Petőfi Népe, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-16 / 63. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: jobbára derült, száraz idó. Az élénk, többfelé időnként erős északnyugati szél mér­séklődik. Az esti óráktól kezdve szórványosan keletkezik köd. A leg­alacsonyabb éjszakai hőmérséklet: mínusz 1, plusz í, a legmagasabb nappali hőmérséklet 13—17 fok között. (MTI) Március 15-ét ünnepeltük VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 63. szám Ára: 90 fillér 1977. március 16. szerda TAVALY 1082 HEKTÁR ERDŐT ÜLTETTEK Fásítási eredmények és tervek A forradalmi ifjúsági napok megyei megnyitója Kiskunfélegyházán Tegnap délelőtt a tanuló és a dolgozó fővárosi fiatalok ezrei gyűltek össze a Nemzeti Múze­um kertjében, hogy részt vegyenek a KISZ Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa által rendezett nagygyűlé­sen. Az 1848—49-es polgári forradalom és szabadságharc 129. évfordulójára emlékező nagygyűlésen Fejti György, a KISZ Közpon­ti Bizottságának titkára mondott ünnepi be­szédet. Az ünnepségen megkoszorúzták az 1848. március 15-i eseményeknek emléket állító márványtáblát, majd a gyűlés résztvevői — felnőttek és fiatalok — a Kossuth Lajos ut­cán, a Szabad sajtó úton, a Váci utcán és a piarista kapun át a Március 15-e térre vo­nultak, hogy elhelyezzék a megemlékezés koszorúit Petőfi Sándor szobrának talapza­tán. Bács-Kiskun megye zászlódíszbe öltözött városaiban, községeiben is méltóképpen ün­nepelték a 129 évvel ezelőtti márciust. A vá­rosok, községek, párt-, állami, társadalmi ve­zetői, felnőttek és fiatalok koszorúkat helyez­tek el Kossuth és Petőfi szobrainál, a szabad­ságharc emléktábláinál. Immár hagyomány, hogy április a fásítás hónapja. Már­cius 31-én Jánoshalmán megyei ankéton veszik majd számba az elmúlt év eredményeit, s az idei év feladatait. Mint tud­juk, az erdőtelepítés, a lakóterületek és környékük fásítása igen fontos társadalompolitikai feladat, mert az aktív kör­nyezetvédelmet jelenti. • Dr. Adorján Mihály ünnepi beszédét Mondja. i • Az ünneplő fiatalok Kecskeméten megkoszorúzták Kossuth Lajos szobrát. (Tóth Sándor felvételei.) Marsai Tamás, a Bács-Kis­kun megyei Erdőfelügyelőség vezetője arról tájékoztatott, hogy 1976-ban környzetvédelmi céllal összesen 375 hektár erdőt tele­pítettek területünkön, az összes telepítés nagysága 1082 hektár volt. Kiskunmajsán 7, Kun- szentmiklóson 25 hektár terüle­ten ültettek fákat úgynevezett közjóléti céllal. A zöldövezeti te­lepítések nagysága 13:7 'hektár volt, ebből Kecskeméten 112, Baján 15, Kiskunfélegyházán 8, Dunapataj—Szelidi-tónál pedig 2 hektár területen. A múlt évben szociális és üdülési célra össze­sen 54 hektáron telepítettek. A szövetkezeti gazdaságok kor­szerű majorjai, komplex állat­nevelő és hizlaló telepei több­nyire kopárak, éppen ezért köz­érdekű, hogy környékükön minél több fát ültessenek és nevelje­nek. Bócsán a Petőfi Termelő- szövetkezet majorjánál öt, Kis­kunfélegyházán az Előre major­Húszszázalékos termelésnövelés Az Újpesti Gépelemgyár kecs­keméti gyára 20 százalékkal meg­emelt tervet teljesít az idén — tájékoztatott Hajba Ottó igazga­tó. — Üzemünk a létszámát nem növeli, saját kapacitásunk viszont nem elegendő ilyen arányú ter­méktöbblet előállítására, ezért három üzemmel létesítettünk kooperációs kapcsolatot, forgácso­ló munkák elvégzésére. Az együttműködési szerződések sze­rint gyáregységünk termelésnöve­lését csak a második negyedév­ben kezdhetjük, mert partnereink áprilistól tudták vállalni a kért munkadarabok szállítását.. Ily módon az első két hónapban — és még márciusban is — az el­múlt év azonos időszakának megfelelő készárut állítunk elő. Közben készülünk a további ne­gyedévekre, a 20 százalékkal több hidraulikus munkahenger alkat­rész legyártására. Saját tervezés­ben és kivitelezésben gyártjuk azokat a célgépeket, amelyek le­hetővé teszik majd idei tervünk teljesítését — mondotta végül az igazgató.» Tízezer normaóra Az EKA kalocsai gyáregységé­ben azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a múlt évi 450 millióval szemben, az idén már 492 mil­lió forint a termelési előirány­zatuk. Az esztendő első két hó­napjában 68 millió forint értékű árut gyártottak, s ez biztató eredmény. Annál is inkább an­nak számít, mert időnként anyag- ellátásuk akadozott és munká­jánál négy, Jánoshalmán a Pe­tőfi majorjánál öt, Kecskeméten a Magyar—Szovjet Barátság Tsz majorja környékén három, a ti- szakécskei Üj Életben pedig két hektár telepítés volt. A megyei tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztályán Horváth Zoltán elmondta, hogy az idén a tavalyinál 182 hektárral kisebb területen, 900 hektáron telepítenek erdőt. Az erdőfel­ügyelőség tervei szerint Kecske­méten, Katonatelepen, Szabad- szálláson és Kunfehértó környé­kén szociális és üdülési céllal 60 hektár beültetése történik meg. Az ősszel Baján, Kiskun­halason, Kecskeméten és Kis­kunfélegyháza környékén 163 hektár új zöldövezet erdőt ültet­nek; a majorkörnyéki telepíté­sek területe Kiskunhalas, Rém, Csóiyospálos és ’ Császártöltés szövetkezeti gazdaságaiban eléri majd a 30 hektárt. Cs. K. erővel sem bővelkedik az üzem. Az utóbbin úgy igyekeztek se­gíteni, hogy kooperációs partne­reket kerestek, amelyek az alkat­részgyártásban segítenek, más­részt belső munkaerő-átcsoporto­sítással, az üzem- és munkaszer­vezés további javításával növelik a termelékenységet. Az idén műszaki fejlesztéssel tízezer normaóra-megtakarítást terveznek, nagy teljesítményű présgépüket pedig három műszak­ban üzemeltetik. A gyáregység dolgozói csatlakoztak a csepeliek munkaverseny felhívásához, amelynek keretében többek kö­zött két komunista műszakot is vállaltak. Az első ilyen műszakot március 12-én már meg is tar­tották. Növelik a tőkés exportot Az Épületasztalosipari Vállalat kecskeméti parkettagyárának igazgatójától, Németh Józseftől érdeklődtünk az év első két hó­napjának eredményeiről. — A múlt évinél jóval nagyobb feladatainkat eddig időarányosan a terveknek megfelelően teljesí­tettük — mondta az igazgató. — Tavaly 212 millió forintos ter­melési értéket produkáltunk. Eb­ben az évben 5,8 százalékkal kell növelnünk a termelést és az év végéig 223 millió forint értékű árut gyártanunk. Minden jel arra mutat, hogy termékeinkből sokkal többet szál­lítunk az év végéig a nyugati or­szágokba. Míg tavaly 17 ezer négyzetméter szalag, és 3 és fél ezer négyzetméter mozaikparket­ta került tőlünk tőkés államok­ba, addig az idén várhatóan 80 ezer négyzetméter szalag- és 50 Március 15-én a költő szülővá­rosában, Kiskőrösön az ifjúság és a helyi szervek képviselői megko­szorúzták Petőfi Sándor szobrát. A forradalmi ifjúsági napok meg­nyitója alkalmából új KISZ-tagok tettek fogadalmat. A Petőfi Sán­dor Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskolában Három tavasz címmel történelmi vetélkedőt ren­deztek a középiskolások. A Szarvas Étteremben bállal fejező­dött be a tegnapi program. Délután 5 órakor a szalkszent- mártoni Petőfi-emlékház előtt rendezték meg a FIN járási meg­nyitó ünnepséget, s ennek kereté­ben megkoszorúzták az emlékház melletti Petőfi-szobrot. A dunave- csei helyi vezetők, s a fiatalok is koszorút helyeztek el a költő szob­ránál, emléktábláinál. Kiskunfélegyházán már a reg­geli órákban megkezdődött a for­radalmi ifjúsági napok megyei megnyitójának programja. Az ün­neplőbe öltözött, zászlókkal, virá­gokkal díszített üzemekbe, a mű­anyaggyárba, a vegyipari gép­gyárba, az iparcikk-kereskedelmi vállalat gépkönyvelési részlegébe középiskolások látogattak el. A diákok rövid kultúrműsorral em­lékeztek meg az 1848-as esemé­nyekről. Az ifjúmunkások vendé­ezer négyzetméter mozaikparket­tát exportálunk részükre. A szál­lítást már meg is kezdtük. Gyárunk tavaly befejezett 147 millió forintos rekonstrukciója az üzem- és munkaszervezés javítá­sára tett intézkedéseink megfe­lelő feltételül szolgálnak idei terveink teljesítéséhez. Emellett a tmk-műhelyünk Lenin szocia­lista brigádjának javaslatára üzej- münk 22 brigádja tett vállalást, amelynek alapján gyárunk is csatlakozott a csepeli dolgozók felhívásához. Felajánlásaik telje­sítése is nagymértékben segíti majd céljaink elérését. A programnak megfelelően termelnek A Magyar Hűtőipar bajai gyá­ra biztató ' alapokon kezdte meg az idei tervének megvalósítását, ugyanis a múltévi előirányzatot sikerült teljesíteni, sőt túltelje­síteni, az időjárás okozta gyen­gébb nyersanyagellátás ellenére is. Az eredmény elérésében döntő tényező volt a mezőgazdasági partnerekkel fönntartott jó kap­csolat. A bajai hűtőipari gyár tekin­télyes exportáló egység. Az idén 10 ezer száz tonna gyorsfagyasz­tott terméket állítanak elő dol­gozói. Ebből 1450 tonna gyümölcs, 0150 tonna zöldség, 500 tonna pe­dig darabolt csontozott hús lesz. Az összes termékmennyiségből 5130 tonnát tőkés. 700 tonnát pe­dig szocialista országba expor­tálnak. Az első negyedévben mintegy 1200 tonna élelmiszer- ipari cikket szállítanak külföld­re. Mint Ozorai János főmérnöktől megtudtuk, a gyár termelése a népgazdaság számára kulcsfon­tosságú esztendő első két hónap­jában az előirányzott program szerint folyt. Az előállított áru nagyobb hányadát, körülbelül 720 tonnányit belföldre, a bajai gyár ellátási (körzetébe és Bu­dapestre szállították. Az első negyedévi exportelőirányzat tel­jesítése márciusban váltott na­gyobb tempóra, januárban és februárban 130 tonna árut szál­lítottak külföldre. geiknek bemutatták munkahelyük termelési folyamatát, majd klub­jaikban a hazafiságról, az inter­nacionalizmusról, napjaink forra- dalmiságáról beszélgettek. A kora délutáni órákban a vá­rosi pártbizottságon folytatódott a program. A Kommunista Ifjúsági Szövetség megalakulásának 20. évfordulóját köszöntve a félegy­házi úttörők a pártszékházban képzőművészeti kiállítást nyitot­tak alkotásaikból. Délután 3 órakor a fiatalokkal zsúfolásig megtelt Móra Ferenc Művelődési Központ nagytermé­ben kultúrműsorra került sor. A fővárosi művelődési ház irodalmi színpada nagy sikerrel mutatta be A helység kalapácsa című Petőfi- emlékműsort. Ez alatt a sportot kedvelő félegyházi fiatalok a vas­útállomástól a Petőfi térig futó­versenyt rendeztek. A feldíszített városközpontban délután megállt a közlekedés, több ezer ifjúmunkás, parasztfiatal, diák igyekezett a Petőfi-szobor- hoz, a forradalmi ifjúsági napok megyei megnyitására. öt órakor a Petőfi-szobornál ifjúsági nagygyűlés kezdődött. A Himnusz hangjai után Boros Pi­roska, a félegyházi cipőgyár dol­gozója Baranyi Ferenc: Ballada a dolgok etikájáról című versét sza­valta el. Mozgalmi dalok éneklése közben páncélkocsin hozták a tér­re a forradalmi ifjúsági napok zászlaját, amelyet az ifjúgárdis­táktól Ipacs Ilona, a KISZ városi bizottságának titkára vett át. A városi KISZ-titkár ezután köszön­tötte a nagygyűlés résztvevőit, kö­zöttük Hegedűs Istvánt, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét, Kiskunfélegyháza párt, állami, társadalmi vezetőit. A forradalmi ifjúsági napok megyei megnyitó ünnepségén dr. Adorján Mihály, a KISZ me­gyei bizottságának titkára mon­dott beszédet. — A tavasz nemcsak a termé­nyen előzmények után került sor tegnap Kecskeméten a Bács- Kiskun megyei Mezőgazdasági Termékértékesítő Szövetkezeti Közös Vállalat rendkívüli igazga­tótanács ülésére. Az eseményen jelen volt dr. Molnár Frigyes, a SZÖVOSZ elnöke, Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság titkára, dr. Glied Károly, a megyei tanács­elnök-helyettes. Dr. Deák István, a közös vál­lalat igazgatótanácsának elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd dr. Laczkó Tibor, a közös vállalat igazgatója tartott beszá­molót. Ismertette azokat az oko­kat, amelyek szükségessé tették az új szervezeti forma kialakítá­sát. A kertészeti ágazatok ter­melésének visszaesése, a forgal­mazásban jelentkező gondok fe­szültségeket teremtettek. Ezek veszélyeztették az V. ötéves terv igen fontos népgazdasági célki­tűzéseinek megvalósítását. Rámu­tatott, hogy bár a megyei MEZÖ- TERMÉX mindent megtett az el­látás megszervezéséért, a terme­lési nehézségek, a kereskedelmi forgalmazás szabályainak kiját­szet megújhodásának, hanem a magyar történelem évszázadait naggyá nemesítő forradalmi in­telmek időszaka is. 1848. január­jában, a népek tavaszának nyi­tányán, elsőnek az olasz nép tör­te szét bilincseit. Petőfi igy ír erről a naplójában: „egyszerre le­szakadt az ég a földre, jelenné lett a jövendő ... kitört a forra­dalom”. Február 23-án már Pá­szása bizonyos szervezetlenséget okozott. A forgalmazásba felesle­ges szervek és személyek ékelőd­tek, az áru útja ésszerűtlenül nö­vekedett. A leszerződött cikkeket spekulatív célból nem szállítot­ták, nemegyszer indokolatlanul emelkedtek a szabadpiaci árak. A továbbiakban hangoztatta: a kereskedelem korszerűsítését úgy képzelik el, hogy kellően hasznod sítani kívánják az elmúlt esz­tendők kedvező tapasztalatait. Különösen nagy gondot fordíta­nak a jó termelői, partneri kap­csolatok kiépítésére. Az eddigi együttműködéseket továbbfejlesz­tik. A megkötött termelési szerző­dések értékelésével kapcsolatban megállapította, hogy az elmúlt évhez viszonyítva 40 százalékkal több burgonyára, a zöldségfélék­ből általában 15—20 százalékkal nagyobb mennyiségre számítanak. Tíz százalékkal több paradicsom­ra szerződtek, mint az előző esz­tendőben, zöldborsóból, zöldbab­ból csaknem kétszerese várható a tavalyinak. Hasonló emelkedés tapasztalható az étkezési paprika rizs a forradalom színhelye, el­dördült aa első sortűz, s másnap már égett Lajos Fülöp trónja. Pá­rizs után Lisszabont, Bécset, Prá­gát perzselte a forradalmi láng, mely átcsapott hazánk földjére is. Százhuszonkilenc évvel ezelőtt Magyarországon is felkelt a sza­badságáért küzdő nép. A nemzeti függetlenségért indított harc új. (Folytatás a 2. oldalon) termesztésében. Kevés viszont a vöröshagymára kötött megálla­podás, ami bizonyítja, hogy je­lentős visszaesés van a termelés­ben. A megyében a gyümölcsfel­vásárlás. a szerződéskötések alap­ján 35—40 százalékkal emelkedik az elmúlt évhez viszonyítva. A vitában felszólalók hangsú­lyozták, hogy a megyének meg­határozó szerepe van az ország­ban a zöldség- és gyümölcster­mesztésében. A most megszűnő MEZÖTERMÉK-nek számos hasz­nos kezdeményezése volt, amelyet érdemes továbbfejleszteni az új megyei vállalatnak. A vita után űr- Deák István, az igazgatótanács elnöke az összes tisztségviselők nevében lemon­dott. Az új vállalat ZÖLDÉRT néven ez év április 1-től alakul meg. Az addig hátralevő időben megtörténik a MEZÖTERMÉK felszámolása. Dr. Molnár Frigyes bejelentette, hogy a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa hétfői ülésén kimondta a korábbi Zöldség- Gyümölcs Kereskedelmi Egyesü­lés megszűnését és azt, hogy lét­rehozza a Zöldség- Gyümölcs Kereskedelmi Központot. A meg­szűnő megyei mezőgazdasági ter­mékértékesítő szövetkezeti közös vállalatok helyébe lépő megyei ZÖLDÉRT-ek szervezése ebben a . hónapban megtörténik. Döntött személyi kérdésekben is. Az új megyei vállalat igazgatójává dr.. Laczkó Tibort nevezte ki. K. S. Az első két hónap az üzemekben Létszámbővítés nélkül is többet termelnek Bács-Kiskun megye szocialista ipara a tervek szerint az idén is az országos átlagot meghaladó mértékben — 7—8 százalékkal — növeli termelését. Az üzemekben a munkás­létszám nem gyarapszik számottevően, tehát a terméstöbb­letet teljesen a termelékenység növelésével kell előállítani. A gazdasági vezetők termelési tanácskozásokon tárgyalták meg a dolgozókkal, hogy gyáruk idei — a tervidőszak kulcsfon­tosságú évének — feladatait hogyan hajtsák végre. Az első két hónap eredményei biztatóak, erről számolunk be néhány üzemből. A zöldség- és gyümölcsforgalmazás továbbfejlesztéséről határoztak A Minisztertanács határozatot hozott a zöldség- gyümölcs­forgalmazás szervezetének és tevékenységének továbbfej­lesztésére. Ennek megfelelően létrehozták a Zöldség- Gyü­mölcs Kereskedelmi Központot. A kormányhatározat azt is kimondja, hogy a megyei mezőgazdasági termékértékesítő szövetkezeti közös vállalatokat is megszüntetik. Helyettük létrejönnek az említett kereskedelmi központ irányítása alá tartozó szövetkezeti vállalatok, a megyei ZÖLDÉRT-ek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom