Petőfi Népe, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-30 / 25. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 25. szám Ára: 90 fillér 1977. január 31. vasárnap • A tompái Kossuth Tsz a megye legnagyobb zöldségtermesztője. Az öt hektáros fólia- • Hcgesztik a fóliasátrak anyagát. telepükön megindult a munka. Készítik a talajt a palántáknak. (Pásztor Zoltán felvételei) Jó minőségűek a tavaszi vetőmagok • A paprikamag tisztaságát vizs­gálja Hodossi Sándorné, az Or­szágos Vetőmag- és Szaporító­anyag Felügyelőség laborvezetője. • Jobb oldali képünkön: Róbert Gáborné mezőgazdász az előké­szített magokat helyezi el a ter­mosztátba, ‘ ahol a csíráztatás meghatározott hőmérsékleten és páratartalom mellett történik. (Tóth Sándor felvételei) A Vetőmag­termeltető és Értékesítő Vál­lalat Duna— Tisza közi Köz­pontja már ősszel meg­kezdte a me­gye gazdasá­gainak a kért vetőmagok ki­szállítását. A tavasszal ve­tendő növények magjainak je­lentősebb ré­szét ezekben a napokban jut­tatják el a szö­vetkezetekhez, állami gazdasá­gokhoz. A ta­valyihoz képest lényegesen jobb minőségű lucernavető­magot tudnak adni. Eddig több mint ezer mázsát igényel­tek a mezőgaz­dasági üzemek. A vállalat még mintegy fél ton­na első-, illetve másodfokú, vagy­is jó minőségű nagyszénási, tá- piószelei, martonvásári és óvári fajtával rendelkezik. Kukoricából kevesebb a válla­lat készlete, mint a megrendelés. Eddig csaknem 200 vagonnyi ve­tőmagot igényeltek a gazdaságok. Az országos helyzet sem kedve­zőbb, kevés a négyszáz-ötszáz FAO-számú fajtákból a vetőmag. Csupán a 300 FAO-számú kuko­ricafajtákból tudják az igények 91 százalékát kielégíteni. A ku­koricavetéshez szükséges magokat külföldről, elsősorban Jugoszlá­viából vásárolják meg. A takar­mánynövények közül csupán a szudánifü, és a szemescirok veté­séhez nem tudott a vállalat ma­got juttatni a gazdaságoknak, ugyanis a tavalyi időjárás miatt magtermesztésre nem volt lehe­tőség. A megye mezőgazdasági üzemei 600 mázsát igényeltek e két növény magjából, s a teljes mennyiséget importból szerzik be. A többi takarmánynövényből, fűmagvakból, jó minőségű és elegendő a készlet. A napraforgó fajtaskálája a tavalyihoz képest nem bővült, a már hagyományos szovjet és magyar fajták magjait forgalmazza a vállalat, a bácsal­mási rendszeren kívül, e növényt termesztő gazdaságoknak. Szója­babból is hasonló a helyzet. A hagyományos fajtákból viszont az igényelt vetőmagot teljes mennyiségben szállítják. A zöldségfélékből is elegendő a vetőmag, bár nem-teljes a fajta­skála. Ceceipaprika-vetőmagból kevesebb van, helyette soroksárit tudnak adni. A makói és a hol­land Dorata hagyma vetőmagja helyett a holland Bolero fajtát ajánlják. A legnagyobb gond a burgonya-vetőgumó ellátásban mutatkozik. A megye mezőgazda- sági üzemei összesen 600 vagon­nal kértek a vállalattól. A me­gyének azonban csak 460 vagon vetőgumó jutott, amelyből első­sorban a termelési rendszerhez tartozó gazdaságokat elégítették ki, valamint a városellátásban fontos szerepet vállaló szövetke­zeteket. A jövő hónapban külföl­di partnerekkel kezdődnek tár­gyalások, s remény van arra, hogy Lengyelországból beszerzik a hiányzó mennyiséget. A megyében 282 üzletben áru­sítanak a háztáji gazdaságok és kiskerttulajdonosok részére ta- sakba csomagolt vetőmagot. Az üzletek ellátása szántén a vállalat feladata. A tavaly júniusi felmé­réseket figyelembe véve, már ősztől elkezdték a szállítást. Je­lenleg kétszáznál több elárusító­helyen a rendeléseknek megfele­lő mennyiségű vetőmag kapható. Február végéig a pótrendelések­kel együtt minden vetőmagot árusító üzlet megkapja a kért mennyiséget Bács-Kiskunban. Az Országos Vetőmag- és Sza­porítóanyag Felügyelőség Bács- Kiskun megyei felügyelőségén vizsgálják és minősítik a vető­magokat. Az eddigi tapasztalatok szerint a műit évihez hasonló, vagy annál jobb a vetőmagvak minősége, csírázóképessége és tisztasága. A tavasszal a nagyobb termés reményében vethetik el a takarmány- és zöldségfélék mag­vait, nemcsak a mezőgazdasági üzemekben, hanem a kiskertek­ben is. Cs. I. Űjabb munkaverseny vállalások a megyében Alig múlt két hete, hogy Horváth József­nek, a csepeli szerszámgépgyár Béke szocia­lista brigádja vezetőjének kezdeményezésére a Csepel Vas- és Fémművek 2296 szocialista és munkabrigádjának tanácskozása felhívta az ország kollektíváit, hogy köszöntsék mun- kaverseny-vállalásokkal, illetve teljesítésük­kel a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját. Megyénkben elsőként a Zománcipari Művek kecskeméti gyárának munkásai csatlakoztak a felhíváshoz. Tegnap előtt pedig a hartai Erdei Ferenc Termelő- szövetkezet szocialista brigádjai határozták el, hogy követik a csepeli példát, s erre hív­ták fel az ország valamennyi mezőgazdasági szövetkezetében dolgozó kollektívákat is. Mai lapunkban, amikor a Bács-Kiskun megyei üzemek, vállalatok felajánlásairól számolunk be, örömmel tudósíthatjuk olvasóinkat a szövetkezeti vállalásokról is. A bajai járási hivatal osztály- vezetője, Váradi Albert hírt adott arról, hogy a járásban nagy fi­gyelemmel tanulmányozzák a fel­hívást. A madarasi Béke Terme­lőszövetkezet sertéstelepi kollek­tívája azt vállalta, hogy a tava­lyihoz képest tíz százalékkal nö­veli a termelési értéket, s kocán­ként 18 szaporulatot adnak le. A bácsalmási Petőfi Tsz 16 szo­cialista brigádjának 171 tagja 15 százalékos termelésnövelésre tett felajánlást. A Bácsbokodi Ipari Szövetkezetben két műszakos ter­melésre térnek át, s 48 százalék­kal, 10 millió forinttal nagyobb értékű árut állítanak elő, mint a múlt évben. A Katymári Ipari Szövetkezet három brigádjának vállalása az idén 2 millió forint értékű, terven felüli termelésnö­vekedést jelent, öt szocialista bri­gád tett felajánlást a Vaskúti Ipa­ri Szövetkezetben: a tervezettnél 200 ezer forinttal termelnek töb­bet, s fegyelmezett munkavégzés­sel. pontos anyagfelhasználással 114 ezer forintot takarítanak meg. Dr. Papp Géza, a kiskőrösi já­rási hivatal elnöke a körzet ter­melőszövetkezeteinek, ÁFÉSZ-ei- nek, és ipari üzemeinek felajánlá­sairól adott hírt. Eszerint az akasztói Béke Tsz a múlt évihez képest 10 százalékkal növeli ter­melését. Újdonság a háztájira vo­natkozó vállalás: a Béke közös gazdaság tagjai felajánlották, hogy kisüzemeikből a tavalyinál öt százalékkal több hízót értéke­sítenek. A bócsai Szőlőskert Szak- szövetkezet öt százalékos üzem­anyag-megtakarításra, a soltvad- kerti Szőlőskert Szakszövetkezet pedig 2 százalékos anyag- és 3 százalékos energiamegtakarításra tett felajánlást. Terven felül 30 hektár szőlőt telepít a soltvad- kerti Jóreménység Szakszövetke­zet, amely ezen kívül 80 hektár szétaprózott tagsági területnek a közös gazdálkodás céljaira törté­nő táblásítását is vállalta. A Ke­cel és Vidéke ÁFÉSZ-nél a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére a „Ki­váló szövetkezet” cím elnyerésé­ért indítottak munkaversenyt. A keceli tőzegbánya kollektívája vál. lalta, hogy 12,8 százalékkal növeli termelését, s a tavalyinál 12 ezer tonnával több tőzeget hoz fel­színre. A Fővárosi Faipari és Ki­állítás Kivitelező Vállalat keceli üzemegységének brigádjai azt vállalták, hogy öt százalékkal többet termelnek exportra mint tavaly, s ezzel együtt 10 száza­lékkal növelik termelésüket. Az 1976. évinél tíz százalékkal több árut küldenek exportra a kalocsai Fékon dolgozói — erről számol be Geri István, a városi tanács elnöke. A nyolc szocialista brigád a nyolc százalékos terve­zett termelésnövekedést a haté­konyság emelésével éri el. Az Építőgépjavító és Gépgyártó Vál­lalat huszonnégy szocialista bri­gádja az idei tervet, munkájuk hatékonyabbá tételével, 6—7 szá­zalékkal kívánja túlteljesíteni. Tíz százalékkal növelik a tejter­melést, tíz százalékkal a hízók számát, tíz százalékkal több bú­zát aratnak, mint tavaly az Iszk- ra Termelőszövetkezetben. — ezt tartalmazza felajánlásuk. A Fi­nomkerámiaipari Művek Porce­lánfestő Üzemének dolgozói a tervezettnél 10 százalékkal több munkát végeznek el, úgy, hogy közben csökkentik a selejtet is. Kalocsa minden üzemének dol­gozói vállalták, hogy társadalmi munkában segítik a város idei feladatainak végrehajtását. Baján egymást követik az üze­mek, gyárak, vállalatok, szövet­kezetek felajánlásai, amelyek a tervek túlteljesítésére, az import anyagok hazaival való pótlására, a termelékenység és hatékony­ság fokozására, és az anyag-, va­lamint energiatakarékosságra vo­natkoznak. A Kiskőrösi Konzervgyár ti­zennégy szocialista brigádja csat­lakozott a csepeli felhíváshoz, kaptuk a tájékoztatást dr. Oláh Páltól, a Kiskőrösi Városi Ta­nács elnökétől. A termelési érték egy százalékos túlteljesítését úgy vállalták, hogy az egy munkás által gyártott áruk értéke is nö­vekedjen egy százalékkal. Bizo­nyára a hatékonyság növelését eredményezi majd az újítások so­rozata. (Folytatás a 3. oldalon.) Helytállni 1977-ben Bács-Kiskun megye ipara a múlt évben sikerrel teljesítette termelési terveit. Az országos fejlődési ütemet meghaladó mértékben, mintegy 9 százalék­kal növelte termelését, miköz­ben a munkások létszáma alig 2 százalékkal emelkedett. Ha valaki egy évvel ezelőtt azt mondja, hogy ilyen sikereket v érünk el, nem hittünk volna neki. Valóban, 1976 januárjában borúlátóbban ítéltük meg a helyzetet. Nem a tőkés világ gazdasági életének vonatkozá­sában becsültük túl a nehéz­ségeket, hiszen azok megvol­tak és megvannak ma is. Sok­kal inkább saját erőnket, ta­lálékonyságunkat, a belső tar­talékok feltárásában rejlő le­hetőségeket értékeltük alá. A siker talán éppen annak kö­szönhető, hogy bár egy kis szo­rongással, de mégis nagy aka­rással látunk hozzá a megnö­vekedett feladatok végrehajtá­sához. Az ipari üzemek, vállalatok vezetőinek nagy többsége me­rész, ám a realitásoknak megfelelő döntéseket hozott. A Központi Bizottság, a megyei pártbizottság határozatait a pártszervezetek a helyi adott­ságok figyelembe vételével jól alkalmazták, s mozgósították azok végrehajtására az üzemek kommunistáit és a pártonkí- vülieket. A szakszervezetek és KISZ-szervezetek is megtették a magukét, lelkesítették a dol­gozókat a termelési, a társa­dalmi és politikai célkitűzések megvalósítására. Az első akadályt — 1976-ot, az V. ötéves terv első eszten­dejét — tehát sikerrel vettük. Ugyanakkor azonban elbizako­dottságra sincs semmi okunk. Az előttünk álló esztendő ugyanis semmivel sem lesz könnyebb, sőt a gazdasági élet néhány területén határozottan nehezebb lesz, mint az előző volt. Igen fontos és nem köny- nyű feladat például a termelési szerkezet további javítása, a termelékenység növelése, az exportképes árualapok terme­lésének gyorsabb ütemű növe­lése stb. Mindezzel természete­sen senkiben sem szándéko­zom borúlátó hangulatot kelte­ni. Sokkal inkább arról van szó, hogy a kemény helytállás­ra, a megfontolt, ám ha kell merész vezetői döntésekre, műszaki fejlesztésre, a munka- és üzemszervezés további javí­tására, sokszor áldozatos mun­kára, a még bőven található belső tartalékok feltárására minden vállalatnál, üzemben nagy szükség van. Nagy lehetőség rejlik pél­dául a második, sőt harmadik műszakok megszervezésében. Nem kell jó tanácsért a szom­szédba menni, hiszen a LAM- PART Zománcipari Művek kecskeméti gyára bizonyította, hogy a nagy értékű termelé­keny berendezések három mű­szakos üzemeltetését, ha nem is egykönnyen, de meg lehet oldani. Csupán az kell hozzá, hogy a gazdasági vezetés — a párt, a KISZ és a szakszer­vezettel közösen — a dolgo­zókkal széles körben megvitas­sa a lehetőségeket. Néhány vállalatnál a vezetők még ma is úgy látják, hogy idei, meg­növekedett termelési terveiket csak létszámemeléssel tudják végrehajtani. Bizonyosan ne­héz is enélkül, de nem lehe­tetlen. Azt mindenesetre szin­te valamennyi üzemben tudo­másul kell venni, hogy lét­számnövelésre nem lehet szá­mítani. A meglevő munkaerő­vel viszont lehet, és jobban is kell gazdálkodni, mint azelőtt. S, hogy mi a tartalék ebben? Az, hogy a munkahelyüket sze­rető, megbecsült munkások je­lentős mértékben képesek a termelés hatékonyságát fokoz­ni, a termelékenységet növelni. Helytállni 1977-ben. Nem könnyű, a kép azonban máris biztató. A munkások már le­tették a voksot. A csepeliek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére munkaversenyt kezdeményeztek, s naponta ér­keznek a hírek, hogy ehhez Bács-Kiskun üzemeinek dolgo­zói egyre-másra csatlakoznak. A munkásosztály forradalmi tettrekészsége, áldozatokat is , vállaló helytállása adott. S, ha az üzemekben az igazgatótól a portásig mindenki partner lesz a tervek teljesítésére való törekvésben, helytállunk 1977- ben is. N. O. Zárszámadó közgyűlések A tavalyi súlyos fagy és aszálykár ellenére közepes évet zárnak Bács-Kiskun megye mezőgazdasági szövetkezetei, szövetkezeti közös vállalatai. Sikeres volt a kenyérgabona- termesztés, amelynek árbevétele a legtöbb gazdaságban ellen­súlyozta más ágazatnak az időjárás okozta veszteségét. Szá­mos szövetkezet másodnövény-termesztéssel, valamint az állattenyésztés hozamának a tervezettnél nagyobb arányú emelésével is igyekezett a gazdálkodás jövedelmezőségét fokozni. A Duna menti körzet szövet­kezetei az előző évekhez képest nagyobb területet öntöztek. Az apostagi és a udnavecsei gazda­ságok a megyei átlagnál maga­sabb burgonyatermést, takarítot­tak be. Az apostagi Dunamenti Tsz-nek az iparszerűen művelt és öntözött területen több mint 10 ezer tonna burgonyája termett. A mezőgazdasági nagyüzemekben 1976-ban 45 ezer tonnával több zöldségfélét takarítottak be, mint 1975-ben, ami fedezte a helyi ellátást, és Bács-Kiskun a leg­keresettebb zöldségfélékből más megyéknek is tudott szállítani. A szőlő- és gyümölcstermesztés eredménye azonban jóval az át­lag alatt maradt. Különösen a Csonthéjas gyümölcsfajok fagy­kára okozott érzékeny vesztesé­get a Homokhátság kertészeti ter­melést folytató nagyüzemeinek. Ez tükröződik az 1976-os év zár- számadási mérlegében. A január 20-án Kunszentmik- lóson megtartott mérlegbeszámo­ló óta napról napra több közös gazdaság és szövetkezeti közös vállalat tartja évzáró közgyűlé­sét. Az elmúlt héten a bácsalmá­si Petőfi, n kunpeszéri Parasztbe­csület, a sükösdi Május 1., vala­mint a Tataháza-Mátételki Ter­melőszövetkezetben tárgyalták meg közgyűlései a tavalyi gaz­dálkodás eredményeit és fogad­ták el az 1977. évi üzemtervét. Ugyancsak az elmúlt héten zaj­lott le az évzáró iga/gatótanácii- ülés Kiskőrösön, a mezőgazdasá­gi szövetkezetek adatfeldolgozó állomásán, valamint a kecskemé­ti Szövetkezel közi Áruértékesíté­si és Beszerzési Szervező Irodán. Január 31-én Jánoshalmán a Tsz-közí Vállalkozás zárja az 1976-os évet és az egyesült du- naszentbenedeki Üj Hajnal, va­lamint a géderlaki Üj Élet Ter- (Folytatás a 2. oidaloti.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom