Petőfi Népe, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-11 / 35. szám

1917. február 11. • PETŐFI NÉPE • 3 gely) árát továbbra is teljes ősz- szegben kell megtéríteni (ezekre tehát a 15 százalékos térítés nem vonatkozik). A tisztára mosott edény betétdíját azonban a gyógyszertár visszafizeti. A külföldről importált gyógy­szerek a kijelölt gyógyszertáirak- ban szerezhetők be. Bács-Kiskun megyében a ritkábban keresett gyógyszerek kiadására a kecske­méti Szabadság téri 12 4-es gyógyszertár illetékes. Erős hatású gyógyszert Héven íjiuli személynek kézieladásban a gyógyszertárak nem szolgáltat­nak ki. Ennek a rendelkezésnek az a célja, hogy a gyermekek önmagukban kárt ne tehessenek. Ami a gyógyászati segédesz­közök kiadását illeti, ennek rend­je nem változott. A recepten ki­írt ilyen cikkekért az eladási ár 15 százalékát — de legalább 50 fillért — kell téríteni. Jegyezzük meg végül, hogy a térítés új rendszere a gyógyszer- tárak útján forgalomba kerülő szeszre, benzinre, szódabikarbó­nára, gyógyvízre nem vonatkozik. Ezek után változatlanul a meg­határozott fogyasztói ár jár. Több lakás épül korszerű módszerekkel Az idei népgazdasági tervben előírt 88 ezer lakásból 49 ezret adnak át az építőipari ágazat kivitelező szervezetei: a minisztériumi és tanácsi vállalatok, valamint a szövetkezeti építőipar. Paneles, blokkos, öntött és egyéb korszerű építési technológiával 48 ezer lakást építenek, tehát az előirányzat S3 százalékát teljesítik fejlett, termelékeny és gazdaságos módszerekkel. így több mint kétezerrel nő a korszerű eljá­rásokkal épített lakások száma, amit elsősorban a házgyári, paneles technológia alapozott meg. Elsősorban az ÉVM-vállalatok dolgoznak a legfejlettebb tech­nológiai módszerekkel. Ebben az évben átadandó 36 ezer 500 la­kás, 98 százalékát építik fel kor­szerű szerkezetekből, több mint 30 ezret fal- és födémpanelekből. Az építési területek előkészítésé­nek meggyorsítása a múlt évinél kedvezőbb lehetőségeket nyújtott elsősorban Budapesten, a terme­lékeny házgyárak kapacitásának kihasználására. A győri házgyár­nál az építési igények már a ka­pacitási lehetőségeket is megha­ladták. A feltételek tehát kedvezőb­bek, mint egy évvel ezelőtt, a vállalatoknak mégis nagy erő­feszítéseket kell tenniük, hogy a korábbinál egyenletesebb ütem­ben adják át a lakásokat. A haj­rá munka megszüntetése érdeké­ben el kell érni, hogy az utolsó negyedévre legfeljebb az éves átadási feladatnak 30 százaléka maradjon, s ne ismétlődjék a korábban már előfordult 60 szá­zalékos arány. Ugyancsak jól szervezett mun­kát, szoros összefogást szorgal­maznak azért is, hogy az ötéves terv első két évében előirányzott valamennyi lakótelepi létesít­ményt átadják az év végére. E munkák volumenének növekedé­se még a lakásépítés ütemét is meghaladja, s ezért különösen fontos, hogy a munka meggyor­sítását a hatékony iparosított építésmódokra alapozzák. (MTI) Napirenden a gyógyszerellátás mint két forint, egységesen ké: forintért kaphatók. Az ennél drá­gábbaknál a 15 százalékos téríté­si összeg van érvényben. A tar­tósan szedendő gyógyszerek né­melyikének ennél is mérsékel­tebb az ára. Darabszámra vásá­rolt gyógyszerek esetén a teljes csomagoláshoz viszonyított ará­nyos hányad értékét kell téríte­nünk. Így például egy tíz tablet­tát tartalmazó doboz Demalgon ara két forint. Ha két tablet­tát vásárolunk, ezért 40 fillér jár. Korábban ismertettük már, hogy a gyógyszerek három cso­portba vannak sorolva: 1. recept nélkül is kiadhatók, 2. csak re­ceptre kiadhatók, de az orvos rendelkezése szerint ismételhetők, 3. csak receptre, s csupán egy­szeri alkalommal kiadható gyógy­szerek. Az első csoport köre az eddi­gihez képest lényegesen bővült. E gyógyszereket azonban gyógyszertárak csak a feltétle­nül szükséges mennyiségben szol­gáltatják ki. Ide tartoznak — hogy csak -néhányat említsünk — az Algopyrin, Amidazophenum, ' Antineuralgica, Dipankrin, En- teroseptol, Fagifor, Ferroplex, Germicid, Kalmopyrin, Karil, Lukullin, Videx és néhány vita­minkészítmény. A második kategóriába tartozó gyógyszerek kiadása legfeljebb háromszor ismételhető. Egyszerre általában 8—10 napra elégendő mennyiséget adnak ki, s e gyógy­szerek receptjei a felírástól szá- . mított három hónapon túl ér­vénytelenné válnak. A receptre egyszeri alkalom­mal kiadható készítmények cso­portjába az erős hatású gyógy­szerek tartoznak (fogyasztósze­rek, némely antibiotikum stb.), amelyek eddig csak másolattal voltak beszerezhetők. A gyógyszerek kiszolgáltatásá- a hoz szükséges edény (üveg, té­• Bari Erzsi másodéves ipari tanulóról (elöl középen), mi tagadás megoszlottak • vélemények. Volt aki főként ügyességet dicsérte, mások szorgalmáért szeretik. Re­mélhetően megtartja mindkét „jó szokását”, s így a kérdés eldönthetetlen. Fazekas Lászlóné szak- szervezeti tit­kár nem tagad­ja, hogy néhá- nyan végül is azért kerestek más foglalko­zást, mert ri­asztotta őket a sok elmarasz­talás. (Elmond­ta, hogy a jo­gos panaszok csak részben háríthatok a gyártó üzemek­re, gyakran a gyenge minő­ségű nyers­anyag a bűnös, de ez más té­ma, alkalom- adtán vissza­térünk rá.) Nincs baj a szakmai után­pótlással. Min­den évben ösz- szejön a szük­séges létszám, igaz, éppen csak annyi, vá­logatásra már nincs mód. Kü­lön tanműhelyben oktatják és nevelik őket. Arra törekszenek, hogy a lehető legkisebb részekre bontsák fel a különböző munka- folyamatokat, mert a tanulók így sajátíthatják el alaposan a mesterséget. Időnként váltják egymást és ennek köszönhetően, különösebb zökkenő nélkül oda ülhetnek a szalaghoz bárhová. Gere Lászlóné, a másodikos csoport vezetője, dicséri a lányo­kat. (Nagyon kevés fiú jelent­kezik.) A nagy átlag megbízhatóan el­sajátítja a tantervben előírta­kat, Akadnak ügyesek, lelemé­nyesek; egy-két hónap után úgy* bánnak a kezükbe adott mun­kaeszközökkel. munkadarabokkal, mintha mindig azt csinállak volna. Előfordul, hogy egyik-má­sik sehogysem boldogul. Szeren­csére, évfolyamonként két-három ilyen — a kiváló kézügyességet követelő, feltételező pályára al­kalmatlan — akad. Különösebb herce-hurca nélkül elköszönnek egymástól. Jobb a gyárnak, s jobb annak a fiatalnak, aki má­sutt esetleg kiváló szakemberré válhat. A kecskeméti gyár vezetői raj­ta tartják szemüket a jövő szak­munkásain. Többféle versenyki­írással serkentik tanulási kedvü­ket, gondoskodnak arról, hogy megismerkedjenek az üzemben megtalálható legkorszerűbb tech­nológiával, gépekkel. (Az lenpe a célszerű, ha már a holnapi masi­nákkal is megbarátkozhatnának. erre Kecskeméten nincs lehető­ség.) A második évfolyamosok szo­cialista címért küzdő brigádja pontosan teljesíti vállalásait. Nyilván a jó alapoknak is tu­lajdonítható, hogy a szakmun­kás-bizonyítvány megszerzése után többnyire a gyárban ma­radnak. Igazi utánpótlásnak te­kinthetők tehát a mostani tanu­lók is. Azt kívánom, hogy öreg szak­munkás korukban tamáskodva fogadják majd az akkori fiatalok mai bosszúságokat, gondokat idéző emlékezéseiket. Valamikor „problémás” iparág volt a cipő­gyártás. Ugyan, hihetetlen... H. N. • Miért ne lenne jókedvű Kiss Irén cipöfelsőrcsz-kcszítő. 4,5-cs átlaggal szerezte meg a legutób­bi tanévben a szakmunkás-bizo­nyítványt. Jól érzi magát, és any- nyira ismeri a munkafogásokat, hogy fényképezés közben is csak egy pillanatra állt meg a keze. • Őszintén sajnálom, hogy nem csizmákat gyártanak a László Károly utcai üzemben. Elsüthettem volna: „hogy kerül a csizma az asztal­ra?” Kiderül, magas szárú cipőfelsőrészeket varr Tercsi Márta ipari tanuló és nyilván mintának tett maga elé egy darabot, a munkapad­ként is szolgáló varrógépre. (Tóth Sándor felvételei) Bizonyára kevés olyan, szinte mindenkit érdeklő téma van napjainkban, mint a gyógyszerek kiszolgáltatásával, forgalmazásá­val kapcsolatos új rendelkezés. Sokat írtunk, s fogunk is még ír­ni e tárgykörben, hiszen idő kell ahhoz, amíg a gyógyszert írók, kiszolgáltatok és fogyasztók egy­aránt megszokják az új rendet, elsajátítják a tudnivalókat. Hangsúlyoznunk kell minde­nekelőtt, hogy a január elsejével bevezetett rendszer nem jelent árrendezést, viszont az eddigiek­hez képest a gyógyszerek beszer­zését illetően számos könnyítést tartalmaz. Persze, ez nem jelenti azt, hogy a jövőben az orvos ta­nácsának kikérését mellőzve él­jünk ezzel a lehetőséggel. Szóljunk most a gyógyszerek beszerzésével összefüggő néhány fontosabb tudnivalóról. Január 1. óta azok a gyári gyógyszerek, amelyek térítési dí­jának 15 százaléka nem több, Annyit bíráltuk az utóbbi időben a cipő­ipart, hogy azt gondoltam, kerülik az ifjak, mint az ördög a tömjénfüstöt. Senki se sze­reti, ha sűrűn elmarasztalják. Ügy véleked­tem, hogy a helyzet egyre romlik, mert csak az választ ilyen pályát, aki máshonnan ki­szorul. Az Alföldi Cipőgyárban szerzett tapaszta­lataim gyorsan megcáfolták íróasztalnál ke­letkezett feltevéseimet. • Szerelik a hűtőház vázszerkezetét. (MTI-fotó: Ilovizki Béla felvétele—KS) A sorban állás erkölcse KIEiMELT BERUHÁZÁSOK Gyula Ha gyorsjelentést adnánk ki a gyorsított megvalósításra kijelölt Gyulai Húskombinát beruházásá­ról, abban a következőket olvas­hatnánk: nem maradtak el az előre hozott határidőtől, bár ki­sebb késedelmek tapasztalhatók az építészeti munkálatoknál, a gépgyártásnál, a szállításoknál. Tová,bb kell javítani a munka- szervezést. Már jó ideje — elsősorban a kormányprogram megszületése óta — szinte csak kedvező hírek érkeznek Gyuláról. Végre úgy tű­nik, sínen van ez a „sok vihart” látott létesítmény. 1968-tól 1974-ig vajúdott a beruházás, amelynek fő célját, szükségessé­gét senki sem vitatta, hiszen az évi több mint 2000 vagon hús­termelésre, a 280 vagon száraz­árura —, főként gyulai kolbász­ra —, a 330 vagon húskészít­ményre az ország lakosságának és a külföldi vásárlóknak egy­aránt szüksége van. A Gyulai Húskombinát — a kedvező helyi adottságok mellett — azért került a gyorsított kivi­telezésre kijelölt beruházások lis­tájáén QMúit . kftpacitásküljjpb^ég . keletkezett t a hústermelés és1 fel­dolgozás,. vközöttj.,]valamint, .első­rendű célunk a tőkés export nö­velése. Márpedig jobban jár az ország, ha a mezőgazdasági ter­mékeket fokozottabb feldolgo- zottsági fokon adja el, így na­gyobb devizabevételre lehet szert tenni. Nehezen született rneg a dön­tés, döcögve indult a kivitelezés és csak sok vita után fogadta el a kormány a gyorsítás program­ját. Hiszen első nekifutásra a tervezett határidőnél 6 hónappal rövidebb befejezéssel számoltak a szakemberek, sőt ez a határ­idő-rövidítés — egyes vélemé­nyek szerint 12 hónap is lehetett volna. Üjabb gondos vizsgálat kiderítette, hogy egy esztendőnyi gyorsítás az adott hazai kivite­lezési körülmények között, irreá­lis feladat lenne. Az üzembe helyezési határidő 6 hónapos előrehozatala is fe­szültségeket okozott Békés me­gyében. Eredetileg úgy tűnt, hogy lévén a Gyulai Húskombinát a megyében az egyetlen egyedi nagyberuházás, nem lesz gond a kivitelezéssel. A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat azon­ban — a többi megyei építőipa­ri vállalathoz hasonlóan — saját középtávú tervében több építke­zésre is elkötelezte magát. Két­ségtelen, hogy a feladatok kö­zül az első helyen áll a Húskom­binát építése, ám a tervezett la­kásépítés is fontos, sőt nem elha­nyagolható például a békéscsa­bai Iparcikk- és ÁBC-áruház fel­építése sem. Ez utóbbi azért csú­szik másfél évet, mert a vállalat á rendelkezésre álló munkaerőt a húskombinát építéséhez cso­portosította át. A kivitelezés viszont nemcsak munkáskezek sokaságának kér­dése, hanem a rendelkezésre álló gépeké is. A Békés megyei ÁÉV- nek — a gyorsítás érdekében — mintegy 17 millió forint áll ren­delkezésre speciális gépbeszer­zésre, amelyből eddig 7 millió forintot vett igénybe. A beruhá­záson dolgozók részére biztosított 2 millió forintos jutalomkeretből eddig csupán 100 ezer forintot kaptak kézhez az érdekeltek. Ugyancsak a kivitelezést segíti, a téli—nyári munkavégzés lehe­tőségét teremti meg a külön megszavazott teljesítésre szolgáló keret, amely 8 millió forint. Eb­ből eddig 3 millió forintot hasz­náltak fel. A fentiek a gyorsítás kézzel­fogható, megragadó tényezői, ám — mint a gyorsítási programban általában — nagyobb tartalék rejlik a szervezésben, a gondo­san megfogalmazott ütemtervek végrehajtásában. A beruházás megvalósítását másutt is, itt is az abban résztvevők szocialista szerződése, a gyakori helyszíni ellenőrzés és kooperációs megbe­szélések segítik. Ha a kooperáló partnerek a jelenleginél jobban igyekeznek „egy nyelven beszél­ni”, biztos, hogy a helyszíni mun­kálatokért felelős vállalatod hely­zete is könnyebbé válik. A kap­kodó, ütem nélküli munkát fel­válthatja a tudományosan meg­szerkesztett szervezési hálódia­grammok betartása. Ebben a fo­lyamatban az olyan típusú terv- módosítás, amelyen a gyulai be­ruházáson is törik a fejüket, és amely a kivitelezési munka és a költségek csökkentését célozza, csak helyeselhető. B. M. gyetértek mindazokkal, akik úgy vélekednek, hogy a sorban állás idegőrlő. E manap­ság is meglevő kényszerűség nem tartozik megőrzendő hagyomáj nyaink közé. Én magam is áll­tam már mindenféle sorban; , minden olyan helyen, ahol az el­kerülhetetlen, s ahol egyszerűen ez kötelező forma. Alkalmi csoport az ilyen al­kalmi közösség? Az azonos cél miatt is az: vásárolnak, ügyet intéznek. befizetnek-lefizetnek, utaznak, gyógyulni akarnak, stb. Spontán kollektíva öt percre, fél órára? Igen. A sorban állás is feltételezi a demokratizmust, fel­tételezi a rendet, hogy ö jött, utána ö, a néni, én. és ön... Kötelezi ez a zenetudóst, a zongoraművészt, tekintélyes köz­életi embert, háziasszonyt, a kő­művest, a hivatalnokot, a koz­metikust — mindannyiunkat. Nem tudom például mit érez­hetett. mit gondolhatott a ren­geteg -argnykarpereces és minden második ujján aranygyűrüs hölgy az egyik üzletben, aki a hosszan kígyózó sor ellenére átnézve mindenen és mindenkin, az el­adóhoz szólt: „János, kérem csomagolja be azt a császár­szalonnát!” János kezdő eladó lé­vén megszepoenve kiszolgálta, de olyan fájdalmas képpel nézeti végig a sorban állókon, hogy ne­ki megbocsátottak, s szinte egy­szerre fakadt ki többekből, hogy „ki ez az ékszerreklám? ..." Magam is sokat gondolkoztam azon. hogy a sorban állás erköl­csét sértők büntetése, a rendre­utasítás, a leszólás. az esetleges sértő megjegyzés, jogos-e a hát­rányt szenvedők részéről? Elgon­dolkoztam azon is, hogy mi len­ne, ha nem szolgálnák ki őket, nem intéznék el az ügyüket, de sok-sok helyzetben az ügyintéző, a pénztáros, az eladó még köz- vetett módon sem győződhet bneg arról, mikor és mennyire sértette a várakozókat, s ilyenkor mások­nak kell igazságot szolgáltatni. Legalábbis valamiféle hatást gya­korolni az erkölcssérTóre. Nyu­godtan kimondhatjuk, hogy ha a viszontsértés nem is, de a rendré- utasító.s, a kiállás a többség ér­dekeiért természetes és jogos. Ennél több: kötelesség! Miért? Hogy túlságosan el ne szaporodjon a sorban állás eti­káját megsértőknek az a fajtá­ja, amely eleve belekalkulálja a helyzetbe azt is, hogy majd le­szidják, sértő megjegyzéseket tesznek rá. de a célját végül is eléri, s miért ne bírna lei ugyan néhány kellemetlen mondatot? Csató Károly TIZENÖT SZÁZALÉK — ARÁNYOS HÁNYAD IPARI TANULÓK A KECSKEMÉTI CIPŐGYÁRBAN Ügyesek, jól érzik magukat, maradnak az üzemben

Next

/
Oldalképek
Tartalom