Petőfi Népe, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-13 / 10. szám

1977. január 13. • PETŐFI NÉPE • 3 TAVALY TÍZSZÁZALÉKOS FEJLŐDÉS A kistermelőkre és a szakcsoportokra építve TÉVÉK KÜLFÖLDRE ÉS HAZAI PIACRA Jön a tranzisztoros Orion Az Orionban az idén mintegy 150 000 televízió kerül le a futó­szalagokról, hatezerrel több, mint a múlt évben. Mivel bel­földre ugyanannyi Orion tévé kerül, mint 1976-ban, a többié5 tét legnagyobb külföldi megren­delőiknek szállítják Nyugat-Eu- rópa, Skandinávia és a Közel- Kelet országaiba. Ily módon a vállalat tőkés kivitele 17 száza­lékkal lesz nagyobb a .tavalyinál, összesen 30 000 Orion -tv Akerül tőkés piacra. Jeleáleg ötféle televíziót állí­tanak elő az Orionban, vala­mennyi az Orion—70 és —75 alaptípus változata. A korábban népszerű Orion—60-as készülé­kek időközben elavultak, s gyár­tásuk megszűnt. Az Orion tervei szerint az év utolsó negyedében kerül a ha­zai üzletekbe a legújabb típus, az AT—961, a gyár első teljesen tranzisztorizált televíziója. Egy­úttal ez lesz az első olyan tévé is, amelybe az igen költséges tő­kés importból származó alkatré­szek helyett ugyanolyan minősé­gű hazai, illetve szovjet, NDK, csehszlovák, lengyel és bolgár alkatrészeket szerelnek be. Miniszteri utasítás a védőoltásokról Egészségügyi miniszteri utasí­tás jelent meg az 1977. évi vé­dőoltásokról. Az újszülöttek a BCG-oltást a szülőintézetben, illetve a szüle­tést követő hat héten belül kap­ják meg. A BCG-oltást kapott csecsemőket hathónapos koruk betöltésekor megvizsgálják, s ha szükséges, megismétlik a BCG- oltást. Tuberkulin szűrővizsgálat utánJ szükség esetén BCG-oltást kap­nak ez év első felében azok a gyermekek, akik 1969. szeptem­ber 1.—1970. augusztus 31-e, va­lamint 1962. szeptember 1.— 1963. augusztus 31. között szü­lettek. Ugyancsak BCG-oltást kapnak azok a 16—18 éves ko­rúak, akik közép-, szakközép-, valamint szakmunkásképző is­kolák utolsó osztályának tanulói, és 13—14 éves korukban BCG- oltást nem kaptak. Beoltják azo­kat a 18—30 éves főiskolai, egyetemi, kollégiumi tanulókat is, akik korábban nem kapták meg a szükséges BCG-oltást. Diftéria, pertusszisz és teta­nusz elleni védőoltást (DPT. I.) kapnak a három-, négy-, illetve öthónapos gyermekek, valamint DPT. II. oltást a háromévesek. Ugyancsak megkapják a védett­séget nyújtó szérumot azok, akik korábban valamilyen ok miatt kimaradtak az oltásból. Vala­mennyi 10 hónapos csecsemő ka- nyaraló elleni és minden 19 hóna­pos gyermek himlő elleni védő­oltást kap. Az 1970. szeptember 1.—1971. augusztus 31-e között született gyermekek, valamint az általá­nos iskolák első osztályos tanu­lói május—június hónapban, vagy szeptemberben az iskolá- • ban DPT. III. oltást kapnak. Dif­téria, Tetanusz oltást (DT) ad­nak októberben azoknak a gyer­mekeknek, akik 1965. szeptember 1.—1966. augusztus 31-e között születtek. A külföldre utazó magyar ál­lampolgárok kolera, himlő, sár­galáz elleni védőoltásáról szólva az utasítás kimondja: akkor kö­telezők ezek az oltások, ha vala­ki olyan országba utazik, amely az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint fertőzöttnek nyil­vánított, illetve ha olyan or­szágba készül az utazó, amely a védőoltások igazolását az érke­zőtől megköveteli. A kolera és himlő elleni vé­dőoltásokat a KÖJÁL-ok, il­letve a felhatalmazott intézmé­nyek végzik. Sárgaláz elleni vé­dőoltást kizárólag az Országos Közegészségügyi Intézet oltóhe­lye ad. (MTI) A fogyasztási szövetkezetek no­vemberi VIII. kongresszusán Molnár Frigyesnek, a SZŐ VOSZ elnökének beszámolójában hang­zott el: Az utóbbi években növe­kedett az ÁFÉSZ-ek szerepe a nagyvárosok, az iparvidékek, de főleg a falvak és a tanyavilág áruellátásában. Vidéken 41,5 szá­zalékkal részesednek a kiskeres­kedelmi forgalomból, azaz öt és fél millió ember napi élelmi­szer- és egyéb iparcikkszükség­letét elégítik ki. Százezer kistermelő — 650 milliós termelés Az alábbiakban a Bács-Kiskun megyei fogyasztási szövetkezet 1976-os felvásárlási törekvéseiről, tevékenységéről lesz szó. Hozzávetőleg százezer kister­melővel áll közvetlen kapcsolat­ban, és tőlük az elmúlt eszten­dőben 650 millió forint értékű mezőgazdasági terményt, termé­ket vett át —, s hasznosított részben feldolgozva, részben nyers állapotban — a megye hu­szonnégy ÁFÉSZ-e. A kérdés: sok ez, vagy kevés? Nos, azt tudjuk, hogy a lakosság igényeit, s az exportlehetőségeket tekint­ve, e mennyiség még nem ele­gendő, ám ha az 1975-ös ered­ményekhez viszonyítjuk: igazán dicséretes teljesítmény. Háztáji gazdaságok, kiskertek, szakcsoportok Értékben pontosan tízszázalé­kos a fejlődés, s ebben az átlag­ban néhány meglepő adat is bennfoglaltatik. Zöldségből pél­dául 34, burgonyából 11, gyü­mölcsfélékből 6 százalékkal volt nagyobb a kiskertek és háztáji gazdaságok kínálata az előző évinél. A sertésleadás pedig el­érte a százezer mázsát, ami 7 százalékos előrelépéssel egyenlő. A megye ÁFÉSZ-einek irányí­tásával, támogatásával működő szakcsoportok az összforgalom­nak a felét adták. Ugyanakkor természetesen saját felhasználás­ra és szabad piacra is termeltek. Számuk az országos 2200-hoz ké­pest nem sok — csupán 124 — inkább “népesebbek az átlagnál. Az elmúlt öt évben tizenkét­ezren léptek be ezekbe az egy­szerű társulásokba. A mostani húszezer tagnak több mint két­harmada sertéshizlalással foglal­kozik. Ami a szakcsoportok földrajzi elhelyezkedését illeti, a sertéste­nyésztés (inkább Kiskunhalas, a baromfinevelés Kiskunfélegyhá­za és Kiskunfnajsa környékére jellemző. A zöldségtermesztésnek a megye északi részén, s a Ti­sza mentén vannak hagyományai — bár Baja térségének hoza­mai sem lebecsülendők —, a to­jástermelésben pedig Kecskemét, Dunavecse és Mélykút lakosai jeleskednek. Sokoldalú támogatás a kiskerttulajdonosoknak Az idén — elsősorban a szak­csoportokra építve — 12,5 szá­zalékkal tervezik növelni a fel­vásárlást. Ügy látják: a zöld­ségtermesztési akcióba feltétlenül szükséges ,bevonni és 'hatéko­nyabb termelésre ösztönözni még pár száz kiskerttulajdonost. En­nek érdekében bővítik a segít­ségnyújtás körét, fokozzák mér­tékét. A már jól bevált, nép­szerű támogatási formák — ve­tőmag, palánta, facsemete, vegy­szerek, takarmányok, gépek és egyéb eszközök beszerzése, ked­vezményes vagy önköltségi áron való kiadása mellett — több évre szóló szerződéskötésekkel, garantált átvételi árakkal igye­keznek megnyerni a gazdákat, s kedvet csinálni a háztáji földek intenzívebb műveléséhez. Na­gyobb figyelemmel kísérik majd a szakkcsoporttagokra nézve kö­telező szerződéses fegyelem be­tartását is. K. F. Vannak még csodák? VI. Montserrat, Spanyolország egyik leghíre­sebb ibúcsú já­ró helye. Az oda vezető út félelmetesen gyönyörű. Ka­nyargós szer­pentinen ka­paszkodunk fel a fantasz­tikus formájú sziklák közé. A mélyben szétroncsolt autótetemek, fent a magas­ban sasfészek- kolostor, falai közt a katalá­nok Védőszent­jének fából fa­ragott szobrá­val. A Madon­nát sötétbarna színéről elne­vezték La Mo- rotena-nak. Ez a zord fensé- gű táj ihlette Wagnert a Parsifal megkompo- nólására. És ez a törékeny, tű­nődő mosolyú kis Madonna ak­kora hatalmasság, hogy mégjJá- nos Károly, az uralkodó is kéz­csókra járult elébe a feleségé­vel. A katalánok ezt úgy értelmez­ték. hogy Juan Carlos elfogad­ta és elismerte őket. Az auto­nóm mozgalmak régi harcosai ugyan nem hatódtak meg a lát­ványos gesztustól és mint utóbb kiderült, ez a kézcsók valóban nem tekinthető megnyugtató vá­lasznak a katalánok jogos köve­teléseire. csak jelzi, hogy Spa­nyolországban egy év óta más szelek fújnak és a király is érzi Katalónia rokonszenvének szükségét. Tisztelgő látogatása a Madonna előtt mindenesetre fo­kozta a népszerűségét. Egy azon­ban bizonyos: a Madonnájuk­ban még mindig jobban bíznak az emberek, mint a királyuk­ban. Hisznek abban, hogy cso­dákra képes és minden kíván­ságukat teljesíti. A betegek tőle várnak gyógyulást, az ifjú há­zasok boldogságot és gyermek- áldást, a szegények gazdagságot, a munkanélküliek munkát. Ha az ébenszínű Madonna minden kívánságot teljesítene, amivel naponta megostromolják, akkor többet érne, mint a vi­lág összes bölcse, tudományos vívmánya együttvéve. A Ma­donna azonban nem old meg semmit, ereje és hatalma pusz­tán abban áll, hogy hisznek ben­ne. Hinni akarnak benne. És ebben az országban, ahol annyi a megszokottól eltérő jelenség: érzelmekben, életmódban és szo­kásokban, abban sincs semmi csodálatos, hogy ugyanaz a bar­celonai munkás, aki őszintén lel­kesedik a kommunizmus eszméi­ért, családjára, sőt politikai har­cára is, a Madonna áldását ké­ri. A szobor mindenkire rámoso­lyog, aki nem sajnálja a pénzt és a fáradságot, hogy megte­kintse. Az egyház jó üzleti ér­zékére vall, hogy meglátta a hitnél is nagyobb kereseti lehe­tőséget a turisták kíváncsiságá­ban. Teljesen mindegy, hogy miért másznak fel 1200 méter magasba a hűvös svédek, a ke­délyes osztrákok, vagy a semmi­től -vissza nem riadó öreg ame­rikai hölgyek! Fő, hogy teli le­gyen a kolostor és a kasszája. A misék ^tulajdonképpen nem is egyházi, hanem idegenforgalmi szertartások. Naponta háromszor a kolostor gyermekkórusa szol­gáltatja a műsort és ilyenkor a templomban egy gombostűt sem lehet leejteni. Közben oldalt, szakadatlanul vonulnak a láto­gatók, a főoltár fölött várakozó szoborhoz. Az előadás tökéletes, mint a legjobb színházban. Misz­tikus félhomány, csengő gyerek­hangok, az oltár fölött percen­ként változó szereplők. öreg­asszonyok tiszta feketében, po­cakos férfiak (térdnadrágban, nyakukba akasztott fényképező­géppel, farmeros lányok rágógu­mival a szájukban, francia ma­ma két indiánnak öltözött böm­bölő gyerekkel, a Madonnára hasonlító katalán menyasszony lesütött szemmel és verejtékező vőlegénnyel. A spanyolok kezet csókolnak, a többiek csak jól megnézik a szobrot, hogy otthon pontosan le tudják majd írni. Sokan titok­ban reménykednek, hogy hátha most az egyszer, megtörténik a csoda és amit Montserratban kértek, az otthon az ölükbe hullik? Egy fülkét mindenesetre kitapétáztak azoknak a rajzai­val, akiket állítólag a Madonna megsegített. A „művek” gyer­meki naivsága megindító és mo- solyogtató. Egy mozdonyvezető pontosan lerajzolta, hogy milyen családi házat kért és kapott. A másik ex voto készítője, kiesett a robogó vonatból és a montserra- tiak csodatévőjének tulajdonít­ja a megmenekülését. Másutt egy nő fekszik az ágyon és nem le­het eldönteni, hogy a sarokban térdeplő férj az asszony gyógyu­lásáért, vagy haláláért mond kö­szönetét a Madonnának? Vannak még csodák? Montser­ratban mindenesetre gondosan ápolják ezt a hitet, De az or­szágban azóta bekövetkezett ese­mények, arra engednek követ­keztetni, hogy a dolgozók elun­ták a csodavárást. És amit eddig nem kaptak meg az égtől, azt most a földön kívánják megszerezni. Nem a Madonnától kérik, hanem a kormánytól követelik sorsuk jobbrafordulását, a megígért re­formok bevezetését, a gazdasági helyzet rendezését, valamennyi politikai párt legalizálását, a saj­tó-, gyülekezési, szervezkedési és sztrájkszabadság elismerését, és teljes közkegyelmet a politikai elítélteknek. Csodák nincsenek. Ezt már a spanyolok is kezdik belátni... Vadas Zsuzsa (Folytatása következik.) • A templom díszes homlokzatai;; és a katalá­nok híres Madonnája. • A fantasztikus alakú sziklák közé ékelt kolos tor. (Foto: Radó Gyula) • A jobb közvilágításért a VBKM Világítástechnikai Gyárában ké­szülnek a közvilágítási lámpák és belső világítótestek. A gyár hazai, valamint szovjet, NDK. lengyel és cseh megrendelésre szállít modern vonalú, nagy fényerejű lámpákat. (MTI foto: Balaton József felvé­tele — KS) A Kossuth Könyvkiadó az el­múlt év végén adta ki a mongol népi forradalmi párt tavaly le­zajlott XVII. kongresszusának anyagát, amely tartalmazza a Központi Bizottság beszámolóját, Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának felszólalá­sát és a kongresszus határozatát a Mongol Népköztársaság gazda­sága és kultúrája fejlesztése fő irányairól, az 1976—1980-as évek­re. Köztudott, hogy Mongólia ha­talmas területű, ásványi kincsek­ben gazdag, de kis lélekszámú ország. Azt is tudjuk róla, hogy fejlődéséből kimaradd a kapitaliz­mus és a szocializmus építését a feudalizmus maradványain kezd­te meg. Ezért természetes, hogy valaha mérhetetlen volt az elma. radottság és a nyomorúság. De a forradalom győzelme, a Szovjet­unió, majd később a kialakult szocialista világ segítsége sokat jelentett a mongol nép számára. Nagyon fontos Mongóliának a külpolitika kérdéseiben tapasztalt helytállása, amelynek „sarkkö­ve a nagy Szovjetunióhoz és a többi testvéri államhoz fűződő megbonthatatlan barátságunk és sokoldalú együttműködésünk to­vábbfejlesztése és elmélyítése, a szocialista közösség egységének sokrétű megszilárdítása. Ez az irányvonal teljesen megfelel a mongol nép alapvető érdekeinek, a béke és a társadalmi haladás legfontosabb követelményeinek." A külpolitikával kapcsolatosan érdemes megemlíteni, hogy a va­lamikor elszigetelt Mongóliának jelenleg 79 állammal ran diplo­máciai kapcsolata. De azok a számadatok sem ér­dektelenek, amelyeket a kiad­vány közzétesz. A legutóbbi öt­éves tervben „felépítettek és üzembe helyeztek egy nagy bio­kombinátot, hét állami gazdasá­got, tíz gépesített tejgazdaságot, 16 600 állattenyésztési helyiséget 7,7 millió állat számára. Felépült továbbá hétezer itatóállomás, több A MONGOL NÉPI FORRADALMI PART KOSSUTH mint 14 millió hektár legelő pót­lólagos vízellátására ...” A mezőgazdasági üzemek mé­retei számunkra szinte elképzel­hetetlenek. Egy szövetkezetre át­lagosan 452 ezer hektár földterü­let és 69 ezer közös jószág jut. Egy állattenyésztő és földművelő állami gazdaságnálc (45 darab) átlagosan 11 ezer hektár vetés­terület és 36 ezer állat jut. Az új ötéves terv számadatai merészek. A szűzföldek megmű­velésével az ország vetésterülete 35—40 százalékkal növekszik. Az ipari termelést 6(1—65 százalék­kal növelik, évente átlagosan 10 százalékos növekedési ütemmel. A terv hangsúlyozza, hogy „az ipar mindinkább népgazdaságunk ve­zető agazata lesz és észrevehető­en növekszik szerepe köztársasá­gunk gazdasági életében. Az új ötéves terv végére az ipar a tár­sadalmi össztermék 44. a nem­zeti jövedelem több mint 30 szá­zalékát fogja előállítani.” A kiadvány rendkívül hasznos elsősorban azoknak a pártaktivis­táknak, akik figyelemmel kisérik a szocialista országok fejlődését és ennek bizonyításához érvekre, adatokra van szükségük. W. D. Idei tervek a hírközlés és a postaszolgálat javítására A hírközlési igények növeke­dése egyre nagyobb feladatok elé állítja a postát, amely egyelőre mennyiségben igyekszik kielégí­teni a követelményeket, s emel­lett törekszik szolgáltatásai mi­nőségének javítására is. A posta 1977. évi terve válto­zatlanul a telefonszolgálat fej­lesztését, a rádió- és a televízió­ba lozdt bővítését írja elő. A klasszikus póstaszolgálatban a le­vélforgalom mérsékelt, 30 milliós növekedéssel számolnak. Várha­tóan 3 százalékkal emelkedik a csekk- és az utalványforgalom, a tavalyi szinten marald a csomag- és a taviratíőrgalom. Álloeszközfejlesztésre állami és vállalati beruházásból megkö­zelítően 2,6 milliárd forint áll a posta rendelkezésére. Az összeg több mint felét a helyi távbeszé­lő-szolgálatra. 20 százalékát a pos­taszolgálatra költik. Budapesten 49 ezer állomással, vidéken mint­egy 17 ezer állomással bővítik a telefonközpontok kapacitását. A nemzetközi forgalomban megte­remtik a távhívó kapcsolatot Csehszlovákiával. A telefonszol­gálat „ügye” az egyéni előfizetők névsorának idei megjelenteté­se is. A vezeték nélküli hírközlés legnagyobb eseménye a solti 2000 kilowattos középhullámú adó februári végleges üzembe helye­zése, amely az ország területé­nek 80 százalékára terjeszti ki a Kossuth-adó jó minőségű vételét. Ezenkívül 15 URH-adó telepíté­sével javítják a rádiózást, míg a televíziózás fehér foltjainak csökkentésére 12 átjátszó adót helyeznek üzembe. Győr—Kab- hegy és Budapest—Győr között mikrohullámú összeköttetést te­remtenek. A postaszolgálat feltételeinek javítására 43 postahivatal üzem­be helyezését tervezik. Az előfi­zetői telexhálózat mintegy 6000 állomásához újabb 400-at kap­csolnak be. Több mint félmilliárd forintot fordít a posta a szakszervezettel egyeztetett szociálpolitikai tervé­nek végrehajtására. Az összegből 230 millió forintot fordítanak munkavédelemre, több mint 300 millió forintot a dolgozók szo­ciális ellátásának javítására, 40 millió forintot pedig a lakásépít­kezés támogatáséra, (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom