Petőfi Népe, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-25 / 47. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXII. évi. 47. szám Ára: 90 fillér 1977. február 25. péntek Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A külügyminiszter beszámolt a Lengyel Népköztársaságban tett hivatalos baráti látogatásáról. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. Az Országos Tervhivatal elnöke a népgazdaság 1976. évi fejlődéséről, a munkaügyi miniszter a tavalyi munkaügyi helyzetről tett jelentést. A Minisztertanács a jelentéseket elfogadta és kötelezte a minisztereket, hogy irányító munkájukban a tapasztalatokat hasznosítsák. A Minisztertanács megtárgyalta és elfogadta a zöldség- és gyümölcsforgalmazás továbbfejlesztésének feladatairól szóló előterjesztést. Határozatot hozott a zöldség- és gyümölcskereskedelem munkájának megjavítására, a felvásárlás és a forgalmazási tevékenység jobb összhangjának és a vállalatok nagyobb érdekeltségének megteremtésére. A kormány elfogadta „A gazdaságpolitika továbbfejlesztésének tudományos megalapozása” című kutatási főirányt, és az országos távlati tudományos kutatási tervet ezzel kiegészítette. Az országos szintű főirány keretében folyó kutatások koordinálásával az MTA főtitkárát bízta meg. A belügy-, valamint a közlekedés- és postaügyi miniszter jelentést tett a KRESZ alkalmazásának eddigi tapasztalatairól. A kormány elfogadta a jelentést. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Csaknem kilencmilliárd forint mezőgazdasági beruházásokra Bács-Kiskun állami és szövetkezeti gazdaságai 7 milliárd 294 milliót költöttek termelést növeld beruházásra a negyedik ötéves tervidőszak alatt. 1976-tól 1980- ig viszont 8 milliárd 909 milliót fordítanak erre a célra. Az előző tervidőszakban a beruházási összegnek csaknem a felét az építkezésre használták fel, hogy a kormányintézkedések nyomán gyorsabb ütemben korszerűsítsék a nagyüzemi állattartást, öt év alatt 35 szakosított telepet, tehenészetet és hizlaldát létesítettek. Ezek egy része még nem működik az előirányzott teljesítő- képességgel. Az V. ötéves terv időszakában megoldható az eddiginél jobb hatásfokú termelésük, ha az ott dolgozók és a munkát irányítók nagyobb felelősséggel látják el feladatukat. Az iparszerű termelés elterjedésével a megyében szükségszerűen, megnőtt a gépesítési beruházás összege. A 10—12" régi típusú traktort, munkaeszközt helyettesítő, korszerű gépsorok, erőgépek beszerzési költsége elég jelentős. öt év alatt erre a célra 2 milliárd 937 milliót fordítottak a mezőgazdasági nagyüzemek. Az V. ötéves tervben pedig már 3,9 milliárdot irányoztak elő. A szántóföldi növénytermesztésnél nélkülözhetetlen ma már a szárítóberendezés és a korszerű tároló, amelyben a munkafolyamatok gépesíthetők. A hektáronként 40—50 mázsás kalászos gabona-, kukoricatermést másképp megóvni csaknem lehetetlen. Az állami és szövetkezeti gazdasagok öt év alatt 18 magtárat, 51 gabona- és szálastakarmányszárítót létesítettek. Ezek egy része különleges tápok, szemcsézett takarmányok készítésére is alkalmas. A nagybaracskai Haladás Tsz • szárítóüzemében a szárastól betakarított, felaprított kukoricából gyártanak takarmánypogácsát. A városföldi Dózsa Tsz-ben pedig vitaminnal, karbamiddal és abrakkal kevert szalmából készítenek szemcsézett takarmányt a kérődző állatoknak. Újabban a kertészeti termelésben is sikeresen alkalmazzák a tárolás, feldolgozás előtt a termés víztelenítését. Kalocsa környékén így tartósítják a szedéstől az őrlésig a fűszerpaprikát Dusnokon 30, Miskén 42 millióért építettek korszerű zöldségszárító üzemet. Az V. ötéves terv csaknem 9 milliárdos mezőgazdasági beruházásából a korábbinál kisebb az építési előirányzat összege. Az állami és szövetkezeti gazdaságok az állattenyésztő telepek jobb kihasználására törekednek inkább, mint újak létesítésére. Ezt jelzik az 1976-ban elvégzett munkák is. A tervezett összegnek 82 százalékát fordították építkezésre. Ezzel szemben az előirányzottnál többet költöttek gépesítésre, a szőlő- és gyümölcstelepítés előkészítésére, hogy a nagyobb állami támogatás és kedvezőbb hitelfeltételek mellett a kertészeti ágazatok termelését nagyobb ütemben fejlesszék. K. A. 9 A városföldi Dózsa Tsz MGF—OB rendszerű termény- és takarmány- szárítója. Újabb berendezés beépítésével az idén megkétszereződik a teljesítménye. Nyilas Ferenc üzemvezető és Lázár László a szalmapogácsa gyártását készíti elő. • Szociális létesítményt építenek a soltvadkerti borpalackozónál. Két helybeli szakszövetkezet közösen fejleszti a szőlőfeldolgozást, tárolást és palackozást. (Méhesi Éva felvételei.) Kiskőrös: A ranghoz méltóan 4. oldal Közművelődési dolgozók továbbképzése Hibridkukorica exportra 0 A Bácsalmási Állami Gazdaság napraforgó-vetőmag Üzemének szárítója. A Bács-Kiskun megyei Vetőmag Felügyelőség befejezte a tavaszi vetésű növények vetőmagjainak fémzárolását, minősítését, összességében a vetőmagvak minősége jobb az előző évekénél. Pedig az 1976-os esztendő időjárását nem lehetett kedvezőnek tekinteni. A jó eredmény a vetőmagtermesztő gazdaságok szakmai felkészültségével, alapos munkájával magyarázható. Kukoricából csak két esztendővel korábban fémzárolt több vetőmagot a megyei felügyelőség, mint 1977-ben, a minőség azonban most volt a legjobb. Az elmúlt évtizedben évente átlagosan 2400 tonna hibridkukorica-vetőmagot minősített a felügyelőség, az 1977-es tavaszi vetésre pedig 2710 tonnát. Ebből 1640 tonnát exportra, 1070-et pedig hazat felhasználásra. Lucerna vetőmagból 1976-ban jó termést takarítottak be a megye gazdaságai. A kunszentmiklósi Szabadság Tsz-nek minden eddiginél magasabb, hektáronként 8 mázsa lett a magtermése. Két esztendővel ezelőtt mindössze 80 tonna lucernavetőmagot sikerült Bács-Kiskun megyében fémzárolni. a tavalyi termésből pedig 450 tonnát. Ennek több mint 5Q százaléka kiváló és első osztályú minősítést kapott. Bács-Kiskun megyében a lucerna-vetőmagtermő terület növekszik. Ez idén az állami és szövetkezeti gazdaságok 6300 hektáron szándékoznak lucernavetőmagot fogni. Két évvel korábban ennek a területnek csupán a felén termesztettek nemesített lucernavetőmagot. Borsót 350 tonnát fémzárolt a felügyelőség, ebből 90 tonnát exportra. Valamennyi megfelelt a szabvány követelményeinek. Elegendő és jó minőségű a somkóró vetőmag is, amiből 170 tonnát minősítettek, 100 tonnát exportra. A növekvő területen termesztett napraforgó-vetőmagból 1976- ban ugyancsak jó termést takarítottak be Bács-Kiskun megyében. Hétszázhúsz tonna napraforgóvetőmag 70 százaléka megfelelt a szabványnak, a többinek a megengedettnél alacsonyabb volt a csírázóképessége, ezért csak súlytöbblettel vethető el. Zöldségfélékből szintén jó \ minőségű vetőmag termett 1976- ban. Sajnos, nem minden zöldségfajból kielégítő a választék, annak ellenére, hogy 1188 mázsa zöldségvetőmagot fémzároltak. A burgonya-vetőgumó szükségletnek 80 százaléka termett meg Bács- Kiskun megyében. Az sem kedvező, hogy a vetőgumónak 95 százaléka • a holland Desire fajta, A megyei felügyelőség a tavalyi termésből 1940 tonna vetőburgonyát fémzárolt. Az idén várhatóan 250—260 hektáron termesztenek vetőgumát a megyében, túlnyomórészt külföldi fajtákat. Csupán 9 hektár lesz a Somogy gyöngye fajta, s a gazdaságok különböző okok miatt a hazai burgonyafajtákat nagyobb arányban nem is termesztik. «mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmarnrn Jó munkát végeztek a szovjet űrhajósok Leonyid Brezsnyev távirata a Szaljut-5 fedélzetére Minden kozmikus út két legizgalmasabb mozzanata: a rajt és a Földre való visszatérés. Közeledik az egyik ilyen izgalmas mozzanat, az űrhajósokkal való földi találkozás órája és az igen erőteljesen érződik a Szaljut—5 orbitális tudományos állomás földi irányító központjában. „A jelenlegi expedíciót a személyzet rendkívüli munkaaktivitása jellemezte — mondotta az irányító központban Vlagyimir Satalov, az űrhajósok kiképzésének vezetője. Az űrhajósok, maximális hatékonysággal kihasználva az űrrepülés minden napját, programon felül számos olyan fontos munkát végeztek el, amelyek azt a célt szolgálták, hogy kozmikus tudományos laboratóriumunk az űrhajósok visszatérése után is sikeresen dolgozhasson a népgazdaság javára.” Az űrhajósoknak sokat kell dolgozniuk a visszatérésig. Elkészítik a tudományos „poggyászt”, elvégzik az űrállomás rendszereinek karbantartási munkálatait, ellenőrzik a leszálló berendezést, az űrhajót és a poggyászt felkészítik a visszatérésre. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára táviratot küldött a Szaljut—5 legénységének, Viktor Gorbatko és Jurij Glazkov űrhajósoknak. „Munkatársaimmal együtt figyelemmel kísérem űrrepülésüket, örülünk, hogy teljes egészükben végrehajtották a Szaljut—5 fedélzetén a tervezett kutatásokat és kísérleteket. Kívánjuk önöknek, hogy sikeresen fejezzék be repülésüket és szerencsésen térjenek vissza a szülőföldre” — hangoztatja a távirat. Az űrhajósok szerdán táviratban üdvözölték Leonyid Brezs- nyevet. (TASZSZ) Megyénkben a művelődési otthon jellegű intézmények igazgatói és munkatársai részére a Megyei Művelődési Központ hálózati illetve módszertani osztálya szervezi rendszeresen a továbbképzési tanfolyamokat. A nagy érdeklődésre jellemző, hogy tavaly mintegy nyolcvan közművelődési szakember vette igénybe a szakmai ismeretek bővítésének ezt a bevált formáját. Az elmúlt esztendő óta a továbbképzéseket nem iskolai végzettség szerint bonyolítják le külön-külön csoportokban, hanem a művelődési munkában eltöltött idő alapján. A két évnél kevesebb munkaviszonnyal rendelkezők — mint kezdők — érthetően más, alapozóbb szintű oktatásban vesznek részt. A művelődési otthon jellegű intézmények igazgatói illetve munkatársai október óta, kéthavonta egy napot töltenek együtt, más-más varosban, s ilyenkor időszerű művelődéspolitikai, módszertani-szakmai előadásokat hallgatnak, és tapasztalatcsere-látogatásokon, vitákon vesznek részt. A legutóbbi továbbképzési napokon szó esett többek között az új közművelődési törvényről, a természettudományos ismeretterjesztésről és a televízió szerepéről. Azok, akik ebben a továbbképzési formában vesznek részt, legközelebb a tanyai lakosság körében végzendő 'közművelődési munka időszerű kérdéseit s további feladatait fogják megvitatni. A Megyei Művelődési Központ végzi a szakkörvezetők és művészeti csoportok szakszerű képzését is. Az ilyen irányú tevékenységüknek nagy lendületet adott a kulturális miniszter tavalyi rendeleté, amely szabályozta a köz- művelődésben tevékenykedők szakképesítését és foglalkoztatásuk módjait, körülményeit. E rendelet lehetővé teszi, hogy a Megyei Művelődési Központ saját hatáskörében működési engedélyt adjon ki azok részére, akik elvégzik a kétéves szakmai tanfolyamot. Kedvezményként azok részére, akik szakkört vagy csoportot vezetnek már, nem rendelkeznek képesítéssel, a megyei tanács művelődésügyi osztálya ideiglenes engedélyt adhat ki, legfeljebb két éves időtartamra. A rendelet anyagi ösztönzést is nyút a továbbtanulók számára. A jelenleg • működő tanfolyamokon báb-, néptánc-, népdalkor, fotó- és gyermekszínjátszó szakkörvezetőket képeznek. Ezeken száznál többen tanulnak a működési engedély megszerzése érdekében. Részükre a nyáron egyhetes bentlakásos tanfolyamokat szerveznek Baján, Kiskőrösön, Kalocsán és Kecskeméten. Máris megkezdték az ezekhez szükséges programok összeállítását. Az előbbiek sorát gazdagítja az a napokban kezdődő tanfolyam, amely a díszítőművész körök vezetőit készíti elő a működési engedély megszerzésére. Az ifjúsági klubok és a fotószakkörök vezetőinek szintén megadják a lehetőséget ahhoz, hogy a munkájukhoz immár rendeletben előírt bizonyítványt megszerezzék. Ide tartozik az is, hogy kísérletképpen szerveznek — szintén még ebben az évben — egy szónokképző tanfolyamot is. V. M. Önértékelés A munkahelyeken megtartott ifjúsági parlamentek után az elmúlt napokban ismét jelentős eseménysorozat kezdődött a gyárakban, üzemekben, iközös gazdaságokban dolgozó fiatalok és a diákok mozgalmi életében. A Bács- Kiskun megyében működő több mint hétszáz KlSZ-alap- szervezetben vezetőségválasztó taggyűlést tartanak az ifjúkommunisták. Tanácskozásaikon a KISZ- esek elsőként a hamarosan befejeződő mozgalmi évre készített akcióprogram végrehajtását vitatják meg. A taggyűlésen mindenki szót kap, hiszen valamennyi fiatalnak be kell számolnia, hogy az egy évvel ezelőtt vállalt feladatait hogyan teljesítette. Az őszinte önértékelés, közös számadás végén pontosan kiderül, miként dolgozott az alapszervezet, milyen eredményeket ért el a gazdasági munka segítésében, hogyan erősödött politikai tevékenysége, tartalmi munkája. Csakúgy, mint korábban, az V. középtávú tervidőszak első évében is az ifjúkommunisták legfontosabb feladatuknak tekintették munkahelyük termelési tervének megvalósítását. Becsületes helytállásukat, tettrekészségüket, szorgalmukat bizonyítja az is, hogy a nemrég megtartott ifjúsági parlamentjeiken gazdasági vezetőik elégedetten beszéltek munkájukról. A gyárak, üzemek vezetői meghívottként a KISZ-esek taggyűlésein is részt vesznek, s észrevételeikkel, véleményükkel jelentős mértékben hozzájárulnak a KISZ-alapszervezet jelenlegi helyzetének felméréséhez. E tény is megerősíti őket abban a biztos tudatban, hogy a gazdasági, politikai vezetők segítségére a jövőben is számíthatnak. Az akcióprogram értekelése során bizonyára sok szó esik majd arról is, hogy a KISZ Központi Bizottsága 1974. áprilisi határozatának végrehajtása során hogyan fejlődött, erősödött a KISZ-szervezetek kommunista vonása. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a fiatalok évről évre egyre nagyobb számban vesznek részt a közéletben, szót kérnek és kapnak a különböző fórumokon. Ez nagymértékben hozzájárul a K1SZ- alapszervezetek politikai tevékenységének, tartalmi munkájának erősödéséhez. A KISZ Központi Bizottsága irányelveinek helyes alkalmazása tükröződik az ifjúkommunisták nagyszabású rendezvényeiben, egyebek között a szelidi politikai találkozó, a szolidaritási akciósorozat, az Alkotó Ifjúság pályázat sikereiben, vagy például abban is, hogy KISZ-eseink egyre szorosabb baráti kapcsolatokat alakítanak ki a szomszédos szocialista országok fiataljaival. Az alapszervezeti taggyűlések második napirendjeként kerül sor a vezetőségválasztásra. Miként az önértékelés, a KISZ-vezetök munkájának elbírálása is felelősségteljes feladat. Az alapszervezetek munkáját, életét döntően meghatározza, hogy milyen a vezetőség. Am nem szabad feledni, az irányítók csakis úgy dolgozhatnak eredményesen, ha a tagság is jól dolgozik. Valamennyi helyen tehát csakis az együttes értékelés adhat hű képet a közösen végzett munkáról. A beszámoló, illetve a vezetőségválasztó taggyűlések után, március elején, az alapszervezetek ifjúkommunistái ismét taggyűlést tartanak, melyen feladataikat, vagyis az 1977— 78-as mozgalmi évre készített akcióprogram-tervezeteiket vitatják meg. Elmondják majd egymásnak, hogy ki-ki milyen munkát vállal a KISZ- ben, s ezáltal miként segíti az alapszervezet gazdasági, politikai céljainak megvalósítását. Miután elkészítették az új akcióprogramot, az arra érdemes ifjúkommunisták megkapják az új tagsági könyvet. Március végén az üzemi, intézményi KISZ-bizottságok vezetőségválasztó küldöttgyűléseivel fejeződik be a fiatalok szervezeti életével kapcsolatos eseménysorozat. T. L. Jó minőségűek ,' a tavaszi ki^vetőmagvak
