Petőfi Népe, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-11 / 35. szám

Tél a paprikakutató állomáson EGYENES KÖZVETÍTÉS AZ ŰRBŐL VTLÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Gorbatko és Glazkov második munkanapja Ismét Baján és Kiskunhalason a vándorzászló A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Dr. Szekér Gyula, a Miniszter- tanács elnökhelyettese beszámolt a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Végrehajtó Bizottságá­nak Havannában tartott 79. ülé­séről. A Minisztertanács jóváhagyta a magyar—kubai gazdasági és műszaki-tudományos együttmű­ködési bizottság VI. ülésszakáról szóló jelentést, megerősítette az ülésszakon aláírt jegyzőkönyvet, és határozott a tennivalókról. A külügyminiszter beszámolt Charles Samba Cissokhonak, a Mali Köztársaság külügyminisz­terének január 26—28., valamint Milos Minicsnek, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársa­ság külügyminiszterének január 31—február 2. között hazánkban tett hivatalos látogatásáról. A Minisztertanács a jelentéseket jóváhagyólag tudomásul vette. A nehézipari miniszter jelen­tést tett a paksi atomerőmű épí­tésének helyzetéről. A kormány a jelentést elfogadta és határo­zatot hozott a szükséges intéz­kedésekről. A Minisztertanács megtárgyal­ta a mezőgazdasági szövetkezetek III., valamint a fogyasztási szö­vetkezetek VIII. kongresszusán elhangzott, , kormányintézkedést igénylő javaslatokat, és jóvá­hagyta a TÖT, valamint a SZÖ- VOSZ alapszabályát. A kormány úgy határozott, hogy a Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat állami felügyele­tét — tekintettel a közművelő­désben betöltött fontos szerepé­re — a jövőben a kulturális mi­niszter lássa el. Ä' Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) jut—5 súlya 25 tonna. Hossza 23 méter, a munkahelyiségek nagy­sága mintegy 100 köbméter. A két űrhajós feladatai között szerepel, hogy népgazdasági célú felhasználásra fényképfelvétele­ket készítsenek a Föld felszíné­ről, tanulmányozzák az atmoszfé­rában lejátszódó jelenségeket. Technológiai kísérleteket, vala­mint orvosi és biológiai kutatáso­kat végeznek. A Gorbatko és Glazkov által kipróbált munka- módszerek hozzásegítik a későbbi űrrepülések résztvevőit, hogy szükség esetén maguk, földi se­gítség nélkül megjavítsák az űr­állomás meghibásodott berende­zéseit. A Szojuz—24 pilótáinak az űr­állomáson eltöltött első munka­napját értékelve A. Sz. Jeliszejev, a. repülés irányítója-felhívta a fi­gyelmet a két űrhajós közötti tö­kéletes összhangra, tevékenysé­gük összehangoltságára, amely a megfelelő földi felkészülést bizo­nyítja. (MTI) Ülést tartott a Minisztertanács A Zöldségtermesztési Kutató Intézet kalocsai fű­szerpaprika-kutató állomásán van bőven tennivaló a téli hónapokban is. Most dolgozzák fel a kísérleti anyagokat a különböző kutatási témakörökben, ame­lyet a gyakorlatban hasznosítanak. Az intézet egyik helyiségében Felnagy Lászlóné szaktechnikus irányításával, a paprika festéktartal­mának vizsgálatát készítik elő. Képünkön a Kalocsai 504-es, a Kalocsai determinált 622-es, valamint a KM—622-es fűszerpaprika-fajták szárított csöveit csipedik az intézet dolgozói. (Pásztor Zoltán felvétele) Tanácskozás a politikai irodalom terjesztéséről Szokássá vált már Bács-Kis- kunban, hogy minden esztendő elején más-más helységben össze­gyűlnek a járási és városi pártbi­zottságoknak azok a vezetői, il­letve munkatársai, akiknek fő hivatása az ideológiai munka végzése, a pártoktatás elősegítése, a terjesztő propagandisták mun­kájának irányítása, a politikai és pártirodalom népszerűsítése. Jó ösztönző, hogy minden esetben azon a helyen teszik mérlegre kö­zösen a végíett munkát, ahol ilyen tekintetben az átlagosnál több és jobb eredményről tudnak beszámolni. Ez alkalommal a Kis­kunhalasi Állami Gazdaság kun­fehértói üzemegységében tartot­ták meg a munkaértekezletet. Tegnap délelőtt Gera Sándor, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának propaganda és mű­velődési osztályvezetője köszön­tötte az egybegyűlteket, majd Brenyó Mihály helyettes osztály- vezető értékelte a politikai könyvterjesztés elmúlt évi ered­ményeit. Elmondta, hogy megye- szerte fokozódik az érdeklődés a pártirodalom iránt. A Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltsé­gének irányításával a pártszerve­zetek és a propagandisták terv­szerű munkával elérték, hogy ma már egy esztendő leforgása alatt Bács-Kiskunban összesen több mint három és fél millió fo­rint értékű értékes kiadvány ta­lál gazdára. Eredmény az is, hogy legutóbb kilenc község ki­vételével mindenütt megrendez­ték az összességében sikeresnek mondható téli politikai könyvhe­teket. Az elemző értékelésből az is ki­derült, hogy egyes gvárakban az eddigieknél nagyobb eredménye­ket értek el a terjesztésben. Ezek közé tartozik a Habselyem Kö­töttárugyár félegyházi, a SZIM kecskeméti és a Kismotor- és Cépgyár bajai gyára. Az állami gazdaságok közül kitűnt ilyen irányú jó munkájával a Kiskun­■4Í A tanácskozók egy csoportja. • Papp György átveszi a vándorzászlót Katanics Sándortól. A tanácskozáson részt vett Méth Sándor, a Kossuth Könyv­kiadó igazgatóhelyettese is. V. M. halasi Állami Gazdaság. S ez el­sősorban a munkahelyi pártszer­vezetek lelkes munkájának kö­szönhető. A feladatokról szólva az előadó annak a fontosságát emel­te ki, hogy a szocialista brigádok és az ifjúság körében az eddigi­nél következetesebb és céltuda­tosabb munkát végezzenek a poli­tikai kiadványok terjesztői és népszerűsítői. Az értékelés után Katanics Sándor, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának titkára át­adta a jutalmat azoknak, akik a legutóbbi esztendőben kimagasló munkát végeztek. A megyei párt- bizottság vándorzászlóját egyéves időtartamra — mint tavaly — ismét a bajai városi pártbizott­ság és a kiskunhalasi járási párt- bizottság érdemelte ki. A bajaiak nevében Papp György első tit­kár, a kiskunhalasi járás kommu­nistáinak nevében Búza Dezső első titkár vette át a zászlót. A két pártbizottság illetékes mun­katársa — Földvári István, illetve Tóth Károly — értékes könyvju­talomban részesült átlagon felüli, eredményes munkájáért. Négyen megkapták a Kossuth Könyv­kiadó elismerő oklevelét a ter­jesztésben elért eredményeikért. Ezután vita következett, amely­ben a felszólalók többek között az igényfelkeltés és a terjesztés módszereiről, s az ezzel kapcsola­tos további’ propagandatevékeny­ségről beszéltek. Felszólalt Kata- nics Sándor, a megyei pártbizott­ság titkára is. Az MSZMP KB tavaly októberi határozatából ki­indulva hangsúlyozta, hogy nap­jainkban megnőtt a szerepe az> egyéni tanulásnak. Ezért minden­kor lehetővé kell tenni, hogy az érdeklődők hozzájussanak a leg­megfelelőbb irodalomhoz, a tar­talmas, jó könyvekhez, melyek a politikai művelődés legfontosabb eszközei közé tartoznak. Hangsú­lyozta annak fontosságát, hogy a párthatározatban megjelölt főbb tartalmi témakörökhöz — a szo­cialista társadalom építése, a ha­talom kérdése és a szocialista ha- zafiság, illetve internacionalizmus — mindenki megkapja a megfe­lelő segítséget tanulása közben. Kiemelte, mennyire fontos fel­adatunk a folyamatos, egyenletes és elemző munkára alapozott könyvterjesztés. PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 35. szám Ára: 90 fillér 1977. február II. péntek Második munkanapját kezdte meg csütörtökön Viktor Gorbatko és Jurij Glazkov a Szojuz—24— Szaljut—5 űrállomáson. Az űrhajósok szerdán reggel láttak hozzá a berendezkedéshez. Először Glazkov fedélzeti mérnök szállt át a Szaljut—5-re. Ellen­őrizte az ott elhelyezett műsze­reket, majd miután meggyőződött róla, hogy az űrállomás minden berendezés^ kifogástalanul műkö­dik, jelt adott Gorbatkónak is az átszállásra. A két űrhajós szer­dán este már a Szaljut—5-ről, szkafanderüket levetve, kényel­mes munkaruhában köszöntötték a moszkvai televízió nézőit. Az egyenes közvetítés során lelkesen számoltak be első élményeikről. Gorbatko, aki nyolc évvel ezelőtt eev kevésbé „kényelmes” űrha­jón már járt étyszer a világűr­ben, külön kiemelte, milyen kel­lemes meglepetést okozott szá­mára az űrállomás tágassága, a jó munkakörülmények. Az ösz- szekapcsolt Szojuz—24 és Szál­IDŐJÁRÁS Várható Időjárás ma estig: általában túlnyomóan borult idő, Ismétlődő eső­vel. Többfelé élénk, Időnként meg­erősödő déli, délnyugati szél. Főleg éjszaka és reggel északkeleten helyenként köd. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 1—í. leg­magasabb nappali hőmérséklet 5—10 fok között. Napirenden a gyógyszerellátás 3. oldal Falugyűlés 4. oldal Úttörőélet S. oldal Sport 7. oldal EREDMÉNYEK ÉS ( El OK Tájékoztató a kormány hitelpolitikájáról Dr.^ Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke csü­törtök délelőtt tájékoztatta az újságírókat a kormány hitel- politikájáról, s ezzel összefüggésben a Magyar Nemzeti Bank feladatairól. Az 1976. évi eredményeket, összegezve rámutatott, hogy a népgazdasági terv beruházási elő­irányzata teljesült. A szocialista szektor beruházásaira 149,5 mil­liárd forintot költöttek, ami meg­felel a terv előírásainak. Ezen belül azonban az állami beruhá­zásokra a tervezettnél keveseb­bet, vállalati beruházásokra pe­dig többet fizettek ki a tervezett­nél. A fejlesztési hitelek iránt az egész év folyamán élénk volt a kereslet, A vállalatoktól és szö­vetkezetektől 2450 hitelkérelem érkezett, 30 százalékkal több, mint egy évvel korábban, az igényelt összeg pedig meghárom­szorozódott, s túlhaladta az 56 milliárd forintot. Főként a meghirdetett 45 mil­liárd forintos exportnövelő hitel­keret fokozta a beruházási ked­vet, a kérelmezők 60 százaléka ebből a keretből kívánt része­sülni. A 45 milliárd forintos ke­retből 34 milliárd forintra írtak alá hitelszerződést, az egyéb cí­meken érkezett kérelmeket is be­leértve pedig összesen 46,5 mil­liárd forint hitelt engedélyeztek az év folyamán, amit túlnyomó- részt az V. ötéves terv időszaká­ban használnak majd föl a vál­lalatok és szövetkezetek. 1976-ban 22 milliárd forint beruházási hi­telt folyósítottak, 2 milliárd fo­rinttal többet a tervezett összeg­nél. A 22 milliárd forintból 7,8 milliárd forint közvetlenül segí­ti az export fejlesztését. Az ország külgazdasági kap­csolatai s ehhez kapc.. .an az MNB által lebonyolított deviza- és hitelforgalom bővülésének külső feltételei 1976-ban nagyjá­ból várakozásainknak megfelelő­en alakultak. A szocialista or­szágokból származó importunk a tervben /"számítottnál valamivel gyorsabban nőtt, exportunk is kedvezően alakult, kötelezettsé­geinket teljesítettük. A tőkés or­szágok egy részére az elmúlt év elején bizonyos konjunkturális élénkülés* volt jellemző, a nyu­gati közgazdászok által várt erő­teljes fellendülés azonban elma­radt. A lassú fellendülés is ja­vította azonban értékesítési lehe­tőségeinket, s ezzel a külkeres­kedelmi mérleget. Az előző évi­nél jobb cserearányaink ugyan­csak kedveztek a külső egyen­súly javulásának. Külgazdasági kapcsolataink bel­ső feltételei — a kedvezőtlen idő­járás okozta mezőgazdasági ter­meléskiesés ellenére — egészében véve lehetővé tették, hogy külső egyensúlyunk javuló tendenciája a népgazdasági tervnek megfele­lően kibontakozzék. Dollárvi- szonylatű fizetési mérlegünk 1976-ban már kisebb deficittel zárult. Az MNB elnöke ezután utalt a január közepén egy nemzetközi bankkonzorciumtól felvett, a saj­tó híradásából már ismert 150 mil­lió dolláros középlejáratú pénzköl- csönre. Emlékeztetett arra, hogy ezt megelőzően 1975 decemberé­ben és a múlt év júliusában ha­sonló megállapodásokat írtunk alá ugyancsak 150—150 millió dollár kölcsön felvételéről. Ezek a tőkés hitelek a már említett 45 milliárd forintos exportfejleszté­si program keretében nyújtott beruházási hitelek forrását jelen­tik. Az exportfejlesztő hitelszer­ződésekben rögzített vállalati ex­portkötelezettségek messzemenő­en biztosítják a hitelek törlesz­tési fedezetét. Az említetteken kívül 1976-ban számottevő ösz- szegben vettünk fel hosszú le­járatú hitelt a Nemzetközi Be­ruházási Banktól az orenburgi gázvezeték építésének finanszíro­zására. Ezután arról szólt, hogy a kor­mány a múlt évben alkalmazott hitelpolitikát — néhány változta­tással — 1977-re is érvényben tartotta. Egyik legfontosabb cél továbbra is az exportképesség fokozása, a minden piacon ér­tékesíthető termékek termelésé­nek, a termelést bővítő kapacitá- sok% létrehozásának elősegítése. Az exportfejlesztésre kért hitelek között is előnyben részesülnek azok, ahol a beruházási folyamat kellő előkészületei, megszervezése lehető teszi a tervezett kapacitás gyors belépését, a befektetés gyors megtérülését. Az MNB a konvertibilis exportáruk ter­melését és értékesítését növelő vállalati törekvésekhez nyújtott beruházási hitelek esetében fenn­tartja, a forgóeszköz-hitelezésnél pedig bővíti a kedvezményeket. Az idén 22 milliárd forint be- ruházasT hitel folyósítására van lehetőség, ami a tavalyi összeg­nek felél meg. Ez egyben azt is jelenti, hogy fokozottan szüksé­ges a megfelelő szelektálás. A konvertibilis árualapok bő­vítését szolgáló beruházásokra előirányzott 9 milliárd forint — mint 1976-ban is — túlléphető, ha a számítottnál több, megfe­lelően jövedelmező és még az V. ötéves terv időszakában üzembe helyezhető beruházások­ra kérik azt. Azokat a beruhá­zásokat részesítik előnyben, ame­lyek gyorsan megvalósulnak, gaz­daságosan termelnek és a kiter­melt devizából gyorsan térülnek meg a szükséges import-befekte­tések. A kedvezményes exportfej­lesztő beruházási hitel, amelynek 6 százalék a kamata, a lejárat pedig 12 évig terjed, továbbra is csak a nettó devizahozamból 3—5 év alatt megtérülő, jövedel­mező vállalkozásokra nyújtható. Változatlanul fennmaradnak azok a kedvezmények (nyolcéves for­góalap-hitel, 6 százalék kamat), amelyek segítségével a meglevő kapacitásokat jobban kihasznál­ják, s így túlnyomórészt beruhá­zás nélkül hajtanak végre fej­lesztéseket. Az általánosnál ked­vezőbb feltételekkel nyújt hitelt az MNB a lakosság jobb ellátá­sát, a szolgáltatások fejlesztését, a létszám csökkentését, az ipar területi fejlesztését, az építő- és szerelőipari kapacitások feszült­ségeinek csökkentését szolgáló be­ruházásokhoz. A mezőgazdaságot érintő hitel- kedvezmények kibővültek a nagyüzemi zöldség- és burgonya- termelés növelését szolgáló ön­tözőtelepi beruházásokra évi 6 százalék kamattal nyújtható hite­lekkel. A kormány mind a nagy­üzemi, mind a háztáji és kisegí­tő gazdaságok támogatásával, a részükre nyújtott kedvezménnyel ösztönöz az idei feladatok telje­sítésére. A szarvasmarha- és ser­téstenyésztés, a tejtermelés, a zöldség-, burgonya-, és gyümölcs- termelés bővítéséhez beruházási és forgóalaphitelt nyújtanak. Számolnak azzal, hogy a gyor­sabb ütemű termelési és értéke­sítési előirányzatok növelni fog­ják a vállalatok és szövetkezetek forgóeszköz-, illetve készletszük­ségletét. A gazdaságilag indokolt növekedés mértékéig a bank for­góeszköz-hiteleket nyújt. Előny­ben részesíti a lakosság jobb el­látását szolgáló készletnöveke­dést, a meglevő állóeszközök jobb kihasználását elősegítő többlet­forgóeszközt, a tőkés export vagy import konjunkturális előnyeinek kihasználását célzó magasabb készleteket. Tímár Mátyás rámutatott, hogy az idei népgazdasági terv elő­irányzatai devizagazdálkodásunk oldaláról is megalapozottak. De- • vizatartalékaink, hitelkapcsola­taink bővítésének lehetőségei és a magyar népgazdaság jó külföldi megítélése lehetővé teszi, hogy a tervben rögzített célokat megva­lósítsuk. Több jel arra mutat, hogy a fejlett tőkés országok gaz­dasági helyzetének alakulásában, különösen az év második felében, ismét a belső feszültségek térhó­dításával, a konjunkturális bi­zonytalansággal kell számolni. Tőkés exporttervünk teljesítése ilyen körülmények között azt kí­vánja, hogy a lehető legkedve­zőbb árviszonyokat figyelembe véve bonyolítsuk le vásárlásain­kat és eladásainkat. A bank is ezt a gyakorlatot fogja támogat­ni. Végül arról szólt, hogy foglal­koznak a bank és a vállalatok közti ügyintézés egyszerűsítésével, megvizsgálják a bank és az ál­lampolgárok közötti ügyintézés, valamint a bank belső admi­nisztrációiának egyszerűsítési le­hetőségeit is. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom