Petőfi Népe, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-23 / 69. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1977. március 23. A megyei ütemnél is gyorsabban fejlődött 1976-ban Baja ipara A Duna-parti város ipari üzemei már a IV. ötéves tervidőszakban is évről évre mindig többet tettek az ország pénztárcájába, s az új középtávú tervidőszak első „akadályát" szintén sikeresen vették. Baja ipara tavaly — értékben mérve — mintegy 16 százalékkal növelte a termelését 1975-höz viszonyítva. Ezzel a népgazdasági ág helyi egységei — összességükben — még az országosnál nagyobb megyei fejlődési ütemet is túlszárnyalták. A múlt évi eredmények, tapasztalatok és az újabb feladatok összegezésére Krascsenics Józsefet, a városi pártbizottság munkatársát kértük fel. A tárcaipar vezet — A város gazdasági életében 1976-ban méginkább meghatározóvá vált az ipar — kezdte ösz- szefoglalóját Krascsenics József. — Mint a korábbi években, tavaly sem volt egyenlő mértékű a három szektor egységeinek fejlődése. A leggyorsabban a tárcaipar gyárai haladtak. Sorrendben az ÉPFA, az ÉVIG, a Finomposztó Vállalat, a Ganz Villamossági Művek és a Férfi Fehérneműgyár gyára érte el a legjobb eredményt a termelés növekedésében. Az átlagtól is elmaradt a Bácska Bútoripari Vállalat. A tárcaiparhoz való átkerülése eddig nem sokat gyümölcsözött. A városi pártbizottság végrehajtó bizottsága az év első felében megvizsgálja a vállalat továbbfejlődésének lehetőségeit. Ä Finomposztó tavaly már 800 millió forintnál nagyobb termelési értéket produkált. A rekonstrukciós munkálatok közepette elért eredményeiért dicséret illeti a vállalat közösségét. Szintén elismerő szavakat érdemel a Ganz-gyár félmilliárdos termelést hozó kollektívája, amely az év közben, terven felül kapott feladatokat is megoldotta. Az ÉPFA-gyár majdnem 30 százalékos termelésnövekedésének értékét nagyobbítja, hogy azt beruházás nélkül, alapvetően a belső tartalékok feltárásával valósították meg. A Kismotor- és Gépgyár a korábbi évek „nagy ugrásai” után tavaly lassúbb léptekkel haladt előre. Ügy ítéljük meg, hogy a gyárban jól kihasználták a csendesebb esztendőt, ugyanis jelentékeny szervezési, hatékonyságot fokozó intézkedéseket készítettek elő. A Magyar Hűtőipar gyára túlteljesítette a tervét 1976-ban, ami figyelemre méltó fegyverténynek számít a múlt évi kedvezőtlen mezőgazdasági feltételek mellett. A rugalmasság, a jó szervező- munka segített a tekintélyes hazai és exportkötelezettségek teljesítésében. Tanácsi és szövetkezeti ipar — A tanácsi vállalatok száma a korábbi átszervezések miatt lecsökkent Baján. Közülük az Építő- és Építőanyagipari, valamint a Sütőipari Vállalat a városi átlagnál lendületesebben, a Városgazdálkodási Vállalat pedig annál szerényebben fejlődőt). A szövetkezeti ipar egységei kishíján 10 százalékkal növelték termelésüket. Sorrendben a Háziipari, a Lakberendező, és a Duna menti Szolgáltató Szövetkezet tavaly 45 millió forintos export-tervet teljesített, amit jó eredménynek tartunk. A Vas- és Fémipari Szövetkezet mérsékeltebb tempóval, de eredményes évet zárt. A MAHA- JOSZ Szövetkezet 1976-ban is egyenletesen fejlődött. A jövőben azt várjuk tőle, hogy a műszaki színvonal emelésével zavartalanul lássál el kaviccsal a várost és vonzáskörzetét. Csaknem 45 százalékkal nőtt az export — A városban és vonzáskörzetében 1976-ban az ipar termelési szerkezetének alakulását a közúti járműprogramban való részvétel (a Kismotor és a Ganz gyára), a könnyűipari rekonstrukcióból történő részesedés (a Finomposztó Vállalat és a Férfi Fehérneműgyár egysége), valamint a folyamatban levő élelmi- szeripari beruházások (a Húskombinát) határozták meg. Az élelmiszeripari beruházások befejezésével a gép- és a textil ruházati ipar vezető szerepe megmarad a városban, de kisebb arányváltozás történik majd. Az élelmiszeripar súlyának növekedése a tőkés piacon is gazdaságosan értékesíthető árualapok bővülését idézi elő. A termelési szerkezet már korábban elkezdett korszerűsítése • A Bajai lakberenező, Építő és Vas Ipari Szövetkezetnél svéd exportra ágyalkatrészeket gyártanak. döntő befolyással volt Baján a termékösszetétel alakulására. A központi programok jóvoltából átalakította termékstruktúráját a Finomposztó, a Fékon egysége, a Ganz és a Kismotor gyára, ami folyamatban volt tavaly is. Jellemző, hogy a termelés azoknál az ipari egységeknél nőtt leggyorsabban. ahol a termékek többsége korszerű és gazdaságosan értékesíthető, összefügg ezzel a város exportjának múlt évi 44,6 százalékos felfutása. Az exporttermelés értéke körülbelül 200 millió forinttal szárnyalta túl az előző évit. A tőkés kivitel növekedése is számottevő volt. A kilenc közvetlen, vagy közvetett exportra gyártó üzem közül a Finomposztó, a Fékon gyáregysége, a Ganz VM, a Kismotor és a Magyar Hűtőipar gyára, valamint a Lakberendező Szövetkezet tett eleget a legtekintélyesebb megrendeléseknek. Az építőipar elmaradt az igényektől — A BÁCSÉP Bajai Főépítésvezetősége, a Bajai Építő- és Építőanyagipari Vállalat, a Lak- berendező Szövetkezet, továbbá néhány építéssel foglalkozó más szervezet tavaly összesen mintegy 265—175 millió forint értékű munkát végzett a városban. Ezzel a termeléssel nem tudták kielégíteni a beruházási igényeket. A kapacitáshiány tartósnak mutatkozik, ezért a jövőben szükség van az igények rangsorolására, esetleg építőipari szervezeti változtatásokra, a szervezettségi és a technikai színvonal emelésére. Elengedhetetlen a beruházások előkészítési munkájának javítása is. Termelékenység és nyereség — A város iparának múlt évi sikere 90 százalékban a termelékenység növekedéséből származik. A létszám csak minimális mértékben gyarapodott. Elmondhatjuk, hogy Baja ipari üzemei összességükben a nyereségterv túlteljesítésével mintegy 90 százalékát pótolták annak az eredménycsökkenésnek, amelyet a múlt év elején életbe lépett gazdasági szabályozó-módosítás idézett elő. Ezt a hatékonyabb gazdálkodás eredményeként könyveljük el. A siker legfőbb forrása — Az eredmények legfőbb forrása az volt, hogy a párt és a társadalmi szervek vezető testületéi a munkájuk középpontjába állították a gazdasági célok megértetését, a végrehajtás szervezését és ellenőrzését. A vállalati, illetve üzemi pártszervezetek a tennivalókat számonkérhetően megfogalmazó cselekvési programok szerint dolgoztak. Az említettek hatására javult az összhang az 'érdekek megítélésében és képviseletében, úgyszintén a szemléletben. Az a véleményünk, hogy a hatékonyság növelésére kibontakozott tendenciák erősítésének meg vannak a feltételei a városban. Feladatok az ötéves terv második esztendejére — 1977-ben az ipar termelésének növekedési üteme lassúbb lesz. de a várható 6—7 százalékos, fejlődés megfelel a középtávú tervidőszak előírásainak. A termelésnövekedést körülbelül 80— 85 százalékban a termelékenység fokozásával érik el Baja ipari üzemei. A településen tevékenykedő építőipari egységek az idén 330— 350 millió forintos termelésre lesznek képesek, a 400 milliós igénnyel szemben. Sürgető feladat az építőipari kapacitás bővítése városunkban — fejezte be tájékoztatóját Krascsenics József, a bajai városi pártbizottság munkatársa. A. T. S. Tanulságok hosszú távra Köztudott, hogy a mezőgazdaságra jóval nagyobb feladat hárul az idén, mint az elmúlt esztendőkben. Sokan felteszik a kérdést: elérhetők-e a célkitűzések? Kétségtelen, hogy a tervek feszítettek, csak odaadó, jó munkával valósíthatók meg. Vegyük például a mindannyiunkat érintő zöldségtermesztést. Szinte naponta ott motoszkál a fejünkben, lesz-e elegendő? Vannak olyan üzemek is, ahol a régi közgazdasági szabályzók, a termelési költségek állandó növekedése mellett sem mondtak le a zöldségtermesztésről. Ezek közül való a „termeljünk több zöldséget” elindító mozgalmáról immár országosan is ismert tompái Kossuth Termelőszövetkezet. A gazdaság megalakulása óta foglalkozik konyhakerti növények termesztésével. Azóta mindig nyereséget hozott az ágazat a szövetkezetnek, hol többet, hol kevesebbet. Még a kritikus 1974- es, 1975-ös esztendőben, amikor jelentős elemi kár érte a gazdaságot, se vált veszteségessé a zöldségtermesztés. Fazekas Bálint elnök az újabb kormányintézkedések után méginkább bizakodik. — Ha nincs központi intézkedés akkor igyekezetünk ellenére sem növelhetnénk több mint 50 hektárral a zöldségtermő területet az idén. A régi közgazdasági szabályzók a termelési költségek növekedése mellett az utóbbi években egyre csökkent a jövedelmezőség. Márpedig ha az ágazat nem éri el bármely más például a növénytermelés jövedelmét akkor az üzemek lemondanak a konyhakerti növények termesztéséről. Szerencsére ma más a helyzet. A jó intézkedés azonban egy- mcgában még nem elég. Csak a lehetőséget kínálja, a formát adja, a tartalmat a mezőgazdasági üzemek. Ezek vezetőin, dolgozóin múlik elsősorban, hogyan hasz- náliák ki lehetőségeiket, miként teszik vonzóbbá zöldségtermelésüket. Kiemelkedő termésátlagok Sokan mondják, könnyű a tompaiaknak. Miért? Mért odafigyelnek arra, amit csinálnak. Hallottam 150—200 mázsás paradicsom, 50—100 mázsás paprika-termésátlagokról. Nézzük, hogyan alakúltak ezek a Kossuth Termelőszövetkezetben? Paradicsomból hét év átlagában 450, étkezési paprikából öt év átlagában 220, fűszerpaprikából 8 év átlagában 150, pritaminpapriká- ból 200, sárgarépából 410, petrezselyemből 170 mázsa termést takarítottak be hektáronként négy év átlagában, öntözés nélkül. Mi a jó eredmények titka Tompán? Erre Fazekas Bálint elnök adja meg a választ. — Elsősorban a termőhelyi adottságokat, valamint a községben és környéken levő emberek zöldségtermesztési tapasztalatait vettük figyelembe. Felhasználtunk minden anyagi és szellemi kapacitást, amely előbbre vitt a feladatok megoldásában. Az ágazat fejlesztésével kapcsolatban sokoldalú vizsgálatot végeztünk, így jutottunk arra a következtetésre, hogy talajaink, szerkezetük, vízgazdálkodási adottságuk miatt nem alkalmasak egyes zöldségfélék helyrevetéses termesztésére. Korszerű palántanevelő telepet létesítettünk, öt hektáron. A fóliaházakat, légtérfűtéssel is elláttuk. Ezekben neveljük meg a szántóföldi termesztéshez szükséges palántákat, de felhasználjuk zöldséghajtatásra is. A telep termelési1 értéke a folyamatos hasznosítás mellett évente eléri az ötmillió forintot. Ha kiszámítjuk, hogy ez hektáronként 700—800 ezer forint, a termelési költség ráfordítással érhető el, akkor kitűnik, mennyire oda kell figyelni a primőrök ütemezésére, a termelés szervezésére. A hagyományos és korszerű együtt Az országban már sok helyen alkalmazzák a tompái Kossuth Tsz-ben 1903-ban kialakított ki- lencsoros palántázógépet, amely a barázdanyitáson kívül elvégzi a növények beiszapolását is. Ezenkívül több olyan eszközt készítettek, ami szintén saját munkájukat könnyíti. A hagyományos és korszerű eljárásokat együtt alkalmazzák. Ez adja a termelés biztonságát és az, hogy a gazdaság 80—90 százalékban használ elit vetőmagot a palánták előállításához. Érdemes külön megemlíteni a talajerő-visszapótlást. A szövetkezetben ennek megfelelően alakították ki a többi ágazatot. A szai'vasmarhatelep termeli a kertészethez szükséges trágyameny- nviséget, á' növénjHermesités pedig az alomszalmát biztosítja az állatok részére. A sertéstelepen keletkezett trágyát tőzeggel keverve a tápkoekagyártásnál és a magágykészítésnél hasznosítják. A növények alá egy-két évenként adnak 500—600 mázsa szervestrágyát műtrágyával kiegészítve. A zöldségtermesztési ágazat speciális üzemszervezést igényel. Gondoljunk csak a betakarítás időszakára amikor nagy tömegű, • A tóesz asszonyai magágyat készítenek a fólia alatt. romlandó árut kell gyorsan biztonságba helyezni. Ha a leszedett termés egyetlen napig is kint marad a táblán, az apadás már 4—6 százalék veszteséget okoz az üzemnek. Ki lehet számítani, hogy 400—500 mázsás hektáronkénti termésátlag esetén mit jelent ez. Még aznap elszállítják A szövetkezet immár egy évtizede olyan rendszerét alakította ki a zöldségbetakarításnak, hogy a délelőtt leszedett termést még aznap elszállítják. — Állandóan ellenőrizzük, értékeljük a gazdálkodásunkat — mondja az elnök. — Maradjunk az. áruszállításnál. A mezőgazda- sági üzemek saját szállítóeszközeik után nem fizetnek adót, ha termékeik fuvarozására használják azokat. Nem mindegy, hogy egy hektár szántóról 40 mázsa búzát szállítunk-e be a felvásárló vállalatnak, vagy ugyanarról a területről 400 mázsa paradicsomot. összehasonlítva, ez utóbbinál csak a szállítási tevékenységből tízszeres nyereség képződhet. • — A teljességre való törekvés nélkül az eddigiekből is kitűnik, mi mindenre kell figyelnie egy gazdaság vezetőségének, hogy a zöldségtermesztés nyereséges legyen. Nem mindegy, hogy a gép, az eszközellátottság, az üzemszervezés és egyéb termelési tényezők mellett milyen emberekkel dolgoznak a°' kertészetben-vJrierKi mondom Fazekas Bálintnak. — A hatvanas évek elejére visszatekintve mintegy 25 tagot számláló brigáddal kezdtük meg a zöldségtermelést — válaszol az elnök. — Azóta önálló ágazattá fejlesztettük, termelési értéke évente meghaladja a 18—20 millió forintot. Ezt hét szakvezető irányításával 160—180 dolgozó produkálja. A 240 hektáros kertészetünk annyi értéket ad, mint az 1300 hektáron termesztett szántóföldi növények. Ez tagjaink jó, és lelkiismeretes munkájának köszönhető. Nálunk ismeretlen a lógás, minden növényre kidolgoztuk a normát. A tagság ezt elfogadta, és azt is, hogy már három nap igazolatlan mulasztásért prémiumelvonás Jár, és eltolódik az egyébként ötévenként esedékes hűségjutalom kifizetése. Amikor a körülmények kívánják, főként a betakarítás időszakában, az irodai dolgozók — magamat is beleértve — kint szorgoskodunk a földeken. Nálunk ez a természetes, a szocialista brigádok vállalásaiban jelentős hangsúlyt kap e munkaművelet. Sajnos, még így sem tudnánk betakarítani a töméntelen árut, ha nem volna társadalmi segítség. Hívásunkra jönnek a diákok, az ipari munkások, de a katonaság is. Természetesen munkájukért bért fizetünk. Sok hasznos példát tudok még felsorolni... Alapító tagjai vagyunk a soroksári paradicsomtermesztési rendszernek. 1972-ben szocialista együttműködéssé vált a közel egy évtizede fennálló szakmai kapcsolatunk a Zöldségtermesztési Kutató Intézettel. Ugyancsak szocialista együttműködés formájában ad szaktanácsokat a Kertészeti Egyetem és annak kecskeméti főiskolai kara. Mi hallgatóikat fogadjuk a szövetkezetben a gyakorlati oktatás .céljából,, jó a Konzervipari Kutatóval a Me- < zőgépfeilesztő fi «Wteiát tesi kutatóállomassal. Az eredményeink alapján a megyei pártbizottság és tanács javaslatára a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium zöldségtermesztő bemutató gazdaságnak jelölt ki bennünket. A szövetkezet az ország bármely részéből szívesen fogadja az • érdeklődőket, akiknek szívesen átadják tapasztalataikat a spk- emberek. Bóna Zoltán A termelőszövetkezeti fiatalok megbecsülése A nagyüzemi gazdaságokban dolgozó parasztfiatalok már csupán az idősebbek visz- szaemlékezéseiből ismerik, hogy annak idején mit jelentett kétkezi munkával művelni a földet. A nehéz fizikai munka egyre nagyobb részét gépek végzik. A nagyarányú gépesítés mintegy alapul szolgál a mezőgazdaság további fejlesztéséhez. A népgazdaságnak viszont nem közömbös, hogy kik kezelik, irányítják a több millió forintot érő mezőgazdasági berendezéseket. Szakképzett, az új technológiákat értő fiatalokra van szükség a termelőszövetkezetekben. • A parasztfiatalok helyzetének, szakmai, politikai továbbfejlődésének, jogaik érvényesülésének nyomon követése rendkívül fontos feladat. A megyei pártbizottság mellett működő ifjúsági bizottság több alkalommal megtárgyalta a Bács-Kiskun megye közös gazdaságaiban dolgozó fiatalok helyzetét. Két évvel ezelőtt a bizottság tagjai részletes elemző munka után arra a megállapításra jutottak, hogy az ifjúságpolitikával a termelőszövetkezetek általában nem kellően foglalkoznak. A közös gazdaságok vezetői közül sokan nem ismerik az ifjúsági törvény paragrafusait, melyeknek végrehajtására sok helyütt nem készítettek intézkedési terveket. A szövetkezeti vezetők figyelmét felhívták e hiányosságok pótlására, s elvi útmutatásokat, javaslatokat adtak a fiatalok nevelésére, a velük való foglalkozásra. Két év után a párt ifjúsági bizottsága visszatért e fontos témára. Legutóbbi ülésükön a Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségéhez tartozó közös gazdaságok ifjúságpolitikai munkájának tapasztalatait tárgyalták meg. A jelenlegi formájában másfél éve működő szövetség gazdaságaiban lényegesen többet a korábbiaknál tudatosabban, rendszeresebben foglalkoznak a fiatalok nevelésével. E megállapítás valamennyi közös gazdaságra érvényes. A szövetkezeti vezetők nagyobb figyelmet fordítanak a pályakezdő fiatalok beilleszkedésének segítésére, anyagi, erkölcsi megbecsülésükre. A lehetőségek viszont nem mindenütt egyformák, tehát az előbbi általánosítás azzal a kiegészítéssel igaz, hogy a gazdaságilag erősebb szövetkezetekben sokkal több segítséget tudnak adni a fiataloknak. mint a gyengébben működő gazdaságok. Éppen ezért az ifjúságpolitika alakulása szempontjából sem lényegtelen körülmény, hogy az utóbbi években történt egyesülések nyomán például Kiskunfélegyházán, Izsákon, Kiskőrösön, Kecelen öt-nyolc ezer hektáros nagygazdaságok alakultak ki, ahol további lehetőségek nyíltak a még korszerűbb termelésre, munkaszervezésre. Érthető, hogy ezekbe a szövetkezetekbe szívesebben jelentkeznek a fiatalok, hiszen kultúráltabb körülmények között dolgozhatnak, s fizetésükkel is elégedettek. • A felmérések szerint a szövetség gazdaságaiban dolgozó mintegy tizenkétezer fiatal közül csaknem ötezernek saját lakása van. Sokan szüleikkel együtt laknak, természetes igényük, hogy családalapítás után külön költözzenek, s önálló életet kezdjenek. Az elmúlt két évben a szövetséghez tartozó szövetkezetek csaknem hétmillió forint lakásépítési hozzájárulást adtak fiatal dolgozóinknak. További anyagi támogatás szükséges ahhoz, hogy a pályakezdő szakmunkások, agrárszakemberek megoldhassák lakásproblémájukat. Nemrég egy növénytermesztő szakmunkással a pályaválasztásáról beszélgettünk. A 19 éves kiskunfélegyházi fiatalember elmondta, hogy amikor általános iskolás volt, többször meghívták a diákokat az Egyesült Lenin Termelőszövetkezetbe. A vezetők, s* a KISZ-esek bemutatták nekik az egyes ágazatok munkáját. Az üzemlátogatások után határozta el, hogy növénytermesztő lesz. • A közös gazdaságok egyre nagyobb figyelmet fordítanak az iskolákkal való kapcsolat kialakítására, erősítésére. Üzemlátogatásra, tanulmányi kirándulásra hívják az általános iskolás diákokat. De mint azt az ifjúsági bizottság is megállapította, a mezőgazdasági pálya megszerettetésében az eddigieknél több segítséget várnak a pedagógusoktól, s a szülőktől. i Érdekes, amit a fiatal növénytermesztő a beszélgetésünk során még elmondott. A «"árakban, üzemekben a pályakezdő mellett általában mindig ott van egy-egy idősebb szakmunkás, aki figyeli a fiatal munkáját, segít _neki. ö a szövetkezetben az első naptól kezdve szinte egyedül dolgozik. A brigádvezetőjével reggel, s a munka befejezésekor találkozik. Kicsit egyedül érzi magát. Mint mondta, könnyebben haladna, ha munkáját jobban irányítanák, hiszen kezdő még, nem érthet mindenhez. A területi szövetség vezetői is gondoltak erre, s a következőket javasolták a szövetkezeteknek: lehetőség szerint úgy szervezzék a munkát, hogy a pályakezdő fiatalok egy-egy jól képzett szakember mellett dolgozzanak, mert így a gyakorlatban sokat tanulhatnának tőlük. A szakembereket nevelői munkájukért külön anyagi elismerésben lehetne részesíteni. A szövetkezeti fiatalok jó munkahelyi közérzetének kialakulásában jelentős szerepe van a KISZ-kluboknak, könyvtáraknak, sportpályáknak. A munka jellege miatt azonban meglehetősen nehéz közös programokat szervezni. Erre nyáron alig van lehetőség. Az ifjúsági klubok főként télen töltik be szerepüket. A KISZ-esek egyre több színvonalas politikai, szakmai, kulturális programokat szerveznek. A lajosmizsei, lakiteleki, tiszakécs- kei és a kiskunfélegyházi' parasztfiatalok kultúr- és néptánc- csoportokat is alakítottak. A szövetkezetek jelentős ösz- szegekkel támogatják a fiatalok művelődését, szórakozását. Általános gyakorlat, hogy a termelő- szövetkezetek kulturális alapjaikból anyagilag hozzájárulnak a községi könyvtárak, művelődési házak fenntartásához, a rendezvények költségeihez. A kulturális rendezvények azonban nem pótolják az általános ismeretek rendszeres bővítését. E téren található talán a legnagyobb gond: a szövetség működési területén ezer parasztfiatal nem végezte el az általános iskolát. A szövetkezetekben dolgozó fiatalokhoz viszonyítva százalékban ugyan nem, de mégis sok ez a szám. A jövőben fokozottabban kell törekedni a fiatalok általános és szakmai továbbképzésére. • Ez természetesen nemcsak a vezetőkön, hanem a fiatalokon is múlik. Ösztönző erejükkel sokat segíthetnének ebben a szövetkezeti KISZ-szervezetek. Tárnái László Zöldségtermesztés a tompái Kossuth-ban
