Petőfi Népe, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-18 / 41. szám

4 • PETŐFI NÉPE « 1917. február 18. HÁZUNK TÁJA Koratavasz a kiskertben | • KISKÖZSÉGEK A MEGYÉBEN « KISKÖZSÉGEK A MEGYÉBEN • | Dunaszentbenedek Kétoldalt új házak. Tanya nincs, villany, víz mindenütt van. Februárban a gyümölcsfák még nyugalomban vannak. Ez azon­ban, már a kényszerpihenés idő­szaka. Amennyiben már nincs erős fagy, érdemes ilyenkor el­végezni termő gyümölcsfáinkon a kéregápolást. Az ápolási és fa­tisztogató mechanikai munkák során távolítsuk el a liszthar­mattal fertőzött vesszőket és a kaiiforniai-pajzstetű fertőzést jelző, fás részeket. A sebzési fe­lületeket minden esetben vágjuk simára és kenjük be; fasebkát- ránnyal. Távolítsuk el a monila telelését biztosító gyümölcsmu- miákat és galagonyapille her­nyóit tartalmazó hernyófészke­ket. A kaparékot — a további veszély elkerülésére, semmisít­sük meg. Most kell elvégezni a fák ritkító metszését is. A feles­leges ágak eltávolításával per- metanyag-megtakarítást is elér­hetünk. Amennyiben a hónap vége felé az időjárás megenge­di, akkor az almatermésűek és csonthéjasok termőkaros orsóin és sövényeken elvégezhető a ter- mőrészifjító metszés. Február végén, ha az idő eny­hül, már elkezdhetjük az oltó­vesszők szedését. Az átoltás cél­jából szedett oltványokat az ol­tás elvégzéséig kötegelve és ho­mokba rakva — esetleg mű­anyagzacskóban —, fagymentes helyen kell tárolni. A szőlő telepítése előtt — ha ez még hátra van — lássunk hozzá a terület forgatásához és trágyázásához. Amennyiben még A Kőbányai Gyógyszergyár ne­vét évtizedeken keresztül gyógy­szerkészítményei tették ismertté hazánkban és szerte a világon. Négy éve, 1972 óta azonban nö­vényvédő szerekkel is foglalkoz­nak, s azóta a hazai szakemberek már megismerhették Rideon és Adói nevű szelektív gyomirtó szereik előnyös tulajdonságait. A Rideon 80 WP 1974 óta van forgalomban, s 1976-ban már 21 tonnát használtak fel. 25 ezer hektáron alkalmazták. A Rideon felhasználható paradicsom és paprika vetés, illetve kiültetés előtti, vagy közvetlen vetés utá­ni gyomirtására szárazföldön, üvegházban, és fólia alatti ter­mesztésnél. A Rideon gyökérherbicid, amelynek hatóanyagát a növé­nyek gyökereiken keresztül ve­szik fel. A talajból felvett ható­anyag a gyomokat csírázás-kelés fenofázisában pusztítja el úgy, hogy megzavarja a csiranövény anyagcseréjét. A Rideon előnye, hogy ered­ményesen pusztítja a magról ke­lő egy- és kétszikű gyomokat a nincs szaporítóanyag, akkor a beszerzéséről haladéktalanul gon­doskodni kell. A korai ültetésű palánták ve­tését már elkezdhetjük. Szabad földön folytathatjuk a gyökérzöldségek és a zöldborsó vetését. A díszcserjék metszését, fagy­mentes időben szintén végezhet­jük. Megkezdhetjük a gyep gondo­zását is. Fagymentes, száraz idő­ben a gyepet 2 cm vastagságban terítsük be komposzttal. 1 köb­méter komposzthoz 3 kilogramm szuperfoszfátot és egy kiló ká­lisót keverjünk. Az elteregetett morzsalékos komposztot gereb- lyével, de inkább fafogú szer­számmal ütögessük be a talajba. Természetesen vigyázzunk arra, hogy a gyep gyökérzetét ne sért­sük meg. Kiskertjeink hálás virágai az egynyáriak. Legtöbbje a vetés évében folyamatosan virágzik, majd ősszel elhal. A lassúbb fej- lődésűeket már ilyenkor lehet vetni. Virágzásuk általában a ve­téstől számított 5—6 hónap. A gyors fejlődésűeket ráérünk áp­rilisban is szaporítani, mert azok 2—3 hónap múlva virágoznak. A melegkedvelő és lassú fejlő- désű egynyáriakat előneveljük, a karógyökeret fejlesztőket már állandóan helyükre vetjük. Február hónapban van csak al­kalmunk az őszről elmaradt ta­lajmunkákat elvégezni. Kalocsay Klári helyrevetéses paradicsom és pap­rika gyomirtására kiválóan be­vált. Hatásos fólia alatti termesz­tésnél és palántanevelő ágyak vegyszeres gyomirtására. Néhány hónap alatt lebomlik a talajban és a gyormirtó szerekkel szemben legérzékenyebb paprika- és para­dicsomkultúrákban károsodás nélkül alkalmazható. A Rideon- nal kiküszöbölhető a mechani­kai gyomirtás és ezzel a gyakori vírusbetegségek átvitelének ve­szélye üs megszűnik. A Rideon szép sikerrel szere­pelt már a tavalyi mezőgazdasá­gi vásáron is — bronzérmet nyert a gyár e termékkel. A másik gyomirtó szer az Adói 80 WP csak tavaly került a fel­használókhoz. Igen hatásos a cu­korrépa vetés előtti és utáni, va­lamint egyévesnél idősebb sza­mócatelepek fakadás előtti vegy­szeres gyomirtására. Az Adói 80 WP felhasználását elsősorban RO—Neet kombiná­cióban javasolják, a talajtípustól függő adagolásban. Aki gyerekkorában sok, fan­táziát megmozgató ifjúsági re­gényt olvasott, az az első perc­ben otthon érzi magát Duna- szentbenedeken, mert a község lényegében nem más, mint egy végtelenül izgalmas kaland-szín­hely. Tornácos házakon állapo­dik meg egy-egy pillanatra a te­kintet, s a csupa-kanyar utcá­kon végigmenve az ember egy Tatay Sándor-könyv hősének szerepébe élheti magát. Vasár­nap persze még a csütörtöknél is szebb lenne a falu: népviseletbe öltözött asszonyokkal lehetne szót váltani, s megcsodálható lenne a kalocsaihoz hasonló, de mégis más hímzés. Errefelé az öt-hat kikeményített alsószok­nyára nehézselyemből vagyplüss- ből készült felsőt húznak a nők, fejüket is itteni módszerrel ékí­tik fel. Kontyukat keménypapír- alappal állítják hercig formájúra, majd hólyagpapírral bevonják, s a vastag selyem kendő ennek te­tejére kerül. Azt persze mondani sem kell, hogy ma már utazásra sem viselnek népviseletet a du- naszentbenedekiek. A sok kanyar után az út a Duna partjára visz; a víz közvet­lenül a kertek alján folyik. Saját szigete is van a községnek, a Bum, ahová nyáron, a mederben levő köveken száraz lábbal lehet átjutni. Vannak már turistái, bár egyelőre csak kalocsaiak és pes­tiek szokták felverni sátraikat a homokon. Valóságos fürdőző-pa- radicsom, igazi föveny a bene- deki part, mivel magasabb, mint bárhol másutt a környéken. A sziget miatt ugyanis a folyam rendre ide veti a szabályozáskor felkavart homokot, néhol térdig lehet merülni benne. Persze, nem télen. Most csak egy magányos, hóval lepett komp árválkodik a parton. Komp, írom, de csak néhányszor már elsüllyedt, ki- vénhedt vízi járműre gondolok. A Biskói-révet néhány éve meg­szüntették, a kirándulóhajó-já­rattal együtt. Ha híres a község valamiről, hát nem erről... A község? Jónéhány város elégedett le­hetne az ezerháromszáz lakosú Dunaszentbenedek eredményei­vel. — Nincs olyan ház, amiben ne lenne villany — mondja Forgó Istvánná vb-titkár. — De olyan sincs, amibe a vízműépítéskor a vezetéket ne ve­zettük volna be — teszi hozzá Molnár József gazdálkodási elő­adó, községi párttitkár. — Remek jó, artézi víz... Nem hiszi el ha mondom: négy lakás közül háromban van fürdőszoba, ez nagyon jó arány. Tényleg jó. S mi a helyzet a külterülettel? — Olyan nálunk nincs — mondják majdnem egyszerre vendéglátóim. — Nincs tanya, egy sincs. — Ha ennyi tagadást hall az ember, megkérdezi, mi­kor szűnt meg az utolsó... — Ó, hát nagyon régen —gon­dolkodik el Forgó Istvánné. — Én nem is emlékszem rá. Bizto­san van vagy nyolc-tíz éve. A község nevét a takarékszö­vetkezet pecsétjén D. Benendek- ként rövidítik. Hamarosan kide­rül, hogy pénzüket jól beosztó emberekről szól ez az írás. Három éve géderlaki kirendeltségről volt csak szó, akkor a tanács kiutalt egy régi buszgarázst. Ideköltöz­tek, kezdték a munkát, 700 ezer forintos betétállománnyal. Tava­lyi tervüket félmillióval teljesí­tették túl, s így 3 millió 700 ezer forintot őriznek. Évente tíz igénylést küldenek a MERKUR- hoz, sláger a sima és a kombi Zsiguli. — Tud valami érdekes törté­netet? — kérdezem a vezetőtől. — Nem tudom, hogy másnak érdekes-e, de megtörtént. Vala­ki a sorsoláson nyert egy autót. Persze pillanatok alatt elterjedt a híre, szaladtak az emberek, hozták a pénzt. Tizenöt betét­könyvet váltottak hamarjában... A községi kézbesítő, Varga Gá- borné kétszázötven házba hord­ja a hírlapot. — Hogyne — feleli kis töpren­gés után — van olyan utca is, ahol az udvarokban egy tucat gépkocsi áll. De így van ez — teszi hozzá — másutt is, nemcsak Dunaszentbened eken. Ez nem vitás, de a jelenhez ez is hozzátartozik. A legutóbbi öt év történetét elmesélhetik száraz számok is. Betonútról regélne a kilencezer­háromszáz négyzetméter, járdáról a 3000 négyzetméter. — Négy éve van ifjúsági klu­bunk, 1972-ben adták át a poli­technikai épületet és a gázcsere­telepet. — A végrehajtó bizott­ság titkára elemében van, pilla­natnyi szünet nélkül sorolja a fejlődés bizonyítékait. — A ne­gyedik ötéves terv első esztende­jében alakítottuk ki a fogorvosi körzetet, az itteni orvos kezeli a Foktőtől Géderlakig lakók fogát. Nem kell Kalocsára utazni, ha beteg a gyerek. Helyben van a nőgyógyászat és az SZTK-felül- vizsgálat is. Tavaly korszerűsí­tettük a közvilágítást. Megnézheti: nagyobb a fény esténként az utakon, mint Kalo­csán. — Ami szintén nagyon lénye­ges, kevesebbe került, mint ahogy terveztük — egészíti ki az el­mondottakat Molnár József. — Beszéljünk a jövőről... — Szép távlatok, így lehetne összefoglalni a terveket. Van ugyan minden utcában járda, de nem mindkét oldalon, építeni kell tehat. Jövőre elkezdjük a szenny­vízcsatornázást is. Dunaszentbenedek nem tarto­zik a felkapott iielyek közé. A nyaralók inkább Dunapatajra mennek, a Szelidi-tóhoz, s a Du­nában is inkább Géderlaknál fürdenek. Az évenkénti jeles esemény az alkotmánynapi tűzi­játék, meg a kajakosverseny. Ír­tam az elején, hogy ma már nem öltöznek népviseletbe más kedvéért az asszonyok, inkább csak a maguk örömére. Talán azért, hogy egymásnak mutassák: dunaszentbenedekiek Mondom, csupa-hangulat a község. Hadd tegyem hozzá: és roppant rokon­szenves is. Ami pedig a képeket illeti: a hó is elolvadt már, s lehet, hogy tett egy utat a szi­get és a part között a komp. Ballai József Új gyomirtók: Rideon és az Adói mmmmMmwmmMmmmmmmm S5555^S mennyiségi, sem minőségi kifogá­sa. — Az árutermelés növelése ■mellett bövitik-e a javító-szolgál­tatás fejlesztését? — Ebben az évben több, mint 2 millió forintot fordítunk a la­kosság igényeinek kielégítésére. Tudomásunk szerint az országban még mindig nincs mozgó szerviz, mi szeretnénk elsőnek létrehoz­ni. Egy csukott Robur gépkocsit rendezünk be mozgó műhelynek, s ezzel egy szakmunkás, valamint egy cipész-gépkocsivezető járja majd előre kidolgozott program szerint a környező községeket. Felvesszük a kapcsolatot majd hét községi tanáccsal, s két szak­emberünk a helyszínen elvégzi a gyorsjavitásokat. Megrendeltük már a gépkocsit és a speciális gyorsjavító gépeket, amelyekből négyet szerelünk be a mozgó műhelybe. Emellett Kiskunfélegyházán is létesítünk egy gyorsjavító szalont, ahol nyolc szakmunkás foglalko­zik majd a javításokkal, négy pedig méretes munkát vállal. Berendezünk itt egy minibüfét is, hogy aki várakozik a javítás alatt álló cipőjére, kávét, süte­ményt, üdítő italokat fogyaszt­hasson. Tovább bővítjük a város­ban levő cipő mintaboltunkat, önkiszolgálóvá alakítjuk át, s olcsó cipőkkel várjuk a vásárló­kat. Terveink megvalósításában je­lentős részt vállalt hét szocialista brigádunk, ök különben most dolgozzák ki versenyfelajánlásai­kat, amelyekkel csatlakoznak a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 60. évfordulója liszteletére indult munkaversenyhez. O. L. gyelországba is szállítunk. Sőt, kapacitásunk egy része — mint­egy 10 ezer pár csizma gyártásá­ra — fenn van tartva. A külke­reskedelmi vállalat képviselői most tárgyalnak osztrák és hol­land cégekkel, s minden jel ar­ra mutat, hogy április végén már megkezdhetjük nyugati exportra is a termelést. Növekedett a női szandálok iránti kereslet, erre az évre 15 ezerrel többet, 60 ezret rendelt tőlünk a kereskedelem. — Győzik a megrendelések teljesítését? — Az új gépeink segítségével mintegy 20 százalékkal nőtt a termelékenységünk. Dolgozóink hamar elsajátították a kezelésü­ket, s bízunk abban, hogy meg­rendelőinknek nem lesz sem • Törtcli István szakmunkás dolgozik az új fárafoglaló auto­mata géppel, amely négy ember munkáját pótolja. MOZGÓ-JAVÍTÓ SZOLGÁLTATÁS Növelik az export áruk gyártását a félegyházi cipészek Kiskunfélegyházán 1948. szem- tember 28-án alakult meg az el­ső kisipari szövetkezet, amikor tizennyolc cipész határozta el, hogy közös útra lép. Az azóta élteit majdnem három évtizedben a szövetkezet jelentős mértékben megerősödött, az általuk gyár­tott termékek állandó jó piacra találnak mind kül-, mind bel­földön. A városközpont kialakí­tása megkövetelte, hogy a cipé­szek új helyre költözzenek, s ez 1970-ben a városi tanács segít­ségével sikerült. Később a tanács­tól bérelt épületet 1973-ban 800 ezer forintért megvásárolták, s egy év múlva már arra is gon­dolhattak, hogy jelentős beruhá­zással bővítik a munkaterületet. Az 1,6 millió forintos munka sa­ját erőből, hitellel, valamint az OKISZ támogatásával 1974-ben kezdődött, s 1976 januárjában kellett volna a kivitelezőknek el­készülniük. Sajnos, különböző okok miatt az átadás egy évet késett... — Ez bizony a múlt évi ter­vünk végrehajtását is akadályoz­ta — mondja Lukács Ferenc a szövetkezet elnöke. — Lemara­dásunk szerencsére nem jelentős, bízunk abban, hogy az idén pó­tolni tudjuk. Árbevételünk 25,4 millió forint volt. A többi között 50 ezer pár női szandált, 20 ezer női fapapucsot, a második félév­ben pedig — szovjet megrende­• Szovjet megrendelésre készült csizmák minőségi ellenőrzését illetve csomagolását végzi Cserép Lukács meós és Nemcsok Mária csoma­goló. (Opauszky László felvételei.) lésre —, 26 ezer pár női csizmát gyártottunk. A kivitelezők szeptemberben készültek el, de a műszaki hibák miatt csak január közepén kez­dődhetett meg a kibővített mű­helycsarnokban a munka. — Ezek szerint megvannak a feltételek az idei tervek teljesíté­séhez? — Üj üzemünkbe 600 ezer fo­rintért vásároltunk új, korszerű gépeket. Ezekkel lényegesen nö­velhetjük a termelést, és decem­ber végéig elérjük a 29 millió forintos árbevételt. Kapacitásunk 85 százaléka már le van kötve, és jelentősen növekedett az ex­port megrendelés. A tavalyi 26 ezer pár csizma helyett 36 ezret kell gyártanunk. Az idén a Szovjetunió mellett már Mongóliába és Len­• Üj, korszerű gépekkel dolgoznak a felsőrészkészítők. • Forgó Istvánné és Molnár József. • A kompot az Űj Hajnal Termelőszövetkezet vet­te meg, nyaranként ezen viszik az állatokat legel­tetni a szigetre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom