Petőfi Népe, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-12 / 36. szám

1 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 7&­„A világközvélemény és a helsinki záróokmány” címmel dokumentumot nyújtottak be a B VT elnökségi ülésére (S: llvt Szófiában csütörtökön befejeződött az európai nemzeti békemozgalmak képviselőinek találkozója. A tanácskozás fő témája a nemzetközi közvéleménynek a helsinki ajánlások gyakorlati megvalósításában és megvalósíttatásában betöltött egyre növekvő szerepe volt. AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. cvf. 36. szám Ára: 90 fillér 1977. február 12. szombat A résztvevők hangsúlyozták, hogy a politikai enyhülés és a fegyverkezési hajsza folytatódása egymást kölcsönösen kizáró fogal­mak, s ezért a politikai enyhü­lést a lehető legsürgősebben ka­tonai enyhüléssel, azaz általános leszereléssel kell kiegészíteni. A találkozó iránti nagyfokú nem­HONNAN AKAI K, AMI NINCS? Létszámbővítés nélkül is növelik termelésüket az ipari üzemek A munkaerőhiány egyre égetőbb gond Bács-Kiskun megye ipari üzemeiben is. Ép­pen ezért a vállalatok vezetői mind nagyobb figyelmet fordítanak a műszaki fejlesztésre, a munkaerővel való ésszerűbb gazdálkodásra, s az ezzel kapcsolatos egyéb belső tartalékok feltárására. Vajon milyen lehetőségeket ta­lálnak arra, hogy létszámbővítés nélkül, a tavalyinál jóval magasabb termelési értéket produkáljanak. Erről szólnak tudósításaink. Automatizállással növelik a termelékenységet A Villamosszigetelő és Mű­anyaggyár kiskunfélegyházi 2. számú gyárának vezetői mindent elkövetnek azért, nogy termelé­sük ütemét, a mennyiségi és mi­nőségi eredményeket ne zavarja a létszán’ hiánya. Azt, hogy törek­véseiket siker koronázza, bizo­nyítják a múlt évi eredmények is. Tavaly mintegy 13—15 dolgo­zóval kevesebb volt a tervezett­nél. ennek ellenére 446 millió fo­rintos termelési tervüket 14 mil­lió forinttal túlteljesítették. Va­jon, hogyan sikerült ez? — kér­deztük a napokban Bálint László igazgatóhelyettestől. — Nem volt könnyű a múlt esztendő — hangzott a válasz, — de sikerült az elképzeléseink megvalósításával elérnünk a terv túlteljesítését. A műszaki fejlesz­tési intézkedési tervek gyorsított megvalósításával 259 ezer norma­óra helyett 287 ezer órát takarí­tottunk meg. A bakelit és a hő­re lágyuló anyagokat feldolgozó üzemben tovább folytattuk a má­sodlagos automatizálást, azaz az automata gépekhez különböző ki- sebb-nagyobb készülékeket szer­kesztettünk. Nem utolsó sorban ennek köszönhető, hogy sikerült már széles körben bevezetni a többgépes rendszert. Üzemrésze­inkben egyre több azoknak a dolgozóknak a száma, akik két, illetve három gépet kezelnek. Ezzel a módszerrel a múlt év­it! r J&a«É bj „ 7 * íNqpjr" ­• Nem regen használják a képünkön látható többorsós fúrógépet a kikészítő műhelyben. Barta Mária ezzel a géppel 8 dolgozó munkáját tudja elvégezni a félegyházi műanyaggyárban. (Opauszky László felvétele) ben összesen 47 dolgozó munká­ját Dótoltuk. — Az idén hogyan oldják meg a munkaerő-gondokat? — Az év végéig el kell érnünk a 490 millió forintos termelési ér­téket. Bízunk abban, hogy elkép­zeléseink megvalósításával az idén is legalább 70 ezerrel tud­juk növelni a megtakarított nor­maórák számát. A legfontosabb feladatunk természetesen a to­vábbi automatizálás, illetve a termelékenység növelése. Szakem­bereink most a gégecső gyár­tásának fejlesztésén dolgoznak. Hamarosan ennél a terméknél is (Folytatás a 2. oldalon) zelközi érdeklődésre vall, hogy a tanácskozásra Európán kívül nemcsak az Egyesült Államokból és Kanadából érkeztek küldöttek, hanem más földrészekről (Ázsiá­ból, Afrikából, Latin-Amerikából) is. A kétnapos tanácskozássoroza­ton a résztvevők megvitatták a békeépítők május 6-tól 11-ig Varsóban megrendezendő világ­közgyűlésének előkészítését, az új stockholmi felhívással kapcsola­tos kampányt és a Béke-világta- nács 1977. évi akcióprogramját. A találkozóval egyidőben tanács­kozott a Béke-világtanács elnök­sége által létrehozott két munka- csoport is: a BVT 30. évforduló­jának méltó megünneplését elő­készítő munkacsoport, valamint a BVT szervezeti kérdéseivel fog­lalkozó munkacsoport. A tanácskozás résztvevői a csü­törtök délutáni záróülésen meg­szavaztak és jóváhagyás végett a Béke-világtanács elnökségének tegnap kezdődött ülése elé utal­ták ..A világközvélemény és a helsinki záróokmány" című do­kumentumot. A dokumentum egyebek között leszögezi: A helsinki megállapodásokat nem az tette lehetővé, hogy bi­zonyos résztvevők ráerőszakolták álláspontjukat a többiekre, ha­nem az, hogy az összes érdekelt fél véleménye és érdekei alapján sikerült általános konszenzust elérni. Épp ezért kell figyelemmel kisérni a helsinki záróokmány va­lamennyi rendelkezésének szigo­rú. gyakorlati megvalósítását. Ez az. okmány a békés nemzetközi kapcsolatok és együttműködés egységes és oszthatatlan kódexe. A záróokmány egyes ajánlásait bizonyos területeken mind nem­zeti. mind kétoldalú, mind pétiig sokoldalú vonatkozásban sikerült megvalósítani. A nemzetközi békemozgalom jelentős mértékben járult hozzá ,i helsinki értekezlet sikerét elő­segítő. kedvező nemzetközi lég­ii i '• r k ia lakit ás á h oz. Ebben a perspektívában a béke­szerető erők nem feledkezhetnek meg arról, hogy Európában to­vábbra is a világ leghatalmasabb katonai erői, köztük nukleáris fegyverekkel ellátott egységek ál­lomásozhatnak. Az utóbbi időben az enyhülés- ’ ellenes erők veszélyes akciókat bontakoztattak ki, s fokozták erő­feszítéseiket az enyhülés meg­torpedózására. A béke és a népek közötti együttműködés ellenségei, a kü­lönböző országok katonai-ipari komplexumainak képviselői, a re­akciós és visszahúzó erők két irányban koncentrálták támadá­saikat. Az egyik a mondvacsinált „szovjet katonai fenyegetés” kö­rül csapott provokatív, lármás kampány. Ez a kísérlet a már úgyis hatalmasra duzzadt kato­nai kiadások növelésére, a ka­tonai célú termelés fokozására irá­nyuló követeléseket hivatott iga­zolni. A népek azonban nem hagyják félrevezetni magukat, és soha nem fognak megengedni olyan kampányokat, amelyek a hidegháború visszatérését, az ed­diginél is veszélyesebb és költsé­gesebb fegyverkezési verseny ki­bontakozását eredményeznék. A reakciós, enyhülésellenes erők tevékenységének másik irányvonala a „harmadik kosár” egyes kérdéseinek és az ezekhez kapcsolódó bizonyos mozzanatok­nak a tendenciózus értelmezése. Ennek a kampánynak a felbúj- tói, akik belső ügyekbe avatkoz­nak bele. a Helsinki által terem­tett légkör felszámolására törek­szenek. Ezek a káros erőfeszítések an­nál inkább veszélyesek, mivel egy újabb európai találkozó előtt, az idén Belgrádban sorrakerülő ta­lálkozó előtt bontakoznak ki. A belgrádi találkozó pedig éppen a helsinki megállapodások megszi­lárdítására és továbbfejlesztésére hivatott. Jelenleg az a legfontosabb, hogy kézzelfogható, lényeges eredmé­nyeket sikerüljön elérni a kato­nai enyhülés területén, s olyan konkréi leszerelési intézkedések szülessenek, amelyek kiegészítik és gazdagítják a politikai enyhü­lést. Nagyon fontos, hogy — mi­ként a második stockholmi felhí­vás követeli — fékezzék meg a fegyverkezési hajszát és kezdőd­jék meg a leszerelés. Az európai közvélemény sokat tett a helsinki megállapodások si­keréért és nagyban hozzájárulhat a belgrádi találkozók sikeréhei is, amelyeknek konkrét akció- program révén új szakaszt kell nyitniuk az európai biztonság és együttműködés útján. Ebből a céiból a Béke-világtanács felhív­ja az európai közvélemény és a világközvélemény erőit, hogy te­gyenek meg minden tőlük telhe­tőt annak érdekében, hogy: — Szigorúan hajtsák végre és teljes egészében valósítsák meg a helsinki értekezlet valamennyi el­vét; — Fékezzék meg a fegyverke­zési hajszát, tiltsák be a nukleá­ris fegyvereket az államok mond­janak le az erőszak alkalmazásá­ról a nemzetközi kapcsolatokban, valósítsák meg az általános és teljes leszerelést, különösen a nukleáris leszerelést; — Dolgozzanak a katonai töm­bök feloszlatásán; — Hozzanak létre szigorú el­lenőrzést annak megakadályozásá­ra, hogy a nukleáris fegyverek továbbterjedjenek. — A helsinki értekezlet vala­mennyi részvevő államával fo­gadtassák el azt az egyezményt, amely előirányozza a nukleáris fegyverek elsőként történő alkal­mazásáról való lemondást; — Szélesítsék ki a kölcsönösen előnyös tudományos, gazdasági, és műszaki együttműködést a konti­nens különböző országai között. — A népeket közelítse a köl­csönös tisztelet és bizalom meg­szilárdítása érdekében, a bel- ügyekbe való beavatkozás nélkül, fejlesszék a kölcsönös együttmű­ködést a kultúrában, a művésze­tekben és a tájékoztatásban; — Szavatolják a demokratikus szabadságjogokat, az emberek gazdasági és társadalmi jogait; — Támogassák a különböző nemzetközi kezdeményezéseket: az ENSZ-közgyűlés rendkívüli leszerelési ülésszakát, mint az el­ső lépést a leszerelési világérte­kezlet felé vezető úton; a nem­zetközi ciprusi értekezlet megtar­tását az ENSZ égisze alatt; a földközi-tengeri biztonsági érte­kezlet megtartását. Ezeknek a célkitűzéseknek a sorsa nemcsak Európa jövőjét határozza meg, hanem az egész világét is, amellyel Európa szo­lidárisnak vallja magát mind gazdasági, mind pedig gazdasági és politikai téren. (MTI) Az OBT elnökségének nyilatkozata a chilei szolidaritási nap alkalmából A chilei dolgozók egységes szakszervezeti központja megala­kulásának 24. évfordulóján az Országos Béketanács elnöksége — csatlakozva a Szakszervezeti Vi­lágszövetség felhívásához — őszinte együttérzéséről és töret­len szolidaritásáról biztosítja a fasiszta junta uralma alatt szen­vedő chilei népet. A népellenes rezsim több mint három év óta folytatott kegyetlen terrorja fel­háborodással tölti el a világ ha­ladó gondolkozásé embereit, to­vább nő azoknak a száma, akik fellépnek a fasiszta barbárság el­len. A. chilei fasiszta junta a nép növekvő ellenállására, a nem­zet közi szolidaritás, a világ köz­véleményének követelésére kény­telen volt börtöneit kinyitni Luis Corvalán és vele együtt több igaz. chilei hazafi előtt. Nem szabad azonban megfe­ledkeznünk arról, hogy a chilei junta börtöneiben még mindig több ezer haladó chilei rabosko­dik. Az Országos Eéketanács el­nöksége — csatlakozva a nagy nemzetközi szolidaritási akció­hoz — követeli a chilei hazafiak azonnali szabadon bocsátását, a demokratikus szabadságjogok helyreállítását. (MTI) JAVULÓ KÍNÁLAT, ŰJ ÜZLETEK Tárgyalások a megyei kereskedelem feladatairól Fontos tárgyalásra került sor csütörtökön Kecskeméten a me­gyei tanács székhazában. Dr. Juhár Zoltán államtitkár vezeté­sével a Belkereskedelmi Minisz­térium több képviselője látoga­tott megyénkbe az 1976. évi ered­mények értékelése és az 1977. évi ellétáspolitikai tennivalók egyez­tetése céljából. Készt vett a meg­beszélésen Bartolak Mihály, a SZÖVOSZ elnökhelyettese is. A vendégeket. Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság titkára és dr. Glied Károly, a megyei tanács elnökhelyettese fogadta, s jelen Voltak a megye kereskedelmi ve­zetői is. A tanácskozás résztvevői megállapították, hogy a megye kereskedelmének az elmúlt évben tett erőfeszítései nagyban hozzá­járultak a kínálat javításához, az áruellátást gondok enyhítéséhez. Az idei évet a kereskedelem valamivel kedvezőbb körülmé­nyek között kezdheti, mint a ko­rábbiakat. Még mindig sok azon­ban az olyan feladat — így a helyi árualapok beszerzését, a zöldség- és gyümölcsellátás javí­tását, a munkahelyi és a kereske­delmi vendéglátás értékesítésé­nek növelését illetően, de a gaz­dálkodási kérdésekben is —, ame­lyek megoldása elengedhetetlen feltétele a további javulásnak. Szóba kerültek a megbeszélé­sen a kereskedelmi beruházások is. Megállapították, hogy az egy évvel ezelőtt kialakított fejleszté­si programokba felvett nagyobb beruházások előkészítése tervsze­rűen halad. Fontos, hogy ezek ki­vitelezése is gördülékeny legyen, a lakótelepekkel együtt épülő üzletek létesítése pedig meggyor­sul ion. Az ilyenek elsőbbsége miatt nem célszerű ezért az V. ötéves terv sorún újabb — ter­ven felüli — üzletek építését el­határozni. A tanácskozás néhány beruhá­zás megtekintésével ért véget. lie­és Ezekben a napokban, tekben tárgyalják meg hagyják jóvá a helyi tana csők az 1977-re szóló költség vetési és a fejlesztési alapot. Nem újszerű feladatról van szó, hiszen évenként sor ke­rül ilyen döntésre, de minden esztendőben más és más kö­rülmények határozzák meg a fejlesztési lehetőségeket, a költségvetés összegét, újabb és újabb kérdések, megoldás­ra váró feladatok kerülnek előtérbe. Az idei esztendő azonban több szempontból is különbö­zik a korábbiaktól, a lehető­ségek és az igények szem­pontjából egyaránt. Megyénk lakossága, az üzemekben, vál­lalatoknál, termelőszövetkeze­tekben, hivatalokban dolgozó emberek előtt úgyszólván rész­leteiben ismertek azok a cé­lok, amelyek meghatározzák az ötödik ötéves fejlesztési tervünket. Nem túlzás azon­ban, ha azt mondjuk, hogy a tanácsoknak — az apparátus és a testület tagjainak — ,,/ii- vatalból" jobban kell ismerni a feladatokat, sőt ezen túl egyik kötelessége, hogy azokat megértesse. elfogadtassa a város. a község lakóival, ugyanakkor mozgósítsa a te­rületén élő, alkotó emberi két a célok megvalósítására is. Az egyik sajátos tényezője a mostani tanácsüléseiénél: s egyben énnel- az érnél, is, hogy elkezdtük az V. ötéves tem második éri feladatainak megoldását A tanácsülések csakis ennek tudatában, az első esztendő eredményeire építve, a tervezésnél azokat figyelembe véve üo: ha thai: döntést az idei félmilliókat il letően. a költségvetési beru­házások, felújítások, karban tartások és a fejlesztési célok érdekében. Az /976-os évet még úgy kellett tekintenünk, mint az indulás esztendejét, Valóságban azonban ez is folytatás volt, hiszen egg terv­ciklust nem lehet lezárni a napiéinál együtt, mert szoro­san l:apesolódnal: egymáshoz a gazdasági, művelődési, szo­ciális és politikai feladatok. A mostani ér azonban már nem lehet kezdet, hanem len­dületes folytatás. ésszerűen szervezett munka, összehan­golt tevékenység kell, hogy jellemezze. Bizonyos szempont­ból nem könnyű a helyi ta­nácsok helyzete Elhangzott a megyej tanács tervtárgyaló ülésen, hogy az ötödik ötéves területfejlesztési terv „feszí­tett terv", S ez érvényes va­lamennyi helyi tanácsra ál­talában és konkrétan is. En­nek tudatában kell tehát be­osztani az erőket — anyagi és szell 'mi erőket egyaránt — tikhoz, hogy 11177 már való­ban a lend illet, az ütemezés­nek megfelelő ténykedés esz- tendeje legyen Ebben természetesen — mini egyetlen kérdés megoldásában sem — nincsenek magukra hagyatva a tanácsok, Hogy mennyire nem. annak a sza­vaknál ékesebb bizonyítéka az a nagyarányú er a: egész me­gyei átfogó — ti megyei ta­nács felhívása nyomán kibon­takozóban levő — mozgalom, amely az óvodák, iskolák, is­kolai tantermek határidőre történő megépítésével össze­függésben tett felajánlásokban, válla lásokba n érzékelhető. Még csupán alig valamivel több, mint egy hónap lelt el a felhívás közzététele óta, máris milliókkal mérhető a szocialista brigádoktól, üze­mektől, vállalatodtól, termelő­szövetkezeti kollektíváktól ér­kezett felajánlások összege. S bár alapvető igazság, hogy a beruházásokhoz elsősorban pénz kell, hadd mondjuk mégis azt, hogy az önzetlen­ség, a feladatoknak önként és térítés nélkül váValt megoldá­sa többet ér a millióknál, hi­szen a pénz elfogyhat, de a megye lakosságából áradó megértés és segítő szándék nem fogy ki, sőt céljaink nagyságával egyenes arány­ban növekszik. Talán elegen­dő, ha itt csupán a tanyavitla- mositási, a kulié giumépitési akcióra utalunk. A tanácsülések felszólalói vagy annak csupán hallgató­lagos résztvevői mindezekkel tisztában vannak. Tudják ezt azok is, akik a költségvetési és fejlesztési tervet a testület elé terjesztik, akik azt készí­tették, összeállították, s akik elfogadják. G. 8. KP Befejeződött a szófiai béketanácskozás Tanácsülések

Next

/
Oldalképek
Tartalom