Petőfi Népe, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-23 / 19. szám

1977. január 23. • PETŐFI N£PE • 8 ICsak akkor, ha a bizalmi egyetért... I Más munkahelyekhez hasonló­an a Baromfifeldolgozó Országos fc/allalat kecskeméti telepén is so- Itat beszélnek az emberek arról Iz utóbbi napokban, hogy a szak- Izervezetek megnövekedett társa- tlalmi szerepe — a fejlett szo- Aializmus építésének időszakában 1— a bizalmiak kibővült hatáskö. ■■ével is érzékelhető. I Műhelybizottsági megbeszélése­ken éppúgy, mint szorosan vett »izalmi tanácskozásokon rendsze­resen szó van arról, hogy a bi- lalmiaknak tudniok, érezniük leli: a dolgozók képviselete, az Érdekek érvényesítése most nem Inásokon. nem a műhelybizottsá- lon, nem az szb-n, hanem — ■ajtuk múlik. Tőlük függ. velük kezdődik a jó szakszervezeti Inunka, hiszen ők élnek, tevé­kenykednek legközvetlenebb kö­zelségben, együtt a dolgozókkal li nap minden órájában. Nyilván, raló tehát, hogy tőlük, a forrás- lói kell kiindulnia az érdekek Érvényesítésének. I Ez a nyilvánvalóság öltött tes­iet abban, hogy amikor múlt év |nájusában a Minisztertanács a Idunka Törvénykönyve végrehaj­tásáról szóló rendelkezés módo- lításával a szakszervezet egyet­értési jogút bővítette — ezt az Igyetértési jogot a1 szakszervezeti bizalmi vagy főbizalmi útján lyakorolja. I Erről az egyetértési jogról be- jzélgetünk Molnárné Berta Te­réziával, a BOV szakszervezeti lizottságának fiatal titkárhdlyet- lesével. I — Az egyetértési jog érvénye- Ijülése nem újdonság nálunk — lep meg váratlan bevezető köz­lésével az élénk észjárású fia­talasszony. „Nocsak !”-omra máris él a nzonyító példával. : Még valamikor 1976 elején öbbek jutalmazási javaslatát ellett előterjeszteniük a közvet- ;n gazdasági vezetőknek. El is észítették a listát saját belátá- uk szerint, és fel is terjesztet­ik — egyenesen az igazgatóhoz. — Hol van erről a helyi szak- servezet, a bizalmiak vélemé- ye? — Anélkül nem fogadom • A BOV kecskeméti üzeme 1970-től évente közel 400 ezer forintot fordít a dolgozók lakásgondjai­nak enyhítésére, lakásépítési támogatásra. Saját — vállalati ifjúsági lakásépítő szövetkezet keretében eddig két, 3—3 szintes házat építettek, amelyekbe most decemberben költözött be 36 család. Mögöttük már újabb kettő épül. el — jelentette ki Csizmadia Ist­ván igazgató, és visszaküldte a lajstromot. Miután a négy bizalmival is közös nevezőre jutottak a mun­kahelyi gazdasági partnerek, s ezt aláírás tanúsította. ' az újból felküldött névsor szabad utat ka­pott az igazgatónál is. ... Ez csakugyan meggyőző pél­da arra, hogy a szakszervezet egyetértési jogának gyakorlásá­ban már eddig is előbb jártak a vállalatnál. De jobban szem­ügyre véve a dolgot, a mostani egyetértési jog tartalma lényege­sen több a régebbi véleménye­zési jognál. Hogy az említett lis­ta csak a bizalmiak aláírásával vált elfogadhatóvá, az elsősorban az Igazgató, Csizmadia István kö­vetkezetességén múlott. Azon a jó politikus, pártszerű szemléleten, hogy efajta döntések súlyát adja meg a szakszervezet tekintélye is. No de ott lentebb, a munkahe­lyen ... Amikor még csak véle­ményezési joga volt a bizalmi­nak —, a közvetlen gazdasági partner a bizalmi véleménnyel ellentétesen is dönthetett. Az egyetértési jog érvénybe lépése óta azonban ezt már nem teheti. Mert ha a bizalmi nélkül, annak mellőzésével, vagy a bizalmi aka. rata ellenére dönt, akkor az ér­vénytelen. Vagyis: a bizalmi útján ér­vényesülő szakszervezeti egyet­értési jog — ha úgy tetszik, alá­írása*— kell a dolgozók egyéni hérének megállapításához, a miniszteri, vagy magasabb ki­tüntetésre szóló javaslathoz, a jutalmazáshoz, fizetett rendkí­vüli szabadsághoz vagy juta­lomszabadsághoz, illetve olyan döntéshez, hogy vállalati lakást, vagy lakásépítési támogatás kap­jon valaki. Hasonlóképpen üdü­lési beutaló odaítélésében, segé­lyezésnél, szakszervezeti kitün­tetés javaslatnál. Mialatt e kérdéseket boncol­gatjuk, testes irattartót varázsol elő a szekrényből Molnárné Ber­ta Terézia. Fürge ujjakkal la­pozza föl a legfrissebb iromá­nyokat. — Ezek a lakásokkal kapcso­latos beadványok ... Jakab Já­nos hűtőgépész és a felesége — mind a kettő vállalatunknál dol­gozik — OTP-s lakáshoz kér tá­mogatást munkáslakás-építési akció keretében. Rajta van a két bizalmi egyetértő aláírása. Nyári Jenő a férjé, Kuli Ist­vánná az asszonyé ... Emitt egy •másik házaspár kérelme; Kál­lai Miklós a hűtőnkben, párja a varrodánkban dolgozik. Az ö je­lenlegi lakásukat szanálni fog­ják, az új otthon megteremtésé­hez szeretnének támogatást. Itt a két bizalmi aláírása, külön a férfié — Ungvári József, és kü­lön a feleségéé — Csapiár Já- nosné... A következő lapnál új part­Molnárné Berta Terézia szb-titkárhelyettes (jobb­ít és Csapiár Jánosné bizalaii — a bizalmiak yetértő aláírásával egyre szaporodó iratokat eKléli. /X • Énekes Józsefné bizalmi (jobbról) a minap ja­vasolta jutalmazásra Sudár Dénesnét. (Méhesi Éva felvételei.) ner kapcsolódik a beszélgetésbe. — Az meg az én aláírásom... — fedezi fel egyetértő szignó­ját, teljes aláírását a papíron — Énekes Józsefné bizalmi. A csomagolóból ugrott fel az eszbé irodába. Fehér köpenyes, mozgékony alakjával, nyájassá­gával egyből megduplázódik a derű a helyiségben. Még az iménti mozzanatra megjegyzi. — Hogy meglepődött Sinkó Sándorné — ott dolgozik a cso- magolóban —, mikor mondom neki, hogy pnár idefent van a papírja, egyetértésemmel.. — Kicsit el is futja az öröm pírja Énekesné arcát. Nem holmi „ki­vagyiságra" vallott az az „egyet­értésemmel” szó, hanem a bizal­mi újból kifényesedett rangjá­ra. — Nagyot nézett a szaktársnő. Mert kétkedve adta be a papírt: „Ki tudja, mikor lesz ebből va­lami ...” Persze, Énekes Józsefné bizal- tisztségének nemcsak az új dön­tések adták meg a súlyát. Ezer- kilencszázötvenegy óta munkál­kodik b szakszervezeti funkció­ban. Ezernyi tette, kiállása, számba aligha pontosan vehető bizalmi ténykedése helyett egyet­len tényt említsünk jellemzésé­re: akik távoli üzemrészekbe ke­rülnek tőle, azt kérik — „De ugye Énekes néni maradhat a bizalmim?” — Érzik-e már a bizalmiak, hogy másképp „néznek rájuk” a munkások ? — ők is több mindennel, ódé milyen változatos kérdésekkel! jönnek hozzánk. A gazdasági ve­zetők is többször kikérik a ta­nácsúnkat . .. Valahogy jobban ®rzik hogy az az egyetértés — közös döntés, közös felelősség ... Hogy bizalmin, művezetőn, gaz­dasági vezetőn egyaránt áll, va- jon igazságosan, munka szerint állapítjuk-e meg a béreket... De ez csak egy része a jó part­neri együttműködésnek ... Am ebben is fokozott a felelőssé­günk. Tagadhatatlan. A bizalmi te­vékenység egyik sarkalatos pont­ja lesz az emberek munka sze­rinti megítélése. Ehhez ismernie kell munkatársai, csoportja tag- tarnak képességeit,, szaktudását, szorgalmát, s mi mindent még amivel legjobb belátása szerint érvelhet, amikor az érdekek kép­viseletéről ‘van szó. Tó(h István Iéttermek, ételbárok, eszpresszók ISzáztíz millió forint Ivendéglátóipari beruházásokra 1980-ig | Az elmúlt években több, ízlésesen berendezett vendéglátó Hegység nyitotta meg ajtaját a megyében. Hálózatának kor- Iszerűsítésére és gyarapítására a Bács-Kiskun megyei Ven- Idéglátó Vállalat a IV. ötéves tervben 42 millió 600 ezer forin- Itot költött. Ebben az időszakban készült el egyebek között Kecskeméten a Jalta borozó, a Hullám Vendéglő, az ételbár, iBaján a Mini-presszó, valamint Garán, Szánkon és Kiskőrö­sön is megnyitottak új üzleteket. Az V. ötéves terv időszaká­lban 110 millió forintot költ a vállalat új egységek létesítésé­ire, illetve a régebbiek átalakítására. Ebből az összegből 21 ^millió forint jut a berendezések korszerűsítésére. A megye ^'városaira koncentrálódnak a fejlesztések, amelyek megvaló­sítását a városok tanácsai pénzzel is segítik* :> ó Már elkezdődött Kiskunfélegy- '■•háza központjában 3,5 millió fo­rintos költséggel — a kecskemé­tit! Mokkához hasonló —» eszpresz- I (Sszó építéje, amelyhez a városi P'íanács több, mint egymillió fo­rinttal járul hozzá. Megépül egy ^Ivitszáz négyzetméter alapterületű íaáielegkonyhás étterem, másfél Snilliós tanácsi támogatással, és bővítik, korszerűsítik a halász- PC;sárdát is. Ezekre összesen csak- ||iem 7 millió forintot költenek. I Háromemeletes lakóház épül Bá­lán a Béke téri presszó helyén. Ennek földszintjén a réginél íz­lésesebb vendéglátó üzletet alaki­tanak ki. Megkezdődött a válla­lat új cukrászüzemének építése, illetve e célra a városi tanácstól kapott épület átalakítása. Igye­keznek hozzájárulni a bajai köz- étkeztetési gondok megoldásához. A művelődési központ földszint­jén létesítenek majd csaknem ezer négyzetméter alapterületű önki- szolgáló bisztrót. A beruházási li­ra a városi tanács hozzájárulásán felül több. mint tizenöt millió fo­rintot költ a megyei vendéglátó vállalat. A XI. században épült, műem­lékként nyilvántartott pincében népművészeti tárgyakkal beren­dezett borozót alakítanak ki Ka­locsán, az István utcában. A fö­lötte levő épületben pedig me­legkonyhás étterem lesz. A beru­házás költsége csaknem eléri az öt és fél millió forintot, amelyhez a városi tanács másfél milliót ad. A Széchenyi úti lakótelepen — az előbbihez hasonló költséggel és tanácsi támogatással — szintén korszerű, a közétkeztetésbe is be­kapcsolódó vendéglátó egységet építenek. Kecskeméten az új vásárcsar­nok épületében már elkezdődött egy ételbár kialakítása. A Kodály téren 360 négyzetméter alapterü­letű ételbár készül, amelyre hat és fél millió forintot költenek, a Széchenyi városban pedig meleg­konyhás önkiszolgáló étterem nyolc és fél millióért. E két vendéglátó egység kialakításához a Kecskeméti Városi Tanács öt­millió forinttal járul hozzá. Rö­videsen hozzákezdenek a Nefe­lejcs presszó lebontásához, s he- lyeltc korszerűbb épül az Alföld Áruház szomszédságában. Kis­kunhalason a KISZ-lakótelepen szándékoznak ételbárt létesíteni, ezenkívül a városban levő üzle­tek korszerűsítését tervezik Űj magyar filmek „Nagyüzem van a hazai film­stúdiókban: javában készülnek a tavaly elkezdett produkciók és jónéhány új film előkészületei, próbafelvételei is zajlanak. A legfiatalabb filmstúdióban, a Dialógban dolgozik Makk Ká­roly, aki Bacsó Péter és Örkény István forgatókönyvének fel- használásával viszi filmre Hu­nyadi Sándor: „A vöröslámpás ház” című kisregényét. A színes film operatőre Tóth János, fő­szereplői Makay Margit, Psota Irén, Cserhalmi 'György és az olasz Carla Rorftanelli. Míg Makk Károly számára már csak egy forgatási nap van hátra, a Riasztólövés című új Bacsó Pé- ter-filmnek zaj-zörej felvételei folynak. A napjainkban játszódó történetet Zombolyai János fény­képezi. A főhősöket Kútvölgyi Erzsébet, Andorrai Péter, és Si­mon Ágoston kelti életre. Buda­pesti külső felvételen dolgoznak az „Ök ketten” című produkció készítői. A Mészáros Márta ál­tal rendezett alkotásban Marina Vladyt és Monori Lilit láthatják majd a nézők. A próbafelvéte­leknél tart Fábri Zoltán filmje, amely Balázs József: Magyarok című regénye nyomán kerül a mozikba. Most indulnak meg Zsombolyai Janos új filmjének előkészítő munkálatai is. A „Tariályvonai Pest felől” felvé­teleit nyárra tervezik (MTI) HETI KOMMENTÁR A munkaverseny ereje M últ vasárnapi vezércikké­ben a Népszabadság rész­letesen ismertette a Csepel Vas- és Fémművek szocialista brigád­jainak felhívását. A csepeli mun­kások versenyfelajánlást tettek az idei tervfeladatuk sikeres teljesí­tésére, s kezdeményezték, hogy az ' ország valamennyi dolgozója, szocialista brigádja az idei mun­ka jobb eredményeivel, kimagas­ló munkasikerekkel ünnepelje a nagy Októberi Szocialista Forra­dalom győzelmének 60. évfor­dulóját, s a Vasas Szakszervezet százéves fennállását. Versenyvállalásukban a csepe­li munkások szinte személyre szólóan meghatározták a gyárt­mányszerkezet korszerűsítésével, a gazdálkodás belső tartalékai­nak jobb kihasználásával, a mi­nőség javításával, a modern ter­melési eljárások alkalmazásával kapcsolatos feladataikat. Szocia­lista kötelezet tségvállalásukról tanúskodik a szérszámgépgyáriak által megfogalmazott jelszó is: „Legyen 1977 a minőség éve.” tési tervével kapcsolatban tavaly októberi ülésén a megyei tanács megállapította, terveink reálisak, de feszítettek. Ez a gyakorlat­ban annyit jelent, hogy a terv­ciklus végéig többet akarunk, mint amennyire jelenleg pénz­ügyi, anyagi, közgazdasági lehe­tőségünk van. Ezért minden energiánkra szükség van ahhoz, hogy a tervezett célkitűzésein­ket 1980-ig elérjük. TT ogyan, s miként? Erre egy- értelműén válaszol a kecs­keméti zomancipari munkások csatlakozó vállalása, ami a gaz­daságos, eredményes termelés, a szorgalmas, fegyelmezett munka­végzés garanciája. Aktív, segítő­szándékú munkásaik helytállásá­val, az egészséges szocialista bri­gádverseny további fejlesztésével jogosan bízhatnak idei tervfel­adatuk teljesítésében. Sokszor be­bizonyosodott már, hogy a mun­kaverseny ereje meg tud birkóz­ni olyan feladatokkal is, ame­lyek megvalósítása kétséges a tervezett időre. A csepeliek nagyszerű kezde­ményezéséhez Bács-Kiskun me­gyében a Zománcipari Művek kecskeméti gyára csatlakozott el­sőként. Kedden tartott értekez­letükön a kecskeméti gyárak, vál­lalatok. üzemek párttitkárai egyebek között Bács-Kiskun me­gye, s Kecskemét gazdasági mun­kájáról, s az idei feladatokról ta­nácskoztak, melyre meghívták a szakszervezeti bizottságok és KISZ-szervezetek titkárait is. Az értekezleten hangzott el a Zo­máncipari Művek kecskeméti gyárának csatlakozó felajánlása, melyből kiderült, hogy a munka­idő jobb kihasználásával, anvag- és energiatakarékossággal, minő­ségi munkával teljesítik az idei tervfeladatukat. A kecskeméti zománcipari munkások csatlakozó vállalásuk­ban arra kérték a megyeszékhe­lyen működő gyárak, vállalatok, 'üzemek dolgozóit, szocialista bri­gádjait, hogy minél többen te­gyenek munkaverseny-felajánlást a Nagy Október méltó köszönté­sére. \ gazdaságosabb, eredmé- nyesebb, minőségileg jobb termelést, a nagyobb pontosságot, szorgalmat célzó munkaverseny- vállalások egyértelműen jelzik, hogy a munkások egyetértenek a párt politikájával, s a XI. párt- kongresszuson elfogadott hatá­rozat szellemében dolgoznak. Vagyis a gépek, munkapadok mellett konkrét vállalásokat tettek annak magvalósítására, amit a kongresszusi dokumentum így fogalmazott meg: „Az előt­tünk álló évek egyik legfonto­sabb feladatának tekintjük a népgazdaság belső tartalékainak feltárását és jobb kihasználását, a munka termelékenységének növelését, az önköltség csökken­tését, a minőség javítását.” S va­ló igaz, e szempontból nem lehet, s nem szabad különbséget tenni a gyárak, vállalatok, üzemek kö­zött. Mint azt ezzel kapcsolatban Kádár János elvtárs mondta: „Az életszínvonal emelését, a kultú­ra, a tudomány fejlesztését, ha­zánk egész szocialista fejlődését a gazdasági építő munkával kell megalapoznunk. így az éves, az ötéves és a távlati népgazdasági tervek ténylegesen a szocialista társadalom építésének is prog­ramjai ” A IV. ötéves tervben meghatá­rozott feladatok eredményes tel­jesítése mindenütt jó alapot adott egy megvalósítható, újabb középtávú fejlesztési terv kidol­gozásához. De mint azt Bács- Kiskun megye V. öteves fejlesz­Szeretnénk, ha a közeljövőben lapunk hasábjain is minél több gyár, üzem, vállalat csatlakozá­sáról, munkaverseny-vállalásáról számolhatnánk be. Hiszen a ter­vek valamennyi munkahelyen fe­szítettek, tehát teljesítésükhöz valamennyi dolgozó teljes ener­giája szükséges. A Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárának munkásaitól két évvel ezelőtt még alig több, mint 300 millió forint értékű vasszerkezetet kértek a megrendelők. Idei tervük 500 millió forint. Az Április 4. Gép­ipari Művek kiskunfélegyházi gyárától is megfeszített munkát igényel a profilváltozás, az atom­erőmű berendezéseinek gyártása. A megye építőiparának az V. középtávú terv során a beruhá­zások és az indokolt felújítások elvégzése érdekében 24,2 milli­árd forint értékű munkájára van szükség. A járműprogram a Kis­motor- és Gépgyár bajai gyárá­nak dolgozóitól igényel megfe­szített munkatempót. Hosszan sorolhatnánk a na­gyon komoly, s alapos munkát követelő feladatokat, amelyek természetesen nemcsak Kecske­mét ipari üzemeire, hanem csak­úgy mint az ország, Bács-Kis­kun megye valamennyi gyárára, vállalatára, üzemére is vonatkoz­nak. Az ptéves tervidőszak má­sodik évére megjelölt feladatok megvalósításához a munkásosz­tály mozgósítása szükséges. * * Az V. középtávú fejlesztési ter­vünk ismeretében joggal mond­hatjuk, hogy a szocialista ver­senymozgalom további__ fejleszté­se, a szocialistabrigád-tagok to­vábbi aktivizálása természetesen nemcsak az ipar tervteljesítésé­nek bázisa, hanem a mezőgazda­ságban. a közlekedésben, a ke­reskedelemben, s a szolgáltatás­ban is a termelés javításának, az ésszerű takarékosságnak, a mun­ka- és üzemszervezés fejleszté­sének, a jobb munkafegyelem megteremtésének egyik legbizto­sabb alapja. A kecskeméti zománcipari munkások csatlakozó vál­lalása Bács-Kiskun megye vala­mennyi dolgozójának- szocialista brigádjának követendő példa. A további csatlakozások, a helyi körülményeket, lehetőségeket hasznosító munkaverseny válla­lások mindannyiunknak bizton­ságot adnak majd, hogy eleget teszünk az idei gazdasági köve­telményeknek, s ezáltal tovább javul az életszínvonalunk. így ünnepelhetjük méltóképpen a Nagy Októberi Szocialista For­radalom győzelmének 60. évfor­dulóját. Tárnái László Hiánycikk a térkép! Nem kis örömmel állapíthatjuk meg, J)ogy a csaknem kilencvenezer lakosú megyeszékhely dinamikusan fejlődik. Ha midössze fél évtizednyi időt ve­szünk alapul, akkor Is hosszasan so­rolhatjuk, mennyi mindennel — új la­kásokkal, korszerű városrészekkel, ki­épített útvonalakkal, modern középü­letekkel stb. — gazdagodott e tele­pülés. Ahol már alapos helyismerettel kell rendelkeznie annak, aki el akar jutni a város valamelyik pontjára. Legelőnyösebb helyzetben a régóta itt lakók vannak, akik szinte lépésről lépésre nyomon követhették a vál­tozást, ők: tehát most is könnyedén tájékozódhatnak. Korántsem Így azon­ban a nemrégen ideköltözöttek, hogy ne is beszéljünk a csupán látogatóba erkező vendégekről, turistákról. Akik jobbhíján afféle bolyongásra, utcai kérdezösködésre vannak kényszerül­ve, minthogy városi térkép hosszabb ideje nem kapható Kecskeméten. Na­gyon hiányzik a térkép, melynek leg­utolsó kiadása a több mint nyolc év­vel ezelőtt) állapotot tükrözi. Az azó­ta történt gyarapodás következtében már szinte használhatatlan. Olajos Jánosné levélírónk is nemrég a saját bőrén tapasztalta, mily kelle­metlen barangolni megbízható tájéko­zódási anyag nélkül a nagy kiterje­désű „hírős” városban. A pontosság kedvéért még el kell mondanunk, hogy a helyi könyvesboltokban egyál­talán nem, csak az Idegenforgalmi Hivatalban kapott egy kicsike térké­pet, de azon kizárólag a központi te­rület található meg. „Az egész települést újra kell tér­képezni, feltüntetni a szép körútakat, a városrészek új utcáit, parkjait, te­reit, a jelentősebb intézményeket, lé­tesítményeket, a vendéglátó egysége­ket ...” — olvassuk egyebek között a hozzánk érkezett levél legfontosabb sorait, melyekkel csak egyetérthetünk. Sőt bízunk abban, hogy az illeté­kesek mielőbb foglalkoznak ezzel az üggyel, s döntésük, intézkedésük ered­ményeként talán nem is sokára ismé­telten kapható lesz Kecskemét leg­frissebb kiadású térképe!

Next

/
Oldalképek
Tartalom