Petőfi Népe, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-17 / 40. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 40. szánt Ára: 90 fillér 1977. február 17. csütörtök Edward Gierek fogadta Púja Frigyest Befejeződtek a külügyminiszteri tárgyalások Púja Frigyes, a Magyar Nép- köztársaság külügyminisztere szerdán, lengyelországi látogatá­sának utolsó napján Varsó neve­zetességeivel ismerkedett, majd látogatást tett Edward Gierek- nél, a Lengyel Egyesült Munkás­párt KB első titkáránál. Szívé­lyes, baráti hangulatú beszélge­tésük során a kétoldalú együtt­működés továbbfejlesztésének kérdéseivel és a nemzetközi helyzet időszerű problémáival foglalkoztak. Ezt követően Henryk Jab- lonski, a lengyel államtanács el­nöke fogadta a magyar külügy­minisztert. Szerdán délben a lengyel kül­ügyminisztérium épületében sor került a plenáris tárgyalások utolsó ülésére. A látogatásról és a tárgyalásokról közös közle­ményt adtak ki. (MTI) A Központi Bizottság titkára a kecskeméti járási pártbizottság ülésén A megyeszékhelyre látogatott tegnap Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, aki rövid eszmecserét folytatott Terbe Dezsővel, a me­gyei pártbizottság titkárával. Ezután a Központi Bizottság titkára részt vett a kecskeméti járási pártbizottság — Horváth Ignác első titkár elnökletével megtartott — ülésén. A járás politikai vezető testületé a párt­tagsági könyvek cseréjére készült Intézkedési terv végrehajtásáról szóló összegező jelentést vitatta meg, amelyet dr. Kiss Margit, a pártbizottság titkára terjesz­tett elő. A járási párt-végrehajtóbizott­ság jelentése feletti vita során felszólalt Borbély Sándor is. Egyebek között kiemelte a párt­tagsági könyvek cseréjének je­lentőségét a XI. pártkongresszus határozatainak végrehajtásában, szólt a gazdaságpolitika több lé­nyeges kérdéséről és kitért a pártélet időszerű feladataira is. A járási pártbizottság egyhan­gúan jóváhagyta végrehajtó bi­zottságának előterjesztését. Az ülés további részében a BnSHHDHIH A mozgalom sajátos módszereivel - 1977 gazdasági sikereiért Ülésezett a népfront megyei bizottsága Dr. Bodóczky László elnökle­tével — ülést tartott tegnap dél­előtt a Hazafias Népfront megyei bizottsága. Megjelent a tanács­kozáson, és felszólalásával részt vett annak munkájában S. He­gedűs László, a népfront országos tanácsának titkára, valamint Hegedűs István, a megyei párt- bizottság osztályvezetője. Az ülésen Farkas József me­gyei népfronttitkár tartott be­számolót a megye gazdasági fej­lődésének helyzetéről, a mozga­lom 1977. évi feladatairól — a megyei pártbizottság ez év ja­nuár 5-i határozata alapján. A mindannyiunkat közvetlenül érin­tő, döntő fontosságú kérdések sokoldalú elemzése mellett utalt arra, hogy még teljesebbé teszi értékelésünket a KSH-nak a Pe­tőfi Népében vasárnap, illetve — a megyére vonatkozóan — szer­dán a megyei igazgatóság részé­ről publikált jelentése. A gazdag témakör kifejtése utón tért rá arra, miként segítheti a népfront­mozgalom — sajátos eszközeivel, módszereivel — idénre kitűzött céljaink valóraváltását is. Fő feladataink ez évben: a gazda­sági egyensúly javítása, a gazda­ság tervezett növekedési ütemé­nek biztosítása, a lakosság élet- körülményeinek tervszerű jobbí­tása. A népfront tudatformáló te­vékenysége eredményeként erő­södjön az egységes szemlélet a tennivalók vállalásában legyen több a kezdeményezés, és követ­kezetes, fegyelmezett a végrehaj­tás. Néhány terület a sok közül, ahol a népfront jelentős segítsé­get adhat. Támogassa, szervezze a kertbarát köröket, teremtsen fórumokat a termelés növelését és fejlesztését szolgáló módszerek elterjesztésére. Szorgalmazza a szakmai tudás gyarapítását, is­meretek bővítését előadásokkal, bemutatókkal, tapasztalatcserék­kel. A népfrontbizottságok sikere­sen működhetnek közre a mező- gazdasági termelőegységek, a fel­dolgozóipar és a felvásárló szer­vek közötti összhang zökkenő- mentesebb megvalósításában. Ösztönözzenek olyan helyi vizs­gálódásokra, amik eredményeként elérhető, hogy az azonos körül­mények között működő, termelő gazdaságok legalább hasonló eredményeket érjenek el. Mert még nem egy helyütt indokolat­lanul nagy a termésátlágok kö­zötti különbség; búzából 20 q és 54 q hektáronként. Nagy szerepe van a népfrontnak a zöldségter- . mesztési program megvalósításá­ban, a szőlő- és gyümölcstelepíté­si terv végrehajtására való moz­gósításban. Munkálkodni tud • Farkas József referátumát tartja. (Tóth Sándor (elvétele.) azon, hogy a mennyiségi tervtel­jesítés minden munkahelyen egjnittjárjon a minőség javításá­val, A jó termék, iparcikk vagy élelmiszer — közvéleményt, tár­sadalmi közérzetet befolyásoló tényező. A lakosság életkörülményeinek javulásával szoros összefüggés­ben álló lakásépítési programon belül az eddiginél hatékonyab­ban képes lakásépítő szövetkeze­teket szervezni, és magánlakás­építésre serkenteni városokban és azok környékén, s nagyközsé­gekben, ahol legnagyobb az igény. Valamennyi népfront-aktivista szép tevékenységi teret találhat abban, hogy az oktatási, egész­ségügyi és gyermekintézmények határidőre megépüljenek. Az 1977. évi fejlesztési tervek meg­valósításához még jelentősebb társadalmi segítségre van szük­ség. Szervezze, irányítsa a nép­front a társadalmi munkát kü­lönösen a lakosság életkörülmé­nyeit, javító beruházásokon. Tár­sadalmi segítséggel biztosítsuk be. hogy a tervezett 975 óvodai hely megépüljön. Kezdeményez­zék a mozgalom aktivistái, tiszt­ségviselői, hogy a Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom 60. év­fordulójának jegyében tegyenek vállalásokat város- és köz.iégfej­lesztési létesítmények tető alá hozására. Legyen azon is a nép­front figyelme, hogy a vállalások teljesítése után sehol ne feled­kezzenek meg a munka elismeré­séről. A referátumot színvonalas vi­ta követte, aminek során a már említettek mellett felszólalt Mül­ler Márton (Madaras), Fehér Be­lőné dr. (Kecskemét), Deák Ist­ván (Kecskemét). Babies Antal (Csávoly), dr. Faragó Gyula (öregcsertő), s dr. Köváry Gá- borné (Kisszállás). A széles körű társadalom-, s gazdaságpolitikai, szakmai felkészültséget tükröző fejtegetések sok értékes javaslat­tal. közérdekű tájékoztatással, to­vábbgondolásra késztető megál­lapítással egészítették ki a be­számolót. Végezetül a népfront megyei bizottságának 1977. évi ülésterv-javaslatát fogadták el a résztvevők, majd meghallgatták Farkas Jószef néhány bejelenté­sét. T. I. Felavatták a solti Kossuth-adót part-végrehajtóbizottság 1976. II. félévi munkájáról szóló jelentést hallgatta meg és fogadta el a járási pártbizottság. Tegnap dél­előtt ünnepé­lyes keretek között adták át rendeltetésé­nek az új, 2000 kilowattos sol­ti Kossuth-adót. Az avatóünnep­ség elnökségé­ben helyet fog­lalt Győri Im­re, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára, Havasi Ferenc minisz­terelnök-he­lyettes, Pullai Árpád közle­kedési és pos­taügyi minisz­ter. Tömpe Ist­ván, az Állami Rádió és Tele­vízió Bizottság elnöke, Kata- nics Sándor, az MSZMP Bács- Kiskun me­gyei Bizottsá­gának titkára, dr. Gajdócsi István, a Bács­Kiskun megyei Tanács elnöke, D. F. Novikov, a budapesti szov­jet nagykövetség tanácsosa, Ma­rian Grzymek, a budapesti len­gyel nagykövetség tanácsosa, I. I. Kobin szovjet híradástechni­kai miniszterhelyettes. V. A. Samsin, a Szovjetunió postaügyi miniszterének első helyettese. A megjelent vendégeket, az adó építésében részt vett szov­jet, lengyel és magyar vállalatok képviselőit, a kivitelezésben ki­emelkedő munkát végző dolgo­zókat Horn Dezső KPM minisz­terhelyettes köszöntötte, majd Havasi Ferenc mondott beszé­det. A miniszterelnök-helyettes tolmácsolta a Központi Bizottság és a kormány üdvözletét. Rámu­tatott arra, hogy az új solti Kos- suth-adó a szocialista építőmun­ka. az internacionalista együtt­működés teremtő erejének szép példája. — A külföldön létesült, mind nagyobb teljesítményű adók ha­tásának ellensúlyozására java­solta 1972 augusztusában a Köz­ponti Bizottság a kormánynak egy új, 2000 kilowattos közép­• Az adóállomás vezérlőpultjá­nál megindítják a műsor sugár­zását. (Pásztor Zoltán felvételei.) • Havasi Ferenc miniszterelnök-helyettes ünnepi beszédét Mondja. hullámú rádióadó építését. Azóta alig több, mint négy esztendő telt el, s olyan adóállomás épült Sol­ton, amely nemzetközi mércével is kiállja az összehasonlítás pró­báját. Nehéz lenne szavakba foglal­ni azt a küzdelmet, ami létrehoz­ta ezt a létesítményt. Munkások, mérnökök, technikusok tudnák megfogalmazni ezt a legjobban; azok, akik részesei voltak a re­kord-gyorsasággal elvégzett mun­kának. Hozzátehetem, hogy a si­kerben főszerepet vállaltak szov­jet barátaink. Az új solti adó tehát az in­ternacionalista együttműködés impozáns példája is, hiszen a magyar és szovjet szakemberek mellett lengyel dolgozók is köz­reműködtek életrehívásában. A munka fontos lendítője volt a versenymozgalom, az adó építésé­ben résztvevő dolgozó kollektí­vák lelkesedése. A solti nagyadó ugyanis az alapkőletételtől — 1974 szeptemberétől — számí­tott két és fél esztendő alatt ha­táridőre elkészült. Egyben nem kevesebb, mint 90 millió forintos megtakarítást értek el. Köszönet, jogos elismerés illeti tehát az alkotókat az új Kossuth- adó életrehívásában részt vállaló huszonegynéhány vállalat és még számos magyar és külföldi intéz­mény kollektíváját. A munka méltatásakor nehéz lenne bár­melyik vállalatot is kiemelni a sorból, hiszen a Postai Tervező Intézettől a Bács megyei Állami Építőipari Vállalatig bezáróan széles a skála. S akkor még nem szóltunk a beruházókról, az üzemeltetőkről, akiknek szervező- készsége, helytállása szintén fon­tos volt a sikerhez. Elismeré's il­leti a párt- és KlSZ-szervezete- ket is, amelyek védnökséget vál­laltak a solti adó mielőbbi meg­valósítása felett. E naptól fogva az ország geo­metriai középpontjában megépí­tett solti adón keresztül jut el a hallgatókhoz a Kossuth-rádió hangja. Az új adó Magyarország területének mintegv 80 százalé­kán biztosít megfelelő vételt a korábbi 50 százalék helyett. A • Pullai Árpád közlekedési éa postaUgyi miniszter átadja Tán- ezos Józsefnek, a BÁCSÉP fő­építésvezetőjének a Munka Ér­demrend arany fokozata kitün­tetést. nappali órákban gyakorlatilag az egész ország területén jól hall­ható a Kossuth-műsor. A még gyengébben besugárzott vidékei­ken az URH-hálózat további fej­lesztése biztosítja majd . a zavar­talan vételt. Így hát Solt község neve éppúgy a magyar rádiózás jelképe lesz, mint Laki-hegy volt ötven éven keresztül. Beszéde befejező részében is­mételten köszönetét mondott a szónok az adóállomás létreho­zóinak eredményes munkájukért, (Folytatás a 2. oldalon) Tervegyeztető tárgyalás a megyei pártbizottságon Évek óta kialakult helyes gyakorlat, hogy Bács-Kiskun, valamint a szakminisztériumok vezetői egyeztetik a megyére vonatkozó közép- és rövidtávú terveket. Végrehajtásukat fi­gyelemmel kísérik, menetközben segítik. Az év elején szo­kásos munkamegbeszélésre szerdán délelőtt dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter érkezett Kecske­métre a MÉM főosztályvezetőinek kíséretében. A megyei pártbizottság szék­házában tartott értekezleten Er­délyi Ignác, a megyei pártbizott­ság titkára körvonalazta a ta­nácskozás célját, majd Király László, a megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osz­tályvezetője elemezte Bács-Kis­kun mezőgazdasági termelésének tavalyi eredményeit, az elemi károk okozta gondokat, valamint az idéT terveket. Az V. ötéves terv első évében, a tavalyi megfelelő előkészítés és az idei magasabb színvonalú munka alapján lehetőség van ar­ra, hogy a megye mezőgazdasági termelése az 1975. évéhez képest 15 százalékkal növekedjék. A 90 ezer hektár búza vetés 92 száza­léka kiváló vagy jó minőségű, az ősszel elvégzett mélyszántás több, mint bármikor. Műtrágyából 10— 15 százalékkal többet rendeltek a mezőgazdasági nagyüzemek, mint az előző évben, és egy évtized óta nem végeztek olyan arány­ban szervesanyagú talajerőpót­lást, mint 1976 őszén, telén. Elkészült a szőlő-gyümölcs ágazat fejlesztési terve. Ennek alapján 1982-ig 10 ezer hektár szőlőt, 5 ezer hektár gyümöl­csöst telepítenek Bács-Kiskun- ban. Ez a telepítési program, ha megvalósul, a megyei párt- és tanácsi vezetés szerint pótolja a kiesést, s megfelelő színvonalon tartja mindkét ágázatot. A mun­kával összefüggő sokrétű felada­tot saját erejéből azonban nem tudja megoldani a megye. Külö­nösen a telepítés előkészítésének meliorációs teendőiben, a sza­porítóanyag termelésében, be­szerzésében számít a MÉM se­gítségére. Dr. Romány Pál hangsúlyozta, hogy a minisztérium olyan fi­gyelemmel kíséri Bács-Kiskun munkáját, amilyen az ország leg­nagyobb mezőgazdasági területű megyéjét méltán illeti. Hasonló­képpen elismeri az itt működő országos hatáskörű tudományos és mezőgazdasági oktatási intéz­mények tevékenységét is. Nem közömbös az ország számára, hogy a megye mezőgazdasága, élelmiszeripara miként teljesíti tervét. Ha sikerül összefogni az anyagi és a szellemi erőforráso­kat a megyében a mezőgazdaság különböző ágazatainak fejleszté­sére, termelésének növelésére, akkor számos országos feladat is közelebb kerül a megoldáshoz, Ebben számíthat Bács-Kiskun a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium és más szervek se­gítségére. A munkaértekezleten résztve­vők végül a beruházási progra­mokat vitatták meg, amelyek a gazdaságok, valamint az élelmi- szeripari üzemek tevékenységét fejlesztik. K. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom