Petőfi Népe, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-23 / 45. szám
IDŐJÁRÁS Várható Időjárás ma estig: főleg a déli országrészben megnövekvő felhő* zet, elszórtan esővel. Mérsékelt, napközben megélénkülő délles szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 1—6, legmagasabb nappali hőmérséklet ló—15 fok között. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AT MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 45. szám Ára: 90 fillér 1977. február 23. szerda Minikomputer az'iskolában Kecskemét város üzemeinek szocialista brigádjai minikomputert készítettek a Hosszú utcai Általános Iskolának. Az alsó tagozatos gyerekek az okos géppel játékosan tanulhatják meg a számolás alapjait. A helyes megoldást minden esetben a zülcl lámpa villanása 'jélzi. Képünkön: számtanéra az egyik osztályban. (MTI-fotó: Várkonyi Péter felvétele—KS) Tizenhétezer hektárnyi területet öntött el a belvíz Az utóbbi hetek gyakori esőzése következtében sok helyen telítődött a talaj csapadékvízzel. Emelkedett a folyók vízszintje is. Az Alsó- dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság legutóbbi összesítése szerint a megye területén mintegy 17 ezer hektáron van belvíz, a Tiszánál pedig Tiszaalpár közelében elrendelték a harmadfokú árvízvédelmi készültséget Bclvizzel elöntött tanyaudvar Kecskemét határában. Kedden öt szivattyútelep működött. amely másodpercenként 16.4 köbméter vizet emelt ki. Ezenkívül hat hordozható szivattyú, amely másodpercenként összesen 1,1 köbmétert távolított el a veszélyeztetett területekről. A Duna vízállásának csökkenése miatt szerdán nem lesz szükség a szivattyútelepek folyamatos üzemeltetésére. A Tisza felső vízgyűjtő területén a kedd reggelig hullott csapadék alapján várható, hogy a következő két-három nap alatt új árhullám érkezik. Tiszaalpár körzetében a Tisza Kunsági Vízgazdálkodási Társulás szervezte meg a védelmet. Állandó figyelőszolgálatot létesített a zsilipeken, kilométerenként vízőrök ellenőrzik 1 a területet. A Tisza árterülete víz alatt van és a nyári gáton átszi- várgás tapasztalható. Kisebb területen a kalászos vetés is víz alá került. Kedden 650 centiméter volt a Tisza vízmagassága. Sándor Imre, a vízgazdálkodási társulat elnöke elmondja, hogy a igátrendszer a 700 centiméteren felüli vízállást is elbírja. Az új árhullám tetőzése a hét végére várható. Ha nem lesznek újabb esők a bel- és árvízveszély csökken. A megyében eddig mintegy ezer hektár vetés került víz alá. Az elöntött terület nagyobb része rét és legelő. • Novák Lajos tiszaalpári tanácselnök információt kér, a nyári gáton figyelőszolgálatot teljesítő vízőröktől. REKONSTRUKCIÓ ELŐTT A FÉLEGYHÁZI VÁGÓHÍD Nőtt a sertés- és juhállomány Egy esztendővel ezelőtt arról írtunk, hogy jelentősen csökkent a megyében — elsősorban a háztájiban — a sertésállomány, kevés a süldő, a malac és a koca is. A helyzet javítására hozott párt- és kormányhatározatok, valamint az állatfelvásárlási árak emelése fordulatot eredményezett, ugyanis jelenleg az ország megyéi között Bács-Kiskunban van a legtöbb sertés, több mint nyolcszázezer. A Bács-Kiskun megyei Allatforgalmi és Húsipari Vállalat tegnap Kiskunfélegyházán megtartott mérlegismertető értekezletén Bíró Imre igazgató a sertésen kívül a szarvasmarha és a juh felvásárlásának, a hús és különféle készítmények forgalmának alakulásáról, a beruházásokról, valamint az 1985-ig szóló terveikről beszélt. A megyében évente 600—700 ezer hízott sertés átvételére és feldolgozására volna lehetőség, azonban a vállalat tavaly 380 ezret vásárolt s ennek is csupán húsz százalékát dolgozta fel a íélegyházi üzemben. Az adatok jól mutatják, milyen csekély Bács-Kiskunban a feldolgozó kapacitás, s ez azért is szomorú, mivel e területen nevelik az országban a legtöbbet. A Bajai Húskombinát üzembe állása javít a helyzeten, ott ugyanis — egyebek között — 200 ezer sertést vágnak majd évente, de a megyében csak akkor áll helyre a termelés-feldolgozás egyensúlya, ha a kiskunfélegyházi üzem rekonstrukciója is megtörténik. Erre a VI. ötéves terv időszakában lesz lehetőség, így 1985-től évente 400 ezer sertést tudnak itt feldolgozni. A múlt évben a hizott- sertés felvásárlása zavartalan volt, azonban gondot okozott az év utolsó négy hónapjában a nagy malac- és süldőkínálat. Ebben az időszakban 65 ezer fiatal állatott vett át a vállalat, az egész évi felvásárlás több mint háromnegyedét, azzal a céllal, hogy a nevelési-tartási kedvet fenntartsa. A süldőkből, malacokból valamennyit levágtak, nagyobb részük a vállalati, illetve magán- és szövetkezeti hizlaldákba került. A közös gazdaságban tavaly 8,4 a háztájiban viszont 21,2 százalékkal tartottak több sertést, mint 1975 végén, örvendetes még az is, hogy a háztáji kocaállomány 26 százalékkal gyarapodott. A jó eredményekhez hozzájárult, hogy a vállalat több mint száz mezőgazdasági szövetkezettel, hat ÁFÉSZ-szel és egy állami gazdasággal együttműködést kötött a kisegítő gazdaságok támogatására és több mint négyezer kocát juttattak a háztájikba. A megyei állatforgalmi és húsipari vállalat az elmúlt esztendőben a tervezettnél többet, csaknem 36 900 szarvasmarhát vásárolt. Kedvező, hogy hatezerrel kevesebbet, mint 1975-ben, ami a csökkentő szarvasmarhaselejtezésekre utal. Hosszú évek óta a tavalyi az első esztendő, amikoris a megye juhállománya növekedett, amihez segítséget jelentett a vállalat jerke-kihelyezési akciója. Ezzel ugyanis tizenegy tsz-be több mint hatezer jerke-bárány került. A tőkehúsból, különféle töltelékárukból, szalonnából és zsírból a vállalat igyekezett teljesíteni az igényeket. A termékeikben 73 százalékot képviselt az úgynevezett olcsó áruk mennyisége. Néhányból időszakos hiány mutatkozott, így egyebek között húsos szalonnából, ugyanis ebből az igényeknek csupán felét tudták szállítani. A kecskeméti és kiskunfélegyházi szakboltjaik különösen nagy mennyiségű árut értékesítettek, az utóbbinak csaknem 15 millió forint volt a tavalyi bevétele. A vállalat idei tervében a hús és húskészítmények 5 százalékos növelését határozták meg, 430 ezer sertés és harmincezer juh felvásárlására számítanak. Juliból mintegy 24 ezer darabot exportálnak. Jelentősnek ígérkezik a rövidesen működésbe lépő — de még kísérleti jellegű — vér- porítóüzem termelése, ahol évente 750 mázsa 87 százalék fehérjetartalmú, takarmánykeverékhez használható porított vért gyártanak. Az értekezleten részt vett és felszólalt Magony Imre, a Kiskunsági TESZÖV titkára. Elismerően szólt az állattartási kedv fenntartásáért megtett eddigi intézkedésekről. A megye egyes területeinek adottságait jobban figye- lembevéve, valamint a most kialakított felvásárlási ár és támogatási módszer folyamatos fenntartásával a vállalat jól szolgálhatja az állatállomány gyarapítása érdekében megtett megyei intézkedések sikeres teljesítését. Cs. I. Két éve Társulás alakult agrokémiai központ létrehozására Hosszas előkészületek után tegnap a Kecskemét-Szikrai Állami Gazdaság nyárlőrinci üzemében társulás jött létre egy agrokémiai központ létrehozására. A termelés színvonalának állandó növelése szükségessé teszi a biztonságos műtrágya- és növényvédő szer beszerzést a megfelelő tárolást és felhasználást. Sürget a korszerű növényvédelmi technológiák kidolgozása, a talajminta-vizsgálatok, amelyek alapján meghatározható, hogy mennyi műtrágyára van szükség. Ezenkívül számos, a termelés fejlesztését elősegítő szolgáltatás megszervezésével lehet növelni a hozamokat. Az agrokémiai központ létrehozását elhatározó tanácskozáson kimondták, hogy a társulás közös képviselője, vagyis gesztora a Kecskemét-Szikrai Állami Gazdaság lesz. Csatlakozott az együttműködéshez nyolc termelőszövetkezet, ezenkívül a megyei AGRO- KER Vállalat és az Országos Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet lakiteleki telepe. Megállapodtak abbanl is, hogy a központot Lakiteleken hozzák létre. Kovács László, a Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségének titkárhelyettese ismertette a társasági szerződés lényegesebb pontjait. Az intézményt az igazgatótanács irányítja. Ennek hatáskörébe tartozik az évi termelési, pénzügyi, valamint a középtávú tervek jóváhagyása, az új beruházások és azok forrásainak meghatározása, s számos egyéb döntés. (Folytatás a 2. oldalon) JS ét évvel előbb jelentős esemény zajlott le a Magyar Szocialista Munkáspárt életében. A Központi Bizottság, a XI. kongresszus előkészítésére vonatkozó irányelvei alapján nagy figyelmet kapott az addig eltelt időszak elemzése és nem különben azok a célkitűzések, amelyeket végső soron a kongresszus fogalmazott meg és döntött el. Az érdeklődés mértéke teljesen természetes volt a kommunisták körében, de az egyetértő vélemények sokaságával találkoztunk a szocializmust építő közvéleményben is. A kongresszust előkészítő munka a párt törvényének, a szervezeti szabályzatnak megfelelően zajlott valamennyi szinten. Ennek a folyamatnak a megyepolitika szempontjából legjelentősebb állomása volt a ma két éve befejeződött megyei pártértekezlet. Az addig megtartott taggyűléseken, pártértkezleten beszámolók százai és a felszólalók ezernyije hányta-vitatta meg sokoldalúan" az addig elért eredményeket, a társadalmi viszonyok fejlődését, az ipar, a mezőgazdaság és egyáltalán a gazdaságpolitika kisebb-na- gyobb területen való alakulását, a lakosság művelődési helyzetét, a lakásépítés, a kommunális-szociális célok megvalósultságát, a párt irányító szerepének módszereit és alakulását. S ez a hatalmas, a párt egész tagságának véleményét tükröző nagy vitaanyag, a vélemények summázata került a megyei pártbizottság jelentésével együtt a két napon át tartó megyei pártértekezlet plénumának asztalára. A megyei pártértekezlet két év előtti ténykedése, határozatai a közvéleményben akkor olyan értékelést szüllek, hogy az értekezlet körültekintően, s nagy alapossággal, az elemzes eszközeit igénybe véve vette számba Bács-Kiskun helyzetét, a megye testére szabottan,. határozottan és plasztikusan fogalmazta meg a megyét jellemző, a megye fejlődését előrevivő politikai és gazdasági kérdéseket, s tennivalókat egyaránt. Egyetlen gond, eredmény, vívmány nem kerülte el a pártértekezlet minden vonatkozásban előretekintő figyelmét, semmi sem esett ki látóköréből. Döntései helyesen és gyümölcsözően ötvöződtek a Központi Bizottság irányelveivel és ugyanakkor jól körvonalazták a 'megye új ötéves "tervének fö vonásait. A két év óta történteket még korai volna összevetni a pártértekezlet egy egész ciklusra szóló döntéseivel De olyan fontos jegyeket már észreve- hetiink, amelyek mind arra mutatnak, hogy a Xl. kongresszus határozatai és ezzel együtt a megyei pártbizottság munkássága a döntések teljességének tervszerű megvalósítását szolgálja. ISét év távlatából már biz- -*v tonsággal kijelenthetjük: az akkor adott elemzés helytálló volt és jó volt a hozott határozat is. Jó volt, mert biztonságos vezérfonala lehetett akár a mindennapos, akár a tervező,' előretekintő cselekvésnek is. Az elmúlt időszakra jellemző az is, hogy a következetes agitációs tevékenység nyomán a párlértekezlet, majd a kongresszus döntéseit nemcsak a kommunisták ismerték meg, hanem a tömegszervezetek segítségével, közreműködésével a propaganda- munka lehetőségeinek igény- bevételével, a tömegpolitikai munka kereteinek bővülésével megyénk egész társadalma számára ismertté váltak a jövőt formáló elgondolások. Ez annál is fontosabb, mert köztudott, hogy a szocializmus nemcsak a kommunisták számára, hanem az egész nép javára épül, amihez viszont nélkülözhetetlen a társadalom egészének egyre tudatosabb, tevőleges részvétele. Az elmúlt két esztendő eseményei azt is meggyőzően bizonyítják, hogy az akkor született elhatározásokon nem kellett változtatni. Ennek legfőbb jellemvonása az, hogy a megye lépést tart az országos fejlődéssel, teljes párt- és pár- tonkivüli közvéleményünk helyesen értelmezi a megyei párt értekezletnek azon állás- foglalását, hogy bár Bács-Kis- kunban az ipari fejlődés szemmel látható, a népgazdásági érdekekbe illeszkedve — a megye adottságaiból fakadóan — azonban a döntő tényező mégis a mezőgazdasági termelés. Ennyi idő múltán jól körvonalazódik az is, hogy a végrehajtás eredményes. A pártós állami szervek minden olyan kérdést napirendre tűztek, amelyek időarányosan szükségesnek mutatkoztak, s amelyek egyben igazolják is a pártértekezlet határozatainak ,.aprópénzre” váltását. Az a fejlődés, ami a pártértekezlet és a XI. kongresszus után — szorosan kapcsolódva az előző időszakhoz — kezdetét vette, az elmúlt esztendőben tovább folytatódott. A különböző területeken végzett munka minősítése azonban árnyaltabb. Az elképzelések helyenként teljesültek, vagy túlteljesültek, de nem kevés azon helyeknek, ágazatoknak száma sem, ahol az igényeket mindössze megközelítették, vagy attól elmaradtak. f'írszágosan, de a megyében is jól észrevehető, hogy az irányító munka minden téren a párt kezében van. amit megszokott kifejezéssel úgy mondunk, hogy erősödött a párt vezető szerepe. Ennek kézzelfogható jelei: azóta már kétszer volt éves beszámoló taggyűlés, lezajlott a tag- könyvcserével kapcsolatos, a kommunisták aktivitását pezs- ditő nagy munka. De ha bepillantanánk a különböző szintű pártszervezetek és pártszervek napirendjeibe, akkor még hitelesebb lenne az a megállapítás, hogy i'alójában erősödött a szocializmus teljes felépítésének legfontosabb feltétele: a párt vezető szerepe. A megállapítás margójára azonban feljegyzendű, hogy különböző színvonalon es eredményességgel. A további munka szempontjából három figyelmeztető szó említendő: konkrétan, szakszerűen és differenciáltan. Nélkülözhetetlenül fontos, hogy valamennyi pártszervezet és a kommunisták kivétel nélkül ismerjék azt a folyamatot, lett légyen az politikai, gazdasági, társadalmi, vagy kulturális, amelyet irányítanak. Nélkülözhetetlen, hogy a különféle szervek az ott dolgozó kommunisták segítségével önálló munkát végezzenek. Senki se várjon a másikra, mindenki végezze el a magáét. J ényeges kelléke a munUa- módszernek, hogy az előttünk álló problématöm égből mindig a legfontosabbat válasszuk ki és erőnk egészét annak megoldására összpontosítsuk. Mindehhez nagyon fontos a meghozott helyes határozatok végrehajtásának segítése és ellenőrzése. Mondhatjuk, hogy a vitában, a helyes döntések kialakításában már erősek vagyunk, de az egyik gyengénk a jó határozatok következetes végrehajtása. A megyei pari bizottság az elmúlt két év alatt fontos kérdések megvitatását tűzte napirendjére. Közüliül; szerepelt a IV. ötéves téri' teljesítésének értékelése, az új ötéves terv kialakítása, a s o; ni lista munka verseny-me. .galtnn. az állami közok látás továbbfejlesztésére hozott határozatok végrehajtásának ellenőrzése és a további feladatok megjelölése, a sok más népgazdasági tennivalóval összefüggő építőipar helyzetének megvizsgálása, a tanácsok munkája, és a lakossággal való kapcsolatuk alakulása. Az említettekből szinte kiszűrhető, hogy a fő irány nem változott, és nem is változik. De ugyanakkor azt is meg kell mondani, hogy egyetlen korábbi döntés sem kezelhető dogmaként, hiszen az élet újabb és újabb kérdéseket vet fel, és ezeket a témákat a politikai vezetés egyetlen esetben sem kerülheti meg. A kél éve lezajlott fontos párteseményre azért is szükséges emlékeztetni, mert a különböző testületekben született, az adott viszonyokhoz igazított határozatok megvalósulásának, azok állandó figyelemmel kisérésének nagy je- .lentősége i'an. Bizonyos, hogy e döntések nem az íróasztalfiókok számára készültek de az is bizonyos, hogy a végrehajtásban nem mindenütt lelhető fel az azonos mértékű köret kezet esség. „naprakészség". És ezeknek a hiányosságoknak az összegezése már észrevétel ezhetö méretet jelent. A tennivaló tehát változatlan: a további három esztendőben a döntések álapszelle- mónek megfelelően hajtsuk végre a XI. kongresszus és a megyei pártértekezlet határozatait.
