Petőfi Népe, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-23 / 19. szám
1977. január 23. • PETŐFI N£PE • 8 ICsak akkor, ha a bizalmi egyetért... I Más munkahelyekhez hasonlóan a Baromfifeldolgozó Országos fc/allalat kecskeméti telepén is so- Itat beszélnek az emberek arról Iz utóbbi napokban, hogy a szak- Izervezetek megnövekedett társa- tlalmi szerepe — a fejlett szo- Aializmus építésének időszakában 1— a bizalmiak kibővült hatáskö. ■■ével is érzékelhető. I Műhelybizottsági megbeszéléseken éppúgy, mint szorosan vett »izalmi tanácskozásokon rendszeresen szó van arról, hogy a bi- lalmiaknak tudniok, érezniük leli: a dolgozók képviselete, az Érdekek érvényesítése most nem Inásokon. nem a műhelybizottsá- lon, nem az szb-n, hanem — ■ajtuk múlik. Tőlük függ. velük kezdődik a jó szakszervezeti Inunka, hiszen ők élnek, tevékenykednek legközvetlenebb közelségben, együtt a dolgozókkal li nap minden órájában. Nyilván, raló tehát, hogy tőlük, a forrás- lói kell kiindulnia az érdekek Érvényesítésének. I Ez a nyilvánvalóság öltött tesiet abban, hogy amikor múlt év |nájusában a Minisztertanács a Idunka Törvénykönyve végrehajtásáról szóló rendelkezés módo- lításával a szakszervezet egyetértési jogút bővítette — ezt az Igyetértési jogot a1 szakszervezeti bizalmi vagy főbizalmi útján lyakorolja. I Erről az egyetértési jogról be- jzélgetünk Molnárné Berta Teréziával, a BOV szakszervezeti lizottságának fiatal titkárhdlyet- lesével. I — Az egyetértési jog érvénye- Ijülése nem újdonság nálunk — lep meg váratlan bevezető közlésével az élénk észjárású fiatalasszony. „Nocsak !”-omra máris él a nzonyító példával. : Még valamikor 1976 elején öbbek jutalmazási javaslatát ellett előterjeszteniük a közvet- ;n gazdasági vezetőknek. El is észítették a listát saját belátá- uk szerint, és fel is terjesztetik — egyenesen az igazgatóhoz. — Hol van erről a helyi szak- servezet, a bizalmiak vélemé- ye? — Anélkül nem fogadom • A BOV kecskeméti üzeme 1970-től évente közel 400 ezer forintot fordít a dolgozók lakásgondjainak enyhítésére, lakásépítési támogatásra. Saját — vállalati ifjúsági lakásépítő szövetkezet keretében eddig két, 3—3 szintes házat építettek, amelyekbe most decemberben költözött be 36 család. Mögöttük már újabb kettő épül. el — jelentette ki Csizmadia István igazgató, és visszaküldte a lajstromot. Miután a négy bizalmival is közös nevezőre jutottak a munkahelyi gazdasági partnerek, s ezt aláírás tanúsította. ' az újból felküldött névsor szabad utat kapott az igazgatónál is. ... Ez csakugyan meggyőző példa arra, hogy a szakszervezet egyetértési jogának gyakorlásában már eddig is előbb jártak a vállalatnál. De jobban szemügyre véve a dolgot, a mostani egyetértési jog tartalma lényegesen több a régebbi véleményezési jognál. Hogy az említett lista csak a bizalmiak aláírásával vált elfogadhatóvá, az elsősorban az Igazgató, Csizmadia István következetességén múlott. Azon a jó politikus, pártszerű szemléleten, hogy efajta döntések súlyát adja meg a szakszervezet tekintélye is. No de ott lentebb, a munkahelyen ... Amikor még csak véleményezési joga volt a bizalminak —, a közvetlen gazdasági partner a bizalmi véleménnyel ellentétesen is dönthetett. Az egyetértési jog érvénybe lépése óta azonban ezt már nem teheti. Mert ha a bizalmi nélkül, annak mellőzésével, vagy a bizalmi aka. rata ellenére dönt, akkor az érvénytelen. Vagyis: a bizalmi útján érvényesülő szakszervezeti egyetértési jog — ha úgy tetszik, aláírása*— kell a dolgozók egyéni hérének megállapításához, a miniszteri, vagy magasabb kitüntetésre szóló javaslathoz, a jutalmazáshoz, fizetett rendkívüli szabadsághoz vagy jutalomszabadsághoz, illetve olyan döntéshez, hogy vállalati lakást, vagy lakásépítési támogatás kapjon valaki. Hasonlóképpen üdülési beutaló odaítélésében, segélyezésnél, szakszervezeti kitüntetés javaslatnál. Mialatt e kérdéseket boncolgatjuk, testes irattartót varázsol elő a szekrényből Molnárné Berta Terézia. Fürge ujjakkal lapozza föl a legfrissebb irományokat. — Ezek a lakásokkal kapcsolatos beadványok ... Jakab János hűtőgépész és a felesége — mind a kettő vállalatunknál dolgozik — OTP-s lakáshoz kér támogatást munkáslakás-építési akció keretében. Rajta van a két bizalmi egyetértő aláírása. Nyári Jenő a férjé, Kuli Istvánná az asszonyé ... Emitt egy •másik házaspár kérelme; Kállai Miklós a hűtőnkben, párja a varrodánkban dolgozik. Az ö jelenlegi lakásukat szanálni fogják, az új otthon megteremtéséhez szeretnének támogatást. Itt a két bizalmi aláírása, külön a férfié — Ungvári József, és külön a feleségéé — Csapiár Já- nosné... A következő lapnál új partMolnárné Berta Terézia szb-titkárhelyettes (jobbít és Csapiár Jánosné bizalaii — a bizalmiak yetértő aláírásával egyre szaporodó iratokat eKléli. /X • Énekes Józsefné bizalmi (jobbról) a minap javasolta jutalmazásra Sudár Dénesnét. (Méhesi Éva felvételei.) ner kapcsolódik a beszélgetésbe. — Az meg az én aláírásom... — fedezi fel egyetértő szignóját, teljes aláírását a papíron — Énekes Józsefné bizalmi. A csomagolóból ugrott fel az eszbé irodába. Fehér köpenyes, mozgékony alakjával, nyájasságával egyből megduplázódik a derű a helyiségben. Még az iménti mozzanatra megjegyzi. — Hogy meglepődött Sinkó Sándorné — ott dolgozik a cso- magolóban —, mikor mondom neki, hogy pnár idefent van a papírja, egyetértésemmel.. — Kicsit el is futja az öröm pírja Énekesné arcát. Nem holmi „kivagyiságra" vallott az az „egyetértésemmel” szó, hanem a bizalmi újból kifényesedett rangjára. — Nagyot nézett a szaktársnő. Mert kétkedve adta be a papírt: „Ki tudja, mikor lesz ebből valami ...” Persze, Énekes Józsefné bizal- tisztségének nemcsak az új döntések adták meg a súlyát. Ezer- kilencszázötvenegy óta munkálkodik b szakszervezeti funkcióban. Ezernyi tette, kiállása, számba aligha pontosan vehető bizalmi ténykedése helyett egyetlen tényt említsünk jellemzésére: akik távoli üzemrészekbe kerülnek tőle, azt kérik — „De ugye Énekes néni maradhat a bizalmim?” — Érzik-e már a bizalmiak, hogy másképp „néznek rájuk” a munkások ? — ők is több mindennel, ódé milyen változatos kérdésekkel! jönnek hozzánk. A gazdasági vezetők is többször kikérik a tanácsúnkat . .. Valahogy jobban ®rzik hogy az az egyetértés — közös döntés, közös felelősség ... Hogy bizalmin, művezetőn, gazdasági vezetőn egyaránt áll, va- jon igazságosan, munka szerint állapítjuk-e meg a béreket... De ez csak egy része a jó partneri együttműködésnek ... Am ebben is fokozott a felelősségünk. Tagadhatatlan. A bizalmi tevékenység egyik sarkalatos pontja lesz az emberek munka szerinti megítélése. Ehhez ismernie kell munkatársai, csoportja tag- tarnak képességeit,, szaktudását, szorgalmát, s mi mindent még amivel legjobb belátása szerint érvelhet, amikor az érdekek képviseletéről ‘van szó. Tó(h István Iéttermek, ételbárok, eszpresszók ISzáztíz millió forint Ivendéglátóipari beruházásokra 1980-ig | Az elmúlt években több, ízlésesen berendezett vendéglátó Hegység nyitotta meg ajtaját a megyében. Hálózatának kor- Iszerűsítésére és gyarapítására a Bács-Kiskun megyei Ven- Idéglátó Vállalat a IV. ötéves tervben 42 millió 600 ezer forin- Itot költött. Ebben az időszakban készült el egyebek között Kecskeméten a Jalta borozó, a Hullám Vendéglő, az ételbár, iBaján a Mini-presszó, valamint Garán, Szánkon és Kiskőrösön is megnyitottak új üzleteket. Az V. ötéves terv időszakálban 110 millió forintot költ a vállalat új egységek létesítéséire, illetve a régebbiek átalakítására. Ebből az összegből 21 ^millió forint jut a berendezések korszerűsítésére. A megye ^'városaira koncentrálódnak a fejlesztések, amelyek megvalósítását a városok tanácsai pénzzel is segítik* :> ó Már elkezdődött Kiskunfélegy- '■•háza központjában 3,5 millió forintos költséggel — a kecskemétit! Mokkához hasonló —» eszpresz- I (Sszó építéje, amelyhez a városi P'íanács több, mint egymillió forinttal járul hozzá. Megépül egy ^Ivitszáz négyzetméter alapterületű íaáielegkonyhás étterem, másfél Snilliós tanácsi támogatással, és bővítik, korszerűsítik a halász- PC;sárdát is. Ezekre összesen csak- ||iem 7 millió forintot költenek. I Háromemeletes lakóház épül Bálán a Béke téri presszó helyén. Ennek földszintjén a réginél ízlésesebb vendéglátó üzletet alakitanak ki. Megkezdődött a vállalat új cukrászüzemének építése, illetve e célra a városi tanácstól kapott épület átalakítása. Igyekeznek hozzájárulni a bajai köz- étkeztetési gondok megoldásához. A művelődési központ földszintjén létesítenek majd csaknem ezer négyzetméter alapterületű önki- szolgáló bisztrót. A beruházási lira a városi tanács hozzájárulásán felül több. mint tizenöt millió forintot költ a megyei vendéglátó vállalat. A XI. században épült, műemlékként nyilvántartott pincében népművészeti tárgyakkal berendezett borozót alakítanak ki Kalocsán, az István utcában. A fölötte levő épületben pedig melegkonyhás étterem lesz. A beruházás költsége csaknem eléri az öt és fél millió forintot, amelyhez a városi tanács másfél milliót ad. A Széchenyi úti lakótelepen — az előbbihez hasonló költséggel és tanácsi támogatással — szintén korszerű, a közétkeztetésbe is bekapcsolódó vendéglátó egységet építenek. Kecskeméten az új vásárcsarnok épületében már elkezdődött egy ételbár kialakítása. A Kodály téren 360 négyzetméter alapterületű ételbár készül, amelyre hat és fél millió forintot költenek, a Széchenyi városban pedig melegkonyhás önkiszolgáló étterem nyolc és fél millióért. E két vendéglátó egység kialakításához a Kecskeméti Városi Tanács ötmillió forinttal járul hozzá. Rövidesen hozzákezdenek a Nefelejcs presszó lebontásához, s he- lyeltc korszerűbb épül az Alföld Áruház szomszédságában. Kiskunhalason a KISZ-lakótelepen szándékoznak ételbárt létesíteni, ezenkívül a városban levő üzletek korszerűsítését tervezik Űj magyar filmek „Nagyüzem van a hazai filmstúdiókban: javában készülnek a tavaly elkezdett produkciók és jónéhány új film előkészületei, próbafelvételei is zajlanak. A legfiatalabb filmstúdióban, a Dialógban dolgozik Makk Károly, aki Bacsó Péter és Örkény István forgatókönyvének fel- használásával viszi filmre Hunyadi Sándor: „A vöröslámpás ház” című kisregényét. A színes film operatőre Tóth János, főszereplői Makay Margit, Psota Irén, Cserhalmi 'György és az olasz Carla Rorftanelli. Míg Makk Károly számára már csak egy forgatási nap van hátra, a Riasztólövés című új Bacsó Pé- ter-filmnek zaj-zörej felvételei folynak. A napjainkban játszódó történetet Zombolyai János fényképezi. A főhősöket Kútvölgyi Erzsébet, Andorrai Péter, és Simon Ágoston kelti életre. Budapesti külső felvételen dolgoznak az „Ök ketten” című produkció készítői. A Mészáros Márta által rendezett alkotásban Marina Vladyt és Monori Lilit láthatják majd a nézők. A próbafelvételeknél tart Fábri Zoltán filmje, amely Balázs József: Magyarok című regénye nyomán kerül a mozikba. Most indulnak meg Zsombolyai Janos új filmjének előkészítő munkálatai is. A „Tariályvonai Pest felől” felvételeit nyárra tervezik (MTI) HETI KOMMENTÁR A munkaverseny ereje M últ vasárnapi vezércikkében a Népszabadság részletesen ismertette a Csepel Vas- és Fémművek szocialista brigádjainak felhívását. A csepeli munkások versenyfelajánlást tettek az idei tervfeladatuk sikeres teljesítésére, s kezdeményezték, hogy az ' ország valamennyi dolgozója, szocialista brigádja az idei munka jobb eredményeivel, kimagasló munkasikerekkel ünnepelje a nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének 60. évfordulóját, s a Vasas Szakszervezet százéves fennállását. Versenyvállalásukban a csepeli munkások szinte személyre szólóan meghatározták a gyártmányszerkezet korszerűsítésével, a gazdálkodás belső tartalékainak jobb kihasználásával, a minőség javításával, a modern termelési eljárások alkalmazásával kapcsolatos feladataikat. Szocialista kötelezet tségvállalásukról tanúskodik a szérszámgépgyáriak által megfogalmazott jelszó is: „Legyen 1977 a minőség éve.” tési tervével kapcsolatban tavaly októberi ülésén a megyei tanács megállapította, terveink reálisak, de feszítettek. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a tervciklus végéig többet akarunk, mint amennyire jelenleg pénzügyi, anyagi, közgazdasági lehetőségünk van. Ezért minden energiánkra szükség van ahhoz, hogy a tervezett célkitűzéseinket 1980-ig elérjük. TT ogyan, s miként? Erre egy- értelműén válaszol a kecskeméti zomancipari munkások csatlakozó vállalása, ami a gazdaságos, eredményes termelés, a szorgalmas, fegyelmezett munkavégzés garanciája. Aktív, segítőszándékú munkásaik helytállásával, az egészséges szocialista brigádverseny további fejlesztésével jogosan bízhatnak idei tervfeladatuk teljesítésében. Sokszor bebizonyosodott már, hogy a munkaverseny ereje meg tud birkózni olyan feladatokkal is, amelyek megvalósítása kétséges a tervezett időre. A csepeliek nagyszerű kezdeményezéséhez Bács-Kiskun megyében a Zománcipari Művek kecskeméti gyára csatlakozott elsőként. Kedden tartott értekezletükön a kecskeméti gyárak, vállalatok. üzemek párttitkárai egyebek között Bács-Kiskun megye, s Kecskemét gazdasági munkájáról, s az idei feladatokról tanácskoztak, melyre meghívták a szakszervezeti bizottságok és KISZ-szervezetek titkárait is. Az értekezleten hangzott el a Zománcipari Művek kecskeméti gyárának csatlakozó felajánlása, melyből kiderült, hogy a munkaidő jobb kihasználásával, anvag- és energiatakarékossággal, minőségi munkával teljesítik az idei tervfeladatukat. A kecskeméti zománcipari munkások csatlakozó vállalásukban arra kérték a megyeszékhelyen működő gyárak, vállalatok, 'üzemek dolgozóit, szocialista brigádjait, hogy minél többen tegyenek munkaverseny-felajánlást a Nagy Október méltó köszöntésére. \ gazdaságosabb, eredmé- nyesebb, minőségileg jobb termelést, a nagyobb pontosságot, szorgalmat célzó munkaverseny- vállalások egyértelműen jelzik, hogy a munkások egyetértenek a párt politikájával, s a XI. párt- kongresszuson elfogadott határozat szellemében dolgoznak. Vagyis a gépek, munkapadok mellett konkrét vállalásokat tettek annak magvalósítására, amit a kongresszusi dokumentum így fogalmazott meg: „Az előttünk álló évek egyik legfontosabb feladatának tekintjük a népgazdaság belső tartalékainak feltárását és jobb kihasználását, a munka termelékenységének növelését, az önköltség csökkentését, a minőség javítását.” S való igaz, e szempontból nem lehet, s nem szabad különbséget tenni a gyárak, vállalatok, üzemek között. Mint azt ezzel kapcsolatban Kádár János elvtárs mondta: „Az életszínvonal emelését, a kultúra, a tudomány fejlesztését, hazánk egész szocialista fejlődését a gazdasági építő munkával kell megalapoznunk. így az éves, az ötéves és a távlati népgazdasági tervek ténylegesen a szocialista társadalom építésének is programjai ” A IV. ötéves tervben meghatározott feladatok eredményes teljesítése mindenütt jó alapot adott egy megvalósítható, újabb középtávú fejlesztési terv kidolgozásához. De mint azt Bács- Kiskun megye V. öteves fejleszSzeretnénk, ha a közeljövőben lapunk hasábjain is minél több gyár, üzem, vállalat csatlakozásáról, munkaverseny-vállalásáról számolhatnánk be. Hiszen a tervek valamennyi munkahelyen feszítettek, tehát teljesítésükhöz valamennyi dolgozó teljes energiája szükséges. A Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárának munkásaitól két évvel ezelőtt még alig több, mint 300 millió forint értékű vasszerkezetet kértek a megrendelők. Idei tervük 500 millió forint. Az Április 4. Gépipari Művek kiskunfélegyházi gyárától is megfeszített munkát igényel a profilváltozás, az atomerőmű berendezéseinek gyártása. A megye építőiparának az V. középtávú terv során a beruházások és az indokolt felújítások elvégzése érdekében 24,2 milliárd forint értékű munkájára van szükség. A járműprogram a Kismotor- és Gépgyár bajai gyárának dolgozóitól igényel megfeszített munkatempót. Hosszan sorolhatnánk a nagyon komoly, s alapos munkát követelő feladatokat, amelyek természetesen nemcsak Kecskemét ipari üzemeire, hanem csakúgy mint az ország, Bács-Kiskun megye valamennyi gyárára, vállalatára, üzemére is vonatkoznak. Az ptéves tervidőszak második évére megjelölt feladatok megvalósításához a munkásosztály mozgósítása szükséges. * * Az V. középtávú fejlesztési tervünk ismeretében joggal mondhatjuk, hogy a szocialista versenymozgalom további__ fejlesztése, a szocialistabrigád-tagok további aktivizálása természetesen nemcsak az ipar tervteljesítésének bázisa, hanem a mezőgazdaságban. a közlekedésben, a kereskedelemben, s a szolgáltatásban is a termelés javításának, az ésszerű takarékosságnak, a munka- és üzemszervezés fejlesztésének, a jobb munkafegyelem megteremtésének egyik legbiztosabb alapja. A kecskeméti zománcipari munkások csatlakozó vállalása Bács-Kiskun megye valamennyi dolgozójának- szocialista brigádjának követendő példa. A további csatlakozások, a helyi körülményeket, lehetőségeket hasznosító munkaverseny vállalások mindannyiunknak biztonságot adnak majd, hogy eleget teszünk az idei gazdasági követelményeknek, s ezáltal tovább javul az életszínvonalunk. így ünnepelhetjük méltóképpen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének 60. évfordulóját. Tárnái László Hiánycikk a térkép! Nem kis örömmel állapíthatjuk meg, J)ogy a csaknem kilencvenezer lakosú megyeszékhely dinamikusan fejlődik. Ha midössze fél évtizednyi időt veszünk alapul, akkor Is hosszasan sorolhatjuk, mennyi mindennel — új lakásokkal, korszerű városrészekkel, kiépített útvonalakkal, modern középületekkel stb. — gazdagodott e település. Ahol már alapos helyismerettel kell rendelkeznie annak, aki el akar jutni a város valamelyik pontjára. Legelőnyösebb helyzetben a régóta itt lakók vannak, akik szinte lépésről lépésre nyomon követhették a változást, ők: tehát most is könnyedén tájékozódhatnak. Korántsem Így azonban a nemrégen ideköltözöttek, hogy ne is beszéljünk a csupán látogatóba erkező vendégekről, turistákról. Akik jobbhíján afféle bolyongásra, utcai kérdezösködésre vannak kényszerülve, minthogy városi térkép hosszabb ideje nem kapható Kecskeméten. Nagyon hiányzik a térkép, melynek legutolsó kiadása a több mint nyolc évvel ezelőtt) állapotot tükrözi. Az azóta történt gyarapodás következtében már szinte használhatatlan. Olajos Jánosné levélírónk is nemrég a saját bőrén tapasztalta, mily kellemetlen barangolni megbízható tájékozódási anyag nélkül a nagy kiterjedésű „hírős” városban. A pontosság kedvéért még el kell mondanunk, hogy a helyi könyvesboltokban egyáltalán nem, csak az Idegenforgalmi Hivatalban kapott egy kicsike térképet, de azon kizárólag a központi terület található meg. „Az egész települést újra kell térképezni, feltüntetni a szép körútakat, a városrészek új utcáit, parkjait, tereit, a jelentősebb intézményeket, létesítményeket, a vendéglátó egységeket ...” — olvassuk egyebek között a hozzánk érkezett levél legfontosabb sorait, melyekkel csak egyetérthetünk. Sőt bízunk abban, hogy az illetékesek mielőbb foglalkoznak ezzel az üggyel, s döntésük, intézkedésük eredményeként talán nem is sokára ismételten kapható lesz Kecskemét legfrissebb kiadású térképe!