Petőfi Népe, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-01 / 50. szám

' I3áI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxii. évf. so. szám Ára: 90 fillér 1977. március 1. kedd Púja Frigyes megkezdte tárgyalásait Londonban László Balázs, az MTI tudósító­ja jelenti: Púja Frigyes külügyminiszter, aki vasárnap délután érkezett háromnapos hivatalos látogatásra Londonba, hétfőn délelőtt meg­kezdte tárgyalásait dr. David Owen angol külügyminiszterrel a Foreign Officeban. A megbe­szélések középpontjában várha­tólag az európai és nemzetközi kérdések, s a magyar—angol kapcsolatok áttekintése áll. Dr. David Owen, aki a múlt hétfőn vette át az angol diplo­mácia vezetését Anthony Cros- land elhunyta után, a hét végén Párizsban vendégeskedett, és ki­nevezése óta ez a második ma­gasszintű megbeszélése. A vezető angol lapok közül a Times „ és a Daily Telegraph je­lentette a magyar külügyminisz­ter érkezését. (MTI) Teljesítik export-kötelezettségeiket a megye ipari üzemei Az idei esztendőnek döntő jelentősége van a népgazdaság V. ötéves tervi célkitűzéseinek megvalósítása szempontjából. Nem közömbös tehát, milyen sikerrel küzdik le az üzemek az eléjük tornyosuló nehézségeket. A gazdasági egyensúly megszilárdítása tekintetében az elmúlt évben már értünk el eredményeket, ezt azonban az idén tovább kell fokozni. S ebben különös jelentősége van az export tervek teljesítésé­nek. Néhány, megyei üzemből arra kértünk választ, hogyan alakultak az év első két hónapjában a külföldre irányuló szállítások. Nyolcvan vagon vasszerkezet A Fémmunkás Vállalat kecs­keméti gyárának idei termelési terve félmilliárd forint értékű vasszerkezet előállítása. * Ennek mintegy felét külföldi megrende­lésre készítik. A vállalat tavaly újabb meg­állapodást kötött a szovjet kül­kereskedőkkel egy nagyberuházás könnyűszerkezetes csarnokainak szállítására. A várhatóan több éven át tartó munkához már a múlt évben hozzákezdtek a kecs­keméti gyárban — terven felül — 52 vagon szerkezetet küldtek el a Szovjetunióba. Idén az első két hónap alatt nyolcvan vagont indítottak út­nak, mintegy 25 millió forint ér­tékű rakománnyal. A megrende­lés teljesítésén továbbra is len­dületesen dolgoznak, Célkitűzé­sük, hogy több mint 200 millió forint értékű szerkezetet készít­senek el ebben az évben. Emel­lett más export megrendeléseket is teljesítenek. Március elején fejezik be például egy algériai mészmű vasszerkezeteinek tavaly megkezdett gyártását és szállítá­sát. Eredményesen zárult a mezőgazdasági könyvhónap A hétfői nappal véget ért a mezőgazdasági könyvek hó­napja. Az ország legnagyobb területű megyéjében, a mező- gazdasági terményeiről és élelmiszeripari cikkeiről messze- földön ismert Bács-Kiskunban az adottságoknak megfelelő figyelmet fordítottak a szervezésre. összesen negyvennégy újdonság jelent meg február elejé­re, s ezeket szakkönyv-kiállítások, külön vásárok tárták az érdeklődők elé. A népszerűsítés jól bevált for­májaként író-olvasó találkozókat rendeztek sok helyütt. Baján pél­dául, az Augusztus 20. Termelő­szövetkezetben Pirk Ambrus adott ötleteket a kiskertek berendezésé­hez. A tiszaalpári Tiszatáj Tsz- ben több mint ötven olvasó kér­déseire válaszolt Horn Artur, az igen keresett Állattenyésztés cí­mű, háromkötetes mű szerkesztő­je a múlt hét végén. Pontos összesítések még nem készültek a forgalmi adatokról, de a becsült értékek is kimagasló eredményekről tájékoztatnak. A Művelt Nép Könyvterjesztő Vál­lalat legnagyobb megyénkbeli üzletében, a Katona József nevét viselő kecskeméti könyvesboltban 250 ezer forint értékben találtak vevőkre a mezőgazdasági témájú kötetek, ami a februári összfor­galomnak több mint az egyhar- madát teszi ki. A hírős városban és környékén erre az alkalomra időzített bemutatókat, vásárokat szerveztek. Ezeknek a forgalma eléri a 21 ezer forintot, o tavalyi háromszorosát. A háztáji gazda­ságok és kerttulajdonosok foko­zódó szakmai érdeklődését mu­tatja, hogy a sikerkönyvek közé iratkoztak fel egyebek között a Gyökérzöldségek termesztése, az Idejében szólunk, a Paradicsom­termesztés és a Kertészet fólia alatt című művek. Jó befektetésnek bizonyult te­hát az a szervezési munka, amellyel a kiadók időre eljuttat­ták ígért újdonságaikat a bolt­hálózatba. Megérte az energiará­fordítást a külön kiállítások, moz­gó vásárok, ankéntok rendezése is. A terjesztést hatásosan segí­tette a forgalmazók és a terme­lőszövetkezeti területi szövetsé­gek erősödő együttműködése. Ugyanakkor a bevételnél is sok­kal fontosabb eredmény, hogy az összefogott akció keretében a ko­rábbinál több családhoz jutottak el a könyvek lapjain rögzített korszerű mezőgazdasági ismere­tek. A kirakatokat rövidesen átren­dezik, s már formálódnak az újabb plakátok. A mezőgazdasági könyvhónap tapasztalatainak ösz- szegezésével egyidőben megkez­dődnek az előkészületek a május végi könyvhétre és a közbeeső költészetnapi eseményekre. H. F. Az utak tavaszi javítása A téli időszak alatt a rend­kívül változékony és csapadékos időjárás hatására a megye úthá­lózatában jelentős burkolatrom­lás keletkezett. Az olvadási ká­rok nagymértékben érintették a főútvonal-hálózatot is. Cs. Nagy Pál, a KPM Közúti Igazgatóságá­nak vezetője elmondta, hogy a károkat az üzemmérnökségek út­szakaszonként felmérték. A leg­nagyobb kárt az időjárás a Buda­pest—Baja—Hercegszántó közötti, 51-es számú úton okozta. Ezen az úton 145 ezer négyzetméter kátyúzást kell elvégezni. A Solt— Tompa—országhatár közötti, 53- as számú úton 48 ezer, az 55-ös Szeged—bátaszéki úton 42 ezer, a Kiskunfélegyháza—Szentes kö­zötti úton 81 ezer, a Dunapataj— Foktő—kalocsai úton 36 ezer, a Szabadszállás—szalkszentmár- loni úton 17 ezer, a Kecskemét— kalocsai összekötő úton 68 ezer, a Dunapataj—Szakmár—kalocsai úton 40 ezer, a Kalocsa—Bácsal­más—országhatár közötti úton 48 ezer, a Kiskunhalas—Szeged közötti összekötő úton 2i ezer négyzetméternyi burkolatot kell helyreállítani. A fentieken kívül természetesen az úthálózat zö­mén előfordul elszórtan kisebb kár. A helyreállítást az üzemmér­nökségek már megkezdték. A nagyobb burkolatkárok helyreál­lításában a Kecskeméti Közúti Építő Vállalat is résztvesz, ab­ban jelentékeny feladatot vállal, a tönkrement felületek aszfalt- szőnyegezését a vállalat végzi el. A KPM Közúti Igazgatóságnak a burkolatrongálódások helyre- állításánál tízezer tonna anyagot kell bedolgozni. A számítások szerint a helyreállítási költség mintegy 20—25 millió forintot tesz ki. A KPM Közúti Igazgatósága végezetül kéréssel fordul a gép- járművezetőkhöz: a burkolat-ron­gálódások helyreállításáig a köz­utakon fokozott óvatossággal, a mindenkori útállapotnak megfe­lelően vezessék járművüket, ve­gyék figyelembe az erre utaló közúti jelzőtáblákat, kövessenek el mindent a balesetek elkerü­lése érdekében. G. G. A népesedéspolitikai határozatok végrehajtásáról — 1974 óta évi átlagban kö­rülbelül 35 ezerrel több gyermek született hazánkban, mint a ko­rábbi esztendőikben. A gyarapo­dás azonban tavaly már némileg kevesebb volt, mivel csökkent a szülőkorban levő nők száma — állapította meg hétfői ülésén a népesedéspolitikai határozatok eredményeit vizsgálva a SZOT elnöksége. Jelentősen nőtt a gyermekneveléshez nyújtott pénz- beni társadalmi támogatás, fo­kozott megbecsülés övezi a ter­hes anyákat a munkahelyeken, nagyobb figyelmet fordítanak a gyermekgondozási szabadságon levő anyákra. A lakások elosztá­sánál, a hitelek odaítélésénél előnyben részesülnek a nagycsa­ládosok. A fővárosban 1974 kö­tárgyalt a SZOT elnöksége zepe óta a három- és többgyer­mekes családok közül kétezren kaptak bér- vagy szövetkezeti lakást. A kisgyermekek ellátása sok tekintetben javult, de hiány is gyafcran tapasztalható. Bébiétel az ország 540 boltjában kapható, ezeknek az ára is kedvező, mert a költségek 27—50 százalékát az állam fizeti. A nyugdíjasok Ultal is kedvelt olcsó hazai és bolgár bébiételek azonban viszonylag hamar elfogynak és sokszor csak a drágább olasz és svéd bé­biételek kaphatók. Az iskolatej­akció kibővült, s bár az ipar és a kereskedelem több tejet is tud­na szállítani, az ellátás iskolai megszervezésének nehézségei mi­att az akcióban a tanulóknak még csak körülbelül 20 százaléka /,■, vesz részt. A csecsemő- és gyermekruhá­zati cikkek választéka bővült ugyan, de itt is vannak hiányok. Időnként továbbra is nehezen lehet kapni gyermekmérleget, pa­pírpelenkát, szintetikus tipegőt, gyakran hiánycikk a gyermek­ágy, a járóka, az etetőszék, sok még a panasz a gyermekcipők minőségére és egyes méretek hiá­nyára is. (MTI) Tárgyalás tőkés exportról Az Alföldi Cipőgyár kiskunfélegyházi gyárának termékeiből évek óta jelentős mennyiség kerül a külföldi megrendelőkhöz. A múlt esztendőben pél­dául mintegy 800 ezer pár cipőt szállítottak szovjet, román és csehszlovák üzletfeleknek. Ebben az év­ben várhatóan a tavalyinál is több árura lesz szük­ségük a külföldi partnereknek. A gyár vezetőitől kapott tájékoztatás szerint ja­nuárban és februárban minden nehézség ellenére teljesíteni tudták a szállítási határidőket. Csehszlo­vákiába eddig 11 ezer, a Szovjetunióba pedig 102 ezer pár lábbelit küldtek. Ha a most folyó tárgya­lások megegyezéssel zárulnak, az év második felé­ben tőkés exportra is gyártanak mintegy 100 ezer pár cipőt. A termelésben nehézségeket okoz a létszámhiány, amit belső szervezési intézkedésekkel igyekeznek ellensúlyozni. Ennek megoldásához segítséget jelent március elsejétől az is, hogy a gyár harminc har­madéves tanulója hetente három napot a termelő munkában tölt. Külföldi megrendelések A Férfi Fehérneműgyár bajai gyáregységének dolgozói 1977-ben 473 millió 711 ezer forintos terv megvalósításán dolgoznak. Az elérendő érbevétel­nek nagy hányada származik majd exportból. Min­tegy 228 millió forint értékű terméket a szocialista országokba — köztük a Szovjetunióba — szállíta­nak. Tőkés kivitelre pedig körülbelül 25 millió fo­rintért gyártanak férfi holmit. Ezenkívül tőkés üz­letféltől még 4 millió forint árbevételt eredménye­ző bérmunkát is vállaltak erre az esztendőre. A szo­cialista kivitelt 5, a tőkés exportot pedig 7 száza­lékkal növelik a múlt évihez képest. Bállá János főkönyvelőtől tudjuk, hogy a szo­cialista országokban értékesített termékek értéke az első negyedévben valamennyivel több lesz 51 mil­lió forintnál. Várható az előirányzat teljesítése. A tőkés megrendeléseknek több mint kétharmadát kapták az első három hónapra. Ennek a kötelezett­ségnek — előre nem látott akadályok miatt — csak 80 százalékban tud eleget tenni a gyár kollek­tívája. A következő időszakban mindenképpen pó­tolják a lemaradást. • Kocsis Antal szovjet exportra készülő cipők meg­munkálását végzi. (Opauszky László felvétele.) # A Férfi Fehérneműgyár bajai gyáregységébe* Pál Józsefné osztályozó meós szovjet exportra gyár­tott ingeket minősít. Konvertibilis” termék A konvertibilis valuta — sokszor találkozunk ma már ez­zel a kifejezéssel — bármely más valutára szabadon át­váltható valuta. Bizonyára nem neheztelnek érte pénzügyi szakemberek, ha a fogalmat kölcsönvesszük, s átültetjük általában a munka­termékek minőségi követel­ményeinek kifejezésére. Csak mintegy jelkép módján, ha­sonlatképpen; s a hasonlatok­ról tudjuk, hogy azok sosem százszázalékosan pontosak, nem tökéletesen adekvátak. A megyei népfrontbizottsági ülé­sen a munka milyenségi krité­riumaként használta a pénz­ügyi szakkifejezést az egyik felszólaló. Arra kell töreked­nünk — fejtegette —, hogy egyre több magyar termék „konvertibilis” termék legyen. Amelyek tehát bármikor — bármely piacon jó pénzért ér­tékesíthetők. Mert kiválóak — és ennélfogva mindig ver­senyképesek. Mehetünk is tdvább a gon­dolat fonala mentén. Olyan szemlélet általánossá válása szükséges hazánkban, hogy a termelésben csak egyfajta minőség lehet. Aminek csak „alsó foka” a „jó” — hogy azért maximalisták se le­gyünk — és a „kiválóig” az ,árnyalatokat ismerjük el. A fő — az ideális cél azonban a „konvertibilis” termék legyen. Ma már nem létezhet elszige­telt nemzetgazdaság a világon. Ha szüntelenül készen aka­runk állni a világpiaci hatá­sok következményeinek ellen­súlyozására —, a nemzetközi piacra csak olyan termékek­kel mehetünk biztató esély- lyel, amelyek mindig és min­denütt kapósak. Kiélezve a kérdést, — nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy „no, ez a cikk jó lesz a fejlődő országoknak, az mehet a baráti államokba, amaz meg valamelyik fejlett iparú nyu­gati nációnak”. Mert az efféle nézettel olyasmi is jár, hogy „a többi meg majd elmegy a hazai boltokban; ha másképp nem, téli-nyári s egyéb ki­árusítások alkalmával”. Ez a latolgató megalkuvás önma­gunk megalázásához, munkás-, alkotóemberi önérzetünk alá- ásásához vezetne. Minden munkálkodásunkat az az eltökéltség vezesse, hogy csak egyfajta minőség van, ami biztonságossá teszi gaz­dasági életünket a külső ha­tások okozta hullámzásokkal szemben is, képessé egyensú­lyának gyors visszanyerésére; — ez pedig a „konvertibilis” termék. . S nem is kell messze men­ni, mert megyénkben is van például szépszerével, hogy gyártunk fejlett ipari orszá­gok piacán is sláger számba menő termékeket; gondoljunk csak a BRG magnetofonjai­nak, vagy a ZIM kádjainak keresettségére. Ez a becsület és nemzeti büszkeség dolga is. Olyan bel­ső igényesség önmagunkkal szemben, vagy másképp kife­jezve — magatartásforma, hogy csak kiváló munkát va­gyunk hajlandók produkálni. És erre nemcsak az érte ka­pott — anyagi érdekeltségnek mindinkább megfelelő — na­gyobb pénz ösztönöz, hanem az a bizonyos belső szükség­let is. E szemlélet térhódítá­sának vagyunk tanúi napjaink­ban, a csepeli felhívás nyo­mán a megye ipari üzemeiben egyre terebélyesedő munka­versenyben is. A Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteleté­re a legtöbb vállalatnál, gyár­egységben létszámbővítés nél­kül, a belső tartalékok moz­gósításával vállalják a jelen­tősen felemelt éves tervek, export-kötelezettségek teljesí­tését. Maga ez a céltudatos komplexicitás is a munkások gondolkodásában, munkafelfo­gásában jelentkező minőségi változásra utal. S eme össze­tettségen belül a minőség is nagyobb hangsúlyt kap el­múlt időkhöz képest. Elég csak a Petőfi Népe összefog­laló cikkeibe beleolvasni; a Fémmunkás Vállalat kecske­méti gyárában, a Paksi Atom­erőműnek, a bélapátfalvi Mész- és Cementműnek ké­szülő, valamint a szovjet, s egyáltalán szocialista exportra gyártott fémszerkezetek jó minőségét becsületbeli ügyük­nek tekintik; az Április 4. Gép­ipari Művek Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyárának dolgo­zói ugyancsak vállalásaik sark­pontjává tették a kifogástalan minőséget; a Papíripari Vál­lalat halasi gyárának brigád­jai naprakész minőségi jelen­téseket vezetnek... És jóleső érzéssel tehetjük hozzá: foly­tathatnánk a sort eddigi cik­keink, s a szerkesztőséghez naponta érkező felajánlások idézésével. T. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom