Petőfi Népe, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-16 / 39. szám
1977. február 1«. • PETŐFI NfiPB • 3 A KSH MEGYEI IGAZGATÓSÁGA JELENTI Bács-Kiskun gazdasági életének 1976. évi fejlődése (Folytatás az 1. oldalról) kétmilliárd forint volt, ami — összehasonlító árakon — 8 százalékkal haladja meg az előző évit, az éves előirányzatot pedig 2 százalékkal, összességében az építési-szerelési munkák növekedési üteme az országos átlagnál gyorsabb volt. Az éves kivitelezői előirányzatot azonban meghaladta a szerződéssel lekötött munkák értéke. A szocialista építőiparban 1976- ban negyedévről-negyedévre tovább emelkedett az elutasított építési igények értéke, amely év végén meghaladta a 800 millió forintot. Ez az előző évinek mintegy nyolcszorosa, ami egyben mutatja a meglevő beruházási igények, valamint az építőipar kapacitása közötti egyensúlyhiány további fennállását. Az utóbbi években a létesítmények átadásának ütemessége alig változott, s jelentős hányaduk üzembe helyezése az év utolsó negyedére maradt. A megye építőipari szervezeteiben foglalkoztatottak száma az év végén meghaladta a 12 ezret, ami 5 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Ezen belül az építési-szerelési munkán dolgozó fizikai foglalkozásúak létszámnövekedése 2 százalékos volt. Az egy fizikai munkavállalóra számított termelékenység 6 százalékkal volt magasabb az előző évinél Eredmények, gondok a mezőgazdaságban A mezőgazdaság 1976. évi eredményeiben az új szabályozó- rendszer hatékonyság-növelésre ösztönző hatása még nem bontan kozott ki. Az üzemek a takarékosabb gazdálkodásra törekedve, mindenekelőtt az ipari eredetű anyagok felhasználását mérsékelték. Rontotta a gazdálkodás hatékonyságát a kedvezőtlen időjárás miatt megnövekedett mun- _.,ka- és anyagráfordítás is. r-Az . 1976t. évre. előirányzott 3 százalékos megyei termelésemelkedés nem valósult meg. A mezőgazdaság hozama az előző évi szint körül alakult. A kalászosok terméseredményei kedvezőek voltak. A búza 42,8 mázsás hektáronkénti termésátlaga mind a korábbi évekénél, mind az országosnál magasabb volt. Az 1975. évinél közel J0 ezer vagonnal több termést - takarítottak be a gazdaságok A fontosabb őszi betakarítású növények 1976. évi terméseredményei viszont többségükben elmaradták az előző évitől. A késő tavaszi fagyok, majd a hosszantartó szárazság a kertészeti termelést is kedvezőtlenül befolyásolta. Ezekből a termékekből a lakosság ellátása egyenetlen volt, az év második felében viszont némileg javult. A gyümölcstermés kevesebb volt az előző évinél, a szőlőtermés 1,4 millió mázsa körüli mennyisége pedig csupán fele az 1975. évinek. A fontosabb zöldségfélék felvásárlása az év második felében folyamatosan emelkedett, a gyümölcsféléké — elsősorban a meggy, a kajszi és a szilva az alacsony hozamok miatt — jelentősen csökkent. Népesség, foglalkoztat ottság, életkörülmények A megyében az élveszületések száma csökkent, az 1975. évi csúcsot követően, 1976-ban 2 százalékot meghaladó visszaesés volt tapasztalható. Az élveszületések csökkenés éhek és a halálozások növekedésének hatására a megyében a természetes szaporodás 1976-ban nem érte el a kétezret. 1976-ban 5100 házasságot kötöttek a megyében, ami háromszázzal kevesebb az előző évinél. A megyében a foglalkoztatottak száma a megfigyelt népgazdasági ágak közül az állami mező-, erdő- és vízgazdálkodási, valamint a szolgáltatási ágazatban mérsékelten csökkent, a többi ágazatban egymástól eltérő ütemben növekedett. Legnagyobb mértékben — 5—6 százalékkal nőtt a foglalkoztatottság az építőiparban és a közlekedésben. A megye lakosságának kész- pénzbevétele 5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, ezen belül a bérek és bérjellegű jövedelmek átlagban 6 százalékkal nőttek, a mezőgazdaságban 4 százalékkal. A fogyasztói árszínvonal országosan 1976-ban 5,1 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A második félévben következett be például a hús és húskészítmények átlagosan 30 százalékos növelése. Ennek hatása nemcsak a termékek fogyasztói árában, hanem a kereskedelmi vendéglátás és a munkahelyi étkeztetés áraiban is jelentkezett. A hús és húsfélék áremelésével kapcsolatban jövedelemkiegészítő intézkedésre került sor. 1976. júliustól 60 forintos pótlékot kapnak a bérből és fizetésből élők, valamint a társadalmi juttatásban részesülők. A kedvezőtlen időjárás következtében a Zöldség- és gyümölcsárak is magasabbak voltak. A reáljövedelmek mérsékeltebb emelkedése ellenére a lakossági takarékbetét-állomány az év végére meghaladta az 5 milliárd forintot, ami majdnem 16 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A megye folyóáras kiskereskedelmi forgalmának növekedési üteme csökkent. Az összes forgalom értéke 12 milliárd forint volt, 7 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az árufőcsoportok közül az élelmiszerforgalom értéke emelkedett a legszámottevőbben. Néhány cikkből (tej, sajt, étolaj, margarin, száraztészta) 10 százalékkal többet adtak el. Más cikkekből (tojás, vaj, kenyér, péksütemény, kávé, bor, cigaretta) kisebb mértékben nőtt a forgalom. A vegyes iparcikkek forgalom- növekedése is szerényebb volt. Általában csökkent a tartós háztartási cikkek eladott mennyisége, ez alól kivétel volt az automata mosógép és a villanyboyler, a járművek közül a 125 cm3-es motorkerékpárok iránt nőtt az érdeklődés. A kultúr- és egyéb cikkekből viszont általában többet adott el a kereskedelem, mint az előző évben. Némileg csökkent a megyében a szállást igénylő külföldi vendégek forgalma. A szállodákat 17 ezren, az egyéb szálláshelyeket valamivel több mint 3 ezren vették igénybe, az előbbiek száma 16 százalékkal volt kevesebb, mint 1975-ben, az utóbbiaké viszont 41 százalékkal több. Javult az egészségügyi ellátás színvonala A megye egészségügyi hálózatának feladatait 1976 végén 983 orvos látta el, 28-cal több az egy évvel korábbinál. A járóbeteg kezelés jelentős része a 216 általános és 29 gyermekorvosi körzetre hárult. A megyében a 112 településből 102 rendelkezik önálló orvosi körzettel, és megközelítően 60 százaléka gyógyszer- tárral. A kórházi ágyak száma 90-nel lett több az elmúlt évben: Kalocsán a kórházbővítés mellett a korábban átszervezés miatt nem működő részleget újból megnyitották. Kecskeméten és Baján azonban a tervezett fejlesztés ttó" építőipa« munkák elhúzódása miatt nem valósult meg. Némileg csökkent a táppénz miatt kiesett munkanapok száma. Az összes munkanapnak' — az egy évvel korábbi 5,3 százaléka helyett — 4,9 százalékát töltötték a munkavállalók táppénzes állományban. A megye állami vállalatainál és intézményeinél a táppénzes napok száma 124 ezerrel volt kevesebb az előző évinél. A főbb népgazdasági ágakban — a szállítás és vízgazdálkodás kivételével — a három napon túl gyógyuló üzemi balesetek száma sem érte el a múlt évit. Az egy- egy balesetre jutó munkanap kiesés azonban továbbra is magas, átlagosan 18—28 közötti. A bölcsődei helyek száma 1976ban 4 százalékkal növekedett, s év végére elérte az 1800-at. Ugyanakkor ennél valamivel kisebb mértékben emelkedett a bölcsődéskorú gyermekek száma, melynek következtében némileg javult a bölcsődei ellátottság. Fokozódott azonban a bölcsődék zsúfoltsága, mert 1976-ban száz helyre már 128 gyermeket vettek fel, az előző évi 122-vel szemben. A gyermekgondozási segélyt igénybe vevők száma 1976-ban megközelítőleg 12 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, jelenleg a megyében mintegy 14 200 nő él ezzel a lehetőséggel. Közlekedés A megyei 9. sz. Volán Vállalat 1976. végén már 287 autóbusszal bonyolította le a közúti személyszállítást. A járműállomány évközben 29 gépkocsival gyarapodott. Az utasok száma meghaladta a 46 milliót, ami közel 4 százalékkal több az előző évinél. A közúti tömegközlekedést igénybe vevők 58 százaléka helyi járatokon utazott. A személyszállításban fontos szerepe volt a taxi-közlekedésnek is, bár a megtett fuvarok és az utasok száma egyaránt csökkent. 1976-ban összesen 423 ezren vették igénybe a 41 taxit. A közúti teherszállítást 620 tehergépkocsival végezték. Csaknem 4,5 millió tonna árut juttattak rendeltetési helyére, átlagosan 21 kilométer távolságra. A megye közútjain az előző évinél kevesebb személvsérüléses közlekedési baleset történt. A balesetek száma nem egészen 9 százalékkal, a halálos, illetve ki- sebb-nagyobb mértékben megsérült áldozatok száma pedig 7 százalékkal csökkent 1975 azonos időszakához mérten. Lakásépítés Az elmúlt évben 5170 lakás, vagyis csaknem ugyanannyi készült el, mint az előző évben. Az új építések fele a városok, fele. pedig a községek lakásállományát gyarapította. Jelentős mértékben, közel másfélszeresére nőtt az állami erőforrásból épített lakások száma, amelynek részaránya is magasabb a megelőző évinél. A szanálások aránya kismértékben emelkedett: minden száz újonnan építettre 14 régi lakás felszámolása jutott. A bontások alapvető oka avulás volt, és csak kis részben a településrendezés miatti kisajátítás. Az új lakások átadásának ütemessége jelentősen eltér a megelőző évekétől: az épített lakások 57 százalékát az utolsó negyedévben fejezték be, míg a korábbi évben az átadásoknak csak 43 százaléka maradt az év utolsó három hónapjára. Évente tizenötezer tonna színes újság • Az olasz CERUTTI színes mélynyomógép. Budaipesten, a Jászberényi úton elkészült az ~7Uheneum Nyomda új mélynyomóüzeme 930 millió Ft-os költséggel. A fel- szabadulás óta ez hazánkban a legnagyobb és legkorszerűbb nyomdaipari beruházás. Teljesítménye évente 15 ezer tonna színes újság. Itt készül 15 féle képeslap, a többi között a Tükör, a Képes Üjság, az Ország-Világ, a Nők Lapja, az Élet és Tudomány és az Autó-Motor. • A nagy teljesítményű gép ontja a színes lapokat. • Az expedíció berendezéseit az XSZK-ból vásárolt korszerű gépek' kel szerelték fel. (KS-fotó: Koppány György felvételei.) Gyártmányösszetétel változás a megye üzemeiben • Nagy teljesítményű karusszel-esztergán dolgozik a Ganz-MÁVAG- ban Schilling Sándor. TESTNEVELÉS — ÚJ TANTERV SZERINT Helyet kapnak a szabadidő-sportok (Folytatás az 1. oldalról) Tavaly 10 százalékkal növelte termelését a gyár, s ebben az évben további mintegy 5 százalékos növekedést tűztek ki célul. A fejlődés lehetőségét a termékszerkezet korszerűsítésében, a műszaki előkészítési munka folyamatos javításában találták meg. Az áttérés gondjai és eredményei Az Épületasztalosipari és Faipari Vállalat kiskunhalasi gyárában tavaly májusban a termékszerkezet átfogó módosítását kezdték meg. Ez az üzem kapta ugyanis feladatul, hogy a vidéki házgyárakat ellássa loggiaelemekkel, s innen szállítják a magánépítkezők részére a korszerű, méretegységesített ablakokat. Ez utóbbi gyártásához a korábban hagyományos típusú ablakokat előállító gépsort át kellett alakítani. A változások, azok emberi hatásai a vártnál több problémát okoztak a termelésben. Az év eleji havi 40—42 ezer forintos egy főre jutó termelés 30—35 ezerre esett vissza a nyári időszakban. A tervezett szintet — az 50 ezer forintot megközelítő havi termelést — az őszi hónapokban érte cl a gyár. Ekkorra tanultak bele a dolgozók új feladataikba, de szükség volt az ideiglenes normák kiigazítására és a műszaki feltételek javítására is. Az eredetileg tervezett 153 milliós termelésnél 17 millióval kevesebbet ért el a gyár, viszont ugyanennyivel növekedett a termelés az 1975. évihez képest. Tehát a termékszerkezet átalakítására alapuló 30 százalékos termelékenység-emelkedésnek az átállás éveiben csak mintegy fele valósult meg. Az idén azonban — termelési és műszaki gondok nélkül — 160 milliós tervet valósítanak meg. Tervek a sorozatgyártásra A Ganz-MÁVAG kiskunhalasi gyárában a gépgyártás előkészületei 1974-ben kezdődtek. A feltételeket rövid idő alatt megteremtették, s tavaly már 107 millió forint értékű szivattyút, áramfejlesztőt és kompresszort szállítottak a megrendelőknek. A gyárnak három gépipari terméke van, a gyártmányszerkezei azonban ennél sokkal változatosabb. Csak szivattyúból — 15 típusban 91 változat használatos. Ennyi félének a gyártását várják a halasi üzemtől. Ilyen összetett kereslet mellett a sorozatgyártást nem tudják kialakítani. Ezér határozták el, hogy szűkítik a fölöslegesen széles, több évtized alatt kialakult választékot. A műszakiak most készülnek fel arra, hogy aktívabban bekapcsolódjanak a kereskedelmi munkába, azaz tipizált gyártmányokat ajánljanak a vevőknek. Jól járnak ezzel a megrendelők is, mert a ma még nem ritkán két-három éves határidőre vállalt egyedi berendezésekkel egyenértékű gyártmányokat jóval hamarabb megkapják, ha azok sorozatban készülnek. Zs. A. Az elmúlt év tavaszán született kormányhatározatnak megfelelően a mostani tanévben az ország 260 általános és középiskolájában — 800 tanulócsoportban — már az új testnevelési tanterv szerint tanulnak a gyerekek. Az Oktatási Minisztérium a szakfelügyelők iskoláit és a pedagógusképzők gyakorló iskoláit kérte fel a tantervek kipróbálására. Ebbe a munkába a „belépő” osztályok: az általános iskolák 1., 4. és 5., valamint a középiskolák I. osztályainak diákjai kapcsolódtak be. Az eddigi — kedvező — tapasztalatokat az Oktatási Minisztérium a megyei tanácsok testnevelési és sport főelőadóinak, valamint az általános és középiskolák szákfelügyelőinek kétnapos tanácskozásán összegezte. Mind a pedagógusok, mind a gyerekek egyetértésével találkozott, hogy bekerültek például a kötelező testnevelési anyagba az úgynevezett szabadidő-sportok, egyebek között a tollaslabda, az egyéni gimnasztika, az asztalitenisz, a turisztika. Mindenekelőtt az a törekvés indokolta ezt az intézkedést, hogy minden gyermek belső szükségletévé váljék a rendszeres mozgás, a testgyakorlás, később is, a felnőtt korban is. Ugyancsak szeptembertől több mint háromezer általános és középfokú iskolában — minisztériumi ajánlásra — teljesítménytesztekkel mérik a 10—18 éves fiatalok mozgástulajdonságait, fizikai képességeit. A teljesítményméréseket a tanév vége felé megismétlik, s így reálisan tükröződik majd, hogy mit fejlődtek a tanulók. A tanárok többsége korábban is mérte tanulóinak fizikai fejlődését, régi igény volt azonban egységes próbarendszer kidolgozása. Az Országos Pedagógiai Intézet szakemberei ennél figyelembe vették a hazai, valamint a nemzetközi gyakorlatot, a tanulmányi cél-, feladat-, valamint követelményrendszert és az iskolai testnevelés feltételeit. Az országos standard-értékeket 20 000 tanuló évi kétszeri felmérése alapján, tehát tudományos igénnyel dolgozták ki. Lényeges előnye a teljesítménytesztnek, hogy próbáihoz nem szükségesek tornatermek, sportlétesítmények, minden iskolában elvégezhetők. 1978-tól az új testnevelési tantervek általános bevezetésével egyidőben mindenütt kötelezővé válik az egységes teljesítménymérés. Intézkedések történtek a test- nevelőtanár-hiány enyhítésére is. Mint ismeretes, az iskolákból körülbelül ezer testnevelő tanár hiányzik. A képző intézmények megnövelt számban vettek fel hallgatókat, szeptemberben pedig az ország három gimnáziumában, a fakultatív oktatás keretében elkezdődött a testnevelési és sport- szervezési ismeretek oktatása. A jelenkező III—IV-es tanulók heti 8 órában felkészülnek arra, hogy az érettségi, illetve a szakvizsga letétele után, főiskolái továbbtanulás mellett az iskolákban testnevelőként működhessenek. Az eddigi intézkedések jelentős mértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy megalapozottan és sikerrel induljon az idény az „Edzett ifjúságért” új országos sport- mozgalom. (MTI)
