Petőfi Népe, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-15 / 62. szám

1977. március 15. • PETŐFI NÉPE • 5 KIS TÁJ HÁZ — NAGY ÉRDEKLŐDÉS Tízmillió látogató a vidéki múzeumokban Jó néhány évvel ezelőtt, jelen sorok írója is aggód­va tette szóvá, hogy hosszú termeink kon­ganak az üres­ségtől. Az em­berek csak a tévét bámul­ják, mintha az pótolni tudná a remekművek eredeti • látá­sának élmé­nyét. Aztán egyszer csak arra lettünk figyelmesek, hogy hosszú sorok állnak némelyik mú­zeum előtt, ahol nem min­dennapi ritka­ságokat tettek közszemlére és hét végén autokaravánok vonulnak a természeti szépségekben és mű­vészi értékekben egyaránt gaz­dag tájak felé. Divatba jöttek a múzeumok, ez pontos számadatokkal is bizo­nyítható. Gönyei Antal, a Kul­turális Minisztérium nemrég át­szervezett ' képzőművészeti és közgyűjteményi főosztályának vézetője, a következőkről tájé­koztatta a sajtó képviselőit. Ta­valy, közel 13 és fél millió láto­gató tekintette meg, az ország 413 múzeumának 537 állandó és 1261 időszakos kiállítását. Ebből tízmillióra tehető a vidéki mú­zeumok látogatóinak száma. Két millióval többre, mint a megelő­ző esztendőben. Jóleső érzés papírra vetni eze­ket a milliókat. Élő, eleven szá­mok ezek, mindegyik mögött ott áll egy ember is, kíváncsian, ál- mélkodó, vagy érdeklődő tekin­tettel. Falusi nagyszülők, akik csak az unokák kedvéért jöttek, aztán hetekig mesélték az isme­rőseiknek, hogy mit láttak. Fia­talok, akik talán az eső elől me­nekültek a festmények és a szob­rok közé, de a következő alka­lommal már a megismerés ha­tározott szándékával váltottak • A Budai Várpalotába a szép környezet is sok érdeklődőt vonz. belépőjegyet. Diákok, akiknek az életéhez nemcsak a tévé, hanem a rendszeres múzeumbúvárkodás is hozzátartozik. Brigádok, akik muszájból jöttek, s úgy kedvet kaptak a múzeumba járásra, hogy már törzsvendégnek számítanak; családostól. A látogatottság alakulásából következtetni lehet az érdeklő­dés irányaira is. A múlt évben több mint egymillióan keresték fel a Budai Várpalota kiállítási helyiségeit. Maga a palota leg­alább olyan vonzó, mint a bel­sejében kínálkozó látnivalók, nyilván ez is közrejátszik abban, hogy aki csak teheti, megtekinti. Ebből is látszik, hogy a közön­ség kedveli az olyan létesítmé­nyeket, amelyek külsejükben is reprezentálják ízlésformáló ren­deltetésüket. Ma már a távolság sem le­győzhetetlen akadály, a mú­zeumbarátoknak. Csaknem 250 ezren csodálták meg a tihanyi múzeumot, vagy Szentendrén Ko­vács Margit kerámiagyűjtemé­nyét és a szegedi. Móra Ferenc Múzeum anyagát. Viszonylag ke­vesen tudják, hogy a parádi ko­csitörténeti múzeum, a világon • A néprajzi, népművészeti kiállítások változatlanul az érdeklődés középpontjában állnak. egyedülálló, mégis 100 ezren lá­togatták. Rendkívül népszerűek a néprajzi népművészeti bemu­tatók és a különböző vidékek népi hagyományait, tárgyi, épí­tészeti kultúráját felelevenítő tájházak. Az idén tovább színesedik a kiállítások anyaga és tematikája. Az újonnan nyíló állandó kiál­lítások közül bizonyára a legna­gyobb sikerre számíthat, A ma­gyar föld népeinek története az őskortól a honfoglalásig című tárlat. Megtekinthető márciustól a Nemzeti Múzeumban. Az év második felében avatják fel Ta­tán az Antik Másolati Múzeu­mot, tehát Kecskemét után — ahol a reneszánsz anyag kapott otthont —, most egy másik város is vállalja, az értékes másolatok elhelyezését. A Barcsay-gyűjte- ménynek Szentendre ad otthont, s Pécsett megnyílik az Uitz Béla Emlékmúzeum. Folytatódik a népművészeti tájházak építése. Az idén Gön­cön és Zánkán, az úttörőtábor területén készítenek bemutatóhe­lyet. Mecseknádalján német nemzetiségi táj házat avatnak. Említésre méltóak az időszaki rendezvények is. Kecskeméten, a palóc népművészet mutatkozik be, az érdekes kiállítás több me­gye közös vállalkozásában ké­szül. Siklóson, májusban nyílik a modernkerámia-beumtató. a Néprajzi Múzeum, a magyar pásztorművészet és a hazai nép­viseletek tanulmányozására kí­nál lehetőséget. A nemzetközi kiállítások kö­zül kiemelkedik a Műcsarnok­ban rendezendő Bauhaus-tárlat, valamint a krakkói grafikai biennálé anyaga és a Nemzeti Múzeumban látható orosz ipar- művészeti kiállítás, amely a XVI. századtól napjainkig ad szín­pompás képet, a moszkvai Tör­téneti Múzeumban őrizett, külön­legesen szép alkotásokból. Íme, néhány az idei, változa­tosnak ígérkező programból. Lát­nivaló lesz bőven. Reméljük, lá­togató is, legalább annyi, mint tavaly volt. Vadas Zsuzsa ADY ENDRE A tűz márciusa Csámpái, konok netán ez a világ S végbe hanyatlik, kit annyian űztek, De élethittel én. üldözött haló, Március kofáira és szentjeire Hadd szórjam szitkát és dicsét a Tűznek. Vesznem azért kell tán, ‘mert magyar vagyok S terhére e föld száz Pcntiusának S haldoklóan mégis elküldöm magam Boldogabb testvéreimnek síromon: Az új, jobb márciusi ifjúságnak. De tűz és Tűz, én ifjú testvéreim, Jaj, a Tüzet ne hagyjátok kihalni, Az Élet szent okokból élni akar S ha Magyarországra dob ki valakit, Annak százszorta inkább kell akarni. Életet és hitet üzen egy halott Nektek fiatal, elhagyott testvérek, Az olvasztó Tüzet küldi a hamu S láng-óhaját, hogy ne csüggedjetek el: Március van s határtalan az Elet. VASVÁRI PÁL A márciusi ifjúság Az ifjú kebel szent oltára az öröktűznek. Ez kiolthatatlan lobog mindenkor. — Csoda-e, hogy ezen ifjak nemzetünk gyökeres átalakítását óhaj­tották, mégpedig rögtön, haladéktalanul?... Az idő nem vár, nem kérd senkit. Sebes szárnyakkal repül felettünk. — Mi Európa drága pillanatait nem akartuk elszalasztani. A percekben évtizedeket keile keresztül élni! A márciusi ifjak fő dicsősége az, hogy kebleikben meg vannak érve a szabadságeszmék. Sőt azt hit­ték, miszerint eljött az idő, melyben az igazság eszméi megtestesüljenek ... * A középponti ifjúság egyetlen hibát követett el. Tovább akart menni a tények mezején, mint mennyire nemzetünk el volt készülve. Eleinte orságos rokonszenvvel csatlakozott hoz­zánk a hon minden vidéke. Pest lön a vezérlobo­gója. Mindnyájan lépteinkre figyeltek s híven kö­vetének bennünket. De a pesti ifjúság a vezérszerepben messze elő­haladott. A sereg nem bírta őt követni. Elvesztette a látóhatárról. Így szakadt el egymástól a pesti ifjúság és a nemzet. * Azonban a vészharang megkondult, „Külellenség fenyegeti a hont! Árulókat ápol keblein Hunnia földje!” — e rémes szavak hang­zottak hozzánk. Új könyvek „Olthatatlan szenem” A Kossuth Könyvkiadó új­donságai közül kiemeljük a Források a ma­gyar népi de­mokrácia törté­netéhez című dokumentum­gyűjtemény második köte­tét. amely az 1945—1948 kö­zötti időszakról ad kitűnő átte­kintést. A kötet gazdag anyagát Káposztás Ist­ván állította össze, ő látta el bevezetővel is. A dokumen­tumkötetet az Új Magyar Köz­ponti Levéltár és a Mezőgazdasá­gi és Élelmezésügyi Minisztérium közösen gondozza. Ismét megje­lent Antonin Zápotoczky doku­mentumregénye, a Vörös fények Kladno felett. A magyar—cseh­szlovák közös kiadás keretében napvilágot látott kötetet a kiadó a pozsonyi Pravda kiadóval közö­sen gondozza. Hogyan éljünk? — a címe dr. Nagy Emil elgondol­koztató, érdekes munkájának, amely mai társadalmunk tükré­ben vizsgálja az életmód, az élet­vitel kérdéseit, legfontosabb ösz- szefüggéseit. Virizlay Gyula köny­ve — Nevelőmunka a szocialista brigádokban — a téma legfonto­sabb vonatkozásaival foglalkozik világosan, közérthetően. Az Akadémiai Kiadó jelentette meg Kovalovszky Miklós tanul­mánykötetét Nyelvfejlődés — nyelvhelyesség címmel. Az MTA Irodalomtudományi Intézetének gondozásában jelent meg Kovács József érdekes munkája. Címe A szocialista magyar irodalom do­kumentumai az amerikai magyar sajtóban 1920—1945. A Modern filológiai füzetek sorozatában William Golding regényének képi valóságát vizsgálja Trócsányi Miklós tanulmánya. Megjelent a Biológiai lexikon (főszerk.: Straub F. Brúnó) 3. kötete, amely M-től R-ig definiálja a legfontosabb biológiai vonatkozású szakkifeje­zéseket, műszavakat. Egy munka- közösség érdekes tanulmánya a Magyarország öntözőgazdaságai című kötet; a munkaközösség ve­zetője Tóth Mihály. A Szépirodalmi Könyvkiadó új kötete a Tizenhárom hónap. Ta­más István tárcáival, jegyzeteivel. Hasonmás kiadásban jelenteste meg a kiadó Ady Endre: Ki lá­tott engem? címmel a Nyugat 1914-es kiadásában publikált ver­seskötetét. Ugyancsak miniatűr kiadvány a Rózsa és Ibolya, Arany János költeményeivel. S ha már a miniatűr könyveknél tartunk, említsük meg az ugyan­csak az egykori Nyugat-kiadás hasonmásaként publikált Jónás könyvét, Babits Mihály remek elbeszélő költeményét. Az Olcsó Könyvtár sorozatában látott nap­világot a Szegény Avroszimov, a nálunk is jól ismert Bulat Okud- zsava könyve. Komlós Aladár ta­nulmányait, kritikáit tartalmazza a Kritikus számadás. A Medicina Kiadó 5. kiadásban jelentette meg Zoltán Zsófia sok jo tanácsot tartalmazó hasznos könyvét. Címe: Mit egyen a gye­rek? Az orvostudomány aktuális problémái című, elsősorban az or­vosoknak szóló sorozat legfrissebb kötete is megjelent; hasonlókép­pen A biológia aktuális problé­mái sorozat új kötete. (KS) Az etimológiai szótárban sok érdekes jelentésváltozást találunk. Ezek vagy szavaink jelentésének lassú kifejlődésére, vagy a társa­dalmi és gazdasági viszonyok megváltozása miatt bekövetkezett különféle jelentésváltozásokra mutatnak rá. □ □ □ ' Balassi Bálint a Júliát hason­lítja a szerelemhez című ismert versét így kezdi: „Júlia két sze­mem, / olthatatlan szenem / véghetetlen szerelmem.” A szén olthatatlan jelzője szokatlan. A szén szó ősi örökség a finnugor korból. Az ősi alapa'aknak a ro­kon nyelvi megfelelők figyelem­be vételével tűzgyújtáshoz hasz­nált tapló’ jelentése lehetett. Ré­gi magyar jelentései: faszén, pa­rázs, kialudt parázs, tűz, kőszén. Ezek közül Balassi versének, sze­néhez a tűz jelentés illik. Ezt a jelentést 1416-ban jegyezték fel, a kőszén jelentés 1783-tól odatol­ható. Így tehát a költő Júliát, illetve iránta érzett szerelmét olthatatlan tűznek nevezte. Ugyancsak Balassitól idézünk. A Búcsút mond hazájának címen ismert versében a költő minden­től és mindenkitől elbúcsúzik, köztük a szép természettől is: „Vitéz próba helye, kiterjedt sík mező, S fákkal, kősziklákkal bővös hegy, völgy erdő, Kit az sok csata jár...” Ebben az idé­zetben a „csata jár” szókapcsolat szokatlan. Mai nyelvérzékünk szerint a csatát megvívják, a csa­ta nem jár. A szerb-horvát ere­detű szónak régi jelentései: por­tyázás, csapat, ütközet. Balassi versébe a csapat jelentése illik bele. Idézzünk Petőfi-versből is! Az 1848. december végén Debrecen­ben írott. Az év végén című ver­sét így fejezi be: „S szólj erősen lantom, hogyha Már utolsó e dalod Hirtelen ne haljon ő meg! / Zengjék vissza az időnek Bércei, a századok.” Ezt a „hir­telen” határozót, ha mai jelen­tését tekintjük, ide nem illőnek találjuk. A hír szó hirtelen szár­mazékának eredeti jelentése a szóelemek szerint is ,hír tudomás nélkül(i)' volt, a Petőfi-versben is ez a jelentése van. A szónak csak később féjlőáött ki mai .vá­ratlanul. gyorsan’ jelentése. □ □ □ Nagyon jellemző a remek szó jelentésének alakulása is. Az is­meretlen eredetű szónak vagy kétszáz évig .darab’ volt a je­lentése. Tinódi még ezt írta: „Sterlonnaremekeket Atihányá- nak”, vagyis kidobtak az ostrtím- lók közé. A 17. századtól a cé­hek élete változtatta meg a szó jelentését. A céh tagja ugyanis az lehetett, aki mesterdarabot, vagyis ahogy akkor mondták, mester remeket készített Ezeket a mesterremekeket bizonyára nagy gonddal készítették, így a kivá­lóság, tökéletesség képzete kap­csolódott hozzájuk. Később mar minden kiváló alkotást remek­nek, műremeknek neveztek, sőt nemcsak iparcikkekre mondták, hanem a művész.eti alkotások megnevezésére is átvitték a szót Pl.: Ez a gótikus templom a mű­vészet remeke. Közben a céh­rendszer bomlásával a remek fő­név csoportnyelvi eredetének emléke is kiveszett. A „remek” mai melléknévi jelentése (nagy­szerű, tökéletes) ilyen korábbi fő­névi jelzős szerkezetekből vonó- dott el: Egy remek szekrény (va­gyis: egy mestermunkaként ké­szített szekrény). A szónak ma már csak ez a melléknévi jelen­tése él, dárab és a céhrendszerre vonatkozó mesterdarab jelentés már elavult. A liszt szó lisz- igei alapszava ősi finnugor eredetű. A rokon nyelvek hasonló szavainak a je­lentése csépel, szitál, őröl, rostál, répát leveleitől megtisztít. A fel­tehető eredeti jelentés levéltele- nít, kihüvelyez volt, később fej­lődött ki ezekből az őröl és szitál jelentés. E magyarázat szerint a magyar liszt szó egy őröl jelenté­sű ige íőnevesült -t képzős mel­léknévi igeneve, és az őrlés ered­ményére utalhat, mint pl. a fag.v- la) igének főnevesült fagylalt alakja. □ □ D A csecsemő szó a csecs (emlő) és az emik (szopik) folyamatos melléknévi igeneve, tehát ugyan­az a szó, mint a csecsszopó. A csecsemő összetett jellege kezd elhomályosodni, mert az emik ige a köznyelvből légen kihalt szó. Mint érdekességet említjük meg, hogy a régi nyelvben állat­ra is vonatkozhatott. Egy 1549- ben feljegyzett alak: „egy cse­csemő idei borjú”. Az emlő szó­nak régen zabola jelentése is volt. Ez úgy alakulhatott ki, hogy a lónak a szájába helyezett szájva­sat szopnia, emnie kellett. Az épületelem jelentésű fal a rokon nyelvek megfelelő szavai szerint eredetileg halászati esz­köz ve! t .vess lőionadék, gát, hal- fogó rekeszték' jelentéssel. Még ma is jelent halászati eszközt a halászat nyelvében. Később már a vesszőfonadékból, maid kőből, téglából készült épületelemet . is jelölte. Hasonló jelentésváltozás történt a német fal jelentésű Wand szóval is. Eredeti jelentése annak is fonadék volt. Nehezen hihető, hogy ma a hisz ige családjához kapcsolódott hiedelem eredetileg a hideg, hűl. hűs, hűvös szavak szócsaláajába tartozott. A jelentésváltozás útja hosszú idő volt. körülbelül ez le­hetett: hideg — árnyék — árnyé­kos hely — időjárás ellen védel­mező hely — védelem, oltalom — bizodalom, remény — valakiben való hit — meggyőződés, véleke­dés. A hízik ige egyik származéka a hizlal Mai jelentését értjük, ezért beszélünk pl. sertéshizla­lásról. De a régi nyelvben ennek a hizlal származéknak volt .fel­üdít, felfrissít', a mára már el­avult hizodalomnak pedig .pihe­nőhely' jelentése is. Szemléleti alapja az lehetett, hogy a beteg, gyenge, lesoványodott ember hí­zása a jó egészségi állapot helv- reállítását, • a felüdültség érzetét vonja maga után. □ □ □ Jellemző, érdekes példák ezek, a «nyelv állandó belső fejlődésé­nek bizonyítékai. Kiss István S az ily szavak rögtöni egyesülést parancsolnak. Veszély idején a nemzet erejének meg nem kell szakadni. Mikor Franciaországot külellenség fenye­gette a nagy forradalomkor, egybeolvadt minden jó honfi, és kötelességét teljesítette. Tudta ezt a pesti ifjúság is. S kész volt mindent tenni, mit a rideg körül­mények parancsoltak. Mert minden pártkérdésen felül áll a magasztos szó: nemzetegység! Ha mi egymás között birkóznánk, ellenségeink kacagnának s bátorságot nyernének. Megosztatlan ridegséggel kell állnunk, mint a sziklaszál. Véleménykülönbség lehet, de pártoskodásnak len­ni nem szabad! * S ha kérditek, mit tesz most a márciusi ifjúság, elmondom. Az egyik büróba ment, s résztvesz a honkor­mányzat ügyeiben. A másik rész visszatért előbbi életfoglalkozásá­hoz, s a kedvezőbb időkre vár. A harmadik rész a hadi nemzetőrök közé állott, s áz új seregbe átvivé a szabadságszeretet magas szellemét. Ezek vagy győzni fognak, vagy az első ágyúk előtt halomra hullani. Ahány kebel, annyi isten, annyi meggyőződés. Ezeket keblük szent érzelme lelkesíti. Ezek nem élő gépek lesznek, ha­nem a szabadság oroszlánhősei. A márciusi napok alatt fővárosunkban nem találtak ellenséget, most mennek a harcmezőre, ott keresik azt. Az ifjúság negyedik része szétoszlott az egész hazában. Ezek hirdetik országszerte az igazság sza­vait. Mind megannyi apostola a szabadságnak. — Krisztusnak 12 apostola volt, s ezek elterjeszték szavait az egész világon; a középponti ifjúság is így fogja terjeszteni hazánkban a márciusi elveket. — Az elvetett mag előbb-utóbb meg fogja teremni gyümölcseit. A márciusi, ifjúság tehát Pesten többé összpon­tosítva nincs. Menjünk a forradalmi csarnokba, s alig találunk közülük egyet-kettőt. Mind idegen arc, mind új ember, akivel itt most találkozunk. * Ne vitatkozzunk e kérdés felett: ki adott a nép­nek szabad földet és jogot? — El fogja ezt mondani a história, se nem Európa szelleme, se nem Po­zsony. se nem Pest. hanem mind a három össze- téve. Franciaországban az augusztus 4-iki éjen (1780) lemondott az arisztokrácia minden előjogáról... Miért? Mert hírül jött hozzá Versaillesba, mi­szerint a nép a várakat megrohanta, s a földes­urak ellen dühöng ... És nálunk? lit is megtörtént, aminek történnie kellett. Nemzetünk mozgalma egy órához hasonlított, mint egy barátom elméncen jegyzé meg. Az óra kerekei Pozsonyban voltak az ország- gyűlésen, de nem igen akartak forogni... Rugóra volt szükség, mely a kerekeket gyors mozgásba hozza. S e rugó volt a pesti forradalom. Ekkor a kerekek gyorsan és sebesen kezdtek forogni... Az óramutató Bécsbe nyúlt s a Metternich poli­tikájának végperceire mutatott. Az óra ütött 300 éves hallgatás után, s ez lön a bécsi kabinet halálharangja. Most még közel állunk az eseményekhez. Ne vizsgáljuk mindennek a kútforrását. De jegyezzük a tényeket. A történet komoly múzsája ítélni fog.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom