Petőfi Népe, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-12 / 9. szám

Várható Időjárás ma esti*: erőien felhői Idő, a Dunántúlon elszórtan esővel, élénk, helyenként erős, fölei a Dunántúlon Időnként viharos déli, délnyuiatl szél. A legalacso­nyabb éjszakai hőmérséklet mínusz I, plusz 3, legmagasabb nappal' hőmérséklet plusz I, plusz 9 fok között. (MTI) YILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! IDŐJÁRÁS PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Mint a hímes tojással, úgy bánnak az almával ezekben a napokban a ME- ZÖTERMÉK Vállalat kecs­keméti központi telepén. Egyenként tekergetik papír­szalvétába és rakják spe­cials rekeszekbe, kartondo­bozokba őket. November 25-e óta folyamatosan szál­lítják Svédországba és Finnországba az Ízletes gyümölcsöt. Eddig több mint negyven vagon kelt útra, ezt további 50—60 vagon követi hamarosan. Közben már elindultak a jonatánküldemények az NDK-ba is. Képeinken szorgos kezű asszonyok — a Petőfi brigád tagjai — készítik az exportcsomago­kat, amiket Czakó Etelka targoncavezető helyez vi­gyázva a hűtővagonokba. (Tóth Sándor felvételei) XXXII. évf. 9. szám Ára: 90 fillér 1977. január 12. szerda 1980-ra megkétszerezik termelésüket Kecskemét gépipari üzemei A megyeszékhely gépipari üzemei az előző tervidőszakban dinamikusan növelték terme­lésüket. A ^korábbiakat is meghaladó mér­tékű fejlődést terveznek azonban ezek az üzemek 1976 és 1980 közötti évekre. Terme­lésük együttes értéke a tervidőszak végére kétszerese lesz az 1975-ben elértnek, több, mint hárommilliárd forint. A megyeszékhely nyolc gépipari üzeme bizonyos létszámbővítés mellett elsősorban a termelékenység növelésével törekszik fenti céljainak megvalósítására. Termékszerkeze­tük korszerűsítésével, gyártmányaik export- képességének fokozásával párhuzamosan ja­vítják a munkakörülményeket és dolgozóik szociális ellátást is. Együttesen több,* mint egymilliárd forint befektetést irányoz elő a nyolc üzem. • Szorgos munka folyik az MMG nemrégiben felavatott üzemében. A-TERVEZETTNÉL TÖBB ERDŐ Megállapodás a papírfa kitermelésére A legnagyobb termelésnöveke­dést a Budapesti Rádiótechnikai Gyár magnetofon gyáregysége tervezi, termelése több, mint két­szeresére bővül, s meghaladja az évi egymilliárdot. Mindezt 125 milliós beruházás megvalósításá­val érik el. Bővítik az üzemcsar­nokot, a szociális épületet. Az összeg háromnegyed jászét pedig a termelési technológia további korszerűsítésére fordítják. Az Irodagépipari és Finom- mechanikai Vállalat kecskeméti gyára KGST-szakosítási egyez­mény alapján évről évre több pénztárgépet gyárt. A múlt évben már megkezdték az új, nagy ter­melékenységű gépek üzembeál­lítását, s 1980-ig összesen mint­egy 95 millió forintot fordítanak gépesítésre. Mintegy 44 milliós költséggel bővítik az üzemcsarno­kot a szociális helyiségeket és új galvánüzemet építenek. Ebben az évben kezdődik meg a Szerszámgépipari Művek kecs­keméti gyárának fejlesztési prog­ramja, melynek keretében sze­relőcsarnok, raktár és szociális létesítmény épül. A beruházási összeg 150 millió, ennek kéthar­madát fordítják gépek és műsze­rek beszerzésére, „amelyek segít­ségével kétszeresére nő a gyár termelése. A teljes technológiai folyamat korszerűsítésére kiterjed a Zo- máncipari Művek kecskeméti gyárának rekonstrukciója. Hatá­sára jelentősen nő a termelékeny­ség és a termelés. Az Üjpesti Gépelemgyár üzemének új csar­noka az év első negyedében el­készül. Jelentős Beruházást ter­vez a MEZŐGÉP és a Kéziszer­számgyár Reszelő-gyáregysége is. A megyeszékhely legfiatalabb üzeme, a Mechanikai Mérőmű­szerek Gyárának Automatika gyáregysége pedig tovább fejlesz­ti termékeit, s ennek révén sok­szorozza meg termelési értékét. A vállalatok a beruházási ösz- szegeknek kétharmadát szánják gépek beszerzésére, a technoló­gia korszerűsítésére. Az építési költségek aránya a tervekben nem éri el a 30 százalékot sem. Tükrözi ez az elhatározás a vál­lalatoknak azt az egészséges tö­rekvését, hogy erőiket a terme­lés fejlesztésére koncentrálják. A tervek megvalósításának döntő része azonban még hátra van, tavaly ugyanis áz öt évre elő­irányzott beruházásoknak csak egytizede valósult meg, mintegy 100 millió forint Irtékben. A fej­lesztési programolT előkészítése általában megtörtént, ez év köze­pére valamennyi részletes terv elkészül. Zs. A. Az ötödik ötéves terv erdőgaz­dálkodási feladatairól tárgyaltak tegnap Kecskeméten a megyei ta­nács székházában. Megvitatták a faültetési, kitermelési és feldolgo­zási tennivalókat. Közismert, hogy a megye kiemelt szerepet töltött be eddig is az erdősítésben. A fel- szabadulás óta kétszeresére emel­kedett az ültetvények területe. A megbeszélésen részt vettek az il­letékes megyei párt- és tanácsi szervek, az erdőhatóságok, az ál­lami erdőgazdaságok, intézmé­nyek, valamint a Kiskunsági Me­zőgazdasági Szövetkezetek Terü­leti Szövetségének képviselői. Király László, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezés­ügyi osztályának vezetője hangoz­tatta. hogy az ötödik ötéves terv­időszak alatt a megyében hétezer hektár erdő telepítését kellene el­végezni. de az igények és a lehe­tőségek ennél nagyobbak. Az elő­ző ötéves tervek időszaka alatt a jelenlegi előirányzatnak mintegy kétszeresét ültették be fával az erdőgazdaságok és a mezőgazda- sági üzemek. Várható tehát, hogy a tervet jelentősen túlteljesítik. Sok munkát ad a következő években a fakitermelés és ezen belül is a cellulóz nyár feldolgo­zása. A magyar—jugoszláv ál­lamközi egyezmény alapján ugvanis a megyéből is szállítanak a krskói, valamint Sremska-Mit- rovica-i cellulózgyárakba alap­anyagot. Az idén még kisebb mennyiségben, jövőre már folya­matosán. Ehhez szükséges megte­remteni a papírfa kitermelésének lehetőségeit. A megye ugyanis az ország összes alaoan vadának mintegy húsz százalékát adja. Az erdőgazdaságok felkészültek a kitermelésre, a termelőszövet­kezeteknél azonban gondok van­nak. Ezért született az az együtt­működési megállapodás, amelyet a közelmúltban írtak alá. A Kis­kunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, valamint a Szövetke­zetközi Áruértékesítési és Beszer­zési Szervező Iroda szerződést kötött, melynek fő célja a mező- gazdasági szövetkezetek erdészeti tevékenységének további fejlesz­tése, ezen belül a nyárfaültetvé- nyek hasznosítása, az ágazat gaz­daságossá tétele. Tizenkét terme­lőszövetkezet bízta meg eddig a szervező irodát, hogy működjön kötzre mintegy négyezer hektár erdőterület művelésében, illetve kitermelésében, a Kiskunsági Er­dő- és Fafeldolgozó Gazdasággal kötött együttműködés alapján. A szervező iroda vállalja a meg­bízást adó mezőgazdasági szövet­kezetek erdészeti tevékenységének szervezését, koordinálását, össze­síti a fakitermelési kötelezettsé­get. összhangba hozza a termelési kapacitással. Elvégzi az erdőfel­újítási és telepítési tervek egyez­tetését az erdőgazdasággal, az egyéb illetékes szervekkel. Köz­vetlen megállapodást kötöttek 1977-re, több mint 8400 köbméter fa kitermelésére, amelyből 1800 köbméter a papírgyártáshoz szük­séges alapanyagot adó cellulóz nyár. Egyébként a Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Te­rületi Szövetségének körzetében csaknem 80 ezer köhméter fa ki­termelése válik esedékessé. Ebből papírgyártáshoz szükséges alap­anyag 23 ezer köbméter. Várható tehát, hogy még több termelőszö­vetkezet köt megállanodást faki­termelésre, erdőművelésre. Ter­mészetesen más lehetőségek is vannak. Különböző erdészeti és fafeldolgozó vállalatok is tettek ajánlatokat. A megyében egyébként az idén 180 ezer 800 köbméter nyár, il­letve fűzfa kitermelését tervezik a gazdaságok. Ennek egyharmada papírfa. 1980-ig összesen 781 ezer köbméter kitermelésére kerül sor. nyárból illetve fűzből, amelynek szintén egyharmada kerül a cel­lulózgyárakba. K. S. Diplomáciai tárgyalások a libanoni probléma megoldására A közel-keleti országokban je­lenleg folyó élénk diplomáciai te­vékenység közvetlen célja a liba­noni probléma megoldása, közép­távú célkitűzése pedig a genfi közel-keleti békekonferencia munkájának felújítása. Rijadban két napon át nyolc arab ország — Szaud-Arábla, Egyiptom, Szíria, Jordánia, Ku- vait, az Arab Emirátusok Állam- szövetsége, Katar és Bahrein. — külügyminisztere, valamint a Pa­lesztinái Felszabadítási Szervezet képviselője tanácskozott. Az érte­kezlet résztvevői „az egész arab nemzet érdekében” ajánlásokat dolgoztak ki, amelyeket az arab államfők elé fognak terjeszteni. A külügyminiszterek úgy döntöt­tek, január 15-én újból összeül­nek, hogy elvégezzék a végső si­mításokat a Rijadban kidolgozott ajánlásokon. Libanonban az arabközi bizton­sági erők vasárnap megkezdték szétbontakozásukat a Bejrúttól délkeletre húzódó hegyvidéken, a Chouf-térségben. Ebben a kör­zetben van mind Kamal Dzsum- blattnak, a libanoni nemzeti ha­zafias erők egyik ismert vezető­jének, mindpedig Camille Cha- mounnak, a jobboldali nemzeti liberális párt elnökének „felleg­vára”. (MTI) Agrokémiai központ létesül 3, oldal Űj módszerek, nagyobb hatékonyság 4. oldal Tudomány-technika a mezőgazdaságban «. oldal Sport 7. oldal Zárszámadások előtt Magunk mögött hagytunk egy esztendőt, de a mezőgaz­dasági szövetkezetek még nem zárták le az évet. Rövidesen elkezdődnek a zárszámadások a megye gazdaságaiban. A ve­zetőség, a tagság megvitatja az eredményeket, szólnak majd a napi gondokról. Mert mind a kettőről számot kell adni. Öröm az, hogy Bács-Kiskun- ban még az országos átlagnál is nagyobb búzatermést taka­rítottak be tavaly. Sajnos a kukorica átlagtermése csak 42 másza volt hektáronként, csak. nem 10 mázsával volt keve­sebb, mint 1975-ben. Köztu­dott, ennek főként objektív okai voltak. A kora tavaszi fa­gyok után, a szárazság követ­kezett, ami a szőlő- és gyü­mölcsültetvényekre sem volt kedvező. Nehéz esztendőt hagynak maguk mögött a megye szö­vetkezetei, de a tagság a mostoha körülmények között is helytállt. A parasztság új­ból tanújelét adta odaadásá­nak, a szocialista nagyüzem bizonyította erejét. Ezek nem mellékes kérdések, figyelembe kell venni az értékelések el­készítésénél. Joggal elvárható, hogy a megye több, mint 110 mezőgazdasági termelőszövet­kezete, 36 szakszövetkezete és 16 szövetkezeti társulása apró­lékosan és gonddal készítse el számvetését. Annyi már az előzetes szá- mitgatásokból is kitűnik, hogy a mezőgazdaság termelése a tervezett 3—4 százalékos nö­vekedéssel szemben csak az előző évi szintet érte el. Az elmaradások pótlására az idén 7—8 százalékkal kell növelni a mezőgazdaság össztermelését, hogy időarányosan teljesüljön az ötéves tervben előirányzott növekedés. Nagy feladat hárul a mezőgazdasági szövetkeze­tekre, de nem megoldhatat­lan. A műszaki-technikai fel­tételek a gazdaságok többsé­gében adottak és ha az időjá­rás is kedvez, az előirányzatok teljesíthetők. Ami fölött most mérleget vonnak a szövetkezetek, nem ad okot túlzott derűlátásra, de elkeseredésre sem. Felhívják a figyelmet, hogy a gondossá­got, a tudást, a gyors cselek­vést, a határozóképességet nem lehet figyelmen kívül hagyni, mert ez is feltétele a jobb eredmények elérésének. Kon­centrálni kell az erőket, fel­tárni a meglevő tartalékokat, jól szervezni a munkát, mert ennek hiányát a tsz-tagok is megéretnék a jövedelemosz­tásnál. A mezőgazdaság, ha itt-ott némi zökkenővel is, de töret­lenül fejlődik. A hatékony földhasznosítás érdekében tett intézkedések hatására a me­gyében jelentősen csökkent a parlag. A mezőgazdasági mű­velésre kevésbé alkalmas te­rületeket erdősitik, szőlőt, gyü­mölcsöst telepítenek, vagy le­gelőként, illetve szálas takar­mány termesztésével haszno­sítják. Ennek nyomán már az év első felében több vágómar­hát értékesíthetnek a szövet­kezetek. Számottevően nőtt a sertésállomány, emelkedett a tejtermelés, juhászaiban pedig a minőségi cserékkel javult az állományok összetétele. Ma több a hús az üzletekben, eh­hez hozzájárultak a Bács-Kis- kun megyei termelőszövetke­zetek sertéskihelyezési akciói is. Az idei zárszámadások új színfoltja lesz, hogy több szö­vetkezetben megalakult a szakszervezet. A tagok az al­kalmazottakkal együtt vethet­nek számot, a társadalmi és a csoportérdekeket figyelembe- véve a tartalékképzésről, a jö­vedelem-elosztásról a szövet­kezeti demokrácia kiszélesíté­séről. Közösen vitatják meg az irányítás és munkaszerve­zés módszereinek tökéletesíté­sét, az új rendelkezések alkal­mazását, az ez évi terveket is. A tervkészítés — ami szin­tén soronlevő feladat — a kö­zös gazdaságokban alapos elő­relátást igényel. A tervek csu­pán a keretet adják, amit év közben töltenek meg tartalom­mal, attól függően, hogy a szövetkezetek mennyire veszik figyelembe adottságaikat. Olyan növényt termelnek-e, ami az ottani viszonyoknak megfelelően a legkifizetődőbb, vagy milyen takarmánybázist teremtenek állataik részére, mennyire vonják be a tagsá­got a tervek készítésébe. Fő­ként ezektől függ majd, hogy az 1977-es évet milyen ered­ménnyel zárják a megye szö­vetkezetei. B. Z. A mérlegbeszámolók letétbehelyezése után fizetik a nyereségrészesedést A vállalatoknál és szövetke­zeteknél megkezdődött az 1976. évi gazdálkodás eredményeit ösz- szegező mérlegbeszámoló készí­tése. A nagy alaposságot igénylő munka általában február köze­péig tart. A minisztériumi válla­latok a Pénzügyminisztérium Be­vételi Főigazgatósága területi igazgatóságainál, a tanácsi válla­latok és a szövetkezetek a me­gyei bevételi hivatalokban feb­ruár 20-ig adják be, illetve he­lyezik letétbe a mérlegbeszámo­lót. Az okmányokat a bevételi fő- igazgatóság revizorai ellenőrzik, majd a Pénzügyminisztérium szá­mítóközpontjába kerül az egész anyag, amelynek alapján március első felében gyorsjelentés készül, további egy hónapon belül pedig a végleges részletes összegezés is elkészül a vállalatok és szövet­kezetek 1976, évi gazdálkodásá­ról. A mérlegbeszámoló hitelességét az állami vállalatoknál a válla­lat vezetője, a szövetkezetekben a közgyűlés állapítja meg, ők fe­lelősek az adatok valódiságáért, így az okmány letétbe helyezése után kifizethetik az év végi ré­szesedést, amire általában már­ciusban kerül sor. Mint ismeretes, az 1976-os év az első olyan esztendő volt. ami­kor a vállalati alapok megoszlá­sának arányát Központi szervek nem írták elő, a közgazdasági szabályozók hatásait mérlegelve maguk a vállalatok döntötték el, hogy nyereségükből mennyit helyeznek a részesedési, s meny­nyit a fejlesztési alapba. Mind­ezt a kollektív szerződésben is rögzítették, s ugyancsak a kol­lektív szerződésben intézkedtek a részesedési aláp felosztásáról. Ennek megfelelően a felosztható- részesedés egy részét már fel­használták bérfejlesztésre, jutal­mazásra, célprémiumokra, a dol­gozók lakásépítésének támogatá­sára és egyéb szociális célokra, fennmaradó részét pedig a mér­legbeszámoló letétbe helyezése után osztják szét, illetve annak egy bizonyos hányadát tartalé­kolhatják további jutalmazások­ra vagy szociális célokra. A Pénzügyminisztérium Bevé­teli Főigazgatóságának szakem­berei szívesen a vállalatok, szö­vetkezetek rendelkezésére áll­nak, ha a mérlegbeszámoló készí­tése közben eligazításra, szak­szerű tanácsra van szükségük,. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom