Petőfi Népe, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-13 / 10. szám

XXXII. évi. 10. szám Árat 90 fillér 1977. Január 13. csütörtök 1AZ MSZMP BACS-KISKDN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA £ l NVf //Rí n VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI Fejlesztik a megye szövetkezeti építőiparát Az építőipar tervszerű fejlődé­se alapvető fontosságú a nép­gazdaság egészének fejlődése szempontjából.' Bács-Kiskun épí­tőiparának helyzete, feladatai és fejlesztésének problémái az ága­zat kulcsszerepének megfelelő súllyal kerültek terítékre a me­gyei pártbizottság múlt évi, szep­tember 17-i ülésén. Megállapítást nyert többek közt, hogy a me­gyei kapacitásigény 1976 és 1980 között 1,4 milliárd forinttal na­gyobb, mint az építőipari szerve­zetek várható teljesítése a fejlesz­tési elképzeléseik alapján. Kapacitáshiány jellemezte az előző tervidőszakot is, mivel a megyei építőipar az előirányzott évi 10—12 százalékos növekedési ütemből csak 6 százalékot tudott megvalósítani. A termelés 33,5 százalékos növelése nem volt ele­gendő a IV. ötéves tervi felada­tok ellátásához. Az V. ötéves tervben jelentkező építési feladatok végrehajtása ér­dekében — a megyei pártértekez­let határozatával összhangban — a megye építőipari kapacitását az országos átlagnál nagyobb mér­tékben, legalább 50 százalékkal kellene növelni. Mint az említett megyei párt­bizottsági ülésen is szóba került, Bács-Kiskunban a szövetkezeti építőipari szervezetekben a leg­kedvezőtlenebb a helyzet. A ter­melékenység lényegesen alacso­nyabb az országos átlagnál, ami­nek több oka van. Többek közt az, hogy a szövetkezeti építőipar eszközállománya csak körülbelül egyharmadát teszi ki a megyei építőipari átlagnak. Fokozza a nehézségeket, hogy a szövetkezeti építők jövedelme alatta marad az állami szektor átlagának. A negyedik ötéves tervidőszakban 780 dolgozó távozott jövedelme­zőbb munkaterületre a szövetke­zeti építőiparból. A megyei pártértekezlet óta a KISZÖV révén számos intézkéHés született a helyzet javítására, a profiltisztításra, a szakosításra, a gépesítésre, korszerűsítésre és az együttműködés szélesítésére. A megye szocialista építőiparának termelése tavaly 11 százalékkal volt nagyobb az előző évinél, s mint az ez évi januári pártbi­zottsági ülésen is megállapítot­ták, a tanácsi mellett a szövetke­zeti szektor termelése az átlagos­nál jobban nőtt. A fejlődést segítő intézkedések sorába tartozik, hogy a megye huszonnyolc épílőipari tevékeny­séget folytató szövetkezete közül tízet kiemeltek lakásépítésre és karbantartásra. Ezeket az egysé­geket a mostani középtávú terv­időszakban a KISZÖV közös fej­lesztési alapjából mintegy 30 mil­lió forinttal támogatják, beru­házásban, gépesítésben, és forgó­alapnövelésben. A megyei párt- bizottság segítségével hét szövet­kezet — a Kecskeméti Épület­karbantartó és Szolgáltató, a Já­noshalmi Bácska, a Félegyházi Építőipari, a Kiskunmajsai Ve­gyesipari, a Bácsalmási Szolgál­tató és Építő, a Soltvadkerti Ve­gyes- és ÉpítőiparíT valamint a Hajósi Vegyes- és Építőipari — bérpreferenciában részesült. Na­pirenden tartják az építőipari ka­pacitások további koncentrálását a megye északi és déli részén. A megye építőiparában 15 szá­zalékos részaránnyal szereplő szövetkezeti építőiparnak — hogy feladatait teljesíteni tudja a lakásépítésben, a karbantartásban és a kisebb közületi beruházások­ban, felújításokban — 1980-ig évente 8—9 százalékkal kell nö­velnie termelését. A cél érdeké­ben a KISZÖV a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának segítségével komoly erőfeszítéseket tesz többek közt a korszerű, gépesíthető, a mun­kaerőt jól hasznosító építési mó­dok elterjesztésére. A szövetkezetek közül kettő,, a Kiskunfélegyházi Építőioari és a Bajai Lakberendező, Építő és Vasipari Szövetkezet tagja an­nak a társulásnak, amelyik meg­vásárolt egy angol eredetű licen­ce!. Ezzel a technológiával a teherhordó falszerkezetek felépí­tése — ami cementtakarékos ka­vicsbetonból. öntéssel történik — gyors. Egy négyszintes lakóház teherhordó falszerkezete például hat hét alatt elkészíthető. A ba- jaiak az idén kezdik meg az új­fajta építkezést, és 1978. végéig 250 lakást hoznak tető alá. A megye szövetkezeti építőipa­rában megindult korszerűsítési folyamat része az is. hogy a Já­noshalmi Bácska vállalta a gépe­sített mélyépítésre való szakoso­dást. A Kalocsai Asztalos és Épí­tőipari Szövetkezet a blokkos technológiával való építkezést ho­nosítja meg. Bács-Kiskun ipari szövetkezetei az V. ötéves tervre 2000 lakás fel­építését tűzték ki célul. Ebből már mintegy 1000—1200-at kor­szerű technológiával akarnak el­készíteni. A tervek megvalósítá­sához elengedhetetlen, hogy a fejlesztési elképzeléseket mara­déktalanul megvalósítsák. A. T. S. IJjabb fiatalok az ifjúkommunisták soraiban Ülést tartott a KISZ megyei bizottsága Az ifjúkommunisták nélkülöz­hetetlen dokumentuma a KISZ Központi Bizottságának három évvel ezelőtt megjelent, áprilisi határozata, amely részletes útmu­tatást ad a gazdasági építőmun­ka segítésére, szervezeti életük fellendítésére, a KISZ-be jelent­kező fiatalok felkészítésére, új tagok felvételére. Ez utóbbi témáról a Kiskőrösi városi és a Kalocsa járási KISZ- alapszervezetek tagfelvételi mun­kájának tapasztalatai alapján ta­nácskozott tegnapi ülésén a KISZ Bács-Kiskun megyei bizottsága. Az ifjúsági szövetség megyei ve­zetői megállapították, hogy Bács- Kiskun legfiatalabb városában, valamint a kalocsai járás közsé­geiben az áprilisi határozatnak megfelelően gondos előkészítő munka előzte meg az új tagok felvételét. Valamennyi alapszervezetben úgynevezett patronáló rendszert alakítottak ki, ami annyit jelent, hogy a KISZ-be jelentkező fiata­lok munkáját, feladatvállalásai­nak teljesítését egy-egy KISZ-es figyelemmel kíséri. A jelölteknek tehát, mielőtt a piros könyvecs­két megkapnák, bizonyítaniuk kell a KISZ-tagságra való al­kalmasságukat. Mint azt a KISZ megyei bi­zottsága megállapította, nagyon lényeges, hogy a patronálók jól felkészült, politikailag tájékozott fiatalok legyenek. A kalocsai já­rás néhány községében ugyanis előfordult, hogy nem egységesen ítélték meg a jelentkezők mun­káját, olykor túlságosan szigorú­ak, vagy engedékenyek voltak a patronálók. Hasonló problémáról (Folytatás a 2. oldalon) Pártküldöttség utazott az NDK-ba Aczél György, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bizottsága tagja vezetésével a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának meghí­vására szerdán pártküldöttség utazott a Német Demokratikus Köztársaságba. A küldöttség tag­jai: Berecz János, a KB osztály- vezetője, Pozsgay Imre kulturá­lis miniszter, Tóth Dezső, a KB osztályvezető-helyettese, {Bocz József, a Baranya megyei párt- 'bizottság titkára és Rátkai Fe­renc, a KB alosztályvezetője. A küldöttséget a Nyugati-pályaud­varon Győri Imre, az MSZMP KB titkára búcsúztatta. Jelen volt Gerhard Reinert, a Német Demokratikus Köztársaság ma­gyarországi nagykövete. (MTI) Erich Honecker Belgrádba érkezett Erich Honeckernek, az NSZEP KB főtitkárának, az NDK állam­tanácsa elnökének vezetésével szerdán január 15-ig tartó hiva­talos és baráti látogatásra Ju­goszláviába érkezett a Német De­mokratikus Köztársaság párt. és állami küldöttsége. A delegációt Belgrádban, a köztársasági elnök rezidenciája előtt Joszip Broz Tito, a JKSZ elnöke, Jugoszlá­via államelnökségének ^elnöke köszöntötte. A jugoszláv sajtó meleg hangú kommentárban köszönti az NDK párt- és állami küldöttségének látogatását és a Belgrádban sor­ra kerülő magasszintű megbeszé­léseket, amelyekre — mint ír­ják — „Jugoszlávia és az NDK jól és sokoldalúan fejlődő kap­csolatainak időszakában kerül sor.” (MTI) Várják a fiatal pedagógusokat Pályázatok Bács-Kiskun megyében Mint köztudott, kevés a kép­zett pedagógus. Országszerte és Bács-Kiskun megyében is. Hiá­nyukat csak különleges erőfeszí­téssel tudják pótolni az iskolák­ban. Szakképzetlen nevelők meg­bízásával, helyettesítésekkel, túl­órákkal. A pedagógus munkaerő-gazdál­kodás hatékonyságának növelé­sét célozza az Oktatási Miniszté­rium közelmúltban megjelent rendelete, amely a főiskolák és egyetemek végzős hallgatóit — három évre — oktatási intéz­ményekben való elhelyezkedésre kötelezi. A rendelet kiadását követően valamennyi általános és középis­kolában, illetve kollégiumban el­készítették a tanintézetek mun­kaerő-gazdálkodási tervét. Az igazgatóságok vezetői meghatá­rozták a szükséges pedagógus- létszámot, és kidolgozták az ok­tató-nevelő munka további fej­lesztésének feltételeit. A terve­zetek alapelvei: a szaktanárok által leadott órák arányának nö­velése, a tantestületek szakmai színvonalának emelése, illetve állandóságuk megerősítése, vala­mint a nevelők képzettségéhez helyesen méretezett személyes feladatok kialakítása. Az isko­láknak figyelembe kellett venni az elkövetkező években várható változásokat; a nyugdíjaztatást, a szülési szabadság, illetve a gyermekgondozási segély követ­keztében távolmaradók számát, s meg kellett határozni a megüre­sedő álláshelyekre alkalmazni kí­vánt pedagógusok szakmai képe­sítését is. Az elkészült munkaerő-gazdál­kodási tervezetek számszerűen is összegezték az óvodák, általános iskolák, gyógypedagógiai intéze­tek és középiskolák szakember­szükségletét. Az idén, az első pályázati sza­kaszban Bács-Kiskun megyében 171 új pedagógust kívánnak al­kalmazni. A legnagyobb hiány óvónők­ből mutatkozik; 52 jelenleg üres állás várja a fiatal diplomásokat. Nem csekély az általános isko­lák vezetőinek gondja sem. Az alsó tagozatos osztályokban har­mincöt tanító és ugyanennyi fel­ső tagozatos szaktanár alkalma­zására hirdettek pályázatot, öt gyógypedagógiai nevelőt, tizen­három zenetanárt, a középisko­lákba pedig 32 okleveles szak­embert keresnek a megyei ok­tatási intézmények. A pályakezdő óvónők törzs­fizetése általában 1800 forint, jö­vedelmük azonban sokfelé kiegé­szül területi pótlékkal, illetmény- földdel és kedvezményes étkezés­sel. A meghirdetett pályázatok többsége azonban csupán albér­letet jelöl meg szálláslehetőség­ként, s csupán egy-két település — Csengőd, Kaskantyú, Balota- szállás — várja lakással, illetve szolgálati szobával az óvodák új szakembereit. A legtöbb alsó tagozatos neve­lő a kisebb községekből hiány­zik. A helyi tanácsok azzal igye­keznek vonzóvá tenni a letele­pedés gondolatát, hogy sokfelé szolgálati lakást is kínálnak a területi pótlék, illetményföld és az étkezési lehetőségek mellé a fiatal nevelők számára. A felső tagozatos osztályokban a nyelv-, az ének- és a testneve­lésszakos tanárok a legkereset­tebbek. Néhány településen, így Kiskőrösön, Kecelen, Felsőszent- ivánon, Dunapatajon és másutt, népművelés, illetve pedagógia szakos párosítással keresnek pá­lyakezdő szakembereket. Szándé­kuk, mint ezt a bátyai pályázat szerkesztői meg is fogalmazták: a fiatal pedagógusok a tanítás mellett kapcsolódjanak be a he­lyi közművelődési intézmények munkájába is. A legtöbb középiskolai tanárt Baja városa szándékozik alkal­mazni: a megyei szakközépisko­lák és gimnáziumok tizenöt ál­láshelyre hirdettek pályázatot. A szakmunkásképző intézetek veze­tői ugyancsak fiatal pedagógu­sokkal kívánják felfrissíteni a tantestületeket, az -intézmények­ben tizenhat végzős szaktanárt várnak az 1977-es tanévkezdés­re. P. M. Ifjú szovjet technikusok bemutatója Kecskeméten Méteres vi­torláshajó-, re. pülőgép-, au­tó-, rakéta- és számítóberen- dezés-modellek kiállítása nyílt meg tegnap délelőtt Kecs. keméten, a Tu­domány és Technika Há­zában. A kiállítás tárgyai a Krím területéről ér­keztek. Szovjet testvérme­gyénk tizenöt városában az Ifjú Techniku­sok Központjá­ban készítették úttörők, illetve komszomolis- ták, — viszon­zásaként a Szimferopol. ban rendezett Bács-Kiskun megyei gyer- mekrajz-kiálli- tásnak. A megnyitón jelen volt L. P. Dub ina, a jaltai központ munkatársa, aki elmondta, hogy mintegy kilencezer gyermek mun­káiból válogat­ták ki azt a száz alkotást, amit elhoztak Kecskemétre. Gondosan ügyeltek arra, hogy a hétéve­sek modelljeit, a tízévesek al­kotásait is meg. tekinthessék az érdeklődők, ép­pen úgy, mint a fiatal komszo- molisták működő modelljeit. El­mondotta, hogy minden techni­kai érdeklődésű gyermeket szí­vesen látnak a tizenöt központ valamelyikében, ahol a gyerme­kek képességeiknek megfeleld munkát kapnak, s időnként ver­senyeken vesznek részt. A kiállítást Bodor Jenő, a me■> gyei tanács osztályvezetője nyi­totta meg, a kecskeméti úttörő- csapatok mintegy száz küldötte jelenlétében. Megjelentek a KISZ megyei bizottságának és a taná­csok oktatási-, művelődésügyi osztályainak képviselői is. A kiállítás január 17-ig, naponta 10—18 óráig tekinthető meg. (Tóth Sándor felvételei] Tanácsaink új éve „Az új esztendőben na­gyobb, feszitettebb feladatok várnak a népgazdaságra. Ez meghatározza a tanácsok ma­gatartását is. Követelmény, hogy szélesebben, hatásosab­ban bontakozzék ki a népkép­viseleti, önkormányzati és államigazgatási szerepkörük; hatékonyabban működjenek közre a központi célok, ha­tározatok megvalósításában. Többet kell tenniük területük, településük összehangolt fej­lesztéséért, a lakosság élét- körülményeínek javításáért, a szükségletek jobb kielégítésé­ért. Kiviláglik ebből, hogy a he­lyi tanácsoknál sem elegendő csupán folytatni az elmúlt esztendő munkáját, hiszen újabb feladatok, magasabb követelmények szerint kell dolgozniuk éppen úgy, mint a népgazdaság mindén terü­letén a vállalatoknak, intéz­ményeknek, gazdálkodó és ke­reskedelmi egységeknek. Csakhogy amíg a termelő, vagy forgalmazó vállalatok egy meghatározott tevékeny­ségi körben működnek, addig a tanácsoknak rendkívül ösz- szetett, sokrétű és szerteágazó feladatot kell megoldaniuk. Igaz, e feladatok nem újak, pontosabban népi minden fel­adat új, de mindenképpen más módszereket igényel a megoldásuk, fölyan módsze­reket, amelyek az elmúlt esz­tendőkben már ígéretesen be­váltak, s ezeken túl olyano­kat is, amelyekhez nincsenek központilag eligazító normák, nincsenek sablonok. Éppen a tanácsok sajátos helyzetéből erednek ezek az új és haté­konyabb megoldásokat sürge­tő igények. Bács-Kiskun megye taná­csai az 1977-es esztendőben több mint három milliárd fo­rinttal gazdálkodhatnak, s ez az összeg megközelítően tíz száéalékkal magasabb, mint a tavalyi, önmagában ez a tény is jelzi a helyi tanácsok és a területükön működő nem ta­nácsi szervek jobb, hatáso­sabb összefogásának szüksé­gességét, a (lakossággal ed­dig kialakított kapcsolat még szorosabbá tételét. Az új helyzetet mégsem az összeg nagyobbodása jelenti, hanem az, hogy a rendelkezésre álló pénzt a korábbi évek gya­korlatától eltérően méginkább körültekintően, nagyobb meg­fontoltsággal, a beruházás szükségességéről sokkal in­kább meggyőződve kell' el­költeni. Ennek a nem csupán erkölcsi követelménynek csak akkor tudnak megfelel­ni tanácsaink, ha tovább nö­velik a tanácsi testületek sze­repét, döntéseikben érvényre juttatják a lakosság vélemé­nyét, amely a korábbi esz­tendőkben is a fejlődés egyik nagy hajtóerejének bizonyult. A tervkészítés aranyszabá­lya az igények és a lehetősé­gek ésszerű összhangja. Saj­nos, ez az összhang nem min­dig és nem minden helyi ta­nácsnál volt tapasztalható ko­rábban. Üjra csak a már em­lített cikkből idézhetünk en­nek alátámasztására: „Több tervbe vett beruházás elma­radt, mert a tanácsok egy ré­sze olyan fejlesztési célokat is maga elé tűzött, amelyeknek teljesítése eleve megalapozat­lan volt. Sok helyütt nem valósult meg az intézmények tervezett felújítása. Lassú volt az előrehaladás a takarékos- sági követelmények érvénye­sítésében ...” Nálunk, Bács-Kiskunban talán még indokoltabb hang­súlyozni a helyi tanácsoknak a fejlesztési tervek megvaló­sításában betöltött szerepét, mert köztudott, hogy több te­kintetben elmaradunk az or­szágos' álagtól. Elegendő, ha az egy lakosra jutó szolgáltatási értéket, a kórházi ágyak szá­mát említjük ennek bizonyí­tására. Sorolhatjuk azonban a kereskedelmi bolthálózat kor­szerűtlen üzleteit, az óvodai, a bölcsődei helyek számát is. Olyan gondok ezek, amelyek­nek a megoldásában csakis az eddiginél gyümölcsözőbb és önzetlenebb összefogással ju­tunk előbbre. Az ötödik ötéves terület- fejlesztési tervet tárgyaló és elfogadó megyei tanácsülésen annak idején komoly hang­súlyt kapott annak az igény­nek a megfogalmazása, hogy növelni, erősíteni kell az építőipar teljesítőképességét ahhoz, hogy megvalósíthassuk 1980 végéig tervezett 25 ezer új lakást, eleget tudjunk tenni gz egyéb beruházási és felújítási igényeknek is. Eh­hez a tanácsok anyagiakkal és a meglevő erők gazdaságos szervezésével, összhangjának megteremtésével. ;járulhatnak és Járulnak hozzá. De a ta­nácsoknak a gazdasági köte­lezettségeken túl arra is szük­ségük van — éppen munká­juk hatékonyabbá tétele érde­kében —, hogy Javítsák az államigazgatási munka szín­vonalát, a hatósági ügyinté­zést, megkeressék és haszno­sítsák a jó módszereket min­den tekintetben. Ha az elmondottakhoz hoz­zátesszük a megyei pártbi­zottság december 7-én tartott ülésén hozott határozatot, az abból adódó, a tanácsokra kö­telező megállapításokat, akkor tisztában vagyunk azzal, hogy milyen mértékben növekszik napjainkban a helyi tanácsok szerepe, s milyen követelmé­nyek megvalósítása érdekében szükséges továbbfejlődnie a tanácsi munkának, s azoknak, akik az apparátusban dolgoz­nak. G. S.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom