Petőfi Népe, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-24 / 70. szám

AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évi. 70. szám Ára: 90 fillér 1977. március 24. csütörtök A kecskeméti járási hivatal munkájáról a testnevelés és tömegsport helyzetéről tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap délelőtt Kecs­keméten ülést tartott a Bács-Klskun megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Részt vett és fel­szólalt az ülésen dr. Kiss György, a Minisztertanács Tanácsi Hivata­lának főosztályvezetője is. Első napirendi pontként került a testület elé az a jelentés, amely a megyei tanács vb kecskeméti járási hiva­talának irányító, ellenőrző munkájáról készült, s amelynek előadója Bene András, a hivatal elnöke volt. Ennek a témának a megtárgyalá­sánál meghívottként vett részt az ülésen Horváth Ignác, a járási párt- bizottság első titkára és Magony Imre, a megyei tanácstagok járási csoportjának vezetője is. Amint azt a testület tagjai­nak írásban előre eljuttatott je­lentés megállapítja, a kecskemé­ti járás a megye legnagyobb te­rületű járása, lakossága több, mint 95 ezer, területe pedig meg­haladja a 204 ezer hektárt. Ti­zenhárom község és kilenc nagy­község tartozik a járáshoz, amely­nek egyik sajátossága, hogy a la­kosság 47 százaléka jelenleg is tanyán él. A megyei tanács négy évvel ezelőtt 45/1973. sz. határo­zatával irányelvként fogadta el, hogy a járást a megyei szintű tervezés során a hagyományok­ból adódóan a szociális gondosko­dás, a hátrányos települési viszo­nyok miatt a közművelődés, vala­mint az oktatás, a talajviszonyok miatt pedig a kedvezőtlen adott­ságú termelőszövetkezetek támo­gatásánál kell kezelni. Megállapította a jelentés azt is, hogy a hivatal a járási párt- bizottság irányításával végzi mun­káját. Több esetben beszámolt a hivatal vezetése a járási pártvég­rehajtó bizottságának a különbö­ző munkaterületekről. A pártnak a tanácsi munkára vonatkozó ha­tározatai a hivatali pártszerveze­teken keresztül megvalósulnak. A helyi tanácsoknál hatékony a Közismert, hogy az MSZMP XI. kongresszusa és ennek nyo­mán a Minisztertanács megjelöl­te az állami és egyéb sportszer­vek feladatait az ifjúság tested­zésének kiszélesítésében, a test- nevelési és sportmozgalom felté­teleinek javításában. E magas­szintű határozatok az egész tár­sadalom figyelmét felkeltették és a sportmozgalomra irányították. Ennek köszönhetően Bács-Kis- kun megyében is az iskolaigaz­községi pártszervek irányító, el­lenőrző tevékenysége, példamuta­tó a kommunista tanácstagok munkája. A járási hivatalnál^ az irányító, szervező és ellenőrző tevékenység személyi feltételei biztosítottak, az apparátus döntő többsége rendelkezik az előírt is­kolai végzettséggel. Részletesen elemzi a továbbiak­ban a jelentés a járási hivatal együttműködését a nem tanácsi szervekkel, szól a mezőgazdasági eredményekről, feladatokról, az iparról, kereskedelemről, a pénz­ügyi, a terv- és a munkaügyi fel­adatokról, az építési, közlekedési kérdésekről, az oktatásról és a közművelődésről, az igazgatási kérdésekről, a hatósági feladatok ellátásáról és az állami törvényes­ségi felügyeletről, s a tanácstör­vény érvényesülésének tapaszta­latairól. A végrehajtó bizottság számos tagjának és a meghívottaknak a jelentéshez kapcsolódó hozzászó­lása után a vitát Tohai László, a megyei tanács általános elnök- helyettese foglalta össze, majd a testület a jelentést és a határo­zati javaslatokat — némi módo­sítással — elfogadta. gatók és a nevelők szemléletében mindinkább helyére kerül a test­nevelés és a sport, bár egyes ta­nároknál még előfordul, hogy csak a versenysportot tartják szem előtt. Az általános iskolákban folyó testneveléssel kapcsolatban hang­súlyozza a beszámoló, hogy jelen­leg a tanulók egyharmada rend­szeresen, a többi alkalomszerűen sportol. Összefügg ez az arány azzal, hogy a tanulók 15—20 szá­zaléka ma is külterületi iskolába jár, ahol — különösen télen — rendkívül mostohák a testneve­lési, a sportolási lehetőségek. Ugyanakkor az iskolák tornater­mi ellátottsága sem éri el a hat­van százalékot, s ezek egy része is csak szükségtomaterem. Javí­tott a helyzeten, hogy a művelő­dési házak egy részét testnevelési célokra is alkalmassá tették. Jó kezdeményezésnek bizonyult, hogy a megyei tanács 50 százalé­kos támogatást nyújt a községi összefogással megvalósuló torna­termek építéséhez. Bács-Kiskun megye közép- és felsőfokú oktatási intézményeiben a legkedvezőbbek a testnevelési és sportolási lehetőségek, külö­nösen érvényes ez a főiskolákra. Az öt felsőfokú tanintézetben fedett és nyitott sportlétesítmé­nyek vannak, a szaktanárok szá­ma is kielégítő. Ugyanakkor a hallgatók többségének a rendsze­res sportolásban való részvétele megoldatlan, eredményeik nin­csenek arányban lehetőségeikkel. A tömegsportról szólva megál­lapítja a beszámoló, hogy az ilyen akciókon részt vevők szá­ma növekszik. Legnagyobb és legnépszerűbb tömegsport-for­mák a falusi és munkahelyi spartakiád versenyek, amelyeken 1974-ben 29 ezren, 1975-ben már 40 ezren, az elmúlt esztendőben pedig 65 ezren vettek részt. A megyei sporthivatal — különböző társszervekkel (KISZ, SZMT, MHSZ stb.) — évenként több alkalommal összesen 19 sportág­ban rendez tömegsport-versenye­ket. Az ifjúsági tömegsport cél­jaira mintegy 150 nyitott, 10—15 fedett és közel száz kispályás sportlétesítmény van a megyében. Gondot jelent, hogy az egyesüle­tek és iskolák tulajdonában le­vő sportlétesítményeket nem vagy nem szívesen engednek át tömegsport-rendezvényeknek. Saj­nos — állapítja meg a beszá­moló — Bács-Kiskun megye löl sportegyesülete nem tölti be azt a szerepet, amely a testnevelés és a tömegsport területén rájuk hárul. A versenysport és a további feladatok elemzése után a beszá­moló határozati javaslatokat fo­galmaz meg a további tennivalók­ról a munka javítása érdekében. A végrehajtó bizottság a beszá­molót elfogadta és megfelelő ha­tározatokat hozott. A testület teg­napi ülése bejelentésekkel ért vé­get. G. S. Második napirendi pontként tárgyalta meg a megyei tanács végre­hajtó bizottsága azt a beszámolót, amely megyénk ifjúságának test­neveléséről és a tömegsportról készfiit. A napirend előadója Borszéki Lajos, a megyei tanács testnevelési és sporthivatalának vezetője volt. Meghívottként részt vett és felszólalt e téma tárgyalásában Székely Miklós, az Országos Testnevelési és Sporthivatal osztályvezetője és dr. Nagy Tamás, az Oktatási Minisztérium testnevelési és sport­osztályának vezetője. Folytatta tárgyalásait Berlinben : üt.: & : . a Kádár János vezette párt- és kormányküldöttség Bajnok Zsolt és Kocsis Tamás, az MTI tudósítói jelentik: A Német Demokratikus Köztársaságban tartózkodó magyar párt- és kormányküldöttség második napi, szerdai program­jának két fontos pontja volt: a tárgyalások folytatása dél­előtt a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságá­nak székházában, délután pedig látogatás Berlin egyik ipari fellegvárában, a „Wilhelm Pieck” Kábelgyárban. A Kádár János és Erich Ho- necker vezetésével a két párt és a két ország közötti felhőtlen kapcsolatok jegyében folyó hi­vatalos tárgyalások témaköre át­fogó, s egyben a részletekbeme- nően konkrét. A tárgyalások fel­ölelik a Magyarországon és az NDK-ban folyó szocialista építő­munkát, a fejlett szocialista tár­sadalom építésének mind gazda­gabb és kölcsönös érdeklődésre számottartó tapasztalatait, a két­oldalú kapcsolatok egész rendsze­rét, s a nemzetközi élet, a nem­zetközi kommunista mozgalom időszerű kérdéseit is. Már a lá­togatás első napján teljes mérték­ben kifejezésre jutott, hogy a két tárgyaló fél egybehangzó megíté­lése szerint kapcsolataink fejlődé­sét az MSZMP és az NSZEP kö­zötti együttműködés határozza meg, s ezen a bázison szélesedik dinamikusan — a szocialista or­szágok családján belül — a Ma­gyarország és NDK közötti együtt­működés minden területen, oly módon, hogy ebben a szocialista integráció mind nagyobb szere­pet kap. A tárgyalások célja a magas fokra jutott kapcsolatok további erősítése, az, hogy a jó viszony még jobb, az eredményes együtt­működés még hatékonyabb le­gyen, s ezzel új, minőségében még tartalmasabb színvonalú szakasz kezdődjék a magyar—NDK vi­szonyban. Mindkét párt vezetője kiemelte ebből a szempontból a Berlinben aláírandó új barátsági, együttműködési és kölcsönös se­gítségnyújtási szerződés megkü­lönböztetett fontosságát, mivel a szerződés — Erich Honecker sza­vaival — „most, amikor orszá­gunkban a fejlett szocialista tár­sadalom épül, hosszú távra meg­(Folytatás a 2. oldalon) Nyikolaj Podgornij megérkezett Tanzániába • A szovjet államfőt Julius Nyerere elnök üdvözli Dar es Szaiaam repülőterén. (Telefotó—AP—MTI—KS) Julius Nyerere tanzániai állam­fő meghívására Nyikolaj Podgor­nij, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke szer­dán hivatalos látogatásra Dar es Salaamba érkezett. A szovjet ál­lamférfit és kíséretét a tanzániai főváros repülőterén Julius Nyere­re elnök és más magasrangú tiszt­ségviselők fogadták. Nyikolaj Podgornij és Julius Nyerere az üdvözlés után ellépett a díszszázad előtt, majd felhang­zottak a himnuszok. Ezután a szovjet vendégeket a tanzániai iskolások virágokkal köszöntötték. A repülőtértől a re­zidenciához vezető úton a fővá­ros lakói forrón üdvözölték a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökét. Mint ismeretes, Nyikolaj Pod­gornij afrikai kőrútjának Tanzá­nián kívül még két állomása van: Zambia és Mozambik. (Folytatás a 2. oldalon) Tovább javul a takarmányellátás A háztáji és kisegítő gazdaságokban az elmúlt esztendő második felében növekedett az állatállomány. A kocalétszám például a különböző akciók hatására körülbelül tízezer darab­bal nőtt. A piacon élénk a kereslet, ami azt jelenti, hogy a tenyésztési kedv növekedett. A kormányzat intézkedései tehát, amelyek a kisgazdaságok állattartását segítették, eredményre vezettek. Ez egyúttal növelte a takarmány- szükségletet is. Tegnap a megyei gabonaforgal­mi és malomipari vállalat érté­kelte a takarmányellátás javítása érdekében tett intézkedéseket. A Kecskeméten tartott tanácskozás­ra meghívta a vállalattal kapcso­latban álló szövetkezetek, intéz­mények képviselőit. Résztvett a megbeszélésen dr. Bagi József, a Gabona Tröszt vezérigazgató-he­lyettese. Dr. Kuczka Antal kereskedel­mi igazgatóhelyettes elmondta, hogy számottevően javították a takarmányértékesítéssel kapcsola­tos tevékenységüket. Bővítették a választékot, olcsóbb áruval, kor­papótló sertés- és szarvasmarha-, valamint baromfitáppal. Az el­múlt év november 15-től kezdő­dően a háztáji gazdaságok számá­ra a sertéstápokat mázsánként 20 forint árengedménnyel adják. Ez év első két hónapjában csaknem 750 vagon ilyen árengedményes takarmányt adtak el. Üj elárusítóhelyeket létesítettek, bővítik a termelőszövetkezetekben szervezett bizományi hálózatot is, főleg Császártöltés, Kiskőrös és Balotaszállás körzetében. A ta­karmány-kiszállítás segítésére két új tehergépkocsit szereztek be ter­ven felül, folyamatosan korszerű­sítik bolthálózatuk raktárait. Az elmúlt év első két hónapjával szemben, amikor 1400 vagon ta­karmányt értékesítettek a kisüze­mek ellátására, az idén egy hónap alatt adtak el majdnem ugyan­annyit. Januárban 1300, február- • ban ugyancsak ennyi vagon ta­karmány került a háztáji állattar­tókhoz. Ez együttesen máris 300 vagonnal több, mint tavaly, az első negyedévben értékesített mennyiség. Jelenleg tizenhétféle tápot és három-négyféle szemes­takarmányt forgalmaznak. A ke­ver éktakarmány-gyártás fejlesz­tése érdekében összefognak a me­zőgazdasági üzemekkel. Eddig több mint tízezer vagon gyártásá­ra kötöttek megállapodást. A vállalat az idén az elmúlt év­hez képest mintegy 20 százalék­kal több keveréktakarmánnyal számol, amely 30 ezer vagon árut jelent. Változatlanul törekszik a háztáji és a kisegítő gazdaságok állattartóinak fokozottabb segíté­sére. K. S. Érvényesülés és életmód Napjaink erkölcsiségében — talán túlzás nélkül nevezhet­jük közgondolkozásnak is — szocialista és régebbi vonások élnek egymás mellett az em­berek tudatában. Igen sokan közösségi módon viselkednek. Hajlandók feláldozni pihenő­napjaikat kommunista szom­batok műszakjain, hogy mun­kájuk ellenértékéből bölcsödét, óvodát, vagy iskolát hozzanak létre. Részt vesznek lakóhe­lyi környezetük csinosításá­ban, virágot és fát ültetnek, játszóterek építésében működ­nek közre, és sorolhatnánk tovább. Vannak azonban olyanok is, akiknek magánélete ellent­mond mindezeknek. Akik, mondjuk, brigádtagokként, vagy mint szülők, olykor haj­landók megmozdulni a szű­keb b közösség javát szolgáló akciókban, de általában sze­mélyi tulajdonuk gyarapítása mértéken felül lefoglalja őket. Kispolgári szemléletük, úgy tűnik, békésen megfér a szo­cialista erkölcsiség tanújelei mellett.., A Javaik gyarapításán szor- goskodók ugyanis általában erejüket nem kímélve dolgoz­nak jövedelmük növelésén. De rendszerint nem saját üze­mükben, termelőszövetkeze­tükben teszik ezt, hanem a „maszek” munkában. Javíta­nak gépkocsit, piaci szállításo­kat vállalnak, fusiznak és ügyeskednek, adnak-vesznek, ép ítenek-bontanak, egyszóval egyéni érvényesülésüket nem a munkahelyi közösség kötelé­kein belül, hanem lényegében azon kfvül, Jórészt a magán­életben keresik. Az ilyen emberek rendsze­rint nem fogyasztói a szelle­mi kultúra javainak sem, hi­szen elsősorban az olyan ér­tékeket becsülik, amelyek egyénileg és közvetlenül hasz­nosíthatók is... lakásuk fa­lait értéktelen képek díszítik, könyvespolcaikon főleg lektűr és krimi található. Annál több viszont otthonukban a porce­lánfigura, a giccses ipartermé­kek száma, olcsó vásári cse- cse-becse, ízléstelen holmi. A televízióban, a színházban és moziban is elsősorban a szó­rakoztató alkotásokat kedvelik, előszeretettel hangsúlyozzák, hogy ott nem gondolkodni, töprengeni, hanem kikapcso­lódni akarnak, mert az élet amúgy is fárasztó és nehéz. Ezek az utóbbi tulajdonsá­gok a kispolgárt jellemzik, azt a túlhaladott szemléletet, ma­gatartást és életmódot, amely a kapitalista társadalom viszo­nyai között gyökerező „kis magántulajdonon” alapul. Hogy miért kell küzdenünk ellene? .,. Azért, mert miként ezt Marx is megfogalmazta, a kispolgári gondolkodás a nagy­tőke és a proletariátus világa között helyezkedik el, és hoz­zátehetjük, sajátos módon for­dul szembe a szocialista tár­sadalom célkitűzéseinek való­ra váltásával. Nem tevékeny, vagy ellenséges érzületre gon­dolunk, hanem arra, hogy ez a szemlélet és életforma gya­korlatilag tagadja a közösségi elkötelezettségű és sokrétű szo­cialista embereszményt, útjá­ban áll általános elterjedésé­nek. A közművelődés és a cél­tudatos propaganda-tevékeny­ség összhatásában sokat tehet a tudatosan vallott, vagy fel nem ismerten lappangó kispol­gári nézetek visszaszorításá­ért. Mivel gondolkodásról, Íz­lésről, illetve szemléletről van szó, elsősorban ezeken a te­rületeken kell felvenni a har­cot ellene, s ki kell söpörni a tárgyi és szellemi kultúra területéről az ízléstelen tucat­árut, a silányságot és a gics- cset. Ugyanakkor nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy a kispolgári magatartást a munkahelyeken lehet legin­kább tetten érni. Ebben a vo­natkozásban pedig a szocialis­ta brigádok, a helyi pártszer­vezetek és szakszervezetek kö­zösségei tehetnek sokat u ma­gasabb rendű szocialista esz­mények valóra váltásáért. P, M. Vetik a fűszerpaprikát • A Kalocsa környéki fűszerpaprika-termesztő körzetben a kedvező időjárás lehetővé tette a vetést. A hajósi József Attila Termelőszövet­kezetben is megkezdődött a munka. A 87 hektárnyi táblán naponta tízhektár területen kerül földbe a mag. (Pásztor Zoltán felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom