Petőfi Népe, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-23 / 45. szám

4 • PETŐFI NEPE • 1977. február 23. Tél végén a Kecskeméti Konzervgyárban Tavasztól késő őszig a kon­zervgyárak dolgozói legalább olyan figyelemmel kísérik az idő­járás alakulását, mint a mező- gazdasági szakemberek. Ha fagy­kár éri a gyümölcsösöket, jég veri a különböző zöldségféléket, ezt ók is megérzik. A múlt esztendő időjárása nem volt a legkedve­zőbb a mezőgazdasági kultúrákra, s a Kecskeméti Konzervgyár ter­veit nem minden áruból tudta teljesíteni. Ezért a tervezettnél kevesebb (31 ezer 454 tonna) árut tudtak szállítani a szocialista álla­mok megrendelésére, s a tőkés országokba is csak 3932 tonna konzervgyári termék került Kecs­kemétről. A belföldi igényeket természetesen kielégítették, a tervezettnél 3 ezer tonnával több konzervet küldtek a kereskede­lemnek. — Az idén is nagy feladatok várnak ránk — mondja Bárány András főmérnök. — Ä hazai fo­gyasztók részére 19 459, a szocia­lista államokba 32 250, míg a tő­kés országokba 9490 tonna áru szállítását tervezzük. Bízunk az időjárásban, s abban, hogy a megfelelő mennyiségű és minősé­gű alapanyagot meg is kapjuk a termelő gazdaságoktól. — Ilyenkor tél végén, mivel Joglalkoznak a gyár dolgozói? Géppel fúrják ki a káposzta torzsáját. — Jelenleg a különböző félkész termékek feldolgozását végzik. Április közepéig a többi között 50 vagon sárgarépa. 7 vagon zeller, 25 vagon káposzta. 30 vagon cék­la és 100 vagon vöröshagyma- konzerv, illetve szárítmány készí­tése folyik. Ezenkívül belföldi fo­gyasztásra 60 vagon vegyes sava­nyúságot gyártunk. A melegebb időjárás közeledtével azonban igyekeznünk kell, nehogy minősé­gi károsodást szenvedjenek ezek a termékek feldolgozás előtt. Kettes telepünkön ivóleveket, s tavaszig még 480 vagon vegyes­befőttet készítünk. Naponta 7,5 vagon befőttet gyártunk, ezt a mennyiséget megfelelő létszám­átcsoportosítással napi 10 vagon­ra kívánjuk növelni. Dobozüzemünkben egyébként megkezdődött már a zöldborsós dobozok készítése. Azért fogtunk hozzá már most ehhez a munká­hoz, mert a múlt év} ’726'vagon borsószem feldolgozásával szem­ben idei tervünk 930 vagon. Amennyiben az időjárás kedvez, teljesíteni is tudjuk felemelt bor- sókonzerv-gyártási tervünket. Több régi termelő partnerünk nagyobb területen vet borsót az idén, ilymódon a kiskunfélegyhá- zi Egyesült Lenin Tsz a tavalyi 250 vagon helyett 300-ra szerző­dött. Olyan szövetkezet is van, amelyik az idén termeszt először zöldborsót. Közülük a tiszaalpári Búzakalász Tsz-től például 42 va­gon borsószemet várunk. A sze­zonra való felkészülés különben megkeződött. jó ütemben halad a # Nagy teljesítményű szárítógépekbe kerül a szeletelt hagyma. feldolgozó gépek karbantartása, illetve javítása. — S ha a gyár' megkapja a szükséges borsómennyiséget, lesz­nek, akik feldolgozzák? — Sajnos, nálunk is nagy gond a munkaerőhiány. Fokozza- gond-f jainkat. az, hőgy" é§yes- -termék- • féleségek feldolgozásával nem le­het várni, mert a nyersáru kony­hán tönkrefffegy. A termelőmun­kában évek óla nagy segítséget nyújtanak a diákok. A nyári szünidőben igen szorgalmasan dolgoznak, s pótolják a hiányzó munkaerőt. A munkaügyi osztály vezetője a napokban vett részt egy országos értekezleten, ő hoz­ta a hírt, hogy az idei nyáron négyszer kéthetes turnusban Veszprém megyei középiskolás diákok vesznek részt a munká­ban. Egyszerre 170 fiú és lány jön, s a nyolc hétig tartó táboro­zásnak bizonyára most is nagy hasznát látjuk. A munkaerőhiányt természete­sen csak diákokkal pótolni nem lehet, ezért szervezési intézke­désekkel igyekszünk feltárni a belső tartalékokat. A munkát például azzal tudjuk gyorsítani, hoí’y. aifkors^erű kukorica-gépso­runk töltő, záró es sterilizáló egységeit alkalmakká tesszük a borsó feldolgozására is. S ami­korra a csemegekukorica szállítá­sa megkezdődik, addigra vissza­alakítjuk a gépeket. Ugyancsak új lesz ebben az évben, hogy a borsószemet nem műanyag ládák­ban. hanem billenős tehergépko­csikban szállítjuk. E két új mód­szerrel egy műszakban mintegy 35—40 dolgozóval kevesebbre lesz szükségünk. Várjuk egy korszerű hagyma­tisztító gépsor érkezését is. A 10 millió forintos gép kereken 200 dolgozó megtakarítását teszi majd lehetővé. O. L. • A gyár fejlesztéséhez tartozik ez a hatalmas, 5 ezer négyzetméteres alapterületű csarnok, amely majd jelentősen enyhíti a raktározási gon­dokat. Az első ütemben, júniusban már használatba vesznek a csar­nokból mintegy 3700 négyzetméternyi területet. • Tófh ínyenc az NDK exportra készülő paradicsomos-káposzta üvegeinek lezárását végzi gépé­vel. (Opauszky László felvételei) A „kurszki anomália" színes féméi Közismert, hogy a kurszki mágneses anomália a világ leg­jelentősebb vasérclelőhelye, bár méreteit nehezen tudjuk elkép­zelni. Nem kövönséges lelőhely­ről van szó, hanem a Kaukázus­hoz hasonló — csak éppen a Föld mélyébe süllyedt — hegyláncról. A vasérckészletek itt sokszorosan nagyobbak, mint a vj^g. -összes lelőhelyein. M. elkö”etkd?.H.^rrek- ben ezért újabb banyái sító kombinátok létesítésére ke­rül sor, ^ A,''Vílőkig'; S-jmszk; «nómhhanák n i híre kiAiMteíi 3 vasérchez kapcsolódott. Senki sem remélte, hogy a vasércréte­gek alatt vagy között más fém- érceket is találhatnak, sőt egyes geológusok meggyőződéssel ta­gadtak ezt. Azt azonban már ré­gen észrevették, hogy az anomá­liához tartozó úgynevezett Orosz plató geológiai szerkezetét te­kintve sokban hasonlít az észak­amerikai. ajfcafrikai, a brazil, az indiai és azj&isztráíiai platókhoz, amelyek szmes-, nemes- és rit- ka fein-készleteikről ismertek. ' ; A közel magi ban végzet t próba­fúrások sotjMh kiderült, hogy az anomália területén jelentős alu­mínium-, kobalt-, molibdén-, cink- és rézérclelőhelyek is talál­hatók. A komplex geológiai vizs­gálatok után lehet megállapíta­ni, hogy mennyi ólom-, ón- és cinkkészlettel rendelkezik a kör­zet. Az már bizonyos, hogy az itt talált rézérc összetételét és réztartalmát tekintve megegye­zik a világszerte ismert Norilszk- Talhan lelőhelyen bányászott erccel. Ha a vizsgálatok szerint érdemes lesz megkezdeni a ki­termelést, ez jóval gazdaságosabb és könnyebb lesz, mint a Sarkkö­rön túli területen. (BUDA- PRESS—APN) A szövetkezeti demokrácia fejlesztésével jelentős erőfor­rások szabadíthatok fel. A közgyűlés ma is legfontosabb eleme a szövetkezeti demok­ráciának, de nem egyedüli. Erősödött a gazdaságokban a vállalatszerű gazdálkodási forma, növekedett a földte­rület, tért hódított a techni­kai forradalom, megváltozott a tagság összetétele. A fiatalok többsége már föld nélkül lépett a szövetkezetbe, ök másképp igénylik a beleszó­lási jogot a szövetkezet vezetésű­be, mint az egykori alapítótagok. Ez megváltoztatta a demokrácia korábban kialakult formáit. A fiatalokat elsősorban a munka- lehetőség köti a szövetkezethez. A szövetkezetek használatában levő földterületek 50 százaléka került a mezőgazdasági üzemek tulajdonába, ami elősegítette a termelés további szakosítását. A megnövekedett földterületű gaz­daságokban az elnök és a vá­lasztott vezetőség kevesebb időt tud fordítani egy-egy üzemegy­ségre. A tagság a közgyűlésen kí­vül küldöttei útján is részt vesz a szövetkezetek irányításában. Terjed az írásos, esetenként híradó segítségével történt tájé­koztatás is. Üzemi híradója van például a kiskunfélegyházi Egye­sült Lenin, a jánoshalmi Petőfi, a szabadszállási Egyesült Lenin Tsz-nek. Az üzemi lapot a fiata­labb korosztály ugyanúgy termé­szetesnek veszi, mint a fekete­fehér öltözőt, fürdőt, a nagy tel­jesítményű termelőberendezése­ket és gépeket. Mindezt a meg­változott körülmények velejáró­jaként fogják tel. Az utóbbi idő­ben a tagság többet törődik JSm • Négyszáz személyes üzemi konyhát és éttermet épít a tcesz-brigád a dunavecsei Béke Termelőszövetkezetben. (Pásztor Zoltán felvétele) munkahelyével, jobban bekap­csolódik annak alakításába. Kéz­zel fogható bizonyítéka a zár­számadó közgyűlés. A hozzászó­lásokból a közös ügy iránt érzett felelősség tűnik ki. A tagság részvételét, beleszólását a közös ügyekbe erősíti a háztáji, az el­lenőrző, a szociális, az ifjúsági és a nőbizottság tevékenysége. Munkájuk nyomán erőteljeseb­ben bontakozik ki a gazdaságok egészét átfogó szövetkezeti de­mokrácia. B. Z. Döntött a Legfelsőbb Bíróság Válás milliós nyeremény után Egy kétgyermekes fiatal házas­pár a totón egymillió százhatvan­ezer forintot nyert. Kétszobás öröklakásra fizettek be, autót vá­sároltak, sőt egy másikat is elő­jegyezi ettek, nyaraló-építkezésbe is kezdtek, míg a megmaradt 582 ezer forintot a megyei OTP-nél betétkönyvben elhelyezték, ezen­kívül hét darab ötezer forintos autónyeremény-betétkönyvet is váltottak. A hatalmas vagyon sem tette boldoggá a házasságot, mert alig másfél évvel később már válóper indult közöttük. Idő­közben megegyeztek, hogy a kö­zös vagyonból a férj 215 ezer fo­rint készpénzt és 15 ezer forint értékű autónyeremény-betétköny­vet kap és övé az előjegyzett au­tóra befizetett összeg is. A válóperi tárgyaláson azonban a férj ezt a megállapodást meg­tévesztés címén megtámadta, és a vagyonból még 280 ezer forin­tot követelt. Az asszony elismerte, hogy férjét még 170 ezer forint megilletné, de úgy gondolta, hogy ezt az összeget a gyerekek­nek ajándékozta. A járásbíróság ítéletében a Házasságot felbontot­ta, majd megállapította, hogy a házaspár közös vagyona 946 ezer forintot tesz ki és ennek fele mindegyiket megilleti. A férjnek a kapott összegen felül inég 240 ezer forint járna. A férj azon­ban a megegyezésben a kapott összeggel igényét kiegyenlítettnek tekintette, tehát többet nem kö­vetelhet. Az asszony igazolta, hogy a nála maradt összegből a gyerekeknek nyaralót építtetett. Fellebbezésére a megyei bíróság az. első fokú ítéletet helyben hagy­ta. Megállapította: a házastársak közötti egyezség hatályos, tévedés nem áll fenn, kényszerhelyzet sem állapítható meg. A férj a még neki járó összegről gyerme­kei javára lemondott. A közös vagyon megosztása megtörtént és ez kötelezi őket. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság mindkét al- »sófokú ítéletet hatályon kívül he­lyezte és a járásbíróságot új eljá­rásra kötelezte. Az indokolás szerint a megál­lapodáskor meglevő vagyonból 230 ezer forint került a férjhez, míg a fennmaradt összegről nem ren­delkeztek. Az eljárt bíróságok el­mulasztották annak tisztázását, hogy ennek mi volt az indoka és, hogy a házastársak megállapodá­sukat miért nem foglalták írás­ba. A férj tagadta, hogy a még neki járó összegről gyermekei javára lemondott. Ezért tisztázni kell, hogy a felek a még meglevő vagyonról rendelkeztek-e és ha igen, miképpen; a férj részéről történt-e kifejezett ajándékozás. Ha nem. Úgy a .férj ‘ a i'Bseglevó .«agyon fele részére házassági kör, zos vágyon cfmérf igényt tárthat, sőt a megkötött megállapodást feltűnő értékaránytalanság címen sikerrel meg is támadhatja. A megyei bíróság jogerős ítélete megalapozatlan és ezért hatályon kívül kellett helyezni. Jár-e kártérítés a keresetveszteségért? Egy mezőgazdasági tsz mellék­üzemágában dolgozó brigádvezetó szabászt a részlegvezető írásban figyelmeztetett: munkája sok ki­fogásra ad okot és ismétlődés esetén fegyelmi eljárás indul el­lene. Később az üzemágvezetö szóbeli közléssel a brigádvezetőt beosztásából fölmentette és ala­csonyabb órabérrel más munka­körbe helyezte. Az illető a mun­kaügyi döntőbizottsághoz fordult, amely azonban elutasította, meg­állapítva, hogy ismételt figyel­meztetés ellenére rontotta a mun­kahelyi légkört, s ezzel a terme­lést veszélyeztette. Ezekután a volt brigádvezető a határozat ha­tályon kívül helyezéséért pert in­dított. Az elsőfokú bíróság el­utasította. Fellebbezésre a má­sodfokú bíróság megállapította: az áthelyezés jogszabályellenesen történt, visszaélés jellegű volt, mert fegyelmi eljárás nélkül fe­gyelmi büntetést alkalmaztak. A brigádvezető hibáját nem sikerült bizonyítani. Alacsonyabb jövedel­me miau 32 ezer forint kereset- veszteség érte, amelynek felét a tsz megtéríteni köteles. A másik felét az alperesnek kell viselnie, mert munkájában bizonyos hiá­nyosságok mutatkoztak, s ezzel a sérelmes határozat meghozatalá­hoz maga is hozzájárult. Törvényességi óvásra a Legfel­sőbb Bíróság mindkét ítéletet ha­tályon kívül helyezte. A határo­zat rámutat arra, hogy a vonat­kozó rendelet értelmében a tsz indokolt esetben — feladatai és céljai megvalósítása érdekében — bármely tagot fegyelmi határozat nélkül is más munkakörbe és más munkahelyre helyezhet át. Tehát az eljárt bíróságoknak tisztázni­uk kellett volna, hogy az áthe­lyezést a tsz gazdasági érdekei válóban indokolták-e. Azt is meg kellett volna állapítani, hogy az illető munkája és magatartása annyira kifogásolható volt-e, mint a szövetkezet állítja, tehát ezért volt szükség áthelyezésére. Ha az derül ki. hogy az áthelyezés jog­szerűen rtirtént. a volt brigád­vezetőt semmiféle kártérítés nem illeti meg. ha pedig ez jogtalan volt, teljes kártérítésre tarthat igényt. H. E. 1 PERC TUDOMÁNY Vulkán a Marson ; . • Hozzávetőleg akkora területű kráter a Marson, mint Magyar- ország. Meg nem tudni biztosan: vulkáni eredetű-e, vagy egy kis bolygó becsapódása okozta? Sokáig azt hitték, hogy a Marson nincsenek komoly felszí­ni kiemelkedések, mert a földi optikai megfigyelések során nem tapasztaltak árnyékot, márpedig az ezer méternél magasabb hegy árnyékát okvetlenül észre kellett volna venni. Ezt vallotta a csil­lagászat tudománya ezelőtt még 12 évvel is. Időközben, a hatva­nas évek közepén, a Mars közelé­be küldött Mariner-szondák fényképfelvételeket küldtek a Földre, amelyek közül többet csak nemrégiben hoztak nyilvá­nosságra. A Mariner-szondák megálla­pították, hogy a Mars-felszín ko­rántsem olyan sík, mint eddig gondolták. A Hold-felszínhez ha­sonlóan igen sok jellegzetes, kü­lönböző átmérőjű kráter találha­tó a Marson. Óriások is vannak közöttük, a képen látható krá­ter átmérője pl. 450 km. A tudósok azóta sokat vitat­koztak a kráterek koriról és ere­detéről. Egyesek azt feltételezték, hogy a Marsra csapódó kis boly­gók. ill. óriás meteorok okozták ezeket a sebhelyeket a bolygó felszínén. Ez azért is elképzelhe­tő, mert a Mars közel kering a kis bolygók övezetéhez. Más tu­dósok a vulkánikus eredet mel­lett álltak ki. Az elmúlt 55 évben ugyanis 13 alkalommal hirtelen feltűnő szürke felületet, illetve fényfelvillanást észleltek a Mar­son. Ezt vulkánkitörésnek vélik, és a krátereket a belső erők ered­ményének tartják. Legújabban két Viking-szonda szállt le a Marsra, amelyek fő feladata a régóta feltételezett marsi élet kutatása. A vizsgála­tok ed0i< nem tudták eldönteni a vitát, változatlanul sem bizo­nyítani, sem cáfolni nem lehet, hogy van-e élet a Marson.

Next

/
Oldalképek
Tartalom