Petőfi Népe, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-02 / 27. szám
IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: az ország nagy részén borult idő. Ismétlődő havazás, havas eső. délkeleten még eső. Élénk északi északnyugati szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában mínusz 3, mínusz 8, a legmagasabb nappali hőmérséklet plusz 1—mínusz 4 tok között. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 27. szám Ára: 90 fillér 1977. február 2. szerda Kádár János s és Lázár György fogadta Milos Minicset Milos Minies, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kormányának elnökhelyettese, külügyminiszter és kísérete kedden délelőtt a Hősök terén megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét. Ezt követően Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára a Közponi Bizottság székházában fogadta Milos Minicset. Lázár György, a Miniszteranács elnöke, ugyancsak kedden, hivatalában fogadta a jugoszláv külügyminisztert. (MTI-fqíó — Szebellédy Géza felv. — Telefotó — KS.) A szívélyes, baráti találkozókon jelen volt Púja Frigyes külügyminiszter, Halász József, a Magyar Népköztársaság belgrádi nagykövete, valamint dr. Vitomir Gasparovics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete. A keddi jugoszláv lapok első oldalaikon, kiemelt helyen — rádió- és tv-adók hétfő esti híradásaikban — rendkívül részletesen számoltak be Milos Minies hétfőn kezdődött magyarországi látogatásáról, a tárgyalások megkezdéséről és programjáról. A legjelentősebb jugoszláv lapok, a Borba, a Politika, a vajdasági újságok, valamint a helg- rádi televízió és más lapok, valamint a hírközlő szervek Budapestre küldött különtudósítóik jelentései alapján adnak hírt a látogatás eseményeiről, ismertetik a magyar sajtóban és e témával foglalkozó írásokat és idéznek a hétfőn megjelenő egyetlen reggeli lapnak, a Hétfői Híreknek a kommentárjából. A későn záró két belgrádi lap,' a Borba és a Politika keddi számában — budapesti Tanjug-je- lentés alapján — részletesen ismerteti Púja Frigyesnek és Milos Minicsnek a hétfő esti díszvacsorán mondott pohárköszöntőjét. Űj intézkedések a lakosság javára Növekvő ügyfélforgalom — Gépesített nyilvántartás Megyénknek mind a hat városában működnek már a tanácsi ügyfélszolgálati irodák, amelyek munkájukkal lényegesen tehermentesítik az apparátust. Mindenekelőtt az urbanizáció következtében meglehetősen zsúfolt viszont az anyakönyvi, illetve a gyámügyi munkakör. E tekintetben belső átszervezés révén történő segítségnyújtásra lenne szükség. Kiskunhalason például a kórház fejlődése állítja érthetően nagy feladatok elé az anyakönyvi hivatalt. A gyámügynek pedig általában a családi életet befolyásoló különböző erkölcsi, anyagi, egészségügyi tényezők — főként az alkoholizmus — jelentenek egyre fokozódó megterhelést. Az új kisajátítási jogszabály végrehajtása is gondot okoz a tanácsoknak, amelyek január 1 óta önálló, kártalanítást megállapító hatáskörrel bírnak. Zárszámadás két bácskai termelőszövetkezetben • Jóváhagyta a Tataháza-mátételki termelőszövetkezel közgyűlése az 1977. évi üzemtervet. Szavaz a közgyűlés. A továbbiakban Kecskemétről szólva megállapítható, hogy a lakosság lélekszámának, s nem utolsósorban igényeinek növekedése folytán az államigazgatási ügyek száma is jelentős mértékben emelkedett. 1976-ban 8050 anyakönyvi kivonat kiadása történt meg, ami azt jelenti, hogy minden tizedik állampolgár igényelte ezt a hivatalos iratot. Az állami anyakönyvekben ugyanakkor 7855 bejegyzés történt, a gyámhatósághoz pedig hétezer ügyirat érkezett tavaly. Az állampolgári igények kielégítésével kapcsolatos munka jobb szervezést, jól képzett dolgozókat, korszerű államigazgatást követel meg. E törekvést az is mutatja. hogy a városi tanács igazgatási osztályán dolgozók közül hét személynek van felsőfokú képesítése, hárman pedig most folytatják tanulmányaikat. Az egyik legfontosabb szervezeti intézkedés az ügyfélfogadás rendjének módosítása, és az ügyfélszolgálati iroda létrehozása volt. Mint arról korábban már beszámoltunk, a tanács egyes osztályain az ügyfélfogadás idejét kedd és szerda délutánra is kiterjesztették. Hogy ez az intézkedés valós társadalmi igényt elégít ki, azt bizonyítja, hogy a lakosság megfelelően él a lehetőséggel. Ami az ügyfélszolgálati irodát illeti. reggel hét és este hat óra között havi átlagban 8 ezernél többen keresik fel. Bevált a 7 órai kezdés, hiszen már a félfogadás első órájában havonta mintegy hatszázan fordulnak meg itt, és nem is csak a piaci napokon. Járlatlevél-ügyintézés, lakcím ki-bejelentés, hatósági bizonyítvány kérése: ezek a leggyakoribb esetek. Ezzel szemben 16.30 és 18 óra között alig van érdeklődés: egy-két ügyfél jelenik meg. így ebben az időpontban az iroda kihasználatlan, s jogosan kerül szóba a fél 5-kor történő zárás gondolata. Február 1-től az iroda új szolgáltatást nyújt: itt történik majd a mun- kukönyvek kiadása is. Az államigazgatási munka további korszerűsítése érdekében a lakúsigénylések és -kiutalások számítógépre vitelét tervezik. Az ezzel kapcsolatos szerződést a kecskeméti Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalattal január 26-án kötötte meg a városi tanács. Így a tényleges ráutaltságot tükröző pontos, naprakész nyilvántartási rendszer jöhet létre. amelyből bármikor megállapítható nemcsak az igénylések száma, hanem az igénylők összetétele is. A tanács népességnyilvántartási csoportja már a múlt év végén megkezdte a nyilvántartási adatok számítógépre vitelének előkészítését. December 31-ig 28 ezer adatváltozást vezettek át és juttattak el a megyei tanács vb. igazgatási osztályához. A birtokháborítási ügyek is az igazgatási osztályhoz tartoznak. Az ilyen esetek közt egyre gyakoribb az, hogy — vélt vagy valóságos sérelmek megtorlásaként — a háztulajdonosok, vagy a bérlőtársak, főleg a régi csaluüí Hazakban, elzárják a vizet, vagy a villanyt. A birtokháborítókat a hatóság arra kötelezi, hogy az eredeti állapotot saját költségükön állítsák helyre. Érdekességként. említjük meg, hogy az érdélét es házakban gyakori viták forrása a fapapucs használata. Szólnunk kell még a szabály- sértésekről, amelyek miatt a városi tanács a múlt évben 552 ezer forint bírságot szabott ki. Különösen megszaporodtak a bolti lopások. J. T. A bajai járásban a bácsalmási Petőfi Tsz után a Tataháza— mátételki termelőszövetkezet és a sükösdi Május i Tsz tartotta meg évzáró közgyűlését. A tataházi téesznek ez volt a 27. zárszámadása. A vezetőség beszámolóját most is Galicz József elnök ismertette a zsúfolásig megtelt filmszínházban helyet foglaló szövetkezeti gazdák és vendégeik előtt. Tataházán, jMátételkén egyaránt nehéz esztendő volt a tavalyi. 'Fagy, aszály, jégverés, majd belvíz károsította a szántóföldi és a kertészeti növényeket. A két község egyesült szövetkezetének tagsága szorgalmas munkával, az év közben megvalósított jó elképzelésekkel azonban sokat enyhített az elemi csapás következményein. A szántóföldi növények közül a búza a vártnál többet, a kukorica kevesebbet termett. A szövetkezet, mint régi cukorrépatermesztő gazdaság, az előző évben is 210 hektáron vetett répát. A csapadékhiány miatt 407 mázsás átlagtermést takarított be, 43 mázsával kevesebbet a tervezettnél. A gazdasági beszámoló hírt adott a zöldségtermesztés számairól is. A Tataháza-mátételki szövetkezet tavaly 22 ezer négyzetméter fólia alatt hajtatott zöldségféléket, emellett nagy mennyiségű palántát is nevelt értékesítésre. Számottevő volt a szántóföldi paradicsom termesztés, amelynek a csapadékhiány ellenére hektáronként 300 mázsa lett a hozama. A várakozásnak megfelelő, hektáronként 60 mázsás termést szüreteltek a szövetkezet gazdái a borszőlő ültetvényről. 1976-ban tovább fejlesztette a közös gazdaság a szarvasmarhatenyésztést és növelte az állományt. A tejtermelés 3700 literes átlagra emelkedett, a szarvas- marha létszám pedig év végén megközelítette az 1500-at. Megvalósítható, de a korábbinál magasabb követelményeket támasztó tervet dolgozott ki a Tataháza—mátételki szövetkezet vezetősége 1977-re. A tagság néhány kiegészítéssel, okos javaslattal megtoldva elfogadta, és ígérete szerint meg is valósítja. Szerletics Pál elnökhelyettes elemezte a tavalyi gazdálkodást a sükösdi Május 1. Tsz mérlegzáró közgyűlésén. 1976-ban búza- termesztésből tudott legjobb eredményt felmutatni a közösség. Az aszály miatt kukorica már jóval kevesebb termett annál, mint amennyire számítottak Sükös- dön. Elektromos rövidzárlatból keletkezett tűz is pusztított, ami tönkretette a drága pénzen beállított komlószárító berendezést. Végeredményben a növénytermesztés árbevétele a tervezettnél 4 millió 600 ezer forinttal lett kisebb. Ez kihatott az állattenyésztésre, hiszen vásárlással kellett pótolni az aszály miatt hiányzó szálas- és abraktakarmányt. A szarvasmarha-, a sertés-, a juhtenyésztésben, valamint a tejtermelésben az előirányzott hozamot nem érte el a gazdaság, 1977-ben szervezettebb munkára, nagyobb erőfeszítésre lesz szükség, hogy a sükösdi szövetkezet fejlődése töretlen maradjon. Sz. F. Kutatók a zöldségtermesztés fejlesztésének sikeréért A Duna—Tisza közének általános mezőgazdasági kutató bázisa volt 1943-tól 1971-ig a mai Zöldségtermesztési Kutató Intézet. Ebben az időszakban a paradicsom mellett foglalkoztak az uborka, a dinnye, a paprika, valamint a rozs, a triti- calé és a somkóró nemesítésével. Az elmúlt öt évben folyamatosan bővült a zöldségnövények kutatása, s 1976-tól az egyetemek és főiskolák elsődleges kutatási témáin kívül valamennyi zöldségnövény nemesítésével, termesztésével foglalkoznak, illetve összehangolják és irányítják az ezekkel kapcsolatos kutatásokat. Közúthálózat a megyében Nagy szükség van a korszerűsítésre Az intézethez tartozik Kecskeméten három telep — Borbás, Mészöly, Parasztfőiskola —, valamint Szegeden, Kalocsán, Makón és Villányban van kisebbnagyobb kutatóbázis. Az 1300 hektáros össz-szántóterületüknek nem egészen 10 százalékán kis- parcellás kísérleteket folytatnak, a többin fajtafenntartás, illetve tüső—harmadfokú vetőmag-előállítás történik. A Zöldségtermesztési Kutató Intézet elsősorban az úgynevezett hungaricum jellegű növények, mint például a fűszer- és csemegepaprika-, dinnye nemesítésével foglalkozik, valamint a szaporításukhoz szükséges elit fokú vetőmagot állítja elő. Fajtaellátó szerepe jelentős, ugyanis a fűszer- és csemegepaprika- fajták magjaiból a hazai szükséglet teljes mennyisége az intézetből kerül ki. A csemegekukorica szaporítóanyagát is az intézet adja, valamint a hazai paradicsomfajták elit és különböző fokú minőségi magjait. A nemesítési és fajtafenntartási munkát végző kutatók az előállított növények teljes termesztéstechnológiájának kidolgozásában is részt vesznek, együttműködve a speciális feladatokat végző egyéb hazai intézetekkel. A Kecskeméten levő kutatóközpontban kis- és nagyüzemi körülmények között kidolgozzák a termesztéstechnológia költségeit és előrejelzik ennék gazdaságosságát, előnyeit is. A nemesített vagy honosított fajták felhasználási, feldolgozási, tartósítási paramétereinek vizsgálata is az intézet kutatóira hárul. Ezzel segítséget adnak a feldolgozóiparnak, a kereskedelemnek, s nem utolsósorban a fogyasztóknak. Jelenlegi munkájuk fontos részét képezi a zöldségfélék szabványainak kidolgozása ,is. A kutatók akkor lehetnek elégedettek. ha munkájuk eredménye a gyakorlatban, a nagyüzemi termesztésben kamatozik. A legnagyobb sikereket eddig a nemesítésben és a magtermesztésben érték el Hajtatásra, korai szabadföldi termesztésre, nyers fogyasztásra, ipari feldolgozásra, s nem utolsósorban gépi betakarításra alkalmas fajtákat egyaránt nemesítettek. Ez utóbbi iránt az elmúlt tíz évben megnőttek az igények, azonban biológiai, technikai okok miatt a teljes gépi betakarítás — a zöldbab és a borsó kivételével — még nem vált lehetővé a zöldségnövényeknél. A közeljövőben sem számítanak arra, hogy minden zöldség(Folytatás a 2. oldalon) Egy időben gyakran elhangzott az a vélemény, hogy Bács-Kiskun megyében jó minőségű az úthálózat. Ez valóban így is volt tíz— tizenöt esztendővel ezelőtt, az utóbbi időben azonban megváltozott a helyzet, hiszen a régi utak már nem bírják a megnövekedett forgalmat és az ezáltal nagyobb terhelést. Ilyenek az úgynevezett felületkezelt makadámutak, amelyeknek az aránya a megyében 1975-ben 41,2 százalék volt. Ugyancsak magasabb az országos átlagnál Bács-Kiskunban a ma1 már korszerűtlennek számító kő- és keramitburkolatú utak aránya. Az összes aszfaltburkolatú utak aránya pedig a jelenlegi 47,2 százalékkal az országosnak csupán kétharmadát teszik ki. A burkolatok átlagos szélessége 1975 végére már elérte az 5,2 méteres országos átlagot, azonban a ma korszerűnek számító hengerelt aszfaltburkolat — az országos 23 százalék helyett — megyénkben csak 14 százalékát teszi ki az összes útnak. Ezzel a megye a 19. helyen állt 1975- ben. de az elmúlt esztendőben is csupán 18 százalékra emelkedett a hengerelt aszfaltburkolat aránya Bács-Kiskunban. Megyénk úthálózatát tehát lényegében a IV. ötéves terv végén az jellemezte, hogy a leggyengébb minőségű, felületkezelt makadámút aránya volt a legnagyobb, ugyanakkor a korszerűnek számító hengerelt burkolatok aránya volt a legkisebb. Igen nagy szükség van tehát arra, hogy az ötödik ötéves terv folyamán lendületes és átfogó korszerűsítési munka induljon a megye úthálózatán. De nemcsak a korszerűsítés fontos, hanem új utakat is kell építeni. Ez utóbbit indokolja és szükségessé teszi a szétszórt településhálózat, a tanyarendszer, ugyanakkor a gépesített mező- gazdaság számára rendkívül fontosak a hidak, amelyeknek jelentős része felújításra szorul a megyében, hasonlóan a földutakhoz, amelyeket szintén javítani kell. Az említett feladatok közül 1977-ben elsősorban az úgynevezett szőnyegezési program fokozására van szükség, különösen az 51-es számú út még hiányzó ilyen munkálatainak befejezésére, az átkelési szakaszok rendezésének folytatására. Az 54-es számú út szőnyegezését indokolja a megyében elfoglalt fontos közlekedési szerepe, s emiatt az úton 1977- ben, de legkésőbb 1978-ban meg kell kezdeni a szőnyegezést, a korszerűsítést. A tanácsi kezelésben levő utak fejlesztésénél gondként jelentkezik, hogy a helyi tanácsoknak nincs külön pénzük erre a célra, így azokat az út—híd fenntartás költségeiből kell megoldaniuk. Ugyanakkor az állami utak korszerűsítésére, újak építésére is kevés pénzzel rendelkezik a megye. Például az 1977-ben esedékes és tervezett munkálatok megoldásához 350 millió forintra lenne szükség, de ebből még 100 millió forint hiányzik. A pénzügyi nehézségek megoldása érdekében a megyei tanács kérte a Közlekedés és Pontaügyi Minisztériumtól a keretek megemelését. • Az intézet laboratóriumában most fejezik be a múlt évi kísérleti anyagok feldolgozását. Képünkön Bontovits Lajosnc vegyészlaboráns korszerű műszerekkel a paradicsomsűrítmények szín vizsgálatát vég **• A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a kutatók által előállított új fajták, amelyek gépi betakarításra alkalmasak, beltartalmi szempontból is megállják helyüket. • Halász Mária laboráns pH-méréseket, savasság- meghatározást végez. Ez is a sűrítmények egyik beltartalmi vizsgálata. (Tóth Sándor felvételei.)
