelnök-asszony politi­káját, amikor Indira Gandhi rend­kívüli állapotott hirdetett ki, De- szait letartóztatták. 19 hónapot töltött rácsok mögött. Az idén januárban szabadult ki, nyomban meghirdette az országban fellel­hető ellenzéki erők összefogását, így született meg a Dzsanata... Deszai kijelentette, nem adja fel Indira Gandhi el nem köte­lezettségi politikáját, a Szovjet­unióval kötött barátsági szerző­dését, de a megfigyelők szerint az új indiai kormány keresi majd a közeledés útját-módját az Egye­sült Államokhoz. A hatalmas ország gazdasági és társadalmi gondjai óriásiak. A Dzsanata a választási kam­pányban nem tudott pozitív vá­laszokat adni a kérdésekre, programja eddig tulajdonképpen csak Indira Gandhi politikájának tagadása volt. Az új indiai kormányfő 81 esz­tendős, személye aligha jelent te­hát fiat'alodást az óriási (kevés híján 600 milliós) dél-ázsiai or­szág politikai vezetésében. Két­szer próbálta megszerezni a 'mi­niszterelnöki bársonyszéket: 1964- ben Nehru halála után és 1966- ban Sasztri halálát követően, e két esetben próbálkozásai kudar­cot vallottak. Harmadszorra sike­rült ... Deszai 1930 óta szerepel az indiai politikai életben, ahol hamar tagja lett Gandhi Kong­resszus Pártja végrehajtó bizott­ságának. öt évet töltött az an­golok börtönében, mert a gyar­matosítók távozását követelte. India függetlenségének kikiáltá­sa után a szakszervezeti mozga­lom egyik vezetője lett, majd Bombay kormányában kapott irá­nyító szerepet. A szövetségi kor­mányban a kereskedelem- és iparügyi miniszter, majd 1958 és 1963 között pénzügyminiszter, s innen lépett elő miniszterelnök­helyettessé. Ezt a posztját csak A francia baloldalnak milyen esélyei lennének a törvényhozási választásokon ? A franciaországi községtanácsi választásokon a kommunisták, szocialisták és baloldali radikáli­sok együtt és közösen fényes ered­ményt értek el. A siker nem any- nyira a szavazatok számának és arányának alakulásában mutatko­zik meg, hanem abban, hogy a 30 000 lakosúnál nagyobb városok közül 55, a baloldal irányítása alá került, miután 3 híján megőrizték az addig is „vörösnek” számító városokat. Ígéretes a tény, hogy újabb és újabb városokban bizo­nyíthatják a baloldali polgármes­terek és városatyák, miként is ter- vezik-szervezik építő munkájukat a dolgozók javára. (Tudjuk, a Bourbon-palota üléstermét leg­később 1978 tavaszán új képvise­lők tartoznak elfoglalni. Az is le­het, hogy a kormány vagy a köz- társasági elnök valamilyen meg­A HÉT KARIKATÚRÁI • Borús március. • Lent: jogvédő« nyugati aaódrá. i ■ ' •.* fontolásból előrehozza a választá­sok időpontját. Például azért, hogy ne hagyjon időt a baloldali váro­si vezetésnek a bemutatkozás­ra...) De a francia helyzet ismerői fi­gyelmeztetnek is: a falvakban, ahol a plébános és a földbirtokos diktál, a jobboldal még jelentős politikai tartalékkal rendelkezik! S ha ma a különböző nemhivata­los számítások szerint a baloldal a szavazatok 52—53 százalékára számíthat is, ez nem jelent feltét­lenül ugyanilyen arányú mandá­tummegoszlást. Nem beszélve ar­ról, hogy a nagytőke, a jobboldal „nem fog hozzálátni az ezüsttálca pucolásához, hogy azon adja át a baloldalnak a hatalmat”, még ak­kor sem, ha az minimális többsé­get is érne el. — A köztársasági elnöknek például joga van nem a győztes többségből kijelölni mi­niszterelnökét, s ha ezt a többség leszavazza, megint csak az állam­fő élhet az épp hogy megválasz­tott parlament feloszlatásának jo­gával. így tehát a franciaországi harc ma még csak elkezdődött, de nem dőlt el! Hol tart húsz év elteltével a nyugat-európai integráció? 1957. március 25-én írták alá a híres római szerződéseket, ame­Nyikolaj Podgornij befejezte tanzániai látogatását DAR ES SALAAM Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke szombaton Dar es Salaambol Zambia fővárosába, Lusakába utazott. A szovjet államfő Julius Nyerere tanzániai elnök meghívására tett hivatalos látogatást a Tanzániai Egyesült Köztársaságban. LUSAKA Kenneth Kaunda zambiai elnök meghívására szombaton hivatalos 1 látogatásra Lusakába érkezett Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke. Nyikolaj Podgornijt Kenneth Kaunda, az Egyesült Népi Forradalmi Párt (UNIP) elnöke, köztársasági elnök, Alexander Zulu, az UNIP í főtitkára és Elijah Mudenda miniszterelnök fogadta. (TASZSZ) A Finn Kommunista Párt vezetőivel találkozott Alekszej Koszigin • A berliniek tízezrei üdvözölték az NDK-ba érkezett magyar párt­ós kormányküldöttséget. Az első gépkocsiban: Kádár János és Erich Honecker. A baráti látogatáson Finnor­szágban tartózkodó Alekszej Ko­szigin, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke szom­baton Helsinkiben találkozott a Finn Kommunista Párt vezetői­vel. Aarne Saarinen elnökkel, Ta- isto Sinisal alelnökkel, Arvo Aalto főtitkárral, Vilié Pessi tisz­teletbeli elnökkel, Erkki Kivimaki és Urho Jokinen pb-tagokkal. A meleg, elvtársi légkörben, a két párt közötti testvéri kapcso­latok szellemében megtartott ta­lálkozón megvitatták a szovjet— finn együttműködés és a nemzet­közi helyzet néhány időszerű kérdését. (TASZSZ) Katonai hatalomátvétel híre és cáfolata érkezett Thaiföldről 9 Kádár János és Erich Honecker külön is folytatott megbeszélést a Német Szocialista Egységpárt székházában. (MTI-fotók) LONDON Szombaton Thaifölden katonai hatalomátvétel történt. A helyi rádió bejelentette, hogy a hatal­mat a három haderőnem tiszrtjel­ből álló úgynevezett „forradalmi tanács” vette át. Vezetőjük a szárazföldi csapatok főparancs­nok-helyettese, IPraszert Thamma- sziri. A bangkoki rádió bejelentette azt is, hogy feloszlatták és meg­fosztották hatalmától az országos közigazgatási reformtanácsot, amely azoknak a tábornokoknak volt a csoportja, akik tavaly ok­tóberben jobboldali hatalomátvé­telt hajtottak végre a távol-kele­ti országban. (TASZSZ) S Hírügynökségi jelentések szí*1" rint a hatalomátvétel „vértelen” volt, a fővárosban a helyzeti nyu­godt, nem folynak harcok. Az új vezetők azzal indokolták á rádióban a hatalomátvételt, hogy az addigi kormány „nem tudta megfelelően irányítani az országot és meg kellett buktatni, hogy megőrizhessék a szuvereni­tást, a vallást és fenntarthassák a monarchiát”. A megbuktatott — többségében polgári politikusokból álló kor­mány miniszterelnöke, Thanin Kraivicsien és hívei sorsáról még. nincs hír. (UPI, Reuter, DPA, AFP, MTI) BANGKOK Kraivicsien miniszterelnök kor­mánya, amelynek megbuktatásá­ról érkeztek korábban jelenté­sek, más jelentések szerint kö­zölte, hogy a hatalomátvétellel próbálkozó katonatisztek megad­ták magukat. A Reuter szerint a magát „for­radalmi tanácsnak” nevező tiszti csoport korábban elfoglalta • a hi­vatalos rádió adóját és onnan je­lentette be a kormány megbukta­tását; ' Á tiszti csoport, á legutóbbi jelentések szerint, megadta magát anr.ak a parancsnokságnak az épületében, amelyben „kommu­nistaellenes belső biztonsági had­műveleteket” irányítja. A hadsereg parancsnoka azt hangoztatja, hogy a fegyveres erők valamennyi haderőneme a Kraivicsien-kormány mögött áll. (ADN, Reuter) • Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára pénteken fogadta Fiszeha Deszta őrnagyot, a ha­zánkban tartózkodó etióp jószolgálati küldöttség vezetőjét. A közel-keleti helyzet a Biztonsági Tanács előtt lyek — akkor még amerikai és va­tikáni áldással — nyugat-európai gazdasági és politikai integráció kialakítását célozták. A Közös Piac neve egyhamar ismertté vált. Azt is megtanulta Európa, hogy kik is a „hatok”: az NSZK, Fran­cia- és Olaszország, meg a Bene­lux államok. A vámunió viszony­lag rövid idő alatt létrejött, a tő­kések ugyancsak meg tudtak egyezni a tőke szabad áramlásá­nak dolgában is. Már gondokat okozott a gyarmatok függetlenné válása után, hogy miként csatol­ják ezeket az országokat a volt gyarmattartó helyett most már közösségi alapon Nyugat-Európá- hoz. A legkevésbé sikerült a po­litikai egység irányában előreha­ladni: de Gaulle tábornok, Fran- ciarország elnöke hallani sem akart valamilyen „nemzetek fölöt­ti” európai közösségről. A Közös Piac kibővítése sem ment huza­vona nélkül: milyen nehezen tu­dott csak három évvel ezelőtt Nagy-Britannia, Írország és Dá­nia belépni... Norvégia, amely pedig már ott állt a Közös Piac kapujában, egy népszavazás után visszalépett. Most újabb három tag kopogtat: Görögország, Portu­gália és Spanyolország. Valószínű, hogy esetleges csatlakozásuk csak a problémákat szaporítaná, hiszen ha a „hatok” sem tudtak ebben- abban megegyezni, s ha most á „kilencek” között még több az ér­dekellentét, akkor a leendő „tizen- kettek” Közös Piacán állandó len­ne a vásári veszekedés. NEW YORK New Yorkban pénteken este összeült az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa, hogy Egyiptom kérésére megvitassa a közel-keleti helyze­tet. A vitát Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára nyitotta meg. Rö­vid nyilatkozatában hangsúlyoz­ta, az igazságos és tartós közel- keleti megállapodás érdekében további erőfeszítéseket kell tenni, fokozni kell a genfi közel-keleti békekonferencia mielőbbi összehí­vására alkalmas utak-módok ke­resését. Rámutatott: „A genfi konferencia társelnökeinek nem­régiben a legmagasabb szinten tett kijelentései olyan elemeket tartalmaznak, amelyek elősegít­hetik a közel-keleti tárgyalási fo­lyamatot”. Egyidejűleg utalt arra, hogy változatlanul akadályok tornyo­sulnak a genfi értekezlet felújí­tásának útján. Ezzel elsősorban arra célzott, hogy Izrael konokul szembehelyezkedik a PFSZ-ne^«a tárgyalásokon való részvételével. A Biztonsági Tanács pénteki ülésén tíz szavazattal, az Egye­sült Államok ellenszavazata el­lenében, s Nagy-Británnia, Fran­ciaország, Kanada és az NSZK tartózkodása mellett — eljárási döntésként — elfogadta azt az in­dítványt, hogy a Palesztinái Fel- szabadítási Szervezet vegyen részt a BT közel-keleti vitájában. A BT hétfőn folytatja a közel- keleti vitát. (AFP—ADN—AP—UPI—MTI) Kitört a „Névtelen” vulkán A mezőgazdasági termékek kö­zös, egységes árai ma is megoszt­ják a Közös Piac tagországait. Nincs köztük egység a valutapo­litikát illetően. Jövő tavaszra vá­lasztásokat terveznek — többé- kevésbé egyidejűén — egy európai parlamentbe, de ahogyan közele­dik a dátum, egyre kétesebb, hogy sor kerülhet-e rá? Pálfy József MOSZKVA Nagyerejű vulkánkitörésről ér­keztek jelentések pénteken este a Szovjetunió csendes-óceáni part­vidékéről, Kamcsatka félszigeté­ről, melyet 28 működő vulkánja miatt „pipázó félszigetnek” is ne­veznek. A Bezimjannij, azaz névtelen vulkán a félsziget legérdekesebb és legfélelmetesebb vulkánikus képződményei közé tartozik. A pénteki kitörés óta a tűzhányó 6—7 kilométer magasságú oszlop­ban köveket, hamut és gázsugara­kat lövell ki magából, s a füstgo- moly 15 kilométer magasságba emelkedik. Szombat reggeli jelentések sze­rint a kitörés folytatódik, s a to­vábbi eseményeket lehetetlen megjósolni. A 3 ezer méter magas tűzhányó feltehetően több ezer éven át szunnyadozott, mielőtt 1955. október 22-én első ízben magára vonta a figyelmet, né­hány hónapos, a jelenlegihez ha­sonló „tűzijáték” után 1956. már­cius 30-án egész Kelet-Kamcsat- kát iszonyatos erejű robbanás rázta meg, melynek sodra lesöpörr te a névtelen vulkán csúcsát. A vulkán akkor egyetlen perc alatt 300 métert vesztett magasságá­ból, s tetején új, másfél kilométer széles kráter keletkezett. A rob? bánás 25 kilométeres körzetben minden növényt elpusztított. A „Névtelen” újabb kitörése ax 1956 óta újra kisarjadt tajgát, s az esetleg arra legelő rénszarvas­csordákat fenyegeti. Lakott tele­pülések ebben a körzetben nin­csenek. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom