Petőfi Népe, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-08 / 32. szám
4 • PETŐFI NEPE • 1977. február 8. HÁZUNK TÁJA Hogyan készítsünk fóliaházat? Akik az új, de egyre jobban terjedő fóliás kertészetet kívánják kertjükben megvalósítani, már most lássanak munkához. A hidegfóliás hajtatást végezhetjük fóliaágyban, fóliasátorban, vagy fóliaházban. Az utóbbi időben a kiskertekben is a fóliaház-forma kezd gyakoribbá válni. Előnye, hogy alá lehet menni és a különböző munkálatokat el lehet végezni. Ezért a következő fóliaház-tipus telepítését és elkészítését javaslom a kiskerttulajdonosoknak. A szélessége legyen hat méter, magassága pedig két méter. A palást íves kiképzésű, mert statikailag így a legellenállóbb. A váz építéséhez felhasználhatunk faanyagot, alumínium- vagy vascsövet egyaránt. Mindhárom alapanyag esetében gondoskodni kell a kellő alátámasztásról, a váz rögzítéséről. Az elkészített vázra kell felhúzni a fóliaborítást. Ezt palástnak nevezzük. E célra a 0,15 mm-es vastagságú fólia a legalkalmasabb. A szükséges szélességet úgy számítjuk ki, hogy lemérjük a palást kerületét és a föltíberögzítésre mindkét oldalon legalább egy-egy métert hozzászámítunk. Ma már különböző szélességű fóliákat lehet kapni, van 4,5; 8,5; 10 és 12 méter széles is. A javasolt fóliaház létesítése esetén a 12 méter széles fólia vásárlása szükséges. A fóliafelhúzáshoz is hozzákezdhetünk, kihasználva a jó időt. A felhúzott fólia alatt a talaj már nem hül le annyira, mint a szabadban, s a növényeknek jobb körülményeket tudunk biztosítani az ültetés idejére. A felhúzás első műveleteként 30 centiméter mély és 30 centiméter széles árkot ásunk a fóliaház két oldalán, közvetlenül a bordák mentén. Ezután a vázon található éles, kiálló részeket leeső fóliacsíkokkal betekerjük, hogy a felhúzandó fóliápálástot meg ne sértsük, ki ne szakítsuk. Ezt a munkát gondosan végezzük el, mert bármilyen kis sérülés esetén a szél könnyen kikezdheti, felszakíthatja a palástot. E munka végeztével kezdjünk a fóliapalást felhúzásához. Ezt a műveletet lehetőleg szélcsendes időben és legalább négyen végezzük. A ráhúzott fólia két végét az árokba helyezzük, kisimítva az árok vonalai mentén, és ideiglenes rögzítésképp földkupacokat dobáljunk bele. A gyors rögzítés után még dobáljunk mindkét oldalon súlyozásra földet. Ezután következik a fóliapalást kihúzása, kifeszítése. A műveletet az egyik oldalon kezdjük el. Megfogjuk a fólia A megyei székhelyű vállalatok, szövetkezetek exportjának alakulása Az utóbbi években robbanásszerűen emelkedtek a világ- gazdaságban a nyersanyagárak, amelyek következtében a külkereskedelmi cserearányok kedvezőtlenül alakultak népgazdaságunk számára. Mindez egyre inkább az érdeklődés homlokterébe állította az exporttevékenységet, s annak dinamikus és gazdaságos növelése, döntő tényezője lett gazdasági egyesúlyunk újbóli helyreállításának. A cserearányromlás számunkra azt jelenti, hogy ma ugyanannyi árubehozatalért lényegesen több terméket kell kiszállítani, mint korábban. S minthogy a népgazdaság jelentős — és évről évre növekvő behozatalra szorul — kényszerítő szükségesség, hogy ennek fedezetét a belföldi ellátás csökkentése nélkül meg is termeljük. Nem véletlen teháf, hogy minden lehetséges eszközt igénybe kell venni a gazdaságos export fokozására, beleértve az exportot serkentő beruházások kedvezményes és elsődleges hiteltámogatását is. A téli sarjadékhagyma olcsón és gazdaságosan hajtatható. Egyszerűen helyben, felszedés nélkül is elvégezhető. De a töveket felszedve, meleg talpon is hajtatható. A helyben történő hajtatáshoz melegágyi ablakra vagy fóliára van szükség. Olyan töveket szabad hajtatni, amelyekről ősszel nem szedtünk sarjakat. A hótól megvédett vagy megtisztított tövekre ráhelyezzük a melegágyi ablakokat. A kereteket trágyával vonhatjuk körül, így jobban megtartjuk a nap által termelt, illetve gyűjtött meleget. Éjjelente az ablakokat melegágyi takaróval fedjük le, hogy kisebb legyen a lehűlés. Ha fólia alatt hajtatunk, akkor az ablakok helyett a fóliát rakjuk majd a' hagyma fölé. A szedés annál hamarabb kezdődhet, minél napfényesebb a téli időszak. A hajtatás másik módja a melegágyi hajtatás. Ehhez a fagyok előtt föl kell szedni a töveket és hűvös helyen kell tárolni. A felszedett anyagot a tél folyamán bármikor lehet hajtatni. 15 C- fok körüli hőmérsékleten 4—6 hét elteltével lesz fogyasztható a hajtatott sarjadékhagyma. A hagymát lehetőleg minél vastagabb földrétegbe helyezzük úgy, hogy a levélnek csak 2—5 cm-es része maradjon ki. Ezzel a földbe rakott hagymarész szépen halványodik és tetszetősebb lesz az áru. Ha azt tapasztaljuk, hogy a növények levélcsúcsa sárgulni kezd, s a hagymatő pusztulásnak indul — e növények könnyen kihúzhatok a talajból, s gyökereik lilás rózsaszínűek — úgy a fuzá- riumos rothadás sanyargatja szélét és egyenletes, lassú emelésekkel feszítsük és igazítsuk a bordákhoz a fóliát. A feszítőerőt a beledobált föld adja. A munkát a másik oldalon is elvégezzük, majd szórjunk még földet az árokba körülbelül 30 centiméter magasságig. A fólia szabad végét ezután hajtsuk vissza és ezt is gondosan takarjuk be földdel. A tulajdonképpeni feszítőerőt tehát a fóliahurkába csomagolt föld fejti ki. Az így elkészített takarás minden szélnyomás ellen biztos védelmet nyújt. A végeknél a fóliát földdel telitöltött műanyagzsákokkal rögzítsük, úgy, hogy az összefogott palástra ráhelyezzük. Erre a célra az üres műtrágyászsákok kiválóan alkalmasak. Szellőzőnyílás egyelőre nem kell, bármilyen hosszúságú fóliaházat is készítettünk. Erre akkor kerüljön majd sor, ha a végek szellőzése kevésnek bizonyul. Ez esetben éles késsel kör alakú nyílást vágunk a paláston, mindkét oldalon. A kör átmérője legalább egy méter legyen. A szellőzőnyílásra majd fóliafedlapot kell helyezni. A fedlap szélesebb, mint a nyílás és mindkét oldalon túlér a bordákon. A fedlap két szélébe zsineget forrasztunk, ezzel tudjuk majd kifeszíteni és a földbevert karókhoz kötni. Mindezek után el kell végezni az ültetés, vetés előtti talajmunkákat. Az ősszel felásott talajt érett, átrostált istállótrágyával megszórjuk, négyzetméterenként 10—15 kilogrammot számolva, majd jól a talajba gereblyézzük. Ez£el tesszük lehetővé, hogy a kiültetett növények gyökerei a gyorsan átmelegedő talajban fejlődjenek. A fóliaház belső klímája nemcsak a növényeknek teremt optimálisabb feltételeket, hanem a talajkártevők is jobban elszaporodnak. Ezért a talaj kártevők elleni védelemre is most kell gondolni. A lótetű és pajorok ellen a Basudin, vagy a Lindános szuperfoszfát kiszórásával és a talajba keveredésével védekezhetünk. Ha mindezeket a munkákat elvégeztük, nyugodtan várhatjuk a megfelelő időpontot, amikor a növények vetését, kiültetését megkezdhetjük. R. F. hagymáinkat. A kórokozó kártételét, s a további megbetegedéseket a fertőzött növények megsemmisítésével szoríthatjuk vissza. A petrezselyem hajtatása Ha a petrezselymet csak a leveléért hajtatjuk, úgy négyzet- méterenként 2 g magot vetünk szórva vagy 10—15 cm-es sortávolságra. A hideg időszak kezdetén a fóliát ráhelyezzük. Vigyázni kell arra, hogy a szívleveleket ne sértsük meg, csak a külső fej- levelekiet szedjük le. Egész télen — a hőmérséklet alakulásától függően — 3—4-szeri szedésre számíthatunk, ha betegségmentesen tudjuk növényeinket nevelni. A leggondosabb ápolás mellett is előfordulhat, hogy lisztharmat támadja meg a növényeket. A petrezselyem levélzetén a megtámadott részeken fehér micélium- szövedéket (gombafonálszövedé- ket) észlelhetünk. A nagymértékben károsodott lombrészek sárgulnak, elhalnak. A kórokozó elleni védekezés szempontjából fontos a fertőzött növényrészek megsemmisítése, ezzel továbbszaporodásának csökkentése. A tünetek észlelésekor célszerű kéntartalmú növényvédő szerekkel, illetve azok valamelyikével permetezni. Jó hatású készítmények: a Thiovit 0,3 %-ban, vagy a Kolosul 0,3 %-ban. E permetezések természetesen csak többszöri ismétléssel hatásosak. A permetezések során a munka- és balesetvédelmi óvórendszabályokat szigorúan be kell tartani! Idegenforgalmi „ziccerek” Két kulturális program van előttem. Az egyiknek az a címe, hogy Események Magyarországon, 1977. Kiadta az Idegenforgalmi Tájékoztató Szolgálat programnapok szerkesztősége. A másik anyagot a városi tanácsok és járási hivatalok művelődésügyi osztályai, valamint a Bács-Kis- kun megyei intézmények vezetői állították össze. Az egyik az egész országra tekint ki, a másik megyei vonatkozásokat tartalmaz. Természetes az eltérés, bár természetellenesen nagyok a különbségek, hiszen szűkebb hazánkban egyre több országosan is figyelemre méltó dolog történik. Éppen az nyugtalanít, hogy mennyi minden marad ki az idegenforgalmi ajánlásokból! Jószerivel mindaz, ami immár rangot vívott ki, és méltó lehetne nemzetközileg is ifjabb kori jó hírünk öregbítésére. Nyilván senki sem kér számon ilyen esetben valamiféle arányos területi elosztást. De az mégiscsak feltűnő, hogy az idegenforgalmi programfüzetben Bács- Kiskunt egyedül a május 1-re időzített nemzetközi lovasnapok fémjelzik Kiskunhalason. Különösen akkor, ha több nyári szabadegyetemet sorol fel a gyűjtemény Szolnokról, Szegedről, Pécsről, Gyuláról. Igaz, nem valamennyit. De a kecskeméti óvodapedagógiai (június 27—július 2) vagy a bajai vízgazdálkodási (július 4—9) nyári egyetem is megteremtette már a maga varázsát. Mégis hiányzanak a felsorolásból. S még mennyi minden! A nóta szerint Szeged azért híres város, mert Tápéval határos. Ilyen logikával Kecskemétre a közeli Bugac fényei sugároznak vissza. Ha már így alakult ki — bármilyen hamisan is —, a pusztai, csikós romantika 'iránt fogékony csoportok figyelmét nem lehetne felhívni egyebek között a félágyházi Móra-emlékünnepsé- gekre, vagy a nemzetközi zománctelep augusztusra tervezett kecskeméti kiállítására? Szóval arra, amit akár a lörténelmi-mű- vészeti hagyományaink mai ápolása élményként tartogat, illetve amit az utóbbi évek közművelődési törekvései terítenek a lábunk elé. Két program, két tervezet, két ajánlás. Az egyik országos, és alig szemhunyorításra érdemesít valamit mindabból, ami Bács- Kiskunban történik. A másik megyei, és sok vonatkozásban országos igényű, sőt nemzetközi érdeklődésre számottfartó eseményeket sorakoztat fel. Aki nem közelíti ezt a kettőt egymáshoz, az világraszóló „ziccereket” hagy ki, vagyis nem értékesíti azt, ami csupán csak rajta múlik. —halász— A kiskőrösi Ligeti Károly lakótelep 4-es számú háztömbjének új lakásaiba 1975 őszén költöztek be a tulajdonosok. Akkor valamennyien nagyon boldogok voltak. E kedélyállapotukat azonban csak rövid ideig őrizhették meg a legfelső emeleten levők, akik már a legelső esőzéskor tapasztalták, hogy vízfoltossá vált f a mennyezet. És e beázás — mely a falat is beszennyezi, tönkreteszi — azóta ismétlődik, ha jelentősebb mennyiségű csapadék hull. Bár az esetről azonnal értesítették a kivitelezőt, a helyi vegyes- és építőipari szövetkezetét, annak dolgozói többször kísérletet is tettek a hiba kijavítására, de fáradozásuk eredménytelennek bizonyult. „Lehet, hogy e feladat meghaladja az építők szakmai képességét?” — teszik fel a kérA cím voltaképpen összefoglalása a szerkesztőségünkhöz nemrég érkezett közérdekű bejelentéseknek, melyek jogosságáról a helyszínen is meggyőződtünk. Az egyik levelet a Méntelek 57. szám alatt lákó Szabó Juliannától kaptuk, aki amiatt panaszkodik, hogy a környékbeliek által használt dűlőutakat gyakorta teszik tönkre az arra haladó erőgépek, teherszállító eszközök. A kerekeik vájta barázdákban hamar felgyülemlik a víz, a sár, s az ilyen — nemegyszer hetekig tartó — állapotok közepette roppant kínos még a gyaloglás is, biciklivel, motorral, vagy személyautóval pedig lehetetlen közlekedni. A MAGYAR NEMZETI BANK Bács-Kiskun megyei Igazgatóságának felmérése szerint megyei székhelyű ipari vállalatok és szövetkezetek — gyáregységek nélkül — a IV. ötéves terv időszakában mintegy 21 milliárd forint exportból eredő bevételt értek el. 1975-ben 72 százalékkal többet mint 1971-ben. Átlagosan minden 100 forint bevételből 16,36 forint exportból származott. Ebben az időszakban összes tevékenységük nettó árbevétele másfélszeresére növekedett. Az export dinamikus fejlődése ösz- szességében tehát kedvező volt, a népgazdaság érdekeivel megegyezett. Szólnunk kell azonban arról is, ami nem volt kedvező. Az exportot lebonyolító 81 megyei vállalat, szövetkezet stabil exportpiaca és annak megtartására való képessége még nem alakult ki. Erre utal, hogy e vállalatok és szövetkezetek több, mint fele 1975-ben kevesebbet exportált, mint korábban. A másik szembetűnő jelenség — különösen az iparban — az exportált termékek sokfélesége és gyors cserélődése volt, amely ugyancsak a piaci bizonytalanságra utal. Nem egy vállalat, szövetkezet egyszerre 15—20 féle termék exportjával is kísérletezett és termékeik zömét csak egy-két évig tudták piacon tartani. Más a helyzet a mezőgazdasági termékek exportjával, ahol a termény, zöldség, gyümölcs, állat és húsipari termékek mindenkor biztos piacra találnak. E területen viszont az export- volument részben időjárási tényezők, nem kis részben pedig a váltakozó termelési kedv inga- doztatták. A MEGYEI SZÉKHELYŰ ipar és a mezőgazdaság együttesen 4,2 —4,3 százalékkal részesedett az ország iparának, mezőgazdaságának, élelmiszeriparának összes tevékenységéből. Exportrészesedésük viszont csak 3,1 százalékot ért el. Termelő struktúrájuk exportképessége emiatt mintegy 26 százalékkal maradt el az országostól. Ez számszerűsítve 7,1 milliárd forint relatív exportelmaradást eredményezett öt év alatt. Az export szerkezetét elemezve megállapítottuk, hogy abból a megyei székhelyű ipar csak 10 százalékkal, az élelmiszeripar 66, a mezőgazdaság 24 százalékkal részesedett. Az élelmiszeripar nélküli struktúra relatív export- képessége az országosnak csak 39 százalékát érte el. Ez pedig 3,3 milliárd forint exportelmaradással ért fel annak ellenére, hogy az ipar lényegében 2,7-szeresére növelte export-árbevételét 1971- hez képest. Az ipari export közel 62 százaléka egyébként könnyűipari termék volt, ennek is több, mint a fele cipő. A MEZŐGAZDASÁG és az élelmiszeripar súlyáról, exportban betöltött szerepéről már szóltunk. Hiszen minden 100 forint árbevételből 24 forint mezőgazdasági nyersáru, 66 forint pedig feldolgozott élelmiszeripari termék volt. 1975-ben folyóáron 51 százalékkal exportáltunk több élelmiszeripari terméket, mint 1971- ben és több, mint kétszeresére nőtt a mezőgazdaság nyersáru- és borexportja. Ilyen mértékben növekedett az összes árukibocsátás is. Az eredmény vitathatatlan mégis szólnunk kell az ezzel .kapcsolatos problémákról. Az előirányzatok szerint a tervidőszakban 9883 vagon nyers zöldségárut kellett volna exportálni a mezőgazdaságnak. Ettől 1485 vagonnal maradt el. Még rosszabb a kép, ha az egyes évek tényadatait hasonlítjuk össze. 1972- ben érte el exportunk a csúcsot 2243 vagonnal. Ettől kezdve ez folyamatosan csökkent, 1975-ben már közel a felére, 1153 vagonra. Az V. ötéves tervelőirányzat is évi átlagban csak zatot bővítők sincsenek tekintettel ezekre az útvonalakra. Pedig a környék tanyáiban igen sokan laknak — közöttük iskolások és munkábajárók —, akik valamennyien csak errefelé járhatnak nap mint nap. De az ottani háztájikban gazdálkodóknak sem könnyű a helyzetük, hiszen a rettenetesen rossz útviszonyok ellenére is muszáj szállítaniuk takarmányt állataik részére. „Mi, máriahegyi és bogovics- falusi lakosok kérjük az illetékeseket, ha lehetséges, hagyják meg a régóta meglevő útjainkat olyan állapotban, mely lehetővé teszi a veszélytelen és viszontagság nélküli közlekedést!” — e kéréssel zárja sorait olvasónk. A harmadik levél is a megyeF. L.-né, Tabdi: Aki nem az előírt időn belül egyenlíti ki adótartozását, annak kamatot kell fizetnie. Az önök adója is részint ilyen okból növekedett az utóbbi időben. Ezen összeget aztán jelentősen módosította az illegálisan — engedély nélküli munkával — szerzett jövedelmük után megállapított adó, illetve községfejlesztési hozzájárulás. Ami pedig a behajtásra vonatkozó kényszerintézkedést illeti, azt indokolja a jelentős adóhátralékuk, valamint az a tény, hogy fizetési kötelezettségüknek nem kielégítő módon tesznek eleget. „Kismama” jelige, Kecskemét: Érdeklődésére közüljük, ha a GYES-en levő nő újabb gyermeknek ad életet, módja van választani, hogy igénybe veszi-e az öt hónapig járó — és az átlag munkabér teljes ösz- szegével egyenlő — terhességi-gyermekágyi segélyt, vagy pedig azonnal kéri a második baba utáni gyermek- gondozási segély folyósítását is. Általában aszerint döntenek az anyák, hogy melyik jogcímen kapnak több pénzt. Ezzel kapcsolatban további részleteket a 19/1974. (VII. 31.) számú munkaügyi miniszteri rendelet tartalmaz. Petróczl Kiss Pálné, Kiskőrös: Panaszát kivizsgáltattuk az illetékesekkel, akik arról tájékoztatták szerkesztőségünket, hogy a megyei élelmiszer kereskedelmi vállalat helyi AHC-áruházában történt üzletvezetői változás — meg az ezzel járó leltározási munkák — következtében szenvedett késedelmet az ottani kereskedelmi tanulók október havi ösztöndijának kifizetése. A pénzt végül is december közepén kaphatták csak meg az érdekeltek, közöttük az ön lánya is. 1405 vagon értékesítést irányoz elő, amely az 1972. évi csúcsnak mindössze 63 százaléka. Hasonló helyzet alakult ki a főzelékkon- zerv-exportnál is. Ebből 1975-re közel 30 százalékkal esett vissza az export-értékesítés bevétele 1972-höz képest. Az export csökkenése mellett romlott Na belföldi ellátás színvonala is, ami nyilvánvalóvá tette a termelési kedv rohamos hanyatlását, a termelést serkentő közgazdasági környezet romlását. Ez a jelenség gyors kormányzati beavatkozást tett szükségessé a folyamat megállítására és visszafordítására. A gazdaságok V. ötéves tervei egyelőre még nem tükrözik azt az optimizmust, ami az intézkedésektől várható lenne. Hozzá kell azonban tennünk, hogy a tervek még a hozott intézkedések előtt készültek. MINDEZEK áttekintése során megfogalmazódtak azok a tennivalók is, amelyek a jövőt illetően előbbre lendíthetik az export növekedését. Ezek: ■ Az iparvállalatok vezetőinek és e vállalatokat irányító felettes szervezeteknek céltudatosabban kell kiépíteniük kapcsolataikat a piackutató és külkereskedelmi szervezetekkel. El kell érni, hogy minden exportáló vállalat legalább egy-két olyan „vivő” termék gyártásának lehetőségéhez jusson, amelyeket hosz- szab távon, növekvő mennyiségben, gazdaságosan képes a külpiacokon értékesíteni. Ezek legyenek egyúttal a meghatározói is exportjuknak. Ez nem zárja ki a változó piaci igényekhez igazodni képes alapvető rugalmasság igényét, amely szükség esetén a gyors termékváltásban is kifejezésre kell, hogy jusson. Ám az sem lehet járható út, hogy az örökös termékváltásban nem alakul ki egy viszonylag szűk termékcsoport, amely meghatározhatná a megye ipari külpiaci tevékenységének arculatát. B A mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak minden adottsága megvan az export fokozására. Ehhez mielőbb olyan közgazdasági környezet megteremtése kívánatos, amely az ösztönzésben és árakban elismeri az élőmunka igényességét és a hozzáadott értéket megfelelően honorálja. ■ Az exportképességet növelő struktúraváltás minden bizonynyal fejlesztési igénnyel is jár. Köztudott, hogy a Magyar Nemzeti Bank minden egyéb igény kielégítése elé helyezi a konvertálható export árualapok növelését célzó gazdaságos beruházások hitelszükségletét. E lehetőséggel élni is kellene. Dr. Bányai Endre Rossz utakon viszontagságos a közlekedés! dést lapunkhoz küldött levelükben a panaszkodó olvasóink, akik már-már reménytelennek ítélik helyzetüket. Nos, mi is osztjuk eme aggodalmat, hiszen alighanem komoly bajok — például technológiai hiányosságok — találhatók azon tetőszerkezetben, melynek beázását hosszú hónapok óta képtelenek megszüntetni az építő cég szakemberei. A megoldás nyitjáról persze nem a mi dolgunk meditálni, határozni. Arra viszont kötelességünk figyelmeztetni: ezek a kiskőrösi családok a pénzükért cserébe jogosan tartanak igényt modern lakásaik rendeltetésszerű használatára, s arra, hogy a kivitelező szövetkezet végre tegyen eleget maradéktalanul a garanciális kötelezettségének! Levélírónk sok tanyai család nevében kéri az érintett mező- gazdasági nagyüzem vezetőit, hogy időnként gondoskodjanak a járműveikkel igénybe vett dűlő- utak rendbehozásáról, így a gö- dörnyi mélyedések feltöltéséről és a hepehupák egyengetéséről! Nagy János a kecskeméti Má- riahegyen élő emberek legégetőbb gondjáról szól, mikor leírja, hogy a lendületesen folytatódó széchenyivárosi építkezések következtében egyre nehezebb a térségben közlekedni. Több földút csaknem használhatatlan, mert a szaporán mozgó munkagépek és nagy raksúlyú fuvarozó járművek felhasogatják azok talaját. És baj az is, hogy a közműhálóSZERKESZTŐI ÜZENETEK székhelyről érkezett. Feladója, a Vacsihegy 10. szám alatt lakó Bodor Antal azért kesereg, mert a Vacsi út szilárd burkolattal be nem vont — és legalább egy kilométernyi — szakaszát víz- és sártenger borítja csapadék után. Hogy az erre lakóknak ilyenkor mennyi kellemetlenséget kell elviselniük, az talán ki sem fejezhető szavakkal, írja olvasónk, aki végezetül sürgeti az út további portalanítását, vagy legalább ideiglenes jelleggel történő kiépítését, járhatóvá tételét. Bízunk abban, hogy a közöltek- kel kapcsolatban vizsgálatot indítanak az illetékesek, akiknek megállapításáról, intézkedéséről ugyanezen rovatunkban szeretnénk beszámolni! „Postai dolgozónő” jelige. Baja: A postai alkalmazottak idén először kapnak nyereségrészesedést. Erre vonatkozólag a Postaügyi Értesítő tavaly megjelent 23. számában olvasható kollektív szerződés 33. paragrafusának 5. pontja tartalmaz konkrétumokat. Megnyugtatásul elmondjuk, a gyermekgondozási szabadságon levő nők is jogosultak a részesedésre. Másik kérdésére válaszolván arról tájékoztatjuk, hogy üzemi segély csak kérelem alapján folyósítható, feltéve, ha a rendelkezésre álló pénzügyi keret lehetővé tesz ilyen támogatást. Nem ez a helyzet a szakszervezet által adandó szülési segélynél, amit a megfelelő okmányok birtokában feltétel nélkül kell megkapnia a kismamának. özv. Szentkirályi Tóth Vlncéné, Kecskemét: Felkérésünkre intézkedett a városi tanács, amely megrendelte a Zsinór és a Bajcsy-Zsilinszky utca sarkán levő szivattyús kút leszerelését és helyette azonos rendeltetésű, de sokkal könnyebben kezelhető, úgynevezett ejektoros kút megépítését. A kivitelező, az Észak-Bács-Kis- kun megyei Vízmű Vállalat közölte, hogy a munkát igen rövid időn belül elvégzi. Térjék Béla, Kiskunfélegyháza: Mint az illetékesek informáltak, az ön főbérlője által lakott épület helyreállításáról az építésügyi hatóság gondoskodhat, a költségek azonban a tulajdon arányában terhelik majd az érintett személyeket. összeállította; Veiket Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 12-516. Téli sarjadékhagyma hajtatása Ü j lakások — beázó mennyezetek
