Petőfi Népe, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-06 / 31. szám

’AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 31. szán Ára: 90 fillér 1977. február 6. vasárnap HELYTÁLLÁS A MUNKÁBAN, A FEGYVERES SZOLGÁLATBAN Munkásőr egységgyűlés Kecskeméten Szombaton, délelőtt 10 órakor a Megyei Művelődési Központ nagy­termében a munkásőrség megyei törzse és városi egysége tartotta meg a munkásőrség megalakulá­sa 20. évfordulója alkalmá­ból ünnepi ülését. Az elnökség­ben helyet foglaltak Erdélyi Ig­nác, Terbe Dezső, a megyei párt- bizottság titkárai, Gáti József, a munkásőrség országos pa­rancsnokának helyettese, Németh Ferenc, a KISZ megyei Bizott­ságának első titkára, dr. Arvay Árpád, a megyei tanács titkára, dr. Fehér Géza rendőr ezredes, megyei rendőrfőkapitány, Lengyel Imre ezredes, megyei hadkiegészí­tő és területvédelmi parancsnok, Ter-Grigorjanc gárdaezredes és Artur Pavlovics Szemjonov gár­daezredes, a hazánkban ideigle­nesen állomásozó egyik szovjet alakulat parancsnokai, dr. Kőrös Gáspár, a városi pártbizottság el­ső titkára, Gádor József, a városi tanács elnöke, Putics József, a Magyar Édesipar vezérigazgató­ja, a munkásőrség első megyei parancsnoka. A munkásőrség országos pa­rancsnoka díszparancsának fel­olvasása után dr. Cserháti László, a munkásőrség megyei parancs­noka mondott ünnepi beszédet. Ebben vázolta a munkásőrség megalakulásának körülményeit, a testület fegyveres, szolgálati, tár­sadalmi, politikai és nevelési fel­adatait, a munkában való helyt­állást, azt az önkéntes társadalmi tevékenységet, amelyet munkás­őreink húsz év óta töretlenül vé­geznek. Az előadó szólt a, pártalap- szervezetek, szervezetek és párt- bizottságok jelentős segítségéről és felkészítő tevékenységéről, a társ-fegyveres testületekkel való együttműködésről. Végezetül kö­szönetét mondott a munkásőrök­nek és családtagjaiknak. Az ünnepi beszédet követően Terbe Dezső, a megyei pártbi­zottság titkára köszöntötte a munkásőröket, majd dr. Fehér Géza rendőr ezredes a társ-fegy­veres testületek nevében emléke­zett meg a munkásőrség húsz­éves évfordulójáról. Ter-Grigor­janc gárdaezredes a szovjet fegy­veres erők üdvözletét tolmácsol­ta, majd Putics József, a mun­kásőrség első megyei parancsno­ka emlékezett vissza a megala­kulás nehéz időszakára. A kecskeméti Petőfi Általános Iskola úttörőinek köszöntője után Űjvári Ferenc, a kecskeméti egy­ség parancsnoka tett jelentést a Szalvay Mihály nevét viselő egy­ség munkájáról. A szocialista versenymozgalomban a törzsből és a kecskeméti egységből öt pa­rancsnok kiváló parancsnoki jel­vényt, nyolcán pedig kiváló mun­kásőr jelvényt kaptak Az egység legjobb szakasza címét a Kecske­méti Konzervgyár szerezte meg, a legjobb raj címet pedig Holló Imre raja. Ezután Gáti József, a munkás­őrség országos parancsnokának helyettese kitüntetéseket adott át. A Haza Szolgálatáért Érdem­érem aranyfokozata kitüntetés­ben részesült Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság titkára. Húszéves Szolgálati Érdemérem kitüntetést kapott: Borbás Mik­lós, dr. Dekov Iván, Farkas Ist­ván, Kiss Sándor, Kocsis József, Koós Zoltán, Lakos Gáspár, Mol­nár Géza, Molnár Lajos, Sáfár József, Szabó Imre, Szekeres Mi­hály, Farkas Imre, Gálos László, Gyurász Mihály, Hévízi Mihály, Katona József, Kiss Gyula, Med­ve Mária, Molnár József, Mozga Kálmán, Noé László, Sebők An­tal, Sohajda Ferenc, Vida Ferenc. Rajtuk kívül a 15 éves Szolgá­lati Érdemérem kitüntetésben öten, a kitüntetés 10 éves fokoza­tában kilencen. Munkásőr Em­lékjelvény kitüntetésben tizenki­lencen részesültek. Gáti József hozzászólását köve­tően az előképzős munkásőrök tet­tek esküt, majd dr. Kőrös Gás­pár köszöntötte az egységgyűlést. A munkásőrség kecskeméti egy­séggyűlése az Internacionálé hangjaival ért véget. Az ünnepi gyűlést a húszéves fennállását ünneplő munkásőrség központi férfikarának műsora követte. G. G. • A Húszéves Szolgálati £rde«érem kitüntetettjei. (Tóth Sándor fel­vétele.) Zárszámadás megyeszerte Mind több szövetkezetben ké­szül el az elmúlt esztendő gaz­dálkodási mérlege és a gazda­ság idei üzemterve, amelyet együtt vitatnak meg a zárszám­adó közgyűlésen. Ezen a héten Csávolyon, Kelebián, Jánoshal­mán, Baján, Balotaszálláson és a Kecskemét melletti Kadafal- ván tartottak zárszámadást. Az ünnepélyes alkalomra vendége­ket is hívtak, hogy a nehéz, de sikeres év után pár órát kelle­mes környezetben együt töltse­nek. A kelebiai Rákóczi Csillaga Tsz pénteken délután tartott közgyűlést. A szövetkezet tagsá­ga 1976-ban a gabonatermesztés­ben jeleskedett, de jelentős be­vétele volt a baromfikeltetőnek, a víziszárnyas telepnek és a haltenyésztésnek is. Elemi kár érte a gazdaságot, de ezt para­dicsom terven felüli termeszté­sével igyekeztek ellensúlyozni a szövetkezet tagjai. Végeredményben több mint 3 millió forint a határszéli község szövetkezetének tiszta nyeresé­ge, amiből az idén folytatja a különböző ágazatok fejlesztését, a növénytermesztés további gé­pesítést. Az Európa szerte kere­sett spárgát 1977-ben 68 hektá­ron termeszti a kelebiai közös gazdaság. Kecskeméten a zöldségter­mesztés feltételeinek javulása óta nagyobb gondot fordítanak az ágazat fejlesztésére, a burgo­nya, s a zöldségfélék vetésterü­letének növelésére, A MEZÖ- TERMÉK iparszerű burgonya­termesztő társulásához a Törek­vés Tsz mellé a Magyar—Szov­jet Barátság is felzárkózott. Kecskemét két szövetkezete csak­nem kétszer akkora területen ül­tet majd burgonyát az idén, mint 1976-ban. A megyeszék­hely szövetkezetei a zöldségfé­lék termelői árának növelésére 100 hektárral emelték ezek ve­tésterületét. Az idén 400 hektá­ron termesztenek paradicsomot, sárgarépát, petrezselymet, para­dicsom alakú paprikát és ká­posztaféléket. A közös gazdasá­gok szűkös munkaerő-ellátottsá­ga mellett az igen dicséretes vállalkozás. A csepeli munkások verseny- felhívására elsőként válaszoló Bács-Kiskun megyei termelőszö­vetkezet a szántóföldi növény- termesztést kiegészítő létesítmé­nyekre költött 1976-ban jelentős összeget. Az Erdei Ferenc Tsz tagja a bojári sertéstenyésztő és hizlaló társulásnak, amelynek takarmányellátásához hozzájárul. Bábolnai rendszerű terményszá­rítót létesített, emellett üzemel­teti a vállalkozás takarmányke­verőjét, a társulás nagyüzemi hizlaldáján kívül az Erdei Fe­renc Termelőszövekezet ba­romfitelepét is ellátja táppal. Február második hetében jó­val több mezőgazdasági szövet­kezet tárgyalja meg tavalyi gaz­dálkodásának mérlegét, mint az előző* időszakban. A Bácskai és a Duna melléki Területi Szö­vetség körzetében egy hét alatt húsz közös gazdaságban lesz zárszámadás. A kecskeméti já­rásban az orgoványi Egyetértés, a jakabszállási Népfront Szak- szövetkezet, Kiskunfélegyházán a Petőfi, Tiszakécskén a Béke és Szabadság, valamint a Tisza- gyöngye, Kecskeméten a Törek­vés Termelőszövetkezet tartja évzáró és tervtárgyaló közgyű­lését a február 13-án végződő héten. K. A. • Az 1976. év egyik új létesítménye a hartai Erdei Ferenc Tsz ter­ményszárítója cs_ magtára. A takarékosságnak, a termény megóvásá­nak egyik eszköze. A Magyar Szocialista Münkaspärt Központi Bizottságának levele a megalakulásának 20. évfordulóját ünneplő Munkásőrséghez MUNKASÖRÖK! KEDVES ELVTARSAK! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága a Munkás­őrség megalakulásának 20. évfordulója alkalmából köszönti a munkás­őröket, a parancsnokokat, a testület egész állományát. Munkában, küzdelmekben és sikerekben gazdag húsz esztendő telt el azóta, hogy 1957 februárjában megalakult a Munkásőrség. Pártunk hivó szavára a legöntudatosabb dolgozók tízezrei léptek soraiba, s ra­gadtak fegyvert a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendjének, a nép hatalmának, szocialista vívmányainak a védelmére. A fiatal Mun­kásőrség, a néphatalom más fegyveres erőivel és testületéivel együtt, megalakulása napjától elszántan és hatásosan védelmezte, és oltalmaz­za ma is szocialista társadalmi rendünket, népünk vívmányait és nyugalmát. A Munkásőrség feladatának ellátása közben immár húsz esztendeje a szocialista hazafiság és az internacionalista szolidaritás szellemében neveli, formálja a felnövekvő nemzedékek új munkás­őreit, a haza, a nép szolgálatára. A Munkásőrség odaadóan betölti hi­vatását és teljesíti megtisztelő küldetését. ELVTARSAK! Sok munkásőr a testület megalakulása óta teljesít hűen szolgálatot: elismerés és köszönet illeti őket áldozatkészségükért! Tisztelettel kö­szöntjük azokat az alapító munkásőröket is, akik koruk előrehaladtá­val kiváltak ugyan az állandó szolgálatból, de szivükben rendíthetet­lenül a néphatalom elkötelezett őrei. Tízezrek léptek a régi mun­kásőrök nyomdokaiba, sok-sok órát, napot áldoznak szabad idejük­ből, hogy elődeikhez méltóan készen álljanak önként vállalt kötele­zettségeik teljesítésére. A Munkásőrség megbízható, szilárd támasza szocialista rendsze­rünknek, a szocializmust építő magyar népnek. A munkásöröknek si­került megvalósítaniuk azt a nem könnyű feladatot, hogy a termelő, alkotó munkában, a szolgálat ellátásában és más társadalmi kötele­zettségeik teljesítésében egyaránt kiemelkedően helytálljanak. Tár­sadalmunk méltán tartja számon, hogy a munkásőrok szolgálatuk el­látása mellett mindig ott voltak és példásan helytálltak, amikor ter­mészeti csapások vagy egyéb okok miatt az egész társadalom erejét kellett mozgósítani. A Központi Bizottság elismerését és köszönetét fejezi ki valameny- nyi munkásőrnek, parancsnoknak a két évtizeden át tanúsított példás helytállásért, munkáért. KEDVES ELVTARSAK! Hazánkban a szocializmus építésében nagyszerű eredményeket ér­tünk el. Pártunk egységes, erős népi hatalmunk szilárd. Hű, megbíz­ható barátaink vannak a világban. Népünk, hazánk megbecsülést él­vez nagy barátunk, a Szovjetunió, a testv>éri szocialista országok né­pei, az egész világ öntudatos dolgozói és haladó emberei előtt. Pár­tunk XI kongresszusa határozatainak végrehajtása, a fejlett szocia­lizmus építése tovább növeli a Magyar Népköztársaság tekintélyét, megbecsülését a világban. A Munkásőrség részese volt eddigi sikere­inknek, s meggyőződésünk, hogy részese lesz a jövőben is. A Magyar Szocialista Munkáspárt erőt, egészséget kíván minden munkásőrnek. Pártunk és népünk azt várja a Munkásőrségtől, hogy ezután is az eddigi elvi szilárdsággal, elszántsággal, áldozatkészség­gel teljesítse megtisztelő hivatását, szolgálja a fejlett szocializmus építését és védelmét. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Kádár János első titkár *g> P' TI ÚJ BOLTOK —VÁSÁRLÓI ANKÉTOK BRK összegzés az elmúlt évről Bács-Kiskun legnagyobb textil-eladója, a Bács megyei Ru­házati Kereskedelmi Vállalat 860 millió forintos tervvel kezd­te az 1976-os esztendőt, ami a negyedik ötéves terv utolsó évéhez képest 9,1 százalékos forgalomnövekedést jelentett. Az elmúlt tizenkét hónap eredményeit összegezve megállapít­ható, hogy összesen 837 millió forintos forgalmat értek el, tehát valamelyest lemaradtak a tervtől. Ha azonban áruféle­ségekként vizsgáljuk az eredményt, kedvezőbb a kép. Méter- és lakástextil-árukból 2,3, divat- kötöttcikkekből 4,4, cipők­ből 7,3, olcsó árukból 2, gyermekruhákból pedig 0,7 száza­lékkal adtak el többet mint 1975-ben, lemaradás csak a felső­konfekció áruk forgalmában tapasztalható, ez egyébként or­szágos jelenség. Az áruforgalom növekedésében, a BRK megfelelő eredményt ért el, hisz a megyei 1,1 vagy az országos 1,2 százalék helyett 1,6 százalékos * felfutással zárta 1976-ot. Ami a felső-konfékció- árukat illeti, megállapítható, hogy a kínálat — a gyártó vál­lalatok miatt — nem tartott lé­pést a kereslettel, különösen vo­natkozik ez a megfelelő mére­tű kabátokra, s egyéb cikkekre. A méret-problémákkal foglalko­zott a Belkereskedelmi Miniszté­rium is, ennek alapján ebben az évben a nem megfelelő áruk gyártásának megszüntetésével, il­letve a korábbinál kedvezőbb szabású cikkek megjelenésével lehet számolni, természetesen nemcsak a BRK, hanem a többi ruházati árukat, forgalmazó üz­letben is. A Bács megyei Ruházati Ke­reskedelmi Vállalat tavalyi ered­ményének elérésében nagy sze­Heti világhíradó A BKR-nél jelentős fejlődésre számítanak Megújul a Kiskőrös környéki szőlő- és gyümölcstermesztés 23 millió naposbaromfi Művelődés — irodalom — művészet 2. oldal 3. oldal 3. oldal 4. oldal 3. oldal repe volt a jó üzletpolitikának. Kecskeméten a Kéttemplom közben új bőrdíszmű boltot nyi­tottak és ideköltöztették a Nagy­kőrösi utcából azt a cipőárudat is, amelynek helyén az Olcsó Aruk Boltját alakították ki. Kis­kunfélegyházán a Csöpi, Kecs­keméten a Pajtás, Kiskunhala­son pedig a Tünde kisáruház ci­pőrészlegein tértek át korszerű önkiválasztó rendszerre. Külön kell említeni a bajai Bácska Áru­házát, amely a vállalat forgal­mából 18 és fél, a Duna-parti város ellátásából pedig mintegy 50 százalékkal részesedett. A BRK nemcsak a hagyomá­nyos vásárokon nyújtott kedvez­ményt a vásárlóknak, hanem — kockázati alapjának felhasználá­sával —, külön akciókat is szer­vezett, s így 15 millió forintos megtakarítás tett lehetővé. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom