Petőfi Népe, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-03 / 28. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1977. február 3. Biztató előjelek Mi várható a kertészeti termékek piacán A zöldség, gyümölcs és burgonya felvásárlásával, forga­lomba hozatalával foglalkozó megyei szövetkezeti kereskedel­mi vállalat — a MEZÖTERMÉK — vezetősége, hasonlóan a termelő egységekhez, ezekben a napokban értékeli az elmúlt évet és ezzel egyidőben tervet készít az idei esztendőre. Az 1977-es kereskedelmi forga­lom alapját a gazdaságokkal kö­tött éves termékértékesítési szer­ződések képezik. Vajon lesz-e több burgonya, zöldség és gyü­mölcs? Mi várható a kertészeti termékek piacán? A termelés fellendülése várha­tó a nemrég hozott intézkedések hatásaként. A megyei vállalat a tavalyihoz képest több mint 3 ezer vagonnal több áru, termék forgalmazására készül. Burgonyá­ból például ezer vagonnal több várható a megyében. A burgo­nyatermesztéssel foglalkozó ter­melőszövetkezetek közé belépett két jelentősebb gazdaság: a kis­kunfélegyházi Lenin és a kecske­méti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet. Mintegy 500 vagonnal több burgonyát várunk a háztáji gazdaságokból is. A nagyüzemekkel és a háztá­ji gazdaságokkal kötött szerződé­sek azt jelzik, hogy kedvezőbb ellátás ígérkezik retekből, salátá­ból, paradicsomból és papriká­ból. Lényegesen több sárga- és görögdinnye kerül a hazai piacok­ra. Lesz elegendő gyökérféle is. A jobb gyümölcsellátást ígéri, hogy sárgabarackból és meggy­ből — ha az időjárás engedi — ezer vagonnal több terméket vár­hatunk, mint az elmúlt eszten­dőben. A vállalat gondos tervet készített arra is, hogy ebben az évben pótolja a múlt év export­szállítási lemaradásait. A szerződéskötések a jelentő­sebb termelő gazdaságokban be­fejeződtek. Az évente 500 vagon­nál több terméket adó bázisgaz­daságok száma meghaladja a hú­szat. A vállalat az 1977. évi fel- vásárlási feladatait elsősorban a szerződéses termeltetés keretei között oldja meg. A nagyüzemi termelésben olyan szoros kapcso­latot alakítottunk ki, amely meg­Az új jogszabályokról 1977 január 1. napján lépett hatályba a kisajátításról szóló 1976. évi 24. sz. törvényerejű rendelet, a végrehajtásáról szóló 33/1976. MT. sz. rendelet, a kár­talanítási összeg kifizetéséről, va­lamint az értékkülönbözet meg­fizetéséről rendelkező 21 1976. PM. sz. rendelet, továbbá a ki­sajátítási eljárásban közreműkö­dő szakértőkről intézkedő 9 1976. 1M. rendelet a Magyar Közlöny 1976. évi 68. számában. az Állampolgárok széles körét érintő új rendelkezések főbb vonásai a következők: Az új szabályozás kizárólag az állam részére teszi lehetővé in­gatlan tulajdonjogának kisajátí­tás útján való megszerzését, ki­fejezésre juttatva ezzel a XI. kongresszus határozatában fog­laltakat, mely szerint a föld nem­zeti kincs, megkülönböztetett ter­melési eszköz. A szövetkezet és társadalmi szervezet kérelmére történt kisajátításnál a kérelme­ző használati és kezelési jogot kap a kisajátított ingatlanon. Az új jogszabályok a legna­gyobb változást a kártalanítás új szabályai tekintetében hozták, mivel megfelelő kártalanítást kí­vánnak nyújtani a kisajátított in­gatlanért azzal, hogy a kártala­nítás összegének a megállapítá­sát a jogszabályban meghatáro­zott tényezők együttes mérlege­lésével írják elő. Ezek a ténye­zők 3 fő csoportra oszthatók. A telek, a föld, az épület, egyéb építmény fizikai adottságai vagy­is az ingatlan adottságával kap­csolatos értékbefolyásoló szem­pontok (beépíthetőség, fekvés, művelési mód, műszaki jellemzők stb.) mint járulékos jellegű, té­nyezők, segítséget nyújtanak a valóságos forgalmi érték meg­határozásához. Az új jogi rendelkezés szerint figyelembe kell venni a hosszabb időt — legfeljebb 5 év alatt szé­lesebb körben kialakult forgalmi értéket. Ez azt jelenti, hogy nem a napi árak, nem is az 5 év mechanikus átlagolása alapján történik a forgalmi érték meg­állapítása. A szélesebb körben kifejezés pedig nemcsak a kér­déses utcában, hanem a környék, építési övezet, a település hason­ló adottságú részeinek figyelem- bevételére utal. FONTOS új rendelkezés, hogy ha a tulajdonos az ingatlant a kisajátítást megelőző 10 éven be­lül szerezte, a kártalanítás meg­állapítása során állampolgár tu­lajdonában álló ingatlan esetében figyelembe kell venni a szerzés­kori értéket is. Kivétel ha az in- gatlaní. a „kisajátítással érinteti beköltözhetően úgy adja át, hogy cserelakásra sem ő, sem a bérlő, vagy egyéb használó nem tart igényt, illetve ha a tulajdonszer­zés ugyan 10 éven belül, de örök­lés útján történik. Hangsúlyozni kell, hogy a kár­talanításnál az összes tényezők együttes mérlegelése és figye­lembevétele alapján kell eljárni. Ezzel megszűnt a korábbi téte­lenkénti ajánlat és értékelés, az egész ingatlanra vonatkozó egy­séges forgalmi árat kell megál­lapítani. Így, ha nem üres a lakás és emiatt értéklevonás szüksé­ges, azt az egész ingatlan együt­tes értékéből kell levonni. Az új jogi szabályozás ebben az esetben kiemeli, hogy akkor számít lakottnak az ingatlan, ha bízhatóan lehetővé teszi a terme­lés évközben történő folyamatos figyelemmel kísérését. A várha­tó árualapok pontos számbavéte­le fontos érdeke mind a termelő­nek, mind a forgalmazónak. A jelentkező árutöbbletek átvételé­re való időbeni felkészülést csak az igazán kétoldalú, jól összehan­golt partneri kapcsolatok teszik lehetővé. A háztáji gazdaságok termelé­sére az eddiginél is nagyobb súlyt helyezünk. A szerződéskötések során már a vállalat telephelyén — gyors ügyintézéssel — a kis­termelők is igénybe vehetik a különböző kedvezményeket. Pa­lántákat, vetőmagot és gyümölcs­fa-csemetét kaphatnak. Palántázó gépet, fóliatakarógépet kölcsön- zünk, továbbá fóliát adunk ked­vezményesen. Néhány különösen munkaigényes zöldségfélénél elő­leget juttatunk. Növeli a szerződéses termelte­tés jelentőségét, hogy az idén elő­ször mind a nagyüzemek, mind pedig a háztáji gazdaságok a megállapodás alapján értékesített áruikért többet kapnak, mint a szabadon felkínált termékeikért. Laczkó Tibor Veszélyes február A súlyos munkahelyi balesetek 74 százaléka akkor következik be, amikor a barométer süllyed. Ha viszont szép időt jelez, gondol­kodó és cselekvőképességünk is­mét normál szintre emelkcdiic. Egy nagykiterjedésű ipari öve­zetben ötven éven át folytatott kísérletsorozat titán erre a követ­keztetésre jutott az Egyesült Ál­lamokbeli Cincinatti egyetemé­nek kutatócsoportja. Azt már régóta tudjuk, hogy az időjárási viszonyok kihatnak az ember hangulatára, fokozzák a reumatikus fájdalmakat, egy sor hatásról azonban mindmáig nem tudunk. Amikor például csökken a légnyomás és a fül­ledt meleg jelzi a vihar köze­ledtét, az emberi test szövetei az emésztőszervekből nagy mennyi­ségű vizet vesznek fel, olyany- nyira, hogy a láb kerülete oly­kor 2 cm-rel is megnövekszik. A Star című napilag ismerteti az időjárás és az egészségi álla­pot kapcsolatát tükröző statiszti­kát. E szerint az év legegészsége­sebb hónapja a június, a legke­vésbé egészséges pedig a febru­ár. Áprilisban sok, októberben kevés szemgyulladás fordul elő, februárban több, júniusban keve­sebb a fülgyulladás, januárban gyakoribb, júliusban szinte nem fordul elő torok- és mandula­gyulladás. Kettős siker HÁZ NAGYSÁGÜ SZERSZÁMGÉP cserelakást kell adni. Hangsú­lyozni kell, hogy a jövőben cse­relakásként csak tanácsi bérlakás adható. Így a tanácsi értékesítésű (szövetkezeti) lakás nem minősül cserelakásnak. Nem kell cserela­kást juttatni, ha a használó cse­relakásra vonatkozó igényéről le­mond, vagy ugyanabban a város­ban beköltözhető lakása van. Csere helyiséget az esetben sem kell adni, ha a használó a helyi­ségben gyakorolt tevékenységét nem folytatja. Az új jogszabály célja, hogy a jövőben több kisajátítási kárta­lanítás záruljon le cserekártala­nítással. Erre ösztönöz az a ren­delkezés, mely szerint ha a ki­sajátított ingatlannál értékesebb a csereingatlan, akkor a tulajdo­nos kedvezményeket kaphat az értékkülönbözet megfizetésére, sőt mentesíthető is az értékkü­lönbözet megfizetése alól. AZ ÜGYNEVEZETT mértéken felüli ingatlan kisajátítása esetén — ha a tulajdonos elidegenítési kötelezettségének önhibájából nem tett eleget — csak 50 szá­zalékos kártalanításra tarthat igényt. A kártalanítás megállapí­tása során pedig minden esetben figyelmen kívül kell hagyni a luxuskivitelezést, továbbá a tu­lajdonos részére a szerzéshez 10 éven belül nyújtott vissza nem térítendő állami és munkáltatói támogatás összegét — a szociál­politikai kedvezmény kivételé­vel. A kártalanítás mellett az új ki­sajátítási jogszabályok a legje­lentősebb változást a hatásköri szabályok tekintetében hozták A kisajátítási, államigazgatási hatóságok általános I. fokú kár­talanítás megállapítási hatáskört kaptak, a társadalmi szervezet és szövetkezet kártalanítási ügye pe- ' dig véglegesen igazgatási sza­kaszban zárul le, ezék igényei­ket perre nem vihetik. A kártalanítás megállapítása a jövőben a bíróságokkal azonos módon történik, így a bírósági gyakorlat közvetlenül visszahat az államigazgatási gyakorlatra. Figyelmet érdemel, hogy csere- ingatlannál az egyezségnek csak az elfogadásra kell kiterjedni, a különbözet tekintetében az igaz­gatási osztály, illetve a’ bíróság dönt. Eljárási garancia, hogy a csereingatlanra szakértőt kell be­vezetni, véleményét ismertetni kell. Az értékkülönbözet és a ka­mat tekintetében történő mente­sítés lehetőségére a jogosultat figyelmeztetni kell. A kisajátítás ténye miatt fel­lebbezésnek és panasznak van helye, a kártalanítás kérdésében a határozat jogerőre emelkedése után bírósági út igénybevételére van lehetőség. Szövetkezeitől, társadalmi szervezettől történő kisajátítás esetében a bírósági út igénybevétele kizárt. AZ MT RENDELET 65 pa­ragrafusa szerint ha a kisajátí­tási kérelmet a rendelet hatály­balépése előtt nyújtották be, az államigazgatási eljárást a koráb­bi jogszabályok alapján kell be­fejezni, és ezekben az ügyekben a kártalanítást a bíróság állapít­ja meg. A bíróságnak — ha a kártalnítás megállapítására 1977. január hó 1. napja előtt jogerős határozatot nem hozott, a kárta­lanítás összegét az új jogszabá­lyok rendelkezéseinek alkalma­zásával kell megállapítani. Dr. Kerék Lajos megyei főügyész-helyettes A képen látható családi ház nagyságú óriás szerszámgépet az NDK-beli Ascherslebenben levő gyár állítja elő, szovjet megren­delésre. A géppel 5000 mm hosz- szú, 2500 mm széles présszerszá­mok készíthetők majd (pl. autó- karosszériák elemeinek sajtolá­sához). Az elkészült gépet — főbb elemeire szétbontva —, 15 vasúti vagonban szállítják el a megrendelőnek. Napjaink technikai fejlődésé­nek egyik jellemzője a gigantiz- mus, amely arra készteti a szak­embereket, hogy egyre nagyobb megmunkálógépeket hozzanak létre, a mind nagyobb méretű alkatrészek elkészítéséhez. Még csak karcolások — Kisfiam, miért nem váltot­tál ebédjegyet erre a hétre? A „kisfiú” katonasorban levő fiatalember. Fizikai munkás. Le­gyint, mintegy jelezve, hogy nem tragédia. — Elfelejtettem ... A hangja azonban árulkodik. Bosszúság érződik belőle. — Nana. Hiszen a múlt héten is áradoztál, milyen jó az üzemi kaja. Meg, hogy bárcsak kezdet­től fogva befizettél völna ... Jö­vő hétre ki ne maradj már. — Pedig akkor se váltok ebéd­jegyet. A munkatársaim se! □ □ □ Ahá, emögött több van. Olyan dacos határozottság, hogy sarkall a kipuhatolózásra. ■» — Valamelyik bolondos rábe­szélt benneteket, és ti „szolidári­sak” vagytok, mi?... Apropó. Mikor a szomszéd faluban dol­goztatok, és kivitték nektek — autóval az ebédet, semmi bajo­tok nem volt. Rendszeresen meg­vettétek a jegyet — heteken át. Csak azt ne mondd, hogy most, mikor a telepen dolgoztok, ké­nyelmetlenebb beülni az ebédlő­be, mint... — Ne is faggass. Űgyse fize­tünk be. Nem halunk bele, ha itt­honról viszünk valamit. — De az nem főttétel. Miért kell szárazkoszton végigdolgozni a műszakot, mikor helyetekben van az ízletes, meleg étel?-- Akkor se megyünk abba a roh.adt ebédlőbe, mondtam már. Mi kibírjuk így is. Makacs a gyerek. Ismerem. Ha • Felszabadult öröm a parancs után. Katonai ünnepélyre sorakoztak a határőrök Kelebián. Vidáman, ki-ki dudorászva, vagy fütyörész- ve igyekezett a körletből az ala­kulótérre. A vezénylőtiszt indu­lást parancsolt, s az alegység be­osztottjai katonás rendben ér­keztek a klubszobába, ahol a magasabb elöljárót, Vasmanszki Károly határőr-alezredest várták. A parancs ismertetése követke­zett. A határőrök szorosan egy­más mellett ülve, feszült figye­lemmel hallgattak. S amikor a szocialista versenymozgalomban nyert Egység Élenjáró Alegysége és a Határőrség Kiváló Raja címet adományozó országos pa­rancsnoki parancsot megismer­ték, az arckifejezésekből érteni lehetett; mindenki elégedetten vette tudomásul a kollektíva, az egyének munkájának elismerését. A kelebiai határállomáson szol­gálatot teljesítő katonák az 1970- es évek legeredményesebb eszten­dejét hagyták maguk mögött. 1976-ban ugyanis mind a hiva­tásos, mind a sorozott állomány magas szinten teljesítette a po­litikai és a határőrizeti feladatát, a szocialista versenymozgalom követelményeit. Egész évben fo­lyamatosan, megszakítás nélkül, éberen vigyázták a határt, s több bűnözőt csíptek fülön. Biz­tonságosan, gyorsan és kulturál­tan kezelték az útleveleket, sok hamis, vagy érvénytelen útiok­mányt fedtek fel. A kelebiai ha­tárőröknek pedig 1976-ban meny- nyiségileg is több munkájuk volt, mint a korábbi évben, mert az utasforgalom 15,62 százalékkal növekedett az 1975-ös évihez vi­szonyítva. A szocialista versenymozga­lomban önként benevezett kato­nák közül öten a Határőrség Ki­váló Katonája, tizennégyen az Egység Élenjáró Katonája címet nyerték. Nagy Sándor madarasi lakos, az Irodatechnikai Vállalat dolgozója — aki a múlt év vé­gén szerelt le — kétszer a Határ­őrség Kiváló Katonája, egyszer az Egység Élenjáró Katonája cí­met nyerte el. Szappanos Lajos határőr, kunszállási lakos, a megyei Építőipari Vállalat dol­gozója. az Egység Élenjáró Kato­nája lett. A kelebiai határőrök — az alegységnél működő párt­ós KISZ-alapszervezet mozgósító munkája révén, fegyelmezetten, egymást segítve, kollektív mun­kával tudták teljesíteni a köve­telményeket, s ennek tudatában végzik a munkát 1977-ben is. Gazsó Béla A „ Vaskapu” vízierömű új éve A „Vaskapu” vízierőmű, Jugo­szlávia legnagyobb elektromos energia-előállító üzeme 110 me­gawatt teljesítőképességgel „meg- növekedve" kezdte meg az új esztendőt. Az eddigi áramfejlesz­tő kapacitásához képest ez 11 százalékos többletet jelent. Az erőmű dolgozói minden nagyobb beruházás, ráfordítás nélkül ér­ték el ezt az eredményt. Tavaly ugyanis rendszeres méréseket, vizsgálatokat végeztek, amelyek során megállapították, hogy a Duna potenciáljának ésszerűbb kihasználásával az erőmű áram­fejlesztő gépcsoportjainak kapa­citása 10—15 százalékkal növel­hető. Évente mintegy 100 millió kilowattórával több elektromos energiát nyernek így. A „Vaskapu” vízierőmű dolgo­zói 1976-ban az évi termelési ter­vet 12 százalékkal túlteljesítet­ték, vagyis terven felül 600 mil­lió kilowattóra energiát termel­tek Ezen kívül százszázalékos volt az üzemkihasználás — vagy­is előre nem látott leállások és hibák nem fordultak elő a „Vas­kapu” vízierőmű termelésében. (BUDAPRESS—TANJUG) most tovább forszíroznám, még- inkább megkötné magát. Ráha­gyom. Fogadom, mindjárt el­mondja az okot magától is. Jól sejtettem. Csak úgy siste­reg belőle. □ □ □ — Nem vagyunk hajlandók „él­vezni” az irodista kisasszonyok fintorait. Ö, hogy húzzák az or­rukat, mikor a mi csoportunk is megjelenik, és véletlenül úgy jön ki, hogy a közelükben kell leül­ni. Mert máshol nincs hely... És hát ugye, a munkásnak szaga van. Olaj meg festék ... Mert még ott nem tartunk, hogy az ebédlőbe is átöltözzünk ... Hát bennünket ne nézzenek ki azok az incifingi csajok! — A. ez túlérzékenység — csi- tít.om, bár nálam is lölszalad a pumpa, s érzem, tudom — szin­tén úgy tennék, mint ők. Persze, ez nem elintézése a dolognak. — A helyetekben azért is ott ebédelnék. — Miért? Mivel vagy­tok ti alacsonyabb rendűek, mint ők odabent a jól temperált iro­dában ... Azzal, hogy meghátrál­tok, ha akarjátok, ha nem, a ki­sebbrendűségi érzéseteknek en­gedtek. Ez kellett csak a fiúnak! — Kisebbrendűek?! Mi vol­nánk azok? A mi kezünkben szakma van! Több iskolát végez­tünk, mint az affekta hölgyikék legtöbbje. Jórészüknek még érett­ségije sincs. És akinek csak az van| mit tud igazán?... Na jó, kár ezen beidegesedni... Csak tudod, mi a röhej? — Mikor va­lami kartont állítanak ki az em­berről, és az a kényeskedő nő, aki — láttam már — a „fej” szót el- ipszilonnal gépeli, iskolai végzett­ségemnek csak azt írja be a rubrikába, hogy „8 általános”. Mintha a szakmunkás-iskola nem számítana végzettségnek. Holott, ha jól tudom, meg annyiszor han­goztatják is, — középfokú okta­tási forma. S mikor megemlítem az adminisztrátorkának. kikéri magának; ő csak tudja, mit lehet abba a rovatba beírni. — No, de lekések a buszról — siet a nagykabát-vétellel a fia­talember. □ □ □ Jó kiállású, takaros öltözetű, vidám ifjúmunkás. Ilyenek a szaktársai is. Ők most úgy vélik, hogy ezzel már „vissza is fizet­nek” az irodista lányok kekksé- géért. Megmérgesedtek, és így döntöttek: nem váltanak ebédje­gyet. Fúljanak meg gőgjükben azok a procc nőcik. Egyéb nem fáj ezeknél a le­gényembereknél? Olyasmit nem is sejtenek, hogy ha az önérzetü­kön esett, apróbbacskának látszó sérelmeket szó nélkül hagyják, abból majd — legalábbis az ő mikrokörnyezetükben — furcsa átértékelődés lesz? A kabát begombolva, még csak a cipőn kell egyet-kettőt vonni a kefével. Még kikívánikozik be­lőlem. — Nemrég volt nálatok is be­számoló gyűlés... Látod, vala- melyitek szólhatott volna ilyen tapasztalataitokról. Az ebédlő dolgában ti vagytok a csacsik. Fütyüljetek rájuk. Az iskolai vég­zettség különös értelmezése már komolyabb ügy. S nemcsak nála­tok van így. Laczy Endre, az Épí­tők Szakszervezetének megyei tit­kára szintén felvetette az SZMT- ülésen, hogy sok helyen nem tün­tetik fel a különböző személyi iratokon iskolai végzettségnek a szakmunkásképzőt, — csak a 8 általánost. Pedig jó lenne továbbgondolni, miként jár ilyen „pici” elnézések­kel, — amik bürokratikus meg­szokássá csontosodnak idővel — a szakmunkás-íképesítés „öntu­datlan” leértékelése. Ami, szintén „öntudatlanul”, bizonyos úrhatnám rétegnél a fiatal — s idős — munkásokkal való lekezelő magatartásban is megnyilvánul. Hogy például az irodán „kegyet gyakorolnak” ve­lük, mikor sorsuk, ügyük-bajuk odaviszi őket. Éppen készülök ennek bővebb kifejtésére, mivel látom, hogy az a busz várhat még. A gyerek szép komótosan mos kezet a fürdőszo­bában. A nyitott ajtón át a tü­körből figyel rám, elnézően mo­solyog. — A beszámoló értekezleten? Nem akartam ünneprontó lenni. Az asztalnál ült az a Ciliké is, akire — meséltem a jómúltkor — rácsaptam az ajtót... Tudom, tu­dom, gyáva megalkuvó vagyok, hogy nem nyitottam ki a szá­mat. De nem szeretem, ha nekem olyan emberek papolnak, mint ő is. A drága ... □ □ □ ... Ja igen, eszembe jutott. Ez a Ciliké drága egy éve még nap mint nap együtt volt a srácokkal a Miniklubban. Természetes volt az általános tegeződés. Aztán oda­került az irodára, ahol a fiúk melósok. „Szia Cili! Szeretettel köszöntünk körünkben...” — kedveskedett neki a gyerek, mint régi klubbeli havernak. Mire az édes. — Nem tudom, mikor őriztünk együtt disznót! — És megvetően végigmérte. — Ügy tett, mintha csak a kék munkaruhától irtó­zott volna. Tóth István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom