Petőfi Népe, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-09 / 33. szám

IDŐJÁRÁS Várható Időjárás ma estig: válto­zóan, időnként erősen felhős, párás idő. Több helyen eső, zápor. Átmene­tileg élénk, helyenként erős délnyugati, nyugati szél. Éjszaka és reggel néhány helyen köd. A legalacsonyabb éjszakai hőmérsék­let 0, plusz 4, a legmagasabb nappali hőmérséklet 5—10 fok között. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 33. szám Ára: 90 fillér 1977. február 9. szerda Magyar-mexikói együttműködési megállapodás Kedden Mexikóvárosban Ud- vardi Sándor külkereskedelmi miniszterhelyettes ünnepélyes ke­retek között aláírta a magyar— mexikói műszaki-tudományos együttműködési megállapodást. Ezt megelőzően a magyar külke­reskedelmi miniszterhelyettest fo­gadta Fernando Solana ipari és kereskedelmi miniszter, továbbá a külügyi, külkereskedelmi és egész­ségügyi államtitkár, valamint a tudományos-műszaki tanács elnö­ke, akikkel delegációnk a két or­szág közötti gazdasági együttmű­ködés és kereskedelmi forgalom to­vábbi emelésének lehetőségeiről folytatott tárgyalásokat. (MTI) Németh László: VII. Gergely 5. oldal Polgári védelem (. oldal Gorbatko és Glazkov megkezdte a feladatok végrehajtását Átszállnak a Szaljut-5 űrállomásra MOSZKVA A hétfő este óta Föld körüli pályán keringő Szojuz—24 jelzé­sű szovjet űrhajó fedélzeti beren­dezései normálisan működnek, a legénység közérzete jó, s hozzá­kezdtek a repülési programban szereplő feladatok végrehajtásá­hoz. A Szojuz—24 utasai a szovjet űrhajósok két különböző nemze­dékét képviselik. Jurij Glazkov mérnök-alezredesnek ez az első útja a világűrben, Viktor Gor­batko ezredes viszont egyike a legrégibb űrhajósoknak; Jurij Gagarinnal, German Tyitowal és Ándrijan Nyikolajevvel együtt az elsők között került az űrha­jósok csapatába. 1969-ben, a Szo­juz—7 kutatómérnökeként már járt a világűrben. Tapasztalatai ellenére számára is újdonságot jelent ez a repülés, hiszen első útja óta jelentősen megváltozott az űrhajókon végzett munka jel­lege. Míg az első űrrepülések ide­jén az űrhajósok feladata első­sorban a passzív megfigyelés, ta­pasztalatszerzés volt, a mai re­pülési programokban döntő sze­repük van a különböző kísérle­teknek, tudományos és népgazda­sági jellegű kutatásoknak. Munkarepülésként jellemezte a Szojuz—24 legénységének megbí­• Az űrhajó parancsnoka Viktor Gorbatko ezredes (bal oldalt), fedélzeti mérnöke Jurij Glazkov alezredes. zatását Vlagyimir Satalov altá­bornagy, az űrhajós egység pa­rancsnoka is, megállapítva, hogy az ember irányította űrhajók le­génysége által az orbitális űrál­lomásokon végzett munka tudo­mányos és népgazdasági felhasz­nálási lehetőségei kimeríthetet- lenek. Utalt rá, hogy Gorbatko és Glazkov feladatai között szerepel a nyolc hónapja Föld körül ke­ringő Szál jut—5 űrállomásra tör­ténő átszállás. Folytatni fogják azt a kutatómunkát, amelyet 1976. júliusában és augusztusá­ban a Szojuz—21 legénysége, Bo­risz Volinóv és Vitalij Zsolobov kezdett meg. Korszerű vetőmagtermesztés, növekvő termésátlagok Felújítják a bajai mezőgazdasági kombinát hibridüzemét Az iparszerű termelés elterje­dése, a nagyhozamú vetőmagvak, szaporítóanyagok felhasználása a legjobbak közé emelte Bács- Kiskun megyét a kalászos gabona és a kukorica termesztésében. A megye búza-vetésterülete a ne­gyedik ötéves tervben 70 ezerről 90 ezer hektárra nőtt, a kenyér- gabona termésátlaga pedig 36,6 mázsára, ami 3 mázsával maga­sabb az országos átlagnál. Az 1’976-os esztendő nem volt kedvező a kapásnövények számá­ra, 40 mázsás átlagával mégis 12 megyét előzött meg Bács-Kiskun a kukoricatermesztésben a Köz­ponti Statisztikai Hivatal adatai szerint. A termésátlagok folyamatos növekedése egyéb tényezők mel­lett a korszerű vetőmaggazdál­kodásra, termesztésre vezethető vissza. A megye mezőgazdasági nagyüzemei szívesen választanak vetőmagvat a legkiválóbb ke­nyérgabona- és kukoricafajtákból. Ősszel a kalászos vetésnél a te­rület 40—50 százalékán II. fokú szaporítású búza-, árpa-, rozs­magot használnak. A tavasziaknál még kedvezőbb a nagy hozamú szaporítóanyagok aránya. Bács-Kiskun 130 ezer hektáros kukorica-vetésterületének 80 szá­zalékán évek óta rendszeresen két vonalas hibridmagvakat vet­nek. Amikor elemi csapás nem érte az őszi betakarítású növé­nyeket, a Homokhátságon is számos gazdaság ért el 75 mázsás kukoricatermést, sőt a lajosmi- zsei Népfront és a városföldi Dózsa Tsz hektáronként 82 má­zsa kukoricát takarított be. A mezőgazdasági szakigazgatás, a vetőmagfelügyelőség, valamint az értékesítő vállalat közreműkö­désével számos mezőgazdasági nagyüzem folytat vetőmagter­mesztést, ami az átlagosnál ma­gasabb színvonalú munkaszerve­zést, tudást, nagyobb anyagi be­fektetést kíván, de megéri. A ve­tőmagtermesztés elég jövedelme­ző annak a gazdaságnak, amelyik folytatja. Hasznos a vetőmagfel­használónak, mert termésátlagai növekednek. Kiváló exporttermék is. amelyet különösen a tavalyi kedvezőtlen időjárás után Euró- pa-szerte igen keresnek. A Bajai Állami Gazdaság 1958- ban létesítette hibridüzemét, és Bács-Kiskunt, valamint az ország jelentős részét ellátta kukorica­vetőmaggal. A kiváló minőségű szaporítóanyagból ikülföldre is julott. A mezőgazdasági nagy­üzem csaknem két évtized után most felújítja és korszerű gépek­kel szereli fel a vetömagüzemet. A tavaly ősszel felállított szárító­kamrák hatásfoka jóval nagyobb, mint a régi berendezésé, mintegy kétharmaddal megnő a termény- szárító teljesítőképessége. Az • Tizenhatmilliós költséggel épül az új vetőmagüzem Mátéházán. Az egyik kivitelező a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat, a másik a Bajai Mezőgazdasági Kombinát részlege, amely a belső szerelést végzi. Képünkön: a leendő üzemépület. idén a vetőmagválogató, osztá­lyozó kalibráló gépeket helyezik majd üzembe a bajai mezőgazda- sági kombinát mátéházi kerüle­tében. Előreláthatólag az őszi be­takarítás idején már működik a korszerűsített üzem. Az idén 3300 hektár a hibrid­üzem kukorica-vetőmagtermő te­rülete. Bácsbokod, Dávod, Mada­ras és Katymár szövetkezetei is oda szállítják a nyers vetőma­got. A Duna mentén a solti, a szabadszállási, a tassi termelőszö­vetkezetnek és a kecskeméti Ma­gyar—Szovjet Barátság Tsz-nek a Magyar Tudományos Akadémia martonvásári kutatóintézetével van tartós kapcsolata a kukorica- vetőmag-termesztésben. Legújab­ban a ceglédi hibridüzem kere­sett partnerokat. Bács-Kiskun megyében és talált is Foktőn, Dunaszentbenedeken, Úszódon, Dunapatajon, Kunszentmiklóson és Dunavecsén a mezőgazdasági szövetkezetekben. K. A. • A belső szereléshez időnként a betonfödémet meg kell bontani. Ehhez gyémántfejű fúrógépet használnak. (Szabó Ferenc felvételei) Az AGROTRÖSZT tájékoztatója a mezőgazdaság idei ellátásáról A mezőgazdasági termelők az idén a tavalyinál jobb el­látásra számíthatnak. Mintegy 30,6 milliárd forint értékű gép, alkatrész, műtrágya, növényvédő szer és egyéb terme­lési eszköz áll rendelkezésünkre — mondotta tegnapi tájé­koztatóján dr. Kopácsi Ernő, az AGROTRÖSZT vezér- igazgatója. Mezőgazdasági gépekből — ár­támogatással csökkentett mező- gazdasági áron — 7,8 milliárd forint értékű készlet vár eladás­ra. A gépbeszerzések forrása a következőképpen alakul: KGST relációból az idén 130 millió ru­bel értékű gépvásárlásra számít az AGROTRÖSZT, a hazai me­zőgazdasági gépgyárak adják az összes gépbeszerzés 40 százalékát, és tőkés importból mintegy 33 millió dollár értékű géphez jut a mezőgazdaság. Az AGROTRÖSZT eddig 6300 traktor beszerzésére kötött szerző­dést. Az új típusú Zetorból vár­hatóan 300 áll a gazdaságok ren­delkezésére. Megállapodásra ju­tottak a Zetor—5748 jelű négy- kerékhajtású traktor behoza­talára is, ebből 1977-re 200-at vásárol az AGROTRÖSZT. A Rába-Steiger traktorokból 200-ra kötött szerződést a trösz a Győ­ri Magyar Vagon- és Gépgyár­ral. Gabona-kombájnból 2390-et szerez be az idén az AGRO­TRÖSZT, a gépek nagyrésze az SZK—5-ös és az SZK—6-os tí­pusokhoz tartozik. A kombájnok­ból elegendő készlettel rendel­keznek majd a telepek, így a mezőgazdasági nagyüzemek lecse­rélhetik azt a 400 időközben tel­jesen elavult SZK—4-es arató- cséplő gépet is, amelynek felújí­tása és karbantartása már amúgy sem gazdaságos. A különböző típusú pótkocsik­ból 10 ezret vásárolhatnak az üzemek. A hatsoros szovjet önjáró cu­korrépa-kiszedőbői százat, a hazai típusokból összesen 315-öt vár­nak. A hazai gépekből jelentős raktári nyitókészlettel rendelkez­nek. Burgonyatiltető-gépekből a szezonra 210-et biztosítanak, be­takarítógépekből 130 E—671/1-es és 20 nagyteljesítményű E—684-es gép szállítására van megállapo­dás. A zöldborsó cscplésére 55, a zöldbab és a fűszerpaprika sze­désére 60, a gyökérfélék kiszedé­sére 81 gépet vásárolhatnak a mezőgazdasági üzemek. Megkez­dik idén a káposztabetakarító gép importját az NDK-ból. Az igé­nyeket azonban egyelőre még nem tudják kielégíteni. Van elegendő növényvédő gép. öntözőgépekből 480 különböző tí­pusú és teljesítményű szivattyú- aggregátor vár eladásra. A kisgazdaságok gép- és esz­közellátására is nagy gondot for­dítanak. Hatféle permetezőből összesen 50 ezer a jelenlegi kész­let. A kínálat javítására tőkés importból 4,2 millió dollár értékű kisüzemi felszerelést hoznak be. A műtrágya-felhasználás 1,7 millió tonnára nő, hatóanyagban számolva (a tavalyi 1,6 millió tonna volt.) Növényvédő szerek­ből 7,4 milliárd forint értékű készletet biztosítanak, 400 millió forinttal nagyobb értékben, mint tavaly. (MTI) A SIKER MEGFELEL A VÁRAKOZÁSNAK A téli politikai könyvhetek mérlege Többször leírtuk már, de is­mételten hangsúlyozzuk: az ideo­lógiai-politikai, filozófiai, társada­lomtudományi, történelmi, va­lamint a pártirodalom fogalom­körébe tartozó művek iránti ér­deklődés felkeltésében és fokozá­sában rendkívül nagy szerepe van annak az évente ismétlődő rendezvénysorozatnak, amelyet té­li politikai könyvhetek néven is­merünk, immár másfél évtizede. A fentiek mellett természetesen a legváltozatosabb műfajú és té­májú könyvek is közkézen forog­nak novembertől február elejéig tarfó, nemes értelemben vett kampány idején. A Kossuth Könyvkiadó Bács- Kiskun megyei kirendeltsége a pártbizottságok és alapszerveze­tek támogatásával, a terjesztő propagandisták aktív közreműkö­désével végzik e nélkülözhetetlen és nehezen túlbecsülhető munkát, mely a tisztább eszmeiség, kor­szerűbb látás és a tágabb isme­retszerzés érdekében folyik me- gyeszerte. A kirendeltségen meg­tudtuk, hogy ez alkalommal a té­li politikai könyvheteknek több új vonása volt. Az eddigieknél jobban, következetesebben alkal­mazták a figyelemfelkeltő kiállí­tási formát, valamint az író—ol­vasó találkozókat. Az elmúlt esz­tendőkhöz képest változást jelent az is, hogy több olyan község­ben (Pirtón, Tiszaalpáron, La- josmizsén és Lakiteleken), ahol eddig nem mutatkozott különö­sebb érdeklődés, most számotte­vő sikerekről számolhatnak be. Eléggé köztudomású, hogy an­nak idején, jó tizenöt évvel ez­előtt elsősorban a falusi-tanyai lakosság érdeklődésének felkelté­sére, olvasási igényének kielégíté­sére kezdték szervezni a könyv­heteket; elsősorban ezért válasz­tották e célra a mezőgazdaság­ban dolgozók legcsendesebb téli hónapjait. A községek mellett ed­dig csupán a megyeszékhely ter­jesztő propagandistái kapcsolód­tak be egyes helyeken a rendez­vénysorozatba. A kör most kibő­vült: az idei politikai könyvhe­tek alatt már a bajai és a kis­kőrösi aktivisták is jól szerepel­tek. Minden eddiginél jobb, s az egész megyét tekintve kiemelke­dő eredményt értek el a terjesz­tésben a kiskunhalasi járásban, s azon belül elsősorban Jánoshal­ma nagyközségben, ahol a hely­beli lakosok mintegy százezer fo­rint értékű Kossut'n-kiadványt vásároltak. Itt is, mint szerte Bács-Kiskunban, feltűnően kere­settek voltak a lexikonok és a lexikon-jellegű „Ki kicsoda?” cí­mű kötet, s a Gazdaságpolitikai Kisszótár iránt is nagy érdeklő­dés mutatkozott. Nem az ünneprontás, hanem a tény kedvéért írjuk le, hogy volt a politikai könyvheteknek — saj­nos — egy kevéske szépséghibá­ja is. Az ígért százhuszonegy mű helyett csak mintegy nyolcvan került el a terjesztőkhöz, külön­böző nyomdatechnikai, szervezési és egyéb okok miatt. Hogy konk­rét példát is említsünk: hiáha ke­resték az érdeklődők az elmúlt hetekben Krupszkaia Leninről szóló kötetét, a Kelen Jolán által írt emlékiratokat és A világ fő­városai című könyvet. Ezek a viszonylag apró hiányosságok azonban nem változtatnak az idei téli politikai könyvhetek várako­zásoknak megfelelő sikerén. V. M. A minőség éve Űjabb munkaverseny-vállalások a csepeli felhívásra Üj lendületet adott a megye üzemeiben folyó munkaverseny- mozgalomnak a Csepel Művek dolgozóinak januári felhívása. A munkahelyi kollektívák, szocialis­ta brigádok felajánlásai előkészí­tik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának méltó megünneplését. Mindez egyben azt is tükrözi, hogy a munkások magukévá tették a népgazdaság idei és V. ötéves tervi célkitűzéseit, és vállalásaik­kal segítik azok megvalósítását. Több fűszerpaprika exportra A Kalocsai Fűszerpaprika és Konzervipari Vállalat évről évre több fűszerpaprika-őrleményt ál­lít elő. Az agráripari egyesüléssé alakult termelői-feldolgozói szö­vetség ma már e kedvelt fűszer - féleségből az ország termelésének kétharmadát adja. Tavalyi tőkés­export tervét — a 400 vagonos terméskiesés ellenére — csak­nem 12 százalékkal teljesítette túl a vállalat. — A piaci pozíciókat azonban nem könnyű megtartani — mon­dotta Farkas Ernő, a vállalat pártszervezetének titkára ugyanis a mediterrán országok egész so­ra kínál nagy mennyiségben fű- szerpaprikát. Ebben a helyzetben a termelő csak kifogástalan mi­nőséggel versenyezhet. Ennek fel­ismerése vezette dolgozóinkat ar­ra, hogy csatlakozzanak a cse­peli felhíváshoz, s a minőség esz­tendejévé tegyék 1977-et. Így tud­ják segíteni a vállalati célok meg­valósítását, termékeink exportké­pességének fokozását, a termelés gazdaságosságának javítását A korszerű élelmiszeriparban és kereskedelemben a kifogásta­lan minősítéshez nem elegendő a páratlan íz és zamat. A finom élelmiszer akkor lép elő kifogás­talanná, ha a technológia pontos betartásával gyártott termék ma­kulátlanul tisztán kerül a fo­gyasztó asztalára. Bonyolult mű­szeres vizsgálatok útján, szigorú minőségellenőrök győződnek meg ezekről a tulajdonságokról. Ha idegen anyag kerül az őrlemény­be, a szállítmány el sem hagy­hatja az országot. Jó munkával azonban a vállalat eredeti fűszer­paprika-export terve 3 százalék­kal, azaz 12 vagonnal túlteljesít­hető. Erre tettek vállalást dolgozó­ink. A minőség védelme mellett célul tűzték ki az alapanyagok takarékos felhasználását, a nor­máik szigorú betartását is. Egészében a tavalyinál csaknem tíz százalékkal több — 654 millió forint értékű — termelést tűzött ki célul a Fűszerpaprika és Kon­zervipari Vállalat. A dolgozók eiyiek két százalékos túlteljesíté­sére tettek vállalást. Az üzemek 53 szocialista brigádja állította maga elé követelményül a lelkiis­meretes munkát, a minőség vé­delmét és a takarékos anyagfel­használást. November 7-re teljesítik idei tervüket A Csepel Vas- és Fémművek munkásainak versenyfelhívása élénk visszhangot váltott ki a Lajos mizsei Vízgépészeti Vállalat dolgozóinak körében is. A VÍZ­GÉP párt-, gazdasági, szakszer­vezeti és KISZ-vezetői a múlt héten üzenetet küldtek mind a' négy gyáregységük vezetőinek és szocialista brigádjainak, hogy te­gyék magukévá a csepeli gondo­(F oly tatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom