Petőfi Népe, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-27 / 49. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A közös gazdaságok döntő többsége nyereséges PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 49. szám Ára: 90 fillér 1977. február 27. vasárnap Február utolsó napján a fiilöpházi Zrínyi Szakszövetkezet mérlegbeszámolójával ér véget a megyében a közös gazdaságok zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlése. Január 20-a óta, kevés kivétellel a jól szervezett, lelkiismeretes munka szép eredményéről adhattak számot a szövetkezeti vezetőségek. Szerepe volt ebben az 1976. januárban életbe lépett új, közgazdasági szabályozókhoz való alkalmazkodásnak, az előrelátó tervezésnek, az elemi károk okozta helyzet gyors felismerésének és a kiútkeresésnek. Jellemző, hogy tíz év óta nem vetettek annyi másodnövényt a szántóföldön és a kertészetben, mint tavaly. Az iparszerű eljárás alkalmazásának, a kalászos gabona- és a kukoricatermesztés fejlesztésére fordított tízmillióknak is beérik a gyümölcse. Az állami gazdaságok termésátlagait megközelítő mennyiségű kenyérgabonát takarítottak be a közös gazdaságok Bács-Kis- kunban. 1975-ben 34,2 mázsa, A 60. évfordulóra készülnek a szövetkezeti ipar szocialista brigádjai A Csepel Vas- és Fémművek szocialista brigádjainak mun- kaverseny-felhívása a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának munkasikerekkel való köszöntésére az államihoz hasonlóan a szövetkezeti ipar üzemeiben, műhelyeiben is egyetértő visszhangra talált. Bács-Kiskun 49 ipari szövetkezetének szocialista brigádvezetői kollektíváik nevében az e hónapban megtartott megyei értekezletükön nyilvánították ki csatlakozásukat a csepeli felhíváshoz. A tanácskozáson tíz szövetkezet brigádvezetője kért szót, hogy a tagság zömét tömörítő kis közösségek versenyfelajánlásait ismertesse. A szövetkezeti ipar megyei egységeinek kollektívái között szép számmal akadnak olyanok, amelyek azt vállalták, hogy az idei tervüket már november 7-re teljesítik. Az adottságoktól függően az előirányzatok év vége előtti megvalósítására szintén születtek felajánlások. Általánosan jellemző a munkahelyi közösségeknek a selejt csökkentésére és a minőség javításéira való törekvése. A tár- sadalmimunka-felajánlások között azok vezetnek, amelyekkel az óvodai és bölcsődei helyek számának gyarapodását akarják elősegíteni. A versenyvállalásokban tükröződik a kollektíváknak az az eltökéltsége, hogy a párt-, és a szövetkezeti irányító szervek által meghatározott feladatoknak minél jobban eleget tegyenek. Így fogalmazódtak meg például az export növelését célul tűző felajánlások. A Kiskunfélegyházi Cipész Szövetkezet szocialista brigádjai az idén a tervezettnél 12 ezer párral több cipőt gyártanak szovjet, illetve mongol kivitelre. A Lajosmizsei Kefe-, Seprű-, Fa- és Vas Ipari Termékeket Gyártó Ipari Szövetkezet tagsága a tőkés export növelésével akar jól megfelelni a követelményeknek. A Bácsbokodi Vegyesipari Szövetkezet szocialista brigádjai azt ajánlották fel, hogy az idén 10 millió forinttal növelik a termelési értéket. A kis közösségek az Ikarusznak készítenek egyes autóbusztípusok utasterének berendezéséhez alkatrészeket. Szép felajánlással állt elő a Katymári Vegyes- és Építőipari Szövetkezet Táncsics, Kossuth és József Attila szocialista brigádja is: a múlt évihez képest 2 millió forinttal növelik termelési értéküket. A Táncsics brigád a helyi általános iskola 7. és 8. osztályát patronálja, segít a fiataloknak a pályaválasztásban. A szövetkezet Gagarin szocialista brigádja termelésének 15 százalékos Nyolcezer kisiskolás beíratása előtt Az idén szeptemberben több mint nyolcezer, hatodik életévét betöltött kisgyerek kezd ismerkedni a betűvetéssel és a matematika elemeivel Bács-Kiskun megyében. Első látogatásukat március 1—15 között teszik meg az iskolákban, ahol szüleik bemutatják a kicsinyeket jövendő tanítóiknak. A tankötelezettségi törvény, illetve a rendtartás előírásai szerint március első két hetében az alapfokú tanintézeteket idén azoknak a szülőknek kell felke- 5 resniük, akiknek gyermekei 1970. | szeptember 1. és 1971. augusztus , 31. között születtek. Személyazo- í nossági igazolványt és körzeti or- | vosi-, illetve gyermekorvosi iga- j| zolást kell magukkal vinniük, ez fi utóbbi tanúsítja azt, hogy a | fiatalok elérték az iskolába já- ?| ráshoz szükséges testi fejlettsé- Ifi get. ' A beiratás általában a lakó- rj hely szerint illetékes oktatási in- ; tézmények igazgatóságán törté- I nik, kivéve azokat a városokat — így Kecskemétet is —, ahol falragaszokon értesítik a lakosságot a szokásostól eltérő gyakorlatról. A megyeszékhelyen várhatóan több mint ezerötszáz elsőosztályos j, tanuló fogadásáról kell gondos- ' kodni, s ez a nagy létszám szá- 1 mos nehézséget okoz az általános iskoláknak. A városi tanács művelődésügyi osztálya a taninté- . zetek arányos megterhelése cél- f- jóból központilag szervezi meg ■ a belterületen lakó szülők gyermekeinek beiratását. Ennek h gyakorlatnak az a lényege, hogy nem a szülők választják ki a tanintézetet, ahová gyermekeiket járatni kívánják, hanem az igények és a lehetőségek mérlegelését követően, központilag osztják el az iskolakezdő diákokat. Csak így tudják megoldani ugyanis, hogy az első osztályos tanítók mindegyike hozzávetőleg azonos létszámú tanulócsoporttal foglalkozzon. A Kecskemét belterületén lakó tanulók beiratásait március 7—12. között, a városi tanács épületében szervezik meg. A beiratásokat országszerte iskolaérettségi vizsgálatok követik. Az óvodákba járó gyermekeknél a rendszeres tanulás megkezdéséhez szükséges szellemi fejlettség mérését magukban az intézményekben végzik el. Azokat a jövendő elsősöket pedig, akik nem voltak óvodások, az iskolákban vizsgálják meg a pedagógusokból és pszichológusokból álló bizottság tagjai. Ennek időpontjáról a tanintézetek a beira- tást követő egy hónapon belül értesítik a szülőket. Ugyancsak az" óvodai nevelést nélkülöző gyermekek számára szervezik meg sokfelé a megyében az iskolaelőkészítő foglalkozásokat. A tavaszi és a kora nyári hónapokban azokban az oktatási intézményekben, ahol megfelelő létszámú csoportot tudnak kialakítani, 75 órás tanfolyamot rendeznek. A gyermekeket megismertetik a közösségi viselkedés szabályaival, és hozzászoktatják őket a rendszeres ismeretszerzéshez szükséges tudatos figyelemhez. P. M, növelésére tett felajánlást. A brigádtagok, mint határőrközség lakói erősítik kapcsolatukat a határőrséggel. A Jánoshalmi Bácska Építő- és Vegyesipari Szövetkezet kollektívája azzal jeleskedik a munkaversenyben, hogy 2 százalékkal túlteljesíti 100 millió forintos ez- évi előirányzatát., A túlteljesítésből a szolgáltató részlegek is jelentős mértékben kiveszik részüket a termelési értékük 100 ezer forintos növelésével. November 7-re, a határidő előtt nyolc nappal befejezzük a 120 ezer francia exporttá készülő szállodai állvány gyártását — így szól a Kerekegyházi Fa- és Szolgáltatóipari Szövetkezet dolgozóinak egyik vállalása. A Kecskeméti Épületkarbantartó és Szolgáltató Ipari Szövetkezet tagsága azt ajánlotta fel, hogy az idei tervét már a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára teljesíti. Ugyanezt tűzték ki célul a Félegyházi Asztalosipari Szövetkezet brigádjai is. A Kiskunmajsai Cipész Szövetkezet kollektívája november végéig fejezi be a tervét a 60. évforduló tiszteletére. A szövetkezeti ipar szocialista brigádjai az említetteken kívül még főként a szolgáltatások növelését célzó — számos vállalást tettek az V. ötéves terv idei feladatainak megoldására, a nagy évforduló méltó ünneplésére. A. T. S. • Tárcsával porhanyitják a talajt a bajai határban. 1976-ban 43,2 mázsa volt a szövetkezeti búzatermés átlaga. A megye három termelési körzetében ezt meghaladó kenyérgabonatermést takarított be számos szövetkezet. A kedvezőtlen talajadottságú pálmonostorl Keleti Fény Tsz 42,4, a kecskeméti Magyar- Szovjet Barátság 43,8, a kunszent- miklósi Egyetértés Tsz 41,5 mázsa búzát termesztett hektáronként 1976-ban. 800—1000—1500 hektár szántóterületen a szabadszállási Lenin Tsz-nek 52, a jánoshalmi Petőfi Termelőszövetkezetnek 50.1, a bátyai Piros Paprika Tsz- nek 54,4, a bácsbokodi Aranykalász és a Borotai Termelőszövetkezetnek 52,4 mázsa volt a tavalyi búzatermésátlaga. A Bácska, a Duna-mellék és a Kiskunság 153 mezőgazdasági, halászati szövetkezete, társulása és vállalkozása közül 138 gazdaság megfelelő nyereséggel gazdálkodott 1976-ban, és jelentős összeggel fejleszti a nagyüzemi termelést 1977-benJ Másutt az alacsony színvonalú üzem- és munkaszervezés, irányítás, az erőn felüli beruházás, a szövetkezeti tulajdon hanyag kezelése és a többszörös elemi kár veszteséget okozott. Tizenöt szövetkezetnek összesem 40 millió 16 ezer forint a mérleg- és alaphiánya. Közülük tíz szövetkezet mérlege a hiteltörlesztés idejének meghosszabbításával, s egyéb intézkedéssel egyensúlyba hozható, öt gazdaságon már csak a szanálási eljárás segít, mert olyan magas a mérleg- és alaphiánya. Közöttük van a megyeszékhely egyik szövetkezete is, 7 millió 793 ezer forintos veszteségével. A tanulságok levonására sok idő nincs, hiszen a tavasz közeledtével a szántóföldön és a kertészetben, valamint az állattenyésztő-telepeken megszaporodik a teendő. K. A. • A Szank-aaóricgáti Petőfi Tuben a kiegészítő tevékenység bevételéből pótólják a növénytermesztés hozamkiesését. (Méhesi Éva felvétele) Bővül, gyarapodik a bajai kórház A felszabadulást követő negyedszázad folyamán sem fejlődött olyan rohamos mértékben a bajai kórház, mint a legutóbbi esztendőben. A bővítést, a felújítást, a rekonstrukciót egyebek közt indokolttá teszi, hogy az egészségügyi intézmény felvevő területe meglehetősen kiterjedt. Baján működik például a megye legrégibb elmeosztálya, amely — a kecskeméti és a kalocsai járás kivételével — Bács-Kiskun megye egészéről fogadja a betegeket. A közelmúltban kezdődött a kórház nagy rekonstrukciós tervének végrehajtása, ami megHeti világhíradó 2. oldal Magyar találmány: függősátor-művelés 3. oldal Az általános iskolák gondjai 4. oldal Művelődés, irodalom, művészet 5. oldal # A novemberben átadásra kerülő sebészeti pavilon épülete. valósulása után jobb elhelyezési körülményeket, s az ágylétszám bővítését teszi majd lehetővé. A terv első lépcsője a kórházi épületcsoportnak az az újjászülető egysége lesz, amelyben három nagy sebészeti osztály, valamint ideiglenesen az urológia nyer elhelyezést. A betegforgalom feltétlenül szükségessé teszi az ágylétszám már említett bővítését, elsősorban és legnagyobb mértékben a traumatológiai osztályon. A mintegy 60 millió forint költséggel — s ebbe az összegbe már a berendezés, a felszerelés is beleértendő — épülő pavilon kivitelezője a Bajai Építőipari Vállalat, amelynek dolgozói vállalták, hogy a létesítményt november 7-re átadásra kész állapotba hozzák. Az épületben hatágyas intenzív osztályt is szerveznek. A traumatológiai állomás, egyébként Kalocsa város és a kalocsai járás déli részének baleseti sérültjeit is fogadja és ellátja majd. Az új pavilon munkába lépésével a kórházi ágyak száma eléri az ezerhúszat. A jövő év közepe táján készül el a belgyógyászat II. számú épülete. Ebben laboratóriumi részleggel is kiegészített 90 ágyas osztály kap helyet. A belgyógyászati részleg jelenleg Bácsalmásra kihelyezve működik. Ennek a visszatelepülése után Bácsalmáson komplett rendelőintézetet alakítanak ki. Ezek a bajai kórház V. ötéves tervi fejlesztésének főbb állomásai, amelyeket további feladatok végrehajtása követ majd. Így a tervekben szerepel az úgynevezett kiszolgáló részleg (a mosoda, a központi kazánház, a közműhálózat, a főzőkonyha) bővítése is. J. T. A korszerűbb termékért Egy üzem fejlődését meghatározza, hogy a falain belül készülő termékek milyenek. Keresettek-e, s ha van piacuk, jobb híján vásárol-- ják-e őket, vagy azért, mert az adott célra azok a legmegfelelőbbek. Ugyancsak döntő, hogy gazdaságosan, sorozatban készülnek-e a gyártmányok, vagy külön előkészületeket igényel minden egyes darab előállítása. A termékszerkezet „karbantartását” elodázó, kényelmes termelői szemlélet — ha sokan gyakorolják — egy egész ország gazdasági fejlődésében is éreztetheti fékező hatását. A megye ipari üzemei viszonylag fiatalok. Zömük tíz— húsz éve alakult, de szép számban akad alig pár esztendős termelő egység is. Létrehozásukkor a munkahelyet teremtő vállalatok nem várhattak az első generációs ipari dolgozóktól olyan termelést, mint a történelmi iparvidékek munkásdinasztiáitól. Az egyes iparágak rendre egyszerűbb gyártmányok előállításával gyökereztek meg Bács-Kis- kunban. E sajátosság hatására a megyében a termelő berendezések műszaki színvonala, korszerűsége és termelékenysége az országos átlag alatt maradt. A gépek, épületek, szállítóeszközök adott színvonala pedig meghatározta azt is, hogy mi készüljön az itteni üzemekben. A terület gazdasági szerkezetének átalakulása gyorsan végbement, az ipar megjelenése jelenlétté szilárdult, a helyi üzemek termelése országosan is nélkülözhetetlenné vált. A megye ipara felnőtt feladataihoz, s felnőttek ehhez a munkások is. Az ipartelepítés idejében még indokolt elmaradottságot azonban sok helyütt nem kezdték el idejekorán „ledolgozni". Nem mindenütt kezdődött meg a betanulás időszaka után az eszközök korszerűsítése, a termelés szervezettségének javítása és a gyártmányszerkezet felfrissítése. Halasztódott a termelő munka magasabb szintre emelése, pedig ez folyamatos feladat, néhány éves lazítás is hosszan megbosszulja magát. A megyében gyáregységet üzemeltető nagyvállalatok döntéseik során — időben — gyakran hátrább rangsorolták itteni termelőegységeik fejlesztését. Az extenziv növekedésre még néhány éve is lehetőséget kínáló helyi körülmények ugyancsak fékezték nem egy üzem — egyébként indokolt — intenzív fejlesztésének megkezdését. A gazdasági feladatok között valóban a termékszerkezet korszerűsítése az egyik legbonyolultabb. Hosszú előkészületeket kíván, alapos műszaki és piaci tájékozódást, tervszerű képzést, nem egyszer költséges beruházást. A feltételek előteremtésének nehézségei mellett pedig ott tornyosul a sokakat visszatartó kockázat is. A megalapozatlan döntés ugyanis anyagi-erkölcsi veszteséget okoz a vállalatnak. A döntés elodázásának kockázata azonban semmivel sem kisebb, ellenkezőleg, ebből ered a súlyosabb veszteség a termelő számára. Csakhogy ez a hatás később, esetleg évek múlva jelentkezik. Ezért volt kevés eleinte a termék- szerkezet átfogó korszerűsítésére vállalkozó üzem. A párt- és kormányhatározatok, tervtörvények meggyorsították, általánossá tették a népgazdaság számára kívánatos folyamatot. z>. A.
