Petőfi Népe, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-10 / 34. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1917. február 10. A BESZÉDHIBA NEM BETEGSÉG — ÁLLAPOT Logopédus-látogatóban Munkaerő-gazdálkodás a szövetkezetekben A TÁRGYALÓTEREMBŐL A keceli aranyifjak Örök igazság: csak azzal lehet gazdálkodni, ami van. Vegyük például a szövetkezetek munkaerő-helyzetét. Az 1970-es évektől kezdve a mezőgazdaságban is kiapadóban van a munkaerő-forrás. Ezért az üzemek az eddiginél körültekintőbben számolnak munkaerőhelyzetük alakulásával. Terveikbe beépítik, hogy egy-egy termelési folyamatot mennyi idő alatt és mennyi munkával tudnak elvégezni. A szövetkezetek gyors fejlesztése szükségessé tette a gazdálkodáshoz kapcsolódó munkaerő hatékonyabb kihasználását. Bács- Kiskunban még fokozottabban érvényes ez, hiszen az országos átlagnál magasabb a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma. 1980-ig mintegy 18—20 ezerrel csökken a mezőgazdasági dolgozók létszáma a megyében. Ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni, már csak azért sem, mert a gazdaságok jelentős része kézimunka-igényes zöldséget, szőlőt és gyümölcsöt termeszt. Sajnos, ezek az ágazatok a jelenlegi körülmények között kevéssé gépe- síthetők. Hátrányát főként a betakarításkor érzik meg az üzemek. A kertészkedő szövetkezetek munkaerőmérlegük elkészítésekor fokozottabban számoljanak az idősebb tsz-tagokkal, valamint a népgazdaság más területén dolgozókkal. A betakarítás időszakát kivéve, kár volna egész évre elvonni a munkáskezeket más, fontos népgazdasági ágaktól. Az MSZMP kongresszusi határozatából, a népgazdasági tervekből, valamint a termelőszövetkezeti törvényből is kitűnik, hogy A hidegfóliás hajtatás másik gyakrabban alkalmazott hasznosítási formája a karalábé—paprika termelése. Itt is a hidegtűrő és melegigényes zöldségeket párosítjuk a tavaszi hasznosítás során az időjáráshoz igazodva. A karalábé fűtés nélküli hajtatása egyre jobban elterjed. Ennek oka az s, hogy a hajtatásra jó fajták állnak rendelkezésre, mint a Soroksári fehér, a Szentesi fehér, a Szentesi hajtató, vagy a Prágai feliér. A karalábét palántánként ültetjük ki a fólia alá. Természetesen legjobb, ha 5x5-ös tápkockába ültetett palántákat sikerül beszerezni. A palánták beszerzésére a termelőszövetkezetek palántaneveléssel foglalkozó üzemegységeit kell felkeresni, ahol a megfelelő fajtájú és minőségű palántákat megvásárolhatjuk. Az előkészített talajba március elején kell kiültetni a fejlett és edzett palántákat 20x20 centiméteres sor és tőtávolsággal. A karalábé rendkívül érzékeny a magas hőmérsékletre, ezért a fólia alatt gyakran szellőztessünk, és a hőmérsékletet 30 Celsius-fok fölé sohase engedjük. Az ápolási munkáknál a kapálást inkább gyomlálással célszea sajátos szerepet betöltő szövetkezeti gazdálkodás munkaerő-igényének felmérésekor a közös és a háztáji érdekeket is figyelembe kell venni. A korszerű termelési eljárások nagyobb szaktudást igényelnek. A nagyteljesítményű gépek, berendezések működtetéséhez ma kevés a hagyományos paraszti szakértelem. A képzettebb munkaerő leginkább a fiatalok körében található meg. Ok viszont elődjeiktől eltérően, már nem földdel lépnek be a szövetkezetbe, hanem munkát kerestek ott. Ez meghatározza a munkakörülményeikkel szemben támasztott igényeiket, ami egyre inkább közeledik az iparban foglalkoztatottakéhoz. Mégis, 1975-ben a szövetkezeti tagok még 12 nappal többet töltöttek közös munkában, mint más népgazdasági ágban dolgozók. Főként az állattenyésztők, a kertészeti brigádtagok, akik sokszor 12 órát vagy ennél is többet dolgoztak naponta. A munkaerőszükséglet tervezésekor erre is figyelemmel kell lenni. Célszerűbb munkamegosztást kezdeményezni a, nagyüzemi és a háztáji termelés között. A jól gépesíthető, viszonylag kevés munkaráfordítással termeszthető növényeket termeljék elsősorban a közösben. Az idei terveket a szövetkezetek általában elkészítették. Az ott előirányzottak teljesítéséhez azonban nem elég a jó vetőmag, a vegyszer, a gép, az istálló stb., hanem szükséges a munkaerő is. Ezért a gazdaságok az eddigieknél körültekintőbben tervezik meg a munkaerő-szükségleteiket. B. Z. rűbb helyettesíteni, mert a kapálással megszakítjuk a felső rétegben elhelyezkedett gyökereket, ami szedéskezdésben három-ötnapos késést is jelethet. A hajtatott karalábét gyakran kell egészen kis vízadaggal öntözni. Nagy vízadag egyrészt lehűti a talajt másrészt pedig repedést okozhat a karalábé gumóján, ami az értékét csökkenti. A tenyészidőszak alatt kétszer, háromszor is végezzünk műtrágyázást 10 gramm hatóanyagtartalmú vegyes műtrágyával. A keverési arány: négy rész N egy rész P és két rész K legyen. A szedést április közepétől kezdjük április végéig, a méretnek megfelelően. Exportra 5 centiméteres, hazai fogyasztásra 6 centiméteres átmérőjűeket kell leszedni. Ennél a méretnél további növekedésre várni nem érdemes, mert a területet szabaddá kell tenni a következő kultúra, a paprika ültetése számára . A második szakaszban tehát tápkockás paprikapalántákat ültessünk ki. Erre a célra a Cecei édes, és változatai a legmegfelelőbbek. A palánták beszerzésénél itt nagyobb körültekintést javaslók, mert egyes területeken erős vírusfertőzöttség tapasztalható a Évi nagyon szépen beszélt hároméves koráig, amikor is egy alacsonyan szálló repülő süvíté- sétől megijedt, s azóta ismétli a szavakat. Most az első alkalommal van logopédusnál. Olyan szavakat mondanak együtt, amelyeket könnyű kiejteni, „h”-val kezdődőeket például. Ezzel Évi sikerélményhez jut, ami növeli az önbizalmát Hogy otthonra is maradjon gyakorolnivaló, Pato- nai Ildikó megyei logopédus házat, halat, hollót, hidat rajzol egy füzetbe, ezeket kell majd ismételgetni. Pisti már régi ismerős, hiszen szeptembertől jár a kezelésre, most éppen az „s” kiejtése van sörön. Együtt sziszeg, zümmög, cincog és fúj a logopédussal; a gyakorlatok után sokkal könnyebben megy a beszéd. A logopédus a beszédhibák javításával foglalkozó pedagógus, a „rendelés” pedig Kecskeméten, a megyei művelődési központ egyik termében folyik. Patonai Ildikó fiatal szakember, tavaly végzett a Gyógypedagógiai Főiskolán. Mivel kezdte a munkát a megyeszékhelyen? — Tizenhárom általános iskolában mértem fel a tanulók beszédkészségét, szűrtem ki a legsúlyosabb eseteket. — Mire lehet következtetni az eredményből? — A háromezer gyerek negyvenhat (!) százalékának volt valamilyen kiejtési hibája. Tehát vagy pöszén beszélt, vagy dadogott, vagy hadart, vagy egyéb rendellenesség miatt nem tudott tisztán artikulálni. Ebből arra is lehet gondolni, hogy a beszédhiba — népbetegség. Ez azonban teljesen még sincs így. Elsős és másodikos korban ugyanis nagyon sok foguk hiányzik a gyerekeknek, s sok esetben ebből következik a hiba. Persze ezzel még nem zárul le az okok sora. Amikor beszélni kezd, minden gyerek kiválóan ejti a szavakat. Később következik az úgynevezett élettani pöszeség, majd a dadogás. Ennek például az a magyarázata, hogy már sokkal több dolgot, fogalmat ismer, mint amennyit ki tud mondani. — A televízióban, a rádióban és közvetlen környezetükben is viszonylag nagy a száma azoknak, "lakik nem éjtik tisztán, pontosan a szavakat... — Igen, ez valóban így van. Tudni kell, hogy minden beszédhiba a gyermekkorban alakul ki, különösen nagy tehát a család, az iskola, az úgynevezett beszélő környezet szerepe. A szülőknek sokat és szépen kell szólniuk fiaikhoz és lányaikhoz, verset mondani, mesélni. Ha dadog a gyerek, még inkább szükség van a türelemre. Véletlenül se szabad olyat mondani, hogy „ne dadogj”, mert ezzel akaratlanul is tudatosítják a beszédhibát. Játékokat kell kitalálni ezekben az esetekben. A dadogás ugyanis végső soron összefügg a mozgás összerendezetlenségével, és a beszéd nem más, mint végtelenül finom: mozgás. — Ez a Zoli háza / fából van a váza. I Ez a tető be nem, ázik / Ez alatt Zoli nem fázik — Pisti ügyesen mondja a logopéduspaprikaféléknél. Ezért célszerű a palántákat saját magunk részére megnevelni. Ceresanos és NaOH- os csávázott magokból, vagy megbízhatóan vírusmentes helyen megneveltetni de a megcsávázás- hoz ez esetben is ragaszkodni kell. Ezek elmulasztása komoly jövedelemkiesést eredményezhet. A paprikapalántákat 30x30 centiméteres sor- és tőtávolságra ültessük. Az ültetés után rögtön öntözni kell mert a paprika vízigénye magas. A tenyészidő alatt körülbelül 500—700 liter vizet kell számítanunk 1 négyzetméter • Mondd utána«! Cicc! — Patonai Ildikó. • Ázik a mező... Pisti profi módjára ismétli a „z”-s szavakat. sál együtt a versikét. Ez a könnyebb feladatok közé tartozik, nem úgy, mint a következő. „Cápa, fácán, boci, paci, / cinege meg katica, / koca, cinke, pici triaci / mondd utánam... — Egyre bővül azoknak a foglalkozásoknak a köre, ahol különösen nagy szerepe van a szép, tiszta beszédnek. Amint említettem is, a beszédhiba kisgyermek- korban alakul ki. Kézenfekvő tehát a gondolat — akkor is kell megszüntetni. E cél érdekében szervezte meg a TIT is azt a nyolc előadásból álló tanfolyamot az óvónők és alsó tagozatos pedagógusok számára, amelyen a beszédhibákról tartunk előadásokat a gyógypedagógiai nevelőintézet munkatársaival együtt. Ha az oktatásban dolgozók felfigyelnek a beszédhibára, már nyert ügyünk van. A kezelés után is bekapcsolódhatnak a munkánkba, segíthetik azzal, hogy a szépre alakított beszédet automatizálják. — Még egyetlen kérdés: a beszédhiba betegség? — Nem. Állapot — mondta a logopédus. Amikor eljöttem, már Pisti is szépen, hosszan ejtette a „z”-t. B. J. területre. A paprika az ingadozó hőmérsékletet nem szereti, ezért a szellőzésre különös gondot kell fordítani. A paprika tápanyag-visszapótlásáról is gondoskodni kell a tenyészidőszak alatt, és minden virágkötődé« után célszerű a műtrágyázást elvégezni N, P. K, keverékműtrágyával 20 gramm hatóanyag-tartalmat számítva négyzetméterenként. A fólia palástját az idő javulásával szellőző lyukakkal kell e- látni, de célszerű az így jól perforált palástot a nyári időben is megtartani, nem szükséges leszedni. Ezzel a paprika számára optimális magas páratartalmú mikroklímát biztosíthatunk, amelyen a bogyók gyorsabban fejlődnek. Sajnos ezek sejtszövete lazább. vízzel teltebbek, tehát súlyosabbak is, ezért leszedve értékesíteni, vagy fogyasztani kell, mert hamar fonnyadnak. ' Természetesen összeállíthatunk más hasznosítási tervet, saját elképzelésünk alapján. Néhol például a saláta—uborka termelését végzik. Az uborka hajtatása azonban nagyobb szakértelmet igényel, ugyanakkor a termőfelület megnövelése miatt már támaszrendszer kiépítése is szükséges, ami a költségeket növeli. R. F. Már szerepeltek a televízió’ Kék fény című műsorában, s akkor az egész ország és természetesen a megye lakossága is felháborodva, s kíváncsian várta, hogy milyen büntetést kapnak a bíróságtól a keceli aranyifjak? Mert a közvélemény így tartja számon azt a tizenegy fiatalembert — akikről a megyei bíróság ítéletének 130. oldalán a következőket olvashatjuk: „A vádlottak gátlástalanul, legtöbbször anyagi érdekből, harácsolásból, de unalomból is, a lopással járó izgalmak miatt, vagy pedig azért követték el cselekményeiket, hogy egymás érdekében tevékenykedjenek ...” Abból a körülményből, hogy az ítéletnek a 130. oldaláról idéztünk, már gondolhatja az olvasó, hogy milyen szerteágazó és sokrétű bűncselekményt követett el Bányászi Tibor, Solymosi Sándor, Hugyi András, Kelemen István, Suszter József, Kovács János, Kecskés László, Rákóczi Imre, Herceg János, Óber János és Tu- sák Imre, valamennyien keceli lakosok. Az ügynek összesen huszonhat vádlottja volt, de az említetteken kívül a többiek csupán kisebb súlyú bűncselekményt, vétséget követtek el, orgazdák, bűnpártolók, s egy-egy lopásnál társtettesek voltak. A felsorolt tizenegy ember nem alkalmi bűnöző volt. Már 1972-től kezdve rendszeresen követtek el bűncselekményeket. Szervezetten működtek. Közülük egyiknek sem volt kiemelkedő vezetői ténykedése, valamelyikük felvetésére mindannyian ellenvetés nélkül készek voltak az éppen soron levő bűncselekmény elkövetésére, mígnem 1975 őszén letartóztatták őket. Addig azonban óriási károkat okoztak. A sorozat 1972 őszén kezdődött, amikor Solymosi Sándor és Kovács János a Dunántúlon voltak malacokat vásárolni, s Ger- jen község határában észrevették a gázpalack-cseretelepet. Elhatározták, hogy innen palackokat lopnak. Otthon — mármint Kecelen — megbeszélték az ötletet Kecskés Lászlóval, aki azonnal benne volt a dologban. November 28-án gépkocsival visz- szamentek a telephez, a drótkerítést fogóval kivágták és tíz darab 11 kilós palackot elloptak. Ezeket eladták, vagy a tiltott pálinkafőzésnél használták. Aztán jött sorba a többi: Kecskés karambolozott a gépkocsival, amit még nem íratott át a nevére, de jogosítványa sem volt. Az Állami Biztosítót félre akarták vezetni, de nem sikerült, aztán elhatározták, hogy egy ugyanolyan típusú autót lopnak. Ezt meg is tették. Hogy mennyire igaz az ítéleti indoklásnak az a kitétele, amely szeript a vádlottak gátlástalanul loptak, azt jól érzékelteti, ha megemlítjük — a teljesség igénye nélkül — az ellopott tárgyak listájáról a legfontosabbakat: villanymotor, olajpumpa, csövek a pálinkafőzéshez, gázpalackok, Mia motor, a kiskőrösi autóalkatrész-szak- üzletből 20 darab gumiabroncs, Tázláron egy karambolozott Zsigulit fosztottak meg és kiszerelték belőle a kerekeket, emelőt, ablaktörlőt, ajtófogantyút, a szélvédő üveget, ülést, Hajóson egy pincéből 180 liter bort, egy keceli pincéből 370 liter bort loptak, s ezt vitték a Dunántúlra, ahol eladták. A Hosszúhegyi Állami Gazdaságnak a hajósi pincéknél levő egyik pótkocsiját a rajta levő szüretelő káddal együtt. Ennek az értéke tízezer forint volt, ők két és fél ezerért adták, el. Kecel határában ugyancsak egy pótkocsit loptak, tartállyal együtt. A valódi tulajdonos a mai napig nem került elő. Traktort is akartak lopni, de nem bírták kihozni a lakiteleki Szikra Tsz géptelepéről, ahonnan mégsem távoztak üres kézzel: motoros fűrészt, hegesztőkábelt, és két ponyvát vittek el összesen 18 ezer forint értékkel hagyták el a telepet. Két esetben azzal a szándékkal utazott Budapestre Bányászi Tibor, Solymosi Sándor és Hugyi András, hogy különböző gépkocsikerekeket lopnak. A XII. kerületben az utcán parkoló autókról összesen tizenegy kereket loptak le, egy Zsigulit feltörtek és kifosztották. Közben Tengelicen (Dunántúl) jártak, gázpalackokat lopni, a keceli háztartási boltból öt műanyag kannát vittek el, az ottani TÜZÉP-telepről csatorna tartó vasakat, a kecskeméti MÉH-telepről fénycsöveket és armatúrákat, az AGROKER megyei telepéről akkumulátort, hűtősapkát, kipufogó dobot, visszapillantó tükröt, a bátyai Piros Paprika Tsz-től 27 mázsa műtrágyát stb. A bűnszövetség tagjai „nagy lábon éltek”, havi jövedelmük legkevesebb ötezer forint körül mozgott, ‘de ehhez jött még a pálinkafőzésből eredő bevétel és a lopott holmik értékesítésének a bevétele is. Vadászni jártak, eleinte légpuskával — mondanunk sem kell, hogy engedély nélkül. Aztán Solymosi Sándor F. J-től egy pisztolyt vett, ehhez Kecskéstől kapott lőszert (Kecskés hosszabb ideig az MHSZ-nél dolgozott). Kecskés László viszont elhatározta, hogy a légpuskákból lőfegyvert készít. így is tett. Herczeg János és Kelemen István segítségével. De Kecskés jogosítványokat is hamisított... Kik ezek az emberek? Bányászi például érettségizett. 1975-ben lopás miatt már egyszer elítélte a bíróság, verekedés és közlekedési szabálysértés miatt pedig pénzbírsággal sújtották. Solymosi az általános iskolát elégséges „eredménnyel” végezte, segéd - munkás volt, s összejött a többiekkel, majd közösen — Kovács, Kelemen, Kecskés — pálinkát főztek. Solymosi háromszor volt büntetve és háromszor szabály- sértésért bírságolták. Hugyi András bádogos kisiparos. Kelemen István foglalkozása földműves és pálinkafőző. Susztek József és Kovács János is inkább „földművesként” dolgozott — és pálinkát főzött. Kecskés László magánkisiparos egyszer adócsalás miatt már elítélték. Rákóczi Imre 1974 óta állandó munkahellyel nem rendelkezik, ő is „földműves”, pálinkafőző. Herczeg János 1971- ben végezte el az általános iskolát, munkahelye soha nem volt. Óber János villanyszerelő, Tusák Imre az általános iskola után szülei földjét művelte, majd 1974-től, mint bérfűrészelő kisiparos működött egészen a letar- . tóztatásáig, s ha volt ideje, pálinkát főzött. A tizenegy ember közül nyolcnak gépkocsija van, sőt Kovács Jánosnak egy DUTRA traktora is. A megyei bíróság Bányászi Tibort tizenhat rendbeli különböző bűncselekményekért négy és fél évi szigorított börtönre ítélte, négy évre eltiltotta a közügyektől és tízezer forint vagyonelkobzással sújtotta. Solymosi Sándor 24 rendbeli különféle bűncselekményért ötévi szigorított börtönt kapott, ötezer forint vagyonelkobzásra ítélték és öt évre eltiltották a közügyektől. Hugyi András három év börtönt kapott, 20 ezer forint vagyonelkobzásra ítélték és három évre eltiltották a közügyektől. Kelemen Istvánt három és fél évi szigorított börtönre, 20 ezer forint vagyonelkobzásra ítélte a bíróság, és négy évre eltiltotta a közügyektől. Susztek József egy év négyhónapi börtönt, ötezer forint pénz- büntetést kapott és két évre eltiltották a ifözügyektől. Kovács Jánost ötévi szigorított börtönre, ötvenezer forint vagyonelkobzásra ítélte a büntetőtanács, és négy évre eltiltotta a közügyektől. Kecskés László öt és félévi szigorított börtönt kapott, öt évre eltiltották a közügyektől és 20 ezer forint vagyonelkobzásra ítélték. Rákóczi Imre két év börtönt, tízezer forint pénzmellékbüntetést kapott és két évre eltiltották a közügyektől. Herczeg Jánost másfél évi börtönre és ötezer forint pénzmellékbüntetésre ítélték, s két évre eltiltották a közügyektől, Óber János két év négyhónapi börtönt kapott, két évre eltiltották a közügyektől és ötezer forint pénzmellékbüntetéssel sújtották. Tusák Imrét két év és háromhónapi börtönre, 10 ezer forint pénzmellékbüntetésre ítélte a bíróság és a közügyektől két évre eltiltotta. Az ügy többi vádlottja hosszabb-rövidebb végrehajtható, vagy felfüggesztett szabadságvesztést, illetve pénz- büntetést kapott. Az ítélet — néhány kisebb súlyú bűncselekmény elkövetőjét kivéve — még nem jogerős. G. S. Autóipari oktatási központ Hatalmas autóipari oktatási központ építését kezdték meg Gorkijban. Az új létesítményben képezik majd ki a helybeli autógyár leendő dolgozóit, magasfokú szakmai tudást biztosítva valamennyiük számára. A tantermeket, laboratóriumokat és műhelyeket az autógyár technológiai követelményeinek figyelembevételével rendezik be. Az évente 6 ezer fiatal oktatását biztosító iskolában 20 ezer kötetes gazdag műszaki könyvtár áll a tanulók rendelkezésére. A jövő beállító-lakatosait, gépkezelőit a legtapasztaltabb mesterek oktatják majd. (BUDAPRESS— APN) Mikrohullámú tévé-közvetítőlánc szovjet megrendelésre • A Finommechanikai Vállalat kaposvári gyárában készülnek azok a széles sávú mikrohullámú tévé-közvetftőláncok, amelyeket már évek óta szállít hazánk a Szovjetunió megrendelésére. Az idén ebból — a Druzsba tv-láncból — két, nyolcállomásos komplett berendezést szállítanak, közel 85 millió forint értékben. (MTI-fotó: Bajkor József felvétele—KS) HÁZUNK TÁJA Hidegfóliás hajtatás
