Petőfi Népe, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-06 / 4. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 4. szám. Ára: 90 fillér 1977. január 6. csütörtök Műszaki fejlesztés a gabonaiparban • Szovjet zsákvarrógép könnyíti a megyei gabonaiparnál dolgozó aszonyok munkáját. (Pásztor Zoltán (elvétele.) Amióta az Iparszerű termelés Bács- Kiskun megye mezőgazdaságában mindinkább elterjedt, és a terméshozamok emelkednek, évente 400 ezer tonna kalászosgabc- nát, kukoricát és más terményt vásárol a gazdaságoktól a Gabona, forgalmi' és Malomipari Vállalat. Feladatai az idén megsokszorozódnak, hiszen az 1977-es év előirányzata szerint a mezőgazdaság 7— 8 százalékkal emeli termelését. A megyei gabonaipar 1400 dolgozójának munka- körülménye a műszaki fejlesztés eredményeként foko. zatosan javul, üteme azonban még mindig elmarad a mezőgazdasági termelés fejlődése mögött. 1976-ban 5 ezer tonna termény elhelyezésére alkalmas magtár épült a vállalat telepein, az idén már 32 ezer tonna lesz az új tárolótér befogadóképessége. A vállalat raktárhiánya azonban nem sokat enyhült, mert számos, elavult épületet, szükségmagtárat, gépesítésre alkalmatlan létesítményt kell kiselejtezni. Az V. ötéves tervben, és a következő tervidőszakokban gyorsabb ütemű lesz a vállalatnál a műszaki fejlesztés. Ennek anyagi alapját saját forrósból és az eddiginél nagyobb állami hozzájárulásból teremti elő a gabonaipar. 1976-ban már teljes ütemben működött a Baján felépült betonsiló, amely 20 ezer tonna termény elhelyezésére alkalmas. Tavaly kezdődött el Kecskeméten a bajaihoz hasonló befogadóképességű vasbetorYároló. Ez év (Folytatás a 2. oldalon) Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága Tegnap Kecskeméten Horváth Istvánnak, a megyei pártbizottság első titkárának elnökletével kibővített ülést tartott az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága. A megyei pártbizottság a végrehajtó bizottság javaslata alapján a következő napirendet fogadta el: 1. Jelentés a megye 1976. évi gazdasági fejlődésének fő vonásairól és az 1977. évi feladatokról. Előadó: Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság titkára. 2. Jelentés a megyei párt-végrehajtóbizottság 1976. II. félévben végzett munkájáról. Előadó: Terbe Dezső, a megyei pártbizottság titkára. 3. A megyei pártbizottság 1977. évi munkaterve. Előadó: Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára. A pártbizottság ülésén részt vettek a megyei pártbizottság osztályvezetői, a városi és járási pártbizottságok első titkárai, a megyei tanács, a megyei rendőrfőkapitányság pártbizottsági titkárai, a kecskeméti városi párt- bizottság titkárai, a megyei tanács elnökhelyettesei, titkára és osztályvezetői, az SZMT titkárai, a területi tsz-szövetségek elnökei és titkárai, az OTP és az MNB igazgatói. A napirend első pontját kiegészítő szóbeli, a pártbizottság tagjainak megküldött írásos jelentés és a vita alapja a megyei pártbizottság az alábbi Iközle- ményt hozza nyilvánosságra: A Központi Bizottság 1975. november 26—27-i, majd azt követően a megyei pártbizottság 1976. január 9-i határozata is hangsúlyozta, hogy az V. ötéves terv megalapozásában döntő jelentősége van az 1976—77. évi gazdasági célkitűzések megvalósításának. 1976-ban megkezdődött a nép- gazdasági egyensúly, és a munka társadalmi hatékonysága javításának a folyamata, erősödött a végrehajtás szervezettsége. A megyében gazdaságpolitikai céljaink megvalósulóban vannak. A tervben foglalt célkitűzéseket számos területen megközelítettük, vagy túlteljesítettük. Az ipar termelés- növekedése kedvezőbben alakult a tervezettnél, ugyanakkor néhány területen — így a mezőgazdasági termelés több ágában — elmaradtunk azoktól. I. A megyei pártbizottság megállapította, hogy a szocialista ipar 1976-ban a tervezettnél nagyobb mértékben, 9 százalékkal növelte termelését. A dinafnikus termelésnövekedés megfelel céljainknak, mert a megtermelt áruk iránt bel- és külföldön kereslet nyilvánul meg. A termelésbővülésre hatással volt az ipari foglalkoztatottak számának 1, ezen belül a fizikai állomány 2 százalékos növekedése. Ez az alkalmazotti létszámot korlátozó intézkedések hatását is jelzi. A nagyobb termelő egységek többségénél 1976-ban gyorsult a termelési szerkezet korszerűsítése. Gondot fordítottak a profil- tisztításra, a sorozatnagyság növelésére, új, korszerű gyártmányok bevezetésére, a gazdaságtalan gyártmányok megszüntetésére. Ez a folyamat azonban lassúbb a lehetségesnél és a szükségesnél. Kedvezőtlen, hogy — elsősorban a tartósító- és húsipart érintő zöldség- és gyümölcs-, valamint vágóállat-kiesés miatt — az élelmiszeripar termelése az előző évi szintet sem éri el. Ennek ellenére a megyei export háromnegyedét kitevő minisztériumi élelmiszeripari vállalatok külkereskedelmi értékesítése — 2 milliárd forint — kismértékben meghaladja az 1975. évit. A könnyűipari fejlesztéseken belül megfelelő ütemben folyt a Finomposztó Vállalat rekonstrukciója. A Halasi Kötöttárugyárnál viszont a termelésnövekedés elmarad a tervezettől. Az ipari egységek többségében további erőfeszítéseket kell tenni a termékek minőségének és az értékesítési kapcsolatoknak a javítása érdekében. Az iparvállalatok létszámszükséglete lényegesen meghaladja a lehetőségeket. Figyelemre méltó, hogy a kecskeméti ZIM belső munkarő-átcsoportösításokkal eredményesen, egyes területeken bevezette a háromműszakos termelést. A szocialista építőipar termelése 11 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A tanácsi és szövetkezeti szektor termelése az átlagosnál jobban nőtt. A megye építőipari termelésének több mint felét adó BÁÉV 1976. évi tevékenysége a házgyár termelő munkája, a szabályozó módosítások és egyéb tényezők miatt nem volt zavartalan. A megye építőipari szervezeteiben foglalkoztatottak száma 6 százalékkal több volt az egy évvel korábbinál. Az építőipari munkaerő felszabadítását eredményező anyagmozgatási rendszerek fejlesztésére a BÁÉV több mint 50 millió forintot fordított. Az év első felében kevesebb új beruházás indult, ezzel szemben a III. negyedévtől fokozatos élénkülés volt észlelhető. A tanácsok a növekvő fejlesztési alapnak megfelelően, az előző évinél 8 százalékkal többet fordítottak beruházásokra, ennek ellenére az üzembe helyezett beruházások értéke 66 millió forinttal csökkent. Nem javult kellő mértékben a beruházások előkészítése és a lebonyolítás körültekintő, ütemes megszervezése. 1976-ban nagyobb figyelmet kaptak a kiemelt beruházások. A mezőgazdaság termelése a tervezett 3—4 százalékos növekedéssel szemben csupán az előző évi szintet éri el. Az elmaradást a kedvezőtlen időjárás okozta. Az 1976. évi kenyérgabona- termés mennyisége közel egyhar- maddal több az 1971—75. évek 'átlagánál. A búzából 43 mázsás termésátlagot sikerült betakarítani. Az őszi betakarítású növényeknél viszont jelentős volt a kiesés. Kukoricából 41—42 mázsás termésátlag volt — amely közel tíz mázsával alacsonyabb az elmúlt évinél. A szőlőnövé- nyek hozama sem mennyiségileg, sem minőségileg nem éri el az előző évit. A szőlőtermés a megyében több mint tíz éve nem volt ilyen alacsony. De visszaesés mutatkozik a burgonya-, a gyümölcs- és a zöldségtermelésben is. Az érdekeltség növelésével ez évben javulás várható. A hatékony földhasznosítás érdekében tett intézkedések nyomán jelentősen csökkent a parlagterület nagysága. A csökkenés a fokozott legelő-has/nosításnak tulajdonítható. Jelentősen nőtt viszont az elhagyott szőlőterület. A szőlő- és gyümölcstelepítések támogatási rendszerének módosítását követően most folyik a várható telepítések felmérése, előkészítése. A vágósertés és vágómarha értékesítése mintegy 8 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál a visszaesés az év eleji alacsony állománnyal függött ösz- sze, amely az év folyamán gyarapodott ugyan, de ennek hatása az értékesítésre csak 1977 év elején válik érezhetővé. A sertésállomány 1976-ban számottevően — 10 százalékkal — nőtt. Javult a szakosított telepek kihasználtsága. A megye legnagyobb szakosított sertéstelepéről — Bajai Állami Gazdaság — az idén 64 ezer darabot adnak át az állami felvásárló vállalatoknak. Az elmúlt évi visszaesés után nőtt. a tejtermelés és a célkitűzéseknek megfelelően a juhtenyésztés is fellendülőben van. A háztáji és kisüzemi gazdaságok szerepe az állattenyésztésben továbbra is jelentős. Termelésük segítése, figyelemmel kísérése alapvető fontosságú. Az őszi hónapokban ugrásszerűen nőtt a süldő-, malacértékesítés. A megye mezőgazdasági nagyüzemeiben november végéig a betakarítási munkákat befejezték. Jól haladt az őszi mélyszántás és az istállótrágyázás is. A megfelelő időben földbe került mintegy 130 ezer hektár őszi kalászosgabona kellően megerősödött. Bács-Kiskun megyében 1976- ban az országostól némileg elmaradt a lakosság pénzbevételeinek növekedési üteme. A mezőgazda- sági áruértékesítésből származó bevételek mérséklődése (ami a megyében a családok több mint kétharmadát érintette) és a gyengébb üzemi eredmények miatt a mezőgazdasági keresők jövedelme elmaradt a tervezettől. A kiskereskedelmi forgalom — folyó áron — 8 százalékkal nőtt. Az idei áruellátás összességében javuló színvonalú és kiegyensúlyozott volt, bár húsból, burgonyából, zöldségből és gyümölcsből — különösen az I. félévben — nem volt kielégítő. A mérsékeltebb jövedelem-kiáramlással összefüggésben csökkent a kereskedelmi forgalom növekedési üteme. A vásárlóerőből — az áremelkedések következtében — az élelmiszerek nagyobb hányadot kötöttek le. Így a ruházati cikkek forgalmának volumene 1975-höz viszonyítva csökkent és ez készletfelhalmozódást okozott. A IV. negyedévben a ruházati forgalom fellendítése érdekében a vállalatok és a szövetkezetek jelentős leárazásokat hajtottak végre. 1976-ban a tervezettnek megfelelően 4930 lakás került átadásra, s az év folyamán 2750 családi ház épült fel a megyében. Az 1976. évi cselekvési programban nagy hangsúlyt kapott a vezetői munka színvonalának javítása. Az elmúlt időszakban kedvező változás indult meg a káder- és személyzeti munka tervszerű irányításában, de ennek hatása csak fokozatosan válik érezhetővé. Továbbra is megfigyelhető, hogy az azonos környezetben, adottságok között gazdálkodó vállalatok, szövetkezetek differen(Folytatás a 2. oldalon) ÜZEMEKBŐL JELENTIK Sikeresen zárták az esztendőt A Bajai Finomposztó Vállalat dolgozóinak feladatait négy esztendő óta bonyolultabbá, nehezebbé teszi a folyamatban levő, a termelés minden területét érintő nagy rekonstrukció. Az évi 7,5 millió négyzetméter textiláru előállítását lehetővé tevő, 800 millió forintos fejlesztés 1978-ban fejeződik be. A múlt évben sikeresen, a tervvel összhangban valósították meg a vállalatnál a rekonstrukciós program második szakaszát, sőt már a harmadik ütem előirányzataiból is sok mindent realizáltak. A géppark felújítása már csaknem teljes egészében megtörtént a Finomposztónál. 1976-ban — a korábbi évekhez hasonlóan — az első félévi anyagbeszerzési gondok ellenére teljesítette a kollektíva a termelési előirányzatot: összesen 6 millió 478 ezer négyzetméter textilárut gyártottak, mintegy 3,5 százalékkal többet a tervezett mennyiségnél. Az elért termelési érték 790,8 millió forint. A vállalati eredmény szintén kedvezően alakult, a nyereség az előzetes számítások szerint eléri a 75 millió forintot. A Finomposztó Vállalat dolgozói 1976-ban félmillió négyzetméterrel több árut állítottak elő, mint egy évvel korábban. Az idén 300 ezer négyzetméterrel növelik a termékmennyiséget, és 10 millió forinttal magasabb a nyereségterv. Tovább folytatják a termékszerkezet korszerűsítését, a választék bővítését újabb fésűs és kötött kelmék, valamint bútorszövetek gyártásával. A közvetlen exportra történő termelés az idén takarógyártással bővül, nyugatnémet megrendelésre. Ebben az évben még csak 25 ezer, különösen jó minőségű takarót szállítanak tőkés partnernek, de ez csupán a kezdetét jelenti egy hosszabb távú kapcsolatnak. Sikeresen zárta 1976-ot a Kiskőrösi Vegyesipari Szövetkezet kollektívája is — tudtuk meg Szi- vák Gyula elnöktől — Az ipari szövetkezet dolgozói egy százalékkal túlteljesítették az egy főre előirányzott árbevételi tervüket. A lakossági szolgáltatás 15 millió forintos előirányzatát 3 százalékkal teljesítette túl a tagság. Az előző évhez viszonyítva egymillió forinttal nagyobb értékben végeztek lakossági szolgáltatásokat. A kiskőrösi szövetkezet építőipari üzemegysége tavaly a tervnek megfelelően 50 lakást hozott tető alá és adott át. Szivák Gyula elmondta, hogy 1977-re már teljes mértékben lekötötték megrendelésekkel a szövetkezet kapacitását, sőt, egyes árutermelési igények kielégítésére kellő kapacitás hiányában nem is vállalkozhattak. A Papíripari Vállalat kiskunhalasi gyárának dolgozói kereken 100 százalékra teljesítették az 1976. évi térvüket a termékek mennyisége szempontjából. Az utolsó szovjet exporttételt, az édesiparban felhasználásra kerülő papírdobozokat. december 17-én indították útnak. A kollektíva munkáját dicséri, hogy a 48 millió forintos nyereségtervet — amit az esztendő kezdetén még kissé magasnak tartottak —. túl is teljesítették, A halasi gyár múlt évi eredményei között számontartják a termékszerkezet korszerűsítését is. Egyelőre még csak kisebb meny- nyiségben, de már gyártották a papír és finom hengerelt acéllemez kombinálásával létrehozott úi hengerdobozukat, s a piaci fogadtatása kedvező volt. Bodrogi Tibor gyárigazgató elmondta. hogy 1977-ben több, mint 20 százalékkal növelik a mennyiségi tervüket, amely az idén először haladja meg súlyértékben az évi 10 ezer tonnát. Nagyobb lendületet vesz —, és az V. ötéves terv végéig folytatódik — az a nagyszabású rekonstrukció. amellyel teljesen felújítják a gyár gépparkját. A. T. 8. Adottak a feltételek a szolgáltatások bővítéséhez Az 1977. évi terv megalapozó számításai szerint a lakosságnak az idén nyújtandó szolgáltatások értéke meghaladja a 13 milliárd forintot, vagyis 7 százalékkal lesz nagyobb, mint tavaly. Az eddigieknél lényegesen gyorsabban kell bővíteni az építőipari szolgáltatásokat, változatlanul gyors ütemben fejlesztik a textiltisztítást, a háztartási gépek és berendezések javítását, a járműjavítást és karbantartást, valamint a személyi szolgáltatásokat. Mint az Országos Tervhivatalban elmondták az MTI munkatársának, a kormányzat ösztönző intézkedései, s nem utolsósorban anyagi támogatása az utóbbi években jó feltételeket teremtett a szolgáltatások fejlesztéséhez. 1971 óta több mint ezer új kiszolgálóhely és üzem létesült a legfontosabb szolgáltatások bővítésére, korszerű gépeket, automatákat, műszereket helyeztek üzembe, a textiltisztítás, a háztartási gépek, és a gápjárművek javításának gyorsítására. Az V. ötéves tervidőszakban több mint hétmilliárd forintos beruházással tovább bővítik, korszerűsítik a szolgáltató hálózatot, amihez az állam 3,8 milliárd, á szövetkezeti közös alapok pedig egymilliárd forinttal járulnak hozzá, ugyanakkor egymillióra forint kedvezményes hitelt is kapnak uz öt év folyamán a szolgáltató vállalatok. A szolgáltatások anyagi-műszaki bázisai tehát lényegében megteremtődtek, s ezek tovább bővülnek. Ez azonban, sajnos, nem .mindig fejeződik ki a szolgáltatások színvonalában. A műszaki adottságokat nem mindenütt használják ki kellőképpen, gyakran a modern eszközökkel is pontatlan munkát végeznek, aka. dozik az alkatrész-utánpótlás, sok helyütt bürokratikus az ügyintézés, s nem ritka a pontatlan számlázás sem. A legfőbb feladat tehát a már megteremtett eszközök jobb kihasználása, a technológiai és egyéb előírások érvényesítése, az udvarias és kultúrált kiszolgálás. 250 milliárd forint értékű olyan fogyasztási cikk van a lakosság birtokában, amelynek karbantartása, szükség szerinti javítása, a munka pontos és Jó minőségű elvégzése a meg- redelőnek és a népgazdaságnak egyaránt elsőrendű érdeke. Az állam továbbra is igen jelentős kedvezményeket nyújt a szolgáltató vállalatoknak, hogy munkájukat gazdaságosan elvégezhessék. Az idén is, és a további esztendőkben is évente kereken 600 millió forint adókedvezményben, ártámogatásban részesülnek — mindenekelőtt azok — a vállalatok, amelyek fő tevékenységként vállalták a szolgáltatást. Jelenleg már 107 olyan vállalata van az országnak, amely elsősorban szolgáltatásokkal foglalkozik, s kívánatos, hogy ezeknek köre tovább bővüljön. A legtöbbet az építőipari szolgáltatások javításáért kell tenni TÖ77- ben, a kielégítetlen igények ezen a területen a legnagyobbak. A kormányzati szervek szükségesnek tartják, hogy valamennyi megyében alakuljon ki az építőipari szolgáltatás területi bázisai, ahol megfelelően koordinálják az építőipari szolgáltató vállalatok és szövetkezetek munkáját, ezzel szervezettebbé teszik e fontos szolgáltatást. Valamennyi megyei és a fővárosi tanács javaslatot készített az építőipari szolgáltatások szervezeteinek kialakítására. E javaslatokat az Országos Tervhivatal és az ÉVM rövidesen megvizsgálja. A tanácsok az építőipari szolgáltatások helyi bázisának megteremtésére anyagi támogatást is kapnak, a Fővárosi Tanácsnak például máris 100 millió forintot folyósítottak e célra. (MTI)
