Petőfi Népe, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-11 / 35. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1977. február 11. Falugyűlés A téli késő alkonyat subája alól még éppenhogy kilátszik a falu, — Dunatetétlen. A leszálló est ott­honos nyugalma, csöndje üli meg a takaros háza­kat, kertes udvarokat. Nagyvárosi vendég hajla­mos volna azt hinni, hogy itt tán bizony fekszenek már. A tanácsiroda előszobájának pár lépcsős ma­gasából messzire elkukucskálgathatna, még villany­fényes ablakot látna. Pedig beszédes az öreg alkonyat csöndje. Puha zajok. Valahol koppan a toló az akolajtón. Tompa dübbenések keverednek elégedett röffenésekkel... Etetik a jószágot. Ez jóidőbe beletart, addig meg minek égetni a villanyt. Az etetés szertártása közepette lepjük meg Be- nyei Mihály iskolaigazgatót is. Majd egy órahosz- szával a falugyűlés kezdete előtt. Mint népfront­elnök — immár negyedszázada — ő lesz az egyik házigazda. Most még hamisítatlan majorosgazda szerelésben — ági ármunkaruha, gumicsizma, sipka — fogad bennünket, miután ő is elfordította a kal- lantyút a háztáji jószágra. Majdhogynem lelkifur­dalást érzünk, hogy ilyen korán belealkalmatlan­kodunk magánélete kis szeletébe, ö meg természe­tes kedvességgel bíz rá bennünket Nagy Zsigmond- né tanácstitkárra. Tartsuk már szóval egymást, míg ő érkezik. A nyirkos levegő paprikás zsírban sülő hagyma illatát lengeti valamerről. Az embervilág is készül, hogy a házkörülj fájront után családi kört üljön a vacsoratál fölött. Talán a családias hangulat is diktálja, hogy er­ről az oldalról induljunk a kis falu lelkének „ki- lapogatására”. Mikor eljutunk odáig, hogy 780 la­kosa van a kisközségnek, s évente 6—8 új házat építenek az utóbbi időkben — elsősorban fiatalok —. Polgár István, a népfront megyei titkárhelyet­tese megkérdi. — Népesedéspolitika? — Jó irányba tartunk — rövidíti Nagy Zsigmond- né is a lényegre válaszát. — Megint van már öt­hat gyermekes család a faluban — kettő is. Nem ritka a három családos, a kettő meg — úgymond — illendő. Megvan a kedvező háttér. Erős termelőszövet­kezet — a hartai Erdei Ferenc Téesz egyik üzem­egysége van itt. A szövetkezet meghatározó jelen­tőségű Dunatetétlen életében, hiszen a népesség 80—90 százaléka ott dolgozik; tészta- és kivarró üzem teszi teljessé a nők foglalkoztatását. A né­pesedéspolitika szimpatikus „fogása”, hogy a kis­mama 5 hónapon át éppúgy megkapja keresetét, mintha dolgozna. Érthető, ha az anyukák néme­lyike szinte kiszámítja, mikor „jöhet a következő”. — Bizonyára itt is elkövetkezett a nagy kérdés: hova teszi kisgyermekét, aki újra munkába akar állni? — A járási hivatalnál elértük, hogy 1977-re már egész esztendős az óvodai napközink. Szeptember 1-től az alsó tagozatos gyerekek is hozzájutnak. Érdekes „adu” a téesz vonzeréje mellett. A plé­bános sok‘éven át volt aktív dolgozója. Az első iSőkben kint. Aztán üzemanyag-raktáros lett. A múlt nyáron betegség miatt kérte leszázalékolását. Meghonosodtak a társadalmi esküvők, lagzik a művelődési házban. A cugehöröket — edény, esz- cájg — a téesz állja. Betoppan Bényei Mihály. Frissen borotvált, snáj- dig, akár egy olimpiára induló sportember. Nem véletlen a képzettársítás. Az iskolai vitrin tele ser­legekkel, érmekkel, oklevelekkel: Tanítványai hoz­ták a győzelmi díjakat — még országos versenyek­ről is. Deres halánték, de kifogástalan sportos al-. kát. Ezért is, hogy tüneményes frisseséggel tudott „eseményre” átöltözni. A művelődési házról őt is megkérdezzük. — Milyen ott az élet?... Kulturális események? — Csöndes a ház. Néha-néha egy dalos est. Is­meretterjesztésre alkalmasabb az iskola ... A „műv- házban” egy nagy terem van, színpadocskával... Hetenként egyszer — mozi. — Színházi társulat tehát bajosan jöhetne. — A Déryné Színháztól is körülnéztek, de... kicsi a színpad. Polgár István már adja is a tippeket. — Van már Tanyaszínházunk. Kevés szereplővel ők is játszanának... Ha tanyán, szabadtéren le­het ... Él. kedvelt a „Katona József” Kamaraszín­háza ... Írjatok Sajtos Gézának, a színház igazgató­jának. — Egyszer — régebben — Hajóson láttam ját­szani a kecskemétieket. Akkor írtam is, vegyük fel a kapcsolatot... De nagy esemény lenne .egy Vass Éva—Gábor Miklós est minálunkl... Csak hát ml honnan vennénk rendszeresen négy-ötezer forin­tokat? — Órájára néz. — Hű, már megyek is. Mi­felénk elvárják az emberek, hogy mikor benyitnak, valaki fogadja őket. Különben könnyen megfordul­nak. Nemsokára a falugyűlés előadójával, a Csizmadia • László társadalmi tanácselnökkel, s Kriskó Pál népfronttitkárral eredünk a nyomába. Éppenhogy 6 óra múlt, de már szakállas este van. A művelő­dési ház oszlopos teraszán — az egykori gróf Tele- ky-kastély tornácán — jóízűen diskurálnak most az új tulajdonosok. Sütkéreznek a villanyfényben, fölöttük lustán kóvályog a cigarettafüst. Csizmadia László feléjük biccent. — Ott szokott állani valamikor a Józsi gróf. Nagykegyesen fogadta, mikor aratás végén ünnep­lőbe öltözött kislány nyújtotta át neki a szalagos búzakoszorút... Mi csak amonnét, a díszkaputól nézhettük ... A banda meg húzta azalatt: „Nyitva van a százados úr ablaka...” Mire a hat lépcsőn felkaptatunk, két életrajz is kész. Csizmadia elvtárs is gyerekeskedett itt. Nagy­apja, Csizmadia Sándor 56 évig volt az uradalom kovácsa Az unoka játszott a gróf kisasszonyokkal; még „abriktolták” is egymást. De mikor pálcával ütötték volna, abbamaradt a játék. — Nem tűrtem. A népfrontelnök édesapja a grófnő egyik fogatosa volt. Nagyszülei is — mindkét ágon — uradalmi cselédek Bénvei Mihály a grófi majorból került el az érseki tanítóképzőbe. Az apja eljött a kastélyba eneedélvt kérni. Keserűen tért vissza: „Nem tu­dom. gverek, lesz-e kocsi.” A gróf igen kapálózott. Aprehendált: ..Ketten is elmennek — a maga fia meg a Herbst-gyerek. Tanulni!... Ki marad itt dolgozni ?!” ________________ l A falugyűlésen vannak vagy százhúszán. Ha ki-ki csak három embernek adja tovább a hallottakat, — mindenki tájékozódik a történtekről. Téma a kereskedelmi ellátás és a szolgáltatás helyzete. Meg ami most a legsajátabbul tetétleni ügy: a Rákóczi út betonburkolatának meghosszabbítása másfél ki­lométeres szakaszon. Részletek a beszámolóból. — Napi cikkekkel a helyi ÁFÉSZ-bolt ellát ben­nünket, ha némi zökkenők elő is fordulnak. A sza­kosított ellátással nem egészen értünk egyet. Kö­zöltük ezt már illetékesekkel is. Nagyobb, értéke­sebb cikkekért máshova kell eljárni. Többletkölt­ség. Hátha még a szakboltban sincs, amit szeret­nénk. Utazhatunk újra. Régebben — megrendelé­sek alapján — helyben is beszerezhettünk iparcik­keket. Nem mondhatják, hogy valami is a nya­kúkon maradt volna. Sajnos — az AFÉSZ-bolttól nincsenek itt. Igaz, a járási hivataltól sem. Pedig számukra is akadna továbbgondolni való. — Gyűlést kellett volna összehívni, s a tagokat megkérdezni, jó lesz-e a szakosítás — fűzi később az ÁFÉSZ-kérdéshez Vargha György. Majd Polgár István jelenti be, hogy a népfront gyűjti az ezzel kapcsolatos véleményeket, s végül megyei fórumon vitatják meg — érdekeltek bevonásával. A Rákóczi útról. Ä lakosság régóta várja a betonozást. Az útépítéshez 2,5 millió forint állami támogatást kap a falu. A falugyűlés fogadta el azt a. tanácsi határozatot, hogy lakossági hozzájárulás­ként ki-ki az 1974. évi alapkereset 6 százalékát fizeti be Ezt még nem tette meg mindenki, holott az egyetértéssel kitűzött határidő 1976. december 31-ével lejárt. A januári tanácsülés határozatot ho­zott. hogy aki a 6 százalékos hozzájárulást nem fizette be, telkenként 3000 forint hozzájárulást kell lerónia. • Éhhez a kérdéshez szólnak hozzá legtöbben. Var­gha György: „Ügy volna jó, ha már készen lenne.” Taps, közbeszólás: „Már húsz éve várjuk!” A be­szélő folytatja: „Elfogadtuk a 6 százalékos hozzá­járulást. Mint nyug'díjas, állom, ami engem illet. Nincs mese, kell a betonút. Most melyik_lesz jobb: a Ti százalék, vagy a 3000 forint?” — „Annak lesz a legjobb, aki háromszorr^ ..” — kiáltja be vala­ki. Mire a felszólaló: „Hallgasson meg, míg elmon­dom, aztán jöhet maga... (Igaza van! — hangzik többfelől.) Még arra volnék kíváncsi, mennyivel járul hozzá a hartai tanács és az Erdei Ferenc Téesz?” — Balogh Ferenc is ezt szeretné tudni. K. Szabó Mihály, Farkas József, Madacsi József a víz- áteresztő dudák beszerzése, szállítása, a vízlevezetés biztonsága felől érdeklődik, s ugyancsak buzdítja az elmaradókat: fizessék be a rájuk eső kvótát. Mert hisz’ nem állapot már, hogy a motorkerék­párok a járdán közlekedjenek. Ö. Szabó Mihály ün­nepélyesen meghatott: „Egyetértek falutársaimmal. Így a jó. A sarat mindnyájan megutáltuk már. Az is szép dolog, hogy akik eddig is jobb úton laktak, szintén segítenek.” Nagy Zsigmondné vb-titkár: „Mivel nagyon idő­sek és fiatalok egyaránt szépen teljesítették már vállalt kötelezettségüket, még egy kis türelmi időt határozott meg a tanács. De aki februárban sem fi­zeti be a 6 százalékot... Tudni kell, Rogy ez a pénz adók módjára behajtható...” — Megtapsolják az egyenes beszédet. Megnyugtató az is, hogy február eleji bejárást követő 3 héten belül ígérte a METRÓ Vállalat a tervrajz elkészítését, így a munka még e tavaszon elkezdődhet. Szót kér az elnökségben helyet foglaló Hegedűs Lajos, az Erdei Ferenc Tsz elnöke is. „Mivel hogy provokáltak is — kezdi barátságos közvetlenség­gel. — A téesz-vezetőség álláspontja. Dunatetétlen és a szövetkezet élete, sorsa nem választható el egymástól. Területünk egyharmadrésze tetétleni, dolgozóink egyharmada ugyancsak. Ennek megfe­lelő képviseletük is a vezetőségben. Számunkra is fontos, hogyan élnek a dunatetétleniek. S ez nem csak termelési feladat. A téesz — akár fejlesztési, akár más alapjából — igazságosan tartja az arányt: kétharmadrész Hartának, egyharmad Dunatetétlen- nek... A Rákóczi út építéséhez 100 ezer forinttal tud hozzájárulni a szövetkezet...” Mikor azt vélnénk, hogy Molnár István, Beniczki Józsefné. Benkó István, Kiss Pál felszólalásaival — szénellátás, GELKA. ároktisztítás, parkkímélés — s a vezetők válaszaival vége a falugyűlésnek, Tóth József, majd Bengő Ferenc megdöbbentő jelenség­re hívja fel a figyelmet. Nem elég, hogy a felső tagozatos kisdiákok 5—6 közt kelnek, hogy eljussa­nak az iskolába Hartára, ahonnét este 5—6 között érnek haza. Nem elég. hogy fáradtak az iskolában, nincs kedvük odahaza, még rettegni is kell értük ... Hazajutnak-e épségben az autóbuszon. Egyetlen megjegyzést idézünk most, amit a gyerekektől hal­lottak a szülők — egy-egy „furcsa” előzés után mondják egymásnak: „Megint ivott...” — Ezért is jó lett volna, ha a járási hivatalból is h'aTlja va­laki a véleményeket. A bizonyítás nem a mi dol­gunk, de a panasz hőfoka sem engedi, hogy el­hallgassuk. ... Le a kalappal a dunatetétleni falugyűlés előtt. Volt ott okos tárgyilagosság, nyílt önkritika, a véle­kedéssel szemben ellenvélemény, éles kérdésfelve­tés éppúav, mint fesziRtséget feloldó humor. Nem papírból beszéltek, a kártyáját ki-ki bátran kiterí­tette ... Szép záradék volt, amikor a résztvevők tapsa közepette vette át az érdemes társadalmi munkás kitüntetést Ambrus Lajos. Kriskó Pál, Ka­szás Imre. s a mozgalom ifjú aktivistája, Fricska Ilona. Tóth István Sikeres esztendő után aKecskeméti Fémipari Szövetkezetben Az üzemekben, vállalatoknál, {szövetkezetekben hamarosan el­készül, végleges formát kap a múlt év mérlege. Részletesen ér­tékelik a tavalyi eredményeket, és a tapasztalatokat leszűrve, meghatározzák az idei tennivaló­kat. A kecskeméti Fémipari Szö­vetkezetben Sándor József elnök­től érdeklődtünk: miről ad majd számot a vezetőség a mérlegzáró közgyűlésen? — A múlt év elején tartottunk attól, hogy nehéz lesz az éves tervet teljesíteni — mondta az elnök. — A hengerelt alumínium­szalag gyártását ugyanis átvet­te az Alutröszt inotai gyára, ami szövetkezetünknek mintegy 32 millió forintos árbevétel-csökke­nést jelentett. Mindent el kellett követnünk, hogy ezt a termelés- kiesést más termékek gyártásá­val pótoljuk. Végülis 173 millió forintos tervünket 189 millióra teljesítettük. — Hogyan sikerült mindezt el­érni? — Elsősorban úgy, hogy meg­maradó alumíniumtermékeinkből a tervezettnél többet gyártottunk, illetve értékesítettünk. Tavaly kezdtük meg a háztartási létrák gyártását. Ebből például 10 ezer helyett 16 ezret adtunk át a ke­reskedelemnek. Terven felül 12,5 millió forint értékű fóliaalagút- vázat szállítottunk Csehszlová­kiába. A megrendelőknek a ter­vezettnél több tévéantenna-al­katrészre volt szükségük, ami ugyancsak hozzájárult az elma­radt árbevétel pótlásához, öntö­dénk is jelentősen túlteljesítette a tervét. — Milyen módon tudták meg­növelni a megmaradó termékek gyártókapacitását? — Üzemszervezési intézkedé­sekkel a múlt esztendőben sike­rült a termelékenységet mintegy 20 százalékkal növelnünk. A mű­szaki fejlesztési csoportunk — Kiss Sándor vezetésével — több gépet nagyobb teljesítményűre • Egy terméknél évente 5 ezer normaóra-megtakarítást eredmé­nyez az új öntő célgép, amellyel Varga Ferenc dolgozik. alakított át. Így készült el pél­dául a tmk tevékeny közreműkö­désével az a kéteres alumínium- csőhúzógép, amely nemcsak a termelést növeli, hanem létszám­megtakarítást is eredményez. Az öntődében hidraulikusan mozgat­ható öntő célgépet készítettek, s ez is elősegítette az öntöde ter­vének túlteljesítését. Eredmé­nyeinkhez hozzájárult az is, hogy megszűntek a korábbi években olyan sok gondot okozó alap­anyag-ellátási nehézségek. — Az idén is meg tudják is­mételni tavalyi sikereiket? — A legfőbb célkitűzésünk a termelés korszerűsítése, gyárt­mányaink mennyiségének és mi­nőségének további növelése. Megrendelésünk van, csak győz­zük teljesíteni. Egy NSZK cég részére 3 millió forintért kerti ülőbútorvázakat készítünk, már­cius 31-én indítjuk útnak az utolsó szállítmányt. Tárgyalás fő­tt Az átalakítás előtt egy, Most egyszerre két csövet húz a Mű­szaki fejlesztési csoport által szerkesztett célgép. lyik arról, hogy még az idén ju­goszláviai megrendelő részére 12 millió forint értékű fólia-vázszer­kezetet gyártunk, sőt a csehszlo­vákok is mintegy 15 millió forint értékben rendeltek belőle. Áru­szállító konténereink iránt a len­gyel, csehszlovák és osztrák cé­gek érdeklődnek. Háztartási lét­ráink exportjáról NSZK-beli, osztrák és jugoszláv vállalatok­kal tárgyalunk. Ebből a termék­ből különben az idén 40 500 da­rabra van már megrendelésünk. Idei terveink közé tartozik a konténercsalád továbbfejlesztése. A háztartási létrák mellett pe­dig az ipari célra használható kétágú létrák tervezésével foglal­kozunk. Még az idén megkezdjük 20 millió forintos beruházással egy lúgozó-eloxáló üzem építé­sét, műszaki fejlesztési csopor­tunk is újabb célgépeket tervez. Ezzel kívánjuk megalapozni idei terveink túlteljesítését O. L. # Sorozatban készülnek a háztartási létrák. Fel­vételünkön: Főző Sándor szereli össze ezt a ter­méket. (Opauszky László felvételei) tt A kísérleti műhelyben már befejezés előtt áll a Volán-konténer prototípusa. Ha beválik, az 1 ét 2 köbméteres konténerekből még az idén ezret készítenek. Tallózás üzemi lapokban A Férfi Fehérneműgyár üzemi lapjának január 31-i száma az első oldalán egyebek közt Sike­res évkezdés Szabadszálláson címmel közöl cikket. Az interjú­ban arról esik szó, hogy a vál­lalat szabadszállási üzemében 1976. második fele mennyiségi és minőségi változást hozott a tel­jesítményekben. Ennek az volt az oka, hogy a varrónőgárda a pizsamák után ismét az általuk jobban kedvelt, több tudást igénylő férfi ingeket készíthette. Dabis Istvánná üzemvezető a nyi­latkozatában az idei év legfőbb feladataként a minőség további javítását jelölte meg. A Fékon Hírlapban kalocsai kismamákról is olvashatunk, akik a cég ottani gyáregységében dol­goznak, s a gyermekgondozási szabadságukat a női szabó szak­ma elsajátításával igyekeznek mi­nél jobban kihasználni. A Bács-Kiskun megyei mező- gazdasági, ipari és fogyasztási szövetkezetek Szövetkezeti Éle­tének januári kiadásában ezúttal is számottevő teret szenteltek a szövetkezeti mozgalom élenjáró dolgozóinak bemutatására. A lap­szám uralkodó műfaja a portré, összesen kilencet publikálnak. A Szövetkezeti Élet több cikket közöl a szocialista munkaverseny­ről is. Olvashat magáról többek közt a tiszakécskei ÁFÉSZ vas­műszaki boltjának Leonov szocia­lista brigádja, a bácsbokodi ta­karékszövetkezet Hámán Kató kollektívája. továbbá az ágas­egyházi Mathiász Szakszövetke­zet varrodájának Martos Flóra brigádja is. A Bács megyei Állami Építő­ipari Vállalat üzemi újságja a januári kiadásában első oldalán köszönti Brezsnyev elvtársat, 70. születésnapja alkalmából. Az MSZMP X. kongresszusa határozatot hozott, hogy a párt- alapszervezetekben évenként be­számoló taggyűlést kell tartani. A Bács megyei Építőkben Kókai Ferenc vállalati párttitkár arról ír, hogyan készülnek a BÁCSÉP kommunistái az 1976-ban vég­zett munkáról számot adó, és az ezévi feladatokat meghatározó, fontos taggyűlésre. A hármas jelszó jegyében cím alatt a vállalati szocialistabri- gád-mozgalom és munkaverseny múlt évi eredményeiről olvasha­tunk összefoglalót. A szerző meg­állapítja, hogy a szocialista bri­gádok többsége becsületesen tö­rekedett munkájában és életében a hármas jelszó követésére. Ugyanakkor a szocialista módon dolgozni, tanulni és élni köve­telményeknek minden egyes bri­gádtaggal való elfogadtatásában még maradt tennivaló. * Az Építőgépgyártó Vállalat ja­nuári üzemi újságja többek közt egy portrét publikál, a kalocsai kisgépgyár munkásnőjéről, Szabó Erzsébetről. A lány a marós szakmát tanulta ki, s mint vallja, semmilyen más foglalkozásra nem cserélné el. A Vörös Októ­ber vasas szocialista brigádban ő az egyetlen nő, de jól érzi magát a kollektívában. Az ÉPGÉP üzemi lapja Jab- lonkai István vezérigazgató nyi- latkoztatásával arról tájékoztatja olvasóit, hogy a vállalat sikere­sen zárta a múlt évet. * Fegyverrel a munkáshatalomért — ez a címe a Lampart ZIM február 1-én napvilágot látott üzemi lapjában található portré­nak, melyet Farkas Imréről, a kecskeméti fürdőkádgyár egyko­ri szb-titkáráról írtak. A cikkből rokonszenves embert ismerhe­tünk meg, aki még hetvenéve­sen is tagja a gyár munkásőr- szakaszának. A. T. S. A Bajkál tiszta vizéért A Szovjetunióban különleges szabályzatot dolgoztak ki a Baj- kál-tó tisztaságának megóvására. Ennek jelentősége rendkívül nagy, különösen ha számításba vesszük, hogy a Szibériában ta­lálható hatalmas tó egyedülálló vízgyűjtő medence: a világ ösz- szes édesvízkészletének egyötö­dét teszi ki és egyben bolygónk legtisztább vize. Az új szabályzat különféle tu­dományos és gyakorlati lépése­ket irányoz elő a Bajkál tisztasá­gának megőrzésére, halállomá­nyának és parti erdőségeinek vé­delmére. Igaz, korábban is tör­téntek hasonló intézkedések: a tó környékén és a beletorkolló fo­lyók partján épült nyolcvanhá­rom ipari üzemben például ha­talmas víztisztító berendezéseket szereltek fel. Ezeken a folyókon megszüntették a fausztatást is és medrüket megtisztítják a beleke­rült fahulladéktól. Mégis, az új szabáyzat az eddigi egyes intéz­kedéseknél összetettebb módon gondoskodik mindenfajta szeny- nyeződés megelőzéséről. (BUDA- PRESS—APN) Európában is a legnagyobb... A tervek szerint tízezer tonna paradicsomot és nyolcezer tonna uborkát termel majd a Sztavro- poli területen létesülő meleghá­zi gazdaság, amely nemcsak a Szovjetunió de egész Európa leg­nagyobb ilyen gazdasága lesz, több mint 100 ezer hektárnyi te­rületen. Feladata, hogy friss zöldséggel lássa el az ország több ipari központját és az észak-kau­kázusi üdülőhelyeket. (BUDA- PRESS—APN)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom