Petőfi Népe, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-16 / 63. szám

U. i»il'T^F ^ 1977. március 16. • PETŐFI NÉPE • 3 Újabb termelőszövetkezetek csatlakoztak A holográíia a gyógyítás szolgálatában A holográfiát, mint ismeretes, a magyar származású világhírű tudós, Gábor Dénes találta fel 1947-ben, s 1971-ben Nobel-díjat is kapott érte. A holográfia lé­nyegében olyan eljárás, amely elektromágneses hullámok, inf- rahangok segítségével olyan tér­beli képet készít egy adott tárgyról, amelyet — ellentétben a fényképpel — mélységben is látni lehet. Így például egy ház­ról szemből készült hologramon az oldalfalak is látszanak. A kép érzékeny fényképező lemez előtt vagy mögött jelenik meg, ha speciális fényforrással megvilá­gítják. A három dimenzióban, térha­tásban is érzékelhető kép a kö­zönséges fotónál lényegesen több információt nyújt, e tulajdonság pedig új lehetőségeket tárhat fel az orvostudomány számára, fő­ként a betegségek meghatározá­sánál. Az érrendszer rendelle­nességeinek vizsgálatánál pél­dául az ér lüktetésének ütemei­ről készült hologramok összeha­sonlítása során az eltérésekből állíthatják össze az orvosok a diagnózist. A laboratóriumban vizsgálják, hogy más szakorvosi ágakban, mint például a bőr- a tüdőgyó­gyászatban, hogyan lehetne a holográfiát például a bőr- és a tüdőgyógyászatban, hogyan le­hetne a holográfiát a betegsé­gek feltárásának szolgálatába ál­lítani. A MEDICOR-ral sikeres tudományos együttműködés is kialakult már, ennek során olyan hologram készült, amely- lyel a szem romlásának fokát állapíthatja meg a szakorvos. A speciális hologram sorozatgyár­tásának megindulása után, fon­tos kiegészítője lehet a MEDI­COR hordozható diagnosztikai berendezésének. A Bácskai és Dunamelléki Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének körzetében egyre jobban kibontakozik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját köszöntő jubileumi munkaverseny. A brigádvállalások, felajánlások általában a termelési tervek túlteljesítésére vonatkoznak, a takarékos anyag- és energiagazdálkodást szolgálják. a jubileumi munkaverseny­mozgalomhoz Lakókörnyezetünk esztétikája Az érsekcsanádi Búzakalász Termelőszövetkezet­ben tizenegy kollektíva csatlakozott a csepeli, illet­ve a hartai versenyfelhíváshoz. A brigádok válla­lásainak értéke 1 millió 157 ezer forint, az anyag­megtakarítás során csaknem 600 ezer forint érték­kel csökkentik a költségeket. A brigádok ezenkívül 30 ezer forint értékű társadalmi munkát végeznek el. A dávodi Augusztus 20. Termelőszövetkezet gép­szerelő brigádja vállalkozott arra, hogy a javítási órák költségét csökkenti, csaknem 130 ezer forint értékű anyag- és alkatrész-megtakarítást ér el. A tehenészek elhatározták, hogy a tenyésztői munka javításával a jószágonkénti éves tejhozamot 200 li­terrel növelik, a tej önköltségének 2 százalékos csökkentése mellett. A Felsőszentiváni Mezőgazdasági Termelőszövet­kezet tizenhárom szocialista brigádja csaknem 1 millió 200 ezer forint értékű anyag- és energia- megtakarításra, egymillió forint értéket meghaladó többlet-munkára tett vállalást. A katymári Egyetértés Termelőszövetkezetben a dolgozó tagok fele csatlakozott a hartai versenyfel­híváshoz. A kőműves brigádok vállalták, hogy a tehenészeti telep építésének határidejét ez év de­cember 31-ről november 7-re hozzák előre. A madarasi Béke Termelőszövetkezetben a szarvasmarha telepen dolgozók azt a célt tűzték maguk elé, hogy az itatásos módszerrel nevelt bor­jaknál és a növendékmarháknál a havi súlygyara­podást egy kilogrammal növelik. Az építő brigád pedig arra vállalkozott, hogy a terményszárítót és a magtárat a tervezett határidő előtt két héttel át­adják. A Tataházi-Mátételki Termelőszövetkezetben húsz brigád több, mint 240 taggal vállalkozott arra, hogy terven felül csaknem háromnegyed millió ér­tékű terméket produkál és 420 ezer forint összegű költségmegtakarítást ér el. A bajai Augusztus 20. Termelőszövetkezetben húsz szocialista brigád vesz részt a versenyben több, mint 230 taggal. A társadalmi munkafelaján­lásuknak és takarékossági vállalásaiknak együttes értéke 650 ezer forint. Horváth Gyula Angol gond A birminghami egyetemen vég­zett felmérés szerint az egyetem­re járó és az egyetemi tanulmá­nyaikat elvégző nőknek kereken 1 3 része különféle okok miatt „elvész” az orvosi gyakorlat szá­mára. S mert az államnak mint­egy 10 000 fontba kerül egy-egy orvos kiképzése, már csak gaz­dasági okokból is meggondolan­dó, ne csökkentsék-e az egye­temre felveendő nők számát? Bi'r- minghamban az elmúlt 11 évben ily módon kereken 20 millió font veszett kárba. F alu-telefonközpontok szovjet megrendelésre Az értekezlet virágai Tökéletesen egyetértettem a Ki mit tud? zsűritagjával., aki a legutóbbi adás alkalmával szegé- nyelte az egyik irodalmi színpad produkcióját. Azét, amelyik az értekezleti viselkedést parodizáld ta. Csakugyan, — mennyivel több szerepet játszanak egy-egy ta­nácskozás résztvevői, mint -amennyit a tévépódiumon bemu­tattak a gyerekek. Amellett olyan mozzanatot helyeztek előtérbe, ami mégsem perdöntőén jellem­ző — értekezleti magatartásra. Ha üdítő italra szomjazik az ember, — egyszerűen odanyúl érte, s már működik is a sörnyitóval. Leg­följebb arra vigyáz, hogy a „Márka" — a palackból való ki- szabadulás örömére — rá ne ha­bozzék a szomszéd kartársnő zsor- zset szoknyájára. Mert ugye egy ezt kísérő sikkantás kizökkenti az előadót nyugodt egyhangúságá­ból ... Szóval — holmi üdítő italos flaska sokadrangú mellék- szereplő egy értekezleten. Ügy­annyira, hogy még csórni se kell. Szóval — ami ez értekezletek alatt suttyomban játszódó magán- szerepléseket illeti, más —, és jobb irányokban gazdag a „re­pertoár”. Említsük a sugdolózást, amit úgy bonyolít le a dolgozó, hogy kutyahűséggel s figyelem­mel csügg a szónok ajakán, és olyan képet vág, mintha nem bírná rpár magában tartani cso­dálatát: „Nahát, ily remek fej­tegetést is régen hallottam!” Holott esetleg épp azt közli a szomszédjával — áloműzés céljá­ból —, hogy márpedig értekezlet előtt sosem eszik máskor bable­vest, mert most is annyira feszül & hasa, és botránytól tart. És ezer más életbevágó kérdésről le­het ádáz figyelmet színlelve sus- mogni. Nyilvánvalóan olyan ér­dekfeszítő légkörben, amikor az - előadót sem zavarja, hogy nem­igen hallgatnak oda, és a jelenle­vők is csupán testi mivoltukban vannak ott. S milyen tehetségesen tudnak sokan nyitott szemmel szundikál­ni! Olyan arckifejezéssel, mintha az előadás ringatná őket kéjmá­morba, — holott.... Megint má­sok' a leküzdhetetlen ásítást ké­pesek olyan kézmozdulattal „le- markolni” szájukról, hogy a re- ferátor egyenesen föllelkesedik tőle: „Nolám, jól felöntöttem spiritusszal a beszédeméi. Az a szaktárs is most igazította he­lyére az állát. miután az leesett a bámulattól.” Legelterjedtebb értekezleti má­sodtevékenység pedig a firkálás, vagy hogy ne sértsük alkotói önérzetet — a rajzolás. Ma már elmúltak azok az idők, amikor az embertől — egyszerű hoci csak alapon! — elkövetelték a tanács­kozás alatt szült műalkotását. Mint egykoron tőlem, gimnáziu­mi önképzőkör végén a tanárel­nök. Szerencsétlenségemre épp ö volt az előadó, s oly színesen ecsetelte, hogyan kelt át sebes Jolyamokon is a honfoglaló ma­gyarság — a lovak farkába ka­paszkodva, — aminek képi meg- ’ jelenitésére ellenállhatatlan kény­szert éreztem ... Képzelhetik, mekkora harag „ gyűlt tanárom orcáján, amikor művészi erejű skiccem láttán azt szűrte lé,' hogy szemléletes példázatát az ösma- magyarok leleményességére más­ként értelmeztem, mint ö. Korunkban már nem vagyunk kitéve ilyen gyerekizálásnak. A fene se szól bele, mit firkálga- tunlc noteszunkba gyűlés alatt. Műveink, „mik ilyenkor terem­nek, vadvirági” fantáziánknak, amelyet az előadás serkent moz­gásra. Minden ellenkező híresz­telés ellenére bizonyította már a tudomány is, hogy a firkálgatá- soktól sokkal kevésbé lankad az ember figyelme, mintha csupán passzív odahallgalással küzdene az áhnosság ellen. „Szaktársak, a jövőben nem lehet mostohagyere­künk a termelékenység!” — har­sogja a szónok. Rendben van, ez önmagában is iránymutatás. De méginkább a résztvevő agyába vésődik az intelem, ha illuszt­rációként — akárcsak jelképsze- rűen — egy női kebel rajza is odakerül a maga meztelen el­vontságában. Tartalmas előadói szöveg és ötletes irka-firka eképp erősíti fel egymás hatását. Egyébként is bárki megfigyelhet­te már, hogy iszonyúan érdekes értekezleti fordulatok késztetik a hallgatóság egyrészét arra, hogy sajátosan egyéni stílusú formák­kal, avagy nonfigurálckal népe­sítse be a jegyzetelésében kelet­kezett margókat. S ne gondolják, hogy az ülé­seken elharapózó magánszerep­lés hazai jelenség. Még az olyan eszközigényes időtöltés sem. mint például a kézimunkázás. Csak mi humánusabban ítéljük meg ezt is, mint mondjuk a burzsoázia. Mi- nálunk legföljebb a Ludás Ma­tyi élcelődik a gyűlés alatt fu- szeklit kötögetö asszonytársak fölött. Nem úgy a nyugatnéme­teknél. Az ulmi városatyák pa­rázs vitát csaptak arról, hogy szabad-e kézimunkázni a tanács ülésén? Helmut Betzler, FDP-ta- nácsos ugyanis egyenesen elítél­te szoedem kolléganőjét, Uta Bühringet. mert nem átall kötni a nyilvános tanácskozásokon, Bühringné szegény azzal véde­kezett, hogy attól ő kitűnően hallja, — miről tárgyalnak, hi­szen a fülét abszolúte nem neszt igénybe a kötéshez. De már is rajtaütött egy CDU-képviselő, — állítván, hogy igenis, a többieket zavarja a tűk csattogása. Végül is a főpolgármester, Hans Lo- rensen fogta pártját az asszony­nak, Gondolom, nemcsak azzal érvelt, hogy a „városanya” jóté­konysági bazárnak készít gyapjú­sapkákat, hanem felsorolt a kö­tőtű csattogásánál sokkal-sokkal fülsértőbb hangokat is, melyek a tanácsteremben szárnyrakelnek. Tóth István '# A Beloiannisz Híradástechnikai Gyár szovjet megrendelésre falu-> telefonközpontokat gyárt. Az idei évre tervezett mennyiség 40 száza­lékkal haladja meg az elmúlt esztendőben előállítottat. (MTI-fotó, Bara István felvétele — Telefoto ]RS..) Ahogy az már lenni szokott, a „jólfésült” előadást és a felszólalá­sokat szűkebb körű vita követte. Itt már veszekedni, sőt megsér­tődni is lehetett. Ki-ki védte az igazát, és mi tagadás, többször összegubancolódtak a gondolatok. Építészek és újságírók szőtték tovább az előadás gondolatmene­tét. Egyetlen témát sem zártunk le, egyetlen kérdésben sem dőlt el a vita. Talán helyesebb is így, hi­szen települési környezetünk sem megfellebbezhetetlen tézisek alap­ján fejlődik. Szüntelenül megúju­ló, bonyolult folyamat zájlik sze­münk előtt. Szemünk előtt? Vagy még inkább: tevékeny részvéte­lünkkel, mivel a házak, városok* nekünk és utódainknak épülnek. Jó esetben úgy épülnek, hogy otthonosan érezzük magunkat az utcán, lakásunk falai között és azokban a helyiségekben is — legyenek bár éttermek, könyvtá­rak vagy klubok — amelyeket közös használatra szántak. A múlt évben lezajlott van- couveri világkonferencia résztve­vői egyetértettek abban, hogy minden embernek elidegeníthetet­len joga beleszólni lakókörnyeze­tének alakításába. Nem vitatta ezl senki kis társaságunkban sem. De abban már nem jutottunk közös nevezőre, hogy mi legyen a mód­ja a véleménynyilvánításnak. A házakat, városnegyedeket, tervező szakembereknek bizalmat kell szavazni. Ez azonban nem zárja ki, hogy sokasodjanak az olyan fórumok, ahol széles körben ismertetik a városfejlesztési el­képzeléseket és véleményt gyűj­tenek a megvalósult létesítmé­nyekről is. Nem kell félni a „lai­kus” észrevételektől! Egy ember alkothat téves ítéletet, mondjuk egy új épület külső megjelené­séről, belső teréről, berendezésé­ről. De, ha sokan tekintenek vi- szolyogva egy — modernnek ki­kiáltott — toronyházra, s ha nem érzik jól magukat a benne lakó családok, akkor már el kell gon­dolkodnia a szakembereknek is. Mert ők is tévedhetnek! Politikai cél, hogy javítsuk a lakáskörülményeket, gondoskod­junk az emberek kulturális és ,rnnö7f ‘ önzőnél. DisíwX-i)vh4brT9'r •'v •V.V.V.. Hatásosabb vállalati, szövetkezeti ellenőrzés Még mindig sok a minőségi, garanciális kifogás Röviden hírt adtunk már lapunkban a megyei tanács ke­reskedelmi felügyelőségének — az állami és szakszervezeti szervekkel szoros együttműködésben végzett múlt évi vizs­gálatairól, melyek a kereskedelem legidőszerűbb tevékeny­ségi körét érintették. Tavaly 17 úgynevezett témaellenőrzés és a panaszkivizsgálások keretében 752 bolti és 98 központi ellenőrzést végeztek. Utaltunk arra, hogy a felügyelőségi tá­jékoztató jelentés SZMT-elnökségi megvitatása során erőtel­jesen foglalkoztak a minőséggel összefüggő kérdésekkel, pa­naszokkal, a dolgozók köreiben tapasztalt véleményekkel. A minőséget érintő vizsgálatok 1609 különféle termékre terjed­tek ki. Az ellenőrzések egésze kedvező eredményt hozott, ám egyes szakmákat tekintve jelen­tős különbségek vannak. Az ösz- szes megvizsgált termék 13 és fél százaléka mutatkozott gyengébb minőségűnek. Ezen belül azon­ban igen kirívó az egyes cikkek milyensége ellen emelt kifogások magas aránya: a fagylaltnál 60,6, a presszókávénál 53, szeszes ital­nál 50, az építőanyagoknál 50 százalék. Az ellenőrzött — 2 mil­lió 495 ezer forint értékű áru­nál 381 ezer forint ármérséklést hajtottak végre a további vásár­lói károsítás meggátlására. A felügyelőséghez beérkezett panaszbejelentések is ráirányít­ják a figyelmet, hogy melyik szakágazatot — miért éri leg­több szó a fogyasztók részéről. A panaszok csaknem fele a vegyes­iparcikkeket érintette, 24 száza­lékuk a vendéglátásra jutott, 14,4 százaléknyit az élelmiszer szak­ma, 6,1 százalékot a ruházat „ka­pott”, s 6,1 százalék volt a ve­gyes és egyéb jellegű panasz. Mit kifogásoltak a bejelenté­sek? Tizenöt és fél százalékuk az áruellátást, 12,4 százalékuk az áralkalmazást érinti, 21,6 száza­lék a minőséggel foglalkozik — ezek nagyrészt garanciális ügyek —, 25,8 százalékuk a hamis szá­molást veti fel, 15 és fél százalék a dolgozók magatartásával ösz­szefüggő panasz, a többi egyéb észrevételeket tartalmaz. Látjuk tehát, hogy — 49,4 szá­zalékos arányával — legtöbb pa­nasz a vegyesiparcikkek körében adódott, s ezek köre néhány te­rületre korlátozódik. Feltűnően több panasz érkezett hiányos tü­zelőellátás miatt, és sokan tet­ték szóvá olcsóbb kályhák, tűz­helyek folyamatos hiányát. Nem csökkent a különféle tartós fo­gyasztási cikkek garanciális ja­vításával összefüggő panaszok száma — 31 százalék —, s ezek okai is korábbról ismertek: cse­reutalvány ki nem adása, javí­tások elhúzódása, hibák ismétlő­dése, alkatrészellátási nehézségek. A vegyesiparcikk szakmában különösen az építőanyagok érté­kesítésénél fordult elő jelentő­sebb árdrágítás, gyengébb minő­ségű áruk forgalmazásából ere­dő vásárlói megkárosítás: cement ártúllépés, gyenge cserép-minő­ség, faáruk drágítása, pontatlan­ság fuvartényezőknél. Műszaki áruknál a magánkereskedők gya­kori árfelhajtó manőverét állí­totta meg felelősségrevonással az ellenőrzés. A vegyesiparcikk szakmában egyébként 15,3 száza­lékos volt a felelősségrevonás aránya. Ez az arány 48,6 százalékos — tehát a legtöbb jogszabálysértésre — a vendéglátás körében. Az itt végzett vizsgálatok olyan terüle­teket fogtak át, mint — ma­egyéb szükségleteinek kielégítésé­ről. E felismerés alapján bízták meg a Magyar Urbanisztikai Tár­saságot, hogy dolgozzon ki újfaj­ta tervet: a várospolitikai tervet. A városokban termelőmunkát végzünk, de itt termelődik újra munkaerőnk is. Megfelelő körül­ményeket kell teremteni ahhoz, hogy pihenjünk, szórakozzunk, művelődjünk. És a feltételek meg­teremtése alatt nemcsak az építés értendő! Mit sem ér a szép új könyvtár, ha kevesen látogatják, mivel sokan többre becsülik a könyveknél a borosflaskát. (E példa természetesen túlzott.) Más oldalról nézve az sem közömbös, milyen körülményeket talál az ember a könyvtárban. Az udva­rias könyvtárosok, a jó világítás, a kényelmes bútorok és még sok más szerepet játszik abban, hogy az ember vonzónak érzi-e a köny­vek birodalmát, azon túl, hogy szeret olvasni. Gyakran hangoztatott panasz, hogy a mai bérházakban még hosszú hónapokkal a beköltözés után sem ismerik egymást az em­berek, és ritkán alakulnak ki jó­szomszédi kapcsolatok. Vitapart­nereim közül többen azt vallják, hogy az életformánk változott meg: lakóhely milyenségétől telje­sen függetlenül, ma már nem szomszédai körében keres baráto­kat az ember. Nem maradtam egyedül a véleménnyel: baj len­ne, ha beletörődnénk, hogy sok család úgy él a régen áhított új lakásban, mint a remete. Persze az is téved, aki kizárólag az épí­tési technológiát hibáztatja, vagy azt emlegeti, hogy mivel kevés a bolt. a sétálásra csábító kirakat, nincs miért kilépni a lakásból, nincs hol találkozni a lakótársak­kal. Az okok között meg lehet említeni ezt is, azt is. De tudo­másul kell vennünk, hogy ma még inkább csak az igényt ismer­jük, a lakóhelyi közösségi élet ki­alakításának módját kell tovább kutatnunk. Érdemes gondolkodni, szűkebb vagy tágabb körben vi­tatkozni e kérdésekről, hiszen közérzetünk a tét. B. D. gánpecsenyesütők ellenőrzése, húsárváltozás végrehajtása, üdü­lőhelyi üzletek tevékenysége. A vendégek gyakori megkárosítása mellett nem csökken az idegen áru le forgalmazásának kísérlete sem, ami a vállalati, szövetkeze­ti ellenőrzés hatástalanságára mutat. A vásárlói érdeket súlyo­sabban sértő cselekményt a ti- szakécskei Béke és Szabadság Mg Tsz vendéglátó hálózatában állapítottak meg. A vegyespálin­ka árát 5 forinttal magasabban szabták meg s így az értékesítés­nél 27 ezer forint árdrágítás történt. Azonkívül 1004 liter pá­linkát kellett kivonatni a forga­lomból — magas réztartalom miatt. Az ügyben vétkes elnök- helyettes ellenügyészségi feljelen­tést tettek, aminek nyomán fe­gyelmi eljárás indult. Fokozott gondossággal ellen­őrizték az 1976. július 5-i hús­árváltozás végrehajtását a me­legkonyhás üzleteknél. Megálla­pították, hogy a szakma vezetői — elszigetelt esetektől eltekintve — e feladatot megfelelően hajtot­ták végre. A ber fogyasztói árát előzetes bejelentés alapján jogosult emel­ni a kereskedelem és a vendég­látás. Társ-ellenőrző szervektől nyert információ szerint néhány tsz és szakszövetkezet e ren- ■ delkezést nem tartotta be. így a kiskunmajsai Jonathan Szakszö­vetkezet 450 ezer, a bócsai Sző­lőskert Mg Tsz 110 ezer, a csen­gődi Aranyhomok Tsz 89 ezer fo­rint árdrágítást követett el. A szükséges eljárásokat megindítot­ták a vétkesek ellen. Megállapítja a Kereskedelmi Felügyelőség jelentése, hogy a kereskedelmi jogszabályok érvé­nyesülése, az állami fegyelem szilárdulása szektoronként eltérő. Míg az állami kereskedelemben végzett vizsgálatoknál az esetek 17 százalékában kellett eljárni, a szövetkezeti hálózatban .ez az arány 21,3 százalék, s egészen ki­ugró — 54 százalék a magánke­reskedelemnél. T. I. Mi a teendő influenza után? Bár az utóbbi időben hétről hétre kevesebb az influenzás, a betegségről még nem lehet múlt időben beszélni. A betegeket ugyan az orvosok — a gyógy­szerek mellett — megfelelő ta­nácsokkal is ellátják, arról rit­kábban esik szó, hogy mi a teen­dő influenza után. A „telefondoktor” ezzel kap­csolatban elmondotta: a láz megszűnése nem jelenti egyben a betegség végét is. Gyakran azért lépnek fel szövődmények, mert a beteg túlságosan korán felkelt. Az első tanács tehát mindenképpen az, hogy a láz megszűnése után is mindaddig maradjunk ágyban, amíg azt a kezelőorvos jónak látja. Nem kevésbé fontos, hogy a rendelt gyógyszer szedését az or- , vosi előírást megszegve senki ne hagyja abba önkényesen. • — A lábadozó beteg fokozato­san kapcsolódjék csak az egész­séges emberek életmódjába. Elő­ször az étkezésekhez keljen fel, mozogjon egy kicsit. Nem jön rendbe egyik pillanatról a má­sikra a megromlott étvágy, s a gyógyszerektől „megkínzott” gyomor sem. Az étrendben gyü­mölcsleves, könnyű, rostmentes habart főzelék, sovány hús, sajt, tej és sok gyümölcs szerepeljen. Fogyasszunk minél több teát, limonádét, s jó gyomor esetén a hideg vacsorákhoz nyers hagy­mát. A hozzátartozóknak is gondol­niuk kell arra, hogy az influen­za után a lábadozó beteg gyen­ge. Nem éppen célszerűek az ilyen tanácsok, „csináld meg, végezd el, úgyis itthon vagy be­tegállományban”. A betegnek to­vábbi kíméletre, nyugalomra van szüksége. Ha a betegség lezajlása után tartós marad a köhögés, a fá­radtságérzés, forduljunk ismét orvoshoz. Az influenza nem ve­szélytelen betegség, de betartva a kezelőorvos utasításait — tel­jesen és szövődménymentesen gyógyul. Az influenzán éppen átesett ember azonban fogéko­nyabb az újabb, illetve az egyéb fertőzésekkel szemben. 'Lehető­leg kerüljük tehát ilyenkor a be­tegeket, a fertőzés minden lehe­tőségét, mert visszaesés esetén nagyobb valószínűsége szövőd­mény kialakulásának. /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom