Petőfi Népe, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-15 / 38. szám

1971. február 15. • PETŐFI NEPE • 3 KÉPERNYŐ Columbo Visszajátszás nélkül is nyilván­való volt, hogy a vasárnap este sugárzott „Visszajátszás” epizód a Columbo sorozat sikerült da­rabjai közé tartozik. Jó krimi volt, és ezzel nem mondtam ke­veset. Az utolsó pillanatig töprengtem, hogy miként bizonyítja be az agyafúrt gyárigazgató bűnösségét a mester detektív. Régóta tudjuk, hogy végül is ő kerekedik fölül, a legnehezebb ügy is smafu szá­mára. A „ki a gyilkos" kétség izgalmát a kezdettől elvette Da­vid P. Levis és Booker T. Brass- haw forgatókönyvíró. Könnyű szívvel megváltak az efféle fil­mek, regények sablon-figuráitól, típusaitól, fordulataitól. Columbo hadnagy — mikor lép­tetik már elő vak felettesei, mi­kor veszik észre érdemeit?! — most is szinte minden segédesz­köz nélkül, egyszál maga került szembe egy látszólag tökéletesen kivitelezett bűnténnyel. Mit tehet a korszerű techniká­val dolgozó gazság ellen a rendőr­tiszt? Gondolkodik; az ember legszebb tulajdonságát érvényesí­ti. Azt a bizonyos apró nyomot keresi, amit törvényszerűen min­den bűnös hátrahagy. Gyorsan megtalálja; érezzük ö már tudja, sejti, ki a tettes. Egyre szűkülő körben keríti be a lapulót. A bizonyítékok feltárásának, kere­sésének a folyamata adja a feszültséget, hoz váratlan fordu­latokat. Ez a meghívó-história pompás lelemény volt: a szupertechnikát fordította a bűnös ellen, a saját fegyverével győzte le a gyárigaz- gatót. Columbo hadnagy, gratulálunk. Mestermunka volt. Hivatástudata népszerűségének is egyik forrása. Az ilyen ember szüntelenül, reggeltől estig ügyei­vel foglalkozik, még akkor is, ha látszólag más köti le a figyelmét. Most egy rögbi-mérkőzés közve­títése pattintotta ki a megoldást! Kitűnő a szinkron! Világszínpad Miért is nem hiányoltuk eddig a Világszínpad magazint? Az el­ső etőadás után érezhető igazán, hogy mennyire hiányzott ez a műsortípus, a tájékoztatás és a tájékozódás eme fóruma. Elbert János rokonszenves közvetlenség­gel, szemléletesen — az új isme­reteket a meglevőkhöz ragasztva — szólt a színházi világ új tö­rekvéseiről, néhány híres Shakes- peare-előadásról. A. tévé színházi rovatának új — sajnos csak negyedévenként je­lentkező — magazinja talán meg- kavaraj kissé eléggé állóvíz szín­házi életünket. Megkönnyíti az új elfogadtatását, segíti a korszerűt kereső rendezők dolgát. H. N. Pályázat a Magyar Néphadsereg tiszthelyettes iskoláira Március 31-én jár le a határideje a pályázatnak, amely jelentkezésre hív­ta tel azokat a fiatalokat akiket vonz a katonai pálya, önként vállalják a fegyveres szolgálatot, s a Magyar Néphadsereg hivatásos tiszthelyettesei kívánnak lenni. A jelentkezés feltéte­lei: büntetlen és feddhetetlen előélet, erkölcsi-politikai megbízhatóság, ma­gyar állampolgárság, hivatásos szol­gálatra való egészségi és fizikai al­kalmasság, általános iskolai végzett­ség nőtlen családi állapot, 17—23 éves életkor. A tiszthelyettes Iskolára pályázók részletes felvilágosítást és Jelentkezé­si lapot a megyei hadkiegészítési és területvédelmi (Budapest fővárosi hadkiegészítő) parancsnokságtól, a szakmunkástanulók az Iskola Igazga­tójától, a sorkatonák alakulatuk sze­mélyügyi szervétől kaphatnak. Pá­lyázhatnak — parancsnoki képzésben — gépesített lövész, harckocsizó, fel­derítő, rádlófelderitő, tüzér légvédel­mi rakétatüzér, híradó, vegyvédelmi, műszaki, hadtáp- és ügyviteli sza­kokra; technikai képzésben pedig harckocsi gépjármű, híradó, lokátor, fegyverzeti, repülő-műszaki, vegyvé­delmi és műszaki technikus szakokra. A tiszthelyettes iskolák tanulmányi ideje két év, az első évfolyamon a tanulmányi év kezdete szeptember 1. A hallgatók teljes ellátásban, Illet­ményben, a második félévtől kezdő­dően — elért tanulmányi eredmé­nyeiktől függően — tanulmányi pót­lékban részesülnek. A szükséges tan­szereket, könyveket segédeszközöket az Iskola parancsnoksága térítésmen­tesen biztosítja. A tanulmányaikat eredményesen befejező hallgatók hi­vatásos állományba kerülnek, tiszt- helyettesei rendfokozatot kapnak, s a munkaügyi, illetve a honvédelmi miniszter együttes rendelkezésében meghatározott szakokon a katonai szakképzettség mellett polgári szak­munkásképesítést, vagy szakmai gya­korlatot szereznek. (MTI) A MEGYÉBEN AZ ELSŐ A KECSKEMÉTI JÁRÁSI EGYSÉG Befejeződtek az ünnepi munkásőr gyűlések • Kovács Károly egységparancsnok büszkén emeli fel • legjobb egységnek Járó serleget. Esküt tesznek Baján az előképzős munkásőrök. Döntő esztendő Szombaton délelőtt a kunszent- miklósi Egyetértés Tsz kultúrter­mében Bene András, a megyei ta­nács járási hivatalának vezetője köszöntötte a kecskeméti Hajma András járási munkásőr-egység tagjait és parancsnokait, vala­mint Horváth Ignácot, a járási pártbizottság első titkárát, dr. Cserháti Lászlót, a munkásőrség megyei parancsnokát, Pedro E. Orapesa ezredest, a Kubai Köz­társaság magyarországi nagykö­vetségének katonai, légügyi és tengerészeti attaséját, a társ-fegy­veres testületek képviselőit. A díszparancs felolvasását kö­vetően Horváth Ignác emlékezett meg a testület fennállásának 20. évfordulójáról, felidézve a meg­alakulás körülményeit, az azóta végzett munkát, amelynek során a munkásőrség a párttaggá neve­lés iskolájává vált. Ezt követően Kovács Károly, az egység pa­rancsnoka számolt be a végzett tevékenységről. Elmondta, hogy a céltudatos állományépítő munka eredményeképpen a munkásőrök csaknem 90 százaléka tagja a pártnak, döntő többségük fizikai dolgozó. Az egység személyi állo­mánya a lőgyakorlatot kiváló eredménnyel hajtotta végre, a kiképzések módszertani előkészí­tése és színvonala jó. E munká­ban jelentős része van annak, hogy részt vettek a szocialista versenymozgalomban. Üdvözölte az egység személyi állományát Pedro E Orapesa ez­redes, Donáth Tibor rendőr al­ezredes, Nagy Károly, a járási KISZ-bizottság titkára, majd dr. Cserháti László ismertette a me­gye egységei között folyó szocia­lista verseny eredményeit, amely­nek során a kecskeméti Hajma András munkásőr-egység a me­gye legjobb egysége címet nyerte el. Ezt a bejelentést a munkás­őrök háromszoros hajrája fogad­ta. A megyei parancsnok ezután Csík Antal tartalékos munkásőr­nek átnyútjotta a Haza Szolgála­táért Érdemérem arany fokozatát. Zelles Sándor, a munkásőrség országos parancsnokság titkársá­gának vezetője adta át a Húsz­éves Szolgálati Érdemérmet Tö­rök Sándor, Vájná József, Mun­kácsi Géza, Németh József, Vígh István, László József, Almási Já­nos, Szűcs István, Dömötör Ist­ván, Dalmásdi László, Vékony Imre, Nagy József, Takács Imre, Misányi Gyula, Nagy Sándor, Herczeg Balázs, Darabos Vince, Kállai József, Haticza János, Si­mon Miklós, Lakó József, Pozsár Sándor, Bukovenszky Sándor, Torma László, Cs. Juhász Károly, Hornacsek János, Bódis Pál, Kecskeméti Mihály, Belényi Lász­ló, Bátyai Sándor, Sípos János, Vízhányó János, Kovács Jenő munkásőröknek. Rajtuk kívül még többen részesültek elismerés­ben és kitüntetésben. Kalocsán a Csupó Imre nevét viselő munkásőr-egység ünnepi gyűlésén részt vett Boza József, a járási pártbizottság első titká­ra, Szvorény János, a városi pártbizottság első titkára, Árvái Mihály, az országos parancsnok­ság megbízottja és Vízin Miklós megyei parancsnokhelyettes. An­tal Mihály egységparancsnok be­szédét követően Boza József kö­szöntötte a munkásőröket majd kitüntetések átadására került sor. A Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozata kitüntetést kapta Borbély Lajos, e kitüntetés bronz fokozatát Madár Ferenc. A Húsz­éves Szolgálati Érdemérem ki­tüntetésben részesült: Joó Gábor, Bácsfalvi Gyula, Romsics István, Krecsmarik József, Fónagy Gyu­la, Boda János, Szvétek János, Csonka József, Nagy Mátyás, Kálmán István, Geri József, Mé­száros János, Horváth József, Ruzsnyák János és Kovács János munkásőr. Befejezésül munkásőr- j elöltek eskütételére került sor. Kiskőrösön, a Petőfi Sándor munkásőr-egység ünnepi gyűlésén megjelent Ivanics Lajos, a járási pártbizottság első titkára, Juhász István, a városi pártbizottság tit­kára, Balogh Zoltán, a munkás­őrség országos parancsnokságának szakcsoportvezetője és Budai Jó­zsef, megyei parancsnokhelyet­tes. Horváth Sándor egységpa­rancsnok beszédét követően ki­tüntetések átadására került sor. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozata kitüntetést kapta Juhász István, a városi pártbi­zottság titkára, e kitüntetés bronz fokozatát pedig Tóth István, tar­talékos munkásőr. Húszéves Szolgálatért Érdemérmet Czeffer Lajos. Ezután Ivanics Lajos kö­szöntötte munkásőreinket, majd a kiskőrösi Petőfi Kórus adott mű­sort. Az egységgyűléssel egyide­jűleg a járási hivatal nagytermé­ben Húszéves a munkásőrség címmel kiállítás nyílt. Vasárnap délelőtt Baján a Kis­motor- és Gépgyár ebédlőjében tartotta ünnepi gyűlését a Zalka Máté munkásőr-egység. Az el­nökségben ptt volt Szabó Imre, a járási pártbizottság első titká­ra, Papp György, a városi párt- bizottság első titkára, dr. Glied Karoly, a megyei tanács elnök- helyettese és dr. Cserháti László, a munkásőrség megyei parancs­noka. A bajai II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola úttörőcsapatának műsora után az egység megbízott parancsnoka számolt be az éves munkáról, majd kitüntetések át­adására került sor. A Haza Szol­gálatáért Érdemérem ezüst foko­zata kitüntetést kapta: Sztanity Ferenc. Húszéves Szolgálati Ér­demérmet: Czokoly Géza, Csiz­madia János, Jelasics Máté, Jenei Pál. Kélesi Antal, Kmetovics György, Komonyi János, Kozma József, Kricskovics István, Krics- kovics József, Lovász Gergely, Lukács Géza, Mátrai Kálmán, Németh József, Patarcsity Lőrinc, Radios Ferenc, Svraka Ferenc, Szíjártó Irrtre, Szilaski Ferenc, Sztanity Ferenc, Témák Lajos, Tusa Antal, Varga Dezső mun­kásőrök. Szabó Imre, a járási párbizott­ság első titkára köszöntötte ez­után a munkásőröket. A munkás­őr- egy ség gyűlés a munkásőrje- löltek eskütételével fejeződött be. G. G. Minden esztendőt valahogyan minősítünk, hangsúlyozzuk je­lentőségét, szerepét az adott idő­szak gazdasági fejlődésében. Az idei évről azt valljuk — és teljes joggal —, hogy az V. ötéves terv teljesítéséhez döntő módon járul hozzá. Az 1977-es esztendő azál­tal vált kulcsfontosságúvá, hogy az V. ötéves terv első évére jutó időarányos feladatokat nem si­került maradéktalanul teljesíteni. Pótolni a lemaradásokat, idő­arányosan teljesíteni az V. öt­éves terv legfontosabb célkitűzé­sei! — ez idei tennivalóink lé­nyege. A gazdaság fejlesztésében 1977- re előirányzott növekedési ütem — a nemzeti jövedelem 6,0—6,5 százalékkal emelkedik — meg­haladja a tavaly ténylegesen el­ért, illetve az V. ötéves tervben erre az esztendőre eredetileg tervezett mértéket. Ez a dina­mikus fejlődés — az idei év fő sajátossága — kifejezi, hogy ta­valy helyes irányba indultunk el, de lépteinket gyorsítani kell. A tempóváltás néhol bizonyos félreértések forrásává válhat. Egyrészt előfordulhat, hogy a terv feszességének túlhangsúlyo­zásával, akarva-akaratlanul elő­irányzataink realitását vonják kétségbe. Másrészt fennáll annak a veszélye, hogy a mennyiségi követelmények fokozására egy­szerűsítik le a feladatokat. Feladataink a mezőgazdaságban A tavalyi lemaradások fő te­repe a mezőgazdaság; pótolni va­lóink is ide összpontosulnak. A mezőgazdaság idei 7—8 százalé­kos termelésnövekedése nélkü­lözhetetlen ahhoz, hogy idei ter­veink teljesüljenek, az ötéves terv első két évére jutó felada­tok végrehajtásra kerüljenek. Persze a mércét nem ebből a szükségletből, mondhatnánk óhaj­ból kiindulva emelték ilyen ma­gasra. A tervezés természetes menetében alakultak ki a me­zőgazdasági termelésnövekedés magas előirányzatai: figyelem­be vették a vetésterületet, a technikai, a kémiai, a genetikai lehetőségeket, és — átlagos idő­járási feltételekkel számolva — ezekre alapozták a termésátlagok tervezését. Hasonló módon ter­vezték meg az állatállomány, a homazok alakulását. Jellemző, hogy a mezőgazdasági üzemek terveit ha összesítenék, elérné, sőt meghaladná az országos elő­irányzatot. A tapasztalatcsere: kimeríthetetlen tartalék Egyébként, ha mindent egybe­vetünk, akkor kiderül, hogy a 7—8 százalékos termelésnövelés két év fejlesztésének, erőfeszíté­seinek eredménye lesz. A mező- gazdaság műszaki-gazdasági el­látottsága, szakmai kultúrája az előző évekhez hasonlóan tavaly is gyarapodott. Átlagos időjárá­si viszonyok esetén ennek gyü­mölcse ugyancsak beérik 1977- ben. Persze, az időjárás, mint mindig, az idén is meghatározó tényezője a mezőgazdaság terve teljesülésének. Meghatározó, de nem kizárólagos. Tavaly például megfigyelhettük, hogy két szom­szédos üzem aszálykára, igen gyakran jelentős mértékben, el­tért egymástól. Az agrotechnikai- lag fejlettebb, szervezettebb üze­mek veszteségei minden esetben kisebbek. A korszerű módszerek terjesztése, az élenjáró tapaszta­latok cseréje a hatékony mun­kának márcsak azért is fontos tartaléka. A tapasztalatcsere le­hetőségei az azonos adottságú mezőgazdasági üzemek százai kö­zött szinte korlátlanok. Szokványos feladat — magasabb követelmény Az ipari termelés idei 6 szá­zalékos növelése látszólag egy­szerű, szokvány feladat. Hasonló növelést irányzott elő a tavalyi terv, az előző év tényleges szá­mai ennél magasabbak. E szok­vány feladat végrehajtása azon­ban szokatlanul magas minőségi követelmények kielégítését fel­tételezi. Ahhoz, hogy például a termelésnövekedést a külkeres­kedelmi behozatal oldaláról meg­alapozzuk, és az 1974—75. évi cserearány-romlást részben el­lensúlyozzuk, a rubel-elszámolású kivitelt 11—12, a nem rubel-el­számolásúét pedig 16—17 száza­lékkal kell az idén növelni. Kü­lönösen ez utóbbi magas elő­irányzat teljesítése igényel nend- kívüli műszaki-gazdasági erőfe-. szítésf. Ez a feladat annál ne­hezebb, mivel tovább éleződik a nemzetközi gazdasági verseny, és nem várható a tőkés világ­piaci konjunktúra számottevő megélénkülése. Tapasztalatok bizonyítják, hogy az ipari termelés évi 6 százalé­kos növelését el lehet érni a meglevő munkaerővel, kizárólag a termelékenység emelésével. A megoldásra váró feladatok ne­hézségi fokát mégsem pontosan érzékeltetik a múltbeli tapaszta­latok. Bár a termelékenység emelésének tartalékai változat­lanul nagyok, a termelésnövelés lehetősége és szükségessége egy­re inkább a nemzetközileg is versenyképes üzemekre korláto­zódik. A termelékenység-emelés, a szervezett, fegyelmezett mun­ka, a több műszak tartalékait széles körben szükséges kiaknáz­ni, a szelektív fejlesztés és a differenciált termelésnövelés cél­jából pedig élni kell az ésszerű munkaerő-átcsoportosítás lehe­tőségével. Hol és milyen mér­tékben? A népgazdasági tervet — némi egyszerűsítéssel — ak­kor értelmezhetjük helyesen, ha az átlagos (6 százalékos) terme­lésnövekedést a meglevő, az en­nél "kisebb növekedést viszont arányosan csökkentett létszám- mal érik él az üzemek. Megalapozni az életszínvonal emelését Ahhoz, hogy az idén az V. öt­éves terv első két" esztendejének időarányos feladatai megvaló­suljanak, az életszínvonal emelé­sében is vannak pótolni valóink. A nehezén már túl vagyunk, a lakosság — megértést és fegyel­met tanúsítva — kiállta az élet- színvonal igen szerény emelésé­nek — nem kis körben stagná­lásának, sőt csökkenésének — próbáját. Az idei évet csökkenő fogyasztói árszínvonal-növekedés és az életszínvonal határozottabb emelése jellemzi. Az ország 1977- ben, a döntő esztendőben, min­den munkahelyen felfokozott erőfeszítést, kezdeményezést, ak­tív cselekedést követel, hogy már az idén, de méginkább a jövő­ben az életszínvonal-emelés, a szocializmusnak ez az állandó törvénye, anyagilag, gazdaságilag megalapozottá váljék. K. J. SZAKMUNKÁSTANULÓK A SZÍNPADON Vers- és prózamondók területi versenye Csaknem két évtized óta min­den esztendőben iskolai, megyei, területi és országos szintű verse­nyeken mutathatják meg felké­szültségüket, tehetségüket a vers- és prózamondásban, valamint az irodalmi színpadi produkciók­ban a szakmunkásképző intéze­tek, iskolák tanulói. Vasárnap három megye — Bács-Kiskun, Békés és Csongrád — legjobbjai léptek színpadra Kecskeméten, a Megyei Művelődési Központban. Délelőtt kilenc órakor Szűcs Kálmánná, a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottságának munkatár­sa köszöntötte a nézőtéren el­helyezkedő szereplőket s az ér­deklődő közönséget. Hangsúlyoz­ta, hogy mennyire szép és hasz­nos dolog az, ha a jövő felnőtt­jei, a leendő szakmunkások a napi munkájuk mellett iroda­lommal, költészettel is foglalkoz­nak, ha ilyen módon is gazdagít­ják életüket. A vers- és prózamondók, il­letve az irodalmi színpadok tag­jai ezúttal külön-külön léptek a közönség elé. Mindkét zsűri egy­behangzó véleménye az volt, hogy a most látott produkciók általában a várakozásnak meg­feleltek, a szereplők nagy része más megyei, illetve területi dön­tők versenyzőivel szemben nem maradnak hátrányban. Néhány gyengébbre sikerült teljesítmény kivételével a szereplők jó része alaposan felkészült a közös be­mutatkozásra. Az értékelés után kihirdették az eredményt. Ennek alapján a májusban sorra kerülő országos diáknapokra az alábbiak me­hetnek majd a vers- és próza­mondók közül: Bencs Mária és Hegyi Szilvia (Kecskemét); Szál­kái Eszter és Hegedűs Lajos (Békéscsaba); valamint Györgyi Katalin (Szabadikígyós). Az iro­dalmi színpadok kategóriájában az alábbi két együttes szerepel­het majd az országos döntőben: a 607. számú Ipari Szakmunkás­képző Intézet irodalmi színpada, Kecskemét, és a 601. számú Ipa­ri Szakmunkásképző Iskola iro­dalmi színpada, Makó. A leg­jobbak értékes könyvjutalmat és oklevelet is kaptak. —a —y • Hegyi Szilvia, a versmondók egyik legjobbja. (Straszer Andris telv.) • A győztes kecskeméti együttes a Versfaragó Jakab cimű mesejáté­kot mutatta be.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom