Petőfi Népe, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-26 / 48. szám

1977. február 26. • PETŐFI NÉPE • 3 Hasznos kezdeményezés EGY KIS STATISZTIKA A szarvasmarha-állomány alakulása és a férőhelyek kihasználtsága A Területi statisztika című fo­lyóirat úgyszólván minden hó­napban közöl érdekes anyagokat a megyéről. Természetesen az ér­deklődő számára nemcsak az ilyen jellegű anyag szolgál tanul­ságul, hanem a tartalomjegyzék széles tematikájú repertoárja is, mégis* ez esetben a januári szám­ban megjelent „A szarvasmarha­telepek férőhelyeinek kihasznált­sága Bács-Kiskun megyében” cí­mű írásnak adunk röviden nyil­vánosságot. A bevezető táblázat számot ad arról, hogy a szarmasmarha-állo- mány létszáma miként alakult 1960—1975. között. A változás je­lentős (23 ezer), de mint a ké­sőbbi adatokból kitűnik, nem ki­elégítő. Ebben a másfél évtizedes időszakban a szarvasmarha-te­nyésztés több változáson ment keresztül, összhangban a köz- gazdasági körülmények kedvező vagy kedvezőtlen hatásaival. Az 1972. évi kormányhatározatot kö­vetően az állomány 1974 vé­géig jelentősen nőtt, majd újra visszaesett. 1974 végén az állo­mány irreálisan magas volt, mert az exportkorlátozások miatt aka­dozott a felvásárlás. Az 1975. évi adatok szerint az állami gazdaságokban található az állomány 14 százaléka, a ter­melőszövetkezetekben 54 százalé­ka, és a kisüzemekben 31 száza­léka. A már jelzett időszak alatt a szektorok közötti arányok első­sorban a termelőszövetkezetek javára módosultak, lassúbb volt a változás az állami gazdaságok­ban és több mint felére csökkent a kisüzemekben. Az írás szemügyre veszi a fé­rőhely-ellátottságot és a tartás- technológiát. Jelzi, hogy 1972 de­cember végén százezret megha­ladó nagyüzemi férőhely egyötö­de üresen, kihasználatlanul állt. A kisüzemekben több mint 40 ezer szarvasmarha- és lóistállót írtak össze, ami több mint 80 ezer férőhelyet tételezett fel. Ez­zel szemben a kisüzemek összes szarvasmarha- és lóállománya 68 ezer darab volt, amely 1975 vé­géig 56 ezerre csökkent. Ezen be­lül a szarvasmarha-állomány mintegy tízezerrel kevesebb. A nagyüzemek szarvasmarha-férő­hely száma 1975 végén megha­ladta a 112 ezret, az állomány ugyanakkor 92 ezer darab volt, amely összességében mindössze 82 százalékos kihasználtságot je­lent. Az állami gazdaságokban ennél jobb a helyzet (97 száza­lék), a termelőszövetkezetekben viszont rosszabb (78 százalék). A szarvasmarha-tenyésztés és -tartás kidolgozott termelési rendszereihez a megyéből két ter­melőszövetkezet csatlakozott, mindkettő az iparszerű termelési rendszerekhez. A jánoshalmi Ha­ladás Mg. Tsz és a vaskúti Bács Mg. Tsz. Az utóbbi gazdaság 1975. évi tejtermelési mutatói ép­pen ezért igen kedvezőek vol­tak: az évi átlagos 473 tehénál­lományt figyelembe véve egy te­hén hozama 3500 liter volt, ami jóval meghaladja a szövetkezetek megyei átlagát. összegezésként: szükséges a IV. ötéves tervben létesült férőhe­lyek fokozottabb kihasználása és rekonstrukciókkal a kevésbé kor­szerű férőhelyek üzemeltetése. Elsősorban a szakosított telepe­ken kívánatos bizonyos mértékű további bővítés. Igen hasznos összejövetelre ke­rült sor a napokban: a Bajai Vá­rosi Tanács elnöke meghívta a Finomposztó Vállalat, a FÉKON, a Ganz Villamossági Művek, a Kismotor- és Gépgyár, a hűtő­ház és a vízügyi igazgatóság párttitkárait. A meghívás célja az volt, hogy közelebbről bemu­tassák a tanács egy napi munká­ját. A meghívott párttitkárokhoz csatlakozott Pető József, a városi pártbizottság titkára, valamint Tengeri Pál, a megyei pártbizott­ság munkatársa. A vendégeket dr. Ligeti Antal, a városi tanács pártalapszervezetének titkára, az igazgatási osztály vezetője kö­szöntötte, majd Jaszenovics Sán­dor tanácselnök-helyettes tartott rövid előadást a tanács gazdasá­gi munkájáról, feladatairól. Dr. Stang Jenő vb-titkár az állam- igazgatási munka és a szervezeti kérdésekről tájékoztatta a ven­dégeket. Ezután Zsubory György személyzeti csoportvezető a sze­mélyi és képesítési ügyekről in­formálta a jelenlevőket. Dr. Kiss Ferenc, tanácsel­nök a tanács és a tanácstagok üzemi kapcsolatairól tájékoztatta a jelenlevőket. Beszélt a kölcsö­nös információrendszer tökélete­sítéséről és ennek szükségszerű­ségéről. A sok jó tapasztalatot adó be­szélgetés után a meghívott párt­titkárok megtekintették a bajai kórházat, ahol dr. Maros Tivadar igazgató főorvos megmutatta a jelenleg folyó beruházásokat és ismertette a rekonstrukciós ter­vet. Végül az 1. sz. Szociális Ott­honba látogattak a vendégek, ahol Dombi Istvánná, az otthon vezetője tájékoztatta őket az itt folyó életről. Mind a meghívott párttitkárok, mind a városi pártbizottság vé­leménye az volt, hogy az ilyen irányú kezdeményezés nagyon hasznos mindkét részről, mert a széles körű tájékoztatás és tájé­kozódáson túl sok jó tapasztalat, javaslat segítheti a tanács és a különböző üzemek, vállalatok, intézmények közös munkáját. Sz. F. Műszaki fejlesztéssel pótolni a hiányzó munkaerőt Előadás a mezőgazdaság feladatairól A Magyar Agrártudományi Egyesület kiskunfélegyházi cso­portjának legutóbbi klubfoglal­kozására, amelyet a kunszállási Alkotmány Termelőszövetkezet­ben tartottak, előadónak meghív­ták dr. Soós Gábort. A Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Minisz­térium államtitkára a mezőgaz­daság jelenéről, jövőjéről, a mun­kaerőhelyzet alakulásáról számolt be a jelenlevőknek. Az előadó ismertette a népgaz- daságilag fontos célokat, amelye­ket az idén és a következő évek­ben meg kell valósítani. Elisme­réssel szólt arról az államtitkár, hogy a mezőgazdasági üzemek többsége e célok figyelembevéte­lével készítette el az üzemterve­ket. Nagy feladat vár az idén a me­zőgazdaságra, hiszen a lakosság élelmiszer-ellátásán, s egyes ipa­ri alapanyagok termelésén kívül az exportfeladatokat is teljesí­tenie kell. Az eddiginél gyorsabb ütemben nő a mezőgazdasági ter­mékek exportja a szocialista or­szágokba. Ezenkívül egymilliárd dollár bevételt hozhat az ország­nak a mezőgazdasági és élelmi- szeripari termékek kivitele a tő­kés országokba. Az előző éveknél nagyobb ter­melést kevesebb munkaerővel kell előállítaniok a mezőgazdasá­gi üzemeknek. A számítás sze­rint ugyanis 1980-ig 130 ezerrel csökken hazánkban a mezőgaz­daságban foglalkoztatottak szá­ma. Bács-Kiskun megyében az V. ötéves terv végén már csak­nem 20 ezerrel kevesebb személy dolgozik a mezőgazdaságban. A hiányzó munkaerőt műszaki fej­lesztéssel, a munkafegyelem megszilárdításával, hatékonyabb munka- és üzemszervezéssel le­het pótolni. Nagyon fontos, hogy a mezőgazdasági üzemek mégin- kább szorgalmazzák az ott dol­gozók továbbképzését, hogy mi­nél többen szerezzenek szakmun­kásvégzettséget. Akkor a maga­sabb követelményeknek is eleget tudnak tenni. Az előadás után dr. Soós Gá­bor a hallgatóság kérdéseire vá­laszolt. B. Z. Gazdálkodás a telkekkel Használatbavételi díj - Kedvezmények - Örökölhető Nemrég lapunkban részletesen ismertettük a szocialista földtulajdon fejlesztésével kapcsolatos intézkedéseket, a föld- rendezést, a tartós földhasználatot, a földtulajdont szabályo­zó törvény módosításának lényegét. Mint ismeretes, az év elejétől az állami és szövetkezeti tulajdonban levő földet — néhány kivételtől eltekintve — nem lehet magántulajdonba adni. Szükségessé vált a telekgazdálkodás eddigi rendjének módosítása, amiről a napokban tartott sajtótájékoztató alap­ján ezúttal számolunk be. A telekgazdálkodás rendjét mó­dosító minisztertanácsi határozat lényege: telkeit az állam nem értékesíti, hanem tartós hasz­nálatba adja, amiért használati díjat kell fizetni. Az állami telek tehát nem képezheti adás-vétel tárgyát. Ez a magánerőkből be­építhető lakó- és üdülőtelkekre, a tanácsi értékesítésű, valamint az OTP-beruházásban értékesí­tés céljára szolgáló lakásokkal be­épített állami telkekre vonatko­zik — a hagyományos családi ház­zal beépíthető lakótelkek kivé­telével. Mint azt Paksi Gábor, az Épí­tésügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium főosztályvezetője el­mondta, az állami telkeket a he­lyi tanácsok adják tartós hasz­nálatba az építkezni kívánó la­kás-, üdülő- és garázsépítő szö­vetkezeteknek az építőközösségek tagjainak, illetve az egyéneknek. A helyi tanácsok az állami tel­keket a rajtuk létesített épület fennállásáig, de legalább ötven évre adják használatba. Erről szerződés készül, s a helyi ál­lamigazgatási szerv a forgalmi érték) alapján, valamint több kö­rülmény figyelembevételével használati díjat állapít meg. A használatbavételi díj összege a forgalmi értéknél kisebb is le­het, ha kevesebb nem, mint a telek tulajdonjogának megszer­zéséért fizetett kártalanítás, vagy vételár. Nagyon jelentős a rendelkezés­nek ama része, miszerint a hasz­nálatbavételi díjat az építési költ­ségek közé kell számítani, ami igen nagy kedvezményt jelent azoknak, akik telepszerű, több­szintes lakóház építésében vesz­nek részt, vagy lakásépítő szö­vetkezetben egyedi, többszintes lakóházat, csoportos korszerű családi házat, munkáslakást, OTP egvedi, többszintes lakóházat építtetnek. Az OTP lakásépítési kölcsönt ad a díj megfizetésére. Készpénzben tehát csak az épí­tési költség előtörlesztésének egy része terheli az építtetőt. A saját szervezésű egyedi több­szintes lakóházak és a csoportos korszerű családi házak építési költségei közé ugyan nem szá­mítják be. a használatbavételi díjat, de az ilyen építkezésben részt vevő három- és ennél több- gyermekes családok, munkások, fiatal házasok, bányászok, peda­gógusok, állami gazdasági dolgo­zók, valamint a lakásépítési ak­ciók keretében építkezők haszná­latbavételi díját 10 százalékkal kell csökkenteni. Szociális, jöve­delmi, vagyoni viszonyokra való tekintettel a díj 30 százalékig csökkenthető. Akik ilyen épít­kezési formát választanak, vagy. részletfizetési kedvezményt, vagy OTP-kölcsönt kapnak. Tájékoztatójában Paksi Gábor elmondta, hogy a telekhasználati rend módosítása aí üdülő- és ga­rázstelkekre is vonatkozik. A díj ez esetekben is mérsékelhető 10 százalékkal, de csak akkor, ha üdülőszövetkezetben építkeznek, s az üdülő négynél több egységből áll. Ehhez kölcsönt ugyan nem, de részletfizetési kedvezményt adnak. A telekhasználati rendelet elő­nyei közé tartozik, hogy mivel a telken épített lakóház termé­szetesen a telekhasználó tulajdo­na, kisajátítás esetén tehát kár­talanítás illeti meg. A használó átruházhatja a telket, sőt örö­kölhető is a használatbavétel. A telek után öröklési illetéket nem kell fizetni. A telek használóját tehát ugyanolyan jogok illetik meg, mintha tulajdonos lenne, ám anyagilag sokkal jobban jár. Vi­szont az új jogszabály nyomán hamarabb megvalósulhatnak a városfejlesztési és városrendezési] célok, s ugyanakkor megszűnnek a telekárak emelkedéséből szár­mazó munka nélküli jövedelmek. Az építési tilalommal kapcso­latban a minisztérium főosztály- vezetője megemlítette, hogy 1978. december 31-ig minden települé­sen felül kell vizsgálni az építési tilalmakat. Újdonság még, hogy a tilalom elrendeléséről értesíte­ni kell az ingatlan tulajdonosát. Biztonságot ad az is, hogy az építési tilalmat a földnyilván­tartásban feltüntetik. T. L. Tavaszhívogató Bulgáriában • A tavasz közeledtével a bolgár gyerekek színes fonálból készített babákat „martenicákat” tűznek kabátjukra. A vidám díszeket aztán egész március hónapban viselik. (Fotó: BT A—MTI—Telefotó—KS.) Múzeum a szabad ég alatt Etnográfiai múzeumot létesíte­nek a szabad ég alatt Belorusz- szia fővárosa . rk, Minszknek köz­vetlen közelében. A festői vidék a belorusz tá.i valamennyi sajá­tosságát magún viseli, ezért kü­lönösen alkalmas a skanzer cél­jaira. A kiállítás bemutatja majd a faépítészet rendkívül ritka ma­radványait, köztük régi templo­mokat, vízi- és szélmalmokat, magtárakat, és egyéb hagyomá­nyos építményeket. Az egyik kö­zeli erdőben a néprajztudósok egy régi kémény nélküli paraszt­házra bukkantak. A kiállításra kerülő fa építé­szeti emlékeket a helyszínen res­taurálják, és eredeti formájuk­ban igazi látványosságot nyújta­nak. A régi háztartási eszközök, a különböző hagyományos ipari szerszámok újra életre keltik az egykori lakóhelyiségeket és mű­helyeket. A tervek szerint egy helyreállított kovács-, illetve fa­zekasműhelyben hagyományos módon emléktárgyakat készítenek majd, amelyek a helyszínen megvásárolhatók lesznek. (BU- DAPRESS—APN) Korunk fő forradalmi erői 3. Az imperialistaellenes nemzeti felszabadító mozgalom Napjaink világforradalmi fo­lyamatának egyik jellemzője, hogy a gyarmati iga alól nemrég felszabadult ún. fejlődő országok ■jelentősége növekszik. A szocia­lista világrendszer országaival az ENSZ-ben és más nemzetközi fó­rumokon is döntő többséget al­kotnak. A csaknem száz fejlődő ország a Föld területének mintegy felét foglalja el, bennük él a vi­lág lakosságának 70 százaléka. Birtokukban tartják a nyers­anyagkincsek és energiatartalé­kok többségét. Mégis ezek az or­szágok a legszegényebbek, a leg­elmaradottabbak. Gazdaságuk ugyanis még ma is igen nagy rész­ben az ipari hatalmak piaci ex­panziójának és tőkebefektetései­nek területe. A tőkés világot súj­tó mély gazdasági válság pedig még tovább fokozta elnyomorodá- sukat. A nemzeti felszabadító és a szo­ciális harc Ázsia, Afrika és La­tin-Amerika országaiban külön­böző szinteken tart, s a legkü­lönfélébb formákban és a legkü­lönbözőbb körülmények között fo­lyik. Különféle, nemegyszer el­lentétes politikai erők vesznek részt benne a barikád azonos ol­dalán. Sokfélék az országok és hagyományaik, tarkák az etnikai és szociális viszonyok, különböző a társadalmi-gazdasági berendez­kedés, eltérő a munkásosztály és a nemzeti burzsoázia fejlettségi szintje. Mégis minden független­né vált ország szembe kerül az imperialista gazdasági és politi­kai befolyás teljes felszámolásá­nak, az egyenjogú helyzet kiví­vásának és elavult társadalmi­gazdasági viszonyok felszámolásá­nak feladatával. A soronlevő feladatok közül napjainkban alapvető a gazdasági függetlenségért vívott harc. Az imperializmus ugyanis az új po­litikai helyzettel, a megváltozott erőviszonyokkaT számolva új tí­pusú függőségi rendszerre törek­szik. Céljai a következők: be­vonni a fejlődő világban bőven rendelkezésre álló termelési té­nyezőket a tőke újratermelési fo­lyamatába, vagyis újabb olcsó munkaerőforráshoz és egyéb elő­nyökhöz jutni, feltárni a fejlődő világban rejlő potenciális, gigan­tikus piaci lehetőségeket, ugyan­akkor megőrizni a fejlett tőkés országok műszaki-tudományos monopóliumát, kiépíteni a gazda­sági függőség új rendszerének megfelelő típusú politikai struk­túrát, amelyben vezető szerepet a nemzeti burzsoázia képviselői és a reakciós politikai erők játsza­nak. A fejlődő országok gazdasági függetlenségének és társadalmi felemelkedésének legfontosabb feltétele a kulturális és struktu­rális elmaradottság felszámolása. Azokat a termelőágakat kell fej­leszteni, amelyek megalapozhat­ják ezen országok önálló fejlő­dését. Különösen fontos a föld­reform végrehajtása, az éhezés, a rosszultápláltság megszüntetése. Az ipar fejlesztése kulcskérdés*. Az önálló gazdasági fejlődés út­ja elképzelhetetlen a szocialista világrendszerrel való együttmű­ködés nélkül. A szocialista or­szágok egy része maga is végig­járta azt az utat, amely az im­perialistaellenes nemzeti felsza­badító harctól, a szocialista forra­dalom megvívásáig vezet. A szo­cialista közösség országai a fej­lődő világnak mindig felbecsül­hetetlen segítséget nyújtottak a politikai függetlenségért vívott harcban, az egyenjogú gazdasági együttműködésben. Ezek a kap- csolatok a stabilitásra, á tervsze­rűségre, a kölcsönös előnyökre és segítségre épülnek. Ma már ha­zánk is képes olyan munkameg­osztás kiépítésére a gazdasági függetlenségért küzdő fejlődő or­szágokkal, amely kedvező felté­teleket teremt a partnerek ter­melőerőinek és társadalmi struk­túrájának harmonikus fejleszté­séhez. Szolidaritással, elkötelezett­séggel kísérjük azokat a törekvé­seket, amelyek a fejlődő orszá­gok felemelkedését célozzák. Erőnkhöz mérten részt kívánunk venni a jövőben is abban a de­mokratikus munkamegosztásban, amely a világ népeinek érdekeit szolgálja, s arra irányul, hogy le- küzdje i szegénységet, a kiszol­gáltatottságot, a nyomort és a gyengénfejlettséget a volt gyar­mati országokban. A fejlődő országok politikai haladására a legnagyobb veszélyt a burzsoá nacionalizmus jelenti. Ha az egyébként egészséges nem­zeti érzéseket, amelyeket évszáza­dokon át a gyarmatosítók elleni jogos gyűlölet táplált, a kispolgá­ri reakciós és burzsá erők kisajá­títják, a maguk céljaira alkal­mazzák, az nacionalizmussá fajul, s elzárkózáshoz, kizárólagosság­hoz, szeparatizmushoz, messianiz­mushoz vezet. Ez táplálja a szo­cialista országokkal szembeni bi­zalmatlanságot, az imperializmus elleni harc lebecsülését, azt a törekvést, hogy az osztályharcot megkerülve a világot ..szegé­nyekre és gazdagokra” osszák. Ez pedig a néptömegek alapvető jo­gainak tagadásához, létérdekei­nek figyelmen kívül hagyásához vezet. Hogy kinek használ ez, ar­ra Pham Van Dong, a Vietnami Szocialista Köztársaság minisz­terelnöke mutatott rá az el nem kötelezett országok tavaly au­gusztusban megtartott colombói csúcsértekezletén: ,.A fejlődő or­szágoknak gazdasági bajaikért csakis a tőkés nagyhatalmak — köztük a tegnapi gyarmatosítók — a felelősek, csakis és egyedül az imperializmus, a neokolonializ- mus az, amely ellenállást fejt ki a fejlődő országok gazdasági fel­szabadító küzdelmével szemben. Ne feledjük, hogy a szocializmus volt az, amely megtörte az impe­rializmus világméretű gazdasági és politikai egyeduralmát és a lehetőségekhez képest növekvő támogatást nyújt a harmadik vi­lágnak. Logikus: az el nem kötele­zett országoknak az az érdekük, hogy fejlesszék kapcsolataikat a szocialista országokkal.” A szocialista világrendszer, a nemzetközi kommunista és mun­kásmozgalom továbbra is harcot folytat valamennyi ország, s el­sősorban a kevésbé fejlett or­szágok gazdasági és társadalmi fejlődéséhez szükséges feltételek biztosításáért, olyan széles körű nemzetközi együttműködés meg­szervezéséért, amely elősegíti a fejlődő államok népeinek saját erőfeszítéseit a közöttük és a fejr lett országok közötti különbségek felszámolásáért, minden államnak a korszerű tudomány és a tech­nika vívmányaihoz való hozzá­járulásáért, a nyersanyagok, a mezőgazdasági termények árai, valamint az ipari termékek árai közötti igazságos arány kialakítá­sáért, a kereskedelmi kapcsolatok mindenfajta mesterséges korláto­zás, hátrányos megkülönböztetés nélküli széles körű fejlesztéséért. Tudjuk és hisszük, hogy mind­ez nemcsak az ő alapvető érde­keiket szolgálja, hanem előrelendí- li a világforradalmi folyamatot, új erőket sorakoztat fel abban a történelmi harcban, amely a ka­pitalizmus és az előretörő szocia­lizmus közötf "folyik, s amelyben — nem kétséges — a szocializmus világáé lesz a végső győzelem. Molát Ferenc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom