Petőfi Népe, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-26 / 48. szám
1977. február 26. • PETŐFI NÉPE • 3 Hasznos kezdeményezés EGY KIS STATISZTIKA A szarvasmarha-állomány alakulása és a férőhelyek kihasználtsága A Területi statisztika című folyóirat úgyszólván minden hónapban közöl érdekes anyagokat a megyéről. Természetesen az érdeklődő számára nemcsak az ilyen jellegű anyag szolgál tanulságul, hanem a tartalomjegyzék széles tematikájú repertoárja is, mégis* ez esetben a januári számban megjelent „A szarvasmarhatelepek férőhelyeinek kihasználtsága Bács-Kiskun megyében” című írásnak adunk röviden nyilvánosságot. A bevezető táblázat számot ad arról, hogy a szarmasmarha-állo- mány létszáma miként alakult 1960—1975. között. A változás jelentős (23 ezer), de mint a későbbi adatokból kitűnik, nem kielégítő. Ebben a másfél évtizedes időszakban a szarvasmarha-tenyésztés több változáson ment keresztül, összhangban a köz- gazdasági körülmények kedvező vagy kedvezőtlen hatásaival. Az 1972. évi kormányhatározatot követően az állomány 1974 végéig jelentősen nőtt, majd újra visszaesett. 1974 végén az állomány irreálisan magas volt, mert az exportkorlátozások miatt akadozott a felvásárlás. Az 1975. évi adatok szerint az állami gazdaságokban található az állomány 14 százaléka, a termelőszövetkezetekben 54 százaléka, és a kisüzemekben 31 százaléka. A már jelzett időszak alatt a szektorok közötti arányok elsősorban a termelőszövetkezetek javára módosultak, lassúbb volt a változás az állami gazdaságokban és több mint felére csökkent a kisüzemekben. Az írás szemügyre veszi a férőhely-ellátottságot és a tartás- technológiát. Jelzi, hogy 1972 december végén százezret meghaladó nagyüzemi férőhely egyötöde üresen, kihasználatlanul állt. A kisüzemekben több mint 40 ezer szarvasmarha- és lóistállót írtak össze, ami több mint 80 ezer férőhelyet tételezett fel. Ezzel szemben a kisüzemek összes szarvasmarha- és lóállománya 68 ezer darab volt, amely 1975 végéig 56 ezerre csökkent. Ezen belül a szarvasmarha-állomány mintegy tízezerrel kevesebb. A nagyüzemek szarvasmarha-férőhely száma 1975 végén meghaladta a 112 ezret, az állomány ugyanakkor 92 ezer darab volt, amely összességében mindössze 82 százalékos kihasználtságot jelent. Az állami gazdaságokban ennél jobb a helyzet (97 százalék), a termelőszövetkezetekben viszont rosszabb (78 százalék). A szarvasmarha-tenyésztés és -tartás kidolgozott termelési rendszereihez a megyéből két termelőszövetkezet csatlakozott, mindkettő az iparszerű termelési rendszerekhez. A jánoshalmi Haladás Mg. Tsz és a vaskúti Bács Mg. Tsz. Az utóbbi gazdaság 1975. évi tejtermelési mutatói éppen ezért igen kedvezőek voltak: az évi átlagos 473 tehénállományt figyelembe véve egy tehén hozama 3500 liter volt, ami jóval meghaladja a szövetkezetek megyei átlagát. összegezésként: szükséges a IV. ötéves tervben létesült férőhelyek fokozottabb kihasználása és rekonstrukciókkal a kevésbé korszerű férőhelyek üzemeltetése. Elsősorban a szakosított telepeken kívánatos bizonyos mértékű további bővítés. Igen hasznos összejövetelre került sor a napokban: a Bajai Városi Tanács elnöke meghívta a Finomposztó Vállalat, a FÉKON, a Ganz Villamossági Művek, a Kismotor- és Gépgyár, a hűtőház és a vízügyi igazgatóság párttitkárait. A meghívás célja az volt, hogy közelebbről bemutassák a tanács egy napi munkáját. A meghívott párttitkárokhoz csatlakozott Pető József, a városi pártbizottság titkára, valamint Tengeri Pál, a megyei pártbizottság munkatársa. A vendégeket dr. Ligeti Antal, a városi tanács pártalapszervezetének titkára, az igazgatási osztály vezetője köszöntötte, majd Jaszenovics Sándor tanácselnök-helyettes tartott rövid előadást a tanács gazdasági munkájáról, feladatairól. Dr. Stang Jenő vb-titkár az állam- igazgatási munka és a szervezeti kérdésekről tájékoztatta a vendégeket. Ezután Zsubory György személyzeti csoportvezető a személyi és képesítési ügyekről informálta a jelenlevőket. Dr. Kiss Ferenc, tanácselnök a tanács és a tanácstagok üzemi kapcsolatairól tájékoztatta a jelenlevőket. Beszélt a kölcsönös információrendszer tökéletesítéséről és ennek szükségszerűségéről. A sok jó tapasztalatot adó beszélgetés után a meghívott párttitkárok megtekintették a bajai kórházat, ahol dr. Maros Tivadar igazgató főorvos megmutatta a jelenleg folyó beruházásokat és ismertette a rekonstrukciós tervet. Végül az 1. sz. Szociális Otthonba látogattak a vendégek, ahol Dombi Istvánná, az otthon vezetője tájékoztatta őket az itt folyó életről. Mind a meghívott párttitkárok, mind a városi pártbizottság véleménye az volt, hogy az ilyen irányú kezdeményezés nagyon hasznos mindkét részről, mert a széles körű tájékoztatás és tájékozódáson túl sok jó tapasztalat, javaslat segítheti a tanács és a különböző üzemek, vállalatok, intézmények közös munkáját. Sz. F. Műszaki fejlesztéssel pótolni a hiányzó munkaerőt Előadás a mezőgazdaság feladatairól A Magyar Agrártudományi Egyesület kiskunfélegyházi csoportjának legutóbbi klubfoglalkozására, amelyet a kunszállási Alkotmány Termelőszövetkezetben tartottak, előadónak meghívták dr. Soós Gábort. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium államtitkára a mezőgazdaság jelenéről, jövőjéről, a munkaerőhelyzet alakulásáról számolt be a jelenlevőknek. Az előadó ismertette a népgaz- daságilag fontos célokat, amelyeket az idén és a következő években meg kell valósítani. Elismeréssel szólt arról az államtitkár, hogy a mezőgazdasági üzemek többsége e célok figyelembevételével készítette el az üzemterveket. Nagy feladat vár az idén a mezőgazdaságra, hiszen a lakosság élelmiszer-ellátásán, s egyes ipari alapanyagok termelésén kívül az exportfeladatokat is teljesítenie kell. Az eddiginél gyorsabb ütemben nő a mezőgazdasági termékek exportja a szocialista országokba. Ezenkívül egymilliárd dollár bevételt hozhat az országnak a mezőgazdasági és élelmi- szeripari termékek kivitele a tőkés országokba. Az előző éveknél nagyobb termelést kevesebb munkaerővel kell előállítaniok a mezőgazdasági üzemeknek. A számítás szerint ugyanis 1980-ig 130 ezerrel csökken hazánkban a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma. Bács-Kiskun megyében az V. ötéves terv végén már csaknem 20 ezerrel kevesebb személy dolgozik a mezőgazdaságban. A hiányzó munkaerőt műszaki fejlesztéssel, a munkafegyelem megszilárdításával, hatékonyabb munka- és üzemszervezéssel lehet pótolni. Nagyon fontos, hogy a mezőgazdasági üzemek mégin- kább szorgalmazzák az ott dolgozók továbbképzését, hogy minél többen szerezzenek szakmunkásvégzettséget. Akkor a magasabb követelményeknek is eleget tudnak tenni. Az előadás után dr. Soós Gábor a hallgatóság kérdéseire válaszolt. B. Z. Gazdálkodás a telkekkel Használatbavételi díj - Kedvezmények - Örökölhető Nemrég lapunkban részletesen ismertettük a szocialista földtulajdon fejlesztésével kapcsolatos intézkedéseket, a föld- rendezést, a tartós földhasználatot, a földtulajdont szabályozó törvény módosításának lényegét. Mint ismeretes, az év elejétől az állami és szövetkezeti tulajdonban levő földet — néhány kivételtől eltekintve — nem lehet magántulajdonba adni. Szükségessé vált a telekgazdálkodás eddigi rendjének módosítása, amiről a napokban tartott sajtótájékoztató alapján ezúttal számolunk be. A telekgazdálkodás rendjét módosító minisztertanácsi határozat lényege: telkeit az állam nem értékesíti, hanem tartós használatba adja, amiért használati díjat kell fizetni. Az állami telek tehát nem képezheti adás-vétel tárgyát. Ez a magánerőkből beépíthető lakó- és üdülőtelkekre, a tanácsi értékesítésű, valamint az OTP-beruházásban értékesítés céljára szolgáló lakásokkal beépített állami telkekre vonatkozik — a hagyományos családi házzal beépíthető lakótelkek kivételével. Mint azt Paksi Gábor, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője elmondta, az állami telkeket a helyi tanácsok adják tartós használatba az építkezni kívánó lakás-, üdülő- és garázsépítő szövetkezeteknek az építőközösségek tagjainak, illetve az egyéneknek. A helyi tanácsok az állami telkeket a rajtuk létesített épület fennállásáig, de legalább ötven évre adják használatba. Erről szerződés készül, s a helyi államigazgatási szerv a forgalmi érték) alapján, valamint több körülmény figyelembevételével használati díjat állapít meg. A használatbavételi díj összege a forgalmi értéknél kisebb is lehet, ha kevesebb nem, mint a telek tulajdonjogának megszerzéséért fizetett kártalanítás, vagy vételár. Nagyon jelentős a rendelkezésnek ama része, miszerint a használatbavételi díjat az építési költségek közé kell számítani, ami igen nagy kedvezményt jelent azoknak, akik telepszerű, többszintes lakóház építésében vesznek részt, vagy lakásépítő szövetkezetben egyedi, többszintes lakóházat, csoportos korszerű családi házat, munkáslakást, OTP egvedi, többszintes lakóházat építtetnek. Az OTP lakásépítési kölcsönt ad a díj megfizetésére. Készpénzben tehát csak az építési költség előtörlesztésének egy része terheli az építtetőt. A saját szervezésű egyedi többszintes lakóházak és a csoportos korszerű családi házak építési költségei közé ugyan nem számítják be. a használatbavételi díjat, de az ilyen építkezésben részt vevő három- és ennél több- gyermekes családok, munkások, fiatal házasok, bányászok, pedagógusok, állami gazdasági dolgozók, valamint a lakásépítési akciók keretében építkezők használatbavételi díját 10 százalékkal kell csökkenteni. Szociális, jövedelmi, vagyoni viszonyokra való tekintettel a díj 30 százalékig csökkenthető. Akik ilyen építkezési formát választanak, vagy. részletfizetési kedvezményt, vagy OTP-kölcsönt kapnak. Tájékoztatójában Paksi Gábor elmondta, hogy a telekhasználati rend módosítása aí üdülő- és garázstelkekre is vonatkozik. A díj ez esetekben is mérsékelhető 10 százalékkal, de csak akkor, ha üdülőszövetkezetben építkeznek, s az üdülő négynél több egységből áll. Ehhez kölcsönt ugyan nem, de részletfizetési kedvezményt adnak. A telekhasználati rendelet előnyei közé tartozik, hogy mivel a telken épített lakóház természetesen a telekhasználó tulajdona, kisajátítás esetén tehát kártalanítás illeti meg. A használó átruházhatja a telket, sőt örökölhető is a használatbavétel. A telek után öröklési illetéket nem kell fizetni. A telek használóját tehát ugyanolyan jogok illetik meg, mintha tulajdonos lenne, ám anyagilag sokkal jobban jár. Viszont az új jogszabály nyomán hamarabb megvalósulhatnak a városfejlesztési és városrendezési] célok, s ugyanakkor megszűnnek a telekárak emelkedéséből származó munka nélküli jövedelmek. Az építési tilalommal kapcsolatban a minisztérium főosztály- vezetője megemlítette, hogy 1978. december 31-ig minden településen felül kell vizsgálni az építési tilalmakat. Újdonság még, hogy a tilalom elrendeléséről értesíteni kell az ingatlan tulajdonosát. Biztonságot ad az is, hogy az építési tilalmat a földnyilvántartásban feltüntetik. T. L. Tavaszhívogató Bulgáriában • A tavasz közeledtével a bolgár gyerekek színes fonálból készített babákat „martenicákat” tűznek kabátjukra. A vidám díszeket aztán egész március hónapban viselik. (Fotó: BT A—MTI—Telefotó—KS.) Múzeum a szabad ég alatt Etnográfiai múzeumot létesítenek a szabad ég alatt Belorusz- szia fővárosa . rk, Minszknek közvetlen közelében. A festői vidék a belorusz tá.i valamennyi sajátosságát magún viseli, ezért különösen alkalmas a skanzer céljaira. A kiállítás bemutatja majd a faépítészet rendkívül ritka maradványait, köztük régi templomokat, vízi- és szélmalmokat, magtárakat, és egyéb hagyományos építményeket. Az egyik közeli erdőben a néprajztudósok egy régi kémény nélküli parasztházra bukkantak. A kiállításra kerülő fa építészeti emlékeket a helyszínen restaurálják, és eredeti formájukban igazi látványosságot nyújtanak. A régi háztartási eszközök, a különböző hagyományos ipari szerszámok újra életre keltik az egykori lakóhelyiségeket és műhelyeket. A tervek szerint egy helyreállított kovács-, illetve fazekasműhelyben hagyományos módon emléktárgyakat készítenek majd, amelyek a helyszínen megvásárolhatók lesznek. (BU- DAPRESS—APN) Korunk fő forradalmi erői 3. Az imperialistaellenes nemzeti felszabadító mozgalom Napjaink világforradalmi folyamatának egyik jellemzője, hogy a gyarmati iga alól nemrég felszabadult ún. fejlődő országok ■jelentősége növekszik. A szocialista világrendszer országaival az ENSZ-ben és más nemzetközi fórumokon is döntő többséget alkotnak. A csaknem száz fejlődő ország a Föld területének mintegy felét foglalja el, bennük él a világ lakosságának 70 százaléka. Birtokukban tartják a nyersanyagkincsek és energiatartalékok többségét. Mégis ezek az országok a legszegényebbek, a legelmaradottabbak. Gazdaságuk ugyanis még ma is igen nagy részben az ipari hatalmak piaci expanziójának és tőkebefektetéseinek területe. A tőkés világot sújtó mély gazdasági válság pedig még tovább fokozta elnyomorodá- sukat. A nemzeti felszabadító és a szociális harc Ázsia, Afrika és Latin-Amerika országaiban különböző szinteken tart, s a legkülönfélébb formákban és a legkülönbözőbb körülmények között folyik. Különféle, nemegyszer ellentétes politikai erők vesznek részt benne a barikád azonos oldalán. Sokfélék az országok és hagyományaik, tarkák az etnikai és szociális viszonyok, különböző a társadalmi-gazdasági berendezkedés, eltérő a munkásosztály és a nemzeti burzsoázia fejlettségi szintje. Mégis minden függetlenné vált ország szembe kerül az imperialista gazdasági és politikai befolyás teljes felszámolásának, az egyenjogú helyzet kivívásának és elavult társadalmigazdasági viszonyok felszámolásának feladatával. A soronlevő feladatok közül napjainkban alapvető a gazdasági függetlenségért vívott harc. Az imperializmus ugyanis az új politikai helyzettel, a megváltozott erőviszonyokkaT számolva új típusú függőségi rendszerre törekszik. Céljai a következők: bevonni a fejlődő világban bőven rendelkezésre álló termelési tényezőket a tőke újratermelési folyamatába, vagyis újabb olcsó munkaerőforráshoz és egyéb előnyökhöz jutni, feltárni a fejlődő világban rejlő potenciális, gigantikus piaci lehetőségeket, ugyanakkor megőrizni a fejlett tőkés országok műszaki-tudományos monopóliumát, kiépíteni a gazdasági függőség új rendszerének megfelelő típusú politikai struktúrát, amelyben vezető szerepet a nemzeti burzsoázia képviselői és a reakciós politikai erők játszanak. A fejlődő országok gazdasági függetlenségének és társadalmi felemelkedésének legfontosabb feltétele a kulturális és strukturális elmaradottság felszámolása. Azokat a termelőágakat kell fejleszteni, amelyek megalapozhatják ezen országok önálló fejlődését. Különösen fontos a földreform végrehajtása, az éhezés, a rosszultápláltság megszüntetése. Az ipar fejlesztése kulcskérdés*. Az önálló gazdasági fejlődés útja elképzelhetetlen a szocialista világrendszerrel való együttműködés nélkül. A szocialista országok egy része maga is végigjárta azt az utat, amely az imperialistaellenes nemzeti felszabadító harctól, a szocialista forradalom megvívásáig vezet. A szocialista közösség országai a fejlődő világnak mindig felbecsülhetetlen segítséget nyújtottak a politikai függetlenségért vívott harcban, az egyenjogú gazdasági együttműködésben. Ezek a kap- csolatok a stabilitásra, á tervszerűségre, a kölcsönös előnyökre és segítségre épülnek. Ma már hazánk is képes olyan munkamegosztás kiépítésére a gazdasági függetlenségért küzdő fejlődő országokkal, amely kedvező feltételeket teremt a partnerek termelőerőinek és társadalmi struktúrájának harmonikus fejlesztéséhez. Szolidaritással, elkötelezettséggel kísérjük azokat a törekvéseket, amelyek a fejlődő országok felemelkedését célozzák. Erőnkhöz mérten részt kívánunk venni a jövőben is abban a demokratikus munkamegosztásban, amely a világ népeinek érdekeit szolgálja, s arra irányul, hogy le- küzdje i szegénységet, a kiszolgáltatottságot, a nyomort és a gyengénfejlettséget a volt gyarmati országokban. A fejlődő országok politikai haladására a legnagyobb veszélyt a burzsoá nacionalizmus jelenti. Ha az egyébként egészséges nemzeti érzéseket, amelyeket évszázadokon át a gyarmatosítók elleni jogos gyűlölet táplált, a kispolgári reakciós és burzsá erők kisajátítják, a maguk céljaira alkalmazzák, az nacionalizmussá fajul, s elzárkózáshoz, kizárólagossághoz, szeparatizmushoz, messianizmushoz vezet. Ez táplálja a szocialista országokkal szembeni bizalmatlanságot, az imperializmus elleni harc lebecsülését, azt a törekvést, hogy az osztályharcot megkerülve a világot ..szegényekre és gazdagokra” osszák. Ez pedig a néptömegek alapvető jogainak tagadásához, létérdekeinek figyelmen kívül hagyásához vezet. Hogy kinek használ ez, arra Pham Van Dong, a Vietnami Szocialista Köztársaság miniszterelnöke mutatott rá az el nem kötelezett országok tavaly augusztusban megtartott colombói csúcsértekezletén: ,.A fejlődő országoknak gazdasági bajaikért csakis a tőkés nagyhatalmak — köztük a tegnapi gyarmatosítók — a felelősek, csakis és egyedül az imperializmus, a neokolonializ- mus az, amely ellenállást fejt ki a fejlődő országok gazdasági felszabadító küzdelmével szemben. Ne feledjük, hogy a szocializmus volt az, amely megtörte az imperializmus világméretű gazdasági és politikai egyeduralmát és a lehetőségekhez képest növekvő támogatást nyújt a harmadik világnak. Logikus: az el nem kötelezett országoknak az az érdekük, hogy fejlesszék kapcsolataikat a szocialista országokkal.” A szocialista világrendszer, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom továbbra is harcot folytat valamennyi ország, s elsősorban a kevésbé fejlett országok gazdasági és társadalmi fejlődéséhez szükséges feltételek biztosításáért, olyan széles körű nemzetközi együttműködés megszervezéséért, amely elősegíti a fejlődő államok népeinek saját erőfeszítéseit a közöttük és a fejr lett országok közötti különbségek felszámolásáért, minden államnak a korszerű tudomány és a technika vívmányaihoz való hozzájárulásáért, a nyersanyagok, a mezőgazdasági termények árai, valamint az ipari termékek árai közötti igazságos arány kialakításáért, a kereskedelmi kapcsolatok mindenfajta mesterséges korlátozás, hátrányos megkülönböztetés nélküli széles körű fejlesztéséért. Tudjuk és hisszük, hogy mindez nemcsak az ő alapvető érdekeiket szolgálja, hanem előrelendí- li a világforradalmi folyamatot, új erőket sorakoztat fel abban a történelmi harcban, amely a kapitalizmus és az előretörő szocializmus közötf "folyik, s amelyben — nem kétséges — a szocializmus világáé lesz a végső győzelem. Molát Ferenc