Petőfi Népe, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-09 / 33. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1971. február 9. [ KISKÖZSÉGEK A MEGYÉBEN HÚSZ ÉV A NÉPHATALOM SZOLGÁLATA BAN Y árosföldi házak között lal kötődünk Kecskeméthez. Csupán egy példát említek: naponta 150—200-an járnak be a megye- székhely üzemeibe, s az iskolákba, de ami ennél is érdekesebb, csaknem háromszáz kecskeméti a Városföldi Állami Gazdaságban, s a helyi termelőszövetkezetekben dolgozik. Közülük évente néhá- nyan telket vásárolnak, építkeznek, letelepednek itt, de számukra sokkal lényegesebb az, hogy a környékbeli tanyákból a faluba jöttek lakni az emberek. A tanyán élő családok beköl- töztetése nehéz és sokáig tartó feladat volt. A tanács olcsón adott telkeit ugyan megvásárolták, de kerteket alakítottak ki, s nem építkeztek. Amikor az állami gazdaság, s a két helyi termelőszövetkezet megerősödött, a mezőgazdasági dolgozók jobb anyagi körülmények közé kerültek, a 60-as évek elején roha- mós építkezés kezdődött Városföldön. A gazdaságok lakásépítési hozzájárulást adtak, sőt saját erőből új lakótelepek kialakítását is megkezdték. Tavaly 37 család kapott új otthont. Városföldön jelenleg 2300-an élnek. A 400 négyszögöles családi házak körül jó lehetőség van zöldségtermesztésre, állattartásra. A Kecskemétről délelőtt 10 órakor Kiskunfélegyházára induló autóbuszon kosarakkal, csomagokkal helyet foglaló asszonyok közül sokan Városföldig váltanak ■jegyet. A reggeli járattal jöttek be a városba, most hazafelé mennek. Megéri a fáradságot, a kecskeméti üzletekben nagyabb a választék, s különben sem nagy a távolság, autóbusszal 20 perc alatt a megyeszékhelyen vannak. Visszafelé valamivel több idő kell, hogy lakásukig érjenek. A délelőtti járat a városföldi hekö- tőútnál áll meg, csak a reggeli, déli és az esti busz szállítja be utasait a falu központjába. Az E—5-ös széléről valamivel változatosabb a látvány, de a vasút felőli oldalról nézve a kisközség utcáit összetéveszthetően egyforma, földszintes, piros, sátortetős családi házak alkotják. Külön-külön takarosak, csinosak ezek az épületek, de tömegükben túlságosan egyhangúvá formálják a falu arculatát. Persze a puszta esztétikumnál sokkal fontosabb az, hogy Városföld uniformis-házai kényelmes otthont adnak azoknak, akik azelőtt a környékbeli egészségtelen tanyák lakói voltak... Fél 'kilométeres bekötőút visz a falu központjába. Ilyenkor gyalogosan képtelenség tisztán maradt cipővel eljutni a tanácsházáig. Ha nem vigyáz az ember, a szembejövő autók sarat vágó kerekei a nadrágot, kabátot sem kímélik. Az elágazástól jó hosszan a gyalogosnak nincs más választása, mint a bekötőút, aztán keskeny betoncsík vezet a tanácsházáig... Török Péterrel, a községi pártvezetőség titkárával Városföld fejlődéséről, s a községfejlesztés feladatairól beszélgettünk. Ez utóbbival, illetve a feltételekkel kapcsolatban szóba került amiről a községbeliek mostanában igen gyakran beszéltek, s a megyeszékhely tanácsán is hallottuk: a tervek szerint Városföld is városkörnyéki község lesz... — Valóban, a tervek szerint Városföldet közigazgatásilag Kecskeméthez kapcsolták volna, de az ehhez szükséges államigazgatási feltételek egyelőre hiányoznak, így a községbeli ügyeink másodfokon továbbra is a járási hivatalhoz tartoznak — magyarázta a párttitkár. — Más kérdés az, hogy nagyon sok szál• A vendéglő, amely az üzemi étkeztetésbe is besegít. • Háromszáz diák tanul a városföldi új iskolában. • Sétájuk során az építkezésekre is ellátogatnak az óvodások. Tanyai emberekről lévén szó, mindez — ha nem is egyedüli —, de igen nagy vonzerő. Emellett a fejlődő közműellátás, az évről évre kilométerekkel gyarapodó villanyhálózat, vízhálózat, új járdák, utak kialakítása is nagy mértékben hozzájárul ahhoz, hogy Városföld lélekszáma a tanyai „bevándorlókkal” növekszik. Nézzünk be egy családi házba. A ház előtt kert, oldalt néhány meggy- és barackfa, hátul csirke- és disznóól. Lépcsők vezetnek a lakás bejáratához. Az előszobából nyílik a konyha, az éléskamra, a hideg-meleg vizes fürdőszoba. Ugyancsak az előszobából nyílik egy nagyobb, s egy kisebb méretű szoba. Az állami gazdaságtól kapott 20 ezer forint vissza nem térítendő hitellel kezdték az építését, mint nagyon sok városföldi családi házét, Már a beköltözéskor sem kellett petróleumlámpával világítani. Az utcai vezetékről beköthették a villanyt de sokáig a sarki kútról kellett vizet hozni. Tíz évvel ezelőtt épült a törpevízmű. Jelenleg mintegy hat kilométeres a vízhálózat. A víztároló már kicsi, most tízről ötven köbméteresre bővítik. A IV. ötéves tervidőszak alatt a helyi tanácsnak öt és fél millió forintja volt a község fejlesztésére. A megyei tanácstól, a helyi gazdaságoktól jelentős anyagi támogatást kaptak, ily módon pénzük csaknem megduplázódott. Így még határidő előtt elkészült az új, háromtantermes iskola, melyhez szertár, tornaterem is tartozik. Gyakorlatilag öt tanteremben tanulhatnak a városföldi diákok, ugyanis a régi iskola két tanterme mellé építették a három újat. Ugyanakkor az egyik tanyai iskolában megszüntették az oktatást, s úttörőotthont alakítottak ki. A IV. ötéves tervidőszakban adták át rendeltetésének az ötven személyes óvodát. A tervidőszak utolsó évében a Dózsa Termelőszövetkezet" üzemi óvodát létesített, amely szintén ötven gyereknek ad otthont napközben. A közeljövőben az állami gazdaság anyagi segítségével 25 hellyel bővítik a községi óvodát. S ami még az elmúlt évek eredményeihez tartozik: üzlet, s vendéglő is épült. A sár miatt jelenleg mindkettő szinte megközelíthetetlen ... Tervükben síerepel a könyvtár, az ifjúsági ház és egészségház egy épületben való kialakítása. Üj kétszintes családi házak, ezekhez villanyhálózat, vízhálózat, utak, járdák épülnek. S előreláthatólag a tervidőszak második felében megkezdődik Városföldön a földgáz bevezetése. Ami viszont néhány héten belül megvalósul: még egy autó- buszjáratot kapnak a városföldiek, s a délelőtti autóbusz is beszállítja utasait a falu központjába. Tárnái László • Az emeletes épületek változatosabbá teszik a falu arculatit. A már meglevő nyolc mellett a tervek merint még 16 egyemeletes társasház épül. (Tóth Sándor felvételei) Az egészségügyi szolgálat megszervezője A megyei kórház egyik főorvosi szobájában beszélgetünk dr. Dekov Ivánnal, a munkásőrség megyei parancsnoksága vezető orvosával. A falakon fényképek, emléktárgyak, dicsérő oklevelek emlékeztetnek a nehezebb idők egy-egy fontos eseményére, dátumára. A ma 56 éves főorvos szakmai a társadalmi pályafutása meglehetősen göröngyös volt. A felszabadulás előtt gyári ^munkásként dolgozott, majd felcser volt. Akaratereje, a másokon való segítés készsége, a felszabadulás adta lehetőség s az orvosi pálya iránti vonzalom eredményeképpen 1947-ben a Szegedi Orvostudományi Egyetemen diplomát szerzett. Az új diploma azonban csak újabb nehézségeket állított elé. Egy évig díjtalan gyakornokként dolgozott az egyetem klinikáján, fizetése az étkezés, s egy parányi szoba bérleménye volt. Körzeti orvosnak jelentkezett önként 1948-ban, s Lászlófalván telepedett le. A meglehetősen kiterjedt körzet betegeinek ellátása után nap mint nap ott volt a kórházban, ahol szülészetet, nőgyógyásza- , tot tanult, készült szakvizsgájára. S eközben a község párttitkári feladatait is ellátta. Nem csoda, hogy amikor 1952-ben letette szakvizsgáját, néhány hónap múlva mór a megyei kórház pártalapszerveze- téoí?k titkárává választották meg. — Tizenhárom éve vagyok a II. számú szülészeti- nőgyógyászati osztály főorvosa, ahol évente majdnem ötezer beteget látunk el. Emellett a tudományos munkából is kivettük a részünket, amelyeket publikáltunk. Húsz éve vagyok munkásőr. Hogy kezdődött? Az ellenforradalom leverése után a munkásőrség megalakulásakor behívattak a párt- bizottságra, s megkérdezték, vállalom-e a szolgálatot. Én akkor is és most is természetesnek tartottam, hogy részt vegyek a néphatalom megvédésében. A kezdet nagyon nehéz volt, hiszen még éjjeli szolgálatot is elláttam, s közben próbáltam az utasítások értelmében megszervezni az egészségügyi szolgálatot. Az jelső orvosegészségügyi feladatát abban látta dr. Üekov Iván, hogv olyan egészségügyi munkásőröket képezzen ki, akik értenek az elsősegélynyújtáshoz. s arra törekedett, hogy minden rajban legyen egv ilyen ember. Akkor csupán sebkötözőcsomagokkal rendelkeztek, de a kórházak, egészségügyi intézmények segítettek a felszerelés kiegészítésében. — A későbbiekben a szervezést már szabályzatok is biztosították, amelynek az lett az eredménye, hogy egészségügyi középkáderek, orvosok is kerültek az egységekhez. Három év alatt sikerült mindezeket megvalósítani, sőt ma már ott tartunk, hogy egy-egy egységnél egy-két orvos és több középkáder teljesít szolgálatot. Az országban elsőként hajtottuk végre Bács megyében a munkásőrök általános egészségügyi szűrővizsgálatát. Az elismerésen túl — amelyet ezért kaptunk — háromévenként kötelezővé tették ennek a vizsgálatnak az elvégzését. Évekkel ezelőtt felvetődött az a kívánalom, hogy a munkásőrök vizsgálatát ne munka- és ne szabad időből, hanem gyakorlat közben oldjuk meg. Ebben nagy segítséget nyújtott az egészségügyi KlSZ-szer- vezetek felajánlása, s az időszakos szűrést a gyakorlatok szünetében végeztük el. A munkásőrök kiképzésének színvonala egyre emelkedett, s ezzel lépést kellett tartania az egészségügyi szolgálatnak is. Ezért a megyei parancsnokság a vezetőorvos javaslatára elrendelte az emelt szintű egészségügyi képzést, elsőként a testületben. Kétévenként rajonként egy-két munkásőrt jelölnek tanfolyamra, ahol belgyógyászatot, sebészetet, életmentést, elsősegélynyújtást tanulnak, majd vizsgáznak. Az eredmények általában kiválóak, s a tanfolyamot elvégzett munkásőrök elsősegélynyújtó bizonyítványt kaptak. Tíz év alatt sikerült mindig újból és újból feltölteni az egészségügyi szakszolgálat1 állományát. — A vezetőorvosnak nemcsak az egység egészségügyi kiképzéséért és ellátásáért, de az alkalmazásban részt vevő egységek egészségügyi biztosításáért is felelnie kell. A munkásőrség megyei egységeinél ma már minden egyes kiképzési, gyakorlati foglalkozáson ott kell lennie az orvosnak, vagy egészségügyi munkásőrnek. Az ellenőrzés, a munka megszervezése, a személyi állomány egészségügyi ellátása sok időt vesz igénybe, de véleményem szerint ez csak időbeosztás kérdése. Még szeretném legalább öt esztendeig, vagy még tovább ugyanilyen aktívan, jól tenni dolgomat. A húsz esztendős orvosi, munkáson tevékenység eredményességét fémjelzik azok az elismerések, kitüntetések', amelyekről szerényen dr. Dekov Iván nem beszélt. A Szolgálati Érdemrend öt-, tíz-, tizenötéves fokozata, a Kiváló Munkásőr jelvény, a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozata, a Jubileumi Emlékérem, s más orvosi, társadalmi szervektől kapott írásos megbecsülés egy munkában telt életút dokumentumai. Gémes Gábor Mit termeljünk a fólia alatt? A fóliaház jó és időben való elkészítése még nem jelent gazdaságos és jövedelmező kertészetet. Ezzel tulajdonképpen csak a lehetőségét teremtettük meg a hidegfóliás hajtatásnak. A továbbiakban a fóliaház hasznosítási vázlatát kell összeállítanunk, elkészítenünk. A fóliaházak hasznosításánál legalább két szakaszt kell kialakítanunk a gazdaságos termelés érdekében. Az egyik szakaszban, amely február elejétől április elejéig tart a kevés hőt igénylő zöldségfélék közül kell választanunk. Ilyenek a saláta, hónapos retek, karalábé. A karfiol nem vehető számításba, mert hosszú tenyészidejű, és a második szakasz megkésne miatta. A második szakaszban, amely április elejétől június elejéig tart, a melegigényes zöldségfélék közül válaszunk. Ilyenek a paprika, paradicsom, uborka. A kétszakaszos zöldséghajtatás alapszabálya a batáridők pontos betartása. Most két hasznosítási variációt ismertetek. Az egyik alapján a fóliaházunkat már február elejétől hasznosíthatjuk hónapos retek vetésével, termelésével. Hónapos retekből 4—5 gramm magot kell kiszórni négyzetméterenként. A vetés sűrűsége 5x5, 5x6, vagy 5xlÖ centiméteres sorokban legyen. A mihályteleki kertészek — Szeged mellett — körében elterjedt vetési mód szerint a magokat egyesével selyempapírra ragasztják fel sor- és tőtávolságnak megfelelően. A magokkal teliragasztott íveket a vetés idején az előkészített talajra terítik és átrostált homokkomposzt-keve- rékkel takarják le 0,5—1,5 centiméter vastagon. A fólia alatti hajtatásra a korai piros, a korai legjobb, és a mihálytelki tájfajta a legmegfelelőbb. A magvakat a vetés előtt cégszerű átrostálni, mert az első osztályú magvakból is 10—30 százaléknyi nem éri el a szükséges méretet, s emiatt vetésre nem ajánlható. A hónapos retek legfontosabb ápolási munkája az öntözés. A felső talajréteget állandóan nedvesen kell tartanunk. A retek várhatóan március végére kikerül a fóliasátorból és hozzákezdhetünk a második szakasz előkészületi munkálataihoz. A területet újra felássuk, az ásással egyidejűleg a talaj műtrágyázását is elvégezzük. A tápanyag-visszapótlásra N:P:K műtrágyát használjunk 1:1:2 keverési arányban. A kiszórást úgy végezzük, hogy négyzetméterenként 20 gramm hatóanyagtartalom jusson. Az ásás után 5—8 kilogramm átrostált komposztot is szórjunk. Ezt gereblyével jól vegyítsük el a talaj felső rétegével. Ezután április első felében hozzákezdhetünk a fejlett paradicsompalánták kiültetéséhez. Ha saját magunk nem tudunk biztosítani erre az időre fejlett palántát, úgy korai haj tatással foglalkozó termelőszövetkezettől beszerezhetjük a szükséges mennyiséget. A korai hajtatáshoz a determinált paradicsomfajtákat kell felhasználni, mert ezek tenyész- ideje a legrövidebb, termésérése ezeknél kezdődik az ültetéshez viszonyítva legkorábban. A determinált paradicsomfajtákat 30x30 centiméteres, vagy 30x40 centiméteres tenyészterületen nevelhetjük. Ismertebb determinált fajtáink: a Kecskeméti törpe, a Kecskeméti merevszárú, és a Kecskeméti K—3-as. Ezek a fűtés nélküli hajtatáshoz legjobban bevált fajták. Lehet folytonos növekedésű fajtákat is ültetni fóliaházunk alá, ezek azonban hosszú te- nyészidejűek és a termésérés későre nyúlik. Ilyen esetben már alkalmazzák az etilénes kezelést. A méretes nagyságú zöld paradicsombogyókat leszedik és 20 Celsius-iokos légmentesen lezárt helyen összerakják és etiiéngázt engednek be, amely az érést sietteti. Hátránya, hogy zöld állapotban a magház belső része nem fejlődik még ki teljes egészében, így a bogyók üregesek, víztele- nek, ezáltal könnyebbek, s ízük jóval elmarad a tövön érettől. A paradicsom fóliás hajtatásánál a nappali szellőzésre kell különös figyelmet szentelnünk. A paradicsom vízigénye a hajtatásnál lényegesen megnő a négyzetméterenkénti nagy tőszám és a gyors növekedés miatt. Az első kötődésig azonban kevesebb vizet kell adni, mert ezzel a buja. levélzet kifejlődését segítenénk elő. A paradicsom termelésénél nem szabad elfeledkeznünk a te- nyészidőszak alatt alkalmazott műtrágyázásról sem. Az első fürt kötődése után a N:P:K tartalmú műtrágyákat 1:1:1 arányban ösz- szekeverjük és négyzetméterenként 20 gramm hatóanyagtartalmú mennyiséget kiszórunk, úgy, hogy a növény leveléhez, szárához ne érjen, mert égést okoz. A kiszórás után a területet jól meg kell öntözni. A tenyészidőszak közepén megismételjük ugyanezt a műtrágyázást. R. F.
