Petőfi Népe, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-18 / 65. szám

IDŐJÁRÁS Várható Időjárás ma estig: délelótt még derült, száraz ldó, késóbb nyugat felől lassan megnövekvő felhőzet, a Dunántúlon néhány helyen már lehet eső, zápor. Országszerte élénk, Időnként megerősödő déli szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérsék­let • plusz S, a legmagasabb nappali hőmérséklet 14—19 fok között. Áz országgyűlés tavaszi ülésszaka ▼BLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! k| Sár C) k C), >ó Cil PETŐFI NÉPE LlVi sa) A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottságá­nak ülését március 18-ra összehívták. A Végrehajtó Bizottság, a Központi Bizottság 1975. október 23-1, a párttagsági könyvek cseréjéről szóló határozata végrehajtásáról szóló jelentés tárgyalását javasolja a megyei pártbizottságnak. Vetnek a Duna mentén P • Nemcsak Kiskunfélegyházán, a Homokhátság gyorsan melegedő ta­laján, hanem a Duna mellékén Is megkezdődött a tavaszi vetés. Ké­pünkön 80 hektáron teszik földbe a zöldborsó magot a solti határban. Sürget az idő. ezért egy géppel naponta 16 hektárt vetnek. (Pásztor Zoltán felvétele.) Tizenegy termelőszövetkezet összefogott Kiskunfélegyházán és környé­kén hagyományai vannak a li­batenyésztésnek. Erről a vidék­ről kerül <ki a libamáj-export na­gyobb része. Újabban Kecskemé­ten és környékén is megnőtt az érdeklődés a lúdtartás iránt. A Kiskunsági Mezőgazdasági Szö­vetkezetek Területi Szövetségé­nek kezdeményezésére az ágazat fejlesztése érdekében lúdtartó társulás alakult. Az együttműkö­désben tizenegy termelőszövet­kezet vesz részt. A társulás kö­zös képviselője a Kecskeméti Ba­romfifeldolgozó Vállalat. A megállapodás szerint az együtt­működés során gondoskodnak a szaporításhoz szükséges törzs- ludakról és tenyésztojásról, pecse­nyeliba, valamint hízottliba alap­anyagról. Megszervezik a hizla­lást és a tömést. A munka össze­hangolása céljából döntenek a fajtákról, a nevelés és a hizla­lás egységes technológiájáról. Összegyűjtik a tenyésztési tapasz­talatokat, értékelik azokat. Meg­szervezik a szaktanácsadást. Ter­mészetesen a szükséges takar­mányról is gondoskodnak, illetve megszervezik a táptakarmány gyártását. Az együtműködés során elérik, hogy az V. ötéves tervidőszak vé­gére 400 vagon hízottlibát, 150 vagon pecsenyeludat adnak a fel­dolgozóiparnak, illetve a keres­kedelemnek. Csütörtökön délelőtt II órakor összeült az országgyűlés. A tavaszi ülésszakon részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, továbbá a Központi Bizottság titkárai és a kor­mány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a Bu­dapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos ve­zetője. k C), (S AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA jre — ............... .mi................... ———i.— k xxxii. évf. 65. szám Ára: 90 fillér 1977. március IS. péntek Kádár János vezetésével párt- és kormányküldöttség utazik a Német Demokratikus Köztársaságba Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titkárának vezetésével a Német Szocia­lista Egységpárt Központi Bizottságának és a Német Demok­ratikus Köztársaság kormányának meghívására a közeli na­pokban magyar párt- és kormányküldöttség utazik hivatalos, baráti látogatásra a Német Demokratikus Köztársaságba. (MTI) Ma összeül a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy az országos választási elnökség benyújtotta az időközi vá­lasztásról szóló jelentését; Nógrád megye 5. sz. választó- kerületében Hütter Csabát választották meg országgyűlé­si képviselővé. A jelentést' dr. Pesta László, az országgyűlés jegyzője ismertette. Hütter Csaba megbízólevelét az or­szággyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága meg­vizsgálta, s megállapította, hogy mindenben megfelel a törvényben előírt feltételek­nek. Az országgyűlés ezt kö­vetően. tudomásul vette az or­szágos választási elnökség je­lentését, és Hütter Csaba kép­viselőt igazoltnak jelentette ki. Az országgyűlés tudomásul vette az Elnöki Tanácsnak a legutóbbi ülésszak óta alko­tott törvényerejű rendeletéi­ről szóló jelentését, majd el­fogadta az ülésszak tárgysoro­zatát: 1.1 A közérdekű bejelenté­sekről, javaslatokról és pa­naszokról szóló törvényjavas­lat; 2. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámo­lója a megválasztása óta vég­zett munkájáról; 3. Interpelláció. Az elfogadott napirendnek megfelelően elsőként dr. Ko­rom Mihály igazságügymi­niszter terjesztette be az új törvény javaslatát. A miniszteri expozét köve­tően dr. Antaljfy György egyetemi tanár, Csongrád me­gyei képviselő, a törvényja­vaslat előadója számolt be a törvényjavaslat előzetes vitái­ról, s bejelentette, hogy a jo­gi, igazgatási és igazságügyi bizottság egy szövegmódosító indítványt terjeszt az ország- gyűlés elé: olyan, a tervezet lényegét nem érintő változást javasol, amely a paragrafus­sor címében is kifejezésre jut­tatja a rosszhiszeműen, alap­talanul bepanaszollak, megvá­doltak védelmét. Felszólalt a vitában dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisz­tertanács Tanácsi Hivatalá­nak elnöke, Gázsiíy Milutinné Baranya megyei, dr. Mátay Pál Fejér megyei, özv. Gás­pár Istvánná Szabolcs-Szat- már megyei, Klaukó Mátyás Békés megyei, Darvasi István budapesti, Kovács Istvánná Pest megyei, Szávó Bála bu­dapesti, dr. Németh Pál Bor­sod megyei, Koczmann Fe- rencné Győr-Sopron megyei, dr. Juhász Tibor Bács-Kiskun megyei és Simon Ernőné So­mogy megyei képviselő. A vitában elhangzottakra dr. Korom Mihály válaszolt. Az országgyűlés a közérde­kű bejelentésekről, javaslatok­ról, és panaszokról szóló tör­vényjavaslatot általánosságban és a módosító javaslattal rész­leteiben is egyhangúlag elfo­gadta. Ezt követően Cseterki La­jos, az Elnöki Tanács titkára számolt be az Elnöki Tanács elmúlt másfél évben végzett tevékenységéről. Az ország- gyűlés Cseterki Lajos beszá­molóját jóváhagyólag tudo­másul vette. Egy interpelláció hangzott el a Börzsöny-hegység térsé­gében a tv-vételi lehetőség javításáról, amelyre dr. Áb­rahóm Kálmán államtitkár válaszolt. A választ a képvi­selő és az országgyűlés tudo­másul vette. Az országgyűlés tavaszi ülésszaka Apró Antal zársza­vával ért véget. (MTI) MH Dr. Korom Mihály expozéja Bevezetőben a miniszter fel­idézte, hogy első ízben 1954-ben alkotott az országgyűlés törvényt a lakosság bejelentéseinek inté­zéséről. Később az államigazga­tási eljárásról 1957-ben elfoga­dott törvény rendelkezett a köz­érdekű bejelentésekkel, javasla­tokkal és panaszokkal kapcsola­tos ügyintézésről. A mostani tör­vényjavaslat célja, hogy korsze­rűen szabályozza a társadalmi viszonyok egy fontos csoportját, a jog eszközével is hozzájáruljon a közügyek intézésének javítá­sához, segítse az ügyintézés színvonalának emelését, az ál­lampolgári fegyelem és felelős­ségtudat erősítését. Dr. Korom Mihály a további­akban elmondta: az elmúlt két évtized gyakorlati tapasztalatai azt mutatták, hogy a közérdekű bejelentések, javaslatok és pana­szok jogi szabályozását helyes kiemelni az államigazgatási el­járás köréből, és önálló tör­vényben kell rendezni. Ezek az ügyek ugyanis, az államigazgatá­si eljárásnál sokkal szélesebb körbe tartoznak. A külön törvé­nyi szabályozás egyben aláhúz­za a téma társadalmi jelentősé­gét is. A törvényjavaslat jellemző vo­násaként emelte ki, hogy tétele­sen megkülönbözteti a közérde­kű bejelentés, javaslat és panasz fogalmát, és elintézésüket ennek megfelelően szabályozza. A köz­érdekű bejelentések olyan hi­bákra, hiányosságokra hívják fel a figyelmet, amelyeknek meg­szüntetése a nagyobb vagy kisebb közösség érdeke; felhívhatják az illetékesek figyelmét olyan té­nyekre, körülményekre, emberi magatartásokra, amelyek jogsza­bályokba ütköznek vagy ellenté­tesek a szocialista erkölcs nor­máival, a szocialista gazdálkodás elveivel, illetőleg más módon sértik vagy veszélyeztetik a tár­sadalom érdekeit. Közérdekű ja­vaslat a társadalmilag hasznos cél elérésére irányuló kezdemé­nyezés. Panasz az a kérelem, amely egyéni jog vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elin­tézése nem tartozik jogilag sza­bályozott más eljárásra. A törvényjavaslat kifejezésre juttatja azt a fontos elvet, hogy minden ügyet ott kell elintézni, ahová az tartozik. Ezért az ügy­kör szerint felsorolt szervek kö­telességévé teszi a hozzájuk ér­kezett ügyek érdemi elbírálását, megválaszolását. Erre a közérde­kű bejelentések és javaslatok ese­tében 30 napos határidőt ír elő. Ha ennyi idő alatt nem lehetsé­ges intézkedni, a bejelentőt tá­jékoztatni kell az elintézés vár­ható időpontjáról. Az alaposnak bizonyult közérdekű bejelentés esetén gondoskodni kell a köz­érdeknek megfelelő állapot hely­reállításáról, meg kell tenni az ehhez szükséges intézkedéseket, gondoskodni kell a feltárt hibák okainak megszüntetéséről. A hi­bák ismétlődésének megelőzésé­re és indokolt esetben a felelő­sök felelősségre vonására, illet­ve annak kezdeményezése végett is intézkedni kell. A nagyobb je­fel lehet függeszteni az állásától azt, aki nem állítja helyre a törvényes állapotot. A bejelentőt azonban olyan sérelem is érheti, amelynek orvoslása nem, vagy nem elsősorban jogszabály kér­dése. Az olyan burkolt megtor­lásról van szó, amikor a munká­ját nem értékelik megfelelően, fizetésemelésnél, jutalmazásnál stb. „elfeledkeznek” róla. vagy olyan légkört alakítanak ki kö­rülötte, hogy végül is munkahe­lyének elhagyására kényszerül. Az ilyen megtorlásokkal szemben is határozottan fel kell lépni, ezért sokat tudnak tenni a mun­kahelyi társadalmi szervezetek. Megemlítette a miniszter, hogy a rosszhiszemű bejelentőkkel, a rágalmazókkal szembeni fellépés elmehet egészen az illetők bün­tetőjogi felelősségre vonásáig. A továbbiakban a panaszok in­tézése kapcsán dr. Korom Mi­hály azt is elmondta: sok olyan eset előfordult, hogy az állam­polgár egy-egy elsőfokú döntéssel szemben nem a másodfokon ille­tékes hatósághoz fellebbezett, ha­nem tollat ragadott, egy időben több helyre is fordult panasszal keresni valódi vagy vélt igazát. A törvényjavaslat most akként rendelkezik ugyan, hogy ilyen esetekben az ügyet oda kell el­juttatni, ahova az eljárási sza­bályok szerint az tartozik, közben azonban sokszor elmúlik a fel­lebbezési határidő és az első döntés jogerőssé válik. Utána pedig nehéz helyrehozni az ügyet, még ha igaza is van a panaszos­nak. Meg kell tehát értenie min­denkinek, hogy kerülő utak ki­iktatása az állampolgárok érde­keit szolgálja. Itt is az egyenes út a rövidebb. Minden ügyintézőnek úgy kell a hozzá kerülő ügyeket vizsgál­nia, hogy a panaszt tevő állam­polgárnak az fontos ügye, és jo­gosan várja el a felelős, lelkiis­meretes kivizsgálást, és ha in­dokolt, a határozott intézkedést. Ugyanakkor meg kell védenünk a törvényesen, helyesen eljáró ügyintézőket is egyes panaszko- dók indulataitól a gorombasá­goktól, a zaklatástól. — A törvényjavaslat megfele­lő garanciákat biztosít a törvényes, igazságos panaszintézéshez. Ezért írja elő — többek között —, hogy az állampolgárok nemcsak írás­ban, hanem élőszóban is előad­hatják panaszaikat, továbbá, hogy nem vehet részt a kivizsgálás­ban az, akinek magatartásával kapcsolatos a panasz. Avégett, hogy egy panasz ügyében az el­járás ne húzódhasson a végtelen­ségig, a törvényjavaslat kimond­ja, hogy a korábbival azonos tar­talmú, ismételt panasz kivizsgá­lása mellőzhető. Befejezésül kitért a miniszter a törvényjavaslat előzetes társa­dalmi vitájának tapasztalataira is. Általános volt a vélemény — mondta —, hogy a tervezett jo­gi szabályozásra szükség van, és lielyesek azok a megoldási mó­dok, amelyeket a törvényjavas­lat tartalmaz. A törvény, bármi­lyen korszerű is, önmagában nem oldja meg a problémákat. Csakis közös erőfeszítésekkel ér­hető el a cél: a társadalmi és az egyéni érdek egyre jobb össze­hangolása. Dr. Korom Mihály végül kér­te az országgyűlést, hogy a Minisztertanács nevében elő­terjesztett törvényjavaslatot fo­gadja el, emelje törvényerőre. lentőségű ügyek -elintézéséről a felettes szervet tájékoztatni kell. Arról is szólt a miniszter, hogy — anyagi, tervezési és egyéb okok miatt — nem lehet minden közérdekűnek szánt bejelentést vagy javaslatot annak tartalma szerint megvalósítani. Mindany- nyian tudjuk, hogy vannak nép­gazdaságunknak olyan területei, amelyek okot 'adnak az állampol­gároknak különféle észrevételek­re, javaslatokra, vagy éppen pa­naszokra. Gondoljunk az ingat- lankezelőségekre, a közlekedés kérdéseire, az üzlethálózat, a la­kásépítések vagy éppen ügyinté­zésünk problémáira. Nyilvánva­ló, hogy a felsorolt vagy fel nem sorolt területek gondjainak meg­oldása alapvetően nem e tör­vénytől várható, hiszen azok pl. az anyagi lehetőségekkel össz­hangban álló fejlesztés, tehát a tervezés, a termelés és a költség- vetés körébe tartozó kérdések. A javaslattevőt viszont tájé­koztatni kell arról is, hogy ja­vaslata milyen okból nem, ille­tőleg mikorra valósítható meg. Ugyanakkor egyetlen ügyintéző sem jogosult arra, hogy akkor is az objektív nehézségek és aka­dályok sáncai mögé zárkózzék, amikor annak nincsen valós oka. Ezután a bejelentők védelmé­ről szólt dr. Korom Mihály: — A törvényjavaslat előkészí­tése* során sokan javasolták, hogy a névtelen bejelentésekkel ne kelljen foglalkozni, mert min­denki bátran, és igy névvel te­heti meg bejelentéseit, javasla­tait. A törvényjavaslat azonban a gyakorlati tapasztalatok alapján — nem zárja ki feltétlenül a névtelen bejelentés vizsgálatának lehetőségét, hanem ilyenkor az ügy elintézésére hivatott szerv vezetőjének — alapos mérlegelés után — kell eldöntenie, hogy indít-e vizsgálatot vagy sem. — A törvényjavaslat megkü­lönböztetett figyelmet fordít a becsületes bejelentők védelmére. Erre azért van szükség, mert csökkenő mértékben ugyan, de ma is előfordul a bejelentőkkel szembeni — legtöbb esetben bur­kolt —- fellépés. A törvényterve­zet mindenfajta megtorlással szemben .teljes védelmet nyújt, mert az okozati összefüggés megállapítása esetén a bejelentő részére jeli es elégtételt kell ad­ni. Ennek fontos szankciója, hogy Dr. Papp Lajos beszéde — A törvénytervezet széles kö­rű társadalmi előkészítése jól példázza azt a bevált gyakorlatot, hogy a jogalkotásban is haszno­sítsuk az állampolgárok, a tár­sadalmi szervek észrevételeit, ja­vaslatait — mondotta felszólalá­sában az államtitkár. — Az állampolgárok egyre in­kább saját ügyüknek tekintik az. állami és gazdasági szervek mun­kájának segítését, figyelemmel kísérik a társadalmi tulajdonnal való ésszerű gazdálkodóst. Az ilyen állampolgári magatartás vi­szont még nem általános, mert akadnak, akik közömbösek a közérdek sérelme láttán, külö­nösen akkor, ha az közvetlenül nem veszélyezteti egyéni érdekei­ket. — A törvénytervezet a beje­lentések mellett foglalkozik a közérdekű javaslatok intézésével Is. örvendetes jelenség, hogy az indítványok száma évről évre nő. 1975-ben csupán a tanácsokhoz 140 ezer közérdekű javaslat ér­kezett, amelynek jó részét már meg is valósították. Sok javas­latot kaptak a Hazafias Népfront helyi szervei is. A tapasztalatok szerint a lakosság aktivitása kü­lönösen a jelentős belpolitikai események alkalmával élénkül meg. A dolgozók munkahelyü­kön Is mind többször kezdemé­nyeznek, tesznek javaslatokat a termelés javítására, a jobb gaz­dálkodásra, a belső tartalékok hasznosítására. — Az állampolgároknak ma már sokféle fórum áll rendelke­zésükre, ahol véleményt nyilvá­níthatnak. Rendszeresek a Ha­zafias Népfront tanácskozásai, akciói, a tanácsokkal közös ren­dezvényei. Jó lehetőséget nyújta­nak az elképzelések megvitatá­sára a tanácsülések, a különböző bizottságok és a tanácstagi cso­portok megbeszélései is. A ta­nácsüléseken az elmúlt évben Déldául több mint IP ezer eset­ben interpellállak. Sok bejelen­tés. javaslat hangzik el falugyű­léseken, amelyeken évente mint­egy 250 ezren vesznek részt. — A lakosság közügyek irán­ti érdeklődése társadalmi mun­kafelajánlásában is megnyilvá­nul. A közügyekben eljáró állam­polgárokra az állami, tanácsi, társadalmi és gazdasági szervek­nek mindig figyelniük, vélemé­nyüket és javaslataikat haszno­sítaniuk kell. Van azonban olyan eset is, amikor az állampolgár él vissza a bejelentési jogával, alaptalanul támad intézményeket, személye­ket vagy már többször megvizs­gált, lezárt ügyet próbál ismétel­ten „felmelegíteni” szinte min­den létező fórumot újra és újra beadványaival ostromolva. Ezek a bejelentések a legtöbb­ször nemcsak alaptalanok, ha­nem rosszhiszeműek is. A hatóságok az utóbbi évek­ben a panasszal megtámadott határozatoknak megközelítőleg egyharmadát módosították. Az esetek zömében nem jogszabály- sértés miatt, hanem mérlegelési jogkörben. A panaszosok sokszor olyan egyéni sérelmeket is szóvá tesz­nek, amelyek orvoslása nem történhet hatósági úton. A taná­csoknál évente átlagosan 7 ezer. a népi ellenőrzési bizottságoknál pedig 2500 ilyen panasszal fog­lalkoznak. Többségük egyénig sé­relem, lakásgondokkal, bölcsődei, óvodai elhelyezéssel, az ingatlan- kezelő vállalatok munkájával, a lakosság részére végzett szolgál­tatásokkal és szociális ügyekkel kaDcsolatos. Ezek az ügyek mégis nagy figyelmet érdemelnek, mert (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom