Petőfi Népe, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-10 / 34. szám

1977. február 10. PETŐFI NÉPE • 3 ZÁRSZÁMADÁS A SZÖVETKEZETEKBEN Túlteljesítette tervét a madarasi Béke Tsz Háromezer literen felüli tejtermelés Felsőszentivánon • A napokban tartották a zárszámadó közgyűlést a bajai Augusztus 20 Tsz-ben, amelyen részt vett dr. Glied Karoly, a megyei tanács elnökhelyettese is. Képünkön: Lusztig Ottó elnök ismerteti a téesz- vezetöség gazdasági beszámolóját. A kiskertek zöldségvetőmag-ellátása A Bartók vonósnégyes ünneplése Londonban melésből származó bevétel más­fél millió forinttal magasabb a tervezettnél. A hízómarha-értéke­sítés is kedvezően alakult. 1975. évhez képest 6,1 százalékkal emelkedett a szövetkezet összes bevétele, ebből a gazdálkodás fej­lesztésére 7 millió 45 ezer fo­rintot irányoztak elő. A gazdál­kodás színvonalának, a lakosság életszínvonalának növelését célzó intézkedéseknek megfelelően emelkedett a felsőszentiváni szö­vetkezeti tagság tavalyi jöve­delme. SZ. F. ^ sőbbi velőborsóválaszték is. 12 000 * mázsás zöldborsó-megrendelésük van a kistermelőknek. Legkere­settebb a rajnai törpefajta, de szépen fogy a debreceni és az express is. Sárgarépából korai fajták is vannak. A keresett nagy testű répákból mutatkozó hazai vetőmaghiányt importtal pótolják. Paradicsomból 14 fajta áll a vásárlók rendelkezésére. Huszonnégy étkezési és fűszerfaj­tából áll a panríkavetőmag-vá- laszték. Zavartalan lesz az ellá­tás a petrezselyem, a karfiol, a fejes- és a kelkáposzta, valamint az egyéb zöldségfélék vetőmag­jából is. (MTI) ta eszembe. A harmincvalahány személyes pártszervezet taggyű­lése — élve a hatáskörével —az egyik középvezető párttag minő­sítését véleményezte. Az illetőről alkotott képbe korántsem csak az erényeket, hanem köntörfalazás nélkül, a környezete által isme­retes gyarlóságait is rögzítette a munkahelyi vezetés. A taggyűlés egyetértett a minősítésbe foglal­takkal. Nem különben az érintett személy, aki őszintén és szinte fájlalón így szólt: — Az bánt, hogy nem előbb ért ez a pofon. Bárcsak figyel­meztetett 'volna valaki, biztos, hogy vigyáztam volna. Most is csak azt tudom mondani, hogy köszönöm. • Hogyan is mondta a fentebb említett asztaltársaság mögöttem ülő tagja? „...Ne viccelj már, nem tegnap kezdte... ezt min­denki tudta ...” De vajon akár­csak egyszer is figyelmeztették-e az illetőt? Vette-e a fáradtságot a kollektívából valaki, hogy — mondjuk az első harasztzörgés, az első suttogás hallatán — meg­kérdezte volna: ne haragudj, ba­rátom, ez hírlik rólad; vajon alaptalanul? Mert sokszor egyet­len jó szándékú kérdés is elegen­dő az ilyen, vagy olyan emberi gyarlóság megfékezéséhez, elbur­jánzásának megelőzéséhez. Vagy ha a „mindenki tudta” mögött a bizonyosság, a meg­győződés, is ott volt, akadt-e a közösségben valaki, aki igazi ba­rátként, esetleg egyszerűen a munkatársért, az emberért érzett felelősségből, idejekorán figyelmeztette volna? • Nehéz szabadulni a gondo­lattól, hogy a vétkes vétkességé­ben gyakran része van a szem­ellenzős, ám nevezhetjük így is: a kibicelő közösségnek. Mert oly könnyen megfeledkezünk róla, hogy felelősséggel tartozunk egy­másért. P. I. Könyvek az Ady-centenáriumra jelenő minikönyv, amely a „Pá­rizsban járt az ősz” című költe­ményt tartalmazza, 13 nyelven. Ugyancsak a Corvina Kiadónál készítenek elő egy válogatott Ady- kötet német nyelven. Angolul lát napvilágot a halhatatlan költő válogatott publicisztikai írásait tartalmazó kötet. A Corvina Kiadó jelenteti meg a Művészet és elmélet sorozatban „Az élet szobra" című kötetet, amely Ady képzőművészeti vo­natkozású írásait, a kor szellemi vállalkozásaira reagáló publicisz­tikáját foglalja össze. A képzőmű­vészeti írásokat Varga József, a jeles Ady-kutató gyűjtötte kötet­be. A Kossuth Kiadó a költő szüle­tésének 100. évfordulójáról Varga József „Ady és kora” című tanul­mánykötetének megjelentetésével emlékezik meg. (MTI) Hajtatással ellenőrzik az alföldi szőlők telelését Az idei tél sem kímélte a ho­moki szőlőket, bizonyítják ezt az eddigi többszöri rügyvizsgálatok. A termőhelyi adottságoktól elté­rően elsősorban a kadarkát, a kövidinkát, a hárslevelűt, s ki­sebb mértékben az egyéb fajtá­kat károsította az alkalmankénti mínusz 20—24 fokos fagy. A rügypusztulás mértékét figyelem­be véve kell irányítani az ollót a már most megkezdett előmet- széseknél, hogy lehetőleg az ép, egészséges „szemek” maradjanak meg a tavaszi termőhajtások vá­logatásához. A kertgazdaságok többsége há­zilag ellenőrzi a szőlőültetvények telelését, ugyanakkor igénybe ve­szik a kutató intézet ilyen irányú tájékoztatását is. A Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet homoki telepein szinte egész télen zöl- delltetik a vesszőket, s fajtánként jegyzik termőképességük alaku­lását. A több éves megfigyelések sze­rint a szélsőséges időjárású Al­földön a művelésváltozással csök­kent egyes régi szőlőfajták tél­álló képessége. A jövő azonban biztató, a Kecskemét melletti Miklóstelepen sikerrel jártak . az erre irányuló nemesítési mun­kák. Kurucz András, a nemrégen tragikusan elhunyt szőlőnemesítő már elismert hibridjei — mint például a Jubileum 75, az Ezer­fürtű —, valamint fajtajelöltjei közül jó néhány magasművelés­ben termesztve ellenállt a ke­mény fagyoknak. Így alkalmassá váltak az elavult homoki szőlő­fajták leváltására. V. E. Néhány héten belül üzembe helyezik a Dunaújvárosi Hullám­papírgyár teljes vertikumát. Hi­szen az 1976-ban átadott két üzem (papírgyár, félcellulóz üzem) a gyorsítási' programban megfogalmazott határidőre meg­valósult. Így minden remény megvan arra hogy a hullámdo- bozüzemet az I. negyedévben át­adják. Ha visszalapozunk a beruházás krónikájába, láthatjuk, hogy a könnyűipar legnagyobb beruhá­zása milyen nehézségek árán lósult meg. Sok tényező akadá­lyozta a műszaki tervezést, amely tíz intézetben folyt; a kivitelezé­sen tíz építőipari vállalat dolgo­zott, az 5 külföldi cégen kívül 13 vállalat szállított gépeket. A hi­bás tervek alapján megépített egyik csarnokban bontani is kel­lett, és bizonyos külföldi gépek késve érkeztek az építkezés szín­helyére. De azt is tudták az ér­dekeltek hogy már a tervezési időszakban érvényes árakon is minden hónap megtakarítás 2 millió dollárt hoz a Dunaújvárosi Papírgyár beruházása esetén. Ha ezt az összeget a jelenlegi árakon számolnánk, úgy még érzéklete­sebbé válna, hogy mit jelent minden hét, minden hónap, ami­vel hamarabb elkészülhet a du­naújvárosi beruházás. Megvalósul tehát a tervezett kapacitás: évente 50 ezer tonna lombosfából készül félcellulóz, amely 100 ezer tonna hullámpa­pír termelését teszi lehetővé. Eb­ből több mint 50 ezer tonnát a helyszínen dolgoznak fel karton­dobozzá. A gyorsítást körülbelül 36 mil­lió forint, különböző célokat szolgáló pénzügyi keret segítet­te, a már engedélyezett beruhá­zási költségeken felül. A hullám­vertikum esetében is a kivitelezé­si munkák gyorsítását segítő gép- beszerzés volt a legnagyobb tétel, A Bácskai és a Duna melléki TESZÖV körzetében húsz szö­vetkezet közgyűlése zajlott le ezekben a napokban. A mostoha időjárás ellenére 1976-ban kiemel­kedő gazdasági eredményt ért el a madarasi Béke Tsz, a felső­szentiváni Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezet és a bajai Au­gusztus 20 Tsz. Bartos József tsz-elnök azzal kezdte a beszámolót, hogy a ma­darasi szövetkezet az V. ötéves terv első évére kitűzött terme­lési feladatokat túlteljesítette, öszibúzából 39 mázsával szemben 49,7 mázsát, cukorrépából 365 helyett 430 mázsát, silókukoricá­ból 509 mázsát takarított be hek­táronként, 309 mázsával többet az előirányzottnál. Az állatte­nyésztésben sem vallott szégyent, 1200 szarvasmarhát nevelt és 4822 sertést hizlalt 1976-ban. Az idén a tejtermelés növelése a legfőbb feladat. Nyolcvannyolc és fél millió fo­rintra emelkedett 1976-ban a ma­darasi Béke Tsz. tiszta vagyoná­nak az értéke, a bruttó jövede­lem pedig 35 millió 180 ezer fo­rint lett. A mérlegzáró közgyűlés a különböző szövetkezeti bizott­ságok beszámolója után a mun­kában kitűnt szövetkezeti dol­gozók jutalmazásával ért véget. Felsőszentivánon a termelőszö­vetkezet tizenhárom szocialista brigádjának 218 tagja segítette legjobban a közös gazdaság üzemtervének a teljesítését. A brigádok az egymás közötti ver­senyben, a növénytermesztésben és az állattenyésztésben egyaránt kitűntek. A növénytermesztést 1976-ban teljesert gépesítették és de jelentős az úgynevezett sür­gősségi felár is. 1976-ban példá­ul 4,7 millió forintot kellett kifi­zetni ezen a címen mert a szük­séges kábeleket rövid határidőre csak tőkés országban sikerült be­szerezni. A jutalmazásra, a pre­mizálásra szolgáló keret 5 millió forint volt amelyből 1976 végéig mindössze másfél millió forint kifizetését engedélyezték. Az Állami Fejlesztési Bank megfogalmazása szerint az ere­detileg tervezettnél korábban lé­pett be, de többlettermelést nem eredményezett a hullámpapír- üzem. A 100 ezer tonnás kapaci­tás a tervezettnél egy hónappal korábban valósult meg, ám ez nem eredményezte a feltételezett 6 ezer tonna hullámpapír többlet termelését, mert későn indult a próbaüzemelés. Annak rövid idő­tartama és a külföldi anyagelő­készítő berendezés gyártási hibái következtében 1976-ban a tervezett 70 ezer tonnával szemben csak 25—30 ezer tonna hullámpapírt termeltek. A gyorsítási program­ban 'előírt határidő betartása te­hát csak formális sikernek te­kinthető, valóságos gazdasági eredményt nem hozott. A gyorsí­tási intézkedések, a megkülön­böztetett erőfeszítést is csak a határidő betartását tették lehető­vé a félcellulóz üzem esetében. Itt is csak úgy, hogy a próbaüze­melést lerövidítették. Sajnos, mindez azt jelentette, hogy az 1976-ra 1,2 millió dollárra terve­zett export-bevétel — az említett üzemelési problémák miatt — nem valósult meg. Az egész hullámvertikum gyor­sításának legnagyobb eredmé­nyét már eredetileg is több mint 50 ezer tonnás kartondoboz­gyártó kapacitás korábbi belépé­sétől remélték. Főképp ez adta az indítékot a sok-sok gonddal járó beruházás menetközben történő átszervezéséhez, áttervezéséhez. B. M. nagyobb területi egységeket tud­tak egy-egy táblán megművelni, korszerű gépeik hatásfokát meg­felelően kihasználták. Búza ter­mésátlaguk jóval magasabb lett a megyeinél, a takarmányter­mesztés korszerűsítése pedig az állattenyésztés hozamának a nö­velését alapozta meg. A felsőszentiváni termelőszö­vetkezetben a tehenek átlagos tejhozama 3075 literre nőtt, a szarvasmarha-állomány pedig 1137-re. Tavaly 1900-zal több hízottsertést értékesített a gaz­daság, mint 1975-ben. A tejter­A tavaszi munkákra készülő kiskerttulajdonosok kiegyensú­lyozott zöldségvetőmag-ellátásra számíthatnak A vetömagboltok tavaly 28,3 millió tasak vetőmagot rendel­tek, összesen 15 200 mázsa súly­ban. Idén ennél lényegesen na­gyobbak a kiskerti igények. En­nek megfelelően 33,9 millió ta­sak vetőmagot biztosít számúkra a Vetőmagtermeltető és Értéke­sítő Vállalat. i i a A fokozódó termelési kedvből adódó igényeket széles választék­kal elégítik ki. Nincs hiány zöld­borsóvetőmagból, van elég korai kifejtőborsó, és megfelelő a ké­LONDON A Bartók vonósnégyes kedden este a londoni Gueen Elizabeth Hallban meggyőző sikerrel adó­zott a tavaly Londonban elhunyt kiváló csellista, Iglói Tamás em­lékének. A végén mint az a Lon­donban vendégszereplő magyar A Telefongyár, fennállásának éppen a 100. évfordulójára, 1976 végére fejezte be termékszerke­zetének átalakítását: megszüntet­ve a korábbi, „vegyes kereske­dést”, a széles gyártmányskálát, áttért egyetlen termékcsalád, az úgynevezett adat- és átviteltech­nikai berendezések gyártására. Így most már csupán ennek a fejlesztésére, gyártására kell fi­gyelniük, erejüket koncentrálniok és ez az „egyetlen” is biztos meg­élhetést ígér a gyárnak. Nincs a világnak annyi ,,drótja”.. . Ötven évvel ezelőtt két falu, pl. két postahivatal között egyet­len, oszlopokra helyezett, kifeszí­tett drót „szállította” a hangot. Ha a postahivatalok mellett egy­idejűleg a vasúti állomások és rendőrőrsök között is telefonkap­csolatot akartak létesíteni, akkor kettő, illetve három szál huzal­ra volt szükség. Ahogy sűrűsö­dött a telefonhálózat, úgy vált nyilvánvalóvá, hogy az előfizetők és a beszélgetések számának gya­rapodását csak „dróttal” és osz­lopállítással nem lehet győzni. Elkezdődött tehát a kísérlet egy- egy szál vezeték jobb „kihaszná­lásáért”. Ez indította el annak a technikának a fejlődését, amely­nek révén azután egyre több han­got, jelet „helyezhettek rá” egy időben, egyszerre a vezetékekre. Az első ilyen átviteltechnikai berendezések még mindössze 2—3 zeneművészekkel már általánossá válik, a közönség szűnni nem akaró ünneplése hatására rá­adást is játszottak:. A Fjnancial Times szerdai kri­tikájában a világ öt-hat leg­kiválóbb vonósnégyese közé so­rolta a bartók quartette! (MTI) csatornások voltak. Ez azt jelentette, hogy egy szál ve­zetéken egyszerre 2—3 be­szélgetés bonyolíthattak. Ma Nyugat-Európában vagy az USA­ban megjelentek a 10 800 csator­nás berendezések is, tehát egy szál vezetéken (speciális, úgyne­vezett koaxiális kábelen) egyszer­re 10 ezer nyolcszáz beszélgetés történhet. A Telefongyár konstruktőrei a 60-as évek elején „fedezték fel” a gyártási lehetőségként ezt a te­rületet. Felismerték, hogy e tech­nika iránt itthon és külföldön is igen gyorsan nő majd a keres­let, illetve, hogy ezeknek a be­rendezéseknek az előállítása a gyár és az ország adottságainak, hagyományainak mindenben megfelel: nem sok anyagot kí­vánó, nagy mértékben szellemi munkát igénylő gyártmányok. „Nevezés” az olimpiára? A fejlesztés biztonságát nagy­ban erősítette,'hogy a KGST ke­reteiben úgyszintén jelentős ke­reslet alakult ki az átviteltech­nika iránt. A Szovjetunióval hoszú távú gyártásszakosítási megállapodás is született a kis csatornaszámú berendezések gyártására, illetve legújabban a gáz- és olajvezetékek hírközlő rendszereihez szállított nagyobb csatornaszámú berendezésekre is. A Telefongyár, a szovjet posta megrendeléseire, évek óta nagy mennyiségben szállít kis 3 és 12 csatornás — átviteltechnikai be­rendezéseket. E szállításokat a szovjet posta • Dolgom végeztével, késő dél­után a városközponti presszóban vártam kollégámra. Eközben fi­gyeltem fel a szomszédos asztal­nál folyó eszmecserére. A három férfi olyan szenvedélyesen tag­lalta az alighanem közös munka­hely belső ügyeit, problémáit, hogy önkéntelenül arra gondol­tam: lám, egy kis konyak, pohár sör mellett milyen fesztelen és velős tud lenni a „munkaérte­kezlet”. Egyszer csak a követke­zőket fejtegette az asztaltársaság mögöttem ülő tagja: — ... Ne viccelj már, nem teg- nag kezdte! Hisz’ ezt mindenki tudta... Arra biztos nem szá­mított, hogy így a körmére üt­nek. A csuda tudja, én most úgy vagyok Vele, hogy egy kicsit szánom is. Végeredményben nem lopott, nem sikkasztott, csak ép­pen elszaladt vele a ló... Azt meg kell hagyni: tehetséges fic­kó. Tulajdonképpen veszített ve­le a cég ... Hogy hol, ki és mit követett el, nem tudtam meg a félfüllel elkapott társalgásból. Nyilván­valóvá lett azonban, hogy a szó­ban forgó tehetséges ember olyas­mit követett el, ami összeférhe­tetlen a szocialista erkölccsel, s ezért vált szükségessé a beosztá­sából való menesztése. • Gondolataim gyorsan társí­tottak: mint X. Y. vagy Y. Z. esetében, aki az adott közösség szempontjából szintén remények­re jogosító, tehetséges ember volt, s a munkahelynek mégis le kel­lett róla mondania. Mert elsza­ladt vele a ló, az önkontrollt szinte teljesen elveszítve, meg­engedhetetlen üzelmekbe bo- csájtkozott. Voltak kollégái, köz­tük nyilván barátai is; voltak fő­nökei, akik irányították és mun­katársai, akiket irányított. Még­is megtörténhetett... Ezt, a hónapokkal ezelőtti él­ményt egy frissebb keletű juttat­Könyvkiadásunk is méltón ün­nepli Ady Endre születésének 100. évfordulóját: ismét napvilágot lát­nak a forradalmár alkotó költe­ményei, prózai írásai, s jó néhány idegen nyelvű kiadvánnyal az or­szághatáron túlra is eljut Ady művészete. Máris siker a könyvesboltokban Dénes Zsófia „Élet helyett órák” című munkája, amely a Magvető zsebkönyvtár sorozatban jelent meg harmadik kiadásban. A legszebb Ady-versekből spa­nyolul készül válogatás, Tóth Éva szerkesztésében. A költeményeket David Chericián, kubai költő for­dította, nagy nyelvi bravúrral. A válogatásba került egyebek közt az „Üj vizeken járok” a „Harc a nagyúrral” a „Hortobágy poétá­ja” a „Dózsa György unokája” cí­mű költemény Könyvtörténeti ér­dekesség lesz az évfordulóra meg­lő éves telefonrekonstrukciós programja teszi lehetővé. A Szov­jetunióban e program teljesítésé­vel 1985-ig, az 1970. évi telefon- ellátottág (sűrűség) csaknem a hatszorosára nő, ami azt jelenti, hogy 106 lakosra megközelítően 25—30 telefon jut majd. (A csa­lódok túlnyomó része rendelke­zik majd telefonnal.) A magyar gyár e nagyszabású programban a járási székhelyek közötti ösz- szeköttetés kiépítésében vesz részt 3—12 csatornás berendezé­seivel. A vállalatnál egy nyugat-euró­pai licenc megvásárlásával már a 300, 960 és 2700 csatornás be­rendezések gyártása is megindult. Ennek révén elkezdődtek a tár­gyalások, hogy a gyár 960 csa­tornás berendezései szállításával, összesen 25 millió rubel értékben bekapcsolódjon a moszkvai olim­pia postai, távközlési feladatai­nak teljesítésébe. Ez a megbíza­tás kitűnő nemzetközi hírnevet hozhatna a Telefongyár számára. Kombináció — rádióval Egyébként a nagy csatornaszá­mú magyar berendezések már vizsgáztak a Szovjetunióban. A gáz- és olajvezetékek hírközlő rendszereihez ugyanis a gyár 300 csatornás berendezéseket szállít. Ezeken a postai vonalak, a disz­pécservonalak, sőt az úgynevezett „vezetékfenntartó” vonalak is „el­férnek”. Ez utóbbi igen szellemes működésű: a gázvezeték mellett, 8 kilométerenként elhelyezett erősítő állomásokat kis hatósu­garú rádióadó-vevőkkel is fel­szerelték. A vezetéket ellenőrző járőr ezek segítségével bárhol a saját rádióján keresztül, bárkivel kapcsolatot teremthet a több ezer kilométeres vezeték mentén. A mikrohullámú és a vezetékes kapcsolat e korszerű kombináció­ja megnyerte a megrendelő tet­szését. Eddig, ilyen berendezésekkel felszerelve már elkészült — Tas­kent és Bukhara körzetében — egy 216 kilométeres vezetéksza­kasz, az idén megépül még 500 kilométer, 1980-ig pedig egy tel­jes, 3400 kilométeres vezeték. Nem érkeztek üres kézzel Ma a gyár termelésének 75 százaléka exportra kerülő adat- és átviteltechnikai berendezés. A teljes export 45 százaléka a Szov­jetunióba, 35 százaléka Csehszlo­vákiába kerül. A siker titkát a megfelelő időben kezdett fejlesz­tésben lelhetjük. A jó ütemű gyártmányszerkesztéshez persze a terméklista erőteljes szűkíté­se is kellett. Ehhez nagy lendítő erőt és biztonságot adott a hír­adástechnika fejlesztésére készí­tett tervek egyeztetése a KGST- tagországok között, illetve a Szovjetunióval megkötött szako­sítási egyezmény és a szovjet posta megrendelései. Ezek meg­szerzéséhez azonban, a tárgyalá­sokra nem üres kézzel érkeztek a magyar szakemberek, hanem korszerű, keresett, kifejlesztett termékcsaláddal. Ez tehát az alapja mindennek: a korszerű, a vevők által szívesen vásárolt gyártmány. G. F. • A hullámvcrtikum első egysége naponta 340 tonna, 4,2 méter széles csomagoló alapanyagként felhasznált papírt állít elő. (MTI-fotó: Horváth Péter felvétele—KS) KIEMELT BERUHÁZÁSOK Dunaújváros AZ INTEGRÁCIÓ HÉTKÖZNAPJAI „Hangszállítás” minden mennyiségben

Next

/
Oldalképek
Tartalom