Petőfi Népe, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-23 / 69. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1977. március 23. A megyei ütemnél is gyorsabban fejlődött 1976-ban Baja ipara A Duna-parti város ipari üze­mei már a IV. ötéves tervidő­szakban is évről évre mindig többet tettek az ország pénztár­cájába, s az új középtávú terv­időszak első „akadályát" szintén sikeresen vették. Baja ipara ta­valy — értékben mérve — mint­egy 16 százalékkal növelte a ter­melését 1975-höz viszonyítva. Ez­zel a népgazdasági ág helyi egy­ségei — összességükben — még az országosnál nagyobb megyei fejlődési ütemet is túlszárnyal­ták. A múlt évi eredmények, ta­pasztalatok és az újabb feladatok összegezésére Krascsenics Józse­fet, a városi pártbizottság mun­katársát kértük fel. A tárcaipar vezet — A város gazdasági életében 1976-ban méginkább meghatáro­zóvá vált az ipar — kezdte ösz- szefoglalóját Krascsenics József. — Mint a korábbi években, ta­valy sem volt egyenlő mértékű a három szektor egységeinek fej­lődése. A leggyorsabban a tárca­ipar gyárai haladtak. Sorrendben az ÉPFA, az ÉVIG, a Finomposz­tó Vállalat, a Ganz Villamossági Művek és a Férfi Fehérnemű­gyár gyára érte el a legjobb eredményt a termelés növekedé­sében. Az átlagtól is elmaradt a Bács­ka Bútoripari Vállalat. A tárca­iparhoz való átkerülése eddig nem sokat gyümölcsözött. A vá­rosi pártbizottság végrehajtó bi­zottsága az év első felében meg­vizsgálja a vállalat továbbfejlő­désének lehetőségeit. Ä Finomposztó tavaly már 800 millió forintnál nagyobb terme­lési értéket produkált. A rekonst­rukciós munkálatok közepette elért eredményeiért dicséret ille­ti a vállalat közösségét. Szintén elismerő szavakat érdemel a Ganz-gyár félmilliárdos terme­lést hozó kollektívája, amely az év közben, terven felül kapott feladatokat is megoldotta. Az ÉPFA-gyár majdnem 30 százalé­kos termelésnövekedésének érté­két nagyobbítja, hogy azt beru­házás nélkül, alapvetően a bel­ső tartalékok feltárásával valósí­tották meg. A Kismotor- és Gépgyár a ko­rábbi évek „nagy ugrásai” után tavaly lassúbb léptekkel haladt előre. Ügy ítéljük meg, hogy a gyárban jól kihasználták a csen­desebb esztendőt, ugyanis jelen­tékeny szervezési, hatékonyságot fokozó intézkedéseket készítettek elő. A Magyar Hűtőipar gyára túl­teljesítette a tervét 1976-ban, ami figyelemre méltó fegyverténynek számít a múlt évi kedvezőtlen mezőgazdasági feltételek mellett. A rugalmasság, a jó szervező- munka segített a tekintélyes ha­zai és exportkötelezettségek tel­jesítésében. Tanácsi és szövetkezeti ipar — A tanácsi vállalatok száma a korábbi átszervezések miatt le­csökkent Baján. Közülük az Építő- és Építőanyagipari, vala­mint a Sütőipari Vállalat a vá­rosi átlagnál lendületesebben, a Városgazdálkodási Vállalat pe­dig annál szerényebben fejlődőt). A szövetkezeti ipar egységei kishíján 10 százalékkal növelték termelésüket. Sorrendben a Há­ziipari, a Lakberendező, és a Duna menti Szolgáltató Szövetke­zet tavaly 45 millió forintos ex­port-tervet teljesített, amit jó eredménynek tartunk. A Vas- és Fémipari Szövetke­zet mérsékeltebb tempóval, de eredményes évet zárt. A MAHA- JOSZ Szövetkezet 1976-ban is egyenletesen fejlődött. A jövőben azt várjuk tőle, hogy a műszaki színvonal emelésével zavartalanul lássál el kaviccsal a várost és vonzáskörzetét. Csaknem 45 százalékkal nőtt az export — A városban és vonzáskörze­tében 1976-ban az ipar termelési szerkezetének alakulását a köz­úti járműprogramban való rész­vétel (a Kismotor és a Ganz gyára), a könnyűipari rekonst­rukcióból történő részesedés (a Finomposztó Vállalat és a Férfi Fehérneműgyár egysége), vala­mint a folyamatban levő élelmi- szeripari beruházások (a Hús­kombinát) határozták meg. Az élelmiszeripari beruházások befe­jezésével a gép- és a textil ru­házati ipar vezető szerepe meg­marad a városban, de kisebb arányváltozás történik majd. Az élelmiszeripar súlyának növeke­dése a tőkés piacon is gazdasá­gosan értékesíthető árualapok bő­vülését idézi elő. A termelési szerkezet már ko­rábban elkezdett korszerűsítése • A Bajai lakberenező, Építő és Vas Ipari Szövetkezetnél svéd exportra ágyalkatrészeket gyár­tanak. döntő befolyással volt Baján a termékösszetétel alakulására. A központi programok jóvoltából átalakította termékstruktúráját a Finomposztó, a Fékon egysége, a Ganz és a Kismotor gyára, ami folyamatban volt tavaly is. Jel­lemző, hogy a termelés azoknál az ipari egységeknél nőtt leg­gyorsabban. ahol a termékek többsége korszerű és gazdaságo­san értékesíthető, összefügg ez­zel a város exportjának múlt évi 44,6 százalékos felfutása. Az exporttermelés értéke körül­belül 200 millió forinttal szár­nyalta túl az előző évit. A tőkés kivitel növekedése is számottevő volt. A kilenc közvetlen, vagy közvetett exportra gyártó üzem közül a Finomposztó, a Fékon gyáregysége, a Ganz VM, a Kis­motor és a Magyar Hűtőipar gyá­ra, valamint a Lakberendező Szövetkezet tett eleget a legte­kintélyesebb megrendeléseknek. Az építőipar elmaradt az igényektől — A BÁCSÉP Bajai Főépítés­vezetősége, a Bajai Építő- és Építőanyagipari Vállalat, a Lak- berendező Szövetkezet, továbbá néhány építéssel foglalkozó más szervezet tavaly összesen mint­egy 265—175 millió forint értékű munkát végzett a városban. Ez­zel a termeléssel nem tudták ki­elégíteni a beruházási igényeket. A kapacitáshiány tartósnak mu­tatkozik, ezért a jövőben szükség van az igények rangsorolására, esetleg építőipari szervezeti vál­toztatásokra, a szervezettségi és a technikai színvonal emelésére. Elengedhetetlen a beruházások előkészítési munkájának javítása is. Termelékenység és nyereség — A város iparának múlt évi sikere 90 százalékban a termelé­kenység növekedéséből szárma­zik. A létszám csak minimális mértékben gyarapodott. Elmondhatjuk, hogy Baja ipari üzemei összességükben a nyere­ségterv túlteljesítésével mintegy 90 százalékát pótolták annak az eredménycsökkenésnek, amelyet a múlt év elején életbe lépett gaz­dasági szabályozó-módosítás idé­zett elő. Ezt a hatékonyabb gaz­dálkodás eredményeként köny­veljük el. A siker legfőbb forrása — Az eredmények legfőbb for­rása az volt, hogy a párt és a társadalmi szervek vezető testü­letéi a munkájuk középpontjába állították a gazdasági célok meg­értetését, a végrehajtás szervezé­sét és ellenőrzését. A vállalati, illetve üzemi pártszervezetek a tennivalókat számonkérhetően megfogalmazó cselekvési progra­mok szerint dolgoztak. Az említettek hatására javult az összhang az 'érdekek megítélé­sében és képviseletében, úgyszin­tén a szemléletben. Az a véle­ményünk, hogy a hatékonyság növelésére kibontakozott tenden­ciák erősítésének meg vannak a feltételei a városban. Feladatok az ötéves terv második esztendejére — 1977-ben az ipar termelésé­nek növekedési üteme lassúbb lesz. de a várható 6—7 százalékos, fejlődés megfelel a középtávú tervidőszak előírásainak. A ter­melésnövekedést körülbelül 80— 85 százalékban a termelékenység fokozásával érik el Baja ipari üzemei. A településen tevékenykedő építőipari egységek az idén 330— 350 millió forintos termelésre lesznek képesek, a 400 milliós igénnyel szemben. Sürgető fel­adat az építőipari kapacitás bővítése városunkban — fejezte be tájékoztatóját Krascsenics Jó­zsef, a bajai városi pártbizottság munkatársa. A. T. S. Tanulságok hosszú távra Köztudott, hogy a mezőgazda­ságra jóval nagyobb feladat há­rul az idén, mint az elmúlt esz­tendőkben. Sokan felteszik a kér­dést: elérhetők-e a célkitűzések? Kétségtelen, hogy a tervek feszí­tettek, csak odaadó, jó munkával valósíthatók meg. Vegyük például a mindannyi­unkat érintő zöldségtermesztést. Szinte naponta ott motoszkál a fejünkben, lesz-e elegendő? Van­nak olyan üzemek is, ahol a régi közgazdasági szabályzók, a ter­melési költségek állandó növeke­dése mellett sem mondtak le a zöldségtermesztésről. Ezek közül való a „termeljünk több zöldsé­get” elindító mozgalmáról immár országosan is ismert tompái Kossuth Termelőszövetkezet. A gazdaság megalakulása óta fog­lalkozik konyhakerti növények termesztésével. Azóta mindig nyereséget hozott az ágazat a szövetkezetnek, hol többet, hol kevesebbet. Még a kritikus 1974- es, 1975-ös esztendőben, amikor jelentős elemi kár érte a gazda­ságot, se vált veszteségessé a zöldségtermesztés. Fazekas Bá­lint elnök az újabb kormányin­tézkedések után méginkább biza­kodik. — Ha nincs központi intézke­dés akkor igyekezetünk ellenére sem növelhetnénk több mint 50 hektárral a zöldségtermő terüle­tet az idén. A régi közgazdasági szabályzók a termelési költségek növekedése mellett az utóbbi években egyre csökkent a jöve­delmezőség. Márpedig ha az ága­zat nem éri el bármely más pél­dául a növénytermelés jövedel­mét akkor az üzemek lemonda­nak a konyhakerti növények ter­mesztéséről. Szerencsére ma más a hely­zet. A jó intézkedés azonban egy- mcgában még nem elég. Csak a lehetőséget kínálja, a formát ad­ja, a tartalmat a mezőgazdasági üzemek. Ezek vezetőin, dolgozó­in múlik elsősorban, hogyan hasz- náliák ki lehetőségeiket, miként teszik vonzóbbá zöldségtermelésü­ket. Kiemelkedő termésátlagok Sokan mondják, könnyű a tompaiaknak. Miért? Mért oda­figyelnek arra, amit csinálnak. Hallottam 150—200 mázsás pa­radicsom, 50—100 mázsás papri­ka-termésátlagokról. Nézzük, hogyan alakúltak ezek a Kossuth Termelőszövetkezetben? Paradi­csomból hét év átlagában 450, étkezési paprikából öt év átla­gában 220, fűszerpaprikából 8 év átlagában 150, pritaminpapriká- ból 200, sárgarépából 410, petre­zselyemből 170 mázsa termést ta­karítottak be hektáronként négy év átlagában, öntözés nélkül. Mi a jó eredmények titka Tom­pán? Erre Fazekas Bálint elnök adja meg a választ. — Elsősorban a termőhelyi adottságokat, valamint a község­ben és környéken levő emberek zöldségtermesztési tapasztalatait vettük figyelembe. Felhasznál­tunk minden anyagi és szellemi kapacitást, amely előbbre vitt a feladatok megoldásában. Az ága­zat fejlesztésével kapcsolatban sokoldalú vizsgálatot végeztünk, így jutottunk arra a következte­tésre, hogy talajaink, szerkezetük, vízgazdálkodási adottságuk miatt nem alkalmasak egyes zöldségfé­lék helyrevetéses termesztésére. Korszerű palántanevelő telepet létesítettünk, öt hektáron. A fó­liaházakat, légtérfűtéssel is el­láttuk. Ezekben neveljük meg a szántóföldi termesztéshez szüksé­ges palántákat, de felhasználjuk zöldséghajtatásra is. A telep ter­melési1 értéke a folyamatos hasz­nosítás mellett évente eléri az öt­millió forintot. Ha kiszámítjuk, hogy ez hektáronként 700—800 ezer forint, a termelési költség ráfordítással érhető el, akkor ki­tűnik, mennyire oda kell figyel­ni a primőrök ütemezésére, a ter­melés szervezésére. A hagyományos és korszerű együtt Az országban már sok helyen alkalmazzák a tompái Kossuth Tsz-ben 1903-ban kialakított ki- lencsoros palántázógépet, amely a barázdanyitáson kívül elvégzi a növények beiszapolását is. Ezenkívül több olyan eszközt ké­szítettek, ami szintén saját mun­kájukat könnyíti. A hagyomá­nyos és korszerű eljárásokat együtt alkalmazzák. Ez adja a termelés biztonságát és az, hogy a gazdaság 80—90 százalékban használ elit vetőmagot a palán­ták előállításához. Érdemes külön megemlíteni a talajerő-visszapótlást. A szövetke­zetben ennek megfelelően alakí­tották ki a többi ágazatot. A szai'vasmarhatelep termeli a ker­tészethez szükséges trágyameny- nviséget, á' növénjHermesités pe­dig az alomszalmát biztosítja az állatok részére. A sertéstelepen keletkezett trágyát tőzeggel ke­verve a tápkoekagyártásnál és a magágykészítésnél hasznosítják. A növények alá egy-két évenként adnak 500—600 mázsa szervestrá­gyát műtrágyával kiegészítve. A zöldségtermesztési ágazat speciális üzemszervezést igényel. Gondoljunk csak a betakarítás időszakára amikor nagy tömegű, • A tóesz asszonyai magágyat készítenek a fólia alatt. romlandó árut kell gyorsan biz­tonságba helyezni. Ha a leszedett termés egyetlen napig is kint ma­rad a táblán, az apadás már 4—6 százalék veszteséget okoz az üzemnek. Ki lehet számítani, hogy 400—500 mázsás hektáron­kénti termésátlag esetén mit je­lent ez. Még aznap elszállítják A szövetkezet immár egy évti­zede olyan rendszerét alakította ki a zöldségbetakarításnak, hogy a délelőtt leszedett termést még aznap elszállítják. — Állandóan ellenőrizzük, ér­tékeljük a gazdálkodásunkat — mondja az elnök. — Maradjunk az. áruszállításnál. A mezőgazda- sági üzemek saját szállítóeszköze­ik után nem fizetnek adót, ha termékeik fuvarozására használ­ják azokat. Nem mindegy, hogy egy hektár szántóról 40 mázsa búzát szállítunk-e be a felvásárló vállalatnak, vagy ugyanarról a területről 400 mázsa paradicso­mot. összehasonlítva, ez utóbbi­nál csak a szállítási tevékenység­ből tízszeres nyereség képződhet. • — A teljességre való törekvés nélkül az eddigiekből is kitűnik, mi mindenre kell figyelnie egy gazdaság vezetőségének, hogy a zöldségtermesztés nyereséges le­gyen. Nem mindegy, hogy a gép, az eszközellátottság, az üzemszer­vezés és egyéb termelési ténye­zők mellett milyen emberekkel dolgoznak a°' kertészetben-vJrierKi mondom Fazekas Bálintnak. — A hatvanas évek elejére visszatekintve mintegy 25 tagot számláló brigáddal kezdtük meg a zöldségtermelést — válaszol az elnök. — Azóta önálló ágazattá fejlesztettük, termelési értéke évente meghaladja a 18—20 mil­lió forintot. Ezt hét szakvezető irányításával 160—180 dolgozó produkálja. A 240 hektáros ker­tészetünk annyi értéket ad, mint az 1300 hektáron termesztett szántóföldi növények. Ez tagjaink jó, és lelkiismeretes munkájának köszönhető. Nálunk ismeretlen a lógás, minden növényre kidolgoz­tuk a normát. A tagság ezt elfo­gadta, és azt is, hogy már há­rom nap igazolatlan mulasztásért prémiumelvonás Jár, és eltolódik az egyébként ötévenként esedé­kes hűségjutalom kifizetése. Ami­kor a körülmények kívánják, fő­ként a betakarítás időszakában, az irodai dolgozók — magamat is beleértve — kint szorgosko­dunk a földeken. Nálunk ez a természetes, a szocialista brigá­dok vállalásaiban jelentős hang­súlyt kap e munkaművelet. Sajnos, még így sem tudnánk betakarítani a töméntelen árut, ha nem volna társadalmi segítség. Hívásunkra jönnek a diákok, az ipari munkások, de a katonaság is. Természetesen munkájukért bért fizetünk. Sok hasznos pél­dát tudok még felsorolni... Ala­pító tagjai vagyunk a soroksári paradicsomtermesztési rendszer­nek. 1972-ben szocialista együtt­működéssé vált a közel egy évti­zede fennálló szakmai kapcsola­tunk a Zöldségtermesztési Kutató Intézettel. Ugyancsak szocialista együtt­működés formájában ad szakta­nácsokat a Kertészeti Egyetem és annak kecskeméti főiskolai kara. Mi hallgatóikat fogadjuk a szö­vetkezetben a gyakorlati oktatás .céljából,, jó a Konzervipari Kutatóval a Me- < zőgépfeilesztő fi «Wteiát tesi kutatóállomassal. Az eredmé­nyeink alapján a megyei pártbi­zottság és tanács javaslatára a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium zöldségtermesztő bemutató gazdaságnak jelölt ki bennünket. A szövetkezet az ország bár­mely részéből szívesen fogadja az • érdeklődőket, akiknek szívesen átadják tapasztalataikat a spk- emberek. Bóna Zoltán A termelőszövetkezeti fiatalok megbecsülése A nagyüzemi gazdaságokban dolgozó pa­rasztfiatalok már csupán az idősebbek visz- szaemlékezéseiből ismerik, hogy annak ide­jén mit jelentett kétkezi munkával művelni a földet. A nehéz fizikai munka egyre na­gyobb részét gépek végzik. A nagyarányú gépesítés mintegy alapul szolgál a mező­gazdaság további fejlesztéséhez. A népgazda­ságnak viszont nem közömbös, hogy kik kezelik, irányítják a több millió forintot érő mezőgazdasági berendezéseket. Szakképzett, az új technológiákat értő fiatalokra van szükség a termelőszövetkezetekben. • A parasztfiatalok helyzeté­nek, szakmai, politikai tovább­fejlődésének, jogaik érvényesü­lésének nyomon követése rend­kívül fontos feladat. A megyei pártbizottság mellett működő if­júsági bizottság több alkalom­mal megtárgyalta a Bács-Kiskun megye közös gazdaságaiban dol­gozó fiatalok helyzetét. Két év­vel ezelőtt a bizottság tagjai részletes elemző munka után ar­ra a megállapításra jutottak, hogy az ifjúságpolitikával a ter­melőszövetkezetek általában nem kellően foglalkoznak. A közös gazdaságok vezetői közül sokan nem ismerik az ifjúsági törvény paragrafusait, melyeknek végre­hajtására sok helyütt nem készí­tettek intézkedési terveket. A szövetkezeti vezetők figyelmét felhívták e hiányosságok pótlásá­ra, s elvi útmutatásokat, javas­latokat adtak a fiatalok nevelé­sére, a velük való foglalkozásra. Két év után a párt ifjúsági bi­zottsága visszatért e fontos té­mára. Legutóbbi ülésükön a Kis­kunsági Mezőgazdasági Szövet­kezetek Területi Szövetségéhez tartozó közös gazdaságok ifjú­ságpolitikai munkájának tapasz­talatait tárgyalták meg. A je­lenlegi formájában másfél éve működő szövetség gazdaságaiban lényegesen többet a korábbiak­nál tudatosabban, rendszereseb­ben foglalkoznak a fiatalok ne­velésével. E megállapítás vala­mennyi közös gazdaságra érvé­nyes. A szövetkezeti vezetők na­gyobb figyelmet fordítanak a pá­lyakezdő fiatalok beilleszkedésé­nek segítésére, anyagi, erkölcsi megbecsülésükre. A lehetőségek viszont nem mindenütt egyfor­mák, tehát az előbbi általánosí­tás azzal a kiegészítéssel igaz, hogy a gazdaságilag erősebb szö­vetkezetekben sokkal több se­gítséget tudnak adni a fiatalok­nak. mint a gyengébben műkö­dő gazdaságok. Éppen ezért az ifjúságpolitika alakulása szempontjából sem lé­nyegtelen körülmény, hogy az utóbbi években történt egyesülé­sek nyomán például Kiskunfél­egyházán, Izsákon, Kiskőrösön, Kecelen öt-nyolc ezer hektáros nagygazdaságok alakultak ki, ahol további lehetőségek nyíltak a még korszerűbb termelésre, munkaszervezésre. Érthető, hogy ezekbe a szövetkezetekbe szíve­sebben jelentkeznek a fiatalok, hiszen kultúráltabb körülmények között dolgozhatnak, s fizetésük­kel is elégedettek. • A felmérések szerint a szö­vetség gazdaságaiban dolgozó mintegy tizenkétezer fiatal közül csaknem ötezernek saját lakása van. Sokan szüleikkel együtt laknak, természetes igényük, hogy családalapítás után külön költözzenek, s önálló életet kezd­jenek. Az elmúlt két évben a szövetséghez tartozó szövetkeze­tek csaknem hétmillió forint la­kásépítési hozzájárulást adtak fiatal dolgozóinknak. További anyagi támogatás szükséges ah­hoz, hogy a pályakezdő szakmun­kások, agrárszakemberek meg­oldhassák lakásproblémájukat. Nemrég egy növénytermesztő szakmunkással a pályaválasztásá­ról beszélgettünk. A 19 éves kis­kunfélegyházi fiatalember el­mondta, hogy amikor általános iskolás volt, többször meghívták a diákokat az Egyesült Lenin Termelőszövetkezetbe. A vezetők, s* a KISZ-esek bemutatták nekik az egyes ágazatok munkáját. Az üzemlátogatások után határozta el, hogy növénytermesztő lesz. • A közös gazdaságok egyre nagyobb figyelmet fordítanak az iskolákkal való kapcsolat kiala­kítására, erősítésére. Üzemláto­gatásra, tanulmányi kirándulásra hívják az általános iskolás diá­kokat. De mint azt az ifjúsági bizottság is megállapította, a mezőgazdasági pálya megszeret­tetésében az eddigieknél több segítséget várnak a pedagógusok­tól, s a szülőktől. i Érdekes, amit a fiatal növény­termesztő a beszélgetésünk során még elmondott. A «"árakban, üzemekben a pályakezdő mellett általában mindig ott van egy-egy idősebb szakmunkás, aki figyeli a fiatal munkáját, segít _neki. ö a szövetkezetben az első naptól kezdve szinte egyedül dolgozik. A brigádvezetőjével reggel, s a munka befejezésekor találkozik. Kicsit egyedül érzi magát. Mint mondta, könnyebben haladna, ha munkáját jobban irányítanák, hiszen kezdő még, nem érthet mindenhez. A területi szövetség vezetői is gondoltak erre, s a következőket javasolták a szövetkezeteknek: lehetőség szerint úgy szervezzék a munkát, hogy a pályakezdő fiatalok egy-egy jól képzett szak­ember mellett dolgozzanak, mert így a gyakorlatban sokat tanul­hatnának tőlük. A szakembere­ket nevelői munkájukért külön anyagi elismerésben lehetne ré­szesíteni. A szövetkezeti fiatalok jó mun­kahelyi közérzetének kialakulá­sában jelentős szerepe van a KISZ-kluboknak, könyvtáraknak, sportpályáknak. A munka jelle­ge miatt azonban meglehetősen nehéz közös programokat szer­vezni. Erre nyáron alig van le­hetőség. Az ifjúsági klubok fő­ként télen töltik be szerepüket. A KISZ-esek egyre több színvo­nalas politikai, szakmai, kulturá­lis programokat szerveznek. A lajosmizsei, lakiteleki, tiszakécs- kei és a kiskunfélegyházi' pa­rasztfiatalok kultúr- és néptánc- csoportokat is alakítottak. A szövetkezetek jelentős ösz- szegekkel támogatják a fiatalok művelődését, szórakozását. Álta­lános gyakorlat, hogy a termelő- szövetkezetek kulturális alap­jaikból anyagilag hozzájárulnak a községi könyvtárak, művelődé­si házak fenntartásához, a ren­dezvények költségeihez. A kulturális rendezvények azonban nem pótolják az általá­nos ismeretek rendszeres bővíté­sét. E téren található talán a legnagyobb gond: a szövetség működési területén ezer paraszt­fiatal nem végezte el az általá­nos iskolát. A szövetkezetekben dolgozó fiatalokhoz viszonyítva százalékban ugyan nem, de még­is sok ez a szám. A jövőben fo­kozottabban kell törekedni a fia­talok általános és szakmai to­vábbképzésére. • Ez természetesen nemcsak a vezetőkön, hanem a fiatalokon is múlik. Ösztönző erejükkel sokat segíthetnének ebben a szövetke­zeti KISZ-szervezetek. Tárnái László Zöldségtermesztés a tompái Kossuth-ban

Next

/
Oldalképek
Tartalom